Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-27 / 122. szám

«ír. vrr 1981. MÄJUS 27., SZERDA Iff fix» /I KISZ X. kongresszusán Pest megyét képviselik Paczelt Csilla, a váci közgazdasági szakközépiskola tanulója Rácz Zoltán, a Soóky Attila, a Monori Állami váci mezőgazdasá­Gazdaság gépsze­relője gi szakközépisko­la tanulója Szabó László, az Ezermester és Üt- törőbolt Vállalat gazdasági igazgató- helyettese, a KISZ KB PEB tagja Szigethy György, a Szilágyi Jánosné, a sződi Virágzó Tsz tápiószentmártoni kertésze Aranyszarvas Tsz telepvezető-he­lyettese Országgyűlés terv■ és költségvetési bizottság Árpolitika Árpolitikánknak a VI. öt­éves terv időszakára kidolgo­zott koncepciójáról, már érez­hető érvényesüléséről és vár­ható további hatásairól tárgyalt az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága keddi ülé­sén, Bognár József akadémi­kus elnökletével, a Parlament­ben. Árak, bérek és a forint vá­sárlóerejének alakulása — e fő témák köré csoportosította a képviselőknek adott tájékoz­tatóját Csikós-Nagy Béla ál­lamtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. Élénk visszhangot keltett mindhárom kérdéskör a vitában. A vitában felszólaltak közül Novák Béla (Pest m. 16. vk.) konkrét esetekre is hivatkozva szükségesnek tartotta, hogy a termelői árakat rugalmasab­ban igazítsák a változó felté­telekhez. Antal Imre (Pest m. 19. vk.) kérdésére, hogy az ipari munkásság fogyasztói ár­színvonala hogyan alakult ta­valy, azt a választ kapta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökétől, hogy az mindenben hasonló volt az országos át­laghoz. Az ÓIT ülésén Jó felkészülés a turizmusra Egységes koncepcióval fejlesztenek Az Országos Idegenforgalmi Tanács tegnap dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisz­ter elnökletével értékelte a 6zezon-előkészítés tapasztala­tait, valamint a vám- és pénz­ügyőrség idegenforgalommal összefüggő tevékenységét Nemzetközi idegenforgal­munk az év első négy hónap­jában kedvezően alakult. A szocialista országokból 17, a tőkés országokból 14 százalék­kal többen látogattak Ma­gyarországra, mint 1980. ja­nuár—áprilisában. Devizabevé­teleink összehasonlító áron mintegy 20 százalékkal növe­kedtek. Az első négy hónap­ban több mint 1 millió ma­gyar állampolgár járt külföl­dön, vagyis 15 százalékkal töb­ben, mint az elmúlt esz­tendő hasonló időszaká­ban. A nemzetközi idegenforga­lom növekedéséért tett intéz­kedések hatásosnak bizonyul­tak. Az egyik ilyen a konver­tibilis elszámolású valuták idegenforgalmi árfolyamának emelése. Az árfolyamváltozás és az ez évi, viszonylag stabil idegenforgalmi árak, valamint a korábbiaknál rugalmasabb ái-politika (például a főszezonon kívüli időszakban nagyobb kedvezményt adtak) érzékelhe­tően javította hazánk idegen- forgalmi versenyképességét. Jó eredménnyel járt az in­téző bizottságok munkájának átszervezése is. Csökkent a párhuzamosság a különböző idegenforgalmi szervek tevé­kenységében és közelebb ke­rültek a társadalmi bizottságok a tanácsokhoz. Tudvalevő, hogy a DIB és a Ráckevei (so­roksári) Duna-ág IB összevo­násával létrehozták a Közép- Dunavidéki Intéző Bizottságot. A KIB-nek módja van ha­talmas — tulajdonképpen Tatától Tassig terjedő — te­rületen egységes fejleszté­si koncepció megvalósításá­ra. A négy kiemelt üdülőkörzet — a Dunakanyar, a balatoni, a velencei-tavi és a Mátra- Bükk — Idegenforgalmi irá­nyítása ugyanis az intéző bi­zottságok hatáskörébe tartozik Az érdekeltek szerint az idei főszezon sikeresnek ígér­kezik. A Dunatours, a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­tal például a legtöbb kem­pingjét mán húsvétra kinyitot­ta, s azok még a rossz időben sem maradtak vendég nélkül. A nyárra a szálláshelyek nagy részét már értékesítet­ték. A Natoüfs, á Pilisi Park­erdőgazdaság utazási képvise­lete pedig már most kitehetné a megtelt táblát. Ahogy azt lapunkban is megírtuk, nem­csak nyárra, hanem az egész évre eladták az összes szállás­helyet és a sportprogramokat. A környezet kulturáltságáért, a higiéniai helyzet javításáért is sokat tettek az idegenforgal­mi vállalatok, szervek és fő­hatóságaik. Fokozódott az el­lenőrzés. Az illetékesek véle­ménye szerint azokat a ven­déglátó üzleteket, amelyek nem felelnek meg a környezeti kulturáltsággal kapcsolatos követelményeknek, be kell zárni. Pest megyében éppen a na­pokban zárult — a kereskedel­mi felügyelőség irányításával — egy átfogó ellenőrzés. A közegészségügyi szabályok megsértése, illetve hibás osz­tályba sorolás miatt tizenhat hálózati dolgozó ellen indítot­tak szabálysértési eljárást, s összesen 25 ezer forint pénz­bírságot szabtak ki. Az ÓIT ülésén dr. Caram- völgyi Károly vezérőrnagy, a vám- és pénzügyőrség orszá­gos parancsnoka ismertette a vám- és pénzügyőrségnek az idegenforgalommal összefüggő idei legfontosabb feladatait. Alapvető cél — állapították meg — a forgalom biztonsá­gos, gyors és kulturált intézé­se és ellenőrzése. Azon vannak, hogy első­sorban a kiemelt fontossá­gú határátkelőhelyek át­eresztő képessegét javít­sák. Jövőre Hegyeshalomnál új átkelőhely épül, de a forgal­mat már az idén is gyorsítja, hogy külön sávon fogadják a vízummentesen érkező oszt­rák turistákat. Különben Sopronban is jelentős, fejlesz­tés folyik. Az Országos Idegenforgalmi Tanács felhívta az idegenfor­galomban érdekelt valamennyi szerv figyelmét, hogy minde­nütt teremtsék és követeljék meg a kulturált környezetet és az udvarias magatartást. A lakosságot pedig arra kérik, hogy hagyományos vendég­szeretetét, lokálpatriotizmusát úgy is juttassa kifejezésre, hogy fokozottabban ügyel lakóhe­lyének, tisztaságára, és rendjére, Sz. P.' Sohasem férnek a bőrükbe? Dunavarsányiak és a környezetvédelem Űj seprű jól seper, tartja a szólás-mondás, bár akad, aki hozzáteszi: a régit, a használatban beváltat, a kis­sé kopottat sem kell mindig sutba dobni. Különösen akkor nem,- ha másutt meg megten­ne, megteszi. Hát a szuKseg törvényt bont alapon a regi mondasnoz csaton kiegészí­tést vallják a dunavarsányiaK is. Mármint a Petőfi Tsz ve­zetői, dolgozói. Tőlük meg­szokott, hogy mindig újaob es újaob nagy fáoa vágják fejszéjüket. Nem férnek a bőrükbe. Létrejött üzlet Tegnap meg piacot keres­tek a Gene, uumpex-szei kar­öltve. S nem is kellett olyan nagyon keresni azt a p.acot — 30 ezer tonna árut indíthatnak útnak még az. idén a nyugat­német vásárcsarnoKOKoa. Zöldséget, gyümölcsöt. Mert van vevő — s nem marad megrendelés nélkül a Hun- garofruct sem, ha mellette ott van a piacon a dunavarsá- nyiakat képviselő Generál- impex — az uborkára, a zel­lerre, a sárgarépára, a pasz­ternákra, a vöröshagymára, a mustárra, céklára. S a külön­féle szárítmányokra, a má­sodvetésű zöldségfélékre. Ezek kerüljek — a körte és a sár­gabarack mellett — hűtőka­mionokba, vagonokba. Létre­jött az üzlet. 4—500 mázsa torma már a vevőknél. A nehezén csak-csak túlju­tottak. Alig száradt meg a tinta azon a szerződésen, me­lyet a pesti Zöldérttel, s a dabasi Fehér Akác Tsz-szel kötöttek. Az előbbi gyóni üze­mét adja a tőkés exportra szánt zöldségfélék előkészíté­séhez, az utóbbi pedig a ter­melés fejlesztésében, a ter­meltetésben kooperáló part­ner. Ez szó szerint a tegnap. S ha lenne írigyük, mondhat­ná,,. nem férnek a . bőrükbe. P elvállalták mast, meg a kör­nyezetvédelmet? Igen, nem tévedés, a kör­nyezetvédelmet. Igaz, határo­kon belül maradva. Közös otthonunkért, annak tisztasá­gáért a dunavarsányi Petőfi­nek js tennie kell. A kopottebb is jó — Mégpedig nem évente egyszer-egyszer, hanem folya­matosan — egészíti ki a mondatot Kovács Antal, a tsz pártvezetőségének titkára. — Ezért született meg a döntés, az idén a költségek terhére 600 ezer forintot költ a szö­vetkezet környezetvédelemre. Ebbe azonban nemcsak a te­lepek és környezetének tisz­tasága, parkosítása fér bele, hanem az öt községé is. Te­hát Dunavarsányban, Délegy­házán, Majosházán, Taksony­ban és Dunaharasztin is dol­goznánk. Köztisztasági, kör­nyezetvédelmi brigádot aka­runk foglalkoztatni. Ök sö­pörnének, füvesítenének, virá­got ültetnének a telepeken, s azok környékén, de az emlí­tett községek tanácsainak köztisztaságához kapcsolódó munkálataiba is besegítené­nek. Tizenkét—tizenöt ember­ből tevődne össze a brigád, s ahányan vannak, annyi szak­mát képviselnének. Kertész sem • hiányozhat majd közü­lük. A szakmai tudás azonban önmagában vajmi kevésnek bizonyulhat. A rendcsinálás­hoz eszközök is kellenek. Egy kisebb söprő- és locsolóautó is elkélne az eszköztárban? — Természetesen. Éppen ezért biztosítottuk az említett 600 ezer forintot. Tudván, 600 ezer kevés az új seprőre. Hát egy régebbivel is be rnénk. A kissé kopottabbal, a kevésbé modernebbel. Éppen ezért for­dultunk levélben a Fővárosi Közterület Fenntartó Válla­lathoz: vevők leilnénk seprő­re, locsolóra. Gyorsan válaszoltak a ké­résre. A napi posta hozta má­jus 25-én levelüket. Alig ti­zenöt sor. Akárhogy is forga­tom a levelet tény: a még használható gépeket az FKFV a társvállalatoknak 5dja el. „így a kérést nem áU mód­jukban teljesíteni.” Feladják? — fordulok az újabb kérdés­sel Kovács Antalhoz. Ezerszemű őrjárat — Nem. szoktuk könnyen feladni. S nem is szabad az eiso visszautasításba beletö­rődni. Keresni kell tovább a megoldás hogyanját. Pontos beosztás a vagyon­védelmi főosztályon. Heti ügyeletre. Vagyonőrök, mező­őrök feladata ma már kettős. Járják a terepet, vigyázzák a köz vagyonát — s ügyelnek a környezet .tisztaságára. Húsz—huszonkét ember mo­torkerékpáron, illetve parancs­noki kocsikkal. Meg-megpi- hennek a kirándulók szom­szédságában, s figyelmeztet­nek: a környezet tisztaságára ügyeljenek. Ne maradjon utá­nuk üres konzervesdoboz, pa­pírhalom. Mert a ráckevei já­rás vonzza a kirándulókat. S vajon mi történik akkor, ha a figyelmeztetésnek fittyet- hánynak? — A tanácsokkal kötött megállapodás alapján a fi­gyelmeztetést felszólítás, majd feljelentés követheti. Való igaz, aprócska dolgo­kon nagyon sok múlik. Hat­százezer forint aprócska ösz- szeg, ha egy új seprőgép, lo­csolóautó árához viszonyítom. S mégis oly sokat jelent, ha valaki érti, érzi, hogy még többet kell tenni környeze­tünkért, közös otthonunkért. S a dunavarsányiak értik, ér­zik. Pedig a telepek tisztasá­ga, rendje nem sok kívánni­valót hagy maga után. De részt kérnek és vállalnak ne­hézségek árán is közös ott­honunk védelméből. Varga Edit A reflektorok fénykorén kívül Csőóriások a híd gyomrában öi Ő' Kíváncsi budapestiek egész serege gyűlt össze nemrégen az Arpád-híd egyik leglátványosabb munkálatánál, amikor az első 85 tonnás hídelemet beemelték. Az esemény nagy pilla­natát nemcsak a fotósok vakujának villanó fénye követte, ha­nem még a tv-kamerák is többszörösen végigpásztázták a munka szinte minden mozzanatát. Akadtak azonban, a híd felújításán dolgozók közül, nem is kevesen, akik kívül maradtak a reflektorok fénykorén, őket kerestük, akik csendben, észrevétlenül, hangyaszorgalommal dolgoztak a szenzációs pillanat előkészítésén. szerint is kitűnőek a kézzel hegesztett varratok. — Betyár egy munka volt — magyarázzák egymás sza­vába vágva az első csöveik be­emelésének történetét Cseh Lajos művezető és Krajó Lász­ló. — Daruval kellett a víz fö­lé emelnünk a másfél tonnás csöveket, majd onnan az elő­re elkészített állványszerke­zetre húztuk be a híd mindent elnyelő belsejébe, ahonnan görgős tolószerkezeten jutott tovább. S ettől a perctől kezdve az elemek mozgatása kézi erővel, vagyis a Pető brigád verejté- kes munkájával történt. Meg­számlálhatatlan mozdulatra volt szükség, hogy minden egyes darab eljusson eredeti helyére, s elkészüljön a hosz- szú vezetékrendszer. Ezt a szakaszt január végé­re sikerült átadnia a két bri­gádnak. Majd következett a második munkafázis, amely jelenleg is tart; egy újabb 700 folyóméteres vezeték lefekte­tése vár rájuk a túloldalon. Az átadás határideje: június 30-a. — Mi mindent elkövetünk, hogy az ütemtervet tartsuk — mondja Arácsi Dezső brigád- vezető, Flórián téri munkála­toknál. — Kilenc fős brigá­dunk egyetlen tagja sem húz­za ki magát a közös munká­ból. Zokszó nélkül vállaljuk a túlórákat,'a pihenőnapjaink­ról is lemondunk, ha kell. Az Arácsi brigád — mert a brigádveztőről kapta a nevét — már a Petőfi-híd munkála­tainál is jeleskedett. Elismeré­se?ejtékkel, kézi erővel Az Arpád-híd gyomrában csőóriás húzódik a pesti oldal és a Margitsziget között. A 350 folyóméter hosszúságú. vezeté­ken dolgozott Arácsi Dezső és Pető Niinály brigádja. Ok a Pest megyei Közúti építőipari Vállalat dolgozói. Tavaly ósz- szel, mikor a margitszigeti fák bíborvörösbe öltöztek, meg­kezdték már a munkát. Tud­ták jól, gondos munkájukat nem nélkülözheti a hídépítés. Hiszen, amíg az új gázcsövet le nem fektetik, nem kezdhet­nek hozzá a régi eltávolításá­hoz, valamint a híd déli kon­zoljainak levágásához. — Erőpróba ez a javából — mondja a műszaki irányító: Rajó László gépész-üzemmér­nök —, hasonló feladatunk ezt megelőzően nem volt. Igaz, a földbe már számtalanszor fektettünk csőrendszert, de hídra függesztett vezetéket még soha. Ráadásul az idei tél sem volt kegyes a víz felett dolgo­zókhoz. így azután nem lehe­tett a régi begyakorlott moz­dulatokkal, a megszokott ütem­ben mozogni, szinte minden pillanatban újabb és újabb munkafogásokat kellett kita­lálniuk. — Ennek ellenére a legne­hezebb munkán túl vannak, kifogástalanul, a legjobb mi­nőségben — mondja Láng Ta­más radiográfus, a Bányásza­ti Kutató Intézet minőségi el­lenőre. — A röntgenfelvételek sül a négygyerekes családapát, a brigád vezetőjét tavaly a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával tüntették ki. Azt már a főnökétől tudom meg, hogy áldozatot is kérnek tőle. Négy gyermekével először kap­tak volna beutalót június vé­gére a Balaton partjára. Ép­pen arra az időpontra, mely a híd építésénél a munka döm- pingjét jelenti. Meslere a szakmának A családapa lemondott erről az üdülési lehetőségről. Ügy mondja, nem hagyhatja cser­ben a nehéz percekben társait. — Igen hiányzott volna — mondja Rajó László —, mert Arácsi Dezső az ívhegesztés művésze, mestere, őt nem tud- i nánk nélkülözni. A 16 tagú Pető brigád Egyekre utazik hét végén. Ad­dig a hét munkanapjain a vál­lalati munkásszállón pihenik ki a napi fáradalmakat. — Embert próbáló a reggel 7-től este 6-ig tartó munka, még a legényembereknek is elveszi a kedvét a virtusko­dástól. Amikor munka végén a szállóba érkezünk, már csak arra futja erőnkből, hogy egy kis vacsorát kotyvasszunk ma­gunknak, bizony nincs ked­vünk moziba, vagy színházba járni, mert másnap reggel is­mét korán kezdünk — mond­ja a brigád vezető. Kétszer bárom sávon Erre a brigádra a kisegítő munkálatok várnak, ök Von­tatták például, kézi erővel, a hatalmas csöveket a híd bel­sejébe. Keresetük ritkán ha­ladja meg az ötezret. Mégis legtöbben már öt éve, hogy együtt állják a sarat. Amikor a miértről fagga­Munkában az úszódaru . tóm őket, keresgélik a szava­kat, tudják ők jól, hogy nem I látványos a munkájuk. Rajó ■ Lászlónak sikerül megfogal- | maznia a legtalálóbban mon­dandójukat: — Meg szeretnénk mutatni, hogy ezt az újabb erőpró­bát is álljuk. Amikor majd befejeződik 1985-ben az építkezés, s a mos­tani 15 méter széles burkola­tot kibővítik, az új kocsipálya 29,8 méter széles lesz, a gya­logjárókkal együtt a híd teljes szélessége 35.3 méter. A hídon pedig kétszer három sávon suhanhatnak a gépkocsik. Az óbudai részen pedig el­készül majd a Flórián térnél a kétszer két nyomtávú köz­úti felüljárórendszer. A pesti oldalon, a Váci úti csomópont­nál lesz az észak—déli metró egyik állomása, itt is felül- és aluljárókkal, akkor talán lesz majd olyan is, akinek eszébe jutnak azok, akiknek kétkezi munkája hozzájárult ahhoz, hogy a város egyik legzsúfoltabb útszakaszán zök­kenőmentes legyen a forgalom. Szalai Mária <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents