Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

1981. MÁJUS 24., VASÄRNAP A hél kérdései A döntő: a katonai egyensúly Leonyid Brezsnyev figyeSmezlefése - Schmidt Washingtonban Mitterrand beiktatása után - Izraeli diktátumok Károm hónap telt el azóta, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, államel­nök a párt XXVI. kongresz- szusának szónoki emelvényé­ről egész sor békejavaslatot fogalmazott meg. Akkor, a nyugati hatalmak Vezetői — akiket váratlanul ért az összes feszültséggócok felszámolásá­ra irányulú átfogó szovjet rendezési indí-tványsorozat — első meglepetésükben „időt kértek”, s azzal tértek' ki a válaszadás elől, hogy „gon­dosan tanulmányozni kell” ezeket a szovjet békejavasla­tokat, s arra van szükség, hogy „pótlólagos magyaráza­tokat kérjenek” a Szovjetunió­tól, hogy részleteiben, hogyan is képzelik el a szovjet veze­tők az egyes problémák ren­dezését. Ez diplomáciai úton megtörtént. S annak ellenére, hogy a nyugati országokban is befolyásos körök mutattak ér­deklődést a szovjet békeja­vaslatok iránt, a nyugati ha­talmak még mindig — három hónap eltelte után is — adó­sak maradtak a konkrét vá­laszadással. Sőt az Észak-at­lanti Szerződés Szervezetének nemrég lezajlott római kül­ügyminiszteri és brüsszeli hadügyminiszteri tanácsko­zásán olyan döntéseket fogad­tak el a fegyverkezési ver­seny fokozására, amelyek egy­értelmű elutasító válasznak tekinthetők a három hónap előtt elhangzott szovjet javas­latokra. Ezért használta fel nyilván Leonyid Brezsnyev az alkal­mat arra a Grúz Kommunis­ta Párt megalakításának 60. évfordulója alkalmából ren­dezett tbiliszi ünnepségeken, hogy ott elmondott beszédé­ben részletesen foglalkozzon a szovjet békejavaslatok fogad­tatásával. A szovjet államfő hangoztatta: a három hónap­pal ezelőtti indítványok vál­tozatlanul érvényben vannak, de ha a Nyugat ennek elle­nére újabb rakéta-nukleáris fegyvereket helyez el Nyugat- Európában, a szocialista kö­zösségnek meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket. Jelenleg ugyanis Európában katonai egyensúly körülmé­nyei uralkodnak a NATO és Varsói Szerződés országai kö­zött. S ha ezt a Nyugat egy­oldalúan meg akarja bontani, akkor lépéseit ellensúlyozni kell. Mint Leonyid Brezsnyev rámutatott: a Szovjetunió nem ezt az utat akarja követni. Nem a kölcsönös elrettentő erő fokozásával kívánja fenn­tartani az egyensúlyt, hanem a fegyverzetek párhuzamos, kölcsönös csökkentésével. S ez az alapkérdés, s ezért tö­rekszik arra, hogy létrejöj­jön a katonai enyhülés intéz­kedéseit kidolgozó összeuró­pai értekezlet, amelyen a hel­sinki szerződés aláírói venné­nek részt, s amelynek ügye ott van a madridi konferen- lia napirendjén. Nem a szo­cialista közösség, hanem a 1979. decemberében a NATO olyan „kettős határozatot” ho­zott, amely szerint 1983-ra Nyugat-Európába telepítenek 572 Pershing—2 rakétát és szár­nyasrakétát, de miközben ezek gyártása már megkezdődött az Egyesült Államokban, „hajlandóak” tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval ezeknek az „eurorakétáknak” csökkentéséről. (Szovjet rész­ről nemegyszer hangsúlyoz^ ták: csakis akkor képzelhető el konstruktív tárgyalás, ha a jelenlegi fegyverzetet be­fagyasztják, s nem telepíte­nek újabb rakéta-nukleáris fegyvereket. A nyugati hatal­mak azonban ragaszkodnak az 1979-es „kettős döntésükhöz”, vagyis ahhoz, hogy tárgyalni és telepíteni. Ez pedig érthe­tően elfogadhatatlan, hiszen azt jelentené, hogy olyan kö­rülmények közepette folytat­nák a megbeszéléseket, ami­kor a Nyugat kedvező hely­zetet alakít ki saját maga ja­vára a középhatótávolságú nukleáris fegyverekben, s megváltoztatja egyoldalúan a jelenlegi egyensúlyt ebben.) Schmidt látogatásának elő­estéjén a bonni kormányra nagy nyomás nehezedett, hogy a homályos amerikai ígéret­ben, amely „az év vége előt­ti tárgyalásfelvételt irányoz elő a Szovjetunióval” érjen el olyan változást, hogy Wa­shington minél sürgősebben kezdeményezzen megbeszélé­seket Moszkvával a középha­tótávolságú nukleáris fegyve­rek ügyében. Különösen a Szociáldemokrata Párt bal­szárnya részérőj volt nagy a nyomás a kancellárra a tár­gyalások sürgetése végett. A jelek szerint azonban Sehmidt- nek nem sikerült elérnie, hogy Washingtonban; bármi­féle „felgyorsítási ígéretet” szerezzen. Maradt az eredeti washingtoni bejelentés az év vége előtti dátumról. Nyil­vánvalóan a Reagan kor­mányzat — amelyre az ame­rikai katonai- ipari körök fegyverkezési versenyben ér­dekelt elemei gyakorolnak meghatározó szerepet politi­kájának kialakításában — az „év vége előttre” bejelentett tárgyalási készséget, csak amolyan „csillapító elemnek” szánja az aggódó nyugat-eu­rópai közvélemény felé, hiszen számára az 572 Pershing-2 és szárnyasrakéta nagy üzleti nyereséget jelentő legyártása a lényeges... HOGYAN ALAKUL A FRANCIAORSZÁGI HELY­ZET MITTERRAND BEIKTA­TÁSA UTÁN? során. Ezek a teljes bankága­zat mintegy húsz százalékát teszik ki Franciaországban, s összesen mintegy 350 ezer al­kalmazottat foglalkoztatnak. Ha a teljes államosítási prog­ramot sikerülne megvalósíta­nia Mitterrandnak úgy — ahogy azt hirdette —, ez any- nyit jelentene, hogy további mintegy hat százalékkal nö­vekedne az állami szektorban dolgozók száma. Ami pedig a bruttó nemzeti terméket il­leti, ebben az állami szektor részesedése a jelenlegi 12 szá­zalékról 17 százalékosra emel­kedne. Vagyis látszólag szerény változásról van szó. Miért van akkor oly nagy izgalom fran­cia üzleti körökben? Azért, mert az államosítandó ipar- vállalatok listáján olyan c gek is szerepelnek, amelyek a francia ipari-katonai komp­lexumhoz tartoznak, s nem­csak jelentős érdekeltségeik vannak a NATO fegyverkezé­si versenyében, hanem szoros szálak fűzik őket a nyugat­európai és észak-amerikai ha■ dianyag- és fegyverzetgyártó óriásmonopóliumokhoz. Ezért érthető, hogy máris megkez­dődött a „tőkék menekülése” Franciaországból. Az új fran­cia kormány első intézkedése nem véletlenül volt az, hogy meglévő eszközeivel igyekez­zen útját állni annak, hogy ez a folyamat katasztrofális méreteket öltsön abban az „átmeneti időszakban”, amely a parlamenti választásokig, illetve azt követően az új immár nem ügyvezető kor­mány beiktatásáig és tényke­déséig gltelik. MI VÁLTOZOTT a liba NŐNI HELYZETBEN? Sikeres űrrepülés utón Ernán üdvözlet A szovjet—román közös sze­mélyzettel végrehajtott űrre­pülés pártjaink, országaink és népünk szoros barátságának, együttműködésének és interna­cionalista szolidaritásának jel­képe — hangzik az az üdvöz­let, amelyet Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke és Nyikolaj Tyi- honov szovjet miniszterelnök kapott Nicolae Ceausescutól, az RKP főtitkárától, Romá­nia elnökétől, és Ilié Verdet miniszterelnöktől, a Szojuz—40 űrhajó sikeres útja alkalmá­ból. Mint várható is volt, az új elnök azonnal feloszlatta a jobboldali többségű nemzet- gyűlést, s parlament; válasz­tásokat ír ki, amelyek június­ban zajlanak le. Arra számít ugyanis, hogy az elnökválasz­táson kifejeződött tendencia, nyugati tárgyaló delegációk a felelősek azért, hogy ezt az ésszerű indítványt mind a mai napig nem fogadták el a spanyol fővárosban zajló ta­nácskozáson. MILYEN EREDMÉNNYEL JÁRTAK SCHMIDT WA­SHINGTONI TÁRGYALÁSAI? Éppen a Brezsnyev-javas- latok nagy visszhangja az NSZK-ban — s másutt Nyu- gat-Európában — növelte az érdeklődést Schmidt nyugat­német kancellár első hivata­los látogatása iránt Washing­tonban, amióta ott a repub­likánus párti „őrségváltás” le­zajlott. A várakozás egyrészt azzal függött össze, hogy kom­mentátorok szerint a bonni vezetés volt elsősorban az, amely a római NATO ülés­szak idején kikényszefítefte, hogy Washington tegyen ígé­retet valamiféle „menetrend” megtárgyalására, hogy a Szov­jetunióval mikor és hogyan óhajt tárgyalásokba bocsát­kozni a középhatótávolságú nukleáris robbanófejekkel fel­szerelt • rakéták korlátozása ügyében. Ismert, hogy még amellyel az ország balra t%rt, a júniusi nemzetgyűlési vá­lasztásokon is érvényesül, s baloldali többségű parlament jön majd létre. Ez életfontos­ságú ahhoz, hogy Mitterrand programját végrehajthassa, hi­szen az ötödik köztársaság al­kotmánya szerint széleskörű elnöki hatalma csak úgy érvé­nyesülhet, ha politikáját tá­mogatja a nemzetgyűlési több­ség. A program különböző pontjait ugyanis törvényja­vaslatokban kell „aprópénzre váltani”, s ezek életbelépésé­hez a parlament jóváhagyása szükséges. Ha viszont jobbol­dali maradna a törvényhozá­si többség, Mitterrand prog­ramja nem jutna túl a puszta javaslatok szintjén. A „legforróbb” kérdés e programban az államosítások ügye. Az államosítandó ipar- vállalatok vagyonát 1979-ben 55 milliárd frankra becsül­ték. A Mitterrand listáján sze­replő cégek akkor összesen S26 ezer dolgozót foglalkoztat­tak. Ehhez hozzá kell adni még azt a 150 bankot, amely­nek államosítását a szocialis­ta párti elnök szintén előirá­nyozta választási hadjárata Habibnak, Reagan elnök sze­mélyes megbízottjának „köz­vetítő” tevékenysége nem sok hasznot hozott. Maga a mis szió is zavaros. Asszad Szí­riái elnök nemrég joggal je­lentette ki, hogy az amerikai, nyugdíjból visszahívott dip­lomata, csupán az izraeli ál­láspontot ismertette, s pró­bálta elfogadtatni vele. Ezt Habib cáfolta, s olyan benyo­mást próbált tenni a sajtó képviselői előtt, mintha vol­na valamilyen „amerikai ren­dezési terv”. De amikor Wa­shingtonban a külügyi szóvi vöt erről faggatták, kénytelen volt elismerni, hogy ilyen egy­szerűen nem létezik... Amikor viszont Leonyid Brezsnyev pénteken tbiliszi beszédében azt javasolta, hogy nemzet­közi konferencia összehívásá­val próbáljanak rendezést ta­lálni, Haig amerikai külügy miniszter azonnal elutasító nyilatkozatot tett. A libanoni helyzet tehá változatlanul tűzveszélyes. Iz­rael, felbátorodva az egyol­dalú, csupán Tel-Aviv állás­pontját tiszteletben tartó amerikai „közvetítéstől”, újabb követeléseket fogalmazott meg Most már nemcsak a Liba nonban a Szíriái békefenntar­tó erők védelmére elhelyezett légvédelmi rakéták kivonását követeli, hogy repülőgépei sza­badon kalandozhassanak szomszédos ország légiterében és kövessenek el tetszésük sze­rinti bombatámadásokat, ha nem a libanoni—szíriai határ szíriai oldalán telepített lég védelmi rakéták eltávolítását is feltételül tűzi ki ahhoz, hogy nem indít agressziót, Szíriai részről joggal mutat­nak rá, hogy Tel-Aviv nyíl ván a szíriai légitér felett is „igényt tart” immár ellenőr zésre, hiszen akkor miért za várnák a szuverén szíriai te­rületen elhelyezett légvédelmi rakéták? A helyzet éleződése késztet­te arra az Arab Liga orszá gait, hogy kijelentsék tuniszi értekezletükön: ha Izrael meg­támadja Szíriát, minden segít séget megadnak neki. Ez az értekezlet egyébként határo zatokat' fogadott e] a libano ni törvényes kormány Izrael elleni küzdelmének támoga tására és a palesztinok segí tésére. Arkus István Afrika napja fmár tizennyolc esztendeje minden évben egy nap jelképesen a szabad Afrikáé. A világ haladó és békeszere- rető erői ekkor tisztelegnek e kontinens négyszázmillió la­kójának szabadságküzdelme előtt. Afrika napja az Afrikai Egységszervezet megalakulá­sához kötődik: az alapító ok­mányt 1963. május 25-én har­minc ország képviselője írta alá Addisz Abebában, ma öt­ven állam delegátusa vesz részt a szervezet tanácskozá­sain. A tagok számának 67 százalékos növekedése meg­győző bizonyítéka azoknak a változásoknak, amelyek ezen a Tonácskszaak a finn kommunisták & beszámoló vitája Havasi Ferenc felszólalása A központi bizottság írásos dokumentumai és Aarne Saarinen pártelnök beszédé­nek vitájával, továbbá a kül­földi pártküldöttségek vezetői­nek felszólalásával folytató­dott a Finn KP XIX. kong­resszusa Helsinkiben. Tegnap szólalt fel Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a KB titká­ra, a magyar pártküldöttség vezetője. A Finn KP tevékenysége nagy nemzetközi érdeklődésre tarthat számot azért is, mert sajátos körülmények között, egy tőkés ország sokpártú kor­mányának tagjaként a legkö­vetkezetesebben képviselheti a munkásosztályt, a dolgozók ér­dekeit — mondta KavaST Fe­renc. — Meggyőződésünk, hogy a finn kommunisták har­ci tapasztalata, marxista—le­ninista politikája hozzájárul az országon belüli és a nem­zetközi osztályharc elméleté­nek, gyakorlatának gazdagítá­sához. Havasi Ferenc a nemzetközi helyzetről szólva síkraszállt az SZKP XXVI. kongresszu­sa békekezdeményezéseinek megvalósításáért. — Csak az enyhülési folyamat fenntartá­sa, kiszélesítése biztosíthatja a békés alkotómunka feltételeit — mondta a többi között. Az általános vitában felszó­lalók mind olyan határozato­kat sürgettek, amelyek meg­valósításával fölszámolható a párt másfél évtizedes megosz­tottsága. A Finn Kommunist Párt XIX. kongresszusa ma folyta­tódik. földrészen az elmúlt két év ti­zedben végbementek. Az ENSZ a Szovjetunió _ ja­vaslatára a hatvanas évek elején határozatban szállt sík­ra a gyarmati rendszer felszá­molásáért. Ez a döntés óriási ösztönzést adott az afrikai népfelszabadító kiRdelmek- nek. Azóta összeomlott a por­tugál gyarmatbirodalom, s az egyik legszilárdabbnak hitt kolonial ista-neokolonialista rendszer, a rhodesiai fajüldö­ző rezsim. Az Afrikai Egység­szervezet tagjai az egység és a szolidaritás szellemében azonban még ma is harcolni kénytelenek az újgyarmatosí­tó törekvések ellen, saját po­litikai és gazdasági felemelke­désükért, sőt egyes területe­ken, mint Namíbiában, a füg­getlenségükért. /másutt, mint a Dél-afrikai Köztársaságban a fajgyűlölet ellen. Afrika népei harcukban, or­szágépítő munkájukban szá­míthatnak a szocialista álla­mok, köztük hazánk,, a haladó világ rokonszenvére és támo­gatására. 1981. májusában őszintén kívánjuk a kontinens négyszázmillió lakójának, hogy Afrika napja mihamarabb teljes ünnep, a sikerek, és ne a fájdalmas emlékezés, a gyötrelmei jelen napja legyen. ★ A Magyar Szolidaritási Bi­zottság és az Országos Béketa­nács közös nyilatkozatban kö­szöntötte az afrikai kontinens népeit május 25-e, az Afrikai Egységszervezet megalakulá­sának 18. évfordulója alkal­mából. Tbiliszi Jubileumi ünnepségek Leonyid Brezsnyev jelenlété­ben nagyszabású katonai dísz­szemlével, a grúz főváros dol­H F-2-iigy tápsraiényei EzezeMshs dokumentum Az olasz parlament ezer­oldalas dokumentumgyűjte­ményt hozott nyilvánosságra a P—2 illegális árnyékhatalmi szervezetről. A dokumentumok tartalmazzák a korábban nyil­vánosságra hozott névsorban szereplő tagok saját kézzel írott felvételi kérelmét, kérel­meik elbírálását, levelezésüket a főnökkel, Licio Gellivel. Tegnap lemondott^ Adolfo Satri kereszténydemokrata igazságügyminiszter (korábban hadügyminiszter), akinek fel­vételi kérelme fényképmásola­tát a L’Unitá tegnapi száma első oldalon publikálta. Külön dossziét vezettek „8/c” jelzéssel azokról a politikusok­ról, akikről folyamatosan gyűjtötték az információt, így Andreottiről, Móráról, Berlin- guerről, Saragatról. Az olasz ügyészség Licio Gelli ellen távollétében elfoga­tási parancsot adott ki. A vád: „politikai és katonai kémke­dés”. Pénteken letartóztatták Antonio Viezzer ezredest, a volt katonai elhárítás (SÍD) főnökének titkárát. A P—2-ügyről Pertini ál­lamfő konzultált Forlani mi­niszterelnökkel, Craxi szocia­lista főtitkárral és Lagorio hadügyminiszterrel. Craxi Ber- linguer kommunista és Spado- lini republikánus főtitkárral tanácskozott. A koalíciós pár­tok vezetői a jövő hétre csúcs- találkozót terveznek a „politi­kai helyzet tisztázására”. gozóinak színpompás felvonu­lásával folytatódott tegnap Tbilisziben a szovjet hatalom megteremtésének és a Grúz Kommunista Párt megalakulá­sának 60. évfordulója alkal­mából az ünnepségek sorozata. A grúz főváros Alkotmány terén kora délelőtt felsorakoz­tak a tbiliszi 'helyőrség és a Kaukázuson túli katonai kör­zet gyalogos és gépesített dísz­alakulatai. Az ünnepi díszbe öltöztetett téren díszemel­vényt állítottak fel, itt foglalt helyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Kä főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, Eduard Sevarnadze, a Grúz KP KB első titkára, az SZKP és a szovjet állam több más. az ün­nepségekre Tbiliszibe érkezett vezetője, a Grúz SZSZK ve­zetői. SIszsívsíü beszéde Teraszra Mazonieckiben A közrend megsértői ellen Lengyelországban a rendkí­vüli pártkongresszusra való előkészületek keretében foly­tatódnak az aktívaértekezle­tek, illetve a beszámolási, vá­lasztási konferenciák. A Tomaszów Mazowieckiben Tűszsk egy barcelonai kőnkben Szélsőjobboldali Tegnap délelőtt mintegy húsz-huszonöt álarcos támadó géppisztolyokkal és feltehető­leg dinamittal fölfegyverkezve Barcelona központjában elfog­lalt egy bankot és túszul ej­tett több mint 300 embert. A támadók négy magasran­gú szélsőjobboldali katona­tiszt szabadonbocsátását köve­telik, köztük Tejero alezrede­sét, akit a februári jobboldali puccskísérlet után vettek őri­zetbe. A másik három tiszt Torres Rojas tábornok. Oliver alezredes, és San Martin ezre­des. A déli órákban 15 túszt — többségükben nőket — szaba­don bocsátottak, akik közül ti­zet azonnal a barcelonai kór­ház idegosztályára kellett szál­lítani. A fegyveresek közölték, hogy ma délelőtt 9 óra után kivégeznek tíz. majd óránként egy-egy túszt, ha a hatóságok nem teljesítik követeléseiket. Ezek szerint Madridban szítsenek elő egy repülőgépet, amely szabadonbocsátásuk után Tejerót és a februári puccskísérlet három másik résztvevőjét Argentínába szál­lítja. CSAK RÖVIDEN.. II. JÄNOS PÄL pápa 60 na­pon belül meggyógyul, ha nem lépnek föl komplikációk — áll a tegnap kiadott hivatalos or­vosi közleményben. Az orvos- professzorok véleménye szerint a pápa egészségi állapota „na­gyon kielégítő”, sebei szabá­lyosan hegednek. SCHMIDT nyugatnémet kan­cellár tegnap az Egyesült Ál­lamokból Párizsba utazott, hogy találkozzék az új fran­cia államfővel, s egyúttal ma­gával vigye Mitterrandnak ké- Reagan elnök üzenetét. tartott üzemi aktívaértekezle­ten beszédet mondott Stefan Olszowski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára. Közölte, hogy hamarosan vegyes katonai-rendőri őrjára­tok teljesítenek majd szolgá­latot, ezenkívül helyre kell állítani az önkéntes rendőri szolgálat tekintélyét, létre kell hozni a rendőrséggel együtt­működő polgárőrséget. Olszowski hangsúlyozta, hogy következetesen demokratizálni kell a társadalmi életet, ugyanakkor megbélyegezte azokat, akik kalandor módon a KOR ideológiájához hasonló célokat követnek és perspek­tivikusan arra törekednek, hogy megváltoztassák Len­gyelország társadalmi rendsze­rét. Olszowski igen súlyosnak ítélte meg az ország gazdasági helyzetét, amelyből a gazdasá­gi reform jelenti az egyetlen kiutat. ★ Igen súlyos Stefan Wy­szynski bíborosnak, Lengyel- ország prímásának az eg^zsé- gi állapota — közölték tegnap Varsóban. Az elmúlt napok­ban többször is vérkeringési és légzési zavarok léptek fel ná­la, és bár ezeket sikerült elhá­rítani, a rákbetegség, amely­ben szenved, egyre inkább el­hatalmasodik rajta.

Next

/
Thumbnails
Contents