Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-13 / 137. szám
1981. JÚNIUS 13., SZOMBAT x/unap Építők napja '81 Mérsékeltebb a növekedés Borbándi János mondott ünnepi beszédet az építők napja hagyományos ünnepe az építőiparban dolgozóknak. Az építőmunkásokat köszöntő idei program- sorozat tegnap kezdődött az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének székházában. Az ünnepségen részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Gyöngyösi Istvánnak, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari, Dolgozók Szakszervezete főtitkárának megnyitója után Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese köszöntötte az építőket. Ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az építőiparban eredményesek voltak azok az erőfeszítések, amelyekét az építési igények és kapacitások egyensúlyának megteremtésére, a termelési szerkezet korszerűsítésére, a minőség, a hatékonyság, a szervezettség javítására tettek. Fokozódott a munkaerővel, az anyaggal és az energiával való takarékosság, emelkedett az építőipari munkások és vezetők képzettsége. Munkájukat fémjelzi az a 450 ezer lakás, 4200 tanterem, 74 ezer óvodai hely, több ezer középület és gyár, amelyet az elmúlt öt esztendőben építettek. A VI. ötéves tervidőszakban mérsékeltebben növekednek az építési feladatok. A jövőben viszont nagyobb arányban szerepel majd munkájukban az állagmegóvás, a fenntartás, különösen a lakóépületeknél, az egészségügyi és kulturális létesítményeknél. Ezt követően a kiemelkedő munkát végző építőmunkásoknak Borbándi János kitüntetéseket nyújtott át. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben négyen részesültek, ezüst fokozatát 15-en, bronz fokozatát pedig nyolcán kapták meg. A kiváló munkáért kitüntetést — Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési minisztertől — 95-en vették át. Az Építőipari Tudományos Egyesület vezetősége az építőik napja alkalmából- ugyancsak tegnap tartott ünnepi ülést, amelyen Trautmann Rezsőtől, az Elnöki Tanács helyettes elnökétől, az Építőipari Tudományos Egyesület elnökétől az építőiparban végzett kiváló szakmai és társadalmi munkájuk elismeréséül öten vehették át az Alpár Ignácz Emlékérmet. Program öt évre A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ülést tartott pénteken a Parlament Vadásztermében. A tanácskozáson — amelyen Kállai Gyula, az OT elnöke, majd Sarlós István főtitkár elnökölt — elsőként az Országos Tanács következő öt évre szóló munkaprogramját vitatták meg. — Az olvasó népért mozgalom, a honismereti munka, a békemozgalomban való részvétel fokozott felelősséget ró a népfrontra. Jelentősek a mozgalom feladatai a hazafias és internacionalista nevelő munkában, a műveltség gyarapításában. Környezetvédelmi tevékenységünkkel, társadalmi- munka-akcióinkkal pedig a közösség érdekeit óvjuk, gyarapítjuk. Ezt követően a Hazafias Népfront településfejlesztési koncepciójáról szóló előterjesztés került napirendre, amelyhez S. Hegedűs László titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Tetőzik a demográfiai hullám Az alsófokú oktatás gondjai Országgyűlési bizottsági illés A Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal 1980. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta meg pénteken az országgyűlés kulturális bizottsága a Parlamentben. A tanácskozáson — amelyen Baráth Endre, a bizottság titkára elnökölt — Drecin József művelődési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést az írásos tájékoztatóhoz. Hangsúllyal szólt az alsófokú oktatás gondjairól. Mint elmondotta, a VI. ötéves terv idején tetőzik a demográMegalapozhatja jövőjét a Forte Kétszázmilliós fejlesztés Ha tréfálkozhatnánk komoly dolgokkal, azt írnánk, nagy nap a váci Forte Fotokémiai Vállalat életében a május 13; házasságra léptek a Magyar Nemzeti Bankkal, kilenc évre. Miután ez nem illendő, fordítsuk gyorsan komolyra a szót: dr. Csernok Attila, az MNB elnökhelyettese és dr. Lenyó László, a vállalat igazgatója 200 millió forint konvertálható exportárualapok bővítését célzó hosszú lejáratú fejlesztési hitelt írt alá az említett időpontban. Tudjuk, napjainkban minden korábbinál jobban előkészítik a hitelkérelmeket, az MNB pedig soha ilyen körültekintően nem mérte-méri föl, mire adhat pénzt, melyek a tervezett időre valóban elkészülhető és a befektetést megtérítő beruházások. — Mi indokolta a Forte fejlesztési kérelmét? — kérdeztük Peterdy Vincét, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesét. — Ahhoz, hogy gyárunk a következő években is megőrizhesse a világpiacon megszerzett pozícióit, át kell állnunk a legmodernebb öntési technológiára. Meg kell teremtenünk a szükséges műszaki fejlődés technikai feltételeit — feleli. — Utóbbi több neves nyugateurópai cég közreműködésével történik. Nem csupán a jelenlegi legmodernebb, extrú- derrel működő öntözőberendezést helyezzük üzembe — természetesen gyártási eljárást is vásárolunk —, hanem kiegészítjük a szükséges, teljes infrastruktúrával is.. Egyebek között bővítjük, korszerűsítjük a kiszerelést; megújítjuk az energiaellátó berendezéseket és a hálózatot, de ahol szükséges, a csőrendszereket is kicseréljük. — Hol tartanak ma, az aláirt szerződés birtokában? — Készülnek már a tervek. Tőkés ' devizamegtakarítás ugyan a célunk, vagyis csak azt szerzünk be határainkon túlról, amit itthon nem tudunk. Viszont, azt nem tartanánk helyesnek, ha égy látszólag olcsó beruházásról később derülne ki: az üzemeltetése drága, nem gazdaságos, tehát rosszul takarékoskodtunk a forintokkal. Arról nem is beszélve — fotóiparról lévén szó —, nekünk igen fajsúlyos minőségi garanciákra is szükségünk van. — Mikorra tervezik a nagy- beruházás befejezését és milyen változást jelent majd a Forte életében? — Ügy számítjuk, s ez fontos a vállalatunknak, hogy idén év végén, de jövőre mindenképpen megkezdjük a munkát, 1984-ben pedig szeretnénk megkezdeni a próba- üzemelést Mindez természetesen — bár a vállalat maga is részt vesz a beruházásban — a kivitelezőktől és a szállítóinktól függ. S hogy mire leszünk képesek? Megduplázódik a jelenlegi termelési kapacitásunk — gyárunk 20 millió négyzetméter fekete-fehér fotópapír előállítására válik alkalmassá. Színesből, természetesen, kisebb mennyiség készíthető. Bár a beruházás elsősorban papírkészítésre irányul majd, ez nem zárja ki, hogy a filmgyártást is fokozzuk. Lényeges azonban, hogy nemcsak a többlettermelés a célunk. A versenyképességnek egyre inkább a minőségi színvonal az alapkövetelménye. A Forte márkanév ma jól cseng a világpiacon, s mi olyan fotócikkeket akarunk készíteni, amelyek megfelelnek az egyre magasabb minőségi igényeknek is. A váci Forte-ban hosszú ideje, vagy 10—15 éve, nem volt említésre méltó fejlesztés. A most kapott anyagi támogatással — hangsúlyozta Peterdy Vince — éppen a kellő időben láthatnak a gyár megújításához, megfiatalításához. Most ugyanis már minden egy év késedelem — a műszaki fejlesztésben — 8—10 év visz- szamaradást jelentett volna a vállalatnak. D. Gy. fiai hullám az általános iskolákban. Nehezíti a helyzetet, hogy az V. ötéves tervciklusban, bár lényegesen több tanterem létesült a tervezettnél, de a megszüntetettek miatt ma 600 terem hiányzik. Drecin József a kulturális bizottság javaslatát kérte az egyetemeken és főiskolákon 1982-ben megvalósuló ösztöndíjfejlesztéshez, majd a kulturális beruházásokról elmondta: az Operaház rekonstrukciója a terveknek megfelelően halad, június végén, július elején hozzálátnak a felújítással kapcsolatos bontásokhoz. Elkezdődött a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem rekonstrukciója, bár ezekhez az építkezésekhez szükséges kivitelezői kapacitás helyzete még nem megnyugtató. Fejlesztéseknél —- mint mondotta — alaposan meg kell fontolni, hogy minek adnak elsőbbséget. Nem fordulhat ugyanis elő, hogy valahol csodálatos, korszerű művelődési házat építsenek, s ugyanott egy vagy k'ét év múlva az iskolai oktatás forog veszélyben. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a sportegyesületeket a jövőben jobban ösztönözzék a bevételek gyarapításában. Célszerűnek látszik a kiemelt sportstátusok csökkentése is. A képviselők a jelentést tudomásul vették. A ísm a metropolisba kölfosolt ? Málnaország — szezonláz előtt Varrónők tű nélkül, kosárraI Nógrádverőcéről — így tartja a hagyomány — a negyvenes évek végén került és nyert teret Bernecebarátiban a málna. Gondozása nagy szorgalmat, odaadást kíván. Az ezzel foglalátoskodóknak nem kell elmagyarázni, termesztése mennyi fáradsággal jár. Túl vagyunk a május végi utolsó kapáláson, lassan-lassan beérik, termőre fordul az ízes gyümölcs. Megindul a kosarakkal, a házilag eszkábált motoros és más szállító járművekkel felszerelt áradat a földek felé: a naptár szerint rövidesen kezdetét veszi a málnaszüret. A Börzsöny lankáin a patakokkal szabadalt völgyekben útra kél az illatos portéka. Árából gyarapodik a szövetkezet, tisztes jövedelmet szerez a kistermelő, a részesben dolgozó tsz-tag és természetesen a népgazdaság. Meglehetősen szokatlan volt: Urbán Vilmossal, a berneceba- ráti Börzsöny Tsz elnökével, a főváros egyik kerületében, a szolgáltató főágazat budapesti központjának faházában ültünk le beszélgetni. Finn üzletkötők — Azt hiszem, nem sok új van abban, hogy a tsz a klasz- szikus értelemben vett mező- gazdaságtól eltérő tevékenységet is beiktatott programjába. A mi szövetkezetünk szolgáltató ágazata parképítésre, lomtalanításra, takarításra is berendezkedett. Mivel a munkák a fővároshoz kötődnek, úgy véljük, helyesebb, ha a működést ellenőrző, irányító szakgárda is a közelben van — mondja Urbán Vilmos, és adatokkal, számokkal teleírt papírhalmazt vesz elő. — A melléküzemeknek fontos .szerepe volt abban, hogy az elmúlt öt esztendőben megháromszoroztuk a termelési értéket. Az sem titok, e korábban éppen csak megtűrt részleg jócskán hozzájárult fejlesztéseinkhez, és a modem agrotechnika műszaki feltételeinek létrehozásához. Részben ennek tudhatjuk be, hogy 1970 óta az akkor 29 mázsa hektáronkénti búzatermésátlagot 45 mázsára tudtuk emelni, vagy, hogy sajátos profilunknál maradjunk, a málnáét 34-ről 83 mázsára igazítottuk — teszi hozzá az elnök. A bemecebaráti termelőszövetkezet, amely 1979-ben hívta életre a bogyósgyümölcsűek termelési rendszerét, és ma ,20 partnerüzemmel működik Paksi pillanat KéményépÉtők... együtt, elsősorban málnásainak, a piros és fekete ribizli- bokrok százezreinek köszönheti hírnevét. S hogy mennyire nem csupán a szomszéd falu, a járás határáig terjedő fámáról van szó, a legutóbbi esemény is igazolja. Finnországi szakemberek jártak náluk a. közelmúltban, üzleti kapcsolatokat keresve a Börzsöny Tsz-szel. Az északi ország specialistái bemutatták új ribizliszedő csodagépüket is. amelynek ára 83 ezer dollár. Ügy hírlik, szívesen vennék Finnlandiában, ha a terménnyel fizetnének az értékes berendezésért. Az új azonban nemcsak a tervek rovatában szerepel. Gazdász a nagyvárosból A szezon kezdetére üzemel a 600 tonna áru befogadására képes, a termelés helyszínén megépített (!), elohűtő. A kékre festett vasvázas alkotmány nemcsak árumentő szerepet kap, hanem a mostaninál jóval több exportképes málnát forgalmazhatnak, s mivel a feldolgozás is gazdálkodásuk része, nagyobb haszonhoz is jutnak ... Az eredmények mögött — ezúttal sincs híja a sokféle ellenállásba ütköző erőfeszítésnek — is perdöntő volt az emberi helytállás, az előbbre- jutás következetes akarása. — Jó néhány szakemberünkről mondják, megszállottak. Talán van ebben valami. Egy bizonyos, az ő küldetésérzetük nélkül nefn jutottunk volna el mai állapotunkig — összegzi az elnök, mielőtt elköszönnénk, a távalyi sikereket. (Urbán Vilmos 20 esztendeje dolgozik vezető mezőgazdasági szakemberként, és két- három hónappal ezelőtt szavazta, meg, g. közgyűlés az elnöki funkcióba való iktatását.) — Miben különbözik a Börzsöny Tsz a megye közös gazdaságaitól — kérdeztük Lambing István növénytermesztési főágazat vezetőt határjárás közben. A szakállas fiatalember, kék overailjában csöndesen válaszolgat . .érdeklődésünkre, s úgy tűnik, csak a külseje maradt nagyvárosi, belül a falu, a föld osztozik életén. — A legfőbb eltérés a termelőszövetkezetektől abban mutatkozik, hogy a málnát és a ribizkét — meghatározó két növényünket — a tagság részesművelés formájában kul- tiválja. Ök metszenek, kötöznek, kapálnak és természetesen szedik családi keretek között a termést. Minden, ami ezenkívül van, a gazdaság gondja, a növényvédelem, a szaporítóanyag-felvásárlás, az értékesítés. Tizenöt forintos kereset — Csak a tagok kapcsolódhatnak be a munkába? — Nem. De főképp rájuk és az alkalmazottakra számítunk. Betakarítás idején szinte megáll az élet a gazdaság különböző szektoraiban: a varrodában dolgozó asszonyok kivétel nélkül az ültetvényekben szorgoskodnak. — Megéri-e? Kifizetődő vállalkozás-e Bernecebarátiban a részesművelés — kérdeztük Mészáros Menyhértnétől otthonában felkeresve, aki nemcsak termel, hanem a szövetkezet megbízásából felvásárol is. — Természetesen igen. Szerényen számítva is nekünk évi 50 ezer forint a tiszta jövedelmünk. Természetesen ez nem egy ember munkájának az elismerése. Ilyenkor júniusban az egész család segítségünkre siet, hazajön a három gyerek is. Errefelé az a szokás, hogy az iparban dolgozók is a nyár második hónapjában veszik ki szabadságukat. így a szövetkezet egyik alapító tagja, aki sok más berne- cebarátival és a két ugyancsak a Börzsöny Tsz-hez tartozó Kemencével együtt kiváló értője, gyakorlott mestere lett a bógyósgyümölcsök termesztésének. — Tavaly már az unokám is — ötesztendős — nálunk szedte a málnát. Büszkén húzta a papíroson a rovásokat: jelezve, hány kosárkával gyűjtött ösz- sze. A legjobban talán mégis első önálló 15 forintos keresetének örült... Valkó Béla Játszva tanulnak Iskolaszövetkezet Vácott Pakson, az atomerőmű építkezésén a Hőtechnikai Vállalat szakemberei száz méter magas szellőző, úgynevezett ikerkéményt építenek. A speciális kéményépítő brigád csúszózsalus technológiával dolgozik. Jelenleg hatvannégy méternél tartanak, a hónap végére elkészül a százméteres kéménypár. A váci kereskedelmi és vendéglátóipari szakmupkás- képző iskolában tanulnak azok a fiatalok, akik a gödöllői, a szobi és a váci áfészekkél kötöttek szerződést. Gyakorlati idejüket valamelyik áfész- boltban töltik, s majdan alkalmazottként ott is dolgoznak. Ebből született az ötlet, hogy már most — diákfejjel — szövetkezeti tagok legyenek. Pontosabban iskolaszövetkezetét alakítsanak. Az előzményekhez tartozik, hogy a szakmunkásképző iskola és a váci áfész szocialista együttműködési szerződést kötött. Ez alapján az áfész évente 5 ezer forinttal hozzájárult az iskola népi tánccsoportjának működési költségeihez. Az együttes pedig az iskola és az áfész közös népi tánccsoportjaként lép fel az iskolai és a szövetkezeti rendezvényeken, valamint a MESZÖV-rendezte találkozókon. Ezen túl az oktatási intézményben lehetővé teszik, illetve támogatják az iskolaszövetkezet megalakítását. — A népi táncosok és a mi tanulóink közül eddig összesen negyvenhetén jelentkeztek. Míg a felnőtteknek háromszáz, a fiataloknak száz forint értékű alaprészjegyet kell váltaniuk, s már tagjai is az áfésznak — mondta el az iskolaszövetkezet egyik szervezője, Balassi István, a Vác és Vidéke Áfész szövetkezetpolitikai csooortvezetője. A diákok áfész-tagsága ugyanolyan jogokkal jár, mint a felnőtteké Alaprészjegyük évente 7 százalékot kamatozik, s ezt az áfész üzleteiben elkölthetik. Az áfész boltjaiban vásároltak árának fél százalékát ők is visszakapják. Mint minden áfész, a váci is tekintélyes összeget költ különféle kulturális és sportrendezvényekre. A tavalyi tiszta nyereségből az idén az úgynevezett tagsági jóléti alapra 300, jóléti és szociális célokra 400, sportrendezvényekre 100 ezer forintot fordítanak. Ebből természetesen a legifjabb áfész- tagok, a diákok is részesednek. A fiatalok az áfész-tagoknak járó juttatások mellett mást is kapnak; nevezetesen azt, hogy játszva, szórakozva elsajátíthatják a szövetkezeti mazgal- mi, kereskedelmi munkát. Rövidesen dolgozni kezd például saját intéző és ellenőrző bizottságuk. S középtávú terveik között szerepel, hogy az iskola területén levő, most még az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalathoz tartozó büfét átveszik és a fiatalok üzemeltetik. Az iskolai boltban (a most még büfé-áruválasztékot papír és írószerrel is bővítik) felváltva ők lesznek a boltvezetők és az eladók. Az áfész vezetői pedig azt tervezik, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzőben szerzett tapasztalatok alapján ellátási körzetükben több, oktatási intézményben is megalakítják az iskolaszövetkezetei. . Sz. P. b A
