Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

1981. JÜNIUS 28., VASÁRNAP *«**» v X71WUW 3 Holnap Péter-Pá! Mindenütt felkészültek az aratásra Az aratási felkészülés, Pest megye mezőgazdaságának helyzete — a zöldségtermesztéstől az állattenyésztés eredmé­nyeiig —, ezzel a témával foglalkoztak a napokban az ágazat tevékenységét ellenőrző-irányító párt- és állami szervek. A Pest megyei Tanács Városház utcai épületében dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárt tájékoztatták a növénytermesztés, az állattenyésztés időszerű problémáiról. Az eseményen jelen volt Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Olajos Mihály, a Pest megyei párt- bizottság osztályvezetője, Mészáros István, a MÉM szervezési főosztályvezetője. Gaál Lajos, a Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályvezetője összegezte az eddigi tapasztalatokat, s számolt be a megye mezőgazdaságának eredményeiről. Gaál Lajos munkatársunk kérdéseire az alábbi tájékoz­tatást adta: A HÉT HBRE TRÓNKÖZELBEN ® Lezajlott az országgyűlés ülésszaka, a képvise­lők elfogadták az 1980-as zárszámadást, valamint a tanácsok ötéves pénzügyi terve végrehajtásáról be­terjesztett jelentést. A Minisztertanács egyebek kö­zött jóváhagyta az egységes szociálpolitikai koncep­ció kialakítását elősegítő kutatások programját. A hét két legfontosabb belpolitikai eseményét így összegez­hetjük. © Szovjet űrhajós küldöttség tett látogatást ha­zánkban. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a 918 ezer termelőszövetkezeti tag szociális helyzeté­ről, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek huszon­két területi szövetségének a legutóbbi öt évben foly­tatott tevékenységéről tárgyalt. Ráckevén, az Arany­kalász Termelőszövetkezetben fölavatták a G50 vago- nos hűtőház első elkészült részlegét. © A hét híre az is, hogy egy évvel a határidő előtt megkezdődött a szén- termelés a Tatabányai Szénbányák nagyegyházi bá­nyaüzemében. O A jelenlegi időszakban nemcsak a megyét, de az or­szág közvéleményét is az ara­tási felkészülés, a terméskilá- sok foglalkoztatják ... — Igen, ezek most a legfon­tosabb kérdések. Anélkül, hogy részletesebb elemzést adnánk, el kell mondanunk: a tavaszi, csapadékhiányos időszakot megsínylették a növények. Az elmúlt esztendei hozamoknál, mintegy húsz százalékkal ki­sebb termés várható. 0 Minden évben szóba kerül a kombájnkapacitás S bár a megye gépi ellátottsága az or­szágosnál jobb, nem lényegte­len: vajon az idén optimális tempóban tudják-e betakaríta­ni a kalászosokat? — Sajnosi, 1980-ban 153 kombájnnal több állt a gaz­daságok rendelkezésére, mint az idén, mert ebben az év­ben csupán 18 kombájnt vá­sároltak meg az üzemek, mi­közben a régiek közül sokat kiselejteztek. Hadd jegyezzem meg: tavaly az aratási szezon kezdetéig 34 új kombájnt vet­tek meg a gazdaságok. Hin­nék ellenére nincs okunk pesszimizmusra: a meglévő gépi kapacitást igyekeznek az üzemek a korábbinál jobban kihasználni, segítik egymást, és a koordinálásban a mező- gazdasági osztály is közremű­ködik. 0 Ezek szerint kevesebb költ­séggel, ugyanolyan hatékony­sággal dolgoznak a betakarí­tásban, mint korábban? t— Erre nem lehet egyértel­mű választ adni. A helyi sa­játosságok nagyon eltérőek. Hogyan védekezhetünk a belvíz, az aszály, a jégverés ellen? Milyen előnyökkel jár az istállózíó állattenyésztés? Mi a hibrid? Melyek a szer- •> vés trágyák? A félárnyékban vagy a fényen cseperedő pap­rikapalánta nő e magasabb­ra? Melyek a mesterségesen biztosítható növényi életfel­tételek? Ugye nem könnyű kérdé­sek? Mégis úttörők, hetedikes, nyolcadikos gyerekek vála­szolnak mindegyikre, s több­nyire helyesen. Mindezt a Tudományos- Techniai Űttö- rőszemle 60 mezőgazdász paj­tás részvételével szervezett országos vetélkedőjén láttuk, — ennek idén Gödöllő ad ott­hont. Közel áll Nagy Krisztina a Borsod megyét képviselő tolcsvai csa­pat tagja: — Az elméleti for­duló után a 18 csapat közül az ötödikek vagyunk, s tar­tunk kicsit a mai naptól. Egy szellőztető berendezés műkö­dő modelljét kell elkészíte­nünk. Hármunk között egy fiú van, ő barkácsol csajt ügyesen. Egyébként a mező- gazdasági ismeretekből mind­egyikünknek ötöse van. s mert falun lakunk, közel ál! hozzánk a mezőgazdaság... A vendéglátó Pest megye két csapattal is benevezhetett. Az isaszegiek a 4034. Kos­suth Lajos úttörőcsapat tag­jai — Bajusz Katalin, He­gyes Róbert és Varga Csaba — kék egyenkötényben. Kati viszi a szót: — az iskolában, technika órán készültek a kö­tények. A feladatok, a kérdé­sek nem könnyűek, de úgy tűnik, megbirkózunk velük, most a második helyen ál­lunk. De nem csoda. Robi például mezőgazdasági szak- középiskolába jelentkezett Vácra. otthon nyulakat tart. Sok múlik az üzemeken, a munkaszervezésen, s nem utolsó sorban az időjáráson. Mindenesetre: nem szabad megvárni a szem teljes érését, szükség lesz a folyamatos szá­rításra, bár e tényező több­letkiadásokat jelent. Időben kell gondoskodnunk — és az érintett gazdaságoknak is —, arról, hogy a szomszédos gaz­daságok szárítóit igénybe ve­gyék azok, akik nem rendel­keznek ilyen berendezésekkel. 0 Lesz-e a minőségi átvétel­ben az idén előbbrelépés? — A gazdaságok a realitások figyelembevételével jelentet­ték be igényüket minőségi át­vételre. Így ugyan, kevesebb lesz a minőségi átvétel; ám ez jobban tükrözi a valós, helyze­tet. O Az aratás nemcsak a kom­bájnok munkájából áll. Felké- szUltek-e az ezzel kapcsolatos, kiegészítő tevékenységre? — Országos gond a szalma összegyűjtése, mert az ehhez szükséges gépek, berendezé­sek a kelleténél kisebb szám­ban állnak a gazdaságok ren­delkezésére. A tarlóhántást a szakmailag is meghatározott időn belül — 12—14 nap alatt — tudjuk elvégezni. Az üzemanyagellátás jónak ígér­kezik: a tsz-ekben 37 saját tartálykocsi segíti a szállítást, az Áfor tankautói mellett. 0 Az elmúlt napokban sok csapadék hullott; ez kedvez a másod vetéseknek. Eltek-e a le­hetőséggel a termelők? — összesen 1600 hektár Mi Csabával még nem vá­lasztottunk pályát, gimná­ziumba megyünk, azutan ta­lán ide Gödöllőre az agrár­egyetemre. A vakáció? Ez is az, a vetélkedő, csak napi há­rom óra, a többi nagyszerű szórakozás, ma például a vácrátóti botanikuskertbe me­gyünk kirándulni, azután a börzsönyi úttörővasúthoz, es­te pedig tábortűz lesz. Idén tizedszer A pajtásokat kísérő pedagó­gusok a verseny idején az egyetemen hallgatnak az élel­miszeripar és a mezőgazdaság újdonságairól előadást. Bézi László a Fejér megyei — csákvári — csapat kísérője azonban nincs ott: — Ügy iz­gulok a gyerekekért, itt vá­rom őket a folyosón, egyik cigarettát szívom a másik után. Eredetileg beértük vol­na az első tizenöt hely bár­melyikével, de az elméleti versenynap után mi vezetünk. Ügy látszik, nem volt hiába­való a sok készülődés, gya­korlás, az iskolai, járási me­gyei verseny. Szulovszky Gyula a zsűri elnöke, Hajdú-Bihar megyei vezető szakfelügyelő: — Jubi­leumi esztendő ez, épp&n tíz éve vetélkedtek először az út­törő mezőgazdászok. Hajdú- Biharban 1971-ben próbáltuk ki a többi tudományos-tech­nikai szemléhez hasonlatosan ezt, s mint az idők igazolták, bevált a verseny. Az évek so­rán agráregyetemek, szakkö­zépiskolák adtak otthont a vetélkedőnek, s a mostani há­zigazdákat is csak köszönet illeti, nemcsak a szervezé­sért, a felajánlott értékes ju­talmakért — például mik­roszkópért — is. A zsűri dol­ga egyébként nemcsak a paj­tások elméleti és gyakorlati felkészültségének megítélése, hanem az is. hogy a megyé­ket képviselő csapatok bemu­tarló- és másodvetést jelen­tettek be. Ennél jóval na­gyobb területet használhatná­nak ki, érdemes lenne ezzel foglalkozni, ugyanúgy, mint a korábbi években. Az értékesí­tési lehetőségek jóik, a vető­magellátással sincs baj, ezért kicsit meglepő, hogy most ki­csit elaludtak a gazdaságok. 0 Összességében milyen ké­pet mutat az aratási felkészü­lés? Holnap már Péter-Pál lesz... — Mérnöki pontossággal ké­szültek el a szakmai kam­pánytervek, amelyek tartal­mazzák mindazt, ami az ara­tásban résztvevők számára fontos. Az alkatrészellátás — néhány kivételtől eltekinve —, kielégítő, megoldott á munka­erőhelyzet; a tavalyihoz ha­sonlóan az idén is segít a honvédség, és az öt központi ifjúsági tábor is közreműkö­dik a nyári kampánymunkák­ban. O Aratás gőzben a zöldség- termesztés sem hanyagolható el. — A piaci igényeket nem mérték fel jól a gazdaságok, nehézségek adódnak a forgal­mazásban, ennek ellenére az ellátás kiegyensúlyozott, a vá­sárló nem érzékeli a termesz­tési költségek növekedését. A földeken szorgosan dolgoz­nak, a felhozatal egyre na­gyobb, bár az átvételi rend­szerben — például az újbur­gonya esetében —, lenne javí­tanivaló. 0 Az eddigiek alapján vajon hogyan zárják az évet a gaz­daságok? — Pénzügyi helyzetük sta­bilizálódott, a beruházások az ütemterv szerint haladnak, a legutóbbi helikopteres határ­szemlén jónak találtuk a kü­lönféle növények fejlettségét, a talajok állapotát. A tavaszi aszály ellenére jó közepes ter­mésre lehet számítani a me­gyében, így minden bizonnyal az évet is jól zárják a gazda­ságok — mondta végül Gaál Lajos. Valkó Béla tatkozó műsorát, a magukkal hozott — lakóterületük mező- gazdaságát szemléltető — kis kiállítást is értékelje. Nos, ez utóbbi úgy sikerűit: minden csapat egyaránt rászolgált a jutalomra... Ami a lényeg Az Országos Űttörőközpont munkatársa Felszeghyné Mol­nár Eszter: — Nem pusztán vetélkedő ez, több napos út­törőmozgalmi esemény is, hi­szen sportjátékok, közös prog­ramok sora várja a pajtáso­kat. Ami talán ennél is fontosabb: gödöllői iskolások családjainál laknak a ven­dégek a verseny idején, így alaposabb ismeretségeket, ba­rátságokat is köthetnek egy­mással az úttörők, s talán otthonosabban mozognak majd hazánk e szép táján. Balogh József az Országos Pedagógiai Intézet főmunka­társa a versenybizottság tit­kára: — A célunk az, hogy a mezőgazdaság, s az élelmi­szeripar iránt érdeklődő, az ezzel kapcsolatos tárgyakat tanuló pajtásokat tömörítsünk. A mostani döntő csak a ver­seny csúcsa, a korábbi for­dulókon több tízezer pajtás küzdött, s foglalkozott inten­zíven a témával. És azt hi­szem ez a lényeg. Ugyanis közülük — mert érdeklődésük erre indítja őket — sokan fognak majd mezőgazdasági életpályát választani, s bizo­nyára munkájuk minősége is jobb lesz, ha kedvükre való hivatást találnak. Most, a döntőn is arra törekszünk, hogy ezt erősítsük: a faeké­től a jégrakétáig mindennel szeretnénk megismertetni az úttörőket, s persze a legmo­dernebb földművelési, állatte­nyésztési technikával, mód­szerekkel is, hiszen nekik már ezekkel lesz dolguk. V. G. P. Felmentések, kinevezések Új rektor Gödöllőn A Minisztertanács Bíró Fe­rencet. az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettesét érdemei elismerése mellett, más fon­tos megbízatása miatt; Hor­váth Lászlót, az OT elnökhe­lyettesét érdemei elismerése mellett, nyugdíjba vonulására való tekintettel e tisztségük­ből június 30-i hatállyal fel­mentette, egyidejűleg Craye- ró Róbertét és Csendes Bélát kinevezte a Tervhivatal el­nökhelyetteseivé. Az Elnöki Tanács — ered­ményes munkássága elismeré­seként, nyugállományba vo­nulása alkalmából — a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­jével tüntette ki Horváth Lászlót. A kitüntetést Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke adta át Jelen volt Fa­luvégi Lajos miniszterelnök­helyettes, az Országos Terv­hivatal elnöke és Ballai Lászr ló, az MSZMP KB osztályve­zetője. A kormány június 30-i ha­tállyal Meisel János egyete­mi tanárt, a Budapesti Mű­szaki Egyetem, Kónya István egyetemi tanárt, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány­egyetem, lnczédy János egye­temi tanárt, a Veszprémi Vegyipari Egyetem, Kecskés Sándor egyetemi tanárt, az Erdészeti és Faipari Egye­tem, Várnagy László egye­temi tanárt, az Állatorvos tu­dományi Egyetem, valamint Cselőtei László egyetemi ta­nárt, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem rektorát e megbízatásuk alól — munká­juk elismerése mellett — lei­men tette. Egyidejűleg Po- linszky Károly egyetemi ta­nárt, a Budapesti Műszaki Egyetem, Csikai Gyula egye­temi tanárt, a Debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­tem, Heil Bálint egyetemi ta­nárt, a Veszprémi Vegyipari Egyetem, Gál János egyetemi tanárt, az Erdészeti és Faipa­ri Egyetem, Kardeván Andor egyetemi tanárt, az Állator­vostudományi Egyetem, Bíró Ferenc egyetemi tanárt, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektori teendőinek ellátásával háromévi időtar­tamra megbízta. A Minisztertanács július 1- től háromévi időtartamra meghosszabbította Eörsi Gyu­la egyetemi tanárnak, az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem, Czibere Tibor egyetemi tanárnak, a Miskolci Nehéz­ipari Egyetem, Földvári Jó­zsef egyetemi tanárnak, a Pé­csi Tudományegyetem, Di- mény Imre egyetemi tanár­nak. a Kertészeti Egyetem, Petri Gábor egyetemi tanár­nak, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem, valamint Zalka András egyetemi tanárnak, a Testnevelési Főiskola rekto­rának e megbízatását. Volt szénbányánk nekünk I is, Pest megyének. Amióta csak emlék a Pilisvörösvárott és környékén élők között a kőszén fölhozatala a föld gyomrából, azóta egyre több legenda kél szárnyra arról, miért nem kellett volna be­zárni a bányát, mi módon le­hetett volna megmenteni a legszebb mesterségek egyikét, s vele azt, amit a Pilis-hegy­ség rejt. A legendák szépek, de közük a valósághoz cse­kély. Nincs olyan varázslat, mely párba állíthatná a vörös­vári kezdetleges szánj övesz- tést a 6,7 milliárd forintért épülő, s első részletében a hé­ten átadott nagyegyházival. A szén ismételt „fölfedezése” tény, ám más léptékkel készü­lő térképek mutatják a bá­nyászat fejlesztésének jelenét és holnapját, mint valamikor, amikor még létezett a Tata­bányai Szénbányák pilisvörös- vári bányaüzeme; napjaink­ban csak a volt bányászkoló­nia némely épülete emlékez­tet erre a valamikorra. Tegnapunk olykor szembe­jön velüpk. Azt hittük, elkö­szönünk a széntől, mert trón­ját véglegesen és Vitathatatla­nul elfoglalják a szénhidrogé­nek, a kőolaj, a földgáz. Az­után mozdult egy nagyot a világ nyersanyagtermelőinek frontja, s rá kellett jönnünk, hogy ami tegnap nem látszott kifizetődőnek, az mára, s hol­napra még inkább, célszerű­ként kínálja magát. Ez a be­látás szorosan kötődik a belát­ta táshoz; az árak elgondol­koztatják a fölhasználót. Fa, szén, brikett, tüzelőolaj, gáz, villany? A hetvenes években a me­gyében meredeken csökkent a lakosság által vásárolt szén mennyisége. Pontosabban: a hetvenes évek kétharmadá­ban. Azután az utolsó harmad­ban, 1978-tól — tükreként an­nak, hogy az ár terel, befolyá­solja a fogyasztás szerkezetét —, ismét nekivágott az emel­kedőnek a szénfelhasználás, legutóbb már megközelítve a 190 ezer tonnát. Amihez, átla­got véve, 320 ezer tonnányi brikett társult az 1978 és 1980 közötti időszakban, esztendőn­ként. A változásiak jelét kiol­vashatjuk lapunk apróhirdeté­sei közül is: korábban keres­ték megvételre, most eladásra kínálják a nagy befogadóké­pességű olajtartályokat, olaj- tüzelésű kazánokat. Meggon- dolkoztatóan drága lett az olajtüzelés, s aligha van vége az ár-nótának, mert nem le­het vége, hiszen a világpiaci viszonyok diktálnak. Nem maradt hű a régi ár­hoz a jó öreg szén sem — di­vat a nosztalgia, hát fölemlít­jük, 1960-ban 100 kilogramm háztartási barnaszén 22 forint­ba került, ám azt is hozzá kell tennünk, hogy a foglalkozta­tottak havi átlagbére 1575 fo­rint volt akkor —, de töpren­gésre késztet sokakat a forint­különbözet az olaj és a szén, a villamosáram és a szén kö­zött A töprengés eredménye, hogy ismét növekszik a lakos­ság szénfölhasználása, jó né­hány helyen a szeneskamra, a -pince visszakapta korábbi szerepét, az van benne, amit neve jelez. Ott a bökkenő, hogy a ma­gántöprengések még nem tük­röződnek eléggé az ipar, a ke­reskedelem kapcsolataiban és kínálatában. Ugyan a legutób­bi években megnőtt a megye boltjaiban a szilárd tüzelő­anyagú kályhák forgalma — a tűzhelyeké viszont, 1975 óta, folyamatosan csökken —, ám o mennyiség, a választék, a minőség messze áll az igé­nyektől, az elvárhatótól. Az ipar szegényes árukibocsátását a belkereskedelem igyekszik behozatallal ellensúlyozni, csak az nehezíti a dolgot, hogy ennek a kínálatbővítésnek sze­rények a lehetőségei, mivel a többi KGST-tagállamban is hozzánk hasonlóan változik a fogyasztói magatartás. így a megyében az évente eladott 10—11 ezer kályha csak rész­ben fedezi a szükségleteket. A szén az egyszer elveszített trónnak ismét a közelébe ke­rül. Följutni már nem tud ar­ra, ám az 1980. évi 25,7 millió tonnás széntermelést 1985-ig kis mértékben növelni lehet és kell, az ésszerűség diktátu­mának engedve. Mészáros Ottó özlsmert, hogy a gazda- xv sági vezetőket rend­szeresen minősítik. Négy- évenként írásos jellemzést készít róluk a főnök, egyetértésben az illetékes politikai és társadalmi szervekkel. Mindazok szá­mára, akik politikai és szakmai felkészültségük, szorgalmuk, emberségük alapján elismerést érde­melnek, a minősítés alá­írását megelőző tárgyalás a kellemes hangulatú eszme­cserét, a bátorító és ösz­tönző útmutatást jelenti. Korántsem mondható ez el az olyan vezetők minősíté­sével kapcsolatban, akik a hármas követelménynek nem tudtak megfelelni. Az írásos minősítés vé­gén általában határidővel jelölt feladatok találhatók. Olyan tennivalók, amelyek elvégzésének eredménye­ként a minősített alkal­massá teszi önmagát jelen­legi munkakörének jobb ellátására, vagy magasabb munkakör betöltésére. Bármennyire hasznosak és célszerűek is azonban a minősítések, egy gond min­Minösítések denképpen felvetődik: a négy év nagyon hosszú időszak. Hosszú abban az értelemben is, hogy a mi­nősített így gondolkodhat: a négy év múlva számo n - kérendő feladatok teljesí­tésével várhatok két-három évet. De hosszú a négy év abban az értelemben is, hogy a minősítő ekkora időtartamra már nehezen tud visszaemlékezni, s ezért csupán a legfrissebb — jó vagy rossz — élmé­nyeit vetíti vissza az egész időtartamra. Éppen ezért csak helye­selni lehet azt a gyakor­latot. amit például a gö­döllői Ganz Árammérő- gyárban alkalmaznak, hogy a közvetlen felettes évente leül a hozzá beosztott ve­zetőkkel, az illetékes párt- alapszervezet és a személy­zeti osztály vezetőinek je­lenlétében. Ezeket a mun­kaértékelő beszélgetése­ket ahol alkalmazzák, ál­talában még a minősített beosztottak is hasznosnak mondják. Jólesik nekik az elismerés, ha rászolgáltak, s hasznát látják a figyel­meztetésnek, ha okot ad­tak rá. Ua jól meggondoljuk, u nem más ez a gya­korlat, mint a vezetők tu­datos és rendszeres neve­lése. A vezetőkkel szemben támasztott hármas — po­litikai, szakmai és vezető­készségbeli — követelmény egyformán fontos, egyik­nek a megléte a másik hiányát nem feledtetheti, de a köztük levő sorrend mégsem véletlen. Hiszen a vezetők minden megnyilat­kozása alkalmat ad arra, hogy abból egész társadal­mi rendszerünkre vonat­kozóan vonjanak le kö­vetkeztetéseket beosztot­taik. A folyamatos ellen­őrzés, bírálat és ösztönzés, ami ezekben a munkaérté­kelésekben megnyilvánul, segíti a vezetőt, hogy mél­tó lehessen mindennap ar­ra a bizalomra, amit munkakörébe helyezésével kapott. Cseri Sándor Az érdeklődésből hivatás lesz talán Úttörő-mezőgazdászok vetélkednek Gödöllőn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents