Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-27 / 122. szám
xsurmp 1981. MÁJUS 27., SZERDA Leonyid Brszsnyev: Igazságos békét Közel-Keleten fi Jordániái király Moszkvában Keddeif Moszkvába érkezett Husszein Jordániái király, aki a legfelsőbb tanács elnöksége és a szovjet kormány meghívására tesz hivatalos, baráti látogatást a Szovjetunióban. A jordániai uralkodót a repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta. Husszein jordániai király tiszteletére kedden este vacsorát adtak Moszkvában, ahol a Közel-Kelet kérdéseiről beszélt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. Brezsnyev kijelentette: nemzetközi konferenciát kell ösz- szehívni a közel-keleti kérdés rendezésére, valamennyi érdekelt fél részvételével, beleértve, a Palesztinái Felszabad!- tási Szervezetet is. A szovjet államfő megelégedéssel állapította meg, hogy ez a javaslat pozitív visszhangra talált a jordán félnél. A térségben kialakult helyzetet jellemezve elmondotta, hogy Izrael agressziója Libanon ellen veszélyes szakadék szélére sodorta a Közel-Keletet. „Meghiúsítani az izraeli agressziót, megakadályozni egy újabb közel-keleti háborút — ez mindazok közvetlen kötelessége, akik érdekeltek a békében” — mondotta és bírálta az Egyesült Államokat, amely saját kezébe akarja ragadni az olajban gazdag közel-keleti térséget és saját katonai uralmát akarja ott Moszkva Allambizlonsági tanácskozás A hét elején Moszkvában kétnapos országos tanácskozást tartottak a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága szervei és alakulatai vezetőinek részvételével, és ezen megvitatták az SZKP XXVI. kongresszusának határozataiból és Leonyid Brezsnyev beszámolójából az állambiztonsági szervekre vonatkozó feladatokat. Az erről szóló referátumot Jurij Andropov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnöke terjesztette elő. Az országos tanácskozáson részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is. A szakszervezeti vezetők az elnöknél Mitterrand megbeszélései Francois Mitterrand köztársasági elnök, aki hétfőn a politikai pártok vezc.őit, közöttük Jean Marchet fogadta, kedden a nagy francia szakszervezetek vezetőivel találkozott. Az Elysée-palota közzétette Francois Mitterrand elnök szőkébb munkatársainak, kabinetjének, tanácsadóinak listáját. Az államfő szóvivője a 36 éves Michel Vauzelle ügyvéd lett, aki korábban Chaban- Delmas kabinetjében dolgozott és 1976 óta a szocialista párt tagja. Az új elnök diplomáciai tanácsadójává a 42 éves Regis Debray írót nevezték ki, aki Che Guevara harcostársa volt a bolíviai gerillahadjáratban és ezért be is böttönözték a latin- amerikai országban. Ciprus Baloldali választási siker A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL), a legtöbb szavazatot, az érvényes voksok 32,77 százalékát kapta meg a vasárnapi parlamenti választásokon, amelyeknek végeredménye kedden délután vált ismertté Nicosiában. A demokratikus tömörülésre a választók '•1,89 százaléka szavazott. Kiprianu elnök Demokratikus Pártja a szavazatok 19,50 százalékát kapta meg. megteremteni. „A Szovjetunió ezzel ellenkezőleg, nem tart igényt természeti kincsekre. Mi csak egyet akarunk: igazságos és tartós békét a Közel-Keleten és jó kapcsolatokat a térség valamennyi országával” — mondotta Leo- nyid Brezsnyev. A Moszkvában kedden megtartott díszvacsorán beszédet mondott Husszein jordániai király is. A két ország együttműködéséről szólva Husszein kijelentette: jelenlegi látogatása ismét megerősíti azt, hogy Jordánia érdekelt a gazdasági, kulturális, műszaki együttműködés fejlesztésében, kiszélesítésében, korszerűsítésében, kész továbbra is dolgozni ezért. Jordánia kijelenti — hangoztatta Husszein —, hogy üdvözli a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy hívjanak ösz- sze nemzetközi értekezletet a közel-keleti kérdés rendezésére és ezen a PFSZ a többiekkel egyenjogú tagként vehessen részt. Magyar-brit konzultáció Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkár május 20— 24. között hivatalos látogatást tett Londonban. Tárgyalásokat folytatott Peter Blaker külügyi és nemzetközösségi államminiszterrel és Michael Palliser államtitkárral, a magyar—brit kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, valamint nemzetközi kérdésekről. Nagy Jánost fogadta Lord Carrington brit külügyminiszter. Pártkongresszus Kambodzsában és a Mongol Népköztársaságban (Folytatás az 1. oldalról) született győzelmekre. A belső konszolidáció kezdeti eredményeit hasonló jellegűek kísérték a nemzetközi tevékenységet illetően is — mutatott rá. Több, mint 30 ország, felszabadítási mozgalom ismeri el a kambodzsai vezetést, az ország törvényes kormányát, s ez is a párt külpolitikai vonalának helyességét, támasztja alá — mondotta. Az előadó ezután kitért a jelenlegi időszak feladataira. Pen Sovan kitért a gazdaságirányítási rendszer, a terv- szerűség elemeire is, rámutatva: „a nemzetgazdaság még nem érett a tervgazdálkodás, bevezetésére, mindazonáltal szükség van a gazdasági szféra valamennyi ágát szabályozó rövid távú tervekre, programokra, amelyek átvezetik az országot a tervgazdálkodás szakaszába”. Rámutatott „az országba való visszatérés lehetséges mindazoknak, akik becsületesen hozzá akarnak járulni az új Kambodzsa építéséhez és elfogadják a front programját". Szólt a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt külpolitikájáról, méltatta a Szovjetunió békepolitikáját, a XXVI. kongresszuson Leonyid Brezsnyev által előterjesztett javaslatok nagy jelentőségét. Végül összefoglalta a IV. kongresszus feladatait. A kongresszus kedden a Heng Samrin által előterjesztendő gazdasági program meghallgatásával folytatja munkáját. Együttműködve a többi szocialista országgal Kedden reggel, helyi idő szerint 9 órakor az ulánbátori kormánypalota nagy tanácstermében megkezdte munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresz- szusa. A kongresszus elnökségében foglalnak helyet a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. Az SZKP delegációját M. Sz. Gorbacsov, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezeti. Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja áll az MSZMP küldöttségének élén. Az elnöklő Demcsigijn Mo- lomzsamc, az MNFP Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszus külföldi vendégeit, akik a világ több mint 60 kommunista és munkáspártjának, nemzeti felszabadító és demokratikus mozgalmának, szervezetének képviseletében vannak jelen, majd a küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a kongresszus napirendjét. A napirend megszavazása után Jumzsagijn Cedenbal ismertette a központi bizottság Kormányülés Varsóban A lengyel minisztertanács a közrend helyzetéről tárgyalt. Az ülésen ismételten megállapították, hogy az országban fokozódik a bűnözés, lazul a fegyelem, veszélybe kerül az állampolgárok életének és tulajdonának védelme azáltal, hogy különféle csoportok megnehezítik a rendőrség munkáját. „A helyzet veszélyességét csak fokozzák a politikai izgatásra utaló tények, és különösen azok a nyilvános fellépések, röpcédulák, plakátok, amelyek tartalmukkal vagy hangsúlyaikkal a szocialista állam alapjait, a hatalmi szerveket, szövetségi kapcsolatainkat veszélyeztetik” — állapította meg a lengyel kormány. beszámolóját. Cedenbal bevezetőben aláhúzta a XVIII. kongresszus jelentőségét, amelyet fokoz az a körülmény, hogy jubileumi esztendőben — a párt megalakulása és a népi forradalom győzelme 60. évfordulójának évében — tartják. Megállapította: „Az egykor elmaradott, feudális Mongólia dinamikusan fejlődő szocialista állammá lett, amely korszerű és sok ágazatú gazdasággal, virágzó kultúrával rendelkezik, és amelyet lakosságának • növekvő jóléte jellemez — ez a párt tevékenységének és a mongol nép önfeláldozó munkájának fő eredménye”. Töretlenül halad az ország iparosítása. A gazdasági és kulturális fejlődés terén Mongólia túlszárnyalta Ázsia — és nem csupán Ázsia — sok országát: például a hús, a gyapjú, a búza, a villanyener- gia és a szilárd tüzelőanyagok, némely ásványi nyersanyag és színesfém egy főre jutó termelésében, továbbá a tízezer lakosra jutó diákok, orvosok stb. számában. Cedenbal ezután áttért a mongol párt külpolitikai tevékenységére és feladataira. Az MNFP öt év előtt megalapozta és kijelölte a szocialista országokkal — és főként a Szovjetunióval — való együttműködés irányvonalát, mint a párt és az állam nemzetközi tevékenységének elsőrendű feladatát. Az azóta eltelt évek igazolták ennek az irányvonalnak a helyességét és hatékonyságát. A Szovjetunió segítségével azóta mintegy százötven új népgazdasági léteBejrúti levél Visszafojtott lélegzettel (Tudósítónktól.) A JUGOSZLÁV asszony, a harmadik emeletről, türelmetlenül nyomogatja a liftgombot Az arcvonásai dúltak. Idegesen hadarja: — Az útlevelünkért kellene menni, de nézze meg, mit csinál! Kikészít ez a gyerek! A gyerek, a szőke jugoszláv asszony és a libanoni férfi hatéves kisfia a földön hempergőzik a ház előtt borzas, csupa könnymaszat, rémülten vinnyog, hogy mit, azt csak az anyja érti — értené, ha még ott lenne, de már fölment a lifttel, otthagyta a gyereket. Szóval mennek a jugosz- lávék. Talán már össze is csomagoltak. Említette korábban, hogy „ha igazán baj lesz”, Jugoszláviába menekülnek. A ház előtt az öreg házfelügyelő, Szalah nyugtatgatja a síró gyereket, aztán hozzám fordul és hosszasan magyaráz valamit arabul. Nem értek egy szót se. Mit mond Szalah? — kérdezem a ház- tulajdonost, aki öklelő fejtartással rója az épület előtti kis teret. — Azt mondja, hogy mindenki nagyon ideges. Nem kell idegeskedni — teszi hozzá idegesen, miközben Szalah elő. húz egy fiút a kuckójából és bemutatja: — Az unokám. A többit a háztulajdonos fordítja: — A Szalah unokája. Ide küldte a nagyanyja, hogy vigyázzunk rá, mert az ő környékük nem biztonságos. Ezentúl ő fogja felhordani az újságokat. ÚJSÁGOK! A két francia nyelvű helyi napilap. Most- már csak ez maradt. A repülőtér hetek óta zárva, se a külföldi, se a magyar újságok nem jönnek. A magyar posta kerülő úton, Damasz- kuszon át érkezik a kiküldötteknek, de csak levelek, semmi más. Hiába minden próbálkozás, a repülőteret nem tudják megnyitni, mert Nyu- gat-Bejrútban, a „baloldalon” fekszik, és minden kísérletre lövedék a válasz Kelet- Bejrútból, a jobboldaltól. A lövedék figyelmeztetés: amíg a jobboldal nem használhatja a légikikötőt, ne használhassa a baloldal se. Ezek szerint a jugoszlávok Damaszkusz felé távoznak az országból. Ott ülnek repülőgépre. Mint az angolok meg az osztrákok, akik már hetek óta készenlétben állnak. A két követség — egyelőre csak ez a kettő — azt javasolta az angol és az osztrák állampolgároknak, hogy ha nincs feltétlen szükség rájuk Bejrútban, menjenek haza, elsősorban a gyerekek meg az asszonyok; „miért ne vehetnék ki korábban a szabadságukat?!” a város két felét elválasztó frontvonaltól, a lakás azóta már jó pár belövést kapott. — Maguk nem mennek el? — kérdezi a taxisofőr. — Csak szóljanak, elviszem magukat Damaszkuszba. — Sokan mennek? — Sokan. — Kik, hova? — Ki merre lát. A keleti oldalról hajóval, Ciprusra. Onnan tovább. A nyugati oldalról Damaszkusz felé indulnák. Több lehetőség nincs. Nemcsak a külföldiek mennek persze. Főleg a libanoniak. Azok, akik rossz helyen laknak vagy nem tudnak elbújni valahol, a hegyekben. A dél-libanoniak északabbra menekülnek, de ez már nem újság. Nagy a mozgás. Menjenek ám le a garázsba, ha valami baj lesz! — teszi még hozzá jóindulatúlag. Ügy lesz. Addig is elmegyek bevásárolni. Amíg lehet. Ugyanazt veszem, amit a többi háziasszony: kétszersültet, száraztésztát, rizst, cukrot, sót, konzervet. A készletek gyorsan fogynak, az árak mindennap magasabbak. A szupermarket húspultjánál a hentes — szokása ellenére — ajánlgatja a szebbnél szebb húsdarabokat. — Most nem, köszönöm — mondom neki, és ennyi elég. értjük egymást. Senki nem vesz ilyen időkben friss húst. azt nem érdemes felhalmozni. Inkább fel kell élni a készleteket. mert ha kitör a háború. úgysem lesz áram, ránk romlik a hús. A pénztárnál — ez is szokatlan — sor áll. A bevásárlókocsikban mindenütt ugyansítmény épült fel és kezdte meg működését, az iparban és a mezőgazdaságiban az új építkezések tucatjai kezdődtek meg. „A Szovjetunióval való szövetség, barátság és testvériség a legfőbb biztosítéka an-, nak, hogy folytassuk dinamikus előrehaladásunkat a szocializmus építésének útján” — mondotta az MNFP Központi Bizottságának első titkára. A beszámolási időszakban tovább fejlődött a szoros együttműködés és barátság á többi szocialista országgal, közöttük a Magyar Népköz- társasággal is — mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a KGST keretében. Cedenbal az egész szocialista közösségnek köszönetét mondott a Mongóliának nyújtott hatékony támogatásért. Cedenbal hangoztatta: Mongólia a jövőben is a szocialista országokkal való testvéri együttműködés erősítésének politikáját folytatja. Rámutatott: „Az imperializmus makacsul keresi az olyan láncszemet a szocializmus rendszerében — ahol fokozhatná aknamunkáját. A többi között erről tanúskodnak az ellenséges erőknek a lengyel- országi eseményekkel kapcsolatos próbálkozásai is. Az imperialista és reakciós körök megkísérelnek beavatkozni Lengyelország belügyeibe, az ott támadt nehézségeket a szocializmus alapjainak megbontására próbálják felhasználni ebben az országban”. Mongólia Kínával való kapcsolatairól szólva Cedenbal hangsúlyozta, hogy a viszony nem a Mongol Népköztársaság hibájából romlott meg. „Ennek oka az — mondotta —, hogy Kína vezetői eltorzították a szocializmus elveit, durván megsértik az államközi kapcsolatok normáit, a nagyhatalmi hegemoniz- mus, a fenyegetés és diktátum politikájával helyettesítve azokat. Országunkkal szemben expanzionista terveik megvalósításával kísérletezve a történelem és a reális valóság meghamisításához, a Mongol Népköztársasággal szembeni nyílt katonai készülődéshez folyamodnak.” Cedenbal síkraszállt azért, hogy erősödjenek Mongólia kapcsolatai a fejlődő országokkal, különösen a szocialista orientációjú államokkal, és Mongólia támogatásáról biztosította a nemzeti felszabadító és forradalmi mozgalmakat „Nagyon veszélyesnek, kalandorpolitikának” nevezte Cedenbal az Egyesült Államoknak és a NATO-nak azt a törekvését, hogy katonai-stratégiai fölényre tegyen szert. Ugyanakkor rendkívül konstruktívnak minősítette az SZKP XXVI. kongresszusán előterjesztett szovjet javaslatokat, amelyek megvalósítása révén megmenthető a világ a nukleáris háború fenyegetésétől. A mongol pártkongresszus első napján szólalt fel Mihail Gorbacsov, a szovjet küldöttség vezetője, aki rámutatott, hogy a Szovjetunió és kommunista pártja következetesen tartja magát az enyhülés eredményei megőrzésének és továbbfejlesztésének irányvonalához, mindahhoz, ami értékes és hasznos a nemzetközi kapcsolatokban és amit évekig tartó türelmes munkával sikerült elérni. 4 az: só, cukor, rizs, minden, ami sokáig eláll. A pénztáros veri a billentyűket, rakosgatja a dobozokat, amikor egy doboz nyelvkonzervvel megáll a keze a levegőben. Mindenki megdermed, mindenki ugyanazt hallja: repülő gépzúgás. Mindenki tudja: a repülőtér zárva van, polgári gép nem lehet. Visszafojtjuk a lélegzetünket, mindenkinek csak a füle áll: mi következik? Bomba? Atombomba!? —amikor a bolt előtt elpöfög a zaj forrása: egy bogárhátú Volkswagen. Éppen lélegzetet vennénk végre, amikor fül- és idegszaggató kolompolás-dö- römbölés-csörömpöléssel konzervdobozhegy omlik össze. — De, asszonyom! Asszonyom! — nyögi a pénztáros elgyötörtén és a libanoni kereskedelemben példátlan udvariatlansággal. — Bocsánat, bocsánat — re- begi az ideges kezű háziasz- szony. — Bocsánat — mondogatja még, de a többit már nem halljuk, mert egy kisgyerek éktelen bömbölésbe kezd. ★ MIELŐTT a Damaszkuszból induló MALÉV-gép elvihette volna ezt a levelet, huszonkét napi kényszerszünet után, megnyílt a bejrúti repülőtér, a külföldön veszteglő gépek hazajöttek. A külföldi légitársaságok még várnak: biztonságos-e a repülés. Igazuk lehet; a feszültség nem oldódott fel. a háborús veszély nem múlt el. — Mennek? — kérdeztem megint a jugoszláv asszonyt. — Megyünk — felelte —, de most már libanoni génnel. Bejrut, 1981. május 16. Hatos Erzsébet Ez utóbbi félmondat a helybeliek megnyugtatására szolgál: ők igazán csak szabadságra küldik honfitársaikat, nem lesz itt nagy baj, nincs ok a pánikra. Távozásuk, csöndes elszivárgásuk azonban csak Begin izraeli miniszter- elnök' fenyegető hangját erősíti fel: „Ha Szíria nem vonja vissza Libanonból a légvédelmi rakétáit, az izraeli légierő parancsot kap a támadásra”. Magyarán: senkinek nincs joga megvédeni Libanont az izraeli agressziótól, még magának Libanonnak sincs joga. — Ezeknek teljesen elment az eszük! Mit kell még nekünk eltűrni!? — mondja az ismerős taxisofőr, aki évekkel ezelőtt családostól menekült a dél-libanoni Nabati- jéből Bej rútba, biztonságosabb helyet keresve. Most már nincs biztonságos hely. — Hallotta, hogy a francia követet kilőtték a rezidenciájából? — kérdezi. MINDENKI hallotta. Tizenhét belövést kapott a ház, a követ a követségre költözött. A teherautósoknak sok a dolguk manapság. Ki mindenestül, ki csak egy bőrönddel költözik. A magyar külkereskedelmi kirendeltséget még április közepén elhagyta az ott lakó házaspár, beköltöztek a magyar nagykövetség vendégszobájába. A kirendeltség csak egy ugrásra van
