Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

Rend el etek és a valóság Akad aki nem lát, nem hall...? A járási székhely tanácsának gondjai, sikerei I. >5 A nép hatalmát megvalósító szocialista államszer- í, vezetbe illeszkedő tanácsok legfontosabb fóruma a ta- ^ aácsülés, amely rangos esemény a települések élcté- ^ ben, mivel a lakóhelyek fejlődésének, a lakosság élet- ^ körülményei javításának céljait, feladatait határozza í meg. A tanács testületének egyik legfontosabb teendője i e rendeletalkotás. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1981. JŰNIUS 25., CSÜTÖRTÖK Állattartók, kistermelők Még kedvvel, de érdekből is Hozzájárulnak a nagyközség ellátásához A jogszabály mindenkire, a működési termeten élő lakos­ságra, valamint vállalatokra, szövetkezetekre, intézmények­re egyaránt kötelező. Nagyon fontos garancia, hogy a la­kosság jogait és kötelességeit érintő szaőályokat csak ta­nácsrendeletben lehet megál­lapítani. így tehát a rendelet jogszabály, szabályozó ereje miatt nagy jelentőséggel bír, de vonatkozik rá azon megállapjtás, hogy „minden jogszabály annyit ér, ameny- nyit megvalósítanak belőle”. Monor nagyközség közös tanácsát a lakosság jogainak és kötelességeinek meghatá­rozása során mindig a józan mértéktartás . jellemezte. Nem volt sohasem fő szempont a rendeletek számának gyara­pítása, de a szabályozást igénylő legfontosabb helyi életviszonyokat rendezte. így szabályoztuk a tanács „al­kotmányát”, szervezeti és működési szabályzatát, a la­kásviszonyok rendezését, az építésrendészeti előírásokat, a szeszes ital közterületen tör­ténő fogyasztásának tilalmát, az utcák elnevezését, az in­gatlanok számozását, a piac és vásártartást, valamint a köz- tisztaság legfontosabb kérdé­seit Tanácsunk a kiemelke­dő társadalmi, közéleti munka elismerésére „Monor közsé­gért” emlékérmet alapított. Alapos koordináció A rendeletalkotás munkafo­lyamatát a szervezeti és mű­ködési szabályzat tartalmazza. Ez kötelezővé teszi, hogy a testület előzetesen állapítsa meg a legfontosabb irányelve­ket, majd az ügyrendi bizott­ság az ágazati tanácsi bizott­ságok, tanácstagi csoportok, szakemberek bevonásával el­készíti a rendelettervezetet, s az érdekelt politikai, állami, társadalmi szervek bevonásá­val vitára bocsátja. A tapasz­talatok öszegzése után került a tervezet a testület elé. A szabályozás ügyrendi bizott­ságra történő alapozását a gyakorlat igazolta. A koordi­nációt nagyszerűen értő szak­emberek segítségével olyan rendeleteket alkotott a testü­let, amelyeket egyetlen alka­lommal sem kellett törvé­nyességi szempontból kifogá­solni a felügyeleti szerveknek. Az előkészítés során azon­ban nem mindig sikerült az igényekhez igazodó széles for­mát teremteni, a tervezet vi­tájához, s hiába volt a testü­leti ülés nagy aktivitása, a közhírré tételre nem alakul­tak ki megfelelő módszerek, s így a lakosság jelentős ré­sze nem ismeri a rendelkezé­seket, a végrehajtás haté­konysága sok kívánnivalót hagy maga után. nem eléggé szervezett és következetes' a szakigazgatási szerv tevékeny­sége. Kevés segítséget kap a lakosságtól a végrehajtásban érdekelt nem tanácsi szer­vektől. A végrehajtó bizottság ér­tékelte a tanácsrendeletek ha- tályosulásának tapasztalatait így, s megállapította, hogy sokkal nagyobb tekintélyt kell szerezni a tanács rende­letéinek, folyamatosan meg kell ismertetni a lakosságot a rendeletek előírásaival, bizto­sítani kell, hogy a rendeletek alkalmazkodjanak a változó igényekhez, közérthetők és végrehajthatók legyenek. A népképviselet fórumai A tanács szervezeti és mű­ködési szabályzata 1979. no- vemoer 28-tol széles lehető­séget biztosít a lakoságnak, hogy közvetlenül is részt ve­gyen a tanácsok munkájában. Lnnék legfontosabb fóruma­ként a falugyűléseket, jelölő gyűléseket, rétegtalálkozoaat, nyilvános tanácsüléseket ha­tározta meg. A tanácsülésen tanácskozási (kérdésfeltevés, hozzászólás) jogot biztosított a lakosságnak, míg az első há­rom fórumon e jogosultság már a szavazati jogot is ma­gába foglalja Sajnos, a lehetőséggel nem élünk megfelelően. Jellemző példa, hogy a fórumokon az 1 ezer 400 választópolgár alig 7—8 százaléka jelenik meg, de a jelölő gyűléseken — ahol pedig a tanácstagokat választ­ják ki — sem haladja meg a részvételi arány a 10 százalé­kot. Így a tanácstag megvá­lasztása után ismerkedik meg választóival, pedig ennek már a választás előtt meg kellene történnie. A tanács­üléseken sem az elmúlt, sem pedig az idei évben személyre szóló meghívás nélkül nem jelent meg egyetlen választó- polgár sem. 1975. május 30-tól szabá­lyozza rendelet, b°gy a .telepü­lés mely területén kell kiala­kítani 30, illetve 22 méter szélességű utcákat. Ez nagyon fontos az építők számára. Megvonja a rendelet az építési övezetek határait, amelyek­ben csak meghatározott telek alakítható 'ki és lakás épít­hető, s az állattartás, is korlá­tozott. Intézmények építése, zöld­terület kialakítása, városköz­pont létesítése céljából építési tilalom alatt állnak a megje­lölt területek. A rendelet megtiltja ipari üzemek léte­sítését belterületen, szabályoz­za a köművesítés, s ezen be­lül a szennyvízelvezetés prob­lémáját és a fakivágás lehe­tőségeit. A rendeletben foglalt tilal­makat, sajnos, az érdekeltek­nek nem minden esetben ír­ták elő időben. Nem sikerült pénzügyi fedezetet biztosítani a tilalom alatt álló ingatlanok kisajátítására, s különösen Monori-erdőn cseretelek sem áll rendelkezésre. Egyes terü­leteken indokolatlanul írták elő az építési tilalmat. Az ál­lattartás szabályai nem ér­vényesülnek. Sok állampolgár a legelemibb közegészségügyi követelményeket is elhanya­golja, megfertőzi saját és szomszédjai egészségét. Terü­leteinkről szemlátomást tűn­nek el a tiszta levegőt bizto­sító fák, a zöld növényzet. Szemétdombon élünk? Köztisztasági rendeletünk 1979. szeptember 27-től hatá­rozza meg a házi szemét fo­galmát, amelyet a beszabályo­zott intézményes szemétszál­lítás dolgozói elvihetnek. A díjakat lakásegységenként ál­lapítja meg 20 forint összeg­ben havonta. Kötelezi az in­gatlanok használóit megfelelő szeméttároló edény beszerzé- zére, a szemét megfelelő táro­lására, kezelésére, s kijelöli a szemétlerakó helyeket. A rendelet értelmében kö­teles minden ingatlan hasz­nálója az ingatlana előtti te­rületet az út középvonaláig tisztán tartani, s a közterüle­tet csak engedéllyel ve­heti tárolásra igénybe. Ponto­san rögzítettek az állattartás közegészségügyi követelmé­nyei, s az ivóvizek védelmé­vel kapcsolatos szabályok. Szemétszállításunk sokat javult, de elégedettségre nem lehet okunk. A rendszerte­lenség mellett a szeméttelep fenntartása okoz gondot a költ­ségvetési üzemnek. A pénz­igényes munkákat nem segíti elő, hogy a lakosság nagy ré­sze vonakodik eleget tenni a díjfizetési kötelezettségének. Településünk szemetes, pisz­kos. Áprilisban a saját pénzün­kön több mint 200 illegális szemétlerakó helyet kellett felszámolni. Senki sem látta, amikor oda lerakták a sze­metet? Szakigazgatási szer­vünk kétezernél több enge­dély nélküli közterület-fogla­lást derített fel. Ha körül­nézünk, látjuk az elhanyagolt árkokat, útpadkákat, közterü­letéket, a szemetes utcavége­ket, a kultúmövényzet van­dál pusztításának nyomait. Dr. Kiss György, a monori nagyközségi közös tanács vb-titkára Fajtabemutatóval egybekö­tött szakmai tanácskozást rendeznek ma a járás legna­gyobb búzatermesztő közös gazdaságában, a sülysápi Tá- pióvölgye Tsz-ben. A program délelőtt 10 óra­kor az úri művelődési ház­ban kezdődik, ahol Dezsé- nyi László, a KITE szakrefe­A helyi tanácsok egyik fon­tos feladata a szabálysértési hatósági ügyek intézése. Ecse- ren héttagú bizottság látja el ezt a munkát. Bizottsági tár­gyalást általában a tulajdon elleni szabálysértéseknél tar­tanak, de a tankötelezettség megszegése, a fiatalkorú sza­bálysértők ügyében' is a tes­tület dönt. A bírságolásnál, il­letve büntetéseknél figyelembe veszik a cselekmény mértékét és az elkövető szociális körül­ményeit. Az 1979. évi 10. számú tör­vényben foglalt egyes szabály- sértések községi hatáskörbe kerültek. Ilyen a magánlak­sértés, a becsületsértés, ame­lyek kizárólag magánindít­Monoron, 17 órától: angol nyelvtanfolyam, 18-tól: a mo­torosklub összejövetele (a HNF székházban). Pilisen, a moziban, 17.30-tól és 19.30-tól: örült nők ketre­ce. — A legkülönbözőbb fó­rumokon elismerően beszélnek a mezőgazdaság szocialista nagyüzemeinek munkáját jól kiegészítő háztájik és kisegítő gazdaságok munkájáról. A monori járásban az utóbbi időben követésre érdemes gya­korlattá vált, hogy a nagyköz­ségi pártbizottságok, végrehaj­tó bizottságok testületi ülésü­kön kérnek tájékoztatást az illetékesektől a kistermelőknek nyújtott támogatásról — mondja Sima István, a járási hivatal termelésellátás fel­ügyeleti osztályának vezetője. — Üllőn a napokban a tanács végrehajtó bizottsága tárgyal­ja ezt a témát. Kialakult kapcsolatok Statisztikai jelentések iga­zolják, tavaly az összes mező- gazdasági termék értékének 32—33 százalékát a kisterme­lők állítják elő. Akadnak azonban olyan területek, ahol ez az arány az ellenkezőjére fordul. Sőt: a sertéshús 51, a nyúlhús 90, a méz 99 száza­lékát a kisállattartók, illetve a különböző szakcsoportok tagjai állítják elő. A közelmúltban megjelent jogszabályok az adóztatásra vonatkozó kedvezmények is a tartási, gazdálkodási kedvet rense tart előadást, majd ter­mészetesen mód nyílik a vi­tára, tapasztalatcserére is. Délután a meghívottak meg­tekintik az idén először be­vetett kísérleti parcellákat, hogy a gyakorlatban is meg­győződjenek az elmélet he­lyességéről. ványra történnek. Tavaly mindkét ügyben egy-egy fel­jelentést tárgyalt a községi tanács szabálysértési bizott­sága. Ecseren eleddig még nem alkalmazták a helyszíni bírsá­got, e tekintetben előre kí­vánnak lépni. Tavaly egyéb­ként 37 ügy került a bizottság elé, s összesen 9 ezer 500 fo­rint bírságot róttak ki az el­követőkre­A szabálysértési bizottság tagjai a tárgyalásokon rend­szeresen részi vesznek, hozzá­értően és lelkiismeretesen vég­zik a nem éppen népszerű feladatokat. G. J. Sülysápon, 18-tól: a csilla- gászklub foglalkozása. Vecsésen, 18-tól: német nyelvtanfolyam, kezdőknek, 19-től: ifjúsági klubfoglalko­zás. hivatottak növelni. Az Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat­tal és á különböző felvásárló szervekkel kötött szerződések nemcsak az értékesítés tiszta­ságát garantálják, hanem az esetek többségében segítenek kinek-kinek átjutni a kezdeti nehézségeken. Üllőn az idén május 31-ig leadott 1 ezer 484 sertés 90 százaléka a háztájiból szár­mazik. Ez a szám a tavalyi adattal (994) összehasonlítva önmagáért beszél. Szarvas- marha és juhtartásssal a kör­nyéken elsősorban a Ferihegy Tsz és az OTÁF Dóra majori telepe foglalkozik. A szarvasr- marha tenyésztését segítő ál­lami támogatást tavaly négy, az idén mindössze két állat­tartó kérte. A nagyközségben az év ele­jén állatösszeírás történt, amelynek adatai szerint a településen mindössze 18 szarvasmarhát, 139 kocát tar­tanak. Az év első hónapjában negyven esetben kérték az állatok mesterséges megtermé­kenyítését a tulajdonosok. Ez viszont a szaporulat csökkené­sét jelentheti, hiszen tavaly ez az igény is lényegesen több volt. A nagyközségben körülbe­lül harmincán méhészkednek, egyre jelentősebb viszont a környékbeli akácosokban vi­rágzáskor megjelenő vándor­méhészek száma. Az üllői nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága elé ke­rülő jelentés készítői sajátos­nak találták a mezőgazdasági nagyüzem (Ferihegy Tsz), va­lamint a szövetkezetek (Mo- nor-vidéki Áfész, takarékszö­vetkezet) és a háztáji kisegítő gazdaságok közötti kapcsola­tot. A nagyobb partnerek a kis­termelés szervezésében, a szükséges termelési eszközök — takarmány, szaporítóanyag, kisgép —, beszerzésében, hite­lekkel játszanak fontos sze­repet. A kialakult kapcsolatok jelentősége igen nagy, többfaj­ta termék előállításával hoz­zájárulnak a település ellátá­sának javításához. A takarékszövetkezet terme­lési, tenyésztési kölcsönöket ad, a Ferihegy Tsz fő szerve­zője a sertés- és bikahízlalási, úgynevezett kihelyezési ak­cióknak- Segítségére természe­tesen a kívülállók —, akik nem tagjaik vagy alkalmazottak — is számíthatnak. Áru — és árukínálat Előnyös helyzetben van vi­szont az a tsz-tag, aki na­gyobb, hatvanas-nyolcva­nas létszámú sertésállomány tartását vállalja, most annak otthoni tevékenységét a közös gazdaság munkaviszonyként ismeri el. Természetesen jár a szabadság, s a tömegtakar­mányról, alomszalmáról is a szövetkezet gondoskodik. A takarmány- és tápleraka- tokban tartott tanácsi ellen­őrzések azt igazolják, hogy az ellátás jó, de nem folyamatos. Szemestakarmányból általában megfelelő a készlet, a tápok azonban gyakran hiányoznak a raktárakból. Az üzletek ve­zetői a lakosság igényeinek ismeretében küldik el rende­léseiket, nem rajtuk múlik, hogy időnként hiába nyit be az ajtón a vásárló. A helyi tanács megállapítá­sa szerint a Monorvidéki Áfész felvásárlási és termelte­tési tevékenysége is jól szol­gálja a háztáji és kisegítő gaz­daságok támogatását. Az Áfészen belül működő szak­csoportokon keresztül biztosi* tott szolgáltatások is hozzájá­rulnak a termelési, tenyésztési kedv növeléséhez. Az Áfész felvásárlási osztálya a terme­lőktől a helyszínen, illetve a felvásárló telepen veszi át a felkínált árut, amelynek 50 százaléka közvetlenül a bol­tokba, 50 százaléka pedig a konzervgyárakba, a nagyke­reskedelembe kerül. A tanácsi előterjesztés meg­állapítása szerint egyelőre még nem érezhető a közvetlen bol­ti terítés kedvező hatása, a zöldáru-, gyümölcsellátás vá­lasztéka nem kielégítő. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az árukínálattal szembeni felvá­sárlási árajánlatok a kister­melőik számára elfogadhatat­lanok, s inkább vállalják ma­guk a piacozást. A ZÖLDÉRT Vállalat rá­adásul boltjaiban nem is fog­lalkozik felvásárlással, aki rá­szánja magát, az a monori te­lepen kínálhatja átvételre a megtermelt zöldségfélét vagy gyümölcsöt. Három változat A Ferihegy Termelőszövet­kezet a háztáji gazdaságok tá­mogatásával is hozzájárul a termelés fokozásához, a ter­mőföldek kihasználásához. Járandóságukat a tsz-tagok többféle módon — földben, terményben, pénzben —, igé­nyelhetik. Azok, akik a földet kérik, további három lehető­ség között választhatnak: ter­melési és értékesítési integ­ráció kér .ében paprika, fe­jes káposzta termelésével fog­lalkozhatnak, palántáról a gé­pi művelésről, az értékesítés­ről a 'közös gazdaság gondos­kodik. Az integráció egy másik változata, hogy a termelőszö­vetkezet biztosítja az éven­kénti vetésváltást, ugyancsak vállalja a gépi munkák el­végzését, az értékesítésről vi­szont a termelőszövetkezeti tagnak magának kell gondos­kodnia. A harmadik lehető­ség az állandó helyre kimért háztáji, amelyet a termelő saját elképzelése szerint mű­vel meg, természetesen térítés ellenében a közös gazdaság gépei nekik is segítenek. A mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés fokozásá­nak alapfeltétele a termőföld védelme. A háztáji és a kise­gítő gazdaságok számára biz­tosított kedvező termelési .ak­ciók a föld művelésére és ki­használására is kedvező hatás­sal vannak. A tanács tavaszi határszemléin kiderült, hogy sem kül-, sem belterületen nem maradtak parlagföldek, mert szüleág esetén kényszer­hasznosítási intézkedésre, vagy esetleg állami tulajdonba vé­telre is sor kerül. V. J. Ezúton mondunk köszönetét a rokonoknak, barátoknak, jó szom­szédoknak, ismerősöknek, akik Szarka Istvánná, drága édes­anyánk temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek vagy részvétüket nyilvánították. Hálá­san köszönjük a Társadalmi Ün­nepségeket Szervező Irodának, s annak vezetőjének, Burján István elvtársnak, hogy fájdalmunkban a temetési gondjainkat átvállalta, s azt is. hogy édesanyánkat Hé- gely Gábor tanár úrral közösen, oly meghatóan elbúcsúztatták. Gyermekei és a gyászoló család. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik férjem, édes­apánk. Döndő György elvtárs temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, rész­vétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. ISSN 0131 -1851 (Mvncrl Hírlap) Finálé - győzelemmel Győzelemmel zárta a tavaszi idényt az úri felnőtt kézilabda­csapat. Az utolsó fordulóban két góllal győztek hazai környe­zetben a Zebegény ellen. Képünkön: Csaba László, az úriak egyik legjobbja betalál a vendégek kapujába Trepák István felvétele Szakmai tanácskozás Úri ban Fajtabemutató a határban Gyakorlat és elmélet Tanácsi jog Helyszíni bírság is lehet Mérlegelik a körülményeket Tanfolyamok, klubfoglalkozások A nap kulturális programja *

Next

/
Thumbnails
Contents