Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1981. JÜLIUS 19., VASÁRNAP A finnek kevés szóból is értenek Suomi földjén Otaniemi kápolnájának üvegfalán áttör sziklák, fenyőfák elmosódó képe, dereng a tó is, egyik a tízezerből. Finnország és a csönd. Erdő, szikla, tó. A táj ritmusa — kemény és lágy harmónia. Mindenütt. Tamperében, Turkuban, Helsinkiben, férfiak és asszonyok kedves, de határozott tekintetében. Környezet és nép egymásra talált. A tágasság is karaktere az országnak. Kerékpározni, futni, erdőben sétálni lehet a városokban is, amelyekben meghagyják a természet fákkal teljes ősi rendjét. Messze északon is éreznem kellett kultúránk erős lüktetését. Tarvaspä Akseli Gálién Kallela múzeumában a gödöllői magyar szecesszió nagy szövetségesének életművét vizsgálhattam. Az Amos Anderson Múzeumban Czóbel Béla szentendrei kertjével, Kmetty János pompás Önarcképével és Márffy Ödön régi váci vámjával találkozhattam újra, ezúttal finn közönség társaságában. Nincs vége a sornak. Vasárnap délután Alvar Aaltó fehér márvánnyal burkolt, valóban fenséges Finlandia palotája zárt rendezvény miatt számomra csak UNESCO-igazolványom hasznos jó voltából nyílt meg. Azt hittem, valami fontos nemzetközi tanácskozás kellős közepébe toppantam, szmokingos pincérek sürgölődtek kaviáros szendvicsekkel, italokkal, harsogó hatalmas közönség a zsúfolt hangversenyteremben. A Rubik-kocka versenye zajlott igen komoly díjakért. Néztem a forgó kezek, arcok lázas röptéit s egyszerre gondoltam az alkotóra, Rubik Ernőre, a Magyar Iparművészeti Főiskola tanárra és az ecseri asszonyokra, akiknek tervező, illetve kivitelező munkája; világsiker, Hongkong, Japán, Ausztrália mellett idáig is elért. Árnyék semmi? Az is akad. Sok a részeg Helsinkiben is, Tamperében nemkülönben. Világprobléma ez. Ami azonban különös és lényeges is — nincs közöttük fiatal. Egyáltalán — a fiatalságot illetően nincs aluljáró-probléma. Helsinkiben, de Turkuban, Tamperében, Tapiolában is arról győződtem meg, hogy az ifjúság nevelésében rendkívül megalapozott tudatosság tapasztalható. Nagyon komolyan viselkednek a finn fiatalok a múzeumokban, de az uszodában is. Ha figyelnek, az is intenzív, ha sportolnak az is. Mindez nemcsak lényükből, hanem a köznevelés társadalmi szerkesztettségéből is adódik. Az érem másik oldaláról szólva is indokolt a dicséret. Csupán Tapiola okozott némi csalódást. Nem az építészeti remeklést illetően, mert az Ota- niémihez és Helsinkihez hasonlóan páratlan, hanem abban a tekintetben, hogy az egész városközpont túlr gágosan is az árura épül — a pompás áruházak és szállodák között hiányzik valami más, az, ami az ember közösségi életét szépíti, teszi tartalmassá. Ebben a vonatkozásban Otaniemi több Tapiolánál. Mindazonáltal a finn építészet századunk egyik komoly teljesítménye, igen sok a tanulni valónk. város központi tere az egyetemmel, könyvtárral, szenátusi épülettel és a székesegyházzal. A másik nagy korszak a századforduló, kimagasló műve Helsinki főpályaudvara, alkotója Éllel Saarinen. Ö a finn művészet meghatározó indítója, akár nálunk Ady. Tény, hogy az inspirátor műfaj ott az építészet, itt a líra. Egy biztos; a világ általam látott legszebb pályaudvara, erőt, méltóságot és áhítatot sugároz — mintegy összefoglalja a finn életérzést. Nem Akseli Gálién Kallela romantikus szemléletű szecessziójához csatlakozott, új eszményt alakított ki az építészetben, a Bauhaus legfontosabb előzményévé vált. Meggyőző példa erre Hvittr'dskben látható épülete, melyet építésztársaival, Herman Geselliussal és Armas Lindgrennel együtt alkotott. Erdőben áll az építmény — rálátás nincs, de a belső képződmény a finn iparművészet valahány ágazatának irányjelzője lett és maradt. Fehér márványba álmodta A jelen: Alvar Aalto. Bár már nem él, műve hat és alakít. Szinte költője az építészetnek, páratlan finomságú ív a Finlandia épülete fehér márványba álmodva. Hogy az új finn építészet elegáns, fantáziadús, M mnlf/rnó nWnt eszmét őrző és ébresztő, azt elsősor- , méltóság, anitai ban Alvar Aaltónak és körének köszönhetik a finneké Az első nagy egyéniség az 1840- ben elhunyt Carl Eudvig Engel volt, aki a kornak megfelelően — klasszicista stílusban alapozta meg Helsinki városképét. Mivel a mi Hild Józsefünkhöz hasonló értékrendet képviselt, ma is nagyon szép a finn főJellegzetes épület Nem kísért a lakótelep-betegség, nem is szükséges parkosítaniuk, hiszen a természet dús környezete és tágassága adott, e téren feltétlenül jobbak az adottságaik, mint nekünk, és ezt ki is aknázzák. A köztéri szobrok korrektek. Mértéket Walter Runaberg, Emil Wikst- röm, Väinö Aaltonen adott, a jelenlegi szobrászok közül kiemelkedik Kivijdrvi tevékenysége. Turkuban, Tamperében, Helsinkiben több Yrjö Lnpoía-szobor is látható. 0 három évtizedet élt hazánkban, élénk kapcsolatban volt a gödöllői művészteleppel, jelesen mintázott; tudással, érzékenységgel. Plasztikáinak, fgy a helsinki „Diana”-nak talapzatán még a bronzöntő neve is olvasható: Krausz Ferenc, Budapest. Természetes rend, bizalom Fa, erdő mindenütt, közöttük pirosra, zöldre festett házak, fehér ablakszegéllyel. Nagyon egyszerű a formájuk, ez szépségük természete. Ami érdekes és különös, hogy szinte Moszkvától Helsinkiig ez a házak formai alapegysége, színrendje, az alakzat nem korlátozódik Finnországra. Az azonban igen, hogy ezt az erdőhöz tömődő háztípust a modern finn építészet forrásnak használta fel minket is figyelmeztetve, hogy adott építőművészetünk népi ajánlatok alapján történő megújulása, mely mind ez ideig még mindig várakoztat a probléma megoldására. Nagy a tisztaság mindenütt, természetes a rend és a bizalom. A múrv-torony Tamperében, egy idegenforgal- mi prospektus címlapján zeumokban alig egy-két őr van, nem mennek a látogatók után a termekbe, mert itt nem szükséges. Ez a becsületesség a vásárlásnál is érződik, az eladó ténylegesen segít a legszebb rénszarvasbőr kiválasztásában. A finn ember egyik fő jellemzője, a mértéktartás. Hallottam egy Bach- hangversenyt a főváros új és méltán híres sziklatemplomában. Volt taps, de pontosan annyi, amennyit a produkció megérdemelt. Hétköznapokon a templomok zárva. Ök evangélikusok, de a szertartás közbeni természetes mozgás, a finn templomok természeti környezete arra utal, hogy bizonyos pogány elemek ma is érvényesülnek. Áttekintve a vallásos tárgyú finn faszobrok egy évezredét a múzeumokban — szintén érzékelhető az a természetesség, melyet északi rokonaink Ázsiából vittek magukkal. Tompábbak a színek Helsinkiben a skanzen szebb környezetben terül el, tágasabb, sok a mókus, de a szentendrei alaposabb szerkesztés alapján épül, gazdagodik. A finn Nemzeti Múzeumban gazdag finnugor anyag látható, mi — meg kell mondjam — méltatlanul szerepelünk. Sürgős felfrissítésre szorul Helsinkiben a magyar néprajzi kollekció, cserébe finn néprajzi anyagot igényeljünk, s itt az idő, hogy gondolkozzunk egy erősebb karakterű, dúsabb finnugor részleg megvalósításán, gyűjtésén, rendszerezésén. Itt és most; Budapesten. Olyan szokatlanul furcsa Helsinkiben a virágpiac. Tompábbak a színek, a piros árnyalt narancsrozsdás, ez a maximum. Mindez a nők öltözékében is érződik, a virágaik ajánlata nyomán nem szeretik az éles színeket, így határozza meg küllemüket a fény és a finn föld. V Minden rokonság ellenére természetesen nem értjük egymás szavát. Mégis könnyű a gondolatcsere, mert szinte mindenki tud angolul és igen sokan németül is. Különben is, a finnek kevés szóból értenek, szeretik a hallgatást, a csöndet, melyet máskülönben szemlélődésnek is nevezhetünk. Ki tudja miért, most hirtelen arra a mókusra emlékszem, amely kezemből fogadta el a csokoládéból kipörgetett mogyorót. A kis mókus a Helsinki melletti erdőben békével érkezett felém, békével és csönddel fogadhattam. Mert alkotó béke van ott is. Illatosak a virágok, szépen énekelnek a madarak Tamperében is, de itt még inkább: Magyarországon. LOSONCI MIKLÓS Élednek apró falvaink Beszélgetés Jantner Antal miniszterhelyettessel A Minisztertanács egyik legutóbbi ülésén elfogadták a településfejlesztési koncepció módosításáról szóló előterjesztést. Arról, hogy miért volt szükség a változtatásra — Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettestől kértünk nyilatkozatot : • Tíz éve lépett életbe a településfejlesztési koncepció. Ml indokolta ennek felülvizsgálatát? — Éppen az, hogy egy évtized alatt sok minden változott. Ezekben az években lényegében befejeződött a szocialista iparosítás extenzív szakasza, az ezzel együtt járó ipartelepítés, aminek viszont óriási hatása volt a településfejlesztésre. Korábban teljesen, vagy nagyobb részben mezőgazdasági jellegű helységek iparosodtak, s ez sok tekintetben új helyzetet jelent. Ugyancsak hatással volt a településfejlesztésre a mező- gazdasági nagyüzemek kialakulása, a korábbi kis szövetkezetek egyesülése. Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy egy évtized alatt a makroszer- kezet stabilizálódott, ezért is át kellett tekinteni a településhálózat-fejlesztési elképzeléseket és teendőket. 0 Igazolta-e az élet a tíz év előtti elképzeléseket? — Éppen ezt vizsgáltuk, mielőtt a Minisztertanács elé terjesztettük a módosításokat. Természetes, hogy hosszú távra csak nagy vonalakban lehet tervezni, a részletekbe nagyon is beleszól a mindennapi gyakorlat. Nagyon fontos célja volt a településhálózat-fejlesztési koncepciónak a város és falu közti különbségek csökkentése. Most megállapíthattuk, hogy ezek a különbségek valóban csökkentek — ami az átlagot illeti. Voltak és vannak azonban helyek, ahol a különbség tovább nőtt. Célul tűztük azt is, hogy Budapest „egyeduralkodó” szerepét mind jobban ellensúlyozzák az ország más nagyvárosai, elsősorban az úgynevezett kiemelt felsőfokú központok, a megyei városok. Ez nagyrészt valóra vált, bár a szellemi élet még mindig túlságosan centralizálódik a fővárosban. Hozzátehetem: ezzel szinte egyedül állunk Európában, minden más országban nagyobb súlyuk van a szellemi életben is a vidéki városoknak. O Mennyiben hatott a településfejlesztési koncepció az apró falvak elnéptelenedésére? — Divatos téma lett ez mostanában, sokat olvasunk, hallunk a falvak elnéptelenedéséről, méghozzá úgy, mintha ez valami magyar sajátosság lenne. Pedig ilyen mindenütt volt, a legtöbb európai országban korábban zajlott le. Ügy is mondhatjuk: ez törvényszerű, de nálunk késett. Magával hozza ezt az iparosítás, ami nálunk a mezőgazdaság átszervezésével nagyjából egy időben zajlott le. A fiatalabb korosztályok városba költözésének elsőrendű oka az, hogy ott több és jobb munkaalkalmat lehet találni, s egyáltalán nem a településfejlesztési koncepció hatott így. Annál kevésbé, mert a koncepció gyakorlatilag az ötödik ötéves terv időszakában kezdett hatni. a falusiak nagymértékű városba költözése pedig ennél jóval korábban elkezdődött. ♦ Mégis: gyakori és jogos panasz, hogy a kis községek nemcsak hogy nem kapnak, hanem szinte „mindent” elvisznek belőlük. — A tendencia kétségtelenül az, hogy a városoknak, nagyobb településeknek többet kell kapniuk központi és megyei erőforrásokból is. A koncepció módosításában azonban szerepel az is, hogy ezentúl többet kell kapnia a falunak, de anélkül, hogy'az arányt megfordítanánk. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alapvető ellátási szintet a legkisebb falvakban is biztosítani kell, tehát legyen mindenütt villany, víz, napi áruszükségleteket kielégítő bolt, továbbá az alapellátást adó egészség- ügyi, oktatási intézmény és megfelelő út, olyan közlekedési lehetőséggel, hogy a további igényeik kielégítését könnyen elérhessék a kis falvak lakói a legközelebbi nagyközséget, várost. Hiba volt eddig, hogy a településfejlesztési koncepcióban szereplő „központi szerepkör nélküli település” meghatározásból sok helyen önkényesen elhagyták a „központi” szót. tehát egyszerűen „szerepkör nélküli telepüíés”-nek tekintettek egyes községeket, ebből kiindulva elvonták tőlük a helyben képződött eszközöket, s ezek egy részét város- fejlesztési célokra használták fel. Ez viszoht a falu és a város közti különbségek növekedéséhez vezetett. 0 Milyen változások várhatók a módosítás nyomán? — Például a magasabb település- hálózati szerepkör eléréséért mesterségesen duzzasztották fel egyes városok lakosságának számát és ezért nem tudott lépést tartani a városok népességnövekedésével az infrastruktúra fejlesztése. Ezentúl nem orientálhat a népességszám ilyen fejlesztésekre, ezért várhatóan gyorsabban javul majd a városok ellátottságának -helyzete. Változás az is, hogy a jövőben a településeket nem önmagukban vizsgáljuk és tervezzük, hanem településcsoportonként, ha úgy tetszik; — a vonzásközpontot vonzás- körzetével együtt. Ismét nemzetközi tendenciára hivatkozom: sok város számára előnyös lehet ha nem saját területén, hanem a szomszédos, közeli községekben lesznek az új lakóépületek. 9 Ugyancsak a kormány által elfogadott módosításban olvasható, hogy ,,az agglomerációk összefüggő városias térségekként fejlesztendők”. Mi tette szükségessé ezt? • — Egyre erősebb — csakúgy, mint világszerte — az agglomerálódási tendencia, vagyis a különböző települő- - sekről. kis falvakból elköltözők mindinkább a nagyvárosok, elsősorban Budapest közvetlen környékén telepszenek le. Ez teljesen érthető, hiszen ott még megtarthatják bizonyos mértékig falusi szokásaikat, kevésbé kell megváltoztatniuk életmódjukat, mint a városokban, esetleg lakótelepeken. Emiatt egyes nagyvároskörnyéki települések lélek- száma sokkal gyorsabban nő, mint a városoké, ezzel pedig nem tud lépést tartani az infrastruktúra fejlődése. A településfejlesztési koncepció módosítása most ezen a helyzeten kíván változtatni az agglomerációk fokozottabb, városihoz hasonló fejlesztésével a közművesítésben, szociális-kulturális ellátásban, általában az infrastruktúrában. Az összefüggő városias térség azt is jelenti, hogy az agglomerációba tartozó településeket egy összefüggő, nagy fejlesztési egységnek kell tekinteni, ahol a regionális létesítmények kialakítását kell az egyedi megoldásokkal szemben előtérbe helyezni. A közös létesítmények kialakítása, fenntartása megköveteli az agglomerációba tartozó tanácsok szoros együttműködését. 9 A határozat hangsúlyozza, hogy nagyobb mértékben kell törekedni „az egyes települések természeti, demográfiai, gazdasági erőforrásainak alapulvételével az öntevékenység kibontakoztatására, a helyi kezdeményezések támogatására”. Mit jelent ez Egy terem belülről I % 1 ifi A tapiolai templomban A Finlandia-palota lenyűgöző látványa a gyakorlatban? — Igen sok adottság van még, amit nem aknáznak ki kellően a helyi lakosok, csak a központi támogatásra várnak. Például: a balatoni idegenforgalomba bekapcsolódhatnának zalai, bakonyi falvak is, s ez ugyanúgy áll más vidékek községeinek ma még kihasználatlan lehetőségeire. Ilyen helyeken a megyei eszközöket annak arányában fogják szétosztani, amennyire maguk a helybeliek mozgósítják erőiket. Vonatkozik ez a helyi erőből történő kisebb építésekre éppúgy, mint a társadalmi munka igénybe vételére. Másrészt mindenütt szükség van' nyílt településpolitikára, a lakosság bevonására a tervek elkészítésébe és jóváhagyásába. Ahol Így készítik el a terveket, ahol a lakosságot 'bevonják a tervezésbe és a kivitelezésbe egvaránt, — ott a helybeliek jobban vigyáznak a megteremtett értékekre, mert valóban saiátjuknak érzik — mondotta befeiezésül Jantner Antal miniszterhelyettes. VÄRKONYI ENDRE 1 »
