Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
»81. MÁJUS 31., VASARNAP an Szakmát kapnak Befont lőnek régi falra ... elf* ^ * Alagút a Kopár csárda alatt A Maglód! úti Mezőgazdasági Szakmunkásképző intézet mozgássérültek szakképzésével Is foglalkozik. A fiatalok .a gyakorlati foglalkozásokon dísznövénytermesztést, kertépítést és virágkötészetet tanulnak. Ez az intézmény szakmához segíti a csökkent munkaképességű fiatalokat, hogy visszatérjenek a hétköznapi életbe. Május 20-án hajnali 4 órakor vágányzárat rendeltek el a Pllisvörösvár—Esztergom közötti vasútszakaszon. Az utasokat vonatpótló autóbuszok szállítják. Oka: felújítják a pilis csabai alagutat. Ez az ország egyik legrégibb és leghosszabb alagútja: olasz mérnökök irányításával építették 96 évvel ezelőtt; hossza 778 méter, ellipszis alakú, a boltív vörös téglából készült. Kikezdte a mozdonyok (üstje, a víz. Életveszélyessé vált. A rekonstrukcióra a Dorogi Szénbánya VáUalat kutatási és bányaépitési üzeme vállalkozott. Határidő: november 30. Zseblámpáink pásztázzák a bolthajtást: málló, kormos téglák — néhol foghíjasán. Távoli fények. Még nem a kijárat. Az Országos Szakipari Vállalat emberei dolgoznak ott: megtisztítják a falat. Mariok Ferenc előresiet, leállíttatja a kompresszort, mert a sűrű porfelhőben semmit sem látnánk. A három munkás búvársisakhoz hasonló kámzsát használ, s a kompresszorból gumitömlőn kapják a katalizátoron .szűrt, tiszta levegőt. Bardus Béla a két üstbe adagolja a kvarchomokot, Rét társa, Győrfi Sándor és Karsai Ferenc a tömlőből 6—8 atmoszféra nyomással előtörő kvarckristályokkal lemossa a kormot. A reflektorfényben jobban látszik: helyenként két- három centiméter vastagságban ráégett a .korombatyu a falra. Ezt a legnehezebb megbontani. Derekasan dolgoznak, a tízórás műszakban 200—240 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg. Vörös vizű forrás Az alagút a 10-es számú főúttal csaknem párhuzamosan fut, 30—40 méteres mélységben a vízválasztó hegygerinc alatt; egyhe S-kanyart írva. Fölötte áll a Kopár csárda, az ismert autóspihenő. Az alagút Pilisvörös vár felé lejt; a szintkülönbség — a két bejárat között — 4 és fél, 5 méter. Megfigyelték: napközben a léghuzat Vörösvár felé jár; éjjel pedig Piliscsaba irányába húz a levegő. Sisakot, köpenyt öltünk, s Mariok Ferenc műszakvezető aknásszal és Berki János MÁV- szolgálattevővel indulunk az alagútba. Egyre hűvösödik, nyakunkba viz csöpög, a száraz talpfák után tócsák, iszapfoltok következnek, ötven méterenként bemélyedések, búvó- fülkék. Az egyik oldalából kis forrás tör elő. Vize vörös. Talán vasérctől, vagy mangántól? Program az ötnapos munkahétre Többlettermő hétköznapok Minden szombat — szabad szombat! — eddig csak néhány vállalat, üzem csalogathatta ezzel az ígérettel plakátokon, falragaszokon és hirdetményeken a hiányzó munkaerőt. Ma már — a Minisztertanács rendeleté xtacplür -^szinte kézzeUog- Kátó? közelségbe került az ötnapos.* munkahét bevezetésé. A péntek délutántól hétfő reggelig tartó hosszú hétvége megvalósításának mindössze egyetlen feltétele van: a többletet — vagy ha úgy ? tetszik, a szabad szomba- | tokból adódó hiányt — ^ minden kollektívának még í kell termelnie. Sok javaslattal Aligha szorul magyarázatra: az ötnapos munkahétre való áttérés fedezetét a teljesítménytöbblet adja, nem pedig a közös, az államkassza. A vál- ; falatok mostanában nem is ennek a ténynek, az elvnek az elfogadtatását, megértetését tűzték napirendjükre, hanem a megvalósítás módját, a gyakorlatban való alkalmazás mikéntjét elemzik. A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában már elkészült a program. A hogyan? rendkívüli körültekintést, aprólékos boncolást és sok részlet figyelembevételét igénylő válaszát Diós- dón maguk a dolgozók adták meg. A gyár pártbizottságának kezdeményezésére számtalan ötlet, javaslat született. Munkások, technológusok, " közgázdászok — elméleti és gyakorlati szakemberek vizsgálták, hogy milyen üzem- és munkaszervezési változtatások adják majd az optimális formát a tartalomhoz: a teljesít- 'ménytöbblet garanciáját. Ezek• ből: a javaslatokból született meg a2 ötnapos munkahét bevezetésének feltételeiről szóló tanulmány. Az ötletek esszenciájának is nevezhető dolgozat azonban ném a tennivalók végét jelentette — éppen ellenkezőleg —, csak a további teendők sorát határozta meg. — A tanulmány a problémák, fej vetéséhez nyújtott segítséget, de további kérdésekét Szült: milyen intézkedések, munkarendi változtatások szükségesek? Mik lesznek az ötnapos munkahét bérezési vo- ‘natkozásai? Hogyan alakuljon • a bevezetés rendje, mi az ideális technológiai fázisrend? Hogyan egyéztethetők össze ezek .a programpontok a kapcsolódó politikai feladatokkal? — hogy esak a legégetőbb kérdéseket említsem a számtalan közül — tárja fel a készülő intézkedési terv legsarkosabb pontját Pajor Imre, az MGM diósdi gyárának pártvezetőségi titkára. Döntéstől intézkedésig — Ha az ötnapos' munkahét bevezetését, a döntést nevezzük . pölfíjká jíhk,': akkpr az intézkedési terv vagy ha úgy tetszik cselekvési program alkotja a stratégiát. Ezekben a napok- ban-hetekben szervezzük meg a legrészletesebb programot — konkrétan területekre, felelősökre lebontva —, hogy amikor a tervezet ismét a dolgozók elé kerül véleményezésre, már mindenki lássa saját helyét, szerepét és tennivalóit a nagy egészben. Amikor már végleg elfogadták, magukénak állják az amúgy is kollektív állásfoglalást — akkor mondhatjuk, hogy a gyár valóban felkészült az általános szabad szombatra. Természetesen ezek után még az Iparügyi Minisztérium állásfoglalása, normatívái további finomítást kívánnak a vállalattól és ezen belül a diósdi gyártól. Az imént az átállásból eredő aktuális, politikai feladatokat is említettem. Alapvető fontosságúnak tartjuk az általános jó hangulatot, az emberi kapcsolatokat messzemenően meg akarjuk védeni. A politikai feladatok közé tartozik a vezetői-irányítói munka színvonalának emelése, az állandó és részletes informálás, az agitáció is. Lényeges részletek Politikáról és stratégiáról beszéltünk, de a sor végén nem szabad megfeledkeznünk a mindennapok harcmodoráról, a taktikáról sem. A legapróbb részletkérdéseket is nagyító alatt vizsgálják: milyen hatása lesz az ötnapos munkahét bevezetésének az alkalmazottak sorában dolgozó kisgyermekes anyákra, az óvodai, iskolai foglalkozások ideje hogyan kapcsolódik majd a munkaidőhöz. A jelentéktelennek látszó apróságok a mindennapok sikerét támaszthatják alá, vagy éppen zökkenőit élezhetik ki. Az MGM-ben éppen a siker érdekében ítélik lényegesnek a részleteket is. Megalapozottnak látszó tehát a következtetés: körültekintő és a szocialista demokrácia fórumainak minden lehetőségét kiaknázó előkészítő .munka végére tettek pontot Diósdon. Láng Zsuzsa Éjjel-nappal sikta Miért van erre szükség? Mert a kormos felülethez nem kötne a beton. Márpedig — a dorogiak szabadalma alapján —úgy dolgoznak, hogy a Tégi falat 15 centis vasbetonré- teggel erősítik, támasztják meg. A kijárathoz közeledve látjuk: ütvefúróval, hatvannyolcvan centiméteres távolságokban, háló alakzatban lyukakat fúrnak a falba. Ezekbe fejtőkalapáccsal beütik a nyársat, -vagy i 5' egy-eg y darab be- tonacélt.' Erre hégesttik majd a rácshálót — kétrétegben—, s utána jöhet a beton. A vasbeton tartja majd a 96 éves falat is. Különleges szerelvény áll a síneken: egy dízelmozdony, egy állványkocsi — hogy az alagút tetejét is elérjék a Elállókról —, s egy lapos vagon, megrakva a szükséges eszközökkel, szerelvényekkel. Műszakonként 25 bányász dolgozik itt. Váltják egymást, se éjjel, se nappal meg nem állnak. Végre kiérünk az alagútból. Eloltjuk a lámpát, és mélyet szippantunk a meleg, májusi levegőből. Fenn, a hegyoldalon az akácfák virágai fehérlenek a napfényben. Köszörült a gőzös Most már a felszínen, a mű- út mellett ballagunk vissza az építési főnökségre. A Kopár csárdánál összetalálkozunk egy nyugdíjas mozdonyvezetővel. Ispán István Pilisvörösvá- ran lakik; a felszabadulás után tíz évig járt ezen a vonalon. Meséli: mielőtt bementek az alagútba, meg kellett dobni a tüzet, hogy ott már ne okádja a gőzös a füstöt, a széngázt. A bakterháznál fütyülték : ablakot felhúzni! Aki nem tette, olyan lett, mint egy kéményseprő. Szédületes, 35—40 kilométeres sebességgel vágtak neki az alagútnak. Mégis, sokszor megesett, hogy nem bírtak átvergődni rajta. Ha sok víz csöpögött a vágányra, s nem szórtak elég homokot a kerekek elé, a gőzös elkezdett köszörülni. Egy helyben járt. Ilyenkor vissza kellett ereszkedni Pest felé, egészen Vörösvárig, s újra gőzt gyűjteni. Amint kiértek a lyukból — így nevezték —, már csak tartották a gőzt, s fékeztek, arra ügyeltek, meg ne szaladjon a szerelvény. Teherkocsiból 13—14- et bírtak el rakottan, személyből csak hatot vittek. Nagyon nagy az emelkedő. Két-három éve dízelmozdonyok járnak, azok se tudnak többet. Az alagútban leguggoltunk — mondja —, nem szíttunk annyi gázt. Am amikor köszörült, csak felálltunk, kitartottuk a kezünket: megyünk, Pista? — kérdeztem a fűtőt. A mozdony lámpája nem sokat ért. Nem ütöttünk el senkit — válaszol a kérdésre. — Haláleset volt ugyan, de nem a mi vonatunkon. Egyszer egy nő kiesett, vagy kilökték hancúrozás közben. Ki tudja? Akkor még nem voltak zárt peronok. Másszor a pályakocsit utolérte egy tehervonat, csak az őr vette észre, hogy fennakadtak mind a ketten a mozdony elején. Meghaltak szegények. T érv rajztapéták A múlt után az alagút jövőjéről beszélgetünk a felvonulási épület irodájában, amelynek fala tervrajzokkal van kitapétázva. Az alagútnak alapja. taloa is lévén, azt is rendbe kell hozni. A második ütemben felszedik a síneket, a talpfákat, a kavicságyat — 1,4 méter mélységig. A felszínről négy, függőlegesen fúrt lyukon, csövekben szivattyúval nyomják le az alagútba a kész betont. Ebből 60 centi vastag, speciális talpbeton lesz, amely alkalmassá teszi az alagutat arra, hogy később villanymozdonyok is járjanak benne. A bányászok november 30-ig eredeti állapotába állítanak visz- sza mindent, elvonulnak, nyomuk sem marad az erdőben. A vasutasok 2—3 hét alatt lefektetik a vágányokat, újra indulhatnak a vonatok. Ezzel még nem lenne teljes a felújítás, minthogy a rétegvíz továbbra is ott szivárog az alagút fölötti kőzetben. A Bányászati Aknamélyitő Vállalat pécsi üzemének dolgozói az alagút mellett — a falon túl, de azzal párhuzamosan —, két méter átmérőjű vágatot hajtanak. Ebbe a kis alagútba gyűlik majd össze a víz. yégíff] az építók állítják," bármilyen rövid is a határidő,’ képesek lesznek előbb befejezni a felújítást. A bányászok nem ismernek lehetetlent, mondják. Jó szerencsét! Palád! József Vasáért vett kocsi A z egyszeri gazdának elromlott a szekere, vitte hát a kovácshoz. A mester azt mondta, megcsinálná, de nincs hozzá vasa, adjon a gazda. Az fogta magát, elment a vásárba, vett egy új kocsit. Lovaival hazahúzatta, otthon szétverte, leszedte a vasakat, szaladt boldogan a kovácshoz; íme, itt van, ami kell. Az egyszeri gazda esete példázat az oktalan cselekedetre. Vasért vett kocsi azonban nemcsak régen volt. Népi ellenőrök tárták föl, hogy jó néhány mezőgazdasági üzemiben három gépkocsiból hoznak össze egyet. Sok ipari üzemben ugyanezt teszik az elektromos targoncákkal: hármat szétszednek, s a még jó alkatrészekből egy működőképesét szerelnek össze. Ez oktalan cselekedetekre a mentség kézenfekvő: régóta akadozik az alkatrészellátás. Enyhén fogalmazva Is meghökkentő helyzet, hogy az iparban fölhasznált kötőelemek egyharmada házilag készül! Az előállítás költsége ily módon az indokoltnak a három-ötszöröse. S tegyük hozzá, hogy. évente több millió dollár értékben kell vásárolni Különféle csavarokat, alátéteket, szorítóbilincseket, s mégis többször alkatrész- hiánnyal * küszködnek a végtermékkibocsótók. A tényleges kiadások, s az utóbb említettekből származó veszteségek összege akkora, hogy abból több olyan üzemet lehetne építeni, amely ontaná a szükséges alkatrészeket. Persze, csak akkor, ha ez az összeg készpénzben állna rendelkezésre. Maradt tehát a kikébysz«TO^oldás; a, va- . sáért. vett kocsi. .ü.. : Sokféleképpen lehet ezt magyarázni. Érdekeltségi ellentmondásokkal, ösztönzési hiányokkal vagy kooperációs zavarokkal. Az acélcsőből levágott alátétek. a kis sorozatban előállított bilincsek, anyák, csavarok, a három rosszból összerakott egy jó tehergépkocsi, nem csupán konkrét esetek. E véldák jelenségeket is kifejeznek. Azt. hogy adott fejlesztési forrásainkat nem mindig ésszerűen használjuk föl. hanem gyakran a sürgető igények alkalmi parancsainak engedelmeskedve. A vasáért vett kocsi hallatlanul drága mulatság. S nemcsak anyagi károkat okoz, keserves következményei vannak magatartásunkban, gondolkodásunkban. Nevezetesen, hogy a hivatalosan engedélyezett, megokolt pazarlás láttán az. aki a termelés végső pontján áll, már semmit sem tart igazán lényegesnek. Sem a technológiai előírásokat, sem az anyag- utalvónyozást. sem azt, hogy törje a fejét a célszerűbb munkaműveleteken. Ilyen közegben az ember szinte immunissá lesz a takarékosság, az ésszerűsítés. a szigorúbb technológiai fegyelem, a jobb minőség követelményeivel szemben, hiszen napi munkájáéban sorozatosan az ellenkezőjétől találkozhat, mégpedig hivatalos köntösben, utasítások, műveleti előírások. anyagkiyételezési jegyek formájában. N em ígér alapvető fordulatot ugyan, de lényeges lépést igen, hogy a hatodik ötéves tervben jelentősebb erők koncentrálódnak a háttéripar fejlesztésére. A vasukért vett kocsik egyike tehát kevésbé lesz napi forgalomban, ám marad azért még elegendő. Ezért továbbra . is elengedhetetlen a mindennapi gyakorlat Jcrl- ttkus •elemzése.'- Kétkedni kell abban, hogy a vasáért vett kocsi kifizetődik-e. Veress Tamás Lombikban a természet csodái A napokban megkezdte próbaüzemét a Meriklon Gazdasági Társulás új laboratóriuma a nagykovácsi Rozmaring Tsz-ben. A kilenc üzem közös gazdasági társulata ily módon a gyakorlatban is hasznosítja a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Növényélettani Intézete és a Rozmaring Tsz közös kutatási eredményeit, a gyümölcs, .szőlő és dísznövények szövettenyésztéssel történő vegetatív mik- roszaporitását. Az új módszerrel — a fajtaazo nosság megtartása mellett — rövid idő alatt milliós nagyságrendben állíthatják elő a betegségtől mentes, értékes szaporítóanyagot. A tervek szerint a teljes termelés július 1-én indul. Osztással gyökereztetlk a gerbe- ra vékony hajtásait (balra fent). A nevelőteremben optimális hö- és fényviszonyok mellett speciális táptalajon erősödnek a szaporított növények. Képünkön; Mór Katalin kertészmérnök és Mathuny Ru- dolfné kertésztechnikus, laborato- rlum vezető-helyettes a nevelöte- rembe helyezi a szaporított növényeket (Jobbra fent). Az egyik munkafázis; mikroszkó- pikus vizsgálattal alaposan ellenőrzik, nem fertőzte-e vírus a szaporításra behozott növényeket. Képünkön: Köteles Judit kertészmérnök (balra lent). * & %
