Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-16 / 139. szám

1981. JÜNIUS 16., KEDD xMdan 3 Országgyűlési bizafiságok ülésén Jogszabályok a gyakorlatban 1980. évi költségvetésének végrehajtásáról számolt be az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hétfőn az országgyűlés építési és köz­lekedési bizottságának ülésén. Sas Kálmánnak, a bizottság elnökének a megnyitója után a képviselőknek írásban meg­küldött jelentéshez Kádár Jó­zsef, az ÉVM- és Klézl Róbert KPM miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést, ök vála­szoltak a képviselők kérdései­re is. A jelentéseket és a rész­letkérdéseket is elemző vitába bekapcsolódott Villányi Mik­lós pénzügyminiszter-helyet­tes is. A vitában dr. Mondok Pál (Pest m. 23. v. k.) arra kért válasjzt, hogy a veszteséges, nem egy esetben szanálási el­járás alá került építőipari vállalatok vajon saját gazdál­kodásuk fogyatékosságainak, vagy esetleg a gazdasági sza­bályozók szigorúságának „kö­szönhetik-e” mostoha sorsukat. A miniszterhelyettes szerint a gazdálkodás gyengeségeiről van szó, hiszen — mondta — a szabályozók mindenkit egy­formán érintenek a gyakor­latban. A vitában részt vettek: Ruisz József (Vas m. 6. vk.), Hornyák Istvánná és Tornán Károlyné (Borsod m. 9., 7. vk.), Cserna Sándor (Baranya m. 5. vk.), Kaszai Imre (Buda­pest 45. vk.), Sas Kálmán (He­ves m. 4. vk.). Az 1980. évi zárszámadás­hoz- készített minisztériumi je­lentést a kiegészítésekkel együtt egyhangúlag elfogadta a bizottság, s úgy határozott, hogy elfogadásra ajánlja az országgyűlésnek is. ☆ Hétfőn ülést tartott az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is. A testűiét — dr. Gajdócsi István elnökletével — az Igazságügy­minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíró­ság és a tanácsok 1980. évi költségvetésének, továbbá a tanácsok 1976—80. évi pénz­ügyi tervének végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta meg. Dr. Bonifert Ádám igazság­ügyi miniszterhelyettes az írá­sos beszámolóhoz fűzött szóbe­li kiegészítőjében elmondta, hogy a tárca múlt évi bevé­teli tervét 15 százalékkal túl­teljesítette. Az 50 millió fo­rintos többlet döntő részt a büntetőjogi szankciórendszer átalakulásával, a pénzbünteté­sek, és vagyonelkobzások szá­mának növekedésével függ össze. A miniszterhelyettes be­jelentette, hogy a szolnoki igazságügyi Orvosszakértői Iro­da, valamint a pécsi és sze­gedi Műszaki Szakértői Iroda megalakításával valameny- nyi megyére kiterjedő szakér­tői hálózat jött létre. A tájékoztatót követő vitá- [ ban dr. Antalffy György egye­temi tanár (Csongrád m. 8. vk.) a devizagazdálkodást sér­tő bűncselekmény belső el­lentmondásaira figyelmeztetett. Dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. v. k.) képviselő, megyei fő­ügyész a kirendelt védők mű­ködésével kapcsolatos aggá­lyainak adott hangot. Győré Sándor, az abonyi Ságvári Endre Tsz elnöke az Elnöki Tanács tagja (Pest m. 9. vk.) kérdéssel fordult az igazságügy jelenlevő vezetői­hez: nincs-e mód az alkalmi bűnelkövetők, például a köz­lekedési balesetet okozók ese­tében a szabadságvesztések számának csökkentésére, s in­kább pénzbüntetés alkalmazá­sára. A Pest megyei képviselő a továbbiakban gazdasági-jogi kérdésekkel foglalkozott, szük­ségesnek tartotta a gazdálko­dási egységek közötti szerződé­ses fegyelem megszilárdítását. Dr. Juhász Tibor bíró, (Bács-Kiskun m. 20. vk.) az 1971-ben kiadott ingatlanszer­zési korlátokat felállító jog­szabályokkal foglalkozott, a rendeletek felülvizsgálását sür­gette. A jogszabályt annak idején a spekuláció megaka­dályozására hozták létre. A képviselő változtatásra tett ja­vaslatot. miszerint a 14. évet betöltött gyerekek szülei előtt nyíljon meg a lehetőség — akár beépítési kötelezettség el­rendelésével — az ingatlanvé­telre. A vita végén dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Antalffy György képviselő első felvetésére ki­fejtette. valóban nem kívána­tos olyan bűncselekményt ko­difikálni, amit a közvélemény nem tart törvénysértésnek. Konkrét pénzhamisítási ügy­ből kiindulva említette azt a lehetőséget., hogyha valaki ha­mis pénzt fogad el és ad to­vább. akkor maga is bűncse­lekményt követ el, még. ha a hamisításról mitsem tudott. A képviselők a jelentést tu­domásul vették. . B. E. Hazai természeti kincsek Megkétszerezhető a vagyon Az utóbbi tizenöt év ered­ményes földtani kutatásai ki­termelésre érdemes ásványi nyersanyagvagyonunkat mint­egy kétszeresére növelték. En­nek alapján például szénter­melésünk távlatokban két-há- romszorosára fokozható, urán­ércbányászatunk tartós bázisa lehet atomerőmű-építési prog­ramunknak. Bauxittermelé- sünk 20—30 százalékkal növel­hető, rézérckészletünk teljesen kielégítheti hazai igényeinket, a nemfémes építőipari és szi­likátipari ásványok kitermelé­sének fejlesztésével pedig bel­ső szükségletünk ellátása mel­lett versenyképes exportter­mékeket nyerhetünk. Hogyan lehet ezeket a lehetőségeket a legcélszerűbben a népgazda­ság szolgálatába állítani, ho­gyan kell természeti erőforrá­sainkat a leggyümölcsözőbben hasznosítani? — ez a témája a XX. közgazdász-vándorgyű­lésnek, amely a Magyar Köz- gazdasági Társaság, a MTESZ szervezési és vezetéstudomá­nyi társasága, a TIT közgaz­dasági választmánya és Ko­márom megyei szervezeteik rendezésében 500 résztvevővel hétfőn Tatabányán kezdte meg kétnapos tanácskozását. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a ván­dorgyűlést üdvözlő beszédében többek között arról szólt, hogy az ország vezető testületéi a közgazdászoktól olyan ntegol­dósokhoz várnak segítséget, amelyek ösztönzőleg hatnak természeti kincseink feltárásá­ra és hasznosítására. Ásványi nyersanyagaink ki­termelése ismét versenyképes­té vált — állapították meg a vándorgyűlésen. — A techni­kai színvonal fejlesztése révén különösen az élőmunka terme­lékenységénél várható jelentős előrelépés. Így például az új eocénbányáknál — ha azokat a tervezett kapacitással való­sítják meg — a jelenleginek mintegy háromszorosára nö­velhető a termelékenység. A vándorgyűlés kedden négy szekcióban folytatja tanácsko­zását. Minden az emberen múlik Beszélgetés Babcsen Józseffel az MSZMP nagykátai járási bizottságénak első titkárával • A nagykátai leginkább „mezőgazdasági” járásként is­mert. Mintegy 42 ezer hektár, aránylag jó minőségű földön 8 termelőszövetkezet gazdál­kodik. Ezek 1975. évi "00 mil­liós termelési értéke 19S0-ra 1,1 milliárdra nőtt, de nyeresé­gük csak 72 millió forint volt. Ez bizony kevés, elmarad a megye élenjáró szövetkezetei mögött. — Alapvető célunk a fel­zárkózás. Ám, reálisan. Nem az olyan, országosan is ki­emelkedő tsz-eket akarjuk utolérni, mint például az ácsai, dunavarsányi. Viszont jó lehe­tőségünk van „behozni” a miénkhez hasonló adottságú gazdaságok előnyét. 0 Melyek ezek az adottsá­gok? — A járási tsz-ek főleg alaptevékenységet folytatnak. (Sajnos, az utóbbi időben az állattenyésztés visszaesett, egy- lábon járó mezőgazdasággá kezdtünk válni.) Jónak nevez­hető az esközellátásunk és ami nagyon fontoö: a paraszti mun­kát szerető és értő emberek élnek, dolgoznak a tsz-ekiben. • Miért hát a viszonylagos elmaradás, a kis nyereség? — A sok gond közül csak néhányat említek. Még az 1975-ös járási pártértekezlet is úgy határozott: nem indokolt a kiegészítő tevékenység fej­lesztése. A döntésnek, véle­ményünk szerint, szemléleti okai voltak. Az „eddig is jó volt így, ezután is jó lesz” szemléleté. A mezőgazdaság irányítói nem érezték szük­ségét alkalmazkodni az új, megváltozott körülményekhez. Jó szándékuk nem kétséges, képzettségük, tudásuk alap­ján döntöttek így, még 1973— 74-ben is került nagy tsz élé­re mindössze 8 általánossal bíró elnök. Mára ez a hely­zet megváltozott. Valamennyi gazdaság elnöke felsőfokú vég­zettségű, ' fiatal és — ez a lé­nyeges — agilis, a korszerű követelményekhez alkalmaz­kodni tudó vezető. A főmező­gazdászi, termelésirányítói munkaköröket is hasonló adott­ságú szakemberek töltik be és munkájuk már hozza gyü­mölcseit: az alaptevékenység gazdaságosabb fejlődése mel­lett szép sikerelcet érnek el a kiegészítő ágazatok megte­remtésében. 9 Ez a folyamat elég ra­dikális személycserét követelt. Nem váltottak ki ezek ellen­őrzéseket? — Minden változás — meg­rázkódtatás. Ez természetes. Voltak féltő, félő vélemények. Alapos és igen kemény politi­kai munka kellett ezek felol­dásához. Ügy érezzük, sike­rült. A tagság követi a veze­tést, mert érzi: annak a prog­resszivitása, újszerű, kvalifi­kált, gondolkodás hasznukra válik. Gondosan ügyeltünk ar­ra, hogy minden olyan nagy tapasztalata, nagy tekintélyű parasztembert, akinek hangja és szava van a közösség for­málásában és közvetíteni is tudja az új irányítás, új el­képzeléseit, képességeinek megfelelő, fontos pozícióba he­lyezzünk, brigádvezetőtől el­nökhelyettesig. Jelenlegi fel­adatunk: jó kádereket kell ta­lálnunk a közgazdasági veze­tésre. Olyan főkönyvelőket pél­dául, akiknek adott a képesí­tése, képessége a mára lénye­gesen több, sokrétűbb szám­szaki munkára. A kiegészítő tevékenység irányításához is szakemberek kellenek, ők azonban nehezebben „kerül­nek”, rájuk a fővároshoz kö­zelebbi tsz-ek már „lecsap­tak”. 0 Az újszerű gazdasági fel­adatokhoz hogyan alkalmazko­dik a politikai munka? — Tény: míg a termelőszö­vetkezetek szakmai irányítói- , tói állandó váltást, gazdaságo­sabb, hatátopnyabb ' termelést kívánunk”— és kapunk —, sajnos a pártmunka stílusa nem mindig követi ezt a di­namizmust. Taggyűléseket tar­Több szakemberrel, jobban A lakásszüwefkezetek feladatairól A szövetkezeti mozgalomban sokáig alárendelt sze­repet játszottak a lakásszövetkezetek, pedig feladatuk szerint több figyelmet és törődést érdemeltek volna. Az idén szerepük megnőtt, a mennyiségi fejlődés után a minőségi növekedésre helyeződik a hangsúly. Erről, az ebből adódó új feladatokról beszélgettünk Kurucz Sán­dorral, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságának ve­zetőjével: Az ellátás A kiskeresked Egy év alatt csaknem ezer­rel növekedett, s jelenleg meghaladja a 13 ezret a ma­gánkereskedők száma. Velük együtt több mint 6000 csa­ládtag és mintegy 2000 alkal­mazott dolgozik — állapítot­ta meg beszámolójában Gyur­id Rudolf elnök a Kiskeres­kedők Országos Szövetségé­nek hétfői küldöttgyűlésén, Kedvezőnek ítélte a tanács­kozás a magánkereskedelem fejlődését Tavaly 1128 üzle­tet újítottak fel, s tulajdono­saik arra törekszenek, hogy kulturáltabb körülmények között, gazdagabb készlettel álljanak a vevők rendelkezé­sére. Az új üzletek zöme, szám szerint 557, korábban ellátatlan területeken nyílt, 260 új üzlet pedig az üdülő- területek kínálatát segíti. A beszámoló ugyanakkor szóvá tette, hogy fontos érdek fű­ződik az idegenforgalmi he­lyeken a magánpanziók és kempingek létesítéséhez, A küldöttgyűlésen felszóla­ló Juhár Zoltán belkereske­javításáért >k közgyűlésén delmi államtitkár áttekintést adott a minisztériumnak a magánkereskedelemmel kap­csolatos legfontosabb dönté­seiről, állásfoglalásairól. A közgyűlés végül kiegészí­tette a KISOSZ elnökségét és új tisztségviselőket választott. A KISOSZ új elnöke Szilko- vics Ernő, alelnöke Baradlay György lett. ★ Az Elnöki Tanács Gyürki Rudolfnak, a KISOSZ nyug­díjba vonuló elnökének a bel­kereskedelemben kifejtett több évtizedes eredményes tevé­kenységéért, valamint társa­dalmi munkájának elismerése­ként a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrendet ado­mányozta. Péntek Mihály, a KISOSZ főosztályvezetője eredményes munkássága elis­meréséül nyugdíjazása alkal­mából a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. A ki­tüntetéseket a közgyűlésen Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár adta át. — A lakáshelyzet az or­szág lakosságának hangulatát alapvetően befolyásoló té­nyező. Sajnos, az erőfeszíté­sek ellenére az eredmények mindmáig nem kielégítőek. Az elmúlt évtizedek alatt kialakult egy hamis szemlé­letmód. A legtöbben az ál­lamtól várják lakásgondjuk megoldását és sok esetben nem ismerik fel —, hogy sa­ját erejüket is latba vet ve, hamarabb megteremthetnék saját otthonukat. Nos. a la­kásszövetkezetek célja ép­pen ennek függvényében: a lakosság anyagi erejének moz­gósítása, s ezzel az állam bi­zonyos mérvű tehermentesítése. Hamarabb otthonhoz futnak — Ügy tűnik, hogy ezt a célt sokáig nem sikerült el­érni ... — Valóban. 1960 óta vált reális programmá a szövet­kezeti lakásépítés, de mintegy tíz évig csak igen kis haté­konysággal dolgozott. Pél­dául a harmadik ötéves terv­időszakban Pest megyében mindössze 300 szövetkezeti la. kás épült. Az igazi, ugrássze­rű fejlődés 1970. után követ­kezett be: a negyedik ötéves tervben 3000, az ötödikben pedig már 6000 lakás épült ebben a formában. — Mennyivel vállal na­gyobb terhet az, aki szövet­kezeti lakást akar építeni? — Nagyobb induló tőké­vel és kisebb állami kölcsön­nel kell számolnia annak, aki ebbe belevág. De a nagyobb teher busásan visszatérül az­zal, hogy sokkal rövidebb idő alatt jut lakáshoz. — Évekig visszatérő prob­léma volt, hogy a lakásszö­vetkezetek elnökei, ügyinté­zői enyhén szólva nem áll­tak a helyzet magaslatán. — Nem lehet egyértelmű­en kizárólag ezeket a jó szán­dékú, de sokszor valóban a hozzáértés hiányával küszkö­dő embereket hibáztatni, hi­szen sokáig sem a beruházá­si, sem az építési, sem a pénzügyi háttér nem volt megfelelő. Ezen a területen azóta igen nagy a javulás. Jelenleg 55 lakásszövetkezet működik a megyében, s ezek­ben körülbelül 100 olyan em­ber dolgozik, akinek mind a szakértelme, mind pedig a ta­pasztalata megfelelő. Nagyobb segítséget igényelnek — A kís szövetkezetek anya­gi ereje meglehetősen korlá­tozott volt. Ez mennyiben változott? — A kis szövetkezetek ma is meglehetősen szűkös anya­gi keretekkel dolgoznak. A változás nem itt következett be, hanem most már kiala­kultak — az egyesülések foly­tán — azok a formációk, ame­lyek már hatékonyan működ­nek. Például Százhalombat­tán, Cegléden, Vácott és Szent­endrén már 500—1000 lakást kezelő és karbantartó szö­vetkezeteink vannak, s ezek már el tudnak tartani két- háram főállású ügyintézőt. Sőt, még négy-öt mellék- és másodállásban dolgozó szak­ember is segíti tevékenysé­güket Nehezebb feltételek között dolgoznak viszont azok a szövetkezetek, amelyek la­kásállománya csupán 100— 300 között van. Ezeknél ugyanis társadalmi munká­ban már nem lehet intézked­ni, függetlenített embert pe­dig még, nem tudnak eltar­tani. Itt a MÉSZÖV fokozot­tabb segítségére van szük­ség. Akár központi támogatással — Legjobban persze egy központi tervező-beruházó és kivitelező iroda hiányzik. Húsz-huszonöt ember a me­gye valamennyi lakásszövetke­zetét központilag segíthetné. Elvileg már van ilyen szerv: a SZÖVTERV-iroda. Sajnos, mivel a lakásépítés számuk­ra nem eléggé jövedelmező feladat, nem, vagy csak na­gyon ritkán foglalkoznak ez­zel. Pedig nagy szükség vol­na, hogy akár központi támo­gatással — legyen az állami, vagy a legfőbb érdekképvise­leti szerv, a SZÖVOSZ tá­mogatása — részt vegyenek ebben a munkában. Ha vál­lalnák a terület előkészítését, a beruházás az építés- és a felújítási tervezés feladatait, egycsapásra megoldódnának legnagyobb gondjaink. Biz­tos, hogy sokkal nagyobb mé­reteket ölthetne a szövetke­zeti lakásépítés. Kovács Attila Ernő tanak, beszámoltatják az ága­zatvezetőket, ez minden. Sok helyen nem igazodtak az új követelményekhez, vagy ha igen, furcsán értelmezték. Pél­dául úgy, hogy a kiegészítő te­vékenység szervezését felvál­lalta a párttitkár, vélvén, ez a „főirány”. Holott elsőren­dű feladata az lenne: segítse a tsz-t a megváltozott helyzet­ben, tisztában legyen a nép­gazdaság szükségleteivel és a tsz lehetőségeivel, oldja fel az ebből adódó esetleges ellent­mondásokat az emberekben, adjon valódi tartalmat a de­mokratikus formáknak, veze­tők és vezetettek kapcsolatait erősítse. O Váltsunk témát. Az utób­bi időben némi ipar is tele­pült a járásba, az üzemek gaz­daságosabb feUételeket és — valljuk be — olcsóbb munka­erőt kerestek, az itt élők pe­dig az Ingázástól kívántak megszabadulni. Beváltak ezek a remények? — Mintegy 40 üzemünk van. Korszerűek, mint a Telefon­gyár nagy a Kohászati Gyár- építő Vállalat — meg apró „Kócerójok”. Igényes munkát kívánó, megfelelő szociális kö­rű ményeket teremtő cégek — és korszerűtlen gépeken, egész- ségíelen környezetben dolgoz­tató vállalatok. Sajnos, az utóbbiak vannak többségben. Talán ez az oka, hogy a majd’ 18 ezer főnyi bejáróból alig tért vissza helyben dolgozni valaki. Pesten jobb feltétele­ket találnak, érdekesebb, töb­bet fizető munkát, ezért az utazás kényelmetlenségeit is vállalják. Ilyen helyzetben meggondolandó, milyen mun­kaerő-gazdálkodást folytas­sunk. Véleményünk az, hogy a a korszerűbb üzemekbe, a já­rást, a községeket fejlődésük­ben segítő vállalatokhoz ke­rüljenek az . iparban elhelyez- kédSí’Ttfvátíók: © Mit jelent a községeket segítő tevékenység a gyakorlat­ban? — A települések fejleszté­séhez természetesen gazdasági alap kell. A tanácsi szűk ke­reteket a területen működő gazdasági egységek bővítik. Nálunk, a már említett fcéVás nyereségből a tsz-ek csak tíz­ezreket tudnak adni a taná­csoknak, ismerek járásokat, ahol milliókat. Bízunk benne, hogy a hatékonyság növelésé­vel több pénz jut majd azok lakóhelyének dinamikus fej­lesztéséhez, akik a termék­többletet megtermelik. Jó pél­dák is vannak már. A KGYV Tápiószelén olyan szociális lé­tesítményeket épít, melyek az egész községet szolgálják. Ugyanakkor a falvaknak, ve­zetőiknek is szemléletet kell váltaniok. C Mégpedig? — Sok helyen szükség volt — és lesz is — a tanácsi ve­zetők cseréjére. Akárcsak ko­rábban a mezőgazdaságban: itt is akadnak kényelmes, igény­telen, a dolgok csendes ön­mozgásába beletörődő irányí­tók. Vállalkozóbb szemléletű emberek kellenek. 9 Többször visszatér be­szélgetésünkben: a személyi­ség szerepét kiemelkedőnek Ítéli. — Minden az emberen mú­lik. Az élet olyan tempót dik­tál, amelyet csak nagyon ru­galmasan lehet követni. Nem lehet feladni semmit, esetle­ges akadályoknál légy inteni: nem megy. Sok vezető, gazda­ságban, községben, ezt teszi. A vezetettjei pedig — termé­szetesen — beletörődnek ebbe. Holott — példa rá Tápiógyör- gye, Tápiószentmárton, ahol a tanács mindig csinál valamit, szervez, pénzt szerez, lelemé­nyességük, kitartásuk határta­lan; példa ró néhány új tsz­vezető —, ha igényesen él, dolgozik valaki, az igényel­het, követelhet is: támogatni fogják. A megváltozott körül­mények, ismétlem új szemlé­letű embereket kívánnak. Ilye­nek pedig, szerencsére, van­nak. Andai György

Next

/
Thumbnails
Contents