Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-19 / 115. szám

1981. MÁJUS 19., KEDD A nyugat-berlini SZÉP kongresszusa Harcban a békéért, a baladásért A magyar küldöttség vezetőjének felszólalása A Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa vasárnap folytatta munkáját. A kongresszuson felszólalt Ba­ranyai Tibor, a Központi El­lenőrző Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­je, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a magyar kommunisták, és személy szerint Kádár Já­nos nevében köszöntötte a nyugat-berlini kommunistá­kat. — Nagyra becsüljük, hogy pártjuk síkraszáll a négyolda­lú egyezmény betartásáért, áll­hatatosan küzd a békéért, a fegyverkezési hajsza megszün­tetéséért. Elismeréssel tapasz­taljuk, a nyugat-berlini kom­munisták fellépnek azért, hogy fejlődjenek városuk kölcsönö­sen előnyös, jó kapcsolatai a szocialista országokkal, min­denekelőtt a Német Demok­ratikus Köztársasággal— mon­dotta. — A nyugat-berlini kommunisták harcának törté­nelmi jelentősége abban van, hogy világos, igaz szavakkal mutatják az utat; azt, hogy még ebben a gazdag, a nem­zetközi nagytőke által sok­oldalúan támogatott kapitalis­ta városban is a szocializmus jelenti a jövő igazi perspek­tíváját. A Nyugat-berlini Szo­cialista Egységpárt küzdelme tovább gazdagítja az osztály­harc elméletét és gyakorlatát. Baranyai Tibor végül han­goztatta, hogy az MSZMP és a Nyugat-berlini SZÉP kö­zött hagyományosan jók a kapcsolatok, nézeteink minden lényeges kérdésben megegyez­nek. „Nyugat-Berlin dolgozói mindig számíthatnak a ma­gyar dolgozók, a magyar kom­munisták cselekvő szolidari­tására” — jelentette ki, majd a magyar pártküldöttság át­adta az MSZMP ajándékát, a gellérthegyi Szabadság-szobor­nak a csepeli munkások által készített kicsinyített mását. A Nyugat-berlini Szocialista Bgy- ségpárt kongresszusa a vita lezárása után jóváhagyta az el­nökség beszámolóját, egyhan­gúlag elfogadta a pártnak az 1980-as évekre szóló politikai platformját, a békéért, a biz­tonságért, a demokráciáért és társadalmi haladásért jjívott harcban, valamint a párt alap- elveit és céljait új megfogal­mazásban összefoglaló doku­mentumot. A kongresszus a salvadori nép harcát támoga­tó szolidaritási nyilatkozatot tett közzé. A kongresszus megválasz­totta a párt új vezető szerve­it. A Nyugat-berlini Szocia­Libanon Rendkívül teszült a helyzet I Kétnapos szaúd-arábiai lá­togatása után tegnap Damasz­kuszba érkezett Philip Habib, Reagan amerikai elnök külön- megbízottja, aki a Begin-kor- mány által kiprovokált válság ügyében, próbál közvetíteni Szíria és Izrael között. Az amerikai politikus a legna­gyobb titoktartás közepette tárgyalt Fahd trónörökössel és más szaúdi vezetőkkel. Damaszkuszban nagy jelen­tőségű fejleményként értéke­lik, hogy Szaúd Al-Fejszál, a szaúdi diplomácia vezetője Khaddam szíriai külügyminisz­terrel folytatott telefonbeszél­getésben a királyság korlátlan támogatásáról biztosította Szí­riát és a Libanonban állomáso­zó arab békefenntartó erőket, valamint a Libanon szuvereni­tását, függetlenségét és egysé­gét védelmező Szíria határo­zott álláspontját. Libanonban változatlanul rendkívül feszült a helyzet. A Nabatije városát vasárnap es­te ért izraeli tüzérségi táma­dásnak 7 halottja és számos sebesültje volt. A dél-libanoni határövezetben izraeli harc­kocsizó egységek mozgását ész­lelték. I A hét végén mindkét éjsza­kán szünet nélkül dörögtek az ágyúk, süvítettek a rakéták. Ideiglenes adatok szerint 30- an életüket vesztették és 150- en megsebesültek. lista Egységpárt elnöke ismét Horst Schmitt, elnökhelyettese pedig Dietmar Ahrens és In­ge Kopp lett. ★ Horst Schmitt hétfőn meg­beszélésen fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttségét: Baranyai Tibort, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját, a KB osztályvezetőjét és Ernszt Antalt, a KB tagját, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titká­rát. Ha?g fenyegetőzése Kuba elleni bojkott? Haig amerikai külügyminisz­ter bojkottal fenyegeti Kubát. A Time amerikai hetilap sze­rint Haig, a múlt héten tett ilyen kijelentést, amikor re­publikánus párti kongresszusi képviselőkkel tartott bizalmas megbeszélést. A külügyminisz­ter azzal vádolta Kubát és a baloldali nicaraguai kormányt, hogy „felújították jelentős fegyverszáUítmányaikat a la­tin-amerikai válságövezetek­be”. A külügyminiszter jelez­te, hogy az amerikai „ellen­lépés” a közeljövőben várha­tó, amíg még tart Reagan el­nök népszerűsége a választók körében. Közlemény a tárgyalásokról 1 Szovjet—kongói kapcsolatok Megbeszélések Szófiában Lengyelország Javítani kell az ellátást Néhány órás átmeneti nyu­galom után hétfőn kora dél­után ismét kiújult a tűzharc a libanoni fővárosban. Az ösz- szecsapásokban rakétákat is bevetettek. A harcok kiterjed­tek Bejrut déli és észak-keleti városrészére, valamint a fővá­rostól mintegy húsz kilomé­terre északra fekvő Junie vá­rosra is. A libanoni kormány­erők újabb katonai egységet’ irányítottak az ország egyik déli, ENSZ-katonák által el­lenőrzött részébe. Olaszország Népszavazás után Az olasz belügyminiszté­rium hétfőn este közzétette az első részeredményeket a dél­után befejeződött népszava­zásról. Az abortusztörvény, tehát a terhesség megszakításának 1978 óta létező törvényes le­hetősége mellett foglalt állást a szavazók 70 százaléka, el­lene pedig 30 százalékuk (a részeredmény 78 796 körzet közül, körülbelül ezernek az adataira támaszkodik). Körülbelül 86 százalékkal elutasították azt a referen­dumindítványt is, hogy ha tálytalanítsák a közrend vé­delmével kapcsolatos szükség- intézkedéseket, az egykori Cossipa-kormány antiterroris- ta intézkedéseit. Az életfogytiglani börtön- büntetés eltörlését az eddig összeszámlált voksok 23 szá­zaléka támogatta, a többi el­lenezte. A júliusra kitűzött rendkí­vüli pártkongresszusra való előkészületek jegyében szom­baton a sziléziai Zabrzéban találkozót tartottak a Len­gyel Egyesült Munkáspárt bá­nyász pártszervezeteinek kép­viselői. Az aktívaértekezleten a bányászok meghívására részt vett Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára. Andrzej Zabinski, a PB tag­ja, a katowicei vajdasági bi­zottság első titkára bevezető­jében a pártélet demokratizá­lásáról, élénküléséről beszélt. Mieczyslaw Glanowski bá­nyaügyi miniszter elmondta, hogy ami a napi kitermelési szintet illeti, a kőszénbányá­szatban visszaállt a tavaly nyár előtti munkatempó. Stanislaw Kania ismételten leszögezte, hogy nem lehet szó a szocialista megújulás irány­vonalától való letérésről. Ügy ítélte meg, hogy az utóbbi időben növekszik a párt ereje, ami feltéltenül szükséges ah­hoz, hogy „Lengyelországot a zavartalan, szocialista fejlődés útjára vezessük”. Mint mond­ta, a nemrég nyilvánosságra hozott programtervezet „ha nem tökéletes is, megfelelő vitaalapot biztosít a kong­resszus előtt és magán a kongresszuson”. Helmut Schmidt A szovjet—amerikai lesze­relési tárgyalásoknak idén ősz­szel — minél korábbi idő­pontban —, meg kell kezdőd­niük — jelentette ki egy te­levíziós nyilatkozatban Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár. Schmidt,, aki szerdán in­dul több napos hivatalos lá­togatásra Washingtonba, elis­merte, hogy az amerikai kül­politika még kialakulatlan és jelezte, hogy igyekezni fog be­folyásolni a Reagan-kormány álláspontját az európaiakat kü­lönösen érintő kérdésekben. Kania drámainak nevezte az ország gazdasági helyzetét, amelyet mindenütt mindenki naponta tapasztalhat a piacon, a mezőgazdaságban és az élet minden más területén. Szólt a közrend védelméről, s hang­súlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy fokozódjék a közrendet, a nyugalmat védelmező szervek tekintélye, megbecsülése. A nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel a Szovjetunió növeli Lengyelországnak szó­ló áruszállításait és számos ter­méket határidő előtt leszál­lít — jelentette a PAP len­gyel hírszolgálati iroda. Az év első harmadában a szovjet szállítások mennyisége 26 szá­zalékkal nőtt az előző évhez képest, ezen belül a piaci el­látást szolgáló cikkek és a nyersanyagok szállítása 41,5 százalékkal emelkedett. Moszkvában közleményt ad­tak ki a Denis Sassou-Nguesso vezette kongói párt- és állami küldöttség látogatásáról- A közlemény kitér a két állam között a látogatás során alá­írt barátsági és együttműkö­dési szerződésre, is. Ez a szer­ződés a két ország baráti kap­csolatai továbbfejlesztésének alapjául szolgál, elősegíti az imperializmus ellen, a békéért és a társadalmi haladásért ví­vott közös harcukat. „A világhelyzet jelenlegi bo­nyolultsága az imperializmus legagresszívebb körei mester­kedéseinek következménye — hangoztatja a közlemény. A Szovjetunió és a Kongói Népi Köztársaság határozottan elítéli az Egyesült Államok és a NATO más tagállamainak beavatkozását az afrikai né­pek belügyeibe — állapítja meg a közlemény. A két or­szág állást foglalt amellett, hogy erősíteni kell a szocia­lista és az el nem kötelezett országok összefogását a bé kéért és a biztonságért, a né­pek szabadságáért és függet lenségéért vívott harcban. A tárgyalások során a két ország vezetői méltatták az el nem kötelezettek mozgalmá­nak növekvő fontosságát. Ez a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott harc fontos tényezője — hangoztat­ja a közlemény. Megerősítet­ték, hogy a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokat igazságos és demokratikus alapokra kell áthelyezni, meg kell ■ azokat szabadítani a gyarmatosítás és az új gyarmatosítás maradvá­nyaitól. Denis Sassou-Nguesso, a Kongói Munkapárt Központi Bizottságának elnöke, a Kon­gói Népi Köztársaság állam­tanácsának elnöke, miniszter- elnök vasárnap a Szovjetunió­ból Bulgáriába utazott. Tegnap délelőtt Szófiában Todor Zsivkov, a BKP KB fő­titkára, a bolgár államtanács elnöke és Denis Sassou-Ngues­so, a Kongói Munkapárt KB elnöke, a Kongói Népi Köz­társaság elnöke és minisz­tertanács elnöke között meg­beszélésre került sor. A tárgyalásokról kiadott rö­vid közlemény szerint a nem­zetközi kérdések közül a fő figyelmet az afrikai konti­nensre fordították. Denis Sassou-Nguesso bul­gáriai rövid baráti látogatása befejeztével hétfőn elutazott Szófiából- A kongói párt- és kormányküldöttséget Todor Zsivkov és több más bolgár vezető búcsúztatta a szófiai repülőtéren. Bulgária . Tanácskozik a parasztpárt 1200 küldött, 112 külföldi küldöttség és négy nemzetközi szervezet képviselőinek rész­Munkanap a SzaIjut-6-on Orvosbiológiai kísérletek Orvosbiológiai kísérletek töl­tötték ki Leonyid Popov és Dumitru Prunariu hétfői mun­kanapjának jelentős részét. A szovjet—román űrexpedíció programjában összesen 16 ilyen témájú kísérlet szere­pel, s ezekből minden napra jut néhány. A Szaljut-6 állandó sze­mélyzetének: két tagja is so­kat segít a vendégek prog­ramjainak végrehajtásában- Saját tudományos munkáju­kat a látogatás idejére csök­kentették, így tegnap csak a fedélzeti rendszerek és a tu­dományos berendezések ellen­őrzésével és a melegházban fejlődő növények gondozásá­val kellett foglalkozniuk. A négytagú űrhajóscsapat hétfői programjának legérde­kesebb pontja a sajtóértekez­let: a két rádió- és televízió- kapcsolat idején „találkoztak” a repülésirányító központban összegyűlő szovjet és külföldi újságírókkal. A repülésirányító központ jelentése szerint Vlagyimir Kovaljonok, Viktor Szavinih, Leonyid Popov és Dumitru Prunariu közérzete és egész­ségi állapota megfelelő. vételével tegnap délelőtt Szó­fiában megnyílt a Bolgár Né­pi Földműves Szövetség (BZNSZ) XXXIV. kongresszu­sa. Az ünnepélyes megnyitón Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, a bolgár állam­tanács elnökével az élen ott voltak a BKP és a bolgár ál­lam vezetői. A bolgár paraszt- párt háromnapos kongresszu­sán Gulyás Sándornak, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksége tagjának, a hevesi Rákóczi Tsz elnökének vezetésével vesz részt magyar küldöttség. A kongresszus vezető szer­veinek megválasztását köve­tően a BKP Központi Bi­zottságának üdvözletét Alek- szandr Lilov, a BKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára tolmácsolta. Ezt követően Petr Tancsev, a Bolgár Népi Földműves Szö­vetség titkára a kongresszus elé terjesztette az intéző ta­nács beszámolóját Háttér Az északír zsákutca nyomán Ulsternek nevezett te­rületre. A beáramló angol és skót parasztok protestánsok voltak, szemben a mélyen ka­tolikus ír őslakossággal, amely sorozatos felkelésekkel jelezte: nem nyugszik bele a brit el­nyomásba. Az 1916-os dublini felkelés fél sikert hozott: öt év múlva a sziget 32 grófsága közül 26 dominiumi státuszt kapott, majd 1937-ben elnyer­te függetlenségét, a hat északi grófságot azonban London mesterségesen leválasztotta. A mai vallási ellentétek gyökere ebben a szétszakítás­ban rejlik. Észak-írország más­fél milliós lakosságából ugyan­is körülbelül egymillió protes­táns, aki hallani sem akar a Nagy-Britanniához fűződő kö­telék bármilyen csekély lazí­tásáról Azzal érvelnek, hogy az Írországgal történő egyesü­lés esetén ők kerülnének hát­rányba, így viszont az északi országrész félmilliónyi katoli­kus ir kisebbsége van kire­kesztve a kormányzásból. Ok ugyanis — legalábbis hosszabb távon — éppen az Ír Köztársa­sághoz való kapcsolódást te­kintik céljuknak — innen re­publikánus elnevezésük is. Íme ' az alaphelyzet, a remény­telen szembenállás, amelyet London magatartása cseppet sem enyhít. A brit kormányok ugyanis (legyenek akár mun­káspártiak, akár konzervatí­vok hatalmon), azt hirdetik, hogy a többség, értsd: a Lon­donhoz lojális protestánsok akarata ellenére semmilyen fontos politikai változást nem hajtanak végre. Az IRA akciói Ez az ördögi kör vezetett oda, hogy a szándékait törvé­nyes, jogi úton érvényesíteni nem tudó katolikus lakosság egyes szervezetei — elsősorban az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA ideiglenes szárnya — egyre inkább erőszakos eszkö­zökhöz kezdtek folyamodni. Az IRA és az ugyancsak rég­óta tevékenykedő protestáns félkatonai csoportok sűrűsödő összecsapásai mindenesetre meghiúsították a 60-as évek második jfelében Ígéretesen in­duló polgárjogi mozgalom ki­bontakozását, amely pedig de­mokratikus úton akarta céljait elérni. A polgárháború felé hajló állapotok London számá­ra nem hagytak más kiutat, mint a katonai beavatkozást. 1969 óta brit csapatok állomá­soznak Ulsterben; számuk ma is meghaladja a tízezret. Fel­oszlatták a belfasti parlamen­tet, s Észak-lrországot majd egy évtizede közvetlenül Lon­donból kormányozzák. Rend­kívüli törvényeket vezettek be, megszaporodtak az önkényes letartóztatások, s tények -sora bizonyítja: a bírói intézkedé­sek a katolikus rétegeket sújt­ják jobban. Mint ahogy ők alkotják a lakosság szegényebb részét is. A félmillió katolikus közt jó­val nagyobb arányú a munka- nélküliség, számukra rosszab­bak a lakásviszonyok, és sok más tekintetben is hátrányo­sabb helyzetben vannak. Po­litikai szereplésük korlátozott, a protestáns kormányzatok ugyanis soha nem egyeztek be­le arányos képviseletükbe a hatalom szintjén. Alá kell te­hát húzni: az észak-írországi válságnak a vallási ellentét fontos, de nem meghatározó tényezője. Az csak az alapvető társadalmi, gazdasági feszült­ségek megjelenési formája, ami szerencsétlen módon al­kalmas az osztályharc front­jainak elfedésére. Érthető, hogy a brit vezetés évszázado­kig ezt az „oszd meg és ural­kodj” elv alapján a maga ja­vára tudta kihasználni. S val­lási indítékú erőszak az is, ami ma alapul szolgál a katonai kormányzás fenntartásához, annak ellenére, hogy a közvet­len londoni irányítás csődje évek óta világos, s belpoliti­káikig is egyre nagyobb gondot okoz. London időnkénti tétova kísérletei az alkotmányjogi rendezésre rendre megfenek­lettek: a protestáns erők sem­milyen „hatalommegosztási” formulát nem akarnak elfo­gadni, s önállósodással, vagy polgárháborúval fenyegetőz­nek a brit—ír együttműködés minden olyan kezdeti jelére, amit ők „Ulster kiárusítása­ként” értékelnek. London csapdában Zsákutca — nehéz lenne te­hát másképp értékelni a hely­zetet. Thatcher asszonynak — el kell ismerni — igen korlá­tozott a diplomáciai mozgás­tere. Ha a katolikusok kisebb­ségi jogait pártfogolja, szembe kerül az unionistákkal; ha vi­szont a lojális protestánsok mellé áll, akkor a republiká­nus ellenállók terrorja fenye­get. London valamilyen for­mában szeretné visszaállítani Ulster önkormányzatát, de képtelen ezt igazságos módon véghezvinni. Pedig félő, hogy Sands mostani éhhalála még inkább az erőszakot juttatja érvényre, s akkor a politikai megoldás reménye még tovább halványodik. Számos bebör­tönzött IRA-tag folytatódó éh­ségsztrájkja mutatja: „Anglia Vietnamja", ahogy Eszak-lror- szágot joggal nevezik, égető probléma marad. S a jelek szerint Londonnak semmilyen reális elképzelése nincs a megoldásra. sz. a I Hosszú napok, hetek óta Észak-lrország szerepel a vi­lágsajtó nagy lapjainak első oldalán: a több mint két hóna­pon át éhségsztrájkot folytató Robert Sands és Francis Hughes halála — ha követe­léseivel mást nem is ért el —, ismét Nagy-Britannia vál­ságtól sújtott országrészére irányította a figyelmet. A két fiatalember önkéntes ha­lálát világszerte megdöbbenés­sel fogadták, s számos ország­ban vádolták tüntetők azzal Thatcher asszonyt, hogy hajt- hatatlanságával hozzájárult az ulsteri feszültség újbóli kiéle­ződéséhez, ahhoz, hogy ismét terror és ellenterror hullámai öntsék el az ír sziget északi részét. Történelmi gyökerek Az észak-írországi helyzet vázlatos áttekintéséhez is több évszázaddal kell visszamen­nünk az időben. Az ír sziget voltaképp Anglia első, legré­gebbi gyarmata; leigázását hosszú harcok után, a XVII. században fejezték be. A brit uralom helyi képviselőinek, az unionistáknak őseit Cromwell és utódai telepítették be a haj­danvolt kelta-gall királyság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents