Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-16 / 139. szám
1981. JÜNIUS 16., KEDD xMdan 3 Országgyűlési bizafiságok ülésén Jogszabályok a gyakorlatban 1980. évi költségvetésének végrehajtásáról számolt be az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hétfőn az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülésén. Sas Kálmánnak, a bizottság elnökének a megnyitója után a képviselőknek írásban megküldött jelentéshez Kádár József, az ÉVM- és Klézl Róbert KPM miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést, ök válaszoltak a képviselők kérdéseire is. A jelentéseket és a részletkérdéseket is elemző vitába bekapcsolódott Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes is. A vitában dr. Mondok Pál (Pest m. 23. v. k.) arra kért válasjzt, hogy a veszteséges, nem egy esetben szanálási eljárás alá került építőipari vállalatok vajon saját gazdálkodásuk fogyatékosságainak, vagy esetleg a gazdasági szabályozók szigorúságának „köszönhetik-e” mostoha sorsukat. A miniszterhelyettes szerint a gazdálkodás gyengeségeiről van szó, hiszen — mondta — a szabályozók mindenkit egyformán érintenek a gyakorlatban. A vitában részt vettek: Ruisz József (Vas m. 6. vk.), Hornyák Istvánná és Tornán Károlyné (Borsod m. 9., 7. vk.), Cserna Sándor (Baranya m. 5. vk.), Kaszai Imre (Budapest 45. vk.), Sas Kálmán (Heves m. 4. vk.). Az 1980. évi zárszámadáshoz- készített minisztériumi jelentést a kiegészítésekkel együtt egyhangúlag elfogadta a bizottság, s úgy határozott, hogy elfogadásra ajánlja az országgyűlésnek is. ☆ Hétfőn ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is. A testűiét — dr. Gajdócsi István elnökletével — az Igazságügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság és a tanácsok 1980. évi költségvetésének, továbbá a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta meg. Dr. Bonifert Ádám igazságügyi miniszterhelyettes az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy a tárca múlt évi bevételi tervét 15 százalékkal túlteljesítette. Az 50 millió forintos többlet döntő részt a büntetőjogi szankciórendszer átalakulásával, a pénzbüntetések, és vagyonelkobzások számának növekedésével függ össze. A miniszterhelyettes bejelentette, hogy a szolnoki igazságügyi Orvosszakértői Iroda, valamint a pécsi és szegedi Műszaki Szakértői Iroda megalakításával valameny- nyi megyére kiterjedő szakértői hálózat jött létre. A tájékoztatót követő vitá- [ ban dr. Antalffy György egyetemi tanár (Csongrád m. 8. vk.) a devizagazdálkodást sértő bűncselekmény belső ellentmondásaira figyelmeztetett. Dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. v. k.) képviselő, megyei főügyész a kirendelt védők működésével kapcsolatos aggályainak adott hangot. Győré Sándor, az abonyi Ságvári Endre Tsz elnöke az Elnöki Tanács tagja (Pest m. 9. vk.) kérdéssel fordult az igazságügy jelenlevő vezetőihez: nincs-e mód az alkalmi bűnelkövetők, például a közlekedési balesetet okozók esetében a szabadságvesztések számának csökkentésére, s inkább pénzbüntetés alkalmazására. A Pest megyei képviselő a továbbiakban gazdasági-jogi kérdésekkel foglalkozott, szükségesnek tartotta a gazdálkodási egységek közötti szerződéses fegyelem megszilárdítását. Dr. Juhász Tibor bíró, (Bács-Kiskun m. 20. vk.) az 1971-ben kiadott ingatlanszerzési korlátokat felállító jogszabályokkal foglalkozott, a rendeletek felülvizsgálását sürgette. A jogszabályt annak idején a spekuláció megakadályozására hozták létre. A képviselő változtatásra tett javaslatot. miszerint a 14. évet betöltött gyerekek szülei előtt nyíljon meg a lehetőség — akár beépítési kötelezettség elrendelésével — az ingatlanvételre. A vita végén dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Antalffy György képviselő első felvetésére kifejtette. valóban nem kívánatos olyan bűncselekményt kodifikálni, amit a közvélemény nem tart törvénysértésnek. Konkrét pénzhamisítási ügyből kiindulva említette azt a lehetőséget., hogyha valaki hamis pénzt fogad el és ad tovább. akkor maga is bűncselekményt követ el, még. ha a hamisításról mitsem tudott. A képviselők a jelentést tudomásul vették. . B. E. Hazai természeti kincsek Megkétszerezhető a vagyon Az utóbbi tizenöt év eredményes földtani kutatásai kitermelésre érdemes ásványi nyersanyagvagyonunkat mintegy kétszeresére növelték. Ennek alapján például széntermelésünk távlatokban két-há- romszorosára fokozható, uránércbányászatunk tartós bázisa lehet atomerőmű-építési programunknak. Bauxittermelé- sünk 20—30 százalékkal növelhető, rézérckészletünk teljesen kielégítheti hazai igényeinket, a nemfémes építőipari és szilikátipari ásványok kitermelésének fejlesztésével pedig belső szükségletünk ellátása mellett versenyképes exporttermékeket nyerhetünk. Hogyan lehet ezeket a lehetőségeket a legcélszerűbben a népgazdaság szolgálatába állítani, hogyan kell természeti erőforrásainkat a leggyümölcsözőbben hasznosítani? — ez a témája a XX. közgazdász-vándorgyűlésnek, amely a Magyar Köz- gazdasági Társaság, a MTESZ szervezési és vezetéstudományi társasága, a TIT közgazdasági választmánya és Komárom megyei szervezeteik rendezésében 500 résztvevővel hétfőn Tatabányán kezdte meg kétnapos tanácskozását. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a vándorgyűlést üdvözlő beszédében többek között arról szólt, hogy az ország vezető testületéi a közgazdászoktól olyan ntegoldósokhoz várnak segítséget, amelyek ösztönzőleg hatnak természeti kincseink feltárására és hasznosítására. Ásványi nyersanyagaink kitermelése ismét versenyképesté vált — állapították meg a vándorgyűlésen. — A technikai színvonal fejlesztése révén különösen az élőmunka termelékenységénél várható jelentős előrelépés. Így például az új eocénbányáknál — ha azokat a tervezett kapacitással valósítják meg — a jelenleginek mintegy háromszorosára növelhető a termelékenység. A vándorgyűlés kedden négy szekcióban folytatja tanácskozását. Minden az emberen múlik Beszélgetés Babcsen Józseffel az MSZMP nagykátai járási bizottságénak első titkárával • A nagykátai leginkább „mezőgazdasági” járásként ismert. Mintegy 42 ezer hektár, aránylag jó minőségű földön 8 termelőszövetkezet gazdálkodik. Ezek 1975. évi "00 milliós termelési értéke 19S0-ra 1,1 milliárdra nőtt, de nyereségük csak 72 millió forint volt. Ez bizony kevés, elmarad a megye élenjáró szövetkezetei mögött. — Alapvető célunk a felzárkózás. Ám, reálisan. Nem az olyan, országosan is kiemelkedő tsz-eket akarjuk utolérni, mint például az ácsai, dunavarsányi. Viszont jó lehetőségünk van „behozni” a miénkhez hasonló adottságú gazdaságok előnyét. 0 Melyek ezek az adottságok? — A járási tsz-ek főleg alaptevékenységet folytatnak. (Sajnos, az utóbbi időben az állattenyésztés visszaesett, egy- lábon járó mezőgazdasággá kezdtünk válni.) Jónak nevezhető az esközellátásunk és ami nagyon fontoö: a paraszti munkát szerető és értő emberek élnek, dolgoznak a tsz-ekiben. • Miért hát a viszonylagos elmaradás, a kis nyereség? — A sok gond közül csak néhányat említek. Még az 1975-ös járási pártértekezlet is úgy határozott: nem indokolt a kiegészítő tevékenység fejlesztése. A döntésnek, véleményünk szerint, szemléleti okai voltak. Az „eddig is jó volt így, ezután is jó lesz” szemléleté. A mezőgazdaság irányítói nem érezték szükségét alkalmazkodni az új, megváltozott körülményekhez. Jó szándékuk nem kétséges, képzettségük, tudásuk alapján döntöttek így, még 1973— 74-ben is került nagy tsz élére mindössze 8 általánossal bíró elnök. Mára ez a helyzet megváltozott. Valamennyi gazdaság elnöke felsőfokú végzettségű, ' fiatal és — ez a lényeges — agilis, a korszerű követelményekhez alkalmazkodni tudó vezető. A főmezőgazdászi, termelésirányítói munkaköröket is hasonló adottságú szakemberek töltik be és munkájuk már hozza gyümölcseit: az alaptevékenység gazdaságosabb fejlődése mellett szép sikerelcet érnek el a kiegészítő ágazatok megteremtésében. 9 Ez a folyamat elég radikális személycserét követelt. Nem váltottak ki ezek ellenőrzéseket? — Minden változás — megrázkódtatás. Ez természetes. Voltak féltő, félő vélemények. Alapos és igen kemény politikai munka kellett ezek feloldásához. Ügy érezzük, sikerült. A tagság követi a vezetést, mert érzi: annak a progresszivitása, újszerű, kvalifikált, gondolkodás hasznukra válik. Gondosan ügyeltünk arra, hogy minden olyan nagy tapasztalata, nagy tekintélyű parasztembert, akinek hangja és szava van a közösség formálásában és közvetíteni is tudja az új irányítás, új elképzeléseit, képességeinek megfelelő, fontos pozícióba helyezzünk, brigádvezetőtől elnökhelyettesig. Jelenlegi feladatunk: jó kádereket kell találnunk a közgazdasági vezetésre. Olyan főkönyvelőket például, akiknek adott a képesítése, képessége a mára lényegesen több, sokrétűbb számszaki munkára. A kiegészítő tevékenység irányításához is szakemberek kellenek, ők azonban nehezebben „kerülnek”, rájuk a fővároshoz közelebbi tsz-ek már „lecsaptak”. 0 Az újszerű gazdasági feladatokhoz hogyan alkalmazkodik a politikai munka? — Tény: míg a termelőszövetkezetek szakmai irányítói- , tói állandó váltást, gazdaságosabb, hatátopnyabb ' termelést kívánunk”— és kapunk —, sajnos a pártmunka stílusa nem mindig követi ezt a dinamizmust. Taggyűléseket tarTöbb szakemberrel, jobban A lakásszüwefkezetek feladatairól A szövetkezeti mozgalomban sokáig alárendelt szerepet játszottak a lakásszövetkezetek, pedig feladatuk szerint több figyelmet és törődést érdemeltek volna. Az idén szerepük megnőtt, a mennyiségi fejlődés után a minőségi növekedésre helyeződik a hangsúly. Erről, az ebből adódó új feladatokról beszélgettünk Kurucz Sándorral, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságának vezetőjével: Az ellátás A kiskeresked Egy év alatt csaknem ezerrel növekedett, s jelenleg meghaladja a 13 ezret a magánkereskedők száma. Velük együtt több mint 6000 családtag és mintegy 2000 alkalmazott dolgozik — állapította meg beszámolójában Gyurid Rudolf elnök a Kiskereskedők Országos Szövetségének hétfői küldöttgyűlésén, Kedvezőnek ítélte a tanácskozás a magánkereskedelem fejlődését Tavaly 1128 üzletet újítottak fel, s tulajdonosaik arra törekszenek, hogy kulturáltabb körülmények között, gazdagabb készlettel álljanak a vevők rendelkezésére. Az új üzletek zöme, szám szerint 557, korábban ellátatlan területeken nyílt, 260 új üzlet pedig az üdülő- területek kínálatát segíti. A beszámoló ugyanakkor szóvá tette, hogy fontos érdek fűződik az idegenforgalmi helyeken a magánpanziók és kempingek létesítéséhez, A küldöttgyűlésen felszólaló Juhár Zoltán belkereskejavításáért >k közgyűlésén delmi államtitkár áttekintést adott a minisztériumnak a magánkereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb döntéseiről, állásfoglalásairól. A közgyűlés végül kiegészítette a KISOSZ elnökségét és új tisztségviselőket választott. A KISOSZ új elnöke Szilko- vics Ernő, alelnöke Baradlay György lett. ★ Az Elnöki Tanács Gyürki Rudolfnak, a KISOSZ nyugdíjba vonuló elnökének a belkereskedelemben kifejtett több évtizedes eredményes tevékenységéért, valamint társadalmi munkájának elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. Péntek Mihály, a KISOSZ főosztályvezetője eredményes munkássága elismeréséül nyugdíjazása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. A kitüntetéseket a közgyűlésen Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár adta át. — A lakáshelyzet az ország lakosságának hangulatát alapvetően befolyásoló tényező. Sajnos, az erőfeszítések ellenére az eredmények mindmáig nem kielégítőek. Az elmúlt évtizedek alatt kialakult egy hamis szemléletmód. A legtöbben az államtól várják lakásgondjuk megoldását és sok esetben nem ismerik fel —, hogy saját erejüket is latba vet ve, hamarabb megteremthetnék saját otthonukat. Nos. a lakásszövetkezetek célja éppen ennek függvényében: a lakosság anyagi erejének mozgósítása, s ezzel az állam bizonyos mérvű tehermentesítése. Hamarabb otthonhoz futnak — Ügy tűnik, hogy ezt a célt sokáig nem sikerült elérni ... — Valóban. 1960 óta vált reális programmá a szövetkezeti lakásépítés, de mintegy tíz évig csak igen kis hatékonysággal dolgozott. Például a harmadik ötéves tervidőszakban Pest megyében mindössze 300 szövetkezeti la. kás épült. Az igazi, ugrásszerű fejlődés 1970. után következett be: a negyedik ötéves tervben 3000, az ötödikben pedig már 6000 lakás épült ebben a formában. — Mennyivel vállal nagyobb terhet az, aki szövetkezeti lakást akar építeni? — Nagyobb induló tőkével és kisebb állami kölcsönnel kell számolnia annak, aki ebbe belevág. De a nagyobb teher busásan visszatérül azzal, hogy sokkal rövidebb idő alatt jut lakáshoz. — Évekig visszatérő probléma volt, hogy a lakásszövetkezetek elnökei, ügyintézői enyhén szólva nem álltak a helyzet magaslatán. — Nem lehet egyértelműen kizárólag ezeket a jó szándékú, de sokszor valóban a hozzáértés hiányával küszködő embereket hibáztatni, hiszen sokáig sem a beruházási, sem az építési, sem a pénzügyi háttér nem volt megfelelő. Ezen a területen azóta igen nagy a javulás. Jelenleg 55 lakásszövetkezet működik a megyében, s ezekben körülbelül 100 olyan ember dolgozik, akinek mind a szakértelme, mind pedig a tapasztalata megfelelő. Nagyobb segítséget igényelnek — A kís szövetkezetek anyagi ereje meglehetősen korlátozott volt. Ez mennyiben változott? — A kis szövetkezetek ma is meglehetősen szűkös anyagi keretekkel dolgoznak. A változás nem itt következett be, hanem most már kialakultak — az egyesülések folytán — azok a formációk, amelyek már hatékonyan működnek. Például Százhalombattán, Cegléden, Vácott és Szentendrén már 500—1000 lakást kezelő és karbantartó szövetkezeteink vannak, s ezek már el tudnak tartani két- háram főállású ügyintézőt. Sőt, még négy-öt mellék- és másodállásban dolgozó szakember is segíti tevékenységüket Nehezebb feltételek között dolgoznak viszont azok a szövetkezetek, amelyek lakásállománya csupán 100— 300 között van. Ezeknél ugyanis társadalmi munkában már nem lehet intézkedni, függetlenített embert pedig még, nem tudnak eltartani. Itt a MÉSZÖV fokozottabb segítségére van szükség. Akár központi támogatással — Legjobban persze egy központi tervező-beruházó és kivitelező iroda hiányzik. Húsz-huszonöt ember a megye valamennyi lakásszövetkezetét központilag segíthetné. Elvileg már van ilyen szerv: a SZÖVTERV-iroda. Sajnos, mivel a lakásépítés számukra nem eléggé jövedelmező feladat, nem, vagy csak nagyon ritkán foglalkoznak ezzel. Pedig nagy szükség volna, hogy akár központi támogatással — legyen az állami, vagy a legfőbb érdekképviseleti szerv, a SZÖVOSZ támogatása — részt vegyenek ebben a munkában. Ha vállalnák a terület előkészítését, a beruházás az építés- és a felújítási tervezés feladatait, egycsapásra megoldódnának legnagyobb gondjaink. Biztos, hogy sokkal nagyobb méreteket ölthetne a szövetkezeti lakásépítés. Kovács Attila Ernő tanak, beszámoltatják az ágazatvezetőket, ez minden. Sok helyen nem igazodtak az új követelményekhez, vagy ha igen, furcsán értelmezték. Például úgy, hogy a kiegészítő tevékenység szervezését felvállalta a párttitkár, vélvén, ez a „főirány”. Holott elsőrendű feladata az lenne: segítse a tsz-t a megváltozott helyzetben, tisztában legyen a népgazdaság szükségleteivel és a tsz lehetőségeivel, oldja fel az ebből adódó esetleges ellentmondásokat az emberekben, adjon valódi tartalmat a demokratikus formáknak, vezetők és vezetettek kapcsolatait erősítse. O Váltsunk témát. Az utóbbi időben némi ipar is települt a járásba, az üzemek gazdaságosabb feUételeket és — valljuk be — olcsóbb munkaerőt kerestek, az itt élők pedig az Ingázástól kívántak megszabadulni. Beváltak ezek a remények? — Mintegy 40 üzemünk van. Korszerűek, mint a Telefongyár nagy a Kohászati Gyár- építő Vállalat — meg apró „Kócerójok”. Igényes munkát kívánó, megfelelő szociális körű ményeket teremtő cégek — és korszerűtlen gépeken, egész- ségíelen környezetben dolgoztató vállalatok. Sajnos, az utóbbiak vannak többségben. Talán ez az oka, hogy a majd’ 18 ezer főnyi bejáróból alig tért vissza helyben dolgozni valaki. Pesten jobb feltételeket találnak, érdekesebb, többet fizető munkát, ezért az utazás kényelmetlenségeit is vállalják. Ilyen helyzetben meggondolandó, milyen munkaerő-gazdálkodást folytassunk. Véleményünk az, hogy a a korszerűbb üzemekbe, a járást, a községeket fejlődésükben segítő vállalatokhoz kerüljenek az . iparban elhelyez- kédSí’Ttfvátíók: © Mit jelent a községeket segítő tevékenység a gyakorlatban? — A települések fejlesztéséhez természetesen gazdasági alap kell. A tanácsi szűk kereteket a területen működő gazdasági egységek bővítik. Nálunk, a már említett fcéVás nyereségből a tsz-ek csak tízezreket tudnak adni a tanácsoknak, ismerek járásokat, ahol milliókat. Bízunk benne, hogy a hatékonyság növelésével több pénz jut majd azok lakóhelyének dinamikus fejlesztéséhez, akik a terméktöbbletet megtermelik. Jó példák is vannak már. A KGYV Tápiószelén olyan szociális létesítményeket épít, melyek az egész községet szolgálják. Ugyanakkor a falvaknak, vezetőiknek is szemléletet kell váltaniok. C Mégpedig? — Sok helyen szükség volt — és lesz is — a tanácsi vezetők cseréjére. Akárcsak korábban a mezőgazdaságban: itt is akadnak kényelmes, igénytelen, a dolgok csendes önmozgásába beletörődő irányítók. Vállalkozóbb szemléletű emberek kellenek. 9 Többször visszatér beszélgetésünkben: a személyiség szerepét kiemelkedőnek Ítéli. — Minden az emberen múlik. Az élet olyan tempót diktál, amelyet csak nagyon rugalmasan lehet követni. Nem lehet feladni semmit, esetleges akadályoknál légy inteni: nem megy. Sok vezető, gazdaságban, községben, ezt teszi. A vezetettjei pedig — természetesen — beletörődnek ebbe. Holott — példa rá Tápiógyör- gye, Tápiószentmárton, ahol a tanács mindig csinál valamit, szervez, pénzt szerez, leleményességük, kitartásuk határtalan; példa ró néhány új tszvezető —, ha igényesen él, dolgozik valaki, az igényelhet, követelhet is: támogatni fogják. A megváltozott körülmények, ismétlem új szemléletű embereket kívánnak. Ilyenek pedig, szerencsére, vannak. Andai György
