Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

Szélesíteni kell az összefogást A béke- és barátsági hónap országos nyitánya Igényes, sokszínű agrártermelés Váncsa Jenő sa[tótágékoztatója a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalrólJ szokták meg — erővel, erő­szakkal próbálnak válaszolni. Mindezek ellenére létezik az enyhülés, de nem olyan mér­tékben, amilyenben mi szeret­nénk. Létezik a hidegháborús légkör is, de nem annyira, mint az 1950-es években. A legdöntőbb: a sok összetevő­ből álló nemzetközi erőviszo­nyokat a másik oldalon nem tudják megbontani. A KB külügyi osztályának vezetője méltatta a szocialista országok pártkongresszusainak jelentőségét, kiemelve az SZKP XXVI. kongresszusának programját, amely a béke, a biztonság, a nemzetközi biza­lom valamennyi lényeges terü­letét felöleli. Berecz János ezt követően hangsúlyozta, hogy a nemzet­közi békemunkában az el­szántság mellett mind na­gyobb szükség van a bölcses­ségre, az összefogás, a meg­egyezés készségére. A viták­ban félre kell tenni a türel­metlenséget, hogy a forradal­mi munkásmozgalom eredmé­nyesen szélesíthesse az össze­fogását a nem forradalmi munkásmozgalommal, s olyan más erőkkel, amelyek készek a béke irányába haladni. Ami minket illet: a tárgyalásokhoz a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye ad biz­tos alapot. Ezt elbizakodottság nélkül meg kell őrizni, tovább erősíteni, aktív, sokoldalú te­vékenységgel munkálkodva a nemzetközi színtéren. Ezután Kovács Béla, az Or­szágos Béketanács főtitkára szólalt fel. Rámutatott: az OBT titkársága a Hazafias Népfronttal, a szakszerveze­tekkel, a KISZ-szel, az MSZBT-vel, a TIT-tel, a szö­vetkezetekkel, valamennyi tár­sadalmi tömeg- és rétegszer­vezettel, valamint az egyhá­zak képviselőivel közösen dol­gozta ki a béke- és barátsági hónap célkitűzéseit, prog­ramját. A Hazafias Népfront nemré­giben lezajlott VII. kongresz- szusa is kifejezte társadal­munk békeakaratát, üdvözölte az SZKP XXVI. kongresszu­sának békekezdeményezéseit, mert ezek népünk érdekeit, az emberiség törekvéseit szol­gálják. A béketanács ülésén felszó­lalt a béke- és barátsági hó­nap alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség vezetője, Vlagyimir Szmirnov, a szovjet békebizottság tagja is. Aláhúzta: a szocialista or­szágok béketörekvéseinek megvalósításához nagymérték­ben hozzájárulnak a magyar békeharcosok, az egész magyar haladó közvélemény. A további felszólalásokban Gyovai Gyula, a Magyar Kül­ügyi Intézet igazgatója a tőkés országokban kibontakozó bé­kekezdeményezések, köztük a Brüsszelből elindult, európai biztonsági övezet kialakítását célzó javaslat jelentőségét mél­tatta. Barabás Miklós, a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a KISZ-kongresszus elő­készítése jó alkalmat jelentett a fiatalok széles körű mozgósí­tására. Farkas József, a HNF Bács- Kiskun megyei titkára a Du­na—Tisza közötti terület béke- és barátsági tevékenységét is­mertette, kiemelve a május 14->én Kecskeméten sorra ke­rülő tudományos konferencia jelentőségét. Straub F. Brúnó, a napokban akadémiai arany­éremmel kitüntetett tudós részt vett az idén Bécsben megrendezendő nemzetközi konferencia előkészítő tanács­kozásán, amelyről beszámolva kiemelte: különböző pártok, polgári erők képviselőit hívják konstruktiv eszmecserére. Du- schek hajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke az aktívan politizáló lányok, asszonyok nevében szólalt fel. Elmondotta, hogy az idén Prá­gában hívják össze a nők vi­lágkonferenciáját. Simái Mi­hály, a magyar ENSZ-társa- ság, valamint az ENSZ-társa- ságok világszövetségének el­nöke a világ valamennyi or­szágát feszítő gazdasági nehéz­ségekre utalt. A föld lakossá­ga — ma 4,4 milliárd — 2000- re eléri a 6 milliárdot. Jel­lemző, hogy a nemzetközi gyermekévben született min- i den száz gyermek közül 14 | ma már nem él. Az ENSZ 1982-re, a leszerelés jegyében A hitleri fasizmus felett aratott győzelem 36. évfordu­lója alkalmából pénteken ko- szorúzási ünnepséget rendez­tek Budapesten, a Vigadó té­ren lévő szovjet hősi emlék­műnél. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után az Or­szágos Béketanács nevében Sebestyén Nándomé elnök, Kovács Béla főtitkár és Sütő Gyula titkár helyezték el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját. Ugyancsak koszo­rút helyezett el az emlékmű talapzatán a szovjet békebi­zottság hazánkban tartózkodó küldöttsége. ★ A fasizmus felett aratott győzelem napja alkalmából, valamint Csehszlovákia felsza­Lezajlott tegnap délután Po- mázon az első műsoros ren­dezvény a május elsején meg­nyílt új művelődési központ­ban. A Budakalászon műkö­dő Építő- és Szerelőipari Költ­ségvetési Üzem dolgozói ültek a nézőtéren. A pomázi köz- művelődési intézményt építő BÉSZKÜ vezetői számoltak be az elmúlt év térvteljesítésé- ről. Amint Faragó János igaz­gató elmondta, az 1980—81-es esztendő kiemelkedő feladatát éppen annak az intézmény­nek az építése jelentette, amelyben összegyűltek. Sokak­nak okozott kellemes megle­petést, hogy az új pomázi mű­velődési ház végül is elké­szült. Ezt az elismerést is kifejezte az a nyolc Kiváló dolgozó ok­Ne nézz a társad erszényé­be, mondják feddően annak, ki folyton a más pénzét figye­li. Ez a mondás akkor veszíti el érvényét, amikor egy-egy ember teljesítménye méretik meg ezzel. Vagyis akkor, mi­kor arról van szó, anyagilag hogyan értékelik a munkáját. A bérfejlesztések és egyéb ju­talmak esetén mindenkor meg kellene hallgatni a szűke bb közösség véleményét, a bizal­mi csoport szavát, azokét, akik legjobban ismerik társuk tel­jesítményét. Így nem szület­hetne helytelen döntés és nem kerülne érdemtelenül több pénz néhány ember zsebébe. E kérdéssel foglalkozott teg­nap délelőtt a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának el­nöksége, elemezte a teljesít­ményhez kötött bérezés prob­lémakörét. 18 megyei székhe­lyű ipari vállalatnál. — Jellemző volt több vál­lalatra — mondotta Ziaja Fe- rencné, az SZMT munkatársa —, hogy az év elején nem merték vállalni, a bérek eme­lésének kockázatát, erre csu­pán az év végén került sor. Amikor ez megtörtént a vég­zett munka nem állt arány­ban a többletfizetéssel. Akad persze jó példa is, ugyanis a Lenfonó és Szövőipari Válla­latnál, valamint a Váci Kö­töttárugyárnál megtalálták az ösztönző, a teljesítményen ala­puló bérezési formát. — Ma már túl vagyunk azon, hogy csak tudomásul ve­gyük a rendellenességeket. A hangsúly a hibák kijavításán van — mondotta többek kö­zött Jámbor Miklós, a Szak­rendkívüli ülésszakot hív ösz- sze. Mindent meg kell tenni, hogy az ugyancsak a világ- szervezet által meghirdetett leszerelési évtized ne váljon a fegyverkezési verseny tragikus veszélyekkel fenyegető eszten­dejévé. badulásának 36. évfordulója tiszteletére Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te, és a diplomáciai képviselet tagjai pénteken megkoszorúz­ták a gellérthegyi felszabadu­lási emlékművet. A hitleri fasizmus szétzúzá­sának 36. évfordulója alkal­mából pénteken koszorút he­lyeztek el a gellérthegyi fel- szabadulási emlékmű talapza­tán Rudolf Rossmeisl, a Né­met Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete és a dip­lomáciai képviselet tagjai. A koszorúzási ünnepségen ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete. levél és jelvény, amelyet az építők tegnap átvettek. A tegnapi rendezvényen 116 ezer forint célprémiumot fi­zettek ki a művelődési házon dolgozóknak. A pénz mellett erkölcsi elismerésben is része­sültek a létrehozók, az ese­ményen megjelent Bugár Nán­dor járási pártbizottsági titkár­tól, Decsi Lászlótól, az MSZMP nagyközségi bizottsá­gának titkárától és a helyi ta­nács vezetőitől. Az ünnepséget színvonalas műsor egészítette ki, amely­ben felléptek a helyi zeneis­kola növendékei, valamint az NDK-ból érkezett szorb nem­zetiségi együttes tagjai Ingrid Nager vezetésével. Kr. Gy. szervezetek Pest megyei Ta­nácsának vezető titkára —, s ez csakis rajtunk múlik. Sz. M. Jelkép. Érd és Százhalom­batta között, a kertek alján folyik a Benta-patak vize, raj­ta ível át a híd, a rómaiak korának emléke. A patak adta nevét, a híd szimbólumát a két város téeszének. Mint ahogy jelkép lett maga a Benta-völgye Termelőszövet­kezet is: hosszú időn át egyet­len kapocs a közös múltú, de kétjelenű város között. Jel­képe a megváltozott irányú magyar mezőgazdaságnak is: az óriás kémények tövében le­gelésző marhacsorda az útju­kat gyakorta erre vevő idege­nek szemében a modern nagy­ipar és a korszerű mezőgazda­ság békés egymás mellett élé­sének jelképe. A téesz egyben előképe az önmagát kereső ma született város jövőlehető­ségének is, mert legyen bár két település a téesz otthona, piaca egy ország, s nyúljanak bár kapcsolatai határon túlra, a bentások érdinek vallják ma­gukat. Múlt. Érden tizenöt taggal, százhúsz hektáron 1949 már­ciusában alakult meg a ter­Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az agrártermelés időszerű fel­adatairól tartott tegnap dél­előtt sajtótájékoztatót a Par­lamentben. Eredményes esztendőt ha­gyott maga mögött a magyar mezőgazdaság. Biztosította a lakosság ellátását, miközben jelentős mértékben hozzájá­rult a fizetési mérleg javítá­sához. Az ágazatban dolgozó­kat, azok munkáját megbe­csüli a társadalom és hatá­rainkon túl is kedvező véle­ménnyel vannak mezőgazda­ságunkról — mondta a mi­niszter. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a mennyiségi szemléletet felváltva meg kell teremteni a mennyiség és mi­nőség összhangját és nagy szükségünk van a nemzetközi együttműködésben rejlő lehe­tőségek jobb kihasználására. A világ élvonalában Az ágazat nemzetközi hely­zetét és a népgazdaságban be­töltött szerepét illusztrálja két szám is. Ezek szerint tavaly 1300 kilogramm gabona és 140 kilogramm hús jutott egy lakosra, ami igen előkelő he­lyet biztosít számunkra az or­szágok közötti versenyben. A mezőgazdaság és élelmiszer- ipar összes termelési értéke a népgazdaság egész produktu­mának egynegyedét képezi. Az eredmények elérésében természetesen nagy szerepet játszott, hogy az elmúlt öt esztendőben 124 milliárd fo­rintot ruháztunk be a mező- gazdaságba és 52 milliárd fo­rintot az élelmiszeriparba. Bizonyára kevesen tudják, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok az elmúlt tervcik­lusban hatmilliárd forint kölcsönt vettek fel termelés- bővítésre. A sikerek mellett Váncsa Jenő miniszter a mezőgazda­ság gyengéit is elemezte. Igaz, megőriztük a nemzetközi po­rondon nyolc-tizedik helyün­ket, de az előbbre jutáshoz már nem futotta erőnkből. Az is kedvezőtlen, hogy a termelésnövekedés dacára nem sikerült hozzájárulni a nem­zeti jövedelem fokozásához, s ennek a túl magas költsé­gek, a hatékonyság kedvezőt­len alakulása a magyarázata. Egyes ágazatok, így a kerté­szet, a zöldségtermesztés le­maradt a világviszonylatban is élenjáró gabonatermeszté­sünktől. A jövőt illetően Váncsa Je­nő rámutatott arra, hogy a belső ellátás javítása érdeké­ben az ágazat az igények dif­ferenciáltabb kielégítésére a termelés sokszínűségének megtartására törekszik. A me. melőszövetkezet. Akikből a mai város szerveződött, azokból to- borzódott a tagság is: nincs­telen cselédemberekből, szülő­földjüket hátrahagyó, a fővá­ros közelében munkát, lakást, új életet kereső szabolcsi al­másemberekből, Tolnából negy­venedszer is költözni induló bukovinai székelyekből, Kecs­kemét környéki nagyparasz­tokból: otthon szégyellték a téeszt, itt, ismeretlenek között, vállalták a közöst. Itt még a hatvanas évek elején is az volt a gond, hova költöztessük a cselédlakások­ból az embereket — mondja az elnök. — Sokszor nem tud­tunk mást adni. csak látástól- vakulásig munkát és közben meg kellett értetni velük: sa­ját jobb jövőjükön dolgoznak. A két helyi téesz 1969-ben egyesült, s a hetvenes éveket a fordulat időszakának neve­zik Érden. Szamok. A Benta-völgye Termelőszövetkezet 2000 hek­tár termőterületen gazdálko­dik, Fő ágazata a növényter­melés és az állattenyésztés, I zőgazdaság és élelmiszeripar alappillérei az elkövetkező években a gabonatermesztés és a hústermelés lesznek. E nem kis feladatok megvalósí­tása jelentős megújulást fel­tételez a termelésben, a fel­dolgozásban és az értékesítés­ben egyaránt. Oiajpótló hulladék Az érdekeltek az idén meg­felelő időpontban kaptak tá­jékoztatást gazdálkodásuk pénzügyi feltételeiről. Az energiaárak növekedéséből adódó költségtöbbletet csak részben lehet elismerni az árakban. Az üzemeknek mint­egy 25 százalék kiadásnöveke­dést kell jobb szervezéssel, hatékonyabb módszerekkel kigazdálkodniok. A termelési kedv fokozódását remélhetjük attól is, hogy a kistermelők adóját tovább mérsékelték. Tovább javulnak a műszaki ellátottság feltételei is 1981- ben. Az idén 13 milliárd fo­rint értékű gépet és anyagot hoznak forgalomba az illeté­kes kereskedelmi szervek, s ami ennél is fontosabb, az 1980. évi vásárlásokkal ellen­tétben az elmúlt négy hónap­ban megélénkült az üzemek érdeklődése a mezőgazdasági gépek iránt. Sajnos, nem mondható el ugyanez a műtrágyákkal kap­csolatosan. A másfél millió tonna hatóanyagot képviselő mesterséges tápanyagból az első negyedévben kevesebb kelt el, mint 1980 hasonló időszakában. Több mint 250 fajta növény — ennek 30 százaléka külföl­di eredetű, és 480 különböző zöldségféle áll a termelők rendelkezésére. Lényegében zavartalannak minősíthető a kistermelők ellátása is: 40 millió tasak vetőmag került forgalomba. A kereskedelem 3800 tonna fóliát rendelt, ami 30 millió négyzetméter kerté­szeti felület borítására alkal­mas. Kereken 1600 millió forint értékű meliorációs munka kezdődött meg és 100 ezer hektáron indul meg a min­den eddiginél nagyobb hoza­mokat ígérő gabonaprogram. Az energiatakarékossági in­tézkedések eredményeképpen 6 százalékkal csökkent az ágazat kőolaj-felhasználása. Néhány gazdaságban már — így az ócsai Vörös Október Tsz-ben is — a különböző hulladékok — szalma, kukori­caszár — is felhasználásra ke­rülnek a drága tüzelőolajat helyettesítve. Egyre több gaz­daság vezeti be a nedves ga­bonatárolás új módszerét, ami lehetővé teszi nagy mennyi­ségű tüzelőolaj megtakarítá­sát. kiegészítő tevékenysége a ser­tésfeldolgozás. összes árbevé­tele 1980-ban 285,5 millió fo­rint, a termelési érték 200 mil­lió forint volt. Az állattenyész­tés fő terméke a tej: 320 finn ayshire tehén évente 400 ezer liter tejet termel. A búza hek­táronkénti 6,4 tonnás termésát­lagával a téesz a második leg­jobb a megyében. A háztáji és kisegítő gazdaságok munkájá­nak integrálásával évente 40— 50 milliós forgalmat bonyolít le. Tevékenységünk olyan gaz­dasági eredményt hozott — szólt az elmúlt évi zárszámadó közgyűlés beszámolója —, amely ez idáig nem fordult elő. Arcközeiben. Dékány István elnök huszonöt éve vezeti a termelőszövetkezetet. 1955-ben politikai munkásként került Érdre, akkoriban néhány évről volt szó csupán. Egy-két évre jöttem, ne­gyedszázadra maradtam és maradok most már végleg. Megszerettem a települést, megszerettem az embereket és hasznos volt ez az idő a veze­tés szempontjából is: megcsi­A miniszter ezt követően arról beszélt, az üzemek fej­lesztési szándéka nagyobb, mint a rendelkezésre álló hi­telállomány és állami támo­gatás, ugyanakkor sokkal megfontoltabb a tervezés. A rendelkezésre álló pénzügyi alapokat egyébként elsősorban rekonstrukcióra használják föl a gazdaságok és élelmiszer- ipari üzemek és csak kisebb mértékben új beruházásokra. A mezőgazdaság tavaszi helyzetéről szólva Váncsa Je­nő elmondta, a szövetkezetek, állami gazdaságok behozták a lemaradást és törekszenek ar­ra, hogy a kieső őszibúza-te- rületek helyett kukoricát, il­letve tavaszi kalászosokat ves­senek. A fagy a virágzó fák 30 —60 százalékát károsította, de csak a terméskötés alapján lehet reális képet alkotni az okozott kárról. Nagyon fontos, hogy a kieső árbevétel pótlására méig az első félévben, vagyis most dolgozzanak ki a gazda­ságok intézkedési tervet, el­lensúlyozva a természeti csa­pás okozta nyereségcsökke­nést. Gyorsabb döntést A tájékoztató elhangzása után a miniszter az újság­írók kérdéseire válaszolt. — Az elmúlt időszakban a közvélemény is tudomást sze­rezhetett arról, bizonyos ér­dekellentétek alakultak ki a hűtőipar és a hűtőházakat építő termelőszövetkezetek között. Vitatott téma volt pél­dául, építsen-e a ráckevei Arany Kalász Tsz hűtőházat, vagy ne. Mi a minisztérium álláspontja e kérdésben je­lenleg? — kérdeztük Váncsa Jenő minisztertől. — A párhuzamosságokkal párhuzamosan ma sem tart­juk helyesnek, ha az üzemek inkorrekt módon versenyez­nek, ami a ráckevei beruhá­zást illeti, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-hez hasonlóan, támogatjuk a kezdeményezést, amely a teljes vertikum létre­hozására törekszik. — Az AGRO-Varsány gaz­dasági társaság, amely a ned­ves kukoricatárolás elterjesz­tésével foglalkozik, lassúnak ítéli meg az illetékes pénzin­tézetek munkáját, vagyis azt, hogy az állami támogatásért folyamodó, pályázatot be­nyújtó szövetkezetek és gaz­daságok ügyében túlságosan lassan születik meg a döntés. — Az Állami Fejlesztési Bank szakembereinek ez idáig elsősorban ipari vállalatok fi­nanszírozásában voltak ta­pasztalatai. Remélhetően a jövőben felgyorsul a pályáza­tok felülbírálásának ideje. Valkó Béla nálhattam, amit elterveztem és magam is láthattam munkám eredményét. A korszerű vezetési módsze­rek sikeres gyakorlati alkal­mazásáért néhány éve Eötvös- díjat, a nemzetközi kapcsola­tok ápolásáért az elmúlt héten SZOT-díjat kapott. Szabad volt tévednie? A tévedés az ember joga, és ezt nem szabad elvitatni egy vezetőtől sem. Tévedtünk, per­sze. Én magam, néhány veze­tési kérdésben és mindannyian egy-két szakmai dologban is. De a helytelen útkeresésnek mi magunk láttuk kárát és mindig jutott erőnk, hogy kö­zösen javítsunk. JÖVŐ. Célunk: a fejlődés ütemének megőrzése — fogal­mazott a múlt évi beszámoló. Számok jelzik a jövőt: három- százmilliót meghaladó árbe­vétel, hasonló értékű termelé­kenység, ötszázra rúgó szarvas­marha-állomány, tehenenként! I ötezer literes tejhozammal. Nö­vekvő hústermelés, bővülő iparágazat, szélesedő szolgál­tatás. S a fokozódó igyekezet, hogy szorosan vett munkáján túl a Benta-völgye Termelőszövetke­zet saját arculatát kereső vá­ros életének alkotó részese le­gyen. Ehhez a munkához is jó irányjelző az újabb kiváló cím. Major Árvácska Koszorúzási ünnepségek A győzelem évfordulóján Pomázi elismerés Műsor az építőknek Kinek-kinek érdeme szerint Első a közösség véleménye Volt erőnk korosén javítani... Finn gulya a kémények tövében \ t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents