Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-13 / 137. szám

VSrrt Tg x /(map 1981. JÜNIUS 13., SZOMBAT KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Látvány és gondolat egysége Lakatos József tárlata a hódmezővásárhelyi Med- gyessy teremben július 10-ig látható, Kádas Ist­ván grafikáit a budapesti Csók István Galériában szemlélheti meg a közön­ség június 25-ig. Lakatos József festményei Lakatos József hajdan Szentendréről készített érde­kes linómetszeteket, festmé­nyein megjelent Albertirsa kopjafás temetője. Élete ál­landó helyváltoztatás. így al­kot. Szigetköz vízáramlásból partra vetett gyökereit festi, a sopronhorpácsi gótikus temp­lomot, Móricz Zsigmond ti- szacsécsei szülőházát, a szat- márcsekei temetőt, tarpai pa­rasztot, Csarodát. Van egy so­rozata Mosonmagyaróvárról, de ismertek soproni, tokaji, bajai, győri képei, s megörö­kítette a vereckei szorost is. De a látványnak mindig ré­sze az általa felidézett nép, sors, eszme. Művészetének for­rása a néprajz is. Számára minden tárgy üzenetet hor­doz. Vonalvezetése, színvilá­ga egyaránt a lényegre tör, s ezt rendszeresen meg is mu­tatja. Nagyhatású képe a la­kosi torony éppúgy, mint Krúdy óbudai vendéglője. Máris múltja van, de még több jövője. Most a tordai ha- sadékot festi meg, majd a finnugor néprajzi örökség fes­tői átköltésére készül. Utazást tervez Tallinnba, Finnország­ba és a Volga, Kámj. folyó vidékére. Különös és nagy je­lentőségű Vállalkozás ez, mely­hez erőt és energiát kívá­nunk. Kádas István grafikái Azért korlátozza műfaját litográfiára, hogy annál sza­Kádas István: Csodaszarvas batosabb rendszere, lehessen közlés- melynek közép­pontjában a gondolat áll. Ká­das István elsősorban nem értelmez, hanem töpreng, gon­dolkodik. Van miről. Mező- gazdasági munkás, bányász, nyomdász volt, — rajzainak RÁDIÓFIGYELŐ RIPORTMŰSOR. A rádiós riport érdekessége a különös téma megfelelő hangi megje­lenítésében rejlik. Az illuszt­ráció, a színesítő betét e mű­sorokban a zene, amely tagol­ja és egyúttal egységben tart­ja a mondanivalót, amelyre mint láncra felfűzhetők a gyöngyszemek. A HORTOBÁGY KAPUJA című zenés műsor népzene­kincsünk javát választotta hangzásszínesítőül. Mintegy jelezve, hogy a tiszta forrás­ból fakadó művészet szente­sítheti csupán a divatmázzal bevont, ugyanakkor valóságos szellemi és természeti érté­kekben oly gazdag tájegysé­günket. A szolnoki stúdió munkatársai, nemcsak idegen- forgalmi érdekességet emeltek ki műsorukban. Vágási Kál­mán jó szerkesztői érzékkel találta meg az egyensúlyt, amikor a múlt emlékeinek át- hagyományozását és az élet­mód változásait egymás mel­lé illesztette. A riporterek — Cseh Éva és Dalocsa István —, úgy szőtték a beszélgetés fonalát, hogy a hallgató min­den kérdésre választ kapott. A Hortobágy kapuja Tisza­füred, ahol még egy évtizede csizmaszaggató sár lepte az utakat, ma a várossá válás le­hetőségeit latolgatják. Innen tárul a látogató elé az asztal­lap símaságú Hortobágy. A műsor készítői a kapun belépve a Hortobágyi Nemze­ti Park háza* táján tekintettek körül. CsáDdálegendákat ele­venítettek fel, megtudhattuk, hogy itt épp a mocsárvilág megmentésén munkálkodnak, hogy minél gazdagabb marad­jon e vidék természeti adott­sága. ÉRDLIGETIEK KÖSZÖNE­TÉ. Ifjúsági jegyzetében bri­gádnaplókat forgatott Barát József. Azon tűnődött, hogy a közös napló mennyire tükröz­heti a kényszerű kötelezettsé­get, de az esemémyek megőr­zési szándékát is. A naplók nemegyszer sajátos hangula­tot árasztanak, megelevenítik a munkahelyi közösség kisebb- nagyobb gondjait, az esemé­nyeket, ahogyan a Józsefvárosi pályaudvar Egyetértés brigád­jának papírra vetett sorai ezt tükrözték. A jegyzetíró ki­emeli az érdligeti szociális otthon lakóinak meleg szavú köszönetét, hogy gondoskod­nak róluk. Nem csupán a nagy ünnepeken, hanem né­ha-néha műsorral kedvesked­nek a színházba, moziba men­ni már nem tudóknak. Er. K. Új szótárak jelennek meg ezek az élmények az ihletéi. Ehhez társul édesanyjának tragikus sorsa. Van miből me­rítenie, van min elgondolkod­nia. Neve kevéssé ismert, ön­magát zárta el a hírnévtől. Ettől függetlenül minden lap­ja szellemi hódítás és terjesz­kedés. Móricz Zsigmond Sár­arany című regényének hőse, Túri Dani alakjáéban a pa­raszti sorsot, az örök falut villantja fel, nem egyszerűen csak illusztrációra vállalkozik. Ezáltal felfedi népünk sorsá­nak történelmi hátterét is. Munkái egyszerre keltenek igazi esztétikai örömöt és mély gondolatokat. Losonci Miklós SZÓBELI ÉRETTSÉGIN, BUDAÖRSÖN Diáknak, tanárnak izgalmas Nehéz lett volna kiválasz­tani tegnap a budaörsi gim­náziumba szóbeli érettségire érkező fiatalokat a többiek közül. Ugyanis mindenki ün­neplőbe öltözött az utolsó ta­nítási nap tiszteletére. Ami mégis némi' támpontot kínál: az érkezők arca. A matúra előtt állók ugyanis még fe­szülten várakoztak... Az izgalom ideje .. .Mint például Láng Zsu­zsa, aki az erőpróba előtt mondta: — Azt hiszem, ma én izgulok a legjobban. Reg­gelizni sem tudtam, aludni is csak négy órát, hajnali fél háromkor már talpon vol­tam. Persze nemcsak az érett­séginek szól ez az Izgalom, a legközönségesebb dolgozatírás előtt is drukkos voltam min­dig. Most magyarból, történe­lemből, biológiából és föld­rajzból szóbelizek. Az írásbeli eredményét nem ismerem, csak annyi biztos, hogy nem buktam meg, mert akkor már mondták volna. Harsányi Péter viszont a legnyugodtabb. Oka is van rá: — Én úgy vagyok ezzel, hogy négy kettessel is beérem. Jelentkeztem a fényképész szakmunkásképző iskolába, már megvolt a felvételi is, si­került. Csak a történelemtől tartok valamelyest, mert húz­hatok olyan tételt, amit nem tudok. Azért bízom a sze­rencsében. Krézsek Magdolna is alig várja, hogy elkezdődjön a vizsga, szeretne már túl len­ni rajta. Az írásbeli előtt job­ban izgult, de a történelem miatt ő is aggódik egy ki­csit, mert csak harmadikos korában tudta meg: kötelező lesz ebből is érettségizni. Egy biztos, a munkája: könyvelő lesz egy fővárosi vállalatnál. A teremnek két fele van. Asztalon innen, s asztalon túl. Az innenső oldalon a padokban jegyzeteket készítő diákok a felelet vázlatát ír­ják, a túlsón azok ülnek, akik ítélnek majd a tudás értékéről. A tételeket kihúz­ták, most már minden azon múlik: mennyit sikerül fel­idézni a négy esztendő alatt gyűjtött ismeretekből. Egy órával később. Láng Zsuzsa — izgalom ide, vagy oda — ötösre felel magyar­ból, mintha csak Ady költé­szetével foglalkozott volna az elmúlt hetekben. Mikes Ta­más váltja őt a vallatószék­ben, s neki elkél néhány se­gítő kérdés is. Azután törté­nelemtételt választ, s ismét munkához lát, talán most na­gyobb sikerrel... Szerző Aladárné, az érett­ségiző osztály főnöke, ma­gyart, történelmet tanított diákjainak: — Az osztály év­végi átlaga 3,2 volt, most úgy érzem, jobban megy. Szorgal­masan tanultak sokan, s bi­zony még engem is meglepett némelyikük egy-egy váratlan ötös felelettel. Más az érett­ségin számot adni a tudásról, mint tanév közben. Nyilván­valóbb az erőpróba komoly­sága, s a gyerekeké is. Éret­tebbek lettek mostanára, meg­növekedett a felelősségtuda­tuk. Például az egyik fiú, aki egyébként közepes tanuló, s már felvették a katonai főis­kolára, az ötös történelmi fe­leletével bizonyította elköte­lezettségét az általa válasz­tott hivatás iránt. Próbatétel ez — Az emberségből Is vizs­gáznak most a fiaim, lá­nyaim. Ha valaki — akár gyengébb képességű is — szorgalmas volt az elmúlt évek alatt, most érezni az eredmé­nyen. Az is kiderül: mennyi­re készültek fel hz életre, a munkára, azaz, hogy meny­nyire érettek. S persze próba­tétel ez a tanárnak, az osz­tályfőnöknek is. Lemérheti, sikeres volt-e nevelő-, okta­tó munkája. Azt hiszem, jó közösség alakult ki az osztály­ban, s mégha csak öten je­lentkeztek is főiskolára, egye­temre, mindannyian megáll­ják majd helyüket később. Az igazgatónő, Asztalos Zoltánná nem minden büsz­keség nélkül mondja: — Az első szóbeli érettségik után elégedett lehetek. A 22 ma­turáló diák közül 12-en már» sikerrel vizsgáztak, s remé­lem, hogy a többiek is ha­sonló eredményt érnek el. Az osztály fele testnevelés tago« zatos volt, akadt közöttük, aki a rendszeres edzés mel­lett is úgy tanult, hogy jele­seket kapott az érettségin, Szerintem a szóbeli nagyobb próbatétel, mint az írásbeli. Több tantárgyból, rövidebb idő alatt kell számot adniuk a fiataloknak tudásukról. Azután ilyenkor személyesebb is a kapcsolat a pedagógus és az érettségiző között, közbe­kérdezni is lehet, s a felelet általában javít az írásbeli érdemjegyén. Igen, drukkolok a gyerekekért. Amikor idáig ér egy osztály — akár jó volt, akár nem — csak az marad: sikerüljön nekik... Ősztől a munka Szabados Miklós, a dunake­szi gimnázium igazgatója, érettségi elnök Budaörsön: — Az írásbelin csak két elégte­len született — egy fizikából, s egy matematikából —, de a szóbelin mindkettőt elégséges­re javították a gyerekek. A tegnap vizsgázott 12 diák kö­zül hárman is csak négyese­ket, ötösöket kaptak. A saját tanítványaimmal összehason­lítva a tudásukat: mint az egyik?* most végző osztályé Dunakeszin. Az érettségi el­nök hasznos tapasztalatokat szerezhet ilyenkor: egy-egy felelet éveken át emlékezetes marad, s más iskola más mód­szereiből is ízelítőt kaphat Azután örömmel is jár ez a munka, éretté nyilvánítani a fiatalokat, akik maguk is büszkék a sikerre. Kopányi Mária már civil­ben várja a többieket: — Csak drukkolni jöttem, s nem lehet elmondani, milyen jó dolog, ha az ember túl van az érettségin. A matek ket­tes, az orosz hármas, az ösz- szes többi jegyem négyes és ötös lett. Ezután? Júliusban lesz az esküvőm, a nyarat pi­henéssel töltöm, ősztől pedig dolgozom. Nagy fordulópont ez az életemben, s ha egyelő­re a tanulás nem is hiány­zik, az osztály, a megszokott társaság hiányozni fog. Ké­sőbb azért szeretnék tovább tanulni, a számviteli főisko­lán. .. Vasvári G. Pál POLITIKAI KÖNYVEK írás az ét bőszről Több nagyszabású szótári vállalkozás fejeződött be az Akadémiai Kiadó műhelyei­ben, s ennek eredményeként új kötetek kerültek a napok­ban a könyvüzletekbe. Bart- ha Lajos szerkesztette az öt­nyelvű Pszichológiai értel­mező szótárt. Ez mintegy 2000 pszichológiai fogalmat dol­goz fel, minden címszóhoz rövid meghatározás és a cím­szó angol, francia, német és orosz megfelelője tartozik. A helyesírási szótárak közül az egyik legjelentősebb A keleti nyelvek magyar heb'es- írása című. A könyv a nem latinbetűs írást használó kele­ti nyelvek szavainak helyes magyarnyelvű írásához szolgál tanácsadó eligazítással. Major Máté szerkesztette az Építészettörténeti és elméleti értelmező szótárt, amely a maga nemében az első ma­gyar kiadvány. E könyvre azért is szükség volt, mert nem csupán a laikusok, ha­nem gyakran a szakemberek is különféle jelentéssel hasz­nálják, és egymással felcse­rélik tárgykörük szavait, fo­galmait. A magyar . címsza­vak és értelmezésük mellett e szavak angol, francia, né­met, olasz és orosz megfele­lőit is megtalálja az olvasó. Egyre mélyebben hatol a filozófia gondolatvilágába. Ancsel Éva. Már elő­ző könyve, a Történelem és alternatí­vák is, nagy feltűnést keltett, az em­beri szabadság kérdésével foglalkozott. Arra kereste a választ, hogy a cselekvő embernek milyen lehetőségei vannak a történelmi determinációk között, miben van és miben nincs választása, milyen körülmények szükségesek a tudatos vá­lasztásokhoz, milyen történelmi folya­matok révén szélesedik az ember dön­tési lehetősége. Legújabb könyvében, az Írás az éthoszról-ban, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg, az éthosz (a tisztesség, becsület) fogalmát igyek­szik meghatározni, s közben olyan filo­zófiai mélységekbe hatol, amelyek el­gondolkodtatják az embert a világról, az emberi magatartásról. Tanulmányá­ban három kérdés köré csoportosítja mondandóját Az első fejezetben a tör­ténelmet hallgatja, azt bogozza, hogy lehetséges-e az abszolút tisztesség, il­letve az egyidejű tudást vizsgálja Isznak Babel műveinek elemzése kap­csán. A második fejezetben, amely a Visszaadni a bűn nevét címet viseli, a büntetlen bűnökről és az éthoszról, az éthosz és a morál kapcsolatáról, az éthosz értelméről, a bűn és a büntetés kafkai újrafogalmazásáról értekezik, míg a harmadik fejezetben az éthosz és egyértelműség fogalmat határozza meg, mégpedig azt, hogy az egyértel­műség miként érvényesül a jelen idő­ben Tehát olyan fogalmat akar közelebb hozni a ma emberéhez, amely föltétle­nül valamilyen formában foglalkoztat­ja, bár nem mint elvi, filozófiai kérdés, hanem mint a gyakorlati életben elő­forduló jelenség. Mert mi más lehet a bűnnek, mint jelenségnek a megfogal­mazása. Van-e bűn? — kérdezi Dosz­tojevszkij egész életműve. Van-e bűn, avagy csak arról van szó, hogy az em­ber nyomorult, remegő teremtmény, aki nem meri áthágni az erkölcsi tör­vényt. Nem könnyű olvasmány Ancsel Éva műve, de aki átrágja magát rajta, az föltétlenül nyer vele, mert olyan filo­zófiai területre hatol be, amely életünk velejárója, anélkül, hogy tudnánk róla, vagy el tudnánk gondolkodni ezen a filozófiai tételen. A történelembe bele- • hallgatózni nem is olyan egyszerű do­log, mert például a kanti, hegeli, marxi tudás a rossz szerepéről a történelem­ben minden bizonnyal a legnehezeb­ben elviselhető igazság. Ahogyan a szerző fogalmaz: semmi sem nehezebb, mint tudni a történelemről a legrosszab­bat, Hogy szüksége van a Rosszra, s egyhamar nem mond le erről a szük­ségletéről — tudni ezt, s mégsem hátat fordítani neki. Vagyis elég okosnak lenni ahhoz, hogy meg se próbáljuk alkalmazni saját éthoszunk mércéit a világtörténelemre, de más emberre sem. A másik dolog, amire Babel kapcsán hívja fel az olvasó figyelmét, az az, hogy vannak olyan helyzetek, amikor tudni kell embert ölni. A történelem számára ez egyértelmű, de az egyes embernek semmilyen módon meg nem magyarázható skandalum. Bizony ez kegyetlenül nehéz és igaz dolog. Babel éppen A zbucsi átkelés és az Ütközet után című írásában foglalkozik ezzel a filozófiai kérdéssel, s szépíró eszközök­kel ábrázolja, hogy a forradalomnak ez velejárója. Ki mondja meg, hogy miképpen va­gyunk bűnösök, és mit jelent a bűn? — a szerző idézi Heideggert, s hozzá­teszi: botrányos kérdés, de nem alap­talan, ha a történelemben nemegyszer hajtóerőként működhet a Rossz, nem törődve emberszabású mércéinkkel. Akkor miként fogalmazzuk meg lénye­gét? Mert vajon van-e és lehet-e bűn ott, ahol a gazdaságpolitika megbírál- tan is tovább uralkodik az élet fölött, ahol puszta készpénzfizetés minden erkölcsi sallangot leszaggat az emberi • viszonylatokról — s ahol minden em­bernek megvap az ára? — teszi fel a kérdést. Marxista választ próbál rá adni, megfogalmazza az éthosz és a' morál kapcsolatát, idéz Platónt és Arisztote­lészt. akiknél az éthosz a szokásokat s a bennük megnyilvánuló érkölcsöket jelenti, az éthosz pedig a jellemet, az erkölcsi karaktert. Ancsel az utóbbit nem ebben az értelemben használja, hanem az erkölcsökkel szemben. Az er­kölcs csak többes számban létezik — mondja —, az éthosznak, lényegét te­kintve nincs többes száma, csak meg­nyilvánulási formáiban. Az erkölcsök meghatározzák az emberek életének teljes felületét, előírásaik minden rész­letre kiterjednek. Az éthosz csak az embert a maga egészében érintő hely­zetekre ír elő nem szabályokat, hanem mindig újonnan megfejtendő, de még inkább megalkotandó törvényt. Hang­súlyozza, hogy az éthosz egyben min­den emberi gazdagságnak magva és ér­telme. az emberi kapcsolatok étho- száról értekezik, idézi Adyt, aki egyik verssorában ezt írta: Nincs egy ember, minden ember több ember. Vagyis összetartozunk, csak úgy lehet dönteni és cselekedni, ha a döntésünk éthosz- ra, az emberi kapcsolatokra alapozódik. Ismernünk kell egymást, jobban meg kell ismernünk egymást, hogy az em­beri tisztességnek, becsületnek eleget tudjunk tenni. Ez a tanulsága Ancsel Éva könyvének, amely az idei könyv­napokra jelent meg, s amely nehéz, ke­gyetlen marxista igazságokat mond ki, persze nem tartja magát tévedhetetlen­nek. mint írja: nyilvánvaló, hogy csak további elméleti munka tárhatja fel a könyvben érintett problémák mélyebb összefüggéseit.' Gáli Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents