Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-28 / 123. szám
NA^cmös. ^/tíiía A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1981. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK Közművelődés kisvárosi körülmények között Határozatok és elhatározások Amikor közművelődésünk helyzetéről eredményeiről és gondjairól beszélünk, akkor a legfrissebb, a XII. kongresszuson hangzott határozat idevágó részleteinek a végrehajtásáról is szólunk. Ám ugyanakkor felidézzük az MSZMP Központi Bizottságának az 1974. március 20-án hozott határozatát is, hiszen közművelődési politikánk részleteiben és egészében is, mind a mai napig ennek végrehajtását szolgálja. Viselkedési kultúra Ha e határozat előzményeit is keressük, akkor feltétlenül érdemes az MSZMP X. kongresszusának dokumentumaiba is belelapozni. Egyebek között az itt következő mondat kedvéért: „a közművelődés további tökéletesítése szocialista továbbfejlődésünk egyik kibontakoztatásának, a szocialista demokrácia erősítésének, a termelési kultúra emelésének nélkülözhetetlen tényezője”. Amiből következik, hogy a közművelődés nem valamiféle reszortfeladat a vezető testületekben, hanem sokkal több annál. A közművelődési feladatok megoldása az egész társadalmat érinti. Az is kiolvasható az előzőekből, hogy a művelődő embertől egyáltalán nemcsak ismereteinek gyarapodását várjuk el, hanem a szocializmus alapelveihez igazodó viselkedési kultúra elsajátítását is. Amelyre szükség van a szocialista demokrácia ki- szélesítésekor, vagy egészen egyszerűen a munka és az élet minden percében. Nincs helyünk és időnk arra, hogy részletesen emlékezetünkbe idézzük három kongresszus döntéseit, vagy az említett közművelődési határozatot. Csupán arra emlékeztetjük olvasóinkat, hogy szűkebb pátriánkra vonatkozóan először az MSZMP megyei bizottsága, még 1974-ben, majd a megyei tanács hozott határozatot, 1975- ben, a közművelődéssel kapcsolatban. Végül a városi tanács testületé készítette el intézkedési tervét a nagykőrösi feladatokról 1975-ben. Kisebb hatáskörrel Valamennyi dokumentum elkészítői átérezték a közművelődés politikai jelentőségét, s 1 közművelődés fogalmát olyan átfogó értelemben használták, mint ahogy az előzőekben most is igyekeztünk megvilágítani. A közművelődési határozatról, s az említett megyei és városi intézkedési tervekről azóta is sok szó esett. Ezek közül említsük meg, csupán a példa kedvéért a városi tanács 1979-es egyik ülését, mely sokat segített a feladatok megoldásában. A napokban pedig az MSZMP városi bizottságának végrehajtó bizottsága vizsgálta meg a köz- művelődési határozat helyi végrehajtásának állását. Mellesleg egyes részkérdések, például a felnőttek oktatásának helyzete, a közelmúltban több alkalommal is szerepeltek a végrehajtó bizottság napirendjén. A téma persze nemcsak a város vezető testületéit érdekli. Alighanem valamennyien kíváncsiak vagyunk arra, hogy kisvárosi körülmények között, amikor pénzünkből szociális gondjaink megoldására is kell jusson, miként lehet olyan közművelődési helyzetet kialakítani, olyan kulturális légkört megteremteni, mellyel mindenki elégedett. Kíváncsiságunk kielégítésére felsorolhatnánk a határozatokat, a minapiakat, vagy a régieket, méghozzá eredményeinkkel együtt, ám ebben az esetben valójában csak a lehetőségekről beszélnénk. A közművelődés kereteiről. Ha a valóságot akarjuk elemezni, akkor szólnunk kell önmagunkról is. Rólunk, nagykőrösiekről, akik megteremtettük a korábbinál jobb közművelődési lehetőségeket, aztán vagy éltünk velük vagy nem. Figyelembe kell vennünk tehát azt a tényt, hogy a közművelődésnek, igaz, hogy kisebb hatáskörrel, de éppúgy munkásai vagyunk valamennyien, mint a művelődési intézmények munkatársai. A testületi határozatok rendszerint olyasmiket mondanak ki, hogy meg kell nyitni az ifjúsági klubházat, hatmillió forintért fel kell újítani az Arany János Művelődési Központot, ki kell alakítani az értelmes együttműködést a köz- művelődési intézmények és az üzemek között. Nos, ha ezeket vesszük sorra, akkor nyugodt lélekkel kijelenthetjük, hogy városunk okosan próbálta végrehajtani a közművelődési határozatot és szépek az eredményei. Senki sem hallgatja Igen ám, de a testületi határozatok mellé, bármennyire demokratikus alapon létrejött testületekről van is szó, odakívánkozik a közösség elhatározása is. Alapvetően arról, hogy kihasználja a megteremtett lehetőségeket. Sajnos, ma még leginkább ezekkel az elhatározásokkal van baj. A város szinte erőn felül épített lakásokat, hogy minél többen kulturáltan éinessünk. De nem tudunk, mert hiába az összkomfortos lakás, ha a szomszédok vagy saját magunk viselkedési kulturálatlansága lehetetlenné teszi benne az életet. Hiába van ifjúsági klubház, kellemes környezettel szolgáló vendéglő; ha a táncos estekre — magyarul diszkóműsorokra — jobb érzésű ember egyszerűen nem mer bemenni. Hiába mond egyszerre öt Kos-5 suth-díjas színész gyönyörűen verset a színpadon, ha senki sem hallgatja, s feleslegesen iratkozik be a felnőtt valamilyen iskolába, ha két hónap múlva lemorzsolódik. Ha kiderül róluk A határozatok jók. Mi kértük valamennyit. Végrehajtásuk, higyjék el az adatok felsorolása nélkül is, jól halad. Ideje volna hát végre felnőnünk saját kívánságainkhoz. Egyébiránt a legújabb határozatoknak legfontosabb mondanivalója az, hogy a közműve lődés dolgozóinak nemcsak a kérések teljesítése, hanem az igények felkeltése is a dolga. Persze az igazi igény nem az, hogy most elhatározzuk: itt, Nagykőrösön kell felépíteni a Nemzeti Színházat. Igényről akkor beszélhetünk, ha kiderül rólunk, hogy képtelenek vagyunk színházba járás nélkül élni. Ha kiderül... Kijelenteni nem elég. Farkas Péter Megkezdődtek a majálisok A szép tavaszi idő beköszöntővel elérkezett az általános iskolások hagyományos majálisainak, ideje is. Elsőként a Petőfi Sándor általános iskola kisdiákjai keresték fel a már zöldbe öltözött Pálfája- erdőt. Termelők és a gyár A Nagykőrösi Konzervgyár termeltetési főosztálya június 2-án, kedden délelőtt 10 órakor szezon előtti tanácskozást tart, melyre meghívta a vállalattal szerződéses kapcsolatban álló mezőgazdasági nagyüzemek képviselőit is. A tanácskozáson értékelik a nyersanyag-felvásárlás tavalyi adatait, megbeszélik az idei feladatokat és szó esik majd a távlati fejlesztési elképzelésekről. A gyár szakemberei külön előadásokban foglalkoznak a göngyölegforgalom, az árubeszállítás és a nyersanyagminősítés alapvető kérdéseivel. Ételhordóban is A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ tormási bisztrójában mindig sok a dolga Sági Gá- borné és Szemenyei Antalné szakácsnak. Nemcsak az étté remben akadnak vendégek szép számmal, hanem legalább százan ételhordóban viszik el a finom ebédet. Egyébként ez a konyha látja el az ITV, a PECSOV és a Monori Kefegyár dolgozóit is ebéddel. Varga Irén (elvétele A jászok eredete Falu települt a kocséri pusztán Hatalmas nyájakat legeltettek A KOCSÉRIAK JÁSZOK és származásuk tudata büszkévé teszi őket. Közeli történetüket minden iskolás gyermek ismeri, távoli múltjuk azonban szelíd homályba vész, őshazájukról inkább föltevések vannak, mint igazolások. Nem szégyen ez, hisz’ a magyarság őstörténetében éppen olyan sok a bizonytalanság, mint akárhány európai népében. A megbízható történelem a népek önnön írásbeliségével kezdődik, ami azelőtt volt, arról csak részleteket tudhatunk a szomszédok nagyon is ellenőrzésre szoruló följegyzéseiből, a modem nyelvtudományból, régészetből, embertani mérésekből és a néprajz világából. A tudomány a jászokat az indoeurópai nyelvcsaládba sorolja, az iráni csoport népéhez. Alán ivadék a jász és az őszét. Az oszétok élénken érdeklődnek nyugatra szakadt rokonaik iránt. A Kaukázus messze esik a Jászságtól, ez azonban nem akadálya sem a tudománynak, sem a közös ős keresésének. A közös ősök hétszázötven évet meghaladó időkben a Meotisz-tenger vidékén szenvedték el a világhódító mongol tatárok megsemmisítő katonai csapását, a Kalka folyónál 1223-ban. Ez az első említés a jászokról, akik a krónikák szerint a kunok segédcsapatai voltak. Föltehető, hogy a kunok nomád törzsszövetségébe néhány jász törzs is tartozott, annak ellenére, hogy a kunok török eredetűek, ez azonban akkor nem volt akadálya az összefogásnak. A másik nyelvénél fontosabb volt a közös vállalkozás, a közös védelem a támadások ellen, nem utolsósorban a közösein végzett elvándorlás. A vesztes csata után a kunok nyugatra vonultak az Al-Dunához és lakták meg a vidéket évszázadokra. Magyar történeti kútfők mondják, hogy Kumániába a mi keresztény térítőink jártak ki a pogány kunokhoz. Az al-du- nai kunokat hívta be IV. Béla királyunk 1239-ben. A kunok részben bejöttek, részben kint maradtak. A jászokról azonban a kalkai csata óta semmi híradásunk nincsen. Száz esztendő után ír róluk, mint hazai jassokról Róbert Károly király, 1323-ban. A jászoknak a kunokkal egy időben való betelepítése általánosan elfogadott tény, igazolják a hazai törvények, melyek jogilag a jászok és a kunok között nem tettek különbséget Döntő jelentőségű valóság a két jövevény népnek a patrimóniumban való elhelyezése, a királyok magánföldesúri birtokain esett változtatások nem sértették az engedetlen magyar földbirtokos nemességet, bajok származtak volna az arisztokrácia megbántásával a veszély óráiban. A Kárpáton túli országokban már füstölögtek a fölgyújtott faluk és temetetle- nül hevertek a tatár szab- lyáktól legyilkoltak holttestei. A király tudott ezekről, és országunk védelmét akarta erősíteni a jövevényekkel, akiknek létszámát a korrekcióra szoruló Rogerius negyvenezer családra számlálta. A szabad jászok és kunok népét a magyar törvények a nemesség hadbahívásakor ugyancsak személyes fölkelésre kötelezték, peres ügyekben nem tartoztak a vármegyék főispánjai alá, főbírójuk az ország' nádora volt, alti oltalmazta őket az erőszakos adóztatások ellen. Kiváltságaikat az 1514. évi törvény szüntette meg, adózásra és tizedfizetés- re kötelezvén őket, majd a Tripartitum sorolta be mindnyájukat a jobbágyok közé. A TÖRÖKKORI NÉPMOZGÁSOK a jász egységet megbontották, közéjük magyar és nem magyar lakosság keveredett. Fekete Lajos nyelvtudós az 1546—50. közötti török összeírásokban csupán húsz százalék alán nevű családot talált a jász falukban. Szekfű Gyula történetíró az őslakosságot 45 százaléknak véli. A a harcok idején a jászok fölmenekültek a Felvidék hadak nem járta vidékeire, és amikor a magyar kapitányok, mind a török basák csalogatásaira visszatértek, felvidéki magyarok is csatlakoztak hozzájuk. így tehát a XVI. században már nem azonosíthatók a jászok az eredeti etnikummal. Mégis, ez a kevert népesség 1567 táján szilárd, napjainkig tartó jász közösséggé kapcsolódott, midőn az ország törvényei három egységre osztották a Jászkunságot: Jászságra, Nagykunságra és Kiskunságra. Huszonöt év múlva e kerületeket megszüntették és vármegyékbe sorolták, a Jászságot Heves megyébe. A jászság-tudat régen nem a vérségi eredetre, hanem a kiváltság előnyére vonatkozott. Ma inkább érzelmi kötődésű. A török elleni háborúk költségeire a három jászkun Új szolgáltatások Menetrendszerűen Textiltisztítás Dél-Pest megyében A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat városunkban levő textiltisztító üzeme 35 állandó vállalóhelyről és 30 közülettől kapja a mosási és vegytisztítási munkát. A közü- letek kisebb része az üzembe saját járművel szállítja a holmiját. Ennél jóval több azoknak a megrendelőknek a száma. akik az üzem gépkocsiját veszik igénybe a szállításokhoz. Tavaly januárban azután, új kezdeményezésként, üzembe helyeztek egy mozgó vállalóhelyet is. — Miért volt erre szükség? — A községekben élők igényei is megnőttek a szolgáltatásaink iránt. Viszont állandó vállalóhelyek kialakítása nem látszott gazdaságosnak. A mozgó átvevőhely, vagyis egy átalakított autóbusz útnak indítása lehetett az egyetlen célszerű megoldás. A gépkocsivezető egyúttal az átvevő is. — Az autóbusszal összesen 31 települést köresünk fel. Ezeken a helyeken már tudják, hogy a menetrendszerűen közlekedő jármű mikor ér oda a kijelölt helyre. Egyébként Pest megye déli területein szoktunk járni és munkát vállalni, melyet azután a nagykőrösi üzemben végzünk el. A vállalási idő 1 hét. A közületeknek és a lakosságnak egyaránt. Néhány nappal ezelőtt új szolgáltatást is bevezettek. — Népgazdasági és gazdaságossági szempontok alapján, együttműködési szerződést kötöttünk az Óbuda Tsz-szel. Ennek értelmében az említett 31 településen nemcsak a textil- féleségeket vesszük át, hanem a használt személygépkocsigumikat is, melyeket utánfu- tóztatni szeretnének tulajdonosaik. Ezeken a helyeken kívül Abonyban és Cegléden is átveszünk gumiabroncsokat. — Az utánfutózott autógumikat egy hét múlva már visz- sza is szállítjuk a megrendelőhöz. A kísérleti jelleggel bevezetett szolgáltatásunk iránt máris nagy az érdeklődés. K. K. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Marsa és Fehér nyert Nemzetközi birkózóverseny Cegléden ötödször került sor a hagyományos győzelemnapi serdülő-úttörő kötöttfogású birkózóversenyre. Az ország legjobb nevelő birkózóegyesületei mellett az NDK- bajnokkal szereplő Suhl megyei válogatott, valamint a jugoszláviai zentaiak részvétele tette még színvonalasabbá és nemzetközivé az egyébként is jó vetélkedést Négy évjárat 226 fiatalja együtt küzdött. A Nk. Kinizsi fiataljai a népes mezőnyben jól, szerepeltek. Négyen a döntők előtt búcsúztak, legjobbjuk a következők voltak. A 38 kilogrammosok súly- fcsopoirtjában (32 induló): 1. Marsa István, 9 tusgyőzelmében a külföldiek elleni sikere is benne van, a verseny kerületet a ki nos tár. eladta félmillió forinton a német lovagrendnek 1702-ben. Tíz év múlva a rendek tiltakozására zálogbirtokká változtatták. A zálogot a pesti rokkantak háza vette át, végül a jászok maguk váltották meg a Jászságot 1745-ben, visszaszerezvén földjeikkel együtt régi kiváltságaikat is. Ennek örömére 1845. május 20-án, a re- dempció százados évfordulóját fényesen megülték. A XVIII. SZÁZADBAN a Jászság teljesen benépesült, a Nagykunság lazábban, hézagosán a Kiskunság. Ezt a végeláthatatlan pusztaságot a szegedi, a kecskeméti és a körösi gazdák bérelték, ezt követelték vissza a jászok. Sikerült is kiszorítani az idegen bérlőket nagy részben, a pusztákat megváltották és hatalmas nyájakat legeltettek rajtuk. Minden jász városnak jutott egy-két puszta, a jászapátiaknak Kömpöc és Kőcser. Eleinte Kőcsert sem nem szántották, sem nem lakták, a pásztorokon, csőszökön és pusztabirákon kívül itt mások nem éltek. Majd las- san-lassan húzódni kezdtek lefelé a hetven kilométeres utakon az apátiak ekéikkel, vetőmaggal, boronákkal, a földeket szántani kezdték. 1820- ban még csak ötvenketten, huszonöt év múlva háromszázan. Az ugrásszerű gyarapodás 1850-ben, a magyar polgári forradalom után következett hatszázhúsz lakossal. Ekkor érlelődött meg az önállóság gondolata, és Kocsér pusztabokor 1877-ben községgé alakult. Kitűnő monográfiájának szerzője, Antal Domokosáé írja: „A jász nép kötelékébe való tartozás erős a kocsériakban, számos család tartja a rokonságot a jászapátiakkal, augusztus 20-án az apátiak jönnek ide tömegesen, szeptember 8-án a kocsériak utaznak /öl Jászapátiba”. Hídvégi Lajos legkiemelkedőbb teljesítményét nyújtotta. 42 kg (28): 1. Fehér Zoltán, nagyon jó teljesítménnyel, az NDK-bajno- kát is kétvállra fektette. 53 kg (21): 3. Balogh Zoltán, az élen körbeverés után, egyenlő pontszámmal kevesebb győzelme miatt szorult a harmadik helyre. A csapatversenyben a 16- os mezőnyben a körösiek a negyedik helyen végeztek. A fővárosiak közül a BVSC 32 versenyzővel is csak a 7. lett. Igen erős és népes mezőny volt a Bp. Honvéd kétnapos fővárosi országos serdülő kötöttfogású versenyén. A Nk. Kinizsi négy fiatalja közül Kurdi szerepelt a legjobban, aki 31 fős súlycsoportjában a legjobb nyolcig jutott. Tekézők NB III-as tekézőink a temetőhegyi tekecsarnokban, a megyeiek idegenben lépteik küzdőtérre az újabb csapat- bajnoki pontokért. Az NB Ill-ban: Aszódi Spartacus—Nk. Mészáros Tsz SK 6:2 (2294—2267). Nk.: Bekő 371, Kasza 370, Lóczy 415 (1), Farkas J. 369, Mikulás 341, Kovács 401 (1). A megyei rangadón a középmezőnyben levő, egységesebb vendégek jobb játékot nyújtottak az idegeskedő helyieknél. A megyei bajnokságban. KÖZGÉP (Cegléd) C—Nk. Mészáros Tsz SK B 6:2 (2363— 2254), a körösi tartalékok jó faeredményt értek el, de ellenfelük még jobbat; egyéni pontszerzők: Petrovics (395) és Rátóti (390). Gödöllői SC —Volánbusz (Nk.) 6:2 (2083— 2082); a jegyzőkönyv írásánál a gödöllőiek nem voltak tárgyilagosak, így az autóbuszosok helyett ők győztek. Egyéni pontszerző: Váradi (360) és Tóth S. (351). Kisegítő iskolások A Kisegítő iskolások megyei asztalitenisz-versenyét Abonyban rendezték. A nagykőrösi Dobos László igen jól szerepelt: fiú egyéniben az első helyen végzett. A megyei négy tusa versenyen 11 iskola tanulói vettek részt. A körösi fiúcsapat negyedik lett, Dobos László 800 méteren 2:27.7 perccel szintén negyedik. S. Z. Moziműsor Pogány Madonna. Színes magyar bűnügyi filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Apacsok. Színes, szinkronizált NDK-kalandfilm, fél 4- kor. Rítus. Színes svéd film. (18 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. íSSN 0133—2708 (Nagykőröst Hírlapi J k
