Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-13 / 137. szám

sJunap 1981. JÜNIUS 13., SZOMBAT Brezsnyev a stratégiai egyensúly szükségességéréi Csökkenteni kett u ieszuliséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénte­ken. a Kremlben fogadta Olof Palme volt svéd mi­niszterelnököt, a Svéd Szo­ciáldemokrata Munkáspárt el­nökét, a leszerelés és a biz­tonság kérdéseivel foglalkozó nemzetközi bizottság, az úgy­nevezett Palme-bizottság el­nökét. A találkozón a bizott­ság tevékenységével kapcsola­tos kérdésekről folytattak eszmecserét. A beszélgetés során Leo­nyid Brezsnyev megállapítot­ta, hogy a nemzetközi hely­zet továbbra is feszült. En­nek oka a militarista körök­nek az enyhülés aláásására, a fegyverkezési hajsza fokozá­sára törekvő irányvonala, amelynek az a célja, hogy megbontsa a kialakult straté­giai egyensúlyt és katonai fö­lényt biztosítson a NATO- tömb számára. Az Egyesült Államok meg­szakította a SALT-tárgyaláso- kat és most újabb stratégiai fegyverkezési programok megvalósítására összponto­sítja erőfeszítéseit. Azt a ter­vüket, hogy Nyugat-Euróbá­ban újabb, a Szovjetunióra és szövetségeseire irányzott ra­kétákat helyezzenek el, az amerikaiak az európai NA- TO-országok védelmére irá­nyuló intézkedésként állítják be. Valójában azonban ez újabb kísérlet arra, hogy az Egyesült Államok javára megbontsák a SALT-szerző- désben megállapított szovjet —amerikai stratégiai egyen­súlyt. Az európai atomfegyverek korlátozásáról szólva Brezs­nyev rámutatott, hogy Wa­shington egyelőre nem akar komoly tárgyalásokat folytat­ni és megoldásra jutni eb­ben a létfontosságú problémá­ba^, Ügy tűnik, hogy az Egyesült Államok továbbra is csak a közepes hatótávolságú szovjet rakéták korlátozására törekszik, az előretolt tá­maszpontokon levő amerikai nukleáris eszközöket csak zá­rójelben említve meg. Az ilyep. megközelítés nyilvánva­ló ellentmondásban van az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvével, és a szovjet fél nem egyezhet ebbe bele. Azt is látni kell, hogy a NATO-tömb és mindenekelőtt az Egyesült Államok milita­ristáinak lázas tevékenysége a tudatosan szított háborús hisz­téria légkörében bontakozik ki, amelyben mesterségesen félelmet keltenek a mitikus, „szovjet fenyegetéssel” kap­csolatban. A Szovjetunió nem huny­hat szemet e tények előtt, le kell vonnia belőlük a megfe­lelő következtetéseket. Sen­kinek sem engedjük meg, hogy megcsorbítsa biztonsá­gunk jogos érdekeit, meg­sértse a világban kialakult katonai-stratégiai egyensúlyt. A Szovjetunió megtalálja a lehetőséget arra, hogy gyor­san és hatékonyan válaszol­jon minden ellene intézett ki­hívásra. Kötelességünk, hogy megtegyük ezt. Végső soron a NATO-tömb semmit sem érne el azzal a próbálkozással, hogy katonai fölényt biztosítson magának —, de a világra rákényszerí- tenék a fegyverkezési verseny új fordulóját. Mi nem akar­juk ezt. Haladéktalan kons­truktív tárgyalásokat, becsü­letes megállapodást kívánunk, azt akarjuk, hogy csökkenjen Európában és világméretek­ben is a katonai szembenál­lás. Brezsnyev a továbbiakban megállapította: feltétlenül szükség van minden állam, minden társadalmi erő közös erőfeszítésére ahhoz, hogy el­érjék a tárgyalások aktivizá­lását, hogy földünk békéjét biztosabbá és tartósabbá te­gyük. Brezsnyev sikert kí­vánt a leszerelés és a biz­tonság kérdéseivel foglalkozó független bizottság tevékeny­ségéhez. Olof Palme köszönetét mon­dott a beszélgetésért és tá­jékoztatta Leonyid Brezsnye- vet az általa vezetett bizott­ság moszkvai üléséről. Kife­jezésre juttatta, hogy nyug­talanítja a nemzetközi hely­zet kiéleződése. A megbeszélésén, amely baráti és konstruktív légkör­ben folyt, részt vett Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója és Georgij Arbatov akadémikus, a Palme-bizottság tagja is. ■k Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter pénteken Moszkvában fogadta Cyrus Vance volt amerikai külügy­minisztert, aki a Palme-bi­zottság ülésén vesz részt. A megbeszélésen mindenekelőtt arról volt szó. milyen erőfe­szítések szükségesek ahhoz, hogy a világon csökkentsék a feszültséget, folytassák és szélesítsék a párbeszedet a fegyverkorlátozás kérdéséről. Ándrej Gromiko pénteken fogadta David Owen volt brit külügyminisztert is, akivel ugyancsak a fegyverzetellen­őrzés, a leszerelés kérdéseit, az európai helyzetet vitatta meg. Magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok Kölcsönös előnyök nlupján (Folytatás az 1. oldalról) A kormányközi bizottság június 8—12. között Buda­pesten tartotta ülésszakát. Megvizsgálták a kölcsönös külkereskedelmi szállítások menetét, az elektronikai ipar­ban kialakult gyártásszakosí­tás és kooperáció helyzetét, a Paksi Atomerőmű beruházá­sának alakulását, az agroké­miai egyezmény végrehajtá­sát. Napirenden szerepelt a Zsiguli kooperáció néven is­mert együttműködés, illetve a petrolkémiai egyezmény meg­hosszabbítása, valamint több más jelentős közös gazdasá­gi égyüttműködési feladat. A bizottság megállapította, hogy a két ország közötti kül­kereskedelmi forgalom volu­mene ez évben, az árucsere- forgalmj 'jegyzőkönyvnek és más gazdasági egyezmények­nek megfelelően, meghaladja a hatmilliárd rubelt. Az elmúlt ötéves tervidő­szakban összesen 25 létesít­ményt és berendezést helyez­tek üzembe hazánkban a Szovjetunió műszaki közre­működésével, Olyan fontos objektumodat, mint például a Tiszai Vegyikombinát új üze­me, a 750 kilovoltos távveze­ték. a solti nagyadó és a Bél­apátfalvi Cementgyár. Ez évben mintegy százmillió ru­bel értékben szállít a Szov­jetunió ipari üzemek és egyéb létesítmények építéséhez szük­séges berendezéseket. A bizottság a két ország megfelelő szerveinek bevoná­sával megkezdte az együtt­működés olyan új formáinak kialakítását, amelyek hozzá­járulhatnak a közszükségleti cikkek gyártásának növelésé­hez, a lakossági szolgáltatá­sok javításához mindkét or­szágban. A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a négy baromfiüzem felépítése a Szovjetunió területén rendben halad. Az érintett magyar és szov­jet minisztériumok képviselői aláírták a közúti járműipari (Zsiguli) kooperációt 1981— I985-re meghosszabbító jegy­zőkönyvet. A belkereskedelmi válasz­tékcsere az elmúlt ötéves idő­szakhoz képest 1981—1985. között mintegy két és'félsze­resére nő. Egyaránt bővülnek a szűkebb és a szélesebb ér­telemben vett belkereskedel­mi kapcsolatok. Ugyancsak aláírták a pet­rolkémiai termékek gyártás­szakosítási egyezményének ér­vényességét 1990-ig meghosz- szabbító jegyzőkönyvet. Eles vila Madridban Éles vitát provokált felszó­lalásával a madridi találkozó pénteki ülésén Max Kampel- man nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője. Főleg amerikai statisztikai kimutatásokra támaszkodva Kampelman azt igyekezett bi­zonygatni, hogy a Szovjetunió — úgymond — katonai erőfö­lényre törekszik, Leonyid Iljicsov külügymi­niszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője kárdcsör- tetésnek minősítette Kampel­man felszólalását, amelynek célja az volt, hogy az állítóla­gos „szovjet fenyegetéssel” ijesztgesse a kisebb nyugat- európai államokat. Iljicsov a többi között rá­mutatott, hogy szemben az amerikai nagykövet kijelenté­sével. neves egyesült államok­beli politikusok és szakértők elismerik a hozzávetőleges egyensúly fennállását a két katonai szövetségi rendszer között. A Szovjetunió a maga részéről csak egyetlen feltétel­hez köti a tárgyalásokat, hogy azok az egyenlőség és a köl­csönösség elve alapján folyja­nak. CSAK RÖVIDEN.. ÜJVÄRI TIBOR, a Magyar Népköztársaság új montevi- deói nagykövete csütörtökön átadta megbízólevelét Aparicio Mendeznek, az Uruguay Keleti Köztársaság elnökének. FOKOZATOSAN javul James Bradynek, a Fehér Ház szóvi­vőjének az állapota, aki a Reagan ellen elkövetett már­cius 30-i merénylet során ka­pott súlyos fejsebet. A csü­törtöki orvosi jelentés szerint Brady már rövidebb beszélge­tésre képes közeli ismerőseivel, i de még hamar elfárad. Választásúk Frmcimzszégimn Egy nappal a francia vá­lasztási kampány első forduló­jának finise előtt a szocialista párt egyesítő, épinay-sur- seine-i kongresszusának tize­dik évfordulójáról történt megemlékezés keltette a leg­nagyobb figyelmet Franciaor­szágban. Pierre Mauroy miniszterel­nök a párt mozgósítására szó­lított a június 14-i és 21-i vá­lasztásokra. Mitterrand poli­tikája csak akkor valósulhat meg, ha megfelelő többséggel rendelkezik majd nemzetgyű­lésben — hangsúlyozta. Véget ért az Arab liga ülése Elítélték az ugresszort Bagdadban befejezte mun­káját az Arab Liga tanácsá­nak rendkívüli ülése. Amint azt az INA hírügynökség hírül adta, a tagországokat képvi­selő külügyminiszterek záró- nyilatkozatot fogadtak el, amelyben határozottan elítélik az izraeli agressziót. A ta­nácskozás résztvevői felhívás sál fordultak a világ minden országához: léptessenek életbe szankciókat Izrael ellen az ENSZ alapokmányának 7. fe­jezete alapján. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az izraeli terjeszkedő politika csak azért érhet el eredményeket, mert bizonyos országok, elsősorban az Egye­sült Államok, korlátlan gazda­sági, politikai és katonai támo­gatásban részesítik. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsa pénteken „határozottan elítélte Izraelt előre megfontolt és semmivel sem igazolható tá­madása miatt” az iraki Tam- muz nukleáris központ ellen. R szocialista építés eredményeinek megvédése A LEMP-plénam határozata A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak XI. plénumán elfogadott határozat állást foglal a len­gyel szocialista építés ered­ményeinek megvédése, a Szovjetunióval kötött barát­ság és szövetség, a Varsói Szerződés keretében folytatott politikai és katonai együttmű­ködés erősítése mellett. A Központi Bizottság elen­gedhetetlennek tartja min­den szükséges eszköz felhasz­nálását az ellenséges tevé­kenység megszüntetésére és felsizóiítja a kormányt, vala­mint a törvény védelmét biz­tosító szerveket, hogy védel­mezzék meg az államot, an­nak intézményeit és képvise­lőit, a törvényességet és a ren­det. A dokumentum, méltatva a Szovjetunióval és az SZKP- val való szövetség és együtt­működés jelentőségét, hatá­rozottan állást foglal a szov- jetellenesség minden megnyil­vánulási formája ellen, és rá­mutat arra, hogy Lengyelor­szág határainak biztonsága, az ország függetlensége és szu­verenitása, valamint Európa és a világ erőegyensúlya at­tól függ,, hogy Lengyelország, erős szocialista állam lesz-e. Ennek záloga a lengyel kül­politika sarkkövét jelentő-ba­rátság és szövetség a Szov­jetunióval. A Központi Bizottság biza­lommal fogadja a testvérpár- tok véleményét és következte­téseit, és ebben a szellemben fogadta az SZKP Központi Bizottságának levelét, amelyet a lengyelországi helyzet ala­kulása miatti aggodalom és az alapvető szocialista érté­kek megőrzésével való törődés hat át. A LEMP Központi Bizottsága kijelenti, hogy a két párt azonosan értékeli a jelenlegi lengyelországi hely­zetet. A Központi Bizottság vál­tozatlanul politikai eszközök­kel kívánja megoldani a tár­sadalmi konfliktusokat, de elvárja, hogy az égész szak- szervezeti mozgalom az alap- szabályzatban rögzített fel­adatait töltse be. A dokumen­tum hangsúlyozza, hogy meg- engedhetetlenek a politikai sztrájkok. A plénum határozata eluta­sítja a párt vezető szerepének megszüntetésére irányuló re­vizionista koncepciókat, ame­lyek a fő veszélyt jelentik. Emlékezteti a párttagságot arra, hogy a most folyó kong­resszusi küldöttválasztó tag­gyűléseknek összhangban kell lenniök a szabályokkal, és úgy határozott, hogy a IX., rendkívüli kongresszus kül­dötteként kizárólag azokat fogják elismerni, akiket a X. p lénumon elfogadott alapel­veknek megfelelően válasz­tottak meg. A Központi Bizottság pozi­tívan értékelte az alapszerve­zetek együttműködését szol­gáló kezdeményezéseket, de figyelmeztetett arra, hogy frakciózásnak fognak minő­sülni azok a horizontális meg­állapodások, amelyek nem tartják tiszteletben a demok­ratikus centralizmus elvét. Az ideológiai és propagan­da-tevékenységben fontos fel­adat a következetes fellépés a szovjetellenesség, a leg- újabbkori lengyel történelem elferdítése, a burzsoá politikai koncepciók rehabilitálása el­len. A Központi Bizottság kö­telezi az összes pártszerveket arra, hotfy állandóan ösztö­nözzék és ellenőrizzék a párt- és állami tömegtájékoztatási eszközök tevékenységét. „A IX., rendkívüli kong­resszusig öt hét van hátra. A Központi Bizottság, hazánk legmagasabb rendű érdekei­nek nevében, soraink tömörí­tésére, pártunk eszmei és po­litikai egységének megóvásá­ra, a szocialista megújulás irányvonalának következetes megvalósítására és az ellen­séggel szemben támadásra szólít fel" — hangzik, a hatá­rozatban. Befejezésül a hatá­rozat egységre szólít fel a nemzet sorsáért és a válság­ból való kijutásért folyó harc sikere érdekében. Jaruzelski beszéde a szépben Ä gazdaság Lengyelország gazdasági helyzetét elemezte és szemé­lyi változásokat jelentett be a kormányban pénteken, a par­lamentben elhangzott beszédé­ben Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, miniszterelnök. Mint mondotta*, Jiz elmplt időszakban rftttteren1 téVErP'ffo­kozódtak a gondok. A kiutat nehéz megtalálni, mert nem könnyű tervezni olyan körül­mények között, amikor létfon­tosságú tényezők, mint a szén- kitermelés mennyisége vagy a hiteltörlesztési tárgyalások alakulása egyelőre ismeretle­nek. Fokozódott az alap- ás nyersanyaghiány, az elmúlt év hasonló időszakához képest 20 százalékkal visszaesett a szén- kitermelés, az ipari termelés az említett időszakban 12, sőt, ezen belül májusban 18 szá­zalékkal csökkent. A piaci ellátás tovább rom­lott, közben viszont 20 száza­lékkal nőttek a lakosság pénzjövedelmei. A kedvezőt­len belső tényezők az export további csökkenését idézik elő, ami viszont negatívan befolyásolja az Importlehető­ségeket is. A szűkös deviza- forrásokat a többi között olyan alapvető cikkek beho­zatalára: kell fordítani, mint a gyógyszerek, növényvédő­szerek. Bizonyos, hogy az idei népgazdasági tervet nem le­het teljesíteni. Jaruzelski kiemelte a KGST keretein belül folyó együtt­működés fejlesztésének szük­ségességét, és méltatta az or­szágnak nyújtott szovjet se­gítség jelentőségét. Részletesen foglalkozott a lengyel népgazdaság szem­pontjából kulcsfontosságú té. nyezővel: a szénnel. Javasolta, hogy a szakszervezetek bevo­násával még e hónapban dol­gozzák ki a termelés növelé­sének minden érdekelt fél számára elfogadható megoldá­sát. Jaruzelski bejelentette, hogy július 1-től a kisüzemekben és az állami gazdaságokban — első fázisként — bevezetik a gazdasági reformot, amelynek lényege a vállalati önállóság, s az önelszámolás. Ezt a rend­szert a későbbiekben az egész 'rü-pgifetlasTigfä' ki akarják ter­jeszteni. A kormány számít arra, folytatta a miniszterelnök, hogy a Szolidaritás „konstruktív vonalával való együttműkö­dés segítséget nyújt a kalan­dor elemek tevékenységének megfékezésében.” Jaruzelski kijelentette, hogy „a lehető legszigorúbb következmények­kel találják szembe magukat a közrend és a közbiztonság megsértői”. Nem számíthatnak ezentúl elnézésre azok, akik semmibe veszik a hatóságokat, vagy megpróbálják átvenni azok funkcióit, s különféle kitalált előjogokat próbálnak biztosí­tani maguknak. A kormányfő végezetül sze­mélyi változtatásokat terjesz­tett elő. Közölte, hogy saját kérésükre iávozni kívánnak a kormányból a következők: Henryk Kisiel miniszterelnök­helyettes, az állami tervbizott­ság elnöke, Jerzy Bafia igaz­ságügy-, Adam Kowalik bel­kereskedelmi és szolgáltatási, Zbigniew Rudnicki postaügyi miniszter. Ugyancsak saját ké- résére távozik Jerzy Gawry- siak, a minisztertanács tagja, az állami árbizottság elnöke. A miniszterelnök javasolta, hogy nevezzék ki Zbigniew Madejt, miniszterelnök-he­lyettessé, egyben a tervbizott­ság elnökévé, Sylwester Za- wadzkit igazságügy-, Zygmunt Lakomiecet belkereskedelmi és szolgáltatási, Wladyslaw Majeckit postaügyi miniszter­ré. Ugyancsak indítványozta, hogy Zdzislaw Krasinskit ne­vezzék ki az állami árbizott­ság elnökévé. DUNAKESZI ÁRUHÁZ Híradástechnikai készülékek, elektromos háztartási gépek, lakás világítási cikkek, hanglemezek, kazetták - az emeleten. ú TP-ilgyintéxés — Clögegyséses vásárlás Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat t \ i

Next

/
Thumbnails
Contents