Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

1981. JÜNIUS 7., VASÄRNAP Sreía Tf x/lmap Kánikula volt Az elmúlt héten valóságos „Júliusi kánikula” lzz&sztotta országszerte a kicsiket és nagyokat. Az érdligeti lurkók a strand hús vizében lel­tek menedékre a nagy hőségben, s úgy mellékesen úszni Is meg­tanulnak Ha jól gazdálkodunk Panaszra nincs okunk A pénz nem boldogít Íme ■ matuzsálemi bölcs igazság, mely igazság azonban akár­hogy forgatjuk is a szót, úgy tetszik, igencsak sántikál. Mert mikor is mondogatjuk eme bölcsességet? Ha nincs pén­zünk, megnyugtatásul, s he­lyette rögvest anyagiakkal nem mérhető, magasabhren- dű humánus értékekkel példá­lózunk. Szóval, közhelybölcsesség ez, akár az egyén, akár na­gyobb közösségek, netán egy egész ország életéről van szó. Mert egyáltalában nem min­degy, mekkora összeg birto­kában gazdálkodhatunk, s ha a pénz, mint eszköz, nem is boldogít nélkülözhetetlen az értékteremtés folyamatában. Sót ha van belőle elég és jól la sáfárkodunk vele, végső sorón boldogít — egyént, kö­zösséget egyaránt. Ez a valóság. Példa rá a következő mondat is, amely a beszélgetés végén, mintegy összegezésül hangzott el: Elé­gedettek vagyunk! Ügy érez­zük, jelentős fejlődést érhe­tünk el, ha a rendelkezésünk­re álló szép pénzösszeget a tervben foglaltak szerint tud­juk felhasználni. Kátai Incé- né dr., a ráckevei Járási Hi­vatal elnökhelyettese fogal­mazott így, amikor a VI. öt­éves tervidőszak számukra adott lehetőségeiről és e lehe­tőségek birtokában a várható eredményekről beszélgettünk. Szigetszenfmiklós kiemelt helyen Mekkora pénzösszeggel ren­delkeznek? Több vagy keve­sebb ez az elmúlt öt évhez vi­szonyítva? — Fejlesztési és költségve­tési alapból tevődik össze az a pénzmennyiség, amivel gaz­dálkodhatunk. A fejlesztésre 752,5 millió forintot kaptunk, költségvetésünk 1 milliárd 401 millió forint, összesen te­hát 2,2 milliárd forinttal szá­molhat a járás a következő öt évben. Ez 530 millió forint­tal több a megelőző tervidő­szakhoz képest. — Tartalmaz-e területi rang­sorolást is a tervezett felhasz­nálása? — Igen. Első helyen Sziget- szentmiklós áll. A fejlesztésre szánt összegből 44 százalék Ide összpontosul. Szigetszent- miklós ugyanis agglomerációs község és számos fővárosi vál­lalat munkásai élnek itt. Te­hát nagy ütemben folyik a komplex munkás lakótelep ki­alakítása, a teljes infrastruk­túra, kommunális, szociális, szolgáltatórészlegek építése. Ráckeve szintén kiemelt terü­let, több okból. Az orszá­gos településhálózat-fejlesztési koncepció szerint középfokú központtá kell fejleszteni, azonkívül üdülőjellegű telepü­lés és járási székhely. — Milyen egyéb fontossági szempontok a meghatározóak? Lakásépítés és gyermekintézmények — Legfontosabb a lakás- építési program, valamint a gyermekintézmények, gyer­mekélelmezés gondjainak megoldása. Konkrétan: Sziget- szentmiklóson 226, Ráckevén 52, Dömsödön 8, Dunaharasz- tin 2, Kiskunlacházán 4, Szi- getszentmártonban 3 tanácsi bérlakást tervezünk felépíteni. Külön program a járásban a dömsödi és ráckevei cigány­telep felszámolása. A magán­erőből építkezőket telekkel se­gítik a helyi tanácsok. A gyermekintézmények helyzete így alakul: Halásztelken, Tö­kölön, Szigetszentmiklóson épül bölcsőde (ez összesen 180 új bölcsődei helyet jelent). Ezen­kívül 325-tel gyarapodik az óvodai helyek száma, valamint hetvennégy tanterem, négy tornaterem épül a VI. ötéves tervidőszakban. Következő fontos terület az egészségügyi és szodiális alap­ellátás fejlesztése. Ráckevén, Szigetszentmiklóson öregek napközi otthona létesül. Sok pénzt elvisz a közműhálózat bővítése is. Csak a tököli víz­mű építése — ez már folya­matban van — mintegy 132 millió forintot igények T a! átkozik az igényekkel — A tervben foglaltak mennyire tükrözik a lakosság­ok a különböző fórumokon megfogalmazott igényeit? — A terv tulajdonképpen ezekből az igényekből táplál­kozik, bár az igények termé­szetesen meghaladják lehető­ségeinket. Hogy csak egy pél­dát említsek: a szigetszent- mártoniak vágya, a strand nem szerepel a tervben, ugyanúgy a szigethalmi egész­ségház sem. így sok olyan részfeladat lesz, amit helyi erővel, társadalmi összefogás­sal valósíthatnak, illetve való­sítanak meg a településeken. És ha már a lakossági össze­fogást említettem: a tanácsok saját terveik elkészítésekor a várható társadalmi munkát is számbavették. A szigetszent- miklósiak például már fel­ajánlották munkájukat az új sporttelep kialakításához. A nem kevés pénzt jól használni — Mindenképpen helyi erő­ből, ügyes gazdálkodással kell majd megoldani a közműve­lődési intézmények fejleszté­sét. Számolni kell azzal is, hogy a szükségesnél kevesebb tanterem épül meg. Ráckevén például a 16 tantermes iskola helyett csak 8 készül el. Per­sze, ahol nagyon szorít a cipő, ott valamennyi tervezett tan­terem tető alá kerül. Általában nincs okunk pa­naszra. Ügy érezzük, jelentős fejlődést érhetünk el, ha a rendelkezésünkre álló nem is kevés pénzt jól, a tervekben foglaltak szerint használjuk fel. S. Horváth Klára Lenből font-szőtt tervek Ember tervez - gép végez? Nemigen akadt olyan köz­gazdász vagy érdeklődő laikus, még akár tíz esztendővel ez­előtt sem, aki irigyelte volna a budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezetőit. Az LSZV a könnyűipari vál­lalatok. középmezőnyéhez tar­tozott — nagy tettekről, vi­lágraszóló elképzelésekről nem röppenteik fel hírek. Hosszú évek szívós munkája, a mind nehezebb világpiaci helyzet­hez való maximális ictamulá- si készség, türelem, magas színvonalú szervező tevékeny­ség, kockázatvállalás — és még hosszasan sorolhatnánk, mi minden kellett ahhoz, hogy közgazdászok és érdek­lődő laikusok elismerően bic­centsenek a három betű; LSZV vagy a külföldön hasz­nálatos BUDAFLAX név hal­latán. A piac diktál Jogos kérdés: mi hozta a gyökeres változást, a bess-nek noss-ba fordulását Budakalá- szón és az ország távolabbi pontjain — mindenütt, ahol gyára, gyáregysége, üzeme van a Lenfonó- es Szövőipari Vállalatnak? Az első számú válaszon nem kell sokáig gon­dolkozni: a szemléletváltozás, a piacra orientált termelés, az értékesítés optimális lehetősé­gének szüntelen keresése — és megtalálása! — kivétel nélkül alapvető fontosságú építőköve a sikernek. A kö­vetkező, önkéntelenül felve­tődő gondolat minden bi­zonnyal az — hogyan lehet a jó elképzeléseket átültetni a valóságba, a lenből font-szőtt tervek miként válnak csörre- nő forinttá, pengő dollárrá? • Egy angol közgazdász sze­rint, ahol a könnyűipart — és ezen belül a textilipart — fejlesztik, ott a nyomort kon­zerválják. Keresve sem akad jobb példa eme nézet gene­rális cáfolatára, hamis mi­voltának bizonyítására, minit az LSZV példája: ' Az elmúlt öt évben söihá nem látott ütemben fejlődött a nagyvállalat, s a 620 mil­lió forintos teljes rekonstruk­ció nemcsak lehetővé, hanem szinte kötelezővé tette a ter­mék- és lépésváltást. Mert az LSZV szakembereit iga­zolta az akkori jövő — amely tna már jelen vagy inkább múlt — s árbevételét, nyere­ségét, termékminőségét te­kintve a vállalat gyenge kö­zepesből az élenjárók közé küzdötte fél magét. Lelketlen bázis? Megcsontosodott közhely, hogy nehezebb munkaerőt ta­lálni a szövőgépek mellé, mint tűt lelni a kazalban. A mennyiségi és,minőségi fej­lesztés alapja tehát nem le­het a lelkes tömeg — csakis a lelketlen géppark. Így vál­hatott a jövő zálogává ez a lélektelen bázis Győrben és Csillaghegyen, Budakalászon és Komáromban. De erről hi­telesebben vallanak a szá­mok: A len komplex hasznosítása volt az indíték arra, hogy lét­rejöjjön lóét új gyár: a szom­bathelyi vastagfonal- és zsi­neg-, valamint a komáromi lenpozdorja üzem. A szövődéi gépállomány korszerűsítésére állt munkába közel 170 új, nagy teljesítményű szovjet SZTB szövőgép. Üj, keresett termékek gyártására adott le­hetőséget a modem kikészítő­üzem., Reális esély Ezekről a tervekről már múlt időben, mint kipipált tennivalókról beszélhet az LSZV. Am a ma beruházóinak sem kell szégyenkezniük a tegnapjait előtt: idén a len- poadorja hiánya miatt indo­kolt faforgács-bekeverési tech­nológia gépi feltételei való­sulnak meg Komáromban. Tovább korszerűsödik a len gubózásámak művelete. Mo­dem, kétszer-sodró-cémázó gépek, automata keresztcsévé- lőik. segítik majd a minőség színvonalának további emel­kedését. Még az idén üzembe helyezik Budakalászon. az új SUBATEX zsugorító gépet — és többé nem mennék össze a mosásban a termékek. To­vábbi fejlesztés várható a szövetkikészítésnél —, ennek előnyeit elsőként a győri gyár érzi majd. Végezetül a gé­pesítés gépesítésének tervei­ről: az elkövetkezendő év ék újdonsága lesz a számítógépes termelésirányítás. Falanszter! lidérces kép: gépek, gépek mindenütt — ember sehol. Szerencsére ez az LSZV-ben sem igaz. Bár gigantikus harcot vívott —• és még mindig vív — a vál­lalat a munkaerő megtartá­sáért, az utánpótlás toborzá­sáért, nem ennyire sötét a helyzet A korszerű technoló­gia, a nyereséges termelés, az LSZV jó híre — külön-külön is garancia arra, hogy ne ki­felé áramoljon a tömeg a ka­puikon. A termelési mód fej­lődése egyenes arányban nö­veli a munkakedvet és a ke­reseti lehetőséget: bár még korántsem érkezett el annak az ideje, hogy a gyárak ka­pujára kikerüljön a meg­telt tábla — a munkaerő megtartásának reális esélye hónapról hónapra, évről évre nő. Ahhoz sem kell közgazdász­nak lenni, hogy belássa bár­ki: a gazdaságpolitika és a szociálpolitika ezer szállal kö­tődik — az LSZV esetében stílszerűbb: szövödik-fonódik — egymáshoz. A vállalat pros­peritása magával vonja az ott dolgozók életszínvonalá­nak, szociális-kulturális kö­rülményeinek fokozatos ja­vulását L. Zs. Komplex talajjavítás Emelkedő hozamok A VI. ötéves terv idősza­kában nagyszabású termő- földvédelmi és talajjavító munkálatokra kerül sor, a végleges adatok szerint ezek 14 térségre terjednek ki az­zal a céllal, hogy növeljék a termőföld hozamát. Az idei munkáknál meg­szűnt az a korábbi, helytelen­nek bizonyult gyakorlat, amely szerint gyakran csak egy-egy gazdaság vállalkozott földjeinek rendbehozására. Ezek az elkülönített akciók nem vezettek sikerre, mivel a szomszédos területekről sza­bályozatlanul tört át például a víz a már rendezett ré­szekre, és így a költséges fel­újítások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket A tapasztalatok alapján a MÉM a rendelkezésre álló keret felhasználására újab­ban csak úgy ad engedélyt, ha összefüggő területeken, na­gyobb térségekben látnak ho2- zá a komplex területrende­zéshez és talajjavításhoz. Az elkövetkező öt évben a melorációs beruházásokkal 900 ezer hektáron kerül sor átfo­gó rendezésre, továbbá 60—70 ezer hektáron kémiai talajja­vításra. Mindent egybevetve — ga­bonában számolva — mint­egy 1,3—1,5 milliós tonnás többlet-termést várnak a me- lorációval feljavított terüle­tekről. Szabadidő-központ Örkényben Strand, mini hotel az E5 mellett Ha az E5-ösön érkezünk Ör­kénybe, jobbra a főút mentén feltűnik egy, a régi nemesi kúriára emlékeztető, hatal­mas, zöld területtel körülvett épület. A kastély Pálóczy Horváth Adám tulajdona volt, az 1800-as években épült, és 5 hektárnyi park tartozott hozZá. Áz épület ma művelődési ház, a park egy részén a köz­ség 1960-ban jelentős beruhá­zással strandot létesített. Je­lenleg kissé elhanyagolt álla­potban van a hajdanán kü­lönleges díszfákkal, nemes cserjékkel, bokrokkal beülte­tett park, a strand kidőlt ke­rítésén átbújva a kabinok, s a két medence pusztuló képe fogad. De még így is megka­pó a környezet szépsége, szin­te kínálja magát a barango­lásra, a fák közt megbúvó feledtető pihenésre. Nem véletlen hát, hogy rég­óta foglalkoztatja már a köz­ség vezetőit a gondolat: tenni kellene valamit, a község ölében heverő gazdag adott­ságot valami módon hasznosí­tani kellene. Idén tavasszal azután megszületett a nagy­szabású terv. Beszéljen erról maga a ta­nácselnök, Somogyvári László. Nem légből kapott vágyálom — Tervünk egy szabadidő- központ létesítése, így első Szeletelik a betont A dunavarsányi Petőfi Tsz brigádja plazmavágással bon­totta szét a Vidám Park volt repülőgép körhintájának mint­egy negyvenéves alapzatát. A több ezer fokos hőmérsékletű ionizált gázsugárral könnyedén „szeletelik” a betont, így adva utat az M3 autópálya Hősök tere felé vezető leágazásának. hallásra minden reális meg­alapozottságot nélkülöző, lég­ből kapott vágyálomnak, anyagi erőinket meghaladó fantáziálásnak tűnik. Valójá­ban mindenre kiterjedően fel­mértük a lehetőségeket, s ezekre alapozva láttunk hozzá a tervezéshez. Kiderült, hogy olyan kedvező adottságok bir­tokában vagyunk, melyek szinte maguktól kínálják el­képzeléseink megvalósítását. A művelődési ház (amely egyút­tal járási művelődési központ is) a parkkal közös telken áll. Alig háromszáz méterre tőle ott a szakmunkásképző inté­zet, melynek most épül a 120 semélyes diákotthona saját konyhával. Közvetlenül a parkkal szemben a főút másik oldalán a sportpálya, mellet­te a könyvtár és a mozi. Tehát valamennyi létesít­mény egymás mellett, alig né­hány perc távolságnyira fek­szik, és az E5-ÖS főút mentén könnyen megközelíthető. Azonkívül kirándulási lehető­ségeink is adottak, három­négy kilométerre Örkénytől ott a pusztavacsi pihenő-erdő, kocogópályával, Szándékosan hagytam utoljára a strandot, majdani szabadidő közpon­tunk egyik legvonzóbb és na­gyon fontos részét. Ugyanis az eddig felsoroltak 95 százalék­ban kész objektumok, a diák­otthon pedig már épül, átadá­si határideje: 1983. A mint­egy 5 hektárnyi park rendbe­hozatalát (sétányok, pihenőhe­lyek kialakítása) részben tár­sadalmi munkával szintén el­kezdtük már. Csupán a strand felépítésére nincs ele­gendő anyagi erőnk. — Miért hagyta a község ennyire tönkremenni? Júniusban olvasótáborral nyitnak — Sajnos, kezdettől problé­mát okozó volt, hogy egy mély kútból kapta jéghideg vízét a strand, s így, pláne hűvös nya­rakon, nagyon gyér volt a lá­togatottság, 1976-tól pedig nem is használta a lakosság. Mint­egy 3 millió forintba kerülne a renoválás, valamint a strand területén lévő régi épület kor­szerűsítése, ahol 50 szálláshely kialakítására nyílna lehetőség. — Terveink kezdettől fog­va túlmutatnak a községi ke­reteken, tudniillik a szabad­időközpont egyrészt Pest me­gye úttörői, KISZ-fiataljai szá­mára teremt nyári táborozási lehetőséget, másrészt szándé­kunkban áll különböző felnőtt továbbképző tanfolyamokat rendezni itt egész évben, fo­lyamatosan. Azért is merek jelenidőben fogalmazni —, folytatta Somogyvári László —, mert elképzeléseinket já­rási, megyei szinten is egyez­tettük, a szabadidő-központ jel­legének, működésének koncep­cióját közösen alakítjuk ki. — Talán már ezen a nyáron megkezdi működését az Örké­nyi szabadidő-központ. — Részlegesen, kísérleti jel­leggel. Július 1-től 12-ig 37 ta­gú úttörő olvasótábort foga­dunk a fővárosból. Addigra a parkot nagyjából rendbe­hozzuk, a szakmunkásképző intézetben előkészítjük a szál­lást, ott biztosítjuk az étkezést is, a foglalkozások részben a művelődési házban, részben szabad téren lesznek, kirándu­lást szervezünk Pusztavacsra az ország szíyébe, a sportpá­lya, könyvtár, mozi szintén a tábor rendelkezésére álL Jú­lius 20—25-ig pedig szakkép­zetlen népművelők részére rendezünk továbbképzést A tanácselnök optimista — Mennyire optimista? Meg­valósul-e a teljes komplex el­képzelés: a strand, annak te­rületén a kis szálloda, ahol évközben a tanfolyamok hall­gatóit fogadhatják, a parkban, a faházas KISZ-tábor és a sá­torozásra is alkalmas terület kialakítása, megépítése? — Én optimista vagyok! Társadalmi munkában is leg­alább félmilliót hozzá tudunk, tenni és talán megyei támoga­tásra is számíthatunk. Papp Miklós, Pest megyei ifjúságpolitikai titkár mintha alátámasztani látszott volna az Örkényiek bizakodását. El­mondta, a megyében gond a fiatalság nyári foglalkoztatá­sa, kevés az erre alkalmas hely. Jelenleg az úttörők 25 százalékát tudják táborokba vinni. A hatodik ötéves terv­ciklusra szóló ifjúságpolitikai intézkedési tervben kiemelten szerepel az úttörőtáborok lét­számának növelése. Éppen ezért támogatják az örké- . nyiek törekvéseit. Remek adottságokkal, ideális környe­zettel rendelkeznek és a sza­badidőközpont több funkciót képes betölteni; egyrészt köz­ségi, járási, sőt megyei köz- művelődési feladatokat, más­részt az úttörők nyári tábo­roztatását. A távlati elképze­lés szerint Örkényben elsősor­ban az olvasó- és szaktáborok kapnak helyet. — Ha a strand is elkészül 1983-ra, az összes külső felté­telek rendelkezésünkre áll­nak — mondotta még befeje­zésül Somogyvári László. S. H. K. 4

Next

/
Thumbnails
Contents