Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

ur.r.rtt A lakásgazdálkodás - politika Pártkongresszusra készül Mongólia Dinamikus fejlődés jellemzi Május 26-án kezdi meg munkáját Ulánbátorban a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa. Ez alka­lomból tegnap sajtótájékozta­tót tartott Badamtarin Baldo, a Mongol Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete. Hang­súlyozta: a XVII. kongresz- szus óta eltelt öt esztendő alatt jelentős sikereket ért el a mongol nép; teljesítette a VI. ötéves tervben kitűzött feladatokat. . A gazdaság továbbfejlesz­téséről szólva a nagykövet ki­emelte: a VIÍ. ötéves terv fontos szakaszt jelent a Mon­gol Népköztársaságban a szo­cializmus anyagi-technikai bá­zisának erősítésében, a szocia­lista társadalmi viszonyok to­vábbfejlesztésében, a szocia­lista életmód meghonosításá­ban. A nemzeti jövedelem évi 7 százalékos, a társadalmi össztermelés 7,5 százalékos nö­velését tervezik. Gyors ütem­ben fejlesztik a mezőgazdasá­got, ezen belül az állattenyész­tésre fordítanak különös gon­dot. A nagykövet ezután Mongó­lia nemzetközi gazdasági kap­csolatairól elmondta: különö­sen a szocialista országokkal folytatott kereskedelem széle­sedett. Mongólia jelenleg 30 országgal tart fenn kereske­delmi kapcsolatot; a'külkeres­kedelmi forgalom 96,7 százalé­kát a szocialista országokkal bonyolítja. Badamtarin Baldo végül utalt rá, hogy az utóbbi öt esz­tendőben dinamikusan fejlő­dött — 23 százalékkal nőtt — a magyar—mongol árucsere­forgalom. A gazdasági együtt­működés szép példája az a se­gítségnyújtás, amely szerint évek óta magyar szakemberek dolgoznak Mongóliában. A lakó ház-felújítás és -kar­bantartás eredményeiről, és feladatairól tanácskozott ked­den a HVDSZ központi veze­tősége. Az ülésen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Abrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter az MSZMP Központi Bizottságának 1978 októberé­ben a lakások karbantartásá­ra, felújítására és korszerűsí­tésére hozott határozata vég­rehajtásáról számolt be. A beszámolót követő vitá­ban Havasi Ferenc minde­nekelőtt arra utalt, hogy a párt XII. kongresszusa egyik fő célkitűzésként az életszín­vonal emelésében már elért vívmányaink erősítését, meg­őrzését jelölte meg. Az infra­struktúra fejlesztése, a szol- gáltatások színvonalának eme­lése megkülönböztetett, politi­kai jelentőségű feladat. Az első negyedév statisztikája A KSH Pesi megyei Igazgatóságának össze/oglaló/a Pest megye 1981. I. negyedévi fejlődésének főbb mutatói: Az 1980. I. negyedévi Megnevezés százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) 101,7 A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlító áron) 101,1 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére Iparban 106,5 Kivitelező építőiparban 104,0 Állami gazdaságokban, kombinátokban 106,7 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 108,0 Kereskedelemben 106,3 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlító áron) 102,2 Ipar A megyébe települt ipari szervezetek termelése az el­azonban a külföldre eladott termékek mennyisége 13 szá­zalékkal elmaradt a megelőző évi szinttől. zó pénzbevételei 1981. I.f ne­gyedévében 7,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 1980. azonos időszakában. Ezen be­lül legnagyobb mértékben a társadalombiztosítással ' kap­csolatos pénzbevételek nőttek. A teljes munkaidőben fog­lalkoztatott fizikai dolgozók havi átlagbére 1981. I. negye­dében valamennyi megfigyelt népgazdasági ágban gyorsab­ban nőtt, mint az előző év azo­nos időszakában. Az átlagbé­rek tavalyinál gyorsabb növe­kedését lényegében nem az ez évi béremelések eredményez­ték, hanem az nagyrészt a múlt év második felében vég­rehajtott bérfejlesztések áthú­zódó hatásának a következmé­nye. A vállalatok többségénél a második félévben jelentős alapbéremelést hajtottak vég­re és emelleri számottevő ösz- szeg Került mozgóbérként ki­fizetésre. Gyors segítség a bajban ••1 Összefogás a közlekedés biztonságáért a monorí járásban Két fő közlekedési útvonal szeli át a monori járást, a 4-es számú és' a 31-es számú főútvonalak. A 4-es számú 30 kilométer hosszúságban, a 31-es számú főútvonal 16,7 kilométer hosz- szúságban, és 196 kilométer szilárd burkolatú egyéb utunk van. Járásunk Budapest köz­vetlen közelében fekszik. Mit is jelent ez? A munkaképes lakosságnak több mint a fele a fővárosban dolgozik, és így vagy úgy, de utazik, ki busz- szál, ki saját gépjárművével, vagy vonattal. A járásban 6 ezer gépjármű van magántu­lajdonban. A forgalomszámlá­lásnál kiderült, hogy 24 óra alatt a 4-es sz^mú főútvona­lon 12 ezer .gépjármű halad át. A fenti számadatokból és az elmondottakból kitűnik, bizony nem vagyunk könnyű helyzetben. írtjainkat bővít­jük, a magángépjárművek száma emelkedik, így tehát feladataink is növekedni fog­nak a jövőben. Ezek megol­dásában sokat segíthet az összefogás. Ezen írás kereté­ben azt kívánom bemutatni, hogy az együttműködés kere­tében miként segít a Vörös­kereszt-szervezet a közleke­désrendészetnek. ra, hányinger megszüntetésé­re kaptak gyógyszert. Egyér­telmű, hogy például a fogfá­jás időleges megszüntetése az út további biztonságos folytatását jelenti. Az első tapasztalatok arra késztettek bennünket, hogy a járás másik legnagyobb bal­eseti gócában, Maglódon 1979, őszén szintén társadalmi ösz- szefogásból létrehozzunk egy másik segélynyújtó helyet. Itt a vizsga 1980 nyara volt. Saj­nos, itt az ügyeleti szolgálat­nak akadtak forró percei. Ak­tivistáink becsülettel helyt­álltak, ellátták a sérülteket, felvilágosítást adtak a közle­kedési rendőröknek, mentő­söknek. Ennek a segélynyújtó hely­nek egyetlen szépséghibája, hogy telefonnal nem rendel­kezik. A mentők azonnali ér­tesítése így lehetetlen. Pedig ma már mindenki tudja, mit. jelent egy súlyos esetnél az az időfaktor, a 4 perc. A te­lefonért óriási összeget kellett volna fizetni a postának, de nekünk sajnos nincs pénzünk, itt mindenki két keze mun­káját adta. További terveink között szerepel, hogy a közlekedési járőrök munkáját segítve, az önkéntes rendőri hálózatot egy teljes elsősegélynyújtó szakasszal bővítjük. Ügy gon­dolom: a jövőben lehetőség nyílhat arra is, hogy össze­mérhessük tudásunkat az országban másutt működő, hasonló szakaszokkal. A jövő lehetőségei Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy minél több embert képezzünk ki el­sősegélynyújtásból, akik nem­csak akarnak, hanem tudnak is segíteni. Az általános is­kolákban, középiskolákban ma ezek a tanfolyamok a legkedveltebbek: olyan ma­gasszintű oktatás folyik, hogy sok felnőtt ember becsületére válhátnának azok a kötözé­sek és fogások, amelyeket a tizenévesek már szinte rutin­szerűen alkalmaznak. Arra is gondoltunk, hogy a községeikben, lakott területen kívül is, közúti segélynyújtó szekrényt helyezünk el. A szekrényben levő kötszereket bárki igénybe veheti. Bánföldi Györgyné, a Vöröskereszt monori járási titkára múlt évi visszaesés után 1981. I. negyedévében 1,7 százalék­kal magasabb, mint egy évvel korábban, de még nem éri el az 1979. I. negyedévi szintet. Az állami ipar 0,6 százalékkal állított elő nagyobb termékvo­lument, mint az elmúlt év I. negyedévében. A nehézipari ágazatok közül csupán a gép­iparban következett be emel­kedés. A vegyipar termelésé­nek mérséklődése a takarékos- sági intézkedések következté­ben tovább folytatódott, s csökkent az építőanyagipar termelése is. A könnyűipar növelte termelését, az élelmi­szeriparé lényegében nem vál­tozott. * A megye iparában foglalkoz­tatottak száma 1980. I. negye­dévéhez képest tovább mér­séklődött. A fizikai foglalkozá­súak számának csökkenése valamelyest nagyobb mértékű volt, mint az összes foglalkoz­tatottaké. Az átlagosnál gyor­sabban csökkent az építő­anyagipar és a könnyűipar fi­zikai dolgozóinak száma. A megyei székhelyű szocia­lista ipar 1981. első három hó­napja alatt mintegy 22 milliárd Ft értékű terméket értékesí­tett, összehasonlító áron szá­molva ugyanannyit, mint egy évvel korábban. A változatlan volumenű értékesítésen belül felvásárlás a &<r%cr mess íén Érdemesebb a piacra vinni ÍXionygatás nélkül A 4-es számú főútvonal mentén 1978-ban közúti első­segélynyújtó helyet létesítet­tünk társadalmi összefogással. Ez azt jelentette, hogy az ob­jektum a vállalatok, üzemek segítségével, munkájával jött létre. A szervezésnél számom­ra aiz jelentette az igazi si­kerélményt, hogy nem kellett hasznosságát bizonygatni sen­kinek sem. Ügy fogalmazhat­nék, széles körű önkéntes tár­sadalmi összefogás eredmé­nyének köszönhetik a létesít­ményt mindazok, akik már eddig is segítségre szorultak. A hely meghatározásában közlekedési rendőreink segít­ségét kértük. Sokéves tapasz­talataikra támaszkodva jelöl­ték ki a legbalesetveszélye- sebb útszakaszt. Így Monoron a Shell-benzinkút közelében állítottuk fel a segélyhelyet. Biztosítanunk kellett annak személyzetét is. Erre legalkal­masabbnak a polgári védelem egészségügyi szakaszainak tagjait tartottuk, akik már szakkiképzést kaptak. A já­rás polgári védelmi parancs­noksággal közösen készítettük fel vöröskeresztes aktivistáin­kat az országúti elsősegély- nyújtásra. A posta közömbös Nyári időszakban aktivis­táink ,önként vállalt ügyeletet tartanak a segélyhelyen hét­végeken, a közlekedési csúcs- időszakokban. A próba 1979. nyarán következett. Vizsgá­zott a segélyhely és vizsgáz­tak elsősegélynyújtóink — egyaránt jelesre. Az ide be­térő autósok fog- és fejfájás­Nagy a hagyománya a Gal- ga mentén a zöldségtermesztés­nek. A túrái, zsámboki, galga- mácsai és galgahévízi zöldség a termelők körében valóságos fogalom. Ám nemcsak a ter­melők, hanem a kereskedők is számon tartják az e vidéken termesztett jó minőségű ubor­kát, paprikát, paradicsomot. Nem érdekeltek A Calgavidéke Áfész fon­tos feladatának tekinti a fel­vásárlás kiterjesztését. Békési Istvánné igazgató elnökhelyet­tessel és Bolhás Mihály ipari es felvásárlási osztályvezető­vel beszélgettünk arról, mi­képp lehetne ezt a munkát to­vább fejleszteniük. — Évente több mint 2 ezer szerződést kötünk kisterme­lőkkel. Közülük 700-an kisál­latot tenyésztenek, a többiek zöldséget termesztenek — mondta Békési Istvánné. A felvásárlás értéke eléri az évi 56 millip forintot. Ennek 70 százaléka származik a szerző­déses, a többi a szabad felvá­sárlásból. Négyezer tonna zöld­séget juttatunk el a piacokra. — Korántsem vagyunk azon­ban elégedettek — vette át a szót Bolhás Mihály. — Ki­számítottuk, hogy a terüle­tünkön 1600 holdat művelnek meg konyhakertként, s ezen 36 ezer tonna árut lehetne termelni. Ebből kitűnik, hogy a jelenlegi árumennyiségnek több mint 62 százaléka a sza­badpiaci forgalomba kerül, s így kisiklik érdekkörünkből. — Mi ennek az oka? — Mindenekelőtt számol­nunk kell a budapesti piacok közelségével. Másrészt azzal, hogy zöldségből soha nem te­rem elegendő, s így a szabad­piacon jobb az ára. Nem tud­juk kellőképpen érdekeltté tenni a kistermelőket abban, hogy árujukat előre leszer­ződjék. Talán a felvásárlás szerkezetében vannak hibák. Sokszor a Pest megyei Zöldért sem áll a helyzet magaslatán, az áru minősítésének módja sem megfelelő. Nem fizetünk például extra minőségért ext­ra árat. A saját területünkön, amióta a Zöldérttől átvettük az ellátást, paprikából például ötszörösére növekedett bolt­jaink forgalma. Kisgép kellene — Említette, hogy nem elég­gé érdekeltek a kistermelők a szerződéses termelésben. Ho­gyan lehetne ezen segíteni? — A jelenlegi helyzet az, hogy szakcsoporttagjaink — mondta Békési Istvánné —, sincsenek sokkal előnyösebb helyzetben, mint a többiek. Az egyetlen előnyt a termelés biz­tonsága, a biztonságos értéke­sítés jelenti. Ám akkor, ami­kor keresleti piac alakul ki, ez jóformán semmivé válik. Az utóbbi két évben például igen megdrágultak a palánta­félék. Itt valamit tudunk se­gíteni, hiszen fizethetünk hozzájárulást, de az igazán nagy segítséget az jelentené, ha a drága szántáshoz és egyéb munkákhoz megfelelő kisgépeket tudnánk minimális térítési díjért kölcsönözni. Ez­zel csökkenne a termelési költ­ség. A szakcsoportoknak ugyan­is nincs lehetőségük arra, hogy ezeket megvásárolják, hiszen a közös alapjuk csak a tag­díjból és a felvásárlási összeg egy bizonyos százalékából áll. Így sokszor 5—10 évre van szükség, amíg 100—200 ezer forintjuk összejön. Érdekvédelem is — Jellemző a mai felvásár­lási helyzetre — vette át a szót ismét Bolhás Mihály —, hogy jelenlég például nem tehetünk árkülönbséget azzal aki szer­ződik, és azzal, akitől szabadon vásárolunk fel, mert tulajdon­képpen örülünk, ha szabott árainkhoz alkalmazkodva, ne­künk adja el termését. Az így kialakujt keresleti piacot vég­sősoron a fogyasztó zsebe síny­li meg, s ez alapvetően hely­telen, hiszen a fogyasztási szö­vetkezetek feladatai közé a fogyasztói érdekvédelem is tartozik. Kovács Attila Ernő Építőipar A megyei székhelyű kivite­lező építőipari szervezetek 1981. évre az elmúlt évi tény­leges teljesítésüknél — folyó áron számolva — 3,3 százalék­kal több építőipari munka el­végzését tervezik. Éves elő­irányzatuk 72 százalékát szer­ződésekkel lekötötték, s ez arányában valamivel maga­sabb az egy évvel korábbinál. Továbbra is jelentős a keres­let az építőipari munkák iránt; az elutasított építési igények aránya — a tanácsi vállalatok kivételével — valamennyi szektorban emelkedett. A kivitelező építőipar ter­melése 1981. I. negyedévében — összehasonlító áron számol­va — az igen alacsony bázis­hoz képest 1,1 százalékkal emelkedett. Ezen belül a mi­nisztériumi vállalatok terme­lése 6,5 százalékkal csökkent, a tanácsi vállalatok, a szövet­kezetek és a közös vállalkozá­sok által végzett saját építési­szerelési munkák mennyisége viszont növekedett. Az építőipar foglalkoztatot­tainak száma tovább csök­kent; az év első három hónap­jában 2,2 százalékkal dolgoz­tak kevesebben, mint egy év­vel korábban. A tanácsi válla­latok kivételével mindenütt mérséklődés következett be. Az összes foglalkoztatottaké­nál lényegesen gyorsabban csökkent az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikai munkavállalók, s még ennél is jobban az általuk tel­jesített munkaórák száma. Mezőgazdaság Április első felének száraz, napsütéses időjárása kedvezett a mezőgazdasági munkáknak. A gazdaságok időben befejez­hették a tavaszi árpa, a zab, a magborsó és a cukorrépa ve­tését. Április végéiig szinte tel­jes egészében elvetették a lu­cernát. Végéhez közeledik a burgonyaültetés, földbe került a napraforgó és a zöldbabfé­lék 90, illetve 70 százaléka is. A kukorica vetése az előirány­zott terület 42 százalékán, a silókukoricáé pedig 29 száza­lékán fejeződött be. A mezőgazdasági nagyüze­mekben foglalkoztatottak szá­ma az 1980. I. negyedévinél valamivel kisebb mértékben ugyan, de ez évben is tovább emelkedett. A növekedés mér­téke a fizikai és a nem fizikai foglalkozásúaknál egyaránt 5,6 százalékos volt. A korábbiak­kal ellentétben az idén az ál­lami gazdaságokban is lét­számbővítés történt, ahol a foglalkoztatottak száma a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekénél is nagyobb mérték­ben nőtt. Ele tkörülmények A VI. ötéves terv a lakosság életszínvonalának szintentar- tásával számol. Ezzel össze­függésben minden népgazda­sági ágban az átlagbérek és át­lagkeresetek mérsékelt növe­kedését, a társadalmi juttatá­soknak a korábbi időszaknál mérsékeltebb, de az összes jö­vedelemnél gyorsabb emelését tervezi. A megye lakosságá­nak főbb forrásokból szárma­A lakosság pénzmegtakarí­tásainak eredményeként a me. gye OTP fiókjaiban és taka­rékszövetkezeteiben elhelye­zett betétállomány március 31- én 10 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A betéteken belül jelentősen gya­rapodott az ifjúsági takarék- betétek száma és állománya, amelyben meghatározó szere­pe volt az év elején életbe lé­pett kedvezőbb, betételhelyezé­si feltételeknek. A lakosság részére nyújtott hitelek állo­mánya az I. negyedév végén 16 százalékkal volt magasabb, mint 1980. azonos időpontjá­ban. A hitelek túlnyomó része hosszúlejáratú építési kölcsön. Az I. negyedévben a megye boltjai és vendéglátó egységei 5,6 milliárd Ft eladási forgal­mat bonyolítottak le — fo­gyasztói folyó áron számolva — 6,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A fo­gyasztói árak változását figye­lembe véve, ez 2,2 százalékos növekedésnek felel meg. A bolti élelmiszerekből és az élvezeti cikkekből eladott mennyiség 0,4 százalékkal ke­vesebb volt, mint a múlt év azonos időszakában. A csök­kenést elsősorban a húsvéti ünnepek előtti élelmiszervá- sárlás II. negyedévre történő áthúzódása okozta. E cikkek­ből az ellátás az idén kiegyen­lítettebb volt a tavalyinál, s a fogyasztás szempontjából igen fontos zöldség- és gyü­mölcsfélék értékesítésében sem jelentkeztek fennakadá­sok. Különösen a piacokon volt nagy a felhozatal, amely ked­vezően befolyásolta az árak alakulását is. A zöldség- és gyümölcsfélék ára a negyedév minden egyes hónapjában — a boltokban és a piacokon egy­aránt — alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A ven­déglátás forgalma viszont to­vábbra is csökken. A ruházati cikkek forgalma — a megelőző évek azonos időszakához képest — meg­élénkült. A lakosság — össze­hasonlító áron számolva — 4,1 százalékkal vásárolt többet, mint egy évvel korábban. A téli szezonvégi vásár is kedve­zően hatott a forgalomra, mi­vel a tavalyinál nagyobb áru­alapot vontak be az időszaki leárazásba. A vegyes iparcikkekből 4,6 százalékkal emelkedett a for­galom mennyisége. A növeke­dést elősegítette, hogy az üzle­tek — néhány cikk kivételével — a korábbinál nagyobb vá­lasztékot tudtak biztosítani. A Belkereskedelmi Minisz­térium a múlt év októberében rendeletet hozott a kiskereske­delmi és vendéglátóipari üzle­tek szerződéses üzemeltetésé­ről. A rendelet alapján a me­gyében is megkezdődött az űj szervezeti forma kialakítása, így többek között a Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat 19 egységet hirdetett meg, amelyek közül április elsejétől 9 egység szerződéses formában működik. A vállalat a megle­vő 337 egységének mintegy fe­lét — elsősorban a szabadkasz- szás elszámolásúakat — terve­zi szerződéses formában üze­meltetni. A szerződéseket 1982. év végéig fokozatosan kíván­ják megkötni.

Next

/
Thumbnails
Contents