Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-17 / 166. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Ara 1,40 íurint 1981. JÜLIU5 17., PÉNTEK Számolnak IV incs semmi túlzás ab- ban az állításban — bár képletes persze —, hogy napjainkban a legtöbbször gyakorolt valami az összeadás, s megint az összeadás a községekben. Ennek az ismétlődő számtani alapműveletnek tanítója az élet, tanulója pedig a tanács. Számolnak tehát a tanácsok — most különösen, hogy ismét ötéves tervidőszak elején vagyunk —, s elsőként, legfontosabbként azt adják össze, a népességnövekedés — a természetes szaporodás, valamint a bevándorlás kü- lönbözete — milyen, már- már megoldhatatlan feladat elé állítja őket. S amint a község, úgy a járás szintén számolgatásra kényszerül, ám itt, bár az összeadás alapművelet, már sokkal bonyolultabb a feladat, mint egy-egy településen. A területi tervezésnek mindenütt vannak feszültségei, ám ma ezek legélesebben a járásokban mutatkoznak meg, ugyanis: a változás erőteljesen differenciált. Egymás szomszédságában található községekben homlokegyenest ellenkező irányzatot mutat a népesség mozgása; az egyiken gyorsan nő, a másikon gyorsan fogy. Aminek nagyon is kézenfekvő okai vannak — így sok egyéb mellett a közlekedés, az alapellátás színvonala oktatásban, egészségügyben, kereskedelemben —, ám a tény tény marad, ahhoz tapasztva kellene meghatározni a merre és hogyan továbbot. Tetten érhetjük a változások meghökkentően szélsőséges jegyeit, például a dabasi járásban, ahol akad olyan település, amelynek népessége egy évtized alatt több mint három és fél ezer fővel nőtt — Gyál —, s olyan is — Tatárszentgyörgy —, amely lakosainak több, mint tíz százalékát elvesztette ugyanebben az időszakban. A járás lakosságának gyarapodása majdnem hat és fél ezer lélek, ám úgy, hogy közben a tizenöt településből öt községben fogyott az ott élők serege. 'T' apasztalatainkat meg- erősíti, egyben tovább bővíti a megyei tanács járási hivatalának elnöke, amikor azzal érvel, a legszerényebb számítások szerint is 11 ezer fős lesz 1983-ban az általános iskolás gyerekek tábora, szemben a legutóbbi kilenc és fél ezerrel. Ha ez a többlet arányosan oszlana meg a községek között, nem lenne akkor sem könnyű a helyzet, de sokkal egyszerűbbnek bizonyulna, mint úgy, hogy egyes helyeken csökken a tanulólétszám, másutt viszont rohamosan növekszik. Az iskolák, érthetően, nem tolhatok át egyik községből a másikba, azaz tantermeket, s megint tantermeket kell építeni. Nincs azonban vége itt a dolognak, mert a nyolc általános osztályt kijártak döntő többsége szeretne továbbtanulni, ám a járás két középiskolája — a dabasi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, az ócsai Bolyai János Gimnázium — egyre nagyobb számban kényszerül elutasítani a jelentkezőket, mert nem tudja az igényeknek megfelelően bővíteni osztálytermeit, tantestületét, egyáltalán, az oktatás feltételeit. S ennek tudatában is azt kell mondani, elsőbbséget az általános iskolák hálózatának bővítése élvez, joggal, indokoltan, mert hiszen az alapfokú oktatás olyan járandóság, amit az érintett családoknak mindenképpen meg kell kapnia. |"A őreség lenne hallgat- ni arról, hogy ami az egyiknek elsőbbség, az a másiknak hátrány. Ez nem pusztán az oktatás egyik és másik részterepének rangsorolására érvényes, hanem olyan, további gondokra szintén, mint annak eldöntése — keserves számolgatások alapján, egyre riadtabban adva össze a népességnövekedés havi, esztendei adatait —, vajon a vízműépítés, vagy — szélsőséges a példa, ám több településen is valós gond! — az új temető kialakításának költsége kerüljön a kiadások listáján előbbre. Számolnak a községekben, számol a járás, s szinte természetes, e kényes műveletek konfliktusokat rejtenek magukban, mert mindkét helyen mások az összefüggések, a mérlegelési szempontok, a döntésre befolyást gyakoroló erők. Helyes, ha ott döntenek, ahol a döntéshez a legtöbb információ és tapasztalat áll rendelkezésre, azaz szó sincs róla, hogy a községek önállóságának csorbítása fejében a járás fontosságát hangsúlyoznánk. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy sem a község, sem a járás számára nem teljes biztonságú a tervezés, mert — s ez ma a legfőbb buktatója a lokális fejlesztéseknek — szinte semmiféle befolyásuk nincsen a kivitelezőkre. Arra tehát, hogy készen is lesz a tervezett időre az iskola, a vízmű, a gyermekintézményeket kiszolgáló konyha, hogy időre megérkeznek a berendezések, a gépészeti fölszerelések a szennyvíztisztító műhöz, ami mind-mind élő, égetően aktuális példa a járásban. "jV emcsak ebben az egy járásban. Arról van szó tehát, hogy bár közvetlenül a tanácsokat látja számolni a lakosság, a valóságban sokkal, de sokkal több képletes számolásra lenne s van is szükség; mindazoknál, akik résztvevői a területfejlesztésnek, a tanácsi beruházásoknak. Nagyon közna- pian fogalmazva: együtt, mindenkinek együtt kellene számolnia. Ennek a magatartásnak a mindennapi gyakorlata ma még — s bizonyos: a jövőben is hosszú ideig — nem más, mint óhaj. Akkor? Az óhajokból csakis úgy lehet valóság, ha következetes, szívós a törekvés, változzék a megszokott, az addig érvényes. Ez a törekvés nem ritkaság ma már a tanácsoknál, ám a tapasztalatok azt mutatják, gyakran nagyon egyedül állnak, társak, partnerek nélkül. Ezért elkerülhetetlen: a legtisztességesebb számolgatásokba is újra meg újra hiba csúszik. S akkor már azt kell számolgatni, a hibák miként ellensúlyozhatok. Mészáros Ottó Ma: 3 oldal: RÁZÓS ÚTON, KÉT KERÉKEN Egy nyári este Galgahévízen 4. oldal: Üzlet a motorcsónakon 6. oldal: A soroksári zöld-fehérek 7—8. oldal: Rádió-, tv-melléklet Forognak már a malomkerekek Magtárakba érkezik a gabona Ütemterv szerint, zavartalan az átvétel Az aratás embert és gépet próbáló nagy munkájával párhuzamosan a nagy erőfeszítéseket tesznek azért a budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál is azért, hogy a szántóföldek kincsét gyorsan, zavartalanul tudják felvásárolni a gazdaságoktól. Ezekben a napokban már igazi csúcsüzem van a malmokban és a felvásárló körzetekben. A jelentések szerint Pest megyében a hét közepéig 73 ezer 738 tonna gabonát vásároltak fel az átvevőhelyeken. Nagykátán, a körzeti átve- iiőhelyet • nem nehéz megtalálni, IFA-k és más szállítójárművek sora vezeti a járatlan látogatót. Kemecsei Sándor műszaki csoportvezető csupán néhány percre, egy rövid információ erejéig szakítja meg munkáját: — Területünkhöz a monori és a nagykátai járás gazdaságai tartoznak, összesen kilenc helyen vesszük át a gabonát, közöttük négy malomban, Mo- noron, Vecsésen, Nagykátán két helyen, valamint Tápió- szelén. Zavartalanul, folyamatosan érkeznek a szállítmányok július negyediké óta. Ekkor Tíz egyenként tíz vagon befogadóképességű silóban tárolják a gabonát A vadgazdálkodás tízéves terve Telkiből sziklás vidékre A vadásztársaságok most készítik a következő tíz évre szóló munka tervüket, amelyben a MÉM irányelvei alapján a többi között az állományfejlesztés és a fokozott vadvédelem feladatait határozzák meg. A tervszerű gazdálkodás eredményeként a nagyvadaknál kialakult a nagy értékű törzs- állomány, amely az országban működő 700 vadásztársaságnak lehetőséget ad arra, hogy az elkövetkező években egységes tervek alapján, tervszerű tenyésztőmunkával még tovább javítsák a minőséget. Ez nemcsak a 30 ezer vadászt érinti, hanem fontos gazdasági kérdés is. A vadászat ugyanis jó devizaforrás: tavaly 40 millió dollár bevétel származott a vadak, illetve a feldolgozott termékek értékesítéséből. A jobb minőséggel egyenes arányban fokozható a jövedelmezőség. Amíg például az 5 kilogramm alatti szarvasagancsért 1300 márkát fizet a külföldi vadász, addig 5 kilogrammon felül már 7000 márka a trófea értéke. A tapasztalat szerint a jelenlegi 40—60 ezerre becsült szarvasállomány valamivel nagyobb az optimálisnál, túlzottan elszaporodtak a vaddisznók is. a 180—200 ezer őznél viszont 40 ezerrel több is megélne anélkül, hogy károsítaná a kultúrnövényeket. Megállapították, hogy jelentős tartalékterületek vannak az or^-ágban a vadak eltartására. E^jrt a 10 éves munkatervben szerepel e területek kihasználása is. Elsősorban a dámszarvas és a muflon elterjesztésére kínálkozik lehetőség. A dámvadat a gyulaji rezervátumból szállítják át a kijelölt területekre. A muflont a telki szaporítóhelyről főként a sziklás, kopár, hegyes területekre helyezik ki. Az apróvadak — nyúl, fácán, fogoly — számának növelése szintén a soron levő feladatok közé tartozik. 6—700 ezer nyúl él természetes körülmények közöli, de számítások szerint jóval nagyobb állomány kialakítására lenne lehetőség. Ehhez azonban újabb búvóhelyeket kell létesíteni, elsősorban az Alföldön, s erre a célra a dűlőutak, vasútvonalak mellett fa- és bokorcsoportokat ültetnek. fogadta az első búzát a körzeti üzem. Eddig 2000 vagon étkezési búzát, 113 vagon takarmánybúzát és 55 vagon árpát Folyamatosan érkezik a búza a Ferencvárosi Malomba a Pest megyei tsz-ekből. Minden szállítmányból mintát vesznek a minőség megállapítására Bozsán Péter felvételei Új Volán-pályaudvarok Közvetlenül a metróra Mostoha gyermeke volt a fővárosi közlekedésnek mindeddig a Volán 20-a.s Vállalat. A budai oldalon a buszpályaudvarok túlzsúfoltak, Pesten több helyen is csak ideiglenes megállóval rendelkeznek. Mint arról Marót Péter beruházási osztályvezető tájékoztatott, a következő években javul a helyzet. A metró építési programjához kapcsolódva több helyen is lesz új, korszerű végállomás. Kü’kereskedefem a kikötőben A S?AHART-kikötő Csepelen elsődleges feladatának tekinti a külkereskedelmi áruforgalom zavartalan bonyolítását. A kikötő három közlekedési csomópont találkozása, ahonnan a vízi úton érkezett ár - vasúton, illetve közúti járművön szállítják el. Itt évente átlagban k- millió tonna árut mozgatnak meg. A jól gépesített kikötő az első fé évben több mint egymillió tonna export- és importárut szállító. Még az idén, az új sport- csarnok átadásával egyidőben, megnyitják az Alföld felől érkező városkörnyéki autóbuszok pályaudvarát. Az épülő metróhoz igazodik a mostani Lehel úti. a váci és fóti buszok végállomásának áthelyezése. A Marx tér építésének befejezésével egyidőben ugyanis megváltozik a forgalmi rend. A tervek szerint a buszmegállókat a Lehel piac mellé a Bulcsu utcába, vagy egy másik elképzelés alapján a Kassák Lajos utcába helyezik át. Ez azonban szintén csak ideiglenes megoldás. Az Árpád híd és a Szikra Lapnyomda közötti területre ugyanis már tervezik az új, minden igényt kielégítő pályaudvart. Dolgoznak a népligeti végállomás tervein is, az építkezés 1983-ban kezdődik. Az új autóbusz-pályaudvarok csökkentik az Engels téri végállomás, illetve az óbudai megállóhelyek zsúfoltságát, s egyszerűbbé teszik az átszállást a városi tömegközlekedésre. Egyelőre csak távlati terv. de a Petőfi híd budai hídfőjénél is lesz Volán pályaudvar. Cs. A. fogadtak. A legtöbb termést eddig a tápióbicskei Április 4i Tsz szállította, de alig marad le mögötte a pilisi Aranykalász, a tápiószentmártoni Aranyszarvas, vagy a farmost Tápiómente. Az alaposan előkészített, felvásárlási ütemterv volt a garancia arra, hogy most nincs fennakadás. — A szakember szemével nézve, milyen az idei búzatermés, milyen -kenyeret süthetünk majd belőle? — Térségünkben a területi adottságok figyelembevételével, jó közepes minőségűnek ítélhető. Korai lenne még következtetéseket levonni, mert most vagyunk a munka dandárjában, a felvásárlási nagyüzem körzetünkben várhatóan•a jövő hét végéig tart, utána viszont csökken a tempó. G. M. Hűtőszezon Fagyos műszakok Éjjel-nappal fagyasztják a gyümölcsöt és más terményeket; a hűtőipar üzemeiben teljes kapacitással folyik a munka a feldolgozóvonalakon. Jelenleg a borsó, a málna. a meggy és a ribizli tartósítása adja a legtöbb teendőt. A mezőgazdasági üzemekből beérkező szállítmányokat három műszakban dolgozzák fel, a technológiai előírások pontos betartásával a szedéstől számítva négy órán belül mosva, válogatva, előfőzve a fagyasztókba kerül a becsomagolt kész termék. A növények többségének kedvezett az időjárás. A borsó azonban — főleg az Alföldön —, megsínylette a csapadék hiányát, ebből a tervezettnél egyharmadával kevesebbet dolgoznak fel. A megközelítően 650 vagonnyi kiesést más termékekkel, elsősorban meggyel, ribizlivel és az őszi érésű növényekkel pótolják. Jó termés ígérkezik zöldbabból, most indul a tartósítási szezon. A zöldbabot a kukorica köve-; ti, ez manapság már igen káresett terméknek számít, ezért több helyen bővítették a feldolgozó kapacitást. Az ipar műszaki segítséget ad mezőgazdasági partnereinek. Megbízásából a Kertészeti Egyetemen ribizliszedő gépet szerkesztettek, az új típus az idén jól vizsgázott. (A zalaegerszegi hűtőházba szállított termés egy részét már ezzel a berendezéssel szedték.) A hűtőipari termelés megközelítően fele exportra kerül. A külföldi szállítások szeptemberben kezdődnek, néhány zöldborsótételt azonban már útnak is indítottak Ausztriába. KÖZÉLET Rácz Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője vezetésével u Sandinista Nemzeti Felszaba- ,;tási Front Országos Vezetőbe meghívására csütörtökön irt- és kormányküldöttség utazott Nicaraguába a forradalom győzelmének második, és a Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Managuában rendezendő ünnepségre. 2 í
