Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

Az áfészeknél iránié Tegnap a sülysápi székhe­lyű Alsó-Tápiómenti ÁFÉSZ- nél kibővített igazgatósági ülést tartottak, amelyen a résztvevők meghallgatták a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusának irányelveiről szóló téziseket. Hétfőn délelőtt Üllőn, a Movprvidéki ÁFÉSZ központ­jában lesz hasonló tanácsko­zás. Ecser Társadalmi munka Az V. ötéves tervben dina­mikusan fejlődött Ecser, az agglomerációs övezethez tar­tozó település. A lakosság és a helyi gaz­dasági egységek az öt év alatt több mint nyolcmillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a község gya­rapodásához. Továbbra is: minőség Heiyrehiüen a mérleg Egy-egy épület kivitelezése közben sok bírálat, ám a lé­tesítmények átadása után álta­lában ugyanannyi elismerés. Körülbelül ez lehet a járás két építőipari szövetkezete ve­zetőinek mérlege, ha vissza­gondolnak az utóbbi néhány évre. A munkafegyelemmel, a mi­nőséggel kapcsolatos kritiká­kat úgy tűnik maradéktala­nul, a határidők csúszása miat­ti panaszokat talán nem any­agira vették a szívükre. Ez tűnik ki egyik-másik felügye­leti szerv, de a járási párt­bizottság gyakori értékelései­ből is. Az utóbbi testület ki­bővített ülésén ezt hallhatták a járási pártbizottság első tit­kárának hozzászólásából, s a változás .sürgetése fogalmazó­dik meg^a járás hatodik ötéves tervciklusának tennivalói kö­zött is. A járás építőiparával szem­ben továbbra is követelmény, hogy az eddigieknél maga­sabb színvonalon, a határ­idők pontosabb betartásával elégítsék ki a járásban jßlent­A főtér túloldalán \ * Utraksiesek cipeli, szandálok A régi helyen: ügyfélszolgálati iroda Burján János és Molnár Pál a majdani kirakaton át lapá­tolják a homokot a falazáshoz és a vakoláshoz. ják, s ezért döntött úgy a nagyközségi közös tanács, hogy a Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat cipőbolt­ját átköltöztetik a túloldalra, a tanács épületéből. A jelen­legi cipőbolt helyén az ügy­félszolgálati iroda másik része kap majd helyet. Ügy tervezik, hogy a lakos­ság ügyeit és felvilágosítását az elköltözés után a nagyobb helyiségekben gyorsabban és egyszerűbben tudják majd in­tézni. Az átalakítási munkákat a költségvetési üzem . vállalta, s ígéretük szerint augusztus kö­zepére átköltözhet a cipőbolt új helyére, s ugyanakkor meg­nyílhat az ügyfélszolgálati iro­da kibővített szárnya is. G. J. Kovács Károly, a költségve­tési üzem kőművese befalazza a feleslegesé vált ajtónyílást. Nyilas Ilona felvételei A járási székhelyen a Kos­suth Lajos és Bajcsy-Zsilinszky út sarkán levő épületben mű­ködött hosszú évekig a Mo­non Járási Szolgáltató Szövet­kezet női és férfi fodrászrész­lege, valamint a kozmetikai szalon. A Petőfi Sándor utcai szol­gáltatóház átadásával egy idő­ben elköltöztek a részlegek az eléggé elhanyagolt állapotban levő helyiségekből, amelyek ezáltal megüresedtek. Néhány héttel ezelőtt meg­kezdődtek a belső felújítási munkálatok a volt fodrászüz­letben. Sokan kíváncsiak: mi lesz a helyén? A távlati ren­dezési tervben szerepel ennek az épületnek, valamint a mel­lette levő ügyvédi munkaközös­ség helyiségeinek lebontása is. Erre azonban valószínűleg csak a következő tervidőszakban kerülhet sor. Addig Is hasznosítani akar­kező igényeket. Ez tehát a fel­adatok első része... Az épí­tőipari kapacitás fejlesztésé­nek kulcskérdése a gazdasági stabilitás javítása, gazdaságo­sabb építőipari szerkezetek felhasználása, az anyag- és energiaköltségek csökkentése, a termelőberendezések jobb kihasználása, az építési folya­matok összehangolása... Való­ban öt esztendőre elegendő program. S ehhez még hozzá­jön egy további kívánalom, meg kell vizsgálni, hogy a járás építőipara milyen for­mában tud bekapcsolódni a lakossági szolgáltatás bővíté­sébe. A meghatározott feladatok végcélját illetően nem, a meg­oldáshoz vezető legjobb és leggyorsabb utat illetően lehet vita. Persze, csak olyan, és addig, amíg az az előre ju­tást szolgálja. A szakemberek között például már régóta té­ma az a tény, hogy csak a lakásépítés — akár tanácsi, akár OTP-beruházás — nem garantálja a fentiekben emlí­tett gazdasági stabilitást. Tud­ni, kell nemet is mondani! — állítják sokan. Még nem pró­bálták ... S amellett megfe­ledkeznek azokról a többje­gyű számokról, amelyek a la­kásra — otthonra — jogosul­tan várók tömegét jelzik. Mö­göttük sorsok, kanyargós, vagy épp induló életutak. A megoldás tehát nem a la­kásépítésekben való részvétel­től való elzárkózás, hanem olyan tevékenységi formák, megrendelések, technológiák felkutatása, amelyek helyrebil­lentik a gazdálkodási mérle­get. A Monori Építők Ipari Szövetkezetének egyik építés- vezetősége ezért vállalta fel a XIX. kerületi 1KV kérésére 16 épület sortatarozását, a Cse­pel Vas- és Fémművekben pedig a teljes belső felújítást. Az anyagi és az erkölcsi si­ker ugyanis csak együtt emel­heti a szövetkezet rangját. V. J. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta- mácsháza), Gyomron: közpon­ti ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telelőn.: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: köz­ponti ügyelet (Monoron, az egészségházbain), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pi­lis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Űriban: dr. Sass János (Úri), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Szilvás Balázs tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Kövessy Attila Vecsés, állami gazdaság. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12-től 16 óráig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes ál­latorvos címén. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1981. JÜNIUS 27., SZOMBAT Ön- és közérdek is Látszólagos a mozdulatlanság f A kölcsönös előnyök hasznáról Néhány hete a járási pártbizottság kibővített ülése után, amelyen a járás fejlesztésének VI. ötéves terve került terítékre, lapunkban rövid tudósításban számol­tunk be arról, hogy ipari börzét tartottak a MEZÖGEP monori gyárában. A fórum szervezői a házigazdák és a járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának mun­katársai voltak. A börzére meghívást kaptak a járás va­lamennyi ipari üzemének, a termelőszövetkezet és áfé- szek kisebb egységeinek vezetői. Akkoriban, néhány percben a rádió is foglalkozott e kezdeményezéssel, ké­sőbb azonban elcsendesedtek a téma körüli hullámok. A mozdulatlanság csak lát­szólagos. A háttérben — pon­tosabban az üzemekben és a melléküzemekben —, valójá­ban lázas munka folyik ezek­ben a hetekben, s ennek a munkának előzménye épp az említett ipari börze, célja pe­dig annak gyakorlati folyta­tása. A nagyobb rész Zubor György, a járási párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa: — Népgazdaságunk fontos feladata a termelékenység fo­kozása, amely csak a terme­lés és a hatékonyság növelé­sével, a tartalékok feltárásá­val lehetséges. Ugyanakkor a szervezettség foka meghatáro­zó tényezője a termelőerőkben rejlő lehetőségek tényleges ki­használásának. Ezt ugye, jól tudjuk, s ha kell, bármikor idézzük is. Akárcsak azt, hogy alapvető gazdasági érdekünk a fejlesztés intenzív vonásainak erősítése, mindazoknak a szá­mottevő lehetőségeknek a fel- használása, amelyek lehetővé teszik a pótlólagos befektetés nélküli, vagy minimális anya­gi ráfordítással megvalósítha­tó fejlesztést. — És a gyakorlat ezek sze­rint más? — Részben és helyenként. Az előbb vázolt törekvések ellenére még mindig tapasz­talható az extenzív -fejlesztési törekvések megvalósítására irányuló szándékok is. E szem­lélet fennmaradásának, s a következményeként velejáró nagy munkaerő-keresletnek táptalaja az az igyekezet, hogy a vállalati feladatokat beru­házásokkal oldják meg. Akik így gondolkodnak, még min­dig nem veszik tudomásul, hogy a munkaerő és a beru­házási eszközök szűkössége nem átmeneti jelenség. Van-e erre gyors, -de leg­alább is sikerrel biztató meg­oldás? Ezen gondolkodtak el — néhány, az üzemi gyakor­latban dolgozó szakemberrel együtt —, a járási pártbizott­ság munkatársai. — Ügy gondoljuk — mond­ja Zubor György —, hogy a kedvezőtlen irányzat vissza­szorítása érdekében racionális, a tartalékok feltárására, hasz­nosítására irányuló szemléletet kell kialakítani, amely szer­ves részét képezi az üzem-, és munkaszervezési feladatok megoldásának. Az elméleti útmutató ter­mészetesen kevés lenne. A tartalékok feltárásának fontos eleme — tartják a szakembe­rek —, a jól szervezett koope­ráció. Részfeladat többek kö­zött a kisebb termelőegysé­gek jobb „egymáshoz csatla­koztatása”, a felesleges, vagy a rossz hatásfokkal foglalkoz­tatott létszám átcsoportosítá­sa. Hasonlóképp fontos teendő az anyagáramlás: útvonalá­nak megszervezése, a specia­lizálódás, a munkamegosztás .kialakítása, a nagytermelé­kenységű gépek kihasználása. Osszlétszám A gazdasági törvényszerű­ségek, folyamatok természe­tesen. a monori járásban is érvényesülnek, sőt, mintegy felerősödve fejtik ki hatásu­kat az aglomerációs övezet ezen szakaszában. ' * — A járás teljes ipari te­vékenysége az előző tervidő­szakban 232 százalékra — 1,9 milliárd forintról 4,4 milliárd forintra —, emelkedett. Ebből az általános gépipar részese­dése körülbelül kétmilliárd forint. E területen, több mint háromezer ember dolgozik — érvelt az ipari börzén a gaz­daságpolitikai osztály munka­társa. — Ez a tény már ön­magában indokolja, hogy a járási szintű termelésszervezé­si feladatokat itt kezdjük el megoldani. Akikről keveset beszélünk / Százhúsz kisgyerek pótmamája A másodszor kiérdemelt kitüntetés A járás ipari üzemeiben foglalKoztatoUait összlétszámú egyéOKent megnaiaaja a tíz­ezer személyt A jelenlegi munkaerőhelyzetet, a demog­ráfiai előrejelzéseket íigye- lemoe véve, az új tervciklus időszakában a munkaerőiét* szam 3—1 százalékos csökke­nése számítható, A várnató feszültségek, leküzdésének az igénye adta az egyik alapgon­dolatot az ipari börze összehí­vásához. — Feltétlenül szükséges, hogy a járás ipari üzemei kel­lően ismerjék meg egymás te­vékenységét, módszereit, s el­kerüljék a párhuzamos fej­lesztéseket, megakadályozzák az indokolatlan munkaerő- áramlást — mondja Zubor György. — A hónap elején megtartott börzén egyébként tizenhat üzem, tsz, mellék­üzemág, áfész, ipari egység vezetői vettek részt. A házigazda, a MEZÖGEP Vállalat jelenleg 900 millió forintot meghaladó bevétellel számol, négy Pest megyei gyáregységéoen összesen két­ezer dolgozót foglalkoztat. A vállalat vezetői, filmvetítéssel „kísért” tájékoztatójukban az együttműködési lehetőségek széles skáláját kínálták. A jelenlévő szakemberek már a helyszínen reagáltak az el­képzelésekre, s konkrét aján­latok fogalmazódtak meg. Sőt! Olyan, merésznek tűnő javas­lat'is született, mint a Feri­hegy Tsz által felkínált kez­deményezés, az egész országra kiterjedő szállítási kooperációs tevékenység kialakítására. A rendezők tehát úgy érté­kelik, hogy az első járásbeli ipari, vagy még pontosabban kapacitásbörze — bár látha­tóan újszerűnek tűnt a részt­vevők számára —, gondolato­kat ébresztett, ötletek magját csíráztatta ki —, következhet tehát a folytatás. Mivel az erre az esztendőre vonatkozó szerződések, együttműködési megállapodások már elkészül­tek, s természetesen kötelezik a partnereket, a most felkínált szabad kapacitásokra márcsak a jövő évben tervezhetnek, a börze résztvevői megállapod­tak abban: e hónap végéig kölcsönösen tájékoztatják egy­mást a második félévben vár­ható gondjaikról. A megoldásra vonatkozó igényeket, az azokat segítő le­hetőségeket a járási pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tálya összegzi, s gondoskodik a kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatok kialakításáról. A folytatás A látszólagos mozdulatlan­ság tehát, amelyre beveze­tőnkben utaltunk, valóban csak a kívülálló számára iga­zi. Ezekben, a napokban postá­ra kerülnek — az ön- és köz­érdekből —. gondosan össze­állított tájékoztatók, s a hó­nap eleji szokatlan fórum máris folytatódhat: a minden­napi gyakorlatban. Vereszki János Vasárnapi labdarúgás Osztályozó a megyei I. osztályba jutásért; Vecsés— Szigetszentmiklósi TK, Vecsés. 17 óra. (Az első találkozón a ráckevei járás bajnoka ö-O-ra győzött Vecsés ellen, így a visszavágó mérkőzésnek nincs különösebb tétje.) ISSN ans-8851 IM.norl Hírlapi t t máig is ifivezető. Mint a szü­lői munkaközösség tagja, ké­sőbb anélkül is, sokat segítet­tem a kirándulásokon, ren­dezvényeken és táborozáso­kon. — Mondjon valamit a mun­kájáról. Felnevet. — Százhúsz gyerek, takarí­tás, fűtés, tálalás, mosogatás, másodmagammal. Reggel, at­tól függően, melyikünk kezd korábban, télen eltakarítjuk a havat. Befűtünk, leporolunk. Mire készen vagyunk, már megérkezik a tízórai. Kenye­ret, szalámit szeletelünk, va­jat kenünk, meg ami van. Egy kis szusszantás és máris itt az ebéd. Három turnusban esz­nek, utána az uzsonna. Aztán takarítunk, felmosunk hét he­lyiséget, még a másnapra való fát is mi aprítjuk fel. »» Nem folytathatjuk a beszél­getést, mert az utcán autó du­dál. — Megjött az ebéd — kiált fel fel vi lián yozódva és már szalad is kifelé, de a folyosón útját állják a gyerekek. — Erzsi néni, mi lesz az ebéd? Kovács György tam el. Az a teríték, azok a szép beszédek, körös-körül ta­nárok, konyhai dolgozó nem is tudom, talán csak én vol­tam köztük egyedül. »» — Hallom, nem ez az első kitüntetése. — Másodszor lettem kiváló dolgozó. Elsőként a Lőrinci Fo­nóban, most itt. — Mégis, miért kapta? — Gondolhatja, nem én kértem. Adták. Csak egyet tudok biztosan. Rendesen és rendszeresen ellátom a mun­kámat. A gyerekeket nagyon szeretem, mellesleg: ilyen he­lyen ne is dolgozzon, még ta­karítónőként sem, csak olya-n személy, aki szereti a gyere­keket. Kapcsolatom ezzel az iskolával neim 1974-ben kezdő­dött. Gyerekeim Rt végezték el a nyolc általánost. Zoli mel folytatja. — N>am ismeri? Kölyök korától focizott a ve- csési csapatban. Csak ebben az évben hagyta abba, de a mérkőzésekre máig is kijár. Zoltán, a Fáy András Közle­kedésgépészeti Szakközépis­kolába jár. A következő tan­évben végez. — A napközi otthonban mi­óta dolgozik? — 1974. január elsejétől va­gyok konyhai dolgozó. Dobos Lajosné a pedagógus­napon kiváló dolgozó kitünte­tést kapott, amelyet Pilisen, a járási ünnepségen adtak át. — Meglepődött? — Előbb egy levelet kap­tam. Otthon sorban elolvas­tuk. Mi lehet ez, tanakod­tunk, mígnem kisütöttük: ki­tüntetést kapok. Meglepődtem, persze hogy meglepődtem, de legjobban mégis Pilisen ámul­A mindig mosolygós Dobos Lajosnéval, a vecsési 4. szá­mú általános iskola Damja­nich úti napközi otthonában beszélgetünk. — A Lőrinci Fonóban kezd­tem — meséli. — Rengeteg gép, óriási zaj fogadott. Mond­tam is a művezetőimnek: én itt nem dolgozom, és mi lett a vége? Ott ragadtam, hosszú évekig dolgoztam orspzóként. Máig is hívnak vissza. »» — Miért jött el mégis? — Két gyerekem született közben, akkoriban pedig nem volt gyes. A férjem vett rá. Ö egyébként génlakatos. Az én gyermekeimet ne nevelje az utca. — Szóval két gyereke van? — Az idősebb, Lajos hu­szonhat éves, mechanikai mű­szerész —' felcsillanó szem-

Next

/
Thumbnails
Contents