Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-19 / 115. szám
Újjáalakuló népfrontbhottságok Elismerés társadalmi munkáért A Hazafias Népfront Országos Elnökségének gazdaság- politikai munkabizottsága tegnap tartotta újjáalakuló ülését a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában. A munkabizottság elnöke, Márton János, az idei munkatervjavaslat előterjesztése előtt elmondotta, hogy az ajánlott témákat a legutóbbi népfrontkongresszuson megfogalmazott alapvető követelmények szerint állították ösz- sze. Ugyancsak hétfőn alakult 'újjá a nő- és rétegpolitikai, valamint a sajtó- és propaganda bizottság. ★ A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága ugyancsak hétfőn baráti találkozón fogadta a Gelka dolgozóközösségének képviselőit, ezzel is elismerve a vállalat kollektívájának az idősek társadalmi támogatásában elért kiemelkedő eredményét. Szentistványi Gyuláné a Hazafias Népfront Országos Tanácsának köszönetét tolmácsolva, a kiváló társadalmi munkáért emlékplakettet nyújtotta át a Gelka két kollektívájának. A kiváló társadalmi munkás kitüntető jelvényt nyolc, az érdemes társadalmi munkásét pedig hét dolgozó vehette át. Földvári Aladár köszöntésé A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Földvári Aladárnak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökének — több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként — 75. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen voltak, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Kevesebb felmérés — f&bb eredmény Nagyobb nyilvánosság előtt Az utóbbi években csökkentették a vizsgálatok számát, azért, hogy a csaknem 24 ezer népi ellenőr a válóban fontos kérdésekre irányíthassa a figyelmét. Mint Szakait József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondotta, a szellemi és fizikai erő összpontosításának haszna a 19 új vizsgálat eredményeiben mutatkozott meg. Kiemeltein foglalkoztak azokkal a tényezőkkel, amelyek alapvetően befolyásolták az 1980. évi nép- gazdasági terv végrehajtását A vizsgálatok rávilágítottak, hogy még mindig akadozik a vállalatok közötti termelési és kereskedelmi együttműködés, a kapcsolatokban gyakori a kiszámíthatatlanság, a szerződések megszegése. A kooperációs gondok hátráltatják a termékszerkezet korszerűsítését is. Javulás tapasztalható viszont az energia-, illetve anyaggazdálkodásban. A népi ellenőrzés központi és területi szervei 1980-ban több mint 4700 közérdekű bejelentéssel foglalkoztak. Az elmúlt évekhez hasonlóan legtöbben a jogszabályokkal ellenkező intézkedéseket, illetve a szocialista gazdálkodás elveit sértő magatartást tették szóvá. Számosán panaszolták, hogy az autójavítás színvonala a magasabb árak ellenére sem kielégítő. Alkatrészhiány miatt elhúzódnak a tartós fogyasztási cikkek javításai, a szervizek mégis csak vontatottan tesznek eleget cserekötelezettségüknek. A KNEB értékelte azt is, hogy más szervek miképp foglalkoztak a címükre eljuttatott közérdekű beadványokkal. Megállapították: bár van előrelépés, de még mindig sokat kell tenni azért, hogy mindenhol gyorsan és lelkiismeretesen intézzék az ügyeket. A tapasztalt negatív jelenségek mielőbbi megszüntetése érdekében számos javaslatot tettek az érintetteknek, egyúttal a korábbinál jóval több helyen kezdeményeztek fegyelmi eljárást. A kártérítési indítványok száma azonban csökkent. A vizsgálatok nagyobb társadalmi nyilvánosságot kaptak, s ez növelte a népi ellenőrök munkájának elismertségét Utóvizsgálat az energiáról Tervek és tettek Alig több, mint egy esztendeje, hogy a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megye megannyi üzemében, gyárában, termelőszövetkezetében s vállalatánál vizsgálta, vajon mit tesznek a célszerűbb, gazdaságosabb energiafelhasználásért. Az akkori vizsgálat tapasztalatai alapján — ezek egyértelműen azt bizonyították, korántsem használnak ki minden kínálkozó lehetőséget a gazdasági egységek — tervek, javaslatok születtek, a valóra- váltós mielőbbi ígéretével. A termelőüzemekében vajon tényleges cél-e az energiával való takarékosság, s mi változott az eltelt hónapok során? Utóvizsgálat formájában most ezekre a kérdésekre keresik a választ a népi ellenőrök csoportjai. A közelmúltban a megyei NEB ipari szakcsoportjának ankétján a termelőüzemek jelenlevő képviselői tájékoztatták a népi ellenőröket azokról a gondokról, amelyek még piindig azt jelzik, többet beszélünk az energiatakarékosságról, mint amerty- hyit a tényleges fogyasztás csökkentéséért teszünk, s ebben nem mindig a felhasználó a vétkes, olykor a szemlélet korlátái, vagy a pénzügyi gazdálkodás kiskapui szolgálnak mondvacsinált mentségként. Hogy magyarázatok helyett a tetteik, a megvalósított tervek ideje jöjjön el, abban a népi ellenőrök folyamatos vizsgálódásának is nagy szerepe van: s ez a következő hónapok feladata. Mustár, kapor, kamilla Gyógynövénytermesztők sikere Növények adta medicina Jólesik beszippantani ezt a kellemes, semmihez sem hasonlítható illatot. Messze fehérük a mező: érik a kamilla. — Teljes üzem van most nálunk, három kombájn aratja a virágot — büszkélkedik dr. Sváb Jánosné, a Szilas- menti Tsz Kerekes József szocialista brigádjának tagja. B. Nagy Istvánná, a brigádvezetője súg: — Judit a szövetkezetünkben a nemesített kamilla anyja, de abban is nagy a szerepe, hogy végre nem kézzel kell szedni. Ö is közreműködött ugyanis a régi gépek átalakításában. Hihetetlen, mennyire szereti a gyógynövényeket. Bár már nyugdíjas, képes reggeltől estig kinn lenni a földeken, vagy rohan be, a feldolgozást ellenőrizni. Visszapillantás ' Lesik, kémlelik az asszonyok az eget, észak felől erősen borul. Én azt hiszem, félnek az esőtől, de tévedek. — Igaz, hogy a szedést abba kellene hagynunk, viszont nem jó a virágnak a tartós meleg, szükséges, hogy elhúzódjék az érési idő — magyarázzák. — Ezért jönne jól most is a csapadék. A Szilasmenti Tsz 183 hektárján termesztenek kamillát, érkeznek is már a feldolgozó csarnokba az első szállítmányok. Figyelem a munkát: a teherautók lebillentik rakományukat a földre, majd villával táplálják a rostákat. Azokról futószalagokon jut — megtisztítva — az újabb szállítóeszközökre, amelyek máris indulnak friss terhükkel Füzesabonyba, a Herbá- ria Vállalat szárítótelepére. — A termény egy részét így adja el a szövetkezet, a többit feldolgozzuk, folyékony cseppekké — mondja B. Nagy Istvánná. Zajosan dübörögnek a rosták, elnyelik az emberi hangot Visszahúzódunk egy apró helyiségbe. Hamarosan vagy tizenketten szorongunk együtt: Múltidézéssel kezdi a brigád vezető. — Nincs nagy múltunk, bár a tsz-ben az elsők között alakultunk, 1975-ben. Akkor még Kísérleti brigád néven. Jelenleg huszonötén vagyunk együtt, gyógynövénytermesztők és feldolgozók. Közös a célunk, ezért döntöttünk úgy, hogy egy csapatba állunk fizikai munkások, technikusok, mérnökök. Most, hogy elnyertük a Szövetkezet kiváló brigádja címet — nagy dolog ám 49 közül az első helyre kerülni —, azt hiszem, valamennyiünkkel madarat fogathatnának. Igaz, sokat dolgoztunk tavaly, valamennyi vállalásunkat túlteljesítettük. És egy pillantás a brigádnaplóba: az előírtnál három és fél millió forinttal több árbevételt értek el, s mellette a nyereség is jóval több lett a számítottnál. Egyebek között 8 vagon mustárral és 5 vagon édes köménnyel többet adtak el a tervezettnél. Brigádnapló — Szerencsés évünk a tavalyi, nagyon jó volt a termés — mondják, mintha mentegetőzniük kellene. Pedig nem kell, az első félév végére készült el teljesen a telep új feldolgozó üzemcsarnoka, s ezzel megteremtődött a helyi csomagolás lehetősége is. Felel tehát a brigád mindenért, a termesztéstől — a termés üvegbe kerüléséig. — Nálunk is nagyon fontos az anyag- és energiatakarékosság — jegyzi meg Gálam- bosi Bertalan, aki ágazatvezetőként tagja a brigádnak. — Az előírtnál például 4 millió forint értékűvel kevesebb tüzelőolajat használtunk föl. Hogy miként? Például igyekeztünk akkor leszedni a termést, amikor a legkevesebb szárítást igényelte. Szívesen beszélnek arról a mezőgazdasági kísérleti programról is, amelyet a minisztérium megbízásából tavaly fejeztek be, sikerrel. Ezért Átléphető bűvös körök A forgás nem helyettesét! a haladást 'Nagy sikerű filmeknél természetes a prolongálás, no, de nehéz tennivalóiknál a műsoron tartás idejének meghosz- szabbítása korántsem a siker jele, hanem éppen a sikertelenségé. A kudarcot nehéz elismerni, könnyebb becsomagolva rejtegetni, valahogy úgy, hogy ez még megoldásra vár, vagy továbbra is teendőink között szerepel. Mint hallhatjuk e szavaikat gyakran napjainkban, amikor a termelői közösségek különböző megbeszélésein a részit- vevők régi ismerősként fogadják a legyűrendő akadályok, bizonyos csoportját, azokat, amiket két vagy éppen négy esztendeje jelöltek meg először, s dűlőre nem jutván, ismétlik évről évre a forgást a maguk teremtette bűvös körben. A tények mást mutatnak Hibás irányba terelné figyelmünket, ha mindent egy kalap alá vennénk. Válóban vannak olyan, hosszú távú, időszerűségüket el nem vesztő feladatok, mint a termelékenység javítása, a technikai eszközök korszerűsítése, az értékesebb termékek előállítása, az élőmunka-ráfordítások mérséklése, s így tovább. Ezek ismétlődnek ugyan minden esztendő vállalati programjaiban, de súlyuk, minőségük változik, a teendők egyre magasabb fokát jelölik — hiszen például a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában ma az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték majdnem kétszerese az évtizeddel ezelőttinek —, prolongálásuk tehát csak formailag, s nem tartalmilag azonosítható a két vagy három esztendővel korábbiakkal. Töprengésünk témája a feszültségeknek, gondoknak az a csoportja, melynek területén semmi sem mozdul, alig jut előbbre valami, s ha mégis, akkor aránytalanul nagy ráfordítások árán. Példával élve: szinte mindenütt visszhangozzák hosszú ideje abér és a teljesítmény szorosabb kapcsolatának szükségességét. A tények ugyanakkor azt mutatják, hogy a teljesítménybérben dolgozók aránya a megye iparában — az építőiparban, ha szerényen is, de ellenkező előjelű törekvés érugyanis évente — három ízben — 800 ezer forintot kapott a szövetkezet. Kis konténer Mustár, kapor, kömény, kamilla ... sorolják többször is, mi mindent hoznak ki a Kerepes környéki rossz minőségű talajból, s milyen értékeket képesek előállítani. És amire büszkék még: nemcsak saját vetőmagjuk került időben zsákokba, hanem a Herbaria fűszervetőmag-szükség- letének zömét is ők adják. Rózsa Péterné, ő vezeti a brigádnaplót is, puha műanyag cserepet tesz elém az asztalra. — Ez a Galambost Berci ötlete, szerettük volna valamiképpen segíteni a háztáji gyógynövénytérmesztést, mondja dr. Sváb Jánosné. — Mi ezeket kis konténereknek neveztük el: ezekben neveljük a fűszer- és illóolajos növénypalántákat. így ugyanis egyszerűen ki lehet azokat ültetni. A brigád sok társadalmi munkát is vállalt, szinte mindenkinek van valami külön megbízatása. Tanulnak gimnáziumban és szakközépiskolában, rendeznek vetélkedőket, amelyeken rendre sikerrel szerepeltek. Van több munkásőrük és ők szervezték tavaly a közkedvelt Téli estél: sorozatot. Végül örömmel árulják el: vidám délutánra készülnek, sokan maguk főzte gulyás mellett ünnepük szövetkezetük eredményes esztendejét és saját kitüntetésüket. Dodó Györgyi vényesült — évről évre csökkent, s 1980-ban nem volt nagyobb, mint másfél évtizeddel korábban! Holott mennyi tanácskozás, értekezlet, intézkedési terv szorgalmazta a változást, mennyi agitáció próbálta megértetni annak szükségességét...! Hasonló, elgondolkoztató tényeket, sajnos, könnyen, mert kapásból sorolhatunk. Az állóeszközök jobb kihasználása sem hiányzik a vállalati hatodik ötéves terveket ösz- szegező vaskos iratcsomókból, de míg néhány helyen történt is ennek érdekében sok minden — így az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyáregységében vagy a Magyar Selyemipari Vállalat váci szövőgyárában — az ötödik ötéves tervben, a többség csupán prolongált; fölvette a hatodik ötéves tervbe azt, ami végrehajtatlan maradt az ötödik ötéves tervben, a termelő állóeszközök egységnyi bruttó értékére jutó termelés ugyanis folyamatosan mérséklődött. Ennek az apadásnak vannak szubjektív okai — tavaly például a termelés egészének csökkenése, hosszabb távon annak érvényesülése, hogy a termelés eszközigényessége a feladatok bonyolultabbá válásával együtt nő — de oka az is, hogy a vállalat, a gyár, a szövetkezet, bár tervez, ténylegesen nem vizsgálja a kölcsönhatások szövevényét, az átléphetetlennek látszó bűvös kör mibenlétét. Ha megtenné, könnyen kiderülhetne, fölösleges az új gépek vásárlása, hiszen az egykét esztendeje üzembe áüi- tottak sem dolgoznak folyamatosan, olykor az egyetlen műszakra elegendő ember, anyag is hiányzik, ki és mi kerül akkor az új berendezésekhez. berendezésekre ?! Eltérő kamatok öt esztendő alatt a megye iparában beruházásokra több, mint 21 milliárd forintot költöttek el. ennek a hatalmas összegnek a kamatait azonban nagyon eltérően fizetik az egyes iparcsoportok, iparágak, vállalatok. Az alapvetően megváltozott energiahelyzet alapvetően megváltoztatta a Dunamenti Hőerőmű Vállalat szerepkörét — ún. csúcserőműiként vesz részt a viüamosenergia-termelésben —, mégis, az ötödik ötéves terv minden évében túlteljesítette eredménytervét. Ami mögött rendkívül megfeszített és szerteágazó munka áll, a fajlagos fűtőanyag-felhasználás mérséklésétől a karbantartások ésszerűsítéséig. A kamatokat itt tehát becsülettel visszafizetik, ám ugyanezt nem mondhatjuk él a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatra, több élelmiszer- ipari üzemre, építőanyag-ipari fejlesztésekre. Vannak vállalatok, melyek náds-záliként akarták megemelni a gerendát, s ezért nem bírtak azzal. Prolongált gondjaik, bűvös köreik tehát abból származnak, hogy nem mérték fel reálisan képességeiket és lehetőségeiket, olyasmit kívántak elérni, ami lehetetlen. Ezt főként gyártmányfejlesztési elképzeléseknél tapasztalhatjuk, a nagy garral népszerűsített újdonság tervéből végül is sokszor szürke tucatáru lett. A kudarc ugyan nem csiszolható eredménnyé, de ilyen esetekben legalább az erőfeszítést, a szándék tisztességét méltányolhatja a javaival sáfárko- dókat ellenőrző társadalom. Azokban az ügyekben viszont, ahol a bűvös kört a tehetetlenkedés. a felületesség, a hozzá nem értés, a közömbösség táplálja, tartja fenn. nincs, nem lehet semmiféle mentség, magyarázat, enyhítő körülmény. Mondhatjuk-e azonban, hogy nem részesülnek megértésben, nem kapnak fölmentést az ilyen közösségek. vezetőik, s azok felügyelői?! Megtehette volna például a Lenfonó- és Szövőivari Vállalat, hogy forog és forog abban a bűvös körben, melyet az általa gyártott ponyvaszöveteket földolgozó; konfekcionáló Cég hiánya teremtett, mert senki sem vállalta a fölkínált munkát. Kockáztattak. Átvettek egy tanácsi' konfekcióüzemet, s ott maguk rendezkedtek be ilyen áruk kibocsátására, a széllovasok vitorlájától a sátrakon át a ponyvatakarókig. Voltak, akik tapsoltak ennek a lépésnek, ám még többen azok, akik — jogaiknál fogva — magyarázatokat, előterjesztéseket kértek, engedélyeket kérelmeztetitek. Az energiák java nem magának a konfekcióüzemnek a létrehozására ment el, hanem annak elfogadtatására, áttörhető a bűvös kör, ha azok, akik elhatározták ezt, eléggé makacsnak bizonyulnak. Az esztendőkön át vonszolt, patinát kapott, a családtagnak kijáró közvetlenséggel kezelt gondok nem egy-egy közösség teherbírását, hanem cse- lekvcképtelenségét igazolják. S a közösségen belül elsősorban a vezetésről, az irányításról állít ki sokat mondó bizonyítványt a prolongálás, beismeréseként annak, hogy nem teszik meg azt, amit meglehetnének. A vezetésnek is van azonban vezetése, azaz fel- sőbbsége, s gyakran ez a fel- sőbbség az, amely nem tesz: érdekeltté alárendeltjeit a cselekvésben, az új út vállalásában, mert azt is elfogadható módon jutalmazza — az árképzés lazaságaival, a költséggazdálkodás alacsony színvonalának megtörésével, a nyereség elérésének viszonylag egyszerű feltételeivel —, ha- haladás helyett egy-egy termelőhely csupán forog, forog a bűvös körben. Valamilyen eredmény, haladás ugyanis mindenütt kimutatható,' mert hiszen teljesen , haszontalan termelőt^» vékenysóg nincsen. Ezt a valamit azonban — s ma sok eisetben ez jellemzi az elszámoltatási gyakorlatot — hiba sikerként értékelni akkor, ha egy vagy két eredménynek mondható lépés mögött veszni hagyott lehetőségek halma áll. A mai értékelési gyakorlat még mindig azt tünteitifel fontosnak, mi történt az előző időszakhoz képest, s nem azt firtatja, minek kellett volna történnie? Aligha hihető például, hogy az ipar mai technikai szintje, termelőképessége, foglalkoztatottjainak szellemi tudása meüett valóban annyiféle, hiányci-kk okozta bosszúsággal keüene szembenéznünk, mint ameny- nydre rákényszerülünk. Abba sem törődhetünk bele, hogy újra és újra, mind a termelői, mind a lakossági felhasználásban gondokat okoz az áruk minősége, mert az okok többsége itt sem objektív eredetű, sőt, még csak nem is technikai hátterű. Amire pusztán megemütjük a mindenki által ismert bizonyítékot: azonos technikai fölszereltségű megyei sütőüzemekben meghökkentően eltérő minőségű kenyeret készítenek. Ezeken a helyeken — de nemcsak ezeken — az újabb fejlesztések fontolgatása, pénzügyi fedezetük kín-keserves előteremtése^ helyett nem lenne célszerűbb inkább az emberi tényezőket szemügyre venni?! Kitolás bizonyítvány Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni, ám ez a köznapi igazság, bár ismert, némely közösség és vezetői számára idegenül cseng, s nem kérdeznek egyszer sem, viszont hibáznak kétszer, meg kétszer-kétszer. Szavakkal azt bizonygatják, most már legyűrik akár a mindenséget is, tetteik viszont azt tanúsítják, orra buknak bizony az első, hüvelyknyi akadályon. Azért érdemel mégkülönböztetett figyelem mellett szigorú elszámoltatást, mi kerülhet, s mi kerül ténylegesen prolongálásra, azaz évről évre adósságként mi lopakodik át a társadalomnak tartozás oldalára, mert a termelők egy- egy csoportjáról ez adja a hiteles bizonyítványt. Mészáros Ottó \ * i
