Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

1981. MÁJUS 7., CSÜTÖRTÖK x/unap Takarékosabb megoldások A cement csomagolására Nemcsak Kiss Pál nyugdíjas, a DCM szállítási osztály egy­kori dolgozója állt meg fejét vakarva a nyitott zsákos, meg­kötött cement fölött töpreng­ve: hogyan lehetne elkerülni a nagy kárt? Amikor meg el­olvasta az újságban az „Elázott milliók” című cikket, hogy a TÜZÉP-telepeken hatezer ton­na cement, csaknem négymil­lió forint értékben tönkre­ment, papírt, ceruzát fogott leült a konyhaasztal mellé és megírta újítási javaslatát. „Ha a cementet műanyag pvc-zsákokba csomagoljuk, ak­kor egy-két éves tárolás után is felhasználható minden ká­rosodás nélkül..., mert a szak- irodalom is megerősíti, hogy a cement kötésszilárdsága há­rom hónapig növekszik és utána hosszú ideig, egy-két évig változatlan marad, ha nedvesség nem éri”, ezzel a TÜZÉP-telepek tárolási gond jai csökkennének, mert a ce­ment a' szabadban is tárolha­tó és sok pazarlás elkerülhető lenne. Az újítási javaslat négy év­vel ezelőtt. 1977. március 4-én kelt, azóta megjárta a TÜZÉP központját, a Cement- és Mészművek vezérigazgatóságát. 1977 júniusában született a pársoros elutasító válasz: Saj. nos, újítását a gyakorlatban nem lehet megvalósítani. A javaslat másolatával és összes mellékleteivel felkeres­tük Eckhardt Juditot, a Ce­ment- és Mészművek vezér- igazgatóságának újítási előadó­ját. Megtudtuk, hogy Kiss Pál javaslatával szakszerűen, lelki- ismeretesen jártak el, azt külön is megvizsgálták annak ellené­re, hogy a javaslat előtt egy évvel, 1976-ban az Építési és Városfejlesztési Minisztérium hasonló feladattal megbízta a pécsi Pollack Mihály Építésze­ti Főiskolát, ahol a kísérletet elvégezték, azt gyakorlatban a Beremendi Cement- és Mész- műveknél is kipróbálták, de sajnos, nem vált be. Az úton nem álltak meg, és megvizsgálták annak a lehe­tőségét,-hogy a papírzsákokat műanyaggal itassák át. Erről is le kellett mondani. Megkí­sérelték hogy a cementzsáko­kat raklapra helyezik és az egész rakatot zsugorfóliával vonják be, mely megoldaná az efféle „konténerszállítás” lehe­tőségét is, de erre sem a szál­lító vállalat, sem a cementet forgalmazó TÜZÉP Vállalat nem tart igényt. A szakemberek továbbra is keresik a lehetőséget a ce­ment korszerű csomagolására és ehhez minden ötletet, segít­séget szívesen fogadnak. M. Gy. Ortopéd cipők sorozatban Hazánkban 80 ezren visel­nek ortopéd cipőt orvosi ren­delvényre. Ennél azonban sok­kal többen — a nem beteg, csupán érzékeny lábúak is — szívesen hordanának speciális kiképzésű, kényelmes lábbe­liket. Csakhogy ilyen — a láb betegségeit megelőző — cipő­ket hazánkban nem gyárta­nak. Ennek oka elsősorban az, hogy az orvosilag előírt orto­péd cipők iránti igények ki­elégítéséhez is meglehetősen szűkös gyártási kapacitások­kal rendelkezünk; elkészíté­sük ideje rendkívül hosszú, az átadásig több hónapot vesz igénybe. A vállalási határidőkben lé­nyeges változást jelenthet a kézi munka gépekkel való he­lyettesítése. A hazai ortopéd- cipő-készítés korszerűsítésére két esztendővel ezelőtt a Köz­ponti Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézet megbízásából a Könnyűipari Műszaki Főis­kolán kutatómunka kezdő­dött. Az eddigi eredmények alapján a hazai ortopédcipő- igények 68 százalékát kitevő könnyű kategóriájú lábbelik mintegy 40 százalékánál nyí­lik lehetőség a sorozatgyár­tásra. A Skála Budaörsön Arucsamok beruházás nélkül A kezdeményezőkészségről és korszerűsítési törekvései­ről is híres Skála Budapest Nagyáruház elkezdte Pest megye meghódítását — mond­hatnék, némi túlzással. Vagy talán nem is túlzás a megál­lapítás? Hiszen tény, hogy a szövetkezet a budaörsi Skála Komfort árucsamok létreho­zásával megteremtette Pest megyei bázisát. S hogy ez jó, nem igényel különösebb ma­gyarázatot. Még akkor is jó lenne a vásárlóknak, ha az árucsarnokkal konkurrenciát teremtettek volna. Ám nem erről van szó, mivel a kör­nyéken nincs ilyen profilú üzlet, tehát — így is mond­hatjuk — űrt töltöttek be. Kétezer négyzetméteren A Skála Komfort egyébként nincs ideális helyen. Nehéz megközelíteni, de ezt nem ró- hatjuk fel a Skálának, mert itt nem új áruház építéséről volt szó, hanem meglévő rak­tárt alakították át egy új áruház költségeinek a töre­dékéből. Lutz Istvánnéval, a Skála igazgatóhelyettesével, Dobos Endrével, a Skála-Coop köz­ponti raktárépületének meg­bízott igazgatóhelyettesével és Hóka Jánossal, a Skála Kom­fort árucsarnok vezetőjével jártuk be Pest megye leg­újabb és legnagyobb vas­műszaki és bútoráruházát. — Kétezer négyzetméteren és 50 millió forint értékű árukészlettel kezdtünk — mondta a gazda büszkeség- gével Hóka János. — Hirde­tésre, reklámra nagyon ke­veset költöttünk, mégis gyor­san híre kelt és hamar nép­szerű lett. Már az április 15-i megnyitást követő három na­pon több mint 3 millió fo­Jelvényözön Tápiószeléről Modern üzem az ódon kastélyban Az Állami Pénzverde más­fél évtizeddel ezelőtt létesí­tette jelvényüzemét a tápió- szelei, úgynevezett vályog­falú kúriában. Akkor mind­össze 40-en dolgoztak itt, Kereskedelmi munkakörben dolgozók május 31-ig jelentkezhetnek a kereskedelmi szakközépiskola levelező tagozatára. Tanulmányi idő: érettségizetteknek két év, általános iskolát végzetteknek négy év. Kérjen tájékoztatót és jelentkezési lapot. BERKES FERENC KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA levelező tagozat Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky u. 1. 6000 Telefon: 12-975 AZ ÖNTÖDE! VÁLLALAT ACÉLÖNTŐ ÉS CSŐGYÁRA FELVESZ üzemi gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt és gépésztechnikust, mérlegképes könyvelői vizsgával és ipari gyakorlattal rendelkező közgazdászt alsó- és középvezetői munkakörbe, kohésztechnikust, szerkesztő technikust és hivatalsegédet Címünk: Budapest XIII., Váci út 83—85. többségük a háztartásokból, mezőgazdaságból kikerült lá­nyok és asszonyok. Az ódon épület most mo­dern üzem, ahol már másfél százan dolgoznak, s évente több mint ötmillió különféle jelvényt és kitüntetést készí­tenek, nemcsak hazai meg­rendelőknek, hanem távoli or­szágokba is. A tápiószelei üzemből ke­rültek ki tavaly a moszkvai olimpia magyar résztvevői­nek jelvényei, kitüntetései, itt készültek a magyar és mongol űrhajósok különféle jelvé­nyei is. A tápiószelei üzem tevé­kenysége évről évre új profi­lokkal bővül. A múlt eszten­dő közepén a vállalat buda­pesti központi műhelyeiből ide helyezték a fémajándéktárgy gyártó részleget, ami azt je­lenti, hogy az itt dolgozók már a jelvénykészítésnél igé­nyesebb feladatok ellátására is képesek. Százával kerül­nek ki kezük alól az ízléses cigarettakínálók, kulcstartók, papírvágók és az otthont dí­szítő egyéb csecsebecsék. Az ajándéktárgy-készítő te­vékenység további fejlődésé­nek nyit lehetőséget, hogy a Dohánybolt Vállalat a nö­vekvő idegenforgalomra szá­mítva bővíti az emléktárgyak választékát. Ezek formái most alakulnak ki a tervezők rajz­asztalain. Az elkövetkező évek vár­hatóan jelentős előrelépést biztosítanak a tápiószelei üzemnek, mert az előirányzat szerint a VI. ötéves terv idő­szakában a kastély melletti telken korszerű, emeletes üzemépületet építenek. Itt már lehetőség nyílik majd a legkorszerűbb gépek igény- bevételével nemcsak a ter­mékválaszték bővítésére, ha­nem egyebek között a jobb' csomagolási feltételek meg­teremtésére és ezzel együtt a még rangosabb gyártmányok elkészítésére. K. Z. rintot forgalmaztunk. És ez az összeg azóta csak emel­kedik. Aki még nem látta, ne vár­jon a Skálához vagy például a gödöllői és a váci áfész áruházakhoz hasonlóan mu­tatós épületet. Kívülről olyan, mint egy raktár — ereden­dően ilyen célra is készült, s éveken át erre szolgált. Belül azonban ízlésesen elrendezett, jól áttekinthető árutömeg, komplett konyha- és szoba­bútorok, vas- és műszaki cik­kek, lakásfelszerelési tárgyak várják a vásárlókat. Szerszám a kertészkedéshez — Szűkebb ellátási körze­tébe Budaörs, Nagytétény, Budakeszi, Biatorbágy, Tö­rökbálint, az Őrmezői lakóte­lep tartozik, de jönnek ide messzebbről is. Például már a második napon egy kecs­keméti vásárló bukkant itt rá a rég keresett Napfény szek­rénysorra. Célunk, hogy az árucsamokban az építkezők megvásárolhassák a teljes la­kásfelszerelést. S mivel a kör­nyéken számos üdülőtelek, hétvégi ház van, a kertes z- kedőknek szerszámot kíná­lunk — mondta Lutz Ist­vánná. *— A lakásfelszeretéshez töb­bek között híradástechnikai cikk, például tévé, rádió is tartozik. Ilyesmit azonban nem tartanak... — Egyelőre nem. Ha igény lesz rá, akkor szélesítjük a kínálatot. Közvélemény-kutatás, igényfelmérés — Terjeszkedésre is van hely. A raktárbázis területe csaknem öt hektár, de még tovább bővíthető — fűzte hozzá Dobos Endre. — Azt tervezzük, hogy az udvaron felállítunk két Graboplast- sátort, s azokban időszakosan építőanyagot árusítunk. Ez a a kezdeti időszak úgy is fel­fogható, hogy még csak a közvélemény-kutatásnál, az igényfelmérésrfél tartunk. — Nyitvatartási idő miért nem azonos a Skáláéval? —A központi raktárunk 8- tól 16.30-ig, az árucsarnok 9-től 16.30-ig, szombaton 9-től 13 óráig tart nyitva. A rak­tárhoz igazodtunk. Az árut. tehát a bútorokat is úgy hir­detjük, hogy akár azonnal el- vehetik. Különben a házhoz szállítás is megrendelhető, s mivel OTP-részletfizetésre is árusítunk, OTP-ügyintézéssel szintén foglalkozunk. Sz. P. Legjobb az ezüsthárs Szeg yes a színes- iráii-választék Hosszú hónapok óta vissza­térő gondként panaszolták a szülők, hogy az üzletekből időnként eltűnnek a ceruzák, színes írónők, vagy ha van is belőlük, igen szegényes a vá­lasztékuk. A gyártó vállalatnál, az El- zett Művek írószergyárában ezzel kapcsolaban elmondták, hogy tavaly a folyamatos ellá­tás biztosítását nehezítette a belföldi alapanyagok átmene­ti hiánya, ugyanakkor külföld­ről csak kis mennyiség beho­zatalára volt módjuk. Most, úgy tűnik, megoldódik a prob­léma: a Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szer­ződésben vállalta, hogy a VI. ötéves terv időszakában éven­te 17 millió, már gyártásra előkészített falapkát szállít az írószergyárnak. Ebből a meny- nyiségből a tavalyinál 4—5- ször több ceruzát és színes írónőt készíthetnek jő minő­ségben, mert a hazai fafajták közül a ceruzagyártásra leg­inkább alkalmas ezüsthárs szinte egyedüli kiterpnelője ez a gazdaság. A kínálat már a közeljövő­ben is javul, de a termelés növelése elsősorban a szep­temberi tanévkezdéskor je­lentkezik majd. GOMBO PÁL: ^Jelßedeztem ct A nagy felismerések mindig is általánosító " elménkből fakadtak, abból, hogy látszó­lag különböző jelenségek között rátalálunk az összekötő azonosságra, ami szárnyakat ad al­kotó fantáziánknak. Mindjárt kezdetben pél­dául az ósem perek egyike elkezdett latolgatni égy burikót, égy vakarófát, amely Segített a fergeket kikaparni a faháncs alól, s egy kő­darabot, amely bőmyúzásra szolgált es így szólt magához: Heuréka! Ezek szerszámonl Mihelyt erre rájött, az újítómozgalom villám­gyorsan létrehozta a hadi bicskául szolgáló éles követ, ezt ráerösítve egy hosszú fára a haji- tódárdát, aztán polgári alkalmazásként a nyársot őstulok tűz feletti forgatására, továb­bá az ásóbotot, amelyet későbbi ekék munká­jára szánt, vagyis túrta vele a földet. Es mindent egy általánosító szó tette: szerszám! Ami szerénységem zsenialitását illeti, egy tévé mellett mérsékelten élvezett labdarúgo- mérkózés pattantotta ki elmémből a szikrát. Néztem, neztem a tizenegy fóból álló csapa­tot és mit észleltem, mitjiem? Azt, hogy akárhol is jár a labda, egyszerre csak ketten- hárman tevékenykednek, loholnak, rúgnak, gáncsolnak vagy kiteszik magukat a gáncso­lásnak — a töobiek pedig, mintha valami ti­tokzatos fékező erő rögzítené őket, álldogál­nak, várják, hogy szájukba repüljön a sült labda. Titokzatos erő? Hátha tényleg az? Folytattam megfigyelésemet, feszt ugyanaz történt mindig; ha a kapus mozgott, elöl le­álltak, ha elöl mozogtam, hátul fékeződtek. Mintha a tizenegy főből áló csoportnak egy meghatározott energiamennyisége lenne, ami azonban nem elég csak két-három ember egy­idejű mozgatására! Mintha? És ha tényleg úgy van? Kiraktam agyam asztalára többi e vonatkozásban hasznosítható tapasztalatomat és íme: — Mi történik egy-egy nagyobb üzletegység eladói csoportjában? Ketten-hárman tevé­kenykednek, a többi áll. Megintcsak, de most már idézőjelben: „mintha" a csoport ener­giája csak két-három alkalmazott egyidejű mozgatásához lenne elegendő. — Mi történik egy közlekedési akadályt képező útszakaszon dolgozgató kollektíva ese­tében? Ugyanaz. Tízen támaszkodnak valami­féle szerszámra, ketten-hárman tevékenyked­nek, „mintha” az egész egység energiája csak az ő mozgatásukra lenne elegendő. — Miért van nyitva egy tízablakos nagy­postán kettő ablak?" Mert úgyis csak két fő­nek van energiája foglalkozni a munkálkodás­sal. Jártam közhivatalban: ugyanaz, ha van ablak, ezzel is demonstrálva, ha nincs, kilenc eszeget, kettő ügyfélfogad. Igen, általánosításom nem elhamarkodott, hanem lángeszű. Fogalmazzuk meg tehát az első tételt: O Egy-egy embercsoport azonos tevékeny­ségi körben egységgé szerveződik, amely energiáját összesítve csoportenergiát hoz létre, s ez a közös energia a csoport egyes tagjaiban nyilvánul meg, demonstrálódik, miközben a csoport többi tagjai az erőgyűjtés periódusába süllyednek. Igen ám, de ha ez így igaz, miért nem fe­dezték fel eleink? Ostobák lettek volna az ő gondolkodásukban? Aligha. De talán e jelen­ség viszonylag új? Nézzük csak: többszemélyes posta, tucatnyi kiszolgáló nemigen volt jel­cóoportencrgidt! lemző régebbi időkre, de piramisépítő brigád már az egyiptomiaknál kialakult, többszemé­lyes hivatal az újkor kezdetétől működött, a századforduló idejétől pedig futballcsapat Is szaladgált a pályákon. Ám, ha hihetek a kró­nikáknak és fiatalkori tapasztalataimnak, a piramisoknál mindenki buzgóíkodott, a hiva­talokban mindenki körmölt (kivéve a csopor­tot látszólag irányító vezető), és labdarúgás esetén mindenki szaladgált a labda felé vagy legalábbis helyezkedett. Fel kellett állítanom tehát egy második tételt: O A csoportenergia korunkban fogyó ten­denciát mutat. Jelenleg mintegy tucatnyi ember csupán két-három fö aktivizálására képes. ‘ Mármost azon kezdtem töprengeni, íni lehet e csökkenés oka? Elrugaszkodott spe­kulációk születtek azonban a fejemben, szük­ségét éreztem a vizsgálódásnak. Ezért felke­restem három illetékest. Íme nyilatkozataik: LABDARÚGÓEDZŐ: Hiszen éppen ez az! Én mondom nekik, hogy mozogjanak, de nem hallgatnak rám. Az anyagi ösztönzés sem se­gít. (Használhatatlan megnyilvánulás, irányító személyeknél gyakori.) PSZICHOLÓGUS: A csoportlélektan tanítá­sa szerint a felelősség mindig néhány személyt aktivizál csupán, gondoljon csak arra, hogy egy-egy balesetnél ha ketten Intézkednek, a többiek csak álldogálnak, mert úgy érzik, a szükséges funkció már be van töltve. (A pél­da jó, a magyarázat nyilvánvalóan helytelen, mert egy vevőktől zsúfolt boltban a „funkció” nincs betöltve.) ENERGETIKUS: A dolog érthetetlen, mert egyesített energia inkább fokozza az össz- mennyiséget, semhogy csökkentené. Hacsak nem ellenkező irányba ható energiák összesí­téséről van szó. (Igaz, igaz, de esetünkben használhatatlan igazság, mert például a pos­tán mindenki ugyanazon irányban bélyegez és iktat, sőt ugyanúgy számolja a pénzt is.) Ezen a ponton hirtelen ihlet szállt meg, a logika helyét művészi megérzés vette át. Köz­löm a tisztelt társadalommal, hogy ha tudo­mányosan nem is tudom megalapozni még, de rájöttem a megoldásra. Visszagondoltam a kezdetekre, a szerszámot felfedező őseinkre, akik is köztudomás szerint még nem gyako­rolták a szorgalom erényét. Mit tettek erre az őslángelmék? Felfedezték a munkadalt! Éne­kelték, hogy Buvabu, buvabu, húzd az ampát, ejejuhnyem — és mindenki húzott. A harci dalt úgyszintén: zengtek a dobok, ordítottak a harcosok, ritmikusan, huj, huj, hajrá, üsd, vágd, nem apád — és mindenki ütött, vágott, akár az apját is. 1-1 át ez az. Tudom, még indoklásul aprólé- kos kutatásokat kell végezni, oksági kap­csolatokat feltárni, de egész biztos vagyok benne, hogy a közös dal fellendíti majd a cso­portenergiát. Például: — Rúgj, fejelj, szaladj, a hálót ne kíméld, gól, gól, gól a cél! — Kedves vevő, kedves vevő, készen áll itt a munkaerő, a pult, pult, pult másik oldalán. — Nyissuk, nyissuk a zárt ablakokat, ügy­fél, ügyfél mindenhol akad, egy ütemre, egy danára energiánk kitör máma. Egyelőre ennyit — a tudományág, amely fel­fedezésem nyomán kialakul, majd kitölti a hézagokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents