Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. évfolyam, 162. szám ígsi. jülius 12., vasárnap A magas fokú állattenyésztés alapja Színvonalas a gyepgazdálkodás Aki gépkocsival, vagy vona­ton halad el Ceglédbercel mel­lett, látja, amint feltűnik a község határában a nagy zöld rét, rajta szelíd nyugalommal legelésző tehéncsordával. Nem barangolnak szerteszét az állatok a réten, mert a vil­lanypásztor szigorú korlátot szab a teheneknek. Kitűnő kondíciójú ez. az állomány, szemre is. Jóízűen harsog a foguk alatt a kövér, illatos fű Igen jó a fűhozam Az Egyetértés Tsz-ben 950 szarvasmarha számára a le­hető legideálisabb életmódot biztosítják a legeltetéssel. A magyar-tarka és a Holstein fríz tiszta vonalak keresztezéséből származó egyedek alkotják az állományt, a 330 tejelő tehén figyelemre méltó eredménye­ket produkál. Az előző évben 4500 liter volt egy állat termelése, az Idén eléri majd a 4700—4800 litert. Nyári időre pedig meg­közelíti ez az átlag a bűvös 5 ezer litert. Az állatonként! átlag 15 liter, míg a fejési át­lag 19 liter körül mozog, A sikeres szarvasmarha-te­nyésztés titkai felől érdeklő­döm Malya Károly főagronó- mustól, aki készségesen tájé­koztat eredményes tevékeny­ségükről amelynek alapja az okszerű gyepgazdálkodás. 185 hektár tartozik ebbe a műve­lési ágazatba, amelyből 10 hektárnyi a szórványterület 30 hektár háztáji kaszáló és 145 hektárt képvisel a közös gyep. Kitűnő a bércéit gyep fű- hozar»a, évente 250 mázsa a zöld ' fű hektáronként, ennek szénaértéke meghaladja a 60 mázsát. Eredetileg a tsz gyepterü­letének csak egy része volt úgynevezett ősgyep, a gyen­gébb minőségű szántóföldön ugyanis a 60-as években gye­pet telepítettek. Ezek talaja különböző. Vannak áradásos részek a Gerje partján, más­hol homokpadokon díszük a fű. Egyszerre ennek a magya­rázata : a szárazabb részeken öntöznek, két MA—350-es szi­vattyúval vizet nyernek a Gerjéből. Sajnos csak az egyik üzemelhet a nyár folyamán — a Gerje alacsony vízhozama miatt. A gyep hasznosítása teljes, az első növekedés zöldanyaga az évi termés 60 százalékát teszi ki, a második 30, a har­madik 10 százalék nyers füvet ad. A második és harmadik növedéket — a sarját — tel­jes mértékben legeltetik, az első növedék kétharmadát szintén a gyepen hasznosítja az állatállomány. Vagyis, a teljes szénahozam 20 százalé­kát készítik szénának. Szerencsére nádveszély, ko­molyabb gyomosodás, sásfei- verés nincs a gyepeken. A te­rületek belvíz-talajvíz szem­pontból rendezettnek tekint­hetők, a gazdaság 1979-ben komoly anyagi eszközöket ál­dozott a gyepek vízgazdálko­dásának javítására. A leveze­tő árkok és műtárgyak kihe­lyezése 102 hektárt érintett, költségben ez 830 ezer forin­tot tett ki. Okos, szakszerű tápanyag­utánpótlással a savanyúfüvek visszaszorulnak. Ez figyelhető meg Ceglédbercelen is, ahol a réti csenkesz, az angol per- je, a fehérhere szépen dísz­ük. Néhány terület 1978-ra le­omlott, szükségessé vált a (felújítás 30 hektáron és 40 hektárnyi új. gyepet is tele­pítettek. A zsombékosodást az erőteljes tárcsázás igen jól visszavetette, amely a széna abrakértékét növelte. A tápanyagutánpótlás a le­geltetés mellett nem kap any- nyi szerves anyagot, hogy szükségtelenné válna a műtrá­gyázás. 160 kilogramm nitro­gént kap a gyep tavasszal kar- barnid, ősszel pedig ammon- szulfát formájában. Emellett 100 kiló szuperfoszfátot és 160 kiló kálisót is kijuttatnak a gyepekre. Május elejétől indult a le­geltetés. Ahol nincs fűkaszá­lás,, négyszer járják a terüle­tet az állatok. Ahol kaszálták a gyepet, csak két legeltetést bír el a terület. A szénakészí­tés komoly szakértelmet kí­ván, a nagyüzemi szénaelőál­lítás sem könnyebb, mint a háztáji eljárás. A rendek ke­zelésére nincs megfelelő gép. Érkezését már várják, meg­rendelték. Bérlik a rétet A száraz széna és a zölden fonnyasztás egyaránt nehéz. A petrencék kezelése, illetve'- a szevázselőállítás komoly kézi­munkát igényel, ugyanis a na­pon való szárítás ma is leg­jobb hatásfokú fűkezelési módszer. A gyepgazdálkodás mutatő­Elégedett a szemlével Faluszerte A nyársapáti tanácsházán járva a község tevékeny, fia­tal tanácselnökével, Labancz Árpáddal találkoztunk, aki ép­pen akkor ragyogó arccal jött -. issza hivatalába egy műszaki „remiéről, melyet az ottani melegkonyhás étterem szépen épülő házában tartottak, az ipari hatóság, az építtető Nagykőrös és Vidéke Áfész, a kivitelező: Nagykőrösi Építő­ipari Szövetkezet és a munká­ba besegítő kocséri Petőfi Tsz brigádjának képviselői. A szemrevételezés során megál­lapították, hogy most már minden lehetőséget megterem­tettek arra, hogy az étterem a legutóbb kitűzött határidőre, november 7-re megnyíljon. A tanácselnököt megkérdez­tük Nyársapát mai életéről, fejlődéséről és jövő célkitűzé­seiről. — Az ipari üzemek alakulá­sa és gyarapodása mellett az utóbbi években újabb lendüle­tet vett Nyársapát gazdasági és kertészeti fejlődése, ami nemcsak a Haladás Termelő- szövetkezet gazdálkodásában, hanem a lakosság háztáji és kiskertes munkájában is meg­nyilvánul.- Nemcsak a pince- gazdaság, hanem a magánosok is egyre többen ültetnek sző­lőt, gyümölcsöst, s mintaszerű állattenyésztést alakítanak ki. — A párt, a járási hivatal és a Hazafias Népfront támo­gatása mellett a községi ta­nács igyekszik kihasználni a községfejlesztés minden lehe­tőségét. Az idén is két szolgá­lati lakást építünk, korszerű­sítjük a felnőtt- és a gyermek- orvosi rendelőt. Megvalósul azután a nyársapátiak régi ál­ma, a melegkonyhás étterem, és a község szorgalmas lakos­sága ebben az évben is 15—20 új lakást épít. — Községszépítési terveink sorában parkosítani óhajtjuk a községháza környékét. Még kedvesebb kirándulóhellyé kí­vánjuk fejleszteni a Csábri / számai imponálóak. 85 forint az önköltsége egy mázsa szé­nának, ezt részben a legelte­tés, részben a hagyományos szénaszárítás eredményének lehet tulajdonítani. Több szakismeret A szarvasmarha-állomány évi tápanyagigényének felét a gyepek elégítik ki, fű vagy széna formájában. A lucerna területe 220 hektár, ebből az első növedéket szénának ké­szítik el, további hasznosítás csak a magfogás után követ­kezik. A silókukorica-terület a tsz-ben 90 hektár, a másod­vetések esetenként megnöve­lik azt. Lényegében e két szántóföldi kultúra adja a ta­karmány másik felét. A ceglédberceli Egyetértés Tsz támogatja a háztáji ka­szálók hasznosítását is. Esz­mei díj fejében bérelni lehet jobb réteket s nem utolsósor­ban a gazdaság tanfolyamot is szervez a rét- és legelőgazdál­kodási szakismeretek bővíté­sére. A szarvasmarha-ágazat ná­luk nyereséges. Ez minden­képpen jelentős mértékben a szakszerű gyepgazdálkodásnak az eredménye, a tej szűkített önköltsége 4 forint 25 fillér, ami a teljes önköltség mellett is kevesebb az átlagos értéke­sítési árnál. Burányi Dezső építkeznek erdőt, és fokozott mértékben támogatjuk a klubkönyvtár kultúrmunká j át. — Lakosságunk a társadal­mi munkák terén is példás te­vékenységet fejt ki. Most a Rákóczi úton iparosaink társa­dalmi munkával építik fel egy sokgyermekes beteg család: Kapus Balázsék házát, mely már tető alatt áll, és vezetik be a villanyt. A tanácselnök azzal fejez­te be a beszélgetést, hogy Nyársapát a múltban sok di­cséretet kapott a szőlő- és gyümölcstermelés vonalán, most és a jövőben minden té­ren igyekszik az elismerést ki­érdemelni. Kopa László A piacon A gyümölcs Ez az az időszak, amikor szemet gyönyörködtetőek a piaci standok. Több az üde és szép zöldség, a gyümöcs látványa magára vonja a vá­sárolni szándékozó háziasszo­nyok figyelmét. “ Hozzászok­tunk, hogy ilyenkor, július kö­zepén mérséklődnek az árak, mert a kínálat egyre nagyobb. Az abonyi piacon egy kis ellentmondásba ütközött a vá­sárló. Árut ugyan a várako­zásnak megfelelő mennyiség­ben talált mindenki, ám az ! árak hallatán sokan felszisz- szentek. Az alföldi település piacának látogatói ugyanis nem nagyon tapasztalhatták azt, amit a fővárosi piacokon; vagyis, hogy a tavalyi, ha­sonló időszakhoz képest 10— 20 százalékkal kevesebbért kínálnák a zöldséget és gyü­mölcsféléket. A szemre is szép paprika kilója 40 forint, a paradi­csomnak pedig még legsilá- nyabbjáért is 30 forintot kér­Kiállításon látható tervek Szabadidőközpont, parkerdő Sokan csak a színes tárgya­kat, képeket találják érdekes­nek. Tekintetük végigpásztáz­za a grafikont, tablót, egy-egy elképzelés csak testet öltött formában jelent számukra fon­tosat. Ám sokan vannak, egy­re többen, akik szinte a jövő­be látva képesek arra, hogy maguk elé képzeljék a megva­lósult. formát az ábrák nyo­mán. örömmel fogadják a kez­deményezést, várják az újat, az eredményeket. Termálvízű strand Cegléden taián nincs olyan nap az utóbbi időben, hogy így, vagy úgy, el ne hangzana ez a három szó: városfejlesz­tési távlati terv. S ahogyan múlik az idő, az a bizonyos távlat egyre közelebb kerül a városlakonoz. Évtizede, hogy a Károlyi lakótelep szinte ki­nőtt a földből. A város vízel­látásáról mondhatjuk: javul. Most egy zöldes borítójú, fe­kete betűs füzet van közsézen: a zárójelentés," amely Cegléd város szabadidő-központjának rendezési tervjavaslatával, va­lamint a termálvizek több célú felhasználásának tervpályáza­tával foglalkozik. Egyúttal ki­állítás is látható mindezzel kapcsolatban a Kossuth Mú­zeumban. t Szabadidő-központ, termál­víz-hasznosítás: fontos, össze­tartozó témák. Ezzel kapcso­latban az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium, az Ipari Minisztérium országos ener­giagazdálkodási hatásága, az Országos Vízügyi Hivatal, az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal, a Pest megyei Tanács vb, a Ceglédi Városi Tanács vb és a városbeli Magyar- Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet tervpályázatot hirde­tett. Szívügyük lett Ennek az volt a célja, hogy a kiadott helyszínrajzon, a javasolt tervezési területen — a műszaki és gazdasági szem­pontokat mérlegelve — kijelöl­jék a szabadidő-központ és a termálstrand kialakítására leg­alkalmasabb helyet, épületek, létesítmények helyéi A pályázat külön kitért ar­ra, hogy a termálvizet mind sokoldalúbban kpll hasznosí­tani majd — hiszen a geoter­mikus energiát, amely itt adott, meszemenően ki lehet, s keli is használni. A tervpályázat kiírásával kapcsolatban a pályázók már­cius 5-ig seregnyi kérdést küld­tek be, s részletes tájékozta­tást kaptak válaszul. A ll«“ táridő leteltéig tizenegy pálya­mű érkezett be a bíráló bizott­sághoz. Kiderült: a pályázók valóban érdekesnek találják a feladatot, s éljenek bár az or­szág másik csücskében, vagy a fővárosban, szívügyüknek tekintik az alföldi település egészséges fejlődését. Foglal­koztak területrendezéssel, ezen belül az üdülőteleppel, annak környezeti-táji kapcsolatával, a tömegközlekedéssel, a belső forgalmi rend kialakításával, építésnél a tájba illő építési móddal, a téli-nyári üzemelte­tés lehetőségével. A tervek az Öregszőlők területére, és a csudaszép tele kilónként az ■ árusok. ■ A karfiol ára 2Ó, az uborkáé 8.' a zöldbabé 12, az újburgonyáé 6—10 forint volt. Az egészen apró sárgabarackot 12, az őszi­barackot 20 forintért kínálták. Megjelent a nyári alma is. Az újdonságnak számító gyü­mölcsfélék között ez volt a legolcsóbb, 10 forintért adták kilóját. Sajnos, a fővárosiak­hoz hasonlítva hátrányos hely­zetben voltak az abonyi házi­asszonyok, ha zöldborsót sze­rettek volna venni, mert 15— 30 forintért sem juthattak hozzá. A nagyközségben még hírmondója sem volt a zöld­borsónak. Azt még valahogy megérti a vásárló, hogy a fővároshan csökkenőben a zöldségfélék ára, de azt már nehezebben, hogy a szomszédos Szolnok város piacán is mérsékelteb­bek az árak, mint Abonyban, mezőgazdasági településen. Káminí erdő környékének rendezésére szólnak. A bíráló bizottság eredmé­nyesnek minősítette a tervpá­lyázatot. A földön járva A tizenegy pályázó közül, területrendezésről szólva, he­ten az öregszőlők, négyen a Kímáni erdő környékének hasznosítását látták jónak. A bíráló bizottság a beérke­zett, színvonalas megoldások alapján arra a döntésre jutott, hogy a célnak a kiadott prog­ram szerint az öregszőlő te­rülete felel meg, amely köz­vetlenül kapcsolódik a mint­egy 2 ezer hétvégi kiskerthez. Az üdülőközpont — mint meg­fogalmazták — párhuzamosan elláthatja a szabadidő-területet, s Budai úti belterületet és a hétvégi kiskerték központi funkcióit is segítheti. A város­hoz közel van, tájadottságai is megfelelőbbek. A Kámáni er­dőt viszont parkerdővé kéne felújítani, hiszen hagyományo­san közkedvelt kirándulóhely. A pályázók nem látnok mó­Az emberi segítőkészség szép példáját adta a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet — Dél- Pest megyei Gépjavító GT- nél a Lenin szocialista • bri­gád. A kollektíva tagjai lakato­sok. Munkahelyüké járva fel­figyeltek arra, hogy az üzem szomszédságában lakik egy idős, mozgássérült ember. Elhatározták, hogy meglepe­tést készítenek számára, egy kis örömet »szereznek, hiszen amúgyis, ebben az évben az emberiség figyelme, segíteni akarása a meghirdetett moz­galom jóvoltából a mozgás- sérültekre irányul. Elhatá­rozták, hogy háromkerekű, motoros kis járművet készíte­nek az élete nyolcvanadik esztendeje felé járó Kovács Jánosnak, Tervüket valóra váltották. Kovács János Komár Moped kismotorjához vázat szer­kesztettek, kialakították, s az előírásoknak megfelelő mű­szaki állapotban, levizsgáz­tatva adták át. ígéretet tet­tek, hogy ha valamit majd ja­vítani kellene, bármikor el­végzik a háromkerekűn. A kép a meglepetés átadá­sakor készült. Az üzem veze­tői és a szocialista brigád képviselői bemutatták a jár­művet boldog tulajdonosá­nak. A képen, balról jobbra: Strummer Ántal, a Lenin szo­cialista brigád vezetője, Szá­raz Mihály üzemigazgató, Molnár Miklós brigádtag, Ócsai Sándor, a lakatosrész­leg főművezetője segít a jár­művet kipróbálni. Kovács János különben a város tiszteletre méltó, meg­becsült lakója, régi mozgal­mi ember, 1919-es veterán. Ezután könnyebben, bizton­ságosabban mozdulhat ki ott­honából, s teszi is örömmel, hiszen érdekli Cegléd élete, fejlődése, mindennapi ála­don, hanem a földön járva terveznek, tudatában annak, hogy minden, amit alakítani, építeni kell, sok munkába, pénzbe kerül, mielőtt hasznot hozna. A célszerűség vezette a rajzoló kezet, amikor a pa­píron a strand, a járműpar­koló, az üdülő és ifjúsági tá­bor helyét kijelölte, tervezett kempinget és lovasiskolát, va­daskertet, csöndesebb kirán­dulóhelyet .» Ötlet, célszerűség Mindez most a Kossuth Múzeumban egyszerű, de igen sokat mondó kiállításon látha­tó. A bíráló bizottság I. díjjal jutalmazta Sasi Nagy Ildikó városrendező, Palotai Tamás magasépítési, dr. Taksony György és Urbán Ildikó gépé­szeti és termálvíz-hasznosítási tervét, a 8. számú pályamű­vet. Második lett a 6. számú pályamű, kilencszemélyes stábbal, a harmadik az 1-es sorszámú, három szerzővel. Elképzeléseiket hamarosan la­punkban is megismertetjük az olvasókkal. L. K. kulása, forgataga. így ő is kö­zelebb jut a ma munkálkodó emberekhez. Növényvédelem Hasznos paraziták Eredménnyel biztató közös biológiai növényvédelmi kí­sérleteket folytatott a szente­si Árpád Termelőszövetkezet — és a hódmezővásárhelyi nö­vényvédelmi állomás. Első­ként az üvegházi primőrök két legelterjedtebb és különösen nagy költséggel pusztítható kártevője — a liszteske, más néven üvegházi molytetű és a takácsatka ellen alkalmazha­tó biológiai védekezés tech­nológiáját dolgozták ki. A lisz­teske ellen a íürkészdarazsat, takácsatka ellen pedig a vö­röspókot vetették be. Mind­kettőt eredménnyel. Az üvegházakban a tapasz­talatok szerint vegyszeres növényvédelemre fordított költségek nyolcvan százalé­kát a liszteske elleni védeke­zés emészti fel. A kemikáliák ugyanis csak a kifejlődött ro­var ellen hatásosak, de nem pusztítják el tojásaikat és lárváikat. Ezért a fertőzés idő­szakában három-négy na­ponként kell a növényállo­mányt permetezni. A liszteske biológiai ellen­feleként választott alig több, mint fél milliméter nagyságú fekete fürkészdarázs parazita életmódot folytat. A tojásait a liszteske lárvájába rakja, a lárva elpusztul és belőle fej­lődik ki a növényvédelmi szempontból hasznos parazi­ta. Legutóbb ötezer négyzet- méternyi üvegházi növény­felületen alkalmazták a bio­lógiai védekezésnek ezt a for­máját, s meglepő eredményt értek el: a növényvédő szer, felhasználását kétharmaddal sikerült csökkenteni. ISSN 0133—asoo (Ceglédi Hírlap» A Lenin szocialista brigád ajándéka Szeretettel készítették Apáti-Tdth Sándor felvétele /

Next

/
Thumbnails
Contents