Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

Kiállító: a kereskedelem Nagyszabású bemutatót rendeztek a gödöllői művelődési köz­pontban a megyei iparcikk- és ruházati kiskereskedelmi vál­lalatok. Képünkön: a Budaörsi Vegyesipari Szövetkezet termé­keinek bemutatója Huszonnégy megyei ipari szövetkezet mutatkozik be ezen a vándorkiállításon, amelyet az idén még Vácon, Cegléden és Érden is bemutatnak. Megnyerték a látogatók tetszését a szentendrei ipari, az alagi és a ceglédi bőripari szövetkezet ruhái és divattáskái Nyilas Hona felvételei Tavaszi első az EM Vasas Abonyban játszottak a tava­szi utolsó fordulóban az IM Vasas kézilabdázói, és nagy gólkülönbségű győzelmet arat­tak. IM Vasas—Abony 31-17 IM Vasas: Márta — Lisz- kaí (3), Fehér (2), Sima (1), Gólya (6), Raffai (7), Szalai(5). Csere: Hévízi (kapus). Oro­szt (7), Hortobágyi. Galgó. Már az első percekben több gólos vezetésre tett szert az ikladi gárda. Az abonyiak na­gyon hézagosán védekeztek, s ezt az ikladiak mesterien ki­használták a beállós, valamint a szélső befutásaival. A félidő második részében zártabban védekeztek a hazaiak, ekkor átlövésekkel kísérleteztek a Vasas játékosai — sikerrel. A második félidőben már csak a gólhátrány mértéke volt kérdéses. Jó: Márta, Raffai, Szalay, Oroszi. A csapat nagyszerű tavaszi szereplése eredményeként a táblázat élén végzett 20 pont' tál. Szorosan a nyomában végzett a fóti gárda, 19 pont­tal. • __________ S. G. Os ztrák karmester a botanikuskertben A Magyar Állami Hangver­senyzenekar szerepel K űrt Wdss osztrák karmester veze­tésével a vácrátóti botanikus kertben ma, szombaton este hétórai kezdettel. Közreműkö­dik: Keményi János (oboa), Horváth László (klarinét) Friedrich Ádám (kürt), ifjú Hara László (fagott). A mű' sorban Mozart műveiből ad­nak elő. LUOl írta A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1981. JÜNIUS 27., SZOMBAT Kutató-fejlesztő munkával Befolyásolják a nemzeti jövedelmet A biogáz termelésével kap­csolatos konferenciát tartottak tegnap Gödöllőn, a MÉM Műszaki Intézetében. Az inté­zet, a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem I. számú ké­miai-biokémiai intézete és a Magyar Agrártudományi Egye­sület környezetvédelmi bizott­sága szervezésében rendezett tanácskozáson mintegy másfél száz szakember hallgatta meg Antoni Ferenc akadémikus, egyetemi tanár, majd dr. Bán- házi Gyula igazgató előadá­sát a délelőtti plenáris ülé­sen. Megnyitó beszédében Láng István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kárhelyettese egyebek közt el­mondotta, hogy hazánkban évente igen jelentős növényi eredetű anyag képződik, tö­megét tekintve ez jóval több, mint amennyit bányásznak. Érthető, hogy hasznosítása a jövőben még inkább alapvetően befolyásolhatja a nemzeti jövedelem alakulását, ha fel- használására fokozott gondot fordítunk. Nem kell elölről kezdeni A biológiai energia összes felhasznált energiaforrásaink­ból ma még csupán mintegy két százalékot tesz ki, de a jelentős kutató-fejlesztő mun­kával ez az arány a század végéig elérheti az ötöt is. Ku­tatás eddig is folyt hazánk­ban, tehát nem szükséges tel­jesen élőről kezdenünk min­dent a témák kidolgozásában, sokkal fontosabb az, hogy a biogáz nyerésének megvaló­sítását már részben a gyakor­lati megvalósítás útjára terel­jük. Antoni Ferenc akadémikus a biogáznyerés biológiai oldalát elemezte, hiszen csak olyan berendezéseket lesz majd cél­szerű elterjeszteni, vagy ide­haza konstruálni, amelyek iga­zodnak ezekhez a követelmé­nyekhez, s gazdaságosan üze­meltethetők. Az sem mindegy ugyanis, hogy az a bizonyos bioreaktor sem minden anyag­ból képes megfelelő költségek­kel a gázt előállítani. Hang­súlyozta azt is, hogy az így nyert gáz nem oldja meg a teljes energiagondokat, szere­pét csak a megillető módon érdemes és kell kezelnünk. Szóvá tette azt is, hogy e folyamatoknak az elégethető gáz mellett egyéb, fontos mel­léktermékei is vannak, ilyenek például a B vitaminok. Jövőre megkezdi a működést Ugyancsak a gazdaságossá­got emelte ki dr. Báaházi Gyula, a műszaki intézet igaz­gatója, aki a biogáztermelés műszaki és gépi feltételeinek megteremtéséről szólt. A mód­szer elterjesztésének kezdeti éveiben, amikor majd mintegy háromszáz telep termei, hoz­závetőleg 160—200 millió köb­méter gáz fejleszthető, éven­te, amivel a becslések szerint 80—100 ezer tonna olaj váltha­tó ki. Így pusztán a mező- gazdaságban felhasznált összes energiának mintegy a 8—10 százalékát lehetne helyettesí­teni. Természetesen csak feltétele­zések ezek, hiszen az első négy­öt biogázfejlesztő berendezés várhatóan jövőre kezdi meg működését teljes kapacitással. A MÉM versenyfelhívására húsz külföldi cég tett aján­latot, közülük egy-egy osztrák, svájci, angol illetve két NSZK-beli berendezés behoza­talát látták jónak nagyüzemi célokra. Ezek közül egy-egy a szécsényi Rákóczi, a tiszaföld- vári Lenin és a dunavarsányi Petőfi Tsz-be valamint a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombi­nátba kerül. A berendezések egyébként mintegy kétezer köbméter gáz előállítására ké­pesek naponta, egy kivételével, amely az ajánlat szerint csak­nem húszezer köbméter kinye­résére alkalmas. A szakirodalom, s a nyuga­ti országok gyakorlata meg­oszlik abban, hogy a szerves anyagokból mennyi gázt lehet fejleszteni, ezek az értékek tonnánként 200—450 köbmétert mutatnak. E gázok egy köb­méterének fűtőértéke mintegy 21—23 ezer kilojoule, vagyis körülbelül ötezer kilókalória. Szerepe az oktatásban... Valóban sok kérdés vár tisztázásra. Ezekről a tegnap tartott konferéncia két mun­kacsoportjában még behatóbb elemzés folyt, amelyekben to­vábbi előadások hangzottak el a sertéstrágya és a szennyvíz- iszap biogáztermelésének kér­déseiről, s arról is, hogy mi­lyen más anyagok jöhetnek szóba erre a célra. Elemezték a közgazdasági lehetőségeket is, nemkülönben azt, hogy milyen környezet­védelmi tennivalói vannak, s ha bevezetésre kerül, mikép­pen kapjon szerepet, a téma az oktatásban és a szabványo­sításban. Fehér István Tangazdaság X Százezer kenyértartó A tavalyi, Budapesten meg­tartott hiánycikk-kiállítás nyomán számos termék gyár­tását vállalták ipari szövetke­zeteink és más cégek. A gö­döllői tangazdaság, mint már /■ Megyei találkozó előtt Otthont keres egy zenekar Kitűnő felszerelés, jó szólisták A Pest megyei Művelődési Központ és a KISZ Pest me­gyei Bizottsága július 5-én, Szentendrén rendezi meg a megye amatőr pop-, rook- és jazz-zenekarainak találkozóját. A találkozó legjobbjai orszá­gos minősítésen vesznek részt. Járásunkból több szólista és zenekar jelentkezett a talál­kozóra, köztük a Smog együt­tes is, amely nyolc évvel ez­előtt alakult, s bár azóta tör­téntek személyi változások, ma is a járás fiataljainak egyik kedvelt együttese. Ismét együtt — Inkább azt mondhatjuk — szerénykedik Maszlag Gá­bor, a zenekar szervezője, mindenese —. hogy ismét kez­denek elfogadni bennünket a srácok. Sajnos, egy fél esz­tendővel ezelőtt hullámvölgy­be kerültünk. Ügy tűnt, ha­marosan fel kell oszlatni tár­saságunkat, de aztán sikerült összeszedni magunkat. Rosenberg Tamás régi Is­merőse a könnyűzenét kedve­lő fiataloknak. Már a Dió együttesben is ő dobolt. Em­lékeztetem arra, hogy a leg­utóbbi televíziós Ki mit tud?- on az országos elődöntőig ju­tottak, s aibban az időben elég volt egy filctollal írott pla­kát, és lányok, fiúk csoport­jai vonultak a zenekar után. — Elmúlt, de most újra együtt vagyunk, akik szeret­jük a muzsikát, s akiknek az a boldogság, ha korosztá­lyunkat szórakoztathatjuk. A régi Dióból ismét kezébe vet­te basszusgitárját Barna Jó­zsef és csatlakozott hozzánk Szekeres István szólógitáros is. A Smogban muzsikáló Jezer- niczky Csaba ritmusgitáros és Somhegyi Éva énekes kötött velünk szövetséget, s az új csapatban minden adottság megvan ahhoz, hogy kikerül­jünk a hullámvölgyből. Maszlag Gábor nem kis büszkeséggel mutatja az együttes új felszerelését. Csak diszkó — Ha egy zenekar helyt akar állni, vagy olyan tervek­kel foglalkozik, hogy egy ma­gasabb osztályba lép, akkor a legkorszerűbb felszerelésre van szüksége. Itt nem szabad és nem is lehet garasoskodni. Most végre nagyon jó a tár­saság technikai berendezése. Minden dobunknak önálló ki­hangosítása van. Űj keverő­pultot vásároltunk. Készülé­keink arra is alkalmasak, hogy szabadtéri műsort ad­junk­Rosenberg Tamás, a felsze­relés komolysága mellett más okát is látja annak, hogy is­mét sokan járnak a nyomuk­ban, s nagy közönséget vonza­nak azok a rendezvények, amelyeken a Smog muzsikál. — Sokan talán szégyellnék kimondani, én mégis megte­szem a társaim nevében is, hogy mi elsősorban diszkóze­nét játszunk. Ezt a stílust a legtöbb zenekar elutasítja, mert alacsonyabb rendűnek tartják a könnyűzene más ágainál, de elutasítják azért is, mert állítólag ezzel a stí­lussal nem lehet naggyá, el­ismertté válni. — Nem szívesen vállalják ezt a stílust azért sem, mert ez a zene az együttestől ál­landóan készenlétet, állmdó tanulást kíván, hiszen ebben az irányzatban születnek leg­gyorsabban az újnál újabb számok. Mi mégis ehhez ra­gaszkodunk, mert ezt az irányzatot kedvelik a fiatalok tömegei, és mi elsősorban őket akarjuk szolgálni azzal, hogy olyan muzsikát játszunk, amelyre táncolni, mulatni le­het. Maszlag Gábor véleményé­re is kíváncsi vagyok. — Az az igazság, hogy mint minden zenekarnak, nekünk is az a vágyunk, hogy kétórás, saját szerzeményekből álló blokkunk legyen és képessé váljunk önálló koncertezésre is. Csak addig nagyon hosszú az út — sóhajt. — A megyei találkozón való részvételünk, az ottani sikeres szereplésünk a továbbjutás első lépcsője le­het Aztán eredményes ORI- vizsgát kell tennünk. Sajnos, sok a gondunk. Nem értem a gondokat, hi­szen a felszerelésük kiváló, a csapatban jó zenészek verőd­tek össze, akkor mi lehet a gond? Egyszerre beszél Masz­lag Gábor és Rosenberg Ta­más. Szavaikból a következő kép áll össze. Üzletnek sem rossz Egy zenekar otthont adó gazdát keres. Jelenleg egy épülő ház pincehelyiségében próbálnak. A szomszédok dü- höngenek, ők rettegve gondol­nak a télre. Nagyon bizakod­nak, ha Szentendre sikerül, talán újra elismerik a Smo- got és valamelyik művelődési intézmény vállalja őket. Mondják a terveiket, a szán­dékaikat, bizonygatják, hogy hamarosan sokra lesznek ké­pesek. Szavaik meggyőzően hatnak, s tényleg, talán üzlet­nek sem volna rossz, ha ott­honra találnának. F. M. megírtuk, több száz ezer bá- dogtepslt gyárt a hazai nagy­kereskedelmi vállalatok meg­bízásából. A hiánycikkek bör­zéjén vették észre azt is, hogy szükség lehet a háztartási ke­nyértartó dobozokra, ame­lyeknek gyártását szintén el­vállalták, s hamarosan meg­kezdik készítésüket. A tangaz­daságban évente mintegy százezer darabot gyártanak a fém kenyértartókból. Városi moziműsor Dot és a kenguru. Színes, szinkronizált ausztrál mese­rajzfilm, 4 órakor. Nyári rét. Színes ausztrál bűnügyi film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! 6 és 3 óra­kor. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagy­teresén, Pécelen, Szádén, Ve­resegyházon június 28-án, va­sárnap: dr. Rédling Tibor, Kerepestarcsa, Templom u. 3. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen, Váckis- újfalun, Vácszentlászlón, Ver- segen, Zsámbokon: dr. Dóka József, Vácszentlászló, Kos­suth u. 3. A művelődési ház programja Az Állami Balett Intézet koncertje a színházteremben 2?-án, szombaton 7 órakor. Chicago musical a színházte­remben. A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka hétfőn 4 és 8 órakor. Szombati jegyzet Hamu Megkérdeztem egy gö­döllői jiatalasszonyí, régeó- oen mivel mosogatott. 0 semmivel, válaszolta, édes­anyja megkímélte ettől a nem szeretem munkától, de emlékszik ra, hogy tiszta forró vízzel. Ha valami odaégett, forró vízzel nem jött le, összegyűrt papírt mártották nainuoa, azzal sikálták körül az edényt. Ma a gödöllői es a falusi háztartásokban vegyi ké­szítmények könnyítik a mosogatást éppúgy, mint a nagymosást, a takarítást, paaiooeeresztést, ablakiisz- ntást, a zsíros, olajos fol­tok eltávolítását ruháról, székről, never óról. Vegy­szerek állnak a kamra pol­cain, az egyik fajtával a vetes növekedését serken­tik, a másikkal a kártevő­ket pusztítják. Valamikor a rézgálic volt a permet- lé készítésének egyetlen olyan anyaga, amelyte vi­gyázni kellett, nehogy a gyerek kezébe kerüljön, igaz, meszet is használtak a bordói léhez, de az vala­hogy annyira hozzátarto­zott a mindennapi élethez, hogy a veszélyeiről való ismereteket úgyszólván az anyatejjel szívta magába az emoer. A minap házi szappant adtak a kezembe, mondván, az még megmaradt a regi főzésekből. Kezemet dör­zsölve felrémlettek a vala­mikori szappanfőzések, melyeknek nélkülözhetetlen eleme volt a lúgkő, szin­tén nem gyerek kezébe va­ló anyag, olykor-olykor tragédiák okozója. Mi volt még? A petró­leum .. ■ meg a gyufa. Más nem jut eszemoe. Sokkal több szer és anyag nem is nagyon lehetett a közel­múlt háztartásában, a fa­lusi házakban. Ennyire kel­lett vigyázni, ennyitől óv­ni a kicsiket, no meg ön­magunkat. Hogy ma mi található a polcodon, szekrényekben, nem ritkán az élelmiszerek tőszomszédságában, azt nem volna olyan Könnyű össze- számlálni. Mind töob ház­ban rendeznek be fürdőszo­bát, s lassan-lassan rá­szoknak az idősebbek is a fürdőkádra, a tisztálkodás­hoz ismét csak vegyi sze­reket használva. Az utób­bi időben talán csökkenő mértékben, de nagyon sok kamrában, színben állnak az olajos hordók, a szobák­ban, a melegházban olaj­kályha füt. A motorokhoz benzint tartalékolnak, a konyhában gáztűzhely, melynek palackját egy idő után a nagymama is föl meri szeretni. Veszélyforrások sokasá­ga. Olyan ártatlan megje­lenési formában, hogy az ember nem is gondolja. A szőlő vagy a gyümölcs­fa permetezéséhez takaros kis tasakokban barna, sár­ga, zöldes porok, mintha csak süteményhez volná­nak előkészítve. A folyé­kony szereket tartalmazó flakonok is kézre állnak, az embernek kedve támad a szájához emelni őket. A figyelmeztetés ugyan mindegyiken virít, de leg­többször el sem olvassuk. Artalmasságuk nem mu­tatkozik meg nyersen, kí­méletlenül, durván. A hé­ten hallottam valamely szerről, ha valaki lenyeli, az első néhány napon sem­mi baj, utána torokfájás­hoz hasonló tünetek, majd hirtelen meghal a szeren­csétlen. Mondhatnánk, alattomosak ezek a vegy­szerek, hiszen tetszetős küllemük semmi rosszról nem árulkodik. S mivel annyit haszná­lunk belőlük, éberségünk egyetlen pillanatig sem lankadhat. Sajnos, úgy igaz, amit nyertünk a ré­ven, elvesztjük a vámon• Eredeti példánkhoz vissza­térve: amikor hamuval dörzsöltük a lábast, elfá­radt a karunk, érdes lett az ujjunk. Most a mosogató- szerekkel ettől megkímél- tetünk. Cserébe figyelmet, éberséget és egy kis észt muszáj adnunk. Kör Pál ISSN im-msi iQöíituirti Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents