Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
1981. JÜLIUS 19., VASÁRNAP xr/úrhm 3 Emlékszel-e a zamárdi nyárra? Jubileumi eskütétel az alkalomhoz illően . .és 1955 decemberében egy kocsi állt meg a zamárdi parton. Didergősen néztek körül utasai, s tervezgetni kezdtek. Itt áll majd az ebédlő, itt meg a parancsnoki sátor... így kezdődött a Pest megyei úttörők táborának históriája. Az elsők a sorban a gyöm- rői iskola úttörői voltak, vasat gyűjtöttek, s az értékét — 500 forintot — felajánlották a tábor építésére. Azután csatlakoztak a többiek is, törökbálintiak, érdiek, nagykovácsiak, monoriak, kistar- csaiak, ki téglajegyet váltott, ki bélyeget árut. Javarészt az úttörők munkájával épült itt fel — s ahogyan azóta hagyomány lett, széles társadalmi összefogással — az elZászlóf elvonás Bolgár úttörők táncolnak vidáman (felső kép) ső tábor, amely Pest megye pajtásaié. Az első tizenöt esztendőben Borbás Ottó, a gyömrői iskola mai testnevelő tanára vezette a tábort. A kérdésre, hogy mi maradt a régi, nem az egyszerűnek látszó „semmi ”-t válaszolta, hanem ezt: — Ezeket a háznyi magas nyárfákat mi ültettük, s azt hiszem, a régi maradt a tábor szelleme. Valóban. Nem kellett megidézni ezt a szellemet. Amint találkoztak, akik negyedszázada építették e tábort, s első lakói voltak, felcsendült a dal — a mai napig is ez az induló: „Emlékszel-e még a zamárdi nyárra .. Tegnap délelőtt tíz órakor úttörőtörténeti emléküléssel vette kezdetét az ünnepség. Nemoda István Pest megyei úttörőelnök beszédében azt hangsúlyozta: — Az úttörők és úttörővezetők az itt tanult dalokat, játékokat, módszertani ismereteket szerte a megyében elterjesztették. A közös tenniakarás azóta húsz járási-városi váltótábort s nyolc csapattábort hívott életre Pest megyében. Az úttörők közül is a tábor útjait törők most emléklapokat, emlékplaketteket vehettek át dr. Husti Istvántól, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkárától. Rakó József, a tábor építésének egyik kezdeményezője és részese, az őrsvezető című havilap főszerkesztője most adta át a tavaly hirdetett Pest megyei úttörőtörténeti pályázat nyerteseinek díjait. A zászlódíszbe öltözött táborban ezután a nyár három hetét itt töltő NDK-beli, bolgár és magyar kiváló pionírokkal és úttörőkkel együtt vettek részt idősebb társaik az ünnepi zászlófelvonáson. A napiparancs jelszava ezúttal nem véletlenül volt ez: Születésnap. Az alkalomhoz illően tettek jubileumi esküt a régi úttörők, fogadva, hogy a huszonöt évhez hűek maradnak, a tábor életét továbbra is segítik, s ők vonhatták fel a zászlórúdra a KISZ Pest megyei Bizottságának ajándékát, egy új tábori zászlót, nekik pedig a fiatalabbak vörös nyakkendővel kedveskedtek. A nap gazdag programmal folytatódott: egyéves gyűjtőmunka eredményeként megnyílhatott a megye úttörőtörténetét bemutató kiállítás, s a fiatalabb táborozok országaikat ismertették meg egymással, s az idősebbekkel a zenés, táncos műsorokon, rögtönzött tárlatokon. De volt még sport- verseny, az „öreg” úttörők s fiatalok között, játékos vetélkedő, s mindaz, ami az elmúlt huszonöt év emlékét a mai pajtásoknak is maradandóvá teszi. V. G. P. Pataki József • köszöntése Pataki Józsefet, a Magyar Szocialista Munkáspárt • Központi Bizottságának tagját, a Dunai Vasmű kohászati gyáregysége pártvezetőségének titkárát 60. születésnapja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága nevében Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszöntötte. Hétfőn kezdődik inrófságlesztivól Hétfőn reggel 900 tagú szovjet ifjúsági delegáció érkezik hazánkba, 40 millió komszo- molista képviseletében. A III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál szovjet résztvevőit elsőként Nyíregyházán, a sóstói ifjúsági parkban köszöntik a magyar fiatalok. A politikai delegáció, a kulturális csoport és a testvérmegyék küldöttei ezután folytatják útjukat Budapestre; délután a gellérthegyi Jubileumi parkban nagyszabású ifjúsági tömegdemonstrációval, a magyar és a szovjet nép, a két testvéri ország ifjúságának őszinte, megbonthatatlan barátságát kifejező ifjúsági nagygyűléssel nyílik meg a hatnapos fesztivál. Feng a gitár, szól a dal Érdekes kérdések sorát állíthatjuk össze minden megyéről, így szűkebb pátriánkról is, hiszen sajánlatosan igaz: olykor többet tudunk a tág nagyvilágról, mint arról a környezetről, amely napról napra színtere munkánknak, lakóhelyi életünknek. Lakóhelyünk, Pest megye: 6394 négyzetkilométer az ország 93 036 négyzetkilométernyi területéből. Ilyen értelemben a harmadik a rangsorban — Bács-Kiskun és Bor sód-Abaúj-Zemplén előzi meg —, ám a népsűrűség itt a legmagasabb, ahogy a lakosság lélekszáma is a legnagyobb, kerekítve 990 ezer. Kilenc járásra, nyolc városra, 88 önálló tanácsú és 83 közös tanácsú községre tagozódik a megye közigazgatásilag, a legtöbben a budai, a legkevesebben a szentendrei járásban élnek, a városok közül Érd a legnépesebb, Százhalombatta a legkisebb. A települések száma szerint a váci járás a listavezető, míg a ceglédi áll a sor végén. Egy évtized alatt, százalékos arányban Százhalombatta népessége nőtt a leggyorsabban, legkevésbé Ceglédé, a természetes szaporodás is ebben a két városban volt a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb. A legnépesebb Vecsés, ahol 22 ezren, s Tésa, ahol 182-en Ami az egyik oldalon haladás, a másikon gond.’ A lakosság ilyen rendkívül gyors gyarapodása vezet oda, hogy például a tízezer lakosra jutó szolgáltatóhelyek számát tekintve a megye országosan az utolsó, utolsó előtti a tízezer lakosra vetített orvoslétszám alapján, s minden erőfeszítés ellenére is hátul kullog a száz óvodáskorú gyermekre jutó óvodai helyeket nézve. Vidámabb jellemzőket sorra véve. A megyében található az ország legnagyobb kapacitású villamos erőműve, olajfinomítója, csakis itt állítanak elő fotófilmet és -papírt, távbeszélő-készüléket, az országos termelés kétharmadát bocsátják ki benzinből, gázolajból, fűtőolajból, negyedét cementből, gyümöícskonzervből. Itt szüretelik le a teljes paradicsom- és fejeskáposzta-termés ötödét, s ez a megye „büszkélkedhet” azzal, hogy egy évtized alatt sem változott az ezer férfira jutó nők száma, 1036 maradt. összesen 315 ezer otthonban élnek a megye lakosai, egy évtized alatt a lakásszám 48 533- mal gyarapodott, s ez több, mint Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyéé együttesen. A legnagyobb volt a lakásépítés — ezer darab fölött — az 1971. és 1980. közötti években Budaörsön, Gyálon, Kerepestar- csán, Szigetszentmiklóson, s a lakások mennyiségének apadása Csemőn a legtetemesebb, itt 279 otthon szűnt meg. Maroknyi ez mindabból a fölsorolható jellemzőből, boldogító vagy nyomasztó teher- ből, amiknek összessége alkotja Pest megyét, lakóhelyünket. Mert hiszen — s ezt aligha lehet nyomatékossá tenni kellő mértékben — minden szám, adat, tény mögött emberek kisebb vagy nagyobb csoportja áll. Olyanoké, akik csak óhajtják a jobb holnapot, s még Inkább olyanoké, akik vállalják a fokozott,cselekvést ennek érdekében. Éppen ezért nem frázis, hanem köznaDi igazság: lakóhelyünk arculatát döntően mi formáljuk, mi határozzuk meg. hogy csupán lakunk-e, avagy a szó nemes értelmében élünk is lakóhelyünkön, Pest megyében. M. O. Hmái ÚTON KÉT KERÉKEN Beszélgetés aratéünnep után Suhl megyei pajtások haditanácsa Szentmártonkátán éjszakai szállásadónkat hajnali négykor az ébresztőóra, bennünket pedig egy automatánál is buzgóbb törpekakas kukorékolása vert föl álmunkból. A kialvatlanságtól ég a szemünk, de mindenért kárpótol a kora reggeli határ üdesége, az aranyló naprafogó virágtengere, a buján zöldellő kukorica. Vége a mulatságnak — Eljönne-e velünk kerékpározni? — kérdezzük Szabó Józsefet, a nagykátai járási pártbizottság munkatársát. — A hőskorban megtettem volna. De most? Hogyan fogadnának egy tsz-ben a vezetők, ha biciklin érkeznék oda? A legkevesebb, hogy megmosolyognának, és egy kicsit kó- tyagosnak vélnének. Pedig nem ártana, ha mindannyian élnénk az efféle lehetőséggel. Három óra múlt. Ebédelni szeretnénk, de erre délután 5-ig nincs módja az idegennek Nagykátán az Aranyszarvas étteremben. Velünk ez egyszer kivételt tettek, a presszórészben azonban a minden vendégnek kijáró elbánásban részesülünk. Itt ugyanis reggel csak egyféle üdítőt, alma Márkát árusítottak, azt is melegen. — Miért ilyen szűkös a választék? — kérdeztük a harcsabaj uszú pincért. — Ez van — kaptuk a cinikus választ. A szokottnál nagyobb erővel tapossuk a pedált, hogy mielőbb Szentmártonkátára érjünk, ugyanis, mint délelőtt hallottuk, befejezték a búza aratását. A munkában részt vevő kombájnosokkal, traktorosokkal szeretnénk beszélgetni, akik egy kis ünnepséget rendeztek a nagy esemény alkalmából. — Elkéstek — adja tudtunkra a tsz portása — már vége a mulatságnak. — Ilyen hamar? — Igen, mint ahogy az aratás is. Fiégen másképpen volt ez, de ha erről akarnak tudni, akkor keressék meg Pál Károlyt, a volt elnökünket, itt lakik a közelben. Az előnyét élvezzük Erős, testes férfi permetezi a fákat. Pál Károly, a serény nyugdíjas, aki csak nehezen áll kötélnek, mondván, még két gépre való szert kell elhasználnia. — Aratás? Aki csak élt és mozgott, mind kint volt akkor a határban Féltek az emberek a géptől, attól, hogy elveszi a kenyerüket. Amikor kijelöltek egy táblát, hogy azt majd a kombájn vágja, a vezetőség tudta nélkül megrohanták a parasztok az érett gabonát, s reggelre az utolsó szál búzát is kévébe kötötték. — Azt mondják, ebben a faluban nem sok dolguk volt a tsz-agitátornak, a helybeliek önként léptek a közösbe. — Valóban így volt. Jómagam világéletemben szerettem politizálni, s már 1948- ban rájöttem, milyen fordulat előtt áll a parasztság, s az elől nem lehet — nem is kell — kitérni. Ügy gondoltam, s ezt sikerült megértetnem a legjobban gazdálkodó földművelőkkel is, hogy legalább az előnyét élvezzük a korai társulásnak. Akkor lettem elnök, s 1976-ig töltöttem be ezt a tisztet. Szívvel és ésszel Pál Károlyt egyébként kétszer is megválasztották elnöknek, másodszor az 1960-as újjászervezéskor, és két ciklusban országgyűlési képviselő is volt. (A közös gazdaság 1956 őszén szilárdan állt a lábán, egy szem búzát sem vittek el a tagok. Csak 1957-ben mondták ki a feloszlást, úgy, hogy mindent, az adósságokat is számba vették és rendezték.) Amikor 21 évvel ezelőtt ösz- szesereglett szinte - az egész falu, az emberek kézről kézre, maguk, fölé emelve juttatták el a színpadra, és kimondták: csak Pál Károly kell, senki más. Az egykori géplakatos, akinek nemcsak ügyes keze, de szíve és esze is volt, megállta a helyét. A Kossuth Tsz a járás legjobb gazdasága lett. Ma is vezetőségi tag, ismeri a szövetkezet gondjait. — Azok az emberek, akiket behozott a tsz-be, már szinte kivétel nélkül kiöregedtek vagy elhaltak. A fiatalok vették át a helyüket. Milyen különbséget lát a valódi gazdákból összeállt tsz és a mai nagyüzem között? Mindennél fontosabb — A közgyűlésekre úgy jöttek az emberek, mint a templomba, szépen ünneplőbe öltözve. A tagok sokat vitatkoztak, mert bármit, amiről szó volt, ismerték, értettek hozzá. Ma ez már elképzelhetetlen, a szakosodás miatt. Azóta megváltoztak a viszonyok, több a gép, könnyebb a munka, s bár néha hiányolom a vitatkozó kedvet a szövetkezeti demokrácia fórumain, a jobb életet mindennél fontosabbnak tartom. Most, 31 év elteltével nyugodt szívvel mondhatom, ha egykor nem is kísérte osztatlan öröm a kollektivizálást, a mai magyar valóság bizonyítja: érdemes volt ezt az utat bejárni. A nagyüzem fölénye vitathatatlan. — Mit csinál ma egy nyugdíjas tsz-elnök? — Akad jó néhány közéleti funkció, a Hazafias Népfront helyi elnökhelyettese, a víztársulat elnöke vagyok Ügy látszik, én már életem végéi? elnök maradok ... Szalai Mária—Valkő Béla A HÉT HÍRE LAKÓHELYÜNK • A IX. országos honismereti akadémián a település-, a táj- és életmódkutatás szerepét vizsgálták a honismereti mozgalomban. ® Zajlottak a július 20— 26. közötti magyar—szovjet ifjúsági találkozó, a Barátságfesztivál előkészületei, amelyen 900 szovjet küldött vesz részt. O Nemzetközi restaurátortanácskozást rendeztek, amelyen tizenöt ország szakemberei vitatták meg a műtárgyak, a műemlékek helyreállításának, megóvásának kérdéseit. • A Csepel Autógyár országos bemutató keretében vonultatta fel a mezőgazdasági felhasználásra kifejlesztett gépjárműcsaládjának prototípusait, így a többi között a 8,5 tonnás fixplatós, illetve az összkerék-meghajtású, kétoldalt billenthető platós tehergépkocsit. H A hét híre az is, hogy Szentendrén megrendezték a szocialista brigádok vetélkedőjét, Lakóhelyünk, Pest megye címmel.
