Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
6 »nr él let ft 1981. JÜN1US 28., VASARNAP Mérgező kalaposak Nem sok jót várhatunk Ajánlatos óvatosnak lenni r Május óta a gomba — nő mint gomba, s persze, teszi is a magáét: az elmúlt két hónap- ban hét alkalommal okozott mérgezést. S hogy miként? Aki válaszol: dr. Kelemen Erzsébet, a Pest megyei KÖJÁL élelmezés-égészségügyi osztályának vezetője. Szakértelem híján — Kivétel nélkül magán- háztartásokban történt a hét eset. szakértelem nélkül szedett, szakértő által nem vizsgált gomba betegítette meg az embereket. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a kilenc mérgezett egyikénél sem okozott halált a kalapos. Magyarázata egyszerű: a kora nyári időben az igazán nagy veszélyt hordozó gyilkos galóca, légyölő galóca és társaik még nem kaptak elég meleget, csak júliusban várható az előfordulásuk árnyasabb erdők párás környezetében. — Az enyhébb mérgezéseket mi okozta? — Két alkalommal ehető gomba, amely csak akkor válik veszélyessé, ha sokáig tárolják, s bomlásnak indul. A gombát lehetőleg a főzés után azonnal, de legkésőbb néhány órán belül el kell fogyasztani. A többi eset azonban már méreganyagokat tartalmazó gombák miatt következett be, a kerti susulykát találtuk ludasnak mindannyiszor. Remegést, émelygést, erős fejfájást, fokozott váladékkiválasztást, öklendezést, hasmenést okoz a susulyka; ezek a viszonylag enyhe tünetek. A felelőtlenség is — Az esztendő ilyen kezdete Után mire számíthatunk? — Sajnos, semmi jóra. Nézzük talán az elmúlt évi statisztikát! Tavaly az ötven étel- mérgezésből 33-at gomba okózott, csaknem 100 embert be- tegített meg, kettőnek a halálát is okozta Ez utóbbi ügy tanulságot is kínál. Házalótól vásárolták Gödön a gyilkos galócát, hatan mérgeződtek meg, s közülük két embernek az orvosok minden erőfeszítése ellenére sem sikerült megmenteni az életét. Igaz viszont az is. hogy az idejekorán történt beavatkozással öt családtól újabb 15 kilónyi gombát — javarészt galócát — sikerült összegyűjteni, s mint kiderült, ugyanattól a házalótól származott ez is. — Csak a gomba a vétkes? — Nos, tavaly a többi mérgezésben a susulyka. a világító tölcsérgomba, a fehér galóca mellett — akárcsak az iménti esetben, s minden hasonlóban — közrejátszott az emberi felelőtlenség is. Hadd mondjak erre példát. Az egyik nagyká- tai munkahelyi konyha dolgozói maguknak főztek susulyka- pörköltet, s meg is betegedtek valamennyien. Még belegondolni is rossz, mi lett volna, ha ugyanebből a gombából levest főznek az ezeradagos konyhán? — De térjünk csak vissza az előbbi kérdéshez. Esztendők adatai alapján mondom, hogy a legtöbb és legveszélyesebb A társadalmi tulajdon védelme Az okokat kell megszüntetni gombamérgezés júliusban és augusztusban fordul elő. Az év kezdete már „hagyományos:” egyetlen kivétellel mindenki magának szedte, főzte, s magabiztosan meg is ette a mérgező gombát. A kivétel még kevésbé biztató: Gödöllőn egy család ajándékba kapott gombával készített rántották s hárman lettek rosszul ettől. Calócagócok — Mit lehet tenni, hogy kevesebb legyen a mérgezés? — A legjobb az lenne, ha Pest megyében állandó és hozzáférhető gombaszakértői hálózat tevékenykedne, ilyen azonban nincsen. A megyében alig húszán vannak a szakértők, s őkJ csak a piacokon, a piaci napokon vállalkoznak a vizsgálatra, a gombászóhelyeken, a kirándulóközpontokban, a hétvégeken senki sem ellenőrzi a szedett gombát. Ilyenkor csak néhány fővárosi közlekedési csomóponton van gombavizsgálat. Persze, a szakértők senkit sem utasítanak el, ha szombaton vagy vasárnap otthonukban kér tőlük tanácsot, csak éppen kevesen tudják, hol keressék őket. Ide tartozik: a KÖJÁL minden Pest megyei kirendeltségénél található képzett gombaszakértő, s a munkaidőben, ha nem épp kiszállásra indultak, ők is előzékenyen segítenek. — Mi marad hát? — Csak néhány jótanács. Először is: ha nincs mód a szedett gomba ellenőrzésére, inkább együnk helyette a piacon, boltban vásárolt ártalmatlan kalaposból. Ha valakinek mégis gombászni támad kedve, mindenképpen keressen szakértőt, méri az önmagát gombaismerőnek vélő — s néha esztendőkön át szerencsés — embernek is elegendő egyszer tévednie... A szakértők három éven át tanulják az ártalmas gombák s az ártalmatlanok elkülönítését. Ismerőstől, ismeretlentől, házalótól ne fogadjunk el gombát, még ingyen sem, mert magas az ár, amit ezért fizethetünk. Végül fontos: a gombamérgezéseknél rendszerint többféle gomba játszik közre. A susulyka okozta tünetek például hamarabb jelentkeznek, mint a galócafogyasztás miattiak. Ha többen ették a gombából, s egy valaki már megbetegedett, ajánlatos mindenkinek haladéktalanul felkeresnie az orvost, mert a korai beavatkozás megakadályozhatja a méreg további felszívódását, káros hatását. — Vannak-e Pest megyében különösen veszélyes helyek? — Bár a gomba — a mérge ző is — bárhol felütheti a fejét, tíz év tapasztalatai alapján készült a galócagócok listája: a budai járás középső és északi része, a váci járás déli fele, a gödöllői és a ráckevei járás egyes területei ismétlődő gombamérgezések színhelyei voltak. Óvatosnak lenni azonban mindenütt ajánlatos, ahol megterem a gomba ... Vasvári G. Pál Nem tartoznak a népszerű emberek közé. Sem a bejáratnál igazolványt, belépési engedélyt kérő portások, sem a rendészek, sem a számlákat, könyvelést vizsgálgató, s többnyire aktakukacnak, bürokratának titulált belső ellenőrök, revizorok. A személyüket szükséges rossznak, munkájukat felesleges zaklatásnak tekintjük. De rájuk bíztuk a legfontosabbat: közös vagyonunk, a társadalmi tulajdon védelmét. E közgondolkodási reflex következtében először az újságíró is kissé tűnődve forgatta a Mezőgép Tröszt II. köz- gazdasági konferenciájára invitáló meghívót: miért éppen az ellenőrzés és a társadalmi tulajdon védelme a tanácskozás napirendje? Kulcs a köpenyzsebben A csattanós, s közgazdaságilag is komoly indoknak számító választ aztán dr. Kopetti Lajos rendőr-ezredes, a BM Országos Rendőrfőkapitányság nápgazdasági és társadal- mitulajdon-védelmi osztályának vezetője adta meg. A népgazdaságot naponta több mint egymillió forint kár éri a társadalmi tulajdon terhére elkövetett bűncselekmények következtében, s a statisztika tanúsága szerint az ilyen típusú bűnesetek száma tavaly növekedett. A formai, s könnyebben tetten érhető okok — a vagyonvédelem elhanyagoltsága, az elemi biztonsági szabályok figyelmen kívül hagyása. A páncélszekrény-feltörésekre például szinte tálcán kínálják a lehetőséget az olyan vállalatok, intézmények, ahol — miután gondosan bezárták —, a mackó kulcsát az íróasztal fiókjában vagy a fogason függő köpeny zsebében őrzik. Ugyancsak hívogató, csábító az olyan pénztárhelyiség, melynek ablakára nem szereltek rácsot — a biztonsági berendezésekről nem is beszélve. Túlszabályozás és vesztegetés A gazdálkodás külső körülményei is sok esetben az elkövetőknek kedveznek. A riasztó-berendezéseknél maradva, sokszor nem is igen lehet hibáztatni azokat, akik nem látják el védelemmel a rájuk bízott épületet. Részben azért, mert rendkívül szegényes a piaci kínálat. Másrészt, bár a vagyonvédelem technikai feltételeinek javításáról kormányrendelet intézkedik, de a készülékek beszerzése és felszerelése a fejlesztési, beruházási alapokat terheli — s a vállalatokra nemigen jellemző, hogy ezeknek bővében lennének. Vagyis: a társadalmi tulajdon részét képező pénzzel takarékoskodunk — o társadalmi tulajdon védelmének rovására. Jóval nehezebb pontosan megnevezni, s pellengérre állítani a gazdálkodás ellentmondásaiból fakadó, s ebből táplálkozó bűncselekményeket. Befejező szakaszához érkezett az építkezés íb w A budapesti sportcsarnokban megkezdték a befejező szakipari munkákat. Az úgynevezett kerengőt és a metróösszekötő folyosót építik,' rakják a belső és külső burkolatot, szerelik a küzdőtér hűtő- és fűtőcső rendszerét. Várhatóan az idén, november 7-én nyitják meg a tizenkétezer néző befogadására alkalmas sportlétesítményt. Most csak kettőt ragadunk ki. Az egyik a jogi túlszabályozottság, amikor a túl gyakran változó előírások arra ösztönzik a vállalatok felelőseit, hogy ne is tartsák be azokat, hiszen mire alkalmaznák, már úgyis más paragrafus van érvényben. A másik a hiány- gazdálkodásból fakad: sajnálatos módon szaporodnak az olyan vesztegetések, melyeket már nem egyéni haszonszerzésből, hanem csoportérdekekből követnek el. A hétköznapi életben ez úgy jelentkezik: a vállalat termelésének zavartalanságát fenn kell tartani, a nehezen beszerezhető anyagok, alkatrészek biztosítása érdekében kisebb áldozatoktól sem riadnak vissza az illetékesek. A felderítés itt már azért is igen nehéz, mivel aki ma ad, az holnap kapni fog, s a kölcsönös összefonódás következtében nehezen pattannak ki ezek az ügyek. S mi a helyzet a vállalaton belüli ellenőrzéssel, a megelőzéssel? A leghatékonyabb módszer a műszaki-gazdasági folyamatokba épített ellenőrzés lenne — azonban ma még éppen ez a leggyengébb láncszem a társadalmi tulajdon kapukon belüli védelmében. Arra kell törekedni, hogy a függetlenített belső ellenőrök ne csak célvizsgálatokat tartsanak, hanem átfogóan elemezzék egy-egy részterület komplex tevékenységét: milyen az anyaggazdálkodás rendje, hol hézagos a termelés- irányítás, hiszen pont az így napvilágra kerülő hiányosságok jelentik a legfőbb vadász- területét azoknak, akik szívesen értelmezik sajátos formában a köztulajdont. Kihasználatlan lehetőségek A felvillantott jelenségek többnyire kézzelfogható, s felderítés, tettenérés esetén szankcionálható cselekményeket takarnak — ugyanakkor ennél jóval több kárt okozhatunk önmagunknak a rendelkezésre álló erőforrások nem megfelelő kihasználásával, a lehetőségek elszalasztásával, eszközeink kihasználatlanságával. A jól értelmezett ellenőrzésnek erre is ki kell terjednie. Weyer Béla szenes a Balaton? A kék tengerhez szokott külföldi turisták sokszor megcsodálják a Balaton színjátékát, a víz sokféle árnyalatát. A jégvesztét követő napokban nem sötétszürke a víz, hanem világoszöld és kékeszöld színek váltakoznak. Ilyenkor a festőanyagot a hidegkedvelő algák alkotják, amelyek télen szaporodnak. A tó mélyén ugyanis még a hideg évszakban sem következik be az úgynevezett teljes bénaság, sőt sok növény és apró állat ilyenkor éled és szaporodik. Vihar idején a Balaton víztükrén barna, lila, kék, zöld és fehér színek követik egymást, aszerint, hogy a nyugalmi állapotban kékeszöld színt adó le begő algákat — biogén mészkristályokat —, milyen szögben éri a napfény. Ez a felszínen színekben megjelenő szerves tömeg egyúttal el is zárja a fényt a Balaton mélyétől. A magyar tengerben 80 centiméter mélységtől lefelé sötét ség uralkodik. Ez az oka annak, hogy a tó élőlényei sápadtak, szervezetük rendkívül szegény festékanyagokban. Sz. J. Szerelmi háromszög Borbála gyilkos éjszakája Tavaly december 16-án éjjel ejy női holttestet talált a rendőrjárőr a taksonyi va3útallomás közelében. Azonnal felzörgette a forgalmistát, aki a helyszínre érve rémülten kiáltott fel: — Te jó Isten, ez az én pénztárosom! — Az úttest szélén fekvő, szétroncsolt arcú asszony nadrágját elöl egy beföttes gumi fogta össze. Terhes volt. Kemény vonású törzsőrmesternő kíséri a bírói pulpitus elé a tettest. Kattintja a bilincset. Tímár Ferencné született Drahos Borbála lassan leereszkedik a vádlottak padjára. Haja kontybán,, arca duzzadt. Most nem annyira kamaszos, mint volt a Kék fényben. Különös kegyetlenséggel és előre kitervelt módon elkövetett emberölés a vád. A törvény által kiszabható büntetés: 10 évtől 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, esetleg halál. Évek óta nem Követett el ilyen súlyos bűncselekményt nő Fest megyében. Elmaradt válás Elkezdődik a kihallgatás. A vádlott tisztelettudóan válaszol. Tímárné 23 éves, elvált, két gyermekét neveli, foglalkozása szállítási ügyintéző, keresete 2600,— Ft. Büntetve nem volt. A legalább harminc fős hallgatóság lélegzet-visszafojtva figyeli, amikor Tímárné Drahos Borbála végre belekezd történetébe. Az eset, szerelmi háromszög. Az asszony két éve ismerkedett meg Kollár József dunavarsányi kőműves kisiparossal, aki akkoriban külön élt feleségétől. A 25 éves férfi néhány hónap múlva visszaállította a házastársi kapcsolatot, de mikor felesége éjszakás volt, továbbra is Borbálánál aludt. Egy időben felmerült, hogy Kollár elválik és elveszi Tímámét, de felesége ekkor öngyilkosságot kísérelt meg. A válásból semmi sem lett. Minden maradt a régiben. A hármas kapcsolatban az igazi komplikációk azután kezdődtek el, hogy a feleség teherbe esett. A férfi ekkor megígérte, hogy szakít „a Borival”, de néhány héttel később teljesen váratlanul Ti- márné is terhes lett. Kollárnak 1980 őszén tehát két asz- szdnya volt, mindkettő gyereket várt, ezzel akarta megtartani a jóképű, fekete bajszos kőművest. Azóta csaknem egy év telt el. De Kollár József mindmáig gyermektelen. Leendő fia feleségével együtt a taksonyi sínek mellett pusztult el azon a decemberi éjjelen. A másik magzat pedig sohasem létezett. Csak Tímárné képzeletében. Hogy megtudja, mit szól erre Kollár József. S hogy azt mondhassa Kollárné- nak, én is megtartom a gyereket. A különös játék ázőh- ban nem tarthatott soká. A fiktív magzatot — nehogy az áltenhesség lelepleződjön — el kellett vetetni. S december közepén egy délután Tímárné néhány órát Budapesten töltött. Egészein a rendőrségi vizsgálatig mindenki úgy tudta, hogy egy belvárosi orvos rendelőjében ezalatt történt meg az abortusz.., Lesújt a kalapács Amikor Tímárné azon a decemberi estén a fővárosból Taksonyba érkezett, már tudta, az egyenlő esélyek időszakának vége. Kollár korábban bejelentette, ha gyermeke születik, visszatér a feleségéhez... Az állítólagos abortusz másnapján Kollámé éjszakás volt, a férfi ismét Borbálánál aludt. Lefekvésig semmi rendkívüli nem történt. Éjjel 11 órakor azonban Tímárné titokban felkelt, felöltözött, s magához vett egy szatyorba tett kőműveskalapácsot. És elindult. Legalább tíz perc az út a vasútállomásig, de Borbála ment konokul. A pénztárból kihívta Kollárnét. A két nő elindult a sinek mentén. Veszekedtek. Kiabáltak. Aztán Tímárné egyszeresek lesújtott a nylonszatyorral. Az állapotos asszony elesett. Tímárné ütött tovább. Közben kivette a kalapácsot a táskából és ismét ütött. Ahogy a jogi terminus tech- nicus mondja: különös kegyetlenséggel ölt. Amikor a cserzett arcú idősebb népi ülnök kiveszi a nagy nylonzsákban tartott bűnjelek közül a gyilkos szerszámot, egy asszony elájul a teremben. Az emberek néhány pillanatig tehetetlenül nézik, aztán nagynehezen kicipelik a tárgyalóból. Az üvegfalon túlról nemsokára zokogás tör fel. A vádlott lehajtja fejét. — Az édesanyám. „Kettős játékot űztél!" — Jönnek a tanúk. Először a forgalmista kolléga idézi fel a pillatot, amikor Kollámé utolsó estéjén „eszem, hogy a kis Kollár jóllakjon” felkiáltással vacsorázni indult. Aztán a vasútállomás másik pénztárosa érkezik, arról mesél, hogy váltótársa rendkívül alkalmazkodó asszony volt. Öt a védelem tanúja, a taksonyi cukrászné követi, aki mindmáig jól emlékszik, hogy a bűntett előestéjén Tímárné két kislányával bent járt nála az üzletben. És utoljára sötét öltönyben, fekete nyakkendővel belép a tárgyalóterembe a tragikus történet főszereplője, Kollár József. Lassan, szaggatottan beszél. Tímárné mindeddig azt bizonyította, a férfi elsősorban hozzá tartozott. Kollár azonban most inkább afféle nehezen megszakítható kalandként mesél mindenről. A vallomást szembesítés követi. Tímárné hangjában kétségbeesés. Vád. Indulat. — Kettős játékot űztél! Es nagyon jól csináltad, mert sokáig nem jöttem rá. Ugyanazt mondtad a feleségednek is, mint nekem. Hogy vele maradsz. S nekem, hogy velem. A tanúk s az orvosszakértő meghallgatása után a bíróság ismerteti az iratokat. A helyszíni jegyzőkönyvet. A boncolási jegyzőkönyvet. A pszichológus véleményét. Majd a tanácsvezető bíró utolsó szóig felolvassa a vádlott munkahelyi jellemzését. „Csendes, halk szavú kolléganőként ismertük meg. A szakszervezetben mint bizalmi, a KISZ-ben mint agit.-prop.-felelős, a közművelődési bizottságban pedig közönségszervezőként dolgozott. A Lorántffy Zsuzsanna női szocialista brigád tagja. Társadalmi tevékenységéért és jó munkájáért 1980-ban jutalomutazásban részesült, ott lehetett a moszkvai olimpián. Jelenleg Dunaharasztin a Baktay Ervin Gimnázium IV. évfolyamát végzi. Érettségi után a Szállításvezetői Főiskolára akart jelentkezni.” Büntetés és búcsú A Pest megyei Bíróság dr. Kárpáti Piroska tanácsa Tímár Ferencnét — nem jogerősen — 14 évi fegyházbüntetésre ítélte. A tárgyalóteremből távozó megbilincselt kezű vádlottat a bíróság előcsarnokában két gyermeke, 5 és 6 éves kislánya várta. A jelenet még az idegeneket sem hagyta érzéketlenül ... Nem véletlenül mondta perbeszédében a védő: — Motívuma volt ennek a bűncselekménynek, a tett mégis teljesen irracionális ... Babus Endre i
