Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-17 / 166. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Ara 1,40 íurint 1981. JÜLIU5 17., PÉNTEK Számolnak IV incs semmi túlzás ab- ban az állításban — bár képletes persze —, hogy napjainkban a leg­többször gyakorolt valami az összeadás, s megint az összeadás a községekben. Ennek az ismétlődő szám­tani alapműveletnek taní­tója az élet, tanulója pedig a tanács. Számolnak tehát a tanácsok — most külö­nösen, hogy ismét ötéves tervidőszak elején vagyunk —, s elsőként, legfonto­sabbként azt adják össze, a népességnövekedés — a természetes szaporodás, va­lamint a bevándorlás kü- lönbözete — milyen, már- már megoldhatatlan fel­adat elé állítja őket. S amint a község, úgy a já­rás szintén számolgatásra kényszerül, ám itt, bár az összeadás alapművelet, már sokkal bonyolultabb a fel­adat, mint egy-egy telepü­lésen. A területi tervezés­nek mindenütt vannak fe­szültségei, ám ma ezek legélesebben a járásokban mutatkoznak meg, ugyan­is: a változás erőteljesen differenciált. Egymás szom­szédságában található köz­ségekben homlokegyenest ellenkező irányzatot mutat a népesség mozgása; az egyiken gyorsan nő, a má­sikon gyorsan fogy. Ami­nek nagyon is kézenfekvő okai vannak — így sok egyéb mellett a közleke­dés, az alapellátás színvo­nala oktatásban, egész­ségügyben, kereskedelem­ben —, ám a tény tény marad, ahhoz tapasztva kellene meghatározni a merre és hogyan továbbot. Tetten érhetjük a vál­tozások meghökkentően szélsőséges jegyeit, például a dabasi járásban, ahol akad olyan település, amelynek népessége egy évtized alatt több mint három és fél ezer fővel nőtt — Gyál —, s olyan is — Tatárszentgyörgy —, amely lakosainak több, mint tíz százalékát elvesz­tette ugyanebben az idő­szakban. A járás lakossá­gának gyarapodása majd­nem hat és fél ezer lélek, ám úgy, hogy közben a ti­zenöt településből öt köz­ségben fogyott az ott élők serege. 'T' apasztalatainkat meg- erősíti, egyben tovább bővíti a megyei tanács já­rási hivatalának elnöke, amikor azzal érvel, a leg­szerényebb számítások sze­rint is 11 ezer fős lesz 1983-ban az általános is­kolás gyerekek tábora, szemben a legutóbbi ki­lenc és fél ezerrel. Ha ez a többlet arányosan oszla­na meg a községek között, nem lenne akkor sem könnyű a helyzet, de sok­kal egyszerűbbnek bizo­nyulna, mint úgy, hogy egyes helyeken csökken a tanulólétszám, másutt vi­szont rohamosan növek­szik. Az iskolák, érthetően, nem tolhatok át egyik köz­ségből a másikba, azaz tantermeket, s megint tantermeket kell építeni. Nincs azonban vége itt a dolognak, mert a nyolc általános osztályt kijártak döntő többsége szeretne to­vábbtanulni, ám a járás két középiskolája — a da­basi Táncsics Mihály Gim­názium és Szakközépisko­la, az ócsai Bolyai János Gimnázium — egyre na­gyobb számban kényszerül elutasítani a jelentkezőket, mert nem tudja az igé­nyeknek megfelelően bőví­teni osztálytermeit, tantes­tületét, egyáltalán, az ok­tatás feltételeit. S ennek tudatában is azt kell mon­dani, elsőbbséget az általá­nos iskolák hálózatának bő­vítése élvez, joggal, indo­koltan, mert hiszen az alapfokú oktatás olyan já­randóság, amit az érintett családoknak mindenkép­pen meg kell kapnia. |"A őreség lenne hallgat- ni arról, hogy ami az egyiknek elsőbbség, az a másiknak hátrány. Ez nem pusztán az oktatás egyik és másik részterepé­nek rangsorolására érvé­nyes, hanem olyan, továb­bi gondokra szintén, mint annak eldöntése — keser­ves számolgatások alap­ján, egyre riadtabban ad­va össze a népességnöveke­dés havi, esztendei adatait —, vajon a vízműépítés, vagy — szélsőséges a pél­da, ám több településen is valós gond! — az új te­mető kialakításának költ­sége kerüljön a kiadások listáján előbbre. Számolnak a községekben, számol a járás, s szinte természetes, e kényes műveletek konf­liktusokat rejtenek maguk­ban, mert mindkét helyen mások az összefüggések, a mérlegelési szempontok, a döntésre befolyást gyako­roló erők. Helyes, ha ott döntenek, ahol a döntés­hez a legtöbb információ és tapasztalat áll rendel­kezésre, azaz szó sincs ró­la, hogy a községek önál­lóságának csorbítása fejé­ben a járás fontosságát hangsúlyoznánk. Azt azon­ban hangsúlyoznunk kell, hogy sem a község, sem a járás számára nem teljes biztonságú a tervezés, mert — s ez ma a legfőbb buk­tatója a lokális fejleszté­seknek — szinte semmifé­le befolyásuk nincsen a ki­vitelezőkre. Arra tehát, hogy készen is lesz a tervezett időre az iskola, a vízmű, a gyermekintézményeket ki­szolgáló konyha, hogy idő­re megérkeznek a berende­zések, a gépészeti fölszere­lések a szennyvíztisztító műhöz, ami mind-mind élő, égetően aktuális példa a já­rásban. "jV emcsak ebben az egy járásban. Arról van szó tehát, hogy bár köz­vetlenül a tanácsokat lát­ja számolni a lakosság, a valóságban sokkal, de sok­kal több képletes számo­lásra lenne s van is szük­ség; mindazoknál, akik résztvevői a területfejlesz­tésnek, a tanácsi beruhá­zásoknak. Nagyon közna- pian fogalmazva: együtt, mindenkinek együtt kelle­ne számolnia. Ennek a ma­gatartásnak a mindennapi gyakorlata ma még — s bizonyos: a jövőben is hosszú ideig — nem más, mint óhaj. Akkor? Az óhajokból csakis úgy lehet valóság, ha következetes, szívós a törekvés, változ­zék a megszokott, az ad­dig érvényes. Ez a törek­vés nem ritkaság ma már a tanácsoknál, ám a ta­pasztalatok azt mutatják, gyakran nagyon egyedül állnak, társak, partnerek nélkül. Ezért elkerülhetet­len: a legtisztességesebb számolgatásokba is újra meg újra hiba csúszik. S akkor már azt kell szá­molgatni, a hibák miként ellensúlyozhatok. Mészáros Ottó Ma: 3 oldal: RÁZÓS ÚTON, KÉT KERÉKEN Egy nyári este Galgahévízen 4. oldal: Üzlet a motorcsónakon 6. oldal: A soroksári zöld-fehérek 7—8. oldal: Rádió-, tv-melléklet Forognak már a malomkerekek Magtárakba érkezik a gabona Ütemterv szerint, zavartalan az átvétel Az aratás embert és gépet próbáló nagy munkájával pár­huzamosan a nagy erőfeszíté­seket tesznek azért a budapes­ti és Pest megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat­nál is azért, hogy a szántóföl­dek kincsét gyorsan, zavartalanul tud­ják felvásárolni a gazdaságoktól. Ezekben a na­pokban már igazi csúcsüzem van a malmokban és a felvá­sárló körzetekben. A jelentések szerint Pest megyében a hét közepéig 73 ezer 738 tonna ga­bonát vásároltak fel az átve­vőhelyeken. Nagykátán, a körzeti átve- iiőhelyet • nem nehéz megtalál­ni, IFA-k és más szállítójár­művek sora vezeti a járatlan látogatót. Kemecsei Sándor műszaki csoportvezető csupán néhány percre, egy rövid in­formáció erejéig szakítja meg munkáját: — Területünkhöz a monori és a nagykátai járás gazdasá­gai tartoznak, összesen kilenc helyen vesszük át a gabonát, közöttük négy malomban, Mo- noron, Vecsésen, Nagykátán két helyen, valamint Tápió- szelén. Zavartalanul, folyamatosan érkeznek a szállítmányok július negyediké óta. Ekkor Tíz egyenként tíz vagon befogadóképességű silóban tárolják a gabonát A vadgazdálkodás tízéves terve Telkiből sziklás vidékre A vadásztársaságok most ké­szítik a következő tíz évre szóló munka tervüket, amely­ben a MÉM irányelvei alap­ján a többi között az állo­mányfejlesztés és a fokozott vadvédelem feladatait hatá­rozzák meg. A tervszerű gazdálkodás ered­ményeként a nagyvadaknál kialakult a nagy értékű törzs- állomány, amely az országban működő 700 vadásztársaságnak lehetőséget ad arra, hogy az elkövetkező években egységes tervek alapján, tervszerű te­nyésztőmunkával még tovább javítsák a minőséget. Ez nemcsak a 30 ezer va­dászt érinti, hanem fontos gazdasági kérdés is. A vadá­szat ugyanis jó devizaforrás: tavaly 40 millió dollár bevé­tel származott a vadak, illet­ve a feldolgozott termékek ér­tékesítéséből. A jobb minő­séggel egyenes arányban fo­kozható a jövedelmezőség. Amíg például az 5 kilogramm alatti szarvasagancsért 1300 márkát fizet a külföldi va­dász, addig 5 kilogrammon fe­lül már 7000 márka a trófea értéke. A tapasztalat szerint a jelenlegi 40—60 ezerre be­csült szarvasállomány vala­mivel nagyobb az optimálisnál, túlzottan elszaporodtak a vad­disznók is. a 180—200 ezer őznél viszont 40 ezerrel több is megélne anélkül, hogy ká­rosítaná a kultúrnövényeket. Megállapították, hogy jelen­tős tartalékterületek vannak az or^-ágban a vadak eltartására. E^jrt a 10 éves munkatervben szerepel e területek kihaszná­lása is. Elsősorban a dám­szarvas és a muflon elterjesz­tésére kínálkozik lehetőség. A dámvadat a gyulaji rezervá­tumból szállítják át a kijelölt területekre. A muflont a telki szaporítóhelyről főként a szik­lás, kopár, hegyes területekre helyezik ki. Az apróvadak — nyúl, fá­cán, fogoly — számának nö­velése szintén a soron levő feladatok közé tartozik. 6—700 ezer nyúl él természetes kö­rülmények közöli, de számí­tások szerint jóval nagyobb állomány kialakítására lenne lehetőség. Ehhez azonban újabb búvóhelyeket kell lé­tesíteni, elsősorban az Alföl­dön, s erre a célra a dűlőutak, vasútvonalak mellett fa- és bokorcsoportokat ültetnek. fogadta az első búzát a körze­ti üzem. Eddig 2000 vagon ét­kezési búzát, 113 vagon takar­mánybúzát és 55 vagon árpát Folyamatosan érkezik a búza a Ferencvárosi Malomba a Pest me­gyei tsz-ekből. Minden szállít­mányból mintát vesznek a minő­ség megállapítására Bozsán Péter felvételei Új Volán-pályaudvarok Közvetlenül a metróra Mostoha gyermeke volt a fővárosi közlekedésnek mind­eddig a Volán 20-a.s Vállalat. A budai oldalon a buszpálya­udvarok túlzsúfoltak, Pesten több helyen is csak ideigle­nes megállóval rendelkeznek. Mint arról Marót Péter be­ruházási osztályvezető tájékoz­tatott, a következő években ja­vul a helyzet. A metró építé­si programjához kapcsolódva több helyen is lesz új, kor­szerű végállomás. Kü’kereskedefem a kikötőben A S?AHART-kikötő Csepelen elsődleges feladatának tekinti a kül­kereskedelmi áruforgalom zavartalan bonyolítását. A kikötő három közlekedési csomópont találkozása, ahonnan a vízi úton érkezett ár - vasúton, illetve közúti járművön szállítják el. Itt évente átlagban k- millió tonna árut mozgatnak meg. A jól gépesített kikötő az első fé évben több mint egymillió tonna export- és importárut szállító. Még az idén, az új sport- csarnok átadásával egyidőben, megnyitják az Alföld felől ér­kező városkörnyéki autóbuszok pályaudvarát. Az épülő metróhoz igazodik a mostani Lehel úti. a váci és fóti buszok végállomásának át­helyezése. A Marx tér építésé­nek befejezésével egyidőben ugyanis megváltozik a forgal­mi rend. A tervek szerint a buszmegállókat a Lehel piac mellé a Bulcsu utcába, vagy egy másik elképzelés alapján a Kassák Lajos utcába helyezik át. Ez azonban szintén csak ideiglenes megoldás. Az Árpád híd és a Szikra Lapnyomda kö­zötti területre ugyanis már tervezik az új, min­den igényt kielégítő pálya­udvart. Dolgoznak a népligeti vég­állomás tervein is, az építkezés 1983-ban kezdődik. Az új autóbusz-pályaudva­rok csökkentik az Engels téri végállomás, illetve az óbudai megállóhelyek zsúfoltságát, s egyszerűbbé teszik az átszállást a városi tömegközlekedésre. Egyelőre csak távlati terv. de a Petőfi híd budai hídfőjénél is lesz Volán pályaudvar. Cs. A. fogadtak. A legtöbb termést eddig a tápióbicskei Április 4i Tsz szállította, de alig marad le mögötte a pilisi Aranyka­lász, a tápiószentmártoni Aranyszarvas, vagy a farmost Tápiómente. Az alaposan elő­készített, felvásárlási ütem­terv volt a garancia arra, hogy most nincs fennakadás. — A szakember szemével nézve, milyen az idei búzater­més, milyen -kenyeret süthe­tünk majd belőle? — Térségünkben a területi adottságok figyelembevételé­vel, jó közepes minőségűnek ítélhető. Korai lenne még következte­téseket levonni, mert most va­gyunk a munka dandárjában, a felvásárlási nagyüzem kör­zetünkben várhatóan•a jövő hét végéig tart, utána viszont csökken a tempó. G. M. Hűtőszezon Fagyos műszakok Éjjel-nappal fagyasztják a gyümölcsöt és más terménye­ket; a hűtőipar üzemeiben teljes kapacitással folyik a munka a feldolgozóvonala­kon. Jelenleg a borsó, a mál­na. a meggy és a ribizli tar­tósítása adja a legtöbb teen­dőt. A mezőgazdasági üze­mekből beérkező szállítmá­nyokat három műszakban dolgoz­zák fel, a technológiai előírások pon­tos betartásával a szedéstől számítva négy órán belül mos­va, válogatva, előfőzve a fa­gyasztókba kerül a becsoma­golt kész termék. A növények többségének kedvezett az időjárás. A bor­só azonban — főleg az Al­földön —, megsínylette a csa­padék hiányát, ebből a ter­vezettnél egyharmadával ke­vesebbet dolgoznak fel. A megközelítően 650 vagonnyi kiesést más termékekkel, el­sősorban meggyel, ribizlivel és az őszi érésű növényekkel pó­tolják. Jó termés ígérkezik zöldbabból, most indul a tartósítási szezon. A zöldbabot a kukorica köve-; ti, ez manapság már igen ká­resett terméknek számít, ezért több helyen bővítették a fel­dolgozó kapacitást. Az ipar műszaki segítséget ad mezőgazdasági partnerei­nek. Megbízásából a Kerté­szeti Egyetemen ribizliszedő gépet szer­kesztettek, az új típus az idén jól vizs­gázott. (A zalaegerszegi hűtő­házba szállított termés egy részét már ezzel a berende­zéssel szedték.) A hűtőipari termelés megközelítően fele exportra kerül. A külföldi szállítások szeptemberben kez­dődnek, néhány zöldborsó­tételt azonban már útnak is indítottak Ausztriába. KÖZÉLET Rácz Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője vezetésével u Sandinista Nemzeti Felszaba- ,;tási Front Országos Vezető­be meghívására csütörtökön irt- és kormányküldöttség utazott Nicaraguába a forra­dalom győzelmének második, és a Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front megalakulá­sának 20. évfordulója alkal­mából Managuában rendezen­dő ünnepségre. 2 í

Next

/
Thumbnails
Contents