Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-28 / 123. szám

NA^cmös. ^/tíiía A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1981. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK Közművelődés kisvárosi körülmények között Határozatok és elhatározások Amikor közművelődésünk helyzetéről eredményeiről és gondjairól beszélünk, akkor a legfrissebb, a XII. kong­resszuson hangzott határozat idevágó részleteinek a végre­hajtásáról is szólunk. Ám ugyanakkor felidézzük az MSZMP Központi Bizottsá­gának az 1974. március 20-án hozott határozatát is, hiszen közművelődési politikánk részleteiben és egészében is, mind a mai napig ennek végrehajtását szolgálja. Viselkedési kultúra Ha e határozat előzményeit is keressük, akkor feltétlenül érdemes az MSZMP X. kong­resszusának dokumentumaiba is belelapozni. Egyebek kö­zött az itt következő mondat kedvéért: „a közművelődés további tökéletesítése szocia­lista továbbfejlődésünk egyik kibontakoztatásának, a szocia­lista demokrácia erősítésének, a termelési kultúra emelésének nélkülözhetetlen tényezője”. Amiből következik, hogy a közművelődés nem valamiféle reszortfeladat a vezető testüle­tekben, hanem sokkal több an­nál. A közművelődési felada­tok megoldása az egész tár­sadalmat érinti. Az is kiolvas­ható az előzőekből, hogy a mű­velődő embertől egyáltalán nemcsak ismereteinek gyara­podását várjuk el, hanem a szocializmus alapelveihez iga­zodó viselkedési kultúra elsa­játítását is. Amelyre szükség van a szocialista demokrácia ki- szélesítésekor, vagy egészen egyszerűen a munka és az élet minden percében. Nincs helyünk és időnk ar­ra, hogy részletesen emléke­zetünkbe idézzük három kong­resszus döntéseit, vagy az em­lített közművelődési határoza­tot. Csupán arra emlékeztetjük olvasóinkat, hogy szűkebb pát­riánkra vonatkozóan először az MSZMP megyei bizottsága, még 1974-ben, majd a megyei tanács hozott határozatot, 1975- ben, a közművelődéssel kap­csolatban. Végül a városi ta­nács testületé készítette el in­tézkedési tervét a nagykőrösi feladatokról 1975-ben. Kisebb hatáskörrel Valamennyi dokumentum el­készítői átérezték a közműve­lődés politikai jelentőségét, s 1 közművelődés fogalmát olyan átfogó értelemben használták, mint ahogy az előzőekben most is igyekeztünk megvilá­gítani. A közművelődési hatá­rozatról, s az említett megyei és városi intézkedési tervekről azóta is sok szó esett. Ezek közül említsük meg, csupán a példa kedvéért a vá­rosi tanács 1979-es egyik ülé­sét, mely sokat segített a fel­adatok megoldásában. A na­pokban pedig az MSZMP vá­rosi bizottságának végrehajtó bizottsága vizsgálta meg a köz- művelődési határozat helyi végrehajtásának állását. Mel­lesleg egyes részkérdések, pél­dául a felnőttek oktatásának helyzete, a közelmúltban több alkalommal is szerepeltek a végrehajtó bizottság napirend­jén. A téma persze nemcsak a város vezető testületéit érdek­li. Alighanem valamennyien kíváncsiak vagyunk arra, hogy kisvárosi körülmények között, amikor pénzünkből szociális gondjaink megoldására is kell jusson, miként lehet olyan közművelődési helyzetet kiala­kítani, olyan kulturális légkört megteremteni, mellyel min­denki elégedett. Kíváncsiságunk kielégítésére felsorolhatnánk a határozato­kat, a minapiakat, vagy a ré­gieket, méghozzá eredmé­nyeinkkel együtt, ám ebben az esetben valójában csak a le­hetőségekről beszélnénk. A közművelődés kereteiről. Ha a valóságot akarjuk elemezni, akkor szólnunk kell önma­gunkról is. Rólunk, nagykőrösiekről, akik megteremtettük a korábbinál jobb közművelődési lehetősé­geket, aztán vagy éltünk velük vagy nem. Figyelembe kell vennünk tehát azt a tényt, hogy a közművelődésnek, igaz, hogy kisebb hatáskörrel, de éppúgy munkásai vagyunk va­lamennyien, mint a művelődé­si intézmények munkatársai. A testületi határozatok rend­szerint olyasmiket mondanak ki, hogy meg kell nyitni az ifjúsági klubházat, hatmillió forintért fel kell újítani az Arany János Művelődési Köz­pontot, ki kell alakítani az ér­telmes együttműködést a köz- művelődési intézmények és az üzemek között. Nos, ha eze­ket vesszük sorra, akkor nyu­godt lélekkel kijelenthetjük, hogy városunk okosan próbál­ta végrehajtani a közművelő­dési határozatot és szépek az eredményei. Senki sem hallgatja Igen ám, de a testületi ha­tározatok mellé, bármennyire demokratikus alapon létrejött testületekről van is szó, oda­kívánkozik a közösség elha­tározása is. Alapvetően arról, hogy kihasználja a megterem­tett lehetőségeket. Sajnos, ma még leginkább ezekkel az el­határozásokkal van baj. A vá­ros szinte erőn felül épített la­kásokat, hogy minél többen kulturáltan éinessünk. De nem tudunk, mert hiába az össz­komfortos lakás, ha a szom­szédok vagy saját magunk vi­selkedési kulturálatlansága le­hetetlenné teszi benne az éle­tet. Hiába van ifjúsági klubház, kellemes környezettel szolgáló vendéglő; ha a táncos estekre — magyarul diszkóműsorok­ra — jobb érzésű ember egy­szerűen nem mer bemenni. Hiába mond egyszerre öt Kos-5 suth-díjas színész gyönyörűen verset a színpadon, ha senki sem hallgatja, s feleslegesen iratkozik be a felnőtt valami­lyen iskolába, ha két hónap múlva lemorzsolódik. Ha kiderül róluk A határozatok jók. Mi kér­tük valamennyit. Végrehajtá­suk, higyjék el az adatok fel­sorolása nélkül is, jól halad. Ideje volna hát végre felnő­nünk saját kívánságainkhoz. Egyébiránt a legújabb határo­zatoknak legfontosabb monda­nivalója az, hogy a közműve lődés dolgozóinak nemcsak a kérések teljesítése, hanem az igények felkeltése is a dolga. Persze az igazi igény nem az, hogy most elhatározzuk: itt, Nagykőrösön kell felépíteni a Nemzeti Színházat. Igényről akkor beszélhetünk, ha kide­rül rólunk, hogy képtelenek vagyunk színházba járás nél­kül élni. Ha kiderül... Kijelenteni nem elég. Farkas Péter Megkezdődtek a majálisok A szép tavaszi idő bekö­szöntővel elérkezett az általá­nos iskolások hagyományos majálisainak, ideje is. Első­ként a Petőfi Sándor általános iskola kisdiákjai keresték fel a már zöldbe öltözött Pálfája- erdőt. Termelők és a gyár A Nagykőrösi Konzervgyár termeltetési főosztálya június 2-án, kedden délelőtt 10 óra­kor szezon előtti tanácskozást tart, melyre meghívta a válla­lattal szerződéses kapcsolatban álló mezőgazdasági nagyüze­mek képviselőit is. A tanács­kozáson értékelik a nyers­anyag-felvásárlás tavalyi ada­tait, megbeszélik az idei fel­adatokat és szó esik majd a távlati fejlesztési elképzelések­ről. A gyár szakemberei külön előadásokban foglalkoznak a göngyölegforgalom, az árube­szállítás és a nyersanyagminő­sítés alapvető kérdéseivel. Ételhordóban is A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ tormási bisztrójában mindig sok a dolga Sági Gá- borné és Szemenyei Antalné szakácsnak. Nemcsak az étté remben akadnak vendégek szép számmal, hanem legalább százan ételhordóban viszik el a finom ebédet. Egyébként ez a konyha látja el az ITV, a PECSOV és a Monori Kefe­gyár dolgozóit is ebéddel. Varga Irén (elvétele A jászok eredete Falu települt a kocséri pusztán Hatalmas nyájakat legeltettek A KOCSÉRIAK JÁSZOK és származásuk tudata büsz­kévé teszi őket. Közeli törté­netüket minden iskolás gyer­mek ismeri, távoli múltjuk azonban szelíd homályba vész, őshazájukról inkább föltevések vannak, mint igazolások. Nem szégyen ez, hisz’ a magyarság őstörténetében éppen olyan sok a bizonytalanság, mint akárhány európai népében. A megbízható történelem a né­pek önnön írásbeliségével kez­dődik, ami azelőtt volt, arról csak részleteket tudhatunk a szomszédok nagyon is ellenőr­zésre szoruló följegyzéseiből, a modem nyelvtudományból, régészetből, embertani méré­sekből és a néprajz világából. A tudomány a jászokat az indoeurópai nyelvcsaládba so­rolja, az iráni csoport népé­hez. Alán ivadék a jász és az őszét. Az oszétok élénken ér­deklődnek nyugatra szakadt rokonaik iránt. A Kaukázus messze esik a Jászságtól, ez azonban nem akadálya sem a tudománynak, sem a közös ős keresésének. A közös ősök hét­százötven évet meghaladó időkben a Meotisz-tenger vi­dékén szenvedték el a világ­hódító mongol tatárok meg­semmisítő katonai csapását, a Kalka folyónál 1223-ban. Ez az első említés a jászokról, akik a krónikák szerint a ku­nok segédcsapatai voltak. Föltehető, hogy a kunok no­mád törzsszövetségébe néhány jász törzs is tartozott, annak ellenére, hogy a kunok török eredetűek, ez azonban akkor nem volt akadálya az össze­fogásnak. A másik nyelvénél fontosabb volt a közös vállal­kozás, a közös védelem a tá­madások ellen, nem utolsó­sorban a közösein végzett el­vándorlás. A vesztes csata után a kunok nyugatra vonul­tak az Al-Dunához és lakták meg a vidéket évszázadokra. Magyar történeti kútfők mond­ják, hogy Kumániába a mi keresztény térítőink jártak ki a pogány kunokhoz. Az al-du- nai kunokat hívta be IV. Bé­la királyunk 1239-ben. A ku­nok részben bejöttek, részben kint maradtak. A jászokról azonban a kalkai csata óta semmi híradásunk nincsen. Száz esztendő után ír róluk, mint hazai jassokról Róbert Károly király, 1323-ban. A jászoknak a kunokkal egy időben való betelepítése általánosan elfogadott tény, igazolják a hazai törvények, melyek jogilag a jászok és a kunok között nem tettek kü­lönbséget Döntő jelentőségű valóság a két jövevény nép­nek a patrimóniumban való elhelyezése, a királyok ma­gánföldesúri birtokain esett változtatások nem sértették az engedetlen magyar földbirto­kos nemességet, bajok szár­maztak volna az arisztokrácia megbántásával a veszély óráiban. A Kárpáton túli or­szágokban már füstölögtek a fölgyújtott faluk és temetetle- nül hevertek a tatár szab- lyáktól legyilkoltak holttestei. A király tudott ezekről, és országunk védelmét akarta erősíteni a jövevényekkel, akiknek létszámát a korrek­cióra szoruló Rogerius negy­venezer családra számlálta. A szabad jászok és kunok népét a magyar törvények a nemesség hadbahívásakor ugyancsak személyes fölkelés­re kötelezték, peres ügyekben nem tartoztak a vármegyék főispánjai alá, főbírójuk az ország' nádora volt, alti oltal­mazta őket az erőszakos adóz­tatások ellen. Kiváltságaikat az 1514. évi törvény szüntette meg, adózásra és tizedfizetés- re kötelezvén őket, majd a Tripartitum sorolta be mind­nyájukat a jobbágyok közé. A TÖRÖKKORI NÉPMOZ­GÁSOK a jász egységet meg­bontották, közéjük magyar és nem magyar lakosság keve­redett. Fekete Lajos nyelvtu­dós az 1546—50. közötti török összeírásokban csupán húsz százalék alán nevű családot talált a jász falukban. Szekfű Gyula történetíró az őslakos­ságot 45 százaléknak véli. A a harcok idején a jászok föl­menekültek a Felvidék hadak nem járta vidékeire, és ami­kor a magyar kapitányok, mind a török basák csalogatá­saira visszatértek, felvidéki magyarok is csatlakoztak hoz­zájuk. így tehát a XVI. szá­zadban már nem azonosítha­tók a jászok az eredeti etni­kummal. Mégis, ez a kevert népesség 1567 táján szilárd, napjainkig tartó jász közös­séggé kapcsolódott, midőn az ország törvényei három egy­ségre osztották a Jászkunsá­got: Jászságra, Nagykunságra és Kiskunságra. Huszonöt év múlva e kerületeket megszün­tették és vármegyékbe sorol­ták, a Jászságot Heves me­gyébe. A jászság-tudat régen nem a vérségi eredetre, ha­nem a kiváltság előnyére vo­natkozott. Ma inkább érzelmi kötődésű. A török elleni háborúk költségeire a három jászkun Új szolgáltatások Menetrendszerűen Textiltisztítás Dél-Pest megyében A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat városunk­ban levő textiltisztító üzeme 35 állandó vállalóhelyről és 30 közülettől kapja a mosási és vegytisztítási munkát. A közü- letek kisebb része az üzembe saját járművel szállítja a hol­miját. Ennél jóval több azok­nak a megrendelőknek a szá­ma. akik az üzem gépkocsiját veszik igénybe a szállítások­hoz. Tavaly januárban azután, új kezdeményezésként, üzembe helyeztek egy mozgó vállaló­helyet is. — Miért volt erre szükség? — A községekben élők igé­nyei is megnőttek a szolgálta­tásaink iránt. Viszont állandó vállalóhelyek kialakítása nem látszott gazdaságosnak. A moz­gó átvevőhely, vagyis egy át­alakított autóbusz útnak indí­tása lehetett az egyetlen cél­szerű megoldás. A gépkocsive­zető egyúttal az átvevő is. — Az autóbusszal összesen 31 települést köresünk fel. Ezeken a helyeken már tudják, hogy a menetrendszerűen köz­lekedő jármű mikor ér oda a kijelölt helyre. Egyébként Pest megye déli területein szoktunk járni és munkát vállalni, me­lyet azután a nagykőrösi üzemben végzünk el. A válla­lási idő 1 hét. A közületeknek és a lakosságnak egyaránt. Néhány nappal ezelőtt új szolgáltatást is bevezettek. — Népgazdasági és gazdasá­gossági szempontok alapján, együttműködési szerződést kö­töttünk az Óbuda Tsz-szel. En­nek értelmében az említett 31 településen nemcsak a textil- féleségeket vesszük át, hanem a használt személygépkocsi­gumikat is, melyeket utánfu- tóztatni szeretnének tulajdono­saik. Ezeken a helyeken kívül Abonyban és Cegléden is át­veszünk gumiabroncsokat. — Az utánfutózott autógu­mikat egy hét múlva már visz- sza is szállítjuk a megrendelő­höz. A kísérleti jelleggel beve­zetett szolgáltatásunk iránt máris nagy az érdeklődés. K. K. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Marsa és Fehér nyert Nemzetközi birkózóverseny Cegléden ötödször került sor a hagyományos győzelemna­pi serdülő-úttörő kötöttfogá­sú birkózóversenyre. Az or­szág legjobb nevelő birkózó­egyesületei mellett az NDK- bajnokkal szereplő Suhl me­gyei válogatott, valamint a ju­goszláviai zentaiak részvéte­le tette még színvonalasab­bá és nemzetközivé az egyéb­ként is jó vetélkedést Négy évjárat 226 fiatal­ja együtt küzdött. A Nk. Kinizsi fiataljai a né­pes mezőnyben jól, szerepel­tek. Négyen a döntők előtt búcsúztak, legjobbjuk a kö­vetkezők voltak. A 38 kilogrammosok súly- fcsopoirtjában (32 induló): 1. Marsa István, 9 tusgyőzelmé­ben a külföldiek elleni sike­re is benne van, a verseny kerületet a ki nos tár. eladta fél­millió forinton a német lo­vagrendnek 1702-ben. Tíz év múlva a rendek tiltakozására zálogbirtokká változtatták. A zálogot a pesti rokkantak há­za vette át, végül a jászok maguk váltották meg a Jász­ságot 1745-ben, visszaszerez­vén földjeikkel együtt régi kiváltságaikat is. Ennek örö­mére 1845. május 20-án, a re- dempció százados évfordulóját fényesen megülték. A XVIII. SZÁZADBAN a Jászság teljesen benépesült, a Nagykunság lazábban, hézago­sán a Kiskunság. Ezt a vége­láthatatlan pusztaságot a sze­gedi, a kecskeméti és a kö­rösi gazdák bérelték, ezt kö­vetelték vissza a jászok. Si­került is kiszorítani az ide­gen bérlőket nagy részben, a pusztákat megváltották és ha­talmas nyájakat legeltettek rajtuk. Minden jász városnak jutott egy-két puszta, a jász­apátiaknak Kömpöc és Kő­cser. Eleinte Kőcsert sem nem szántották, sem nem lakták, a pásztorokon, csőszö­kön és pusztabirákon kívül itt mások nem éltek. Majd las- san-lassan húzódni kezdtek lefelé a hetven kilométeres utakon az apátiak ekéikkel, ve­tőmaggal, boronákkal, a föl­deket szántani kezdték. 1820- ban még csak ötvenketten, huszonöt év múlva háromszá­zan. Az ugrásszerű gyarapo­dás 1850-ben, a magyar pol­gári forradalom után követ­kezett hatszázhúsz lakossal. Ekkor érlelődött meg az ön­állóság gondolata, és Kocsér pusztabokor 1877-ben község­gé alakult. Kitűnő monográ­fiájának szerzője, Antal Do­mokosáé írja: „A jász nép kötelékébe való tartozás erős a kocsériakban, számos család tartja a rokonságot a jászapá­tiakkal, augusztus 20-án az apátiak jönnek ide tömegesen, szeptember 8-án a kocsériak utaznak /öl Jászapátiba”. Hídvégi Lajos legkiemelkedőbb teljesítmé­nyét nyújtotta. 42 kg (28): 1. Fehér Zoltán, nagyon jó tel­jesítménnyel, az NDK-bajno- kát is kétvállra fektette. 53 kg (21): 3. Balogh Zoltán, az élen körbeverés után, egyen­lő pontszámmal kevesebb győ­zelme miatt szorult a harma­dik helyre. A csapatversenyben a 16- os mezőnyben a körösiek a negyedik helyen végez­tek. A fővárosiak közül a BVSC 32 versenyzővel is csak a 7. lett. Igen erős és népes mezőny volt a Bp. Honvéd kétnapos fővárosi országos serdülő kö­töttfogású versenyén. A Nk. Kinizsi négy fiatalja közül Kurdi szerepelt a legjobban, aki 31 fős súlycsoportjában a legjobb nyolcig jutott. Tekézők NB III-as tekézőink a te­metőhegyi tekecsarnokban, a megyeiek idegenben lépteik küzdőtérre az újabb csapat- bajnoki pontokért. Az NB Ill-ban: Aszódi Spar­tacus—Nk. Mészáros Tsz SK 6:2 (2294—2267). Nk.: Bekő 371, Kasza 370, Lóczy 415 (1), Farkas J. 369, Mikulás 341, Kovács 401 (1). A megyei rangadón a középmezőnyben levő, egységesebb vendégek jobb játékot nyújtottak az idegeskedő helyieknél. A megyei bajnokságban. KÖZGÉP (Cegléd) C—Nk. Mé­száros Tsz SK B 6:2 (2363— 2254), a körösi tartalékok jó faeredményt értek el, de el­lenfelük még jobbat; egyéni pontszerzők: Petrovics (395) és Rátóti (390). Gödöllői SC —Volánbusz (Nk.) 6:2 (2083— 2082); a jegyzőkönyv írásá­nál a gödöllőiek nem voltak tárgyilagosak, így az autóbu­szosok helyett ők győztek. Egyéni pontszerző: Váradi (360) és Tóth S. (351). Kisegítő iskolások A Kisegítő iskolások me­gyei asztalitenisz-versenyét Abonyban rendezték. A nagy­kőrösi Dobos László igen jól szerepelt: fiú egyéniben az el­ső helyen végzett. A megyei négy tusa versenyen 11 iskola tanulói vettek részt. A körö­si fiúcsapat negyedik lett, Dobos László 800 méteren 2:27.7 perccel szintén negye­dik. S. Z. Moziműsor Pogány Madonna. Színes magyar bűnügyi filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Apacsok. Színes, szinkroni­zált NDK-kalandfilm, fél 4- kor. Rítus. Színes svéd film. (18 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. íSSN 0133—2708 (Nagykőröst Hírlapi J k

Next

/
Thumbnails
Contents