Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

1981. MÁJUS 13., SZERDA Heti jogi tanácsok "murrnrir' >*-u»—m.|| n i> iiummiw Mekkora lehet a lakás, az üdülő? Munkáltató kölcsöne tetőtér-beépítésre m Milyen nagyságú lakást, üdülőt lehet építeni? Két olvasónk szeretne la­kást építeni, lehetséges, hogy ikerházat, de lehet, hogy kü- lön-külön. Eltérő tájékoztatást kaptak az építhető lakás nagy­ságáról. Az állampolgárok által épít­hető lakás és üdülő nagyságá­ról a 15/1974. (V. 15.) MT sz. rendelet rendelkezik. Nem ismerjük olvasónk igényeit, nem közölte velünk egyikük sem az építési tervet, így csak általánosságban adhatunk tá­jékoztatást. A jogszabály értelmében minden tulajdonszerzésre jo­gosult személy, illetőleg csa­lád az építkezés szervezésé­nek és lébonyolításának mód­jára tekintet nélkül, csak egy olyan hat lakószobásnál nem nagyobb lakást építhet, amelynek alapterülete családi házban a 140 négyzetmétert, családi háznak nem minősülő többlakásos épületben pedig a 125 négyzetmétert nem ha­ladja meg; és csak egy olyan háromszobásnál nem nagyobb üdülőt, • illetőleg üdülőegységet építhet, amelynek alapterüle­te családi üdülő (egy üdülő­egységből álló épület) esetében a 80 négyzetmétert, társasüdü­lőben vagy egynél több üdülő­egységet magában foglaló épü­letben pedig a 60 négyzetmé­tert nem haládja meg. Kérdésük ezzel kapcsolat­ban olvasóinknak, hogy a la­kás alapterületének megálla­pításánál a műhely-, illetve a garázshelyiséget is figye- lembe-kell-e venni. Ezzel kap­csolatban az a szabály,’ hogy a lakás alapterületének meg­állapításánál a lakáshoz tar­tozó egységeket (pincerekesz stb.), a közös használatra szol­gáló helyiségeket és területe­ket, továbbá a nem lakás cél­jára szolgáló helyiségeket, így az üzlet-, műhely-, műterem­helyiségeket, úgyszintén a ga­rázst, és a lakás belső lépcső­jének alapterületét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a lakás tetőtérben ke­rül kialakításra, helyiségei alapterületének csak a felét lehet számításba venni. Egyik olvasónknak zártkerti területe is van, ahol gyümöl­csöt termel. Eperből, szőlőből olyan jövedelemre tett szert évek során, hogy szeretne vagy még egy másik zártker­tet vásárolni, vagy pedig üdü­lőterületet. A másik olvasónk­nak már van üdülője, ö pedig zártkertet szeretne venni, hogy ott gyümölcsöt termesz- szen. Megtehetik-e ezt, kér­dezik. Akinek zártkert ingatlana van, az nem vásárolhat üdülő­telket vagy üdülőt. Annak nincs akadálya, hogy megtart­sa, ha öröklés útján jutott hozzá. Zártkertje lehet még egy, ha a törvényes nagyságú területet nem haladja meg. Akinek üdülőtelke vagy üdü­lője van, az zártkertet vásá­rolhat — természetesen itt is feltétel, hogy nem haladhatja meg a tulajdonában levő te­rület a jogszabályban előírt mértéket, amelyről már ko­rábban írtunk O Adhat-e kölcsönt a mun­káltató dolgozójának tetőtér­beépítésre? Igen, adhat a munkáltató szerv kölcsönt a lakásépítési alapból. MOZIMŰSOR MÁJUS 14—20. ABONY 14—15: Mérkőzés 16—17: A világ rendje és biz- tonsága* 18—19: A fej nélküli lovas BUDAÖRS 14—15: A svéd, akinek nyoma veszett* 16—17: A papa mozija 18—19: A világ rendje és biz­tonsága* CEGLÉD Szabadság 14—17: Bátorság, fussunk* 14—17: Gábor diák du. 18—20: Cserepek 18—20: Az emberevő medve du. CEGLÉD. Mese 14—20: Veronika és a bűvös CEGLÉD, Művész 14—20: Autóversenyzők DABAS 14—15: A pap, a kurtizán és a magányos hős** 16—17: Naplemente délben* 18—19: Hölgyem, isten áldja DUNAHARASZTI 14—15: Ripacsok 16—17: Az első nagy vonatrab­lás 18—19: Sheila meghalt és New Yorkban él* DUNAKESZI. József Attila 14: A vadon kiáltása 17: Harmadik típusú talál­kozások I—II* 18: Ballagás* 20: Kacsavadászat DUNAKESZI. Vörös Csillag MONOR, Kert 15— 17: Ahová lépek, ott fű nem terem* 18—20: Egér és a macska NAGYKATA 14—15: Hair* 16— 17: Bosszúvágy* 18—19: Volt egyszer egy vad­nyugat I—II.* NAGYKÖRÖS. Arany János 14—15: Az emberevő medve 16—17: Mérkőzés 18—20: Bátorság, fussunk* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 14—15: Az éjszaka* 16—17: Dominó elv** 14—17: A fej nélküli lovas du. 18—29: Szakadék szélén* 18—20: Kék madár du. NAGYKŐRÖS, Toldi * 16: Futárszolgálat 20: Kétdimenziós gyilkos PILISVÖRÖSVÁR 14—15: A hét mesterlövész 16—17: Ellopták Jupiter fene­két 18—19: Volt egyszer egy vad­nyugat I—II.* POMAZ 14—15: Kramer kontra Kramer* 16—17: Ripacsok 18—19: A papa mozija. RÁCKEVE 14—15: Az első nagy vonatrab­lás 16—17: Detektív két tűz között* 18—19: Felderítők akcióban SZENTENDRE 14—17: Óvakodj a törpétől*1 14—17: Harmadik típusú talál- 14—17: Hurrá, nyaralunk du. kozások I—II.* 16—17: Szultán fogságában du. 18—19. Ballagás* ÉRD 14—15: A pap mozija 17: A svéd, akinek nyoma veszett* 18—19: Tigriscsapáson FŐI 14—15: Tigriscsapáson 16—17: Blöff 18—19: Harmadik típusú talál­kozások I—II.* * GÖDÖLLŐ 14—17: Sheila meghalt és New Yorkban él* 14—17: Civil a pályán du. 18—20: Mérkőzés 18—20: Kaland a szigeten du* GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 14: Hölgyem, isten áldja 17: Száguldás gyilkosságok­kal* 18: A svéd, akinek nyoma veszett* GYAl 14—15: Volt egyszer egy vad­nyugat* 16—17: Éjszakai csendben** 17: Mese Szaltán cárról du. 18—19: Keoma LEÁNYFALU, Kert 14— 15: Szelíd motorosok** 16—17: Kalózok Jamaicában 18—19: A katona és az elefánt MONOR 15— 17: Cserepek 16— 17: Delfin napja dn. 18—20: Fekete fehér színesben 18—19: Civil a pályán du. 18—20: Ripacsok 18—20: A nagy balhé du. SZIGETSZENTMIKLOS 14—15: Apokalipszis most I— II.** 14—15: Fekete kutya du. 16—17: Boldog születésnapot Marylin* 16—17: Hófehér és Rózsapiros du. 18—19: Az első nagy vonatrab­TAPIÓSZELE 14—15: Egy kis indián 16—17: Volt egyszer egy vad­nyugat I—II.* 18—19: Bosszúvágy** VÁC. Kultúr 14—17: A férfi, aki szerette a nőket** 14— 17: Robotokkal a Saturnus körül du. 18—20: Akiket forrtf szenvedély hevít** 18—20: Hárem a sivatagban du. VAC. Madách Imre 15: Walt Disney állatbiro­dalma 16: Revans* VECSÉS 15— 16 Szibériáda I—II. 17: Kojak Budapesten 16— 17: Lolka és Bolka a Föld körül du. 18—20: Óvakodj a törpétől** 18—19: Evans doktor titka du. • Csak 14 éven felüliekének •• 16 éven aluliaknak nem ajánlott •** 18 éven aluliaknak nem ajánlott P. G. gödöllői olvasónk a kölcsönnyújtás módja felől érdeklődik, és azt kérdezi, hogy milyen lehetőségek van­nak a tetőtérbeépítésre az új rendelkezések alapján. A 26/1980. (XII. 10.) ÉVM— PM számú rendelet lényege­sen megváltoztatta az állam­polgárok javára kedvezően a korábbi szabályokat. Koráb­ban tanácsi házaknál az épít­tető (beruházó) a házkezelési szerv, vagy pedig a munkál­tató lehetett, magánszemély nem. A munkáltatók nem ér­tették — mi sem —, hogy miért kell nekik a dolgozójuk mindenféle szerződését alá­írni. Tartottak tőle, hogy eb­ből kifolyóan a munkáltatót esetleg anyagi kár, hátrány érheti, emiatt vonakodtak a dolgozók támogatásáltól. A házkezelési szerv pedig vagy pénz vagy kapacitás hiányá­ban, vagy kényelemből, nem vállalta az építtetői, beruházói feladatokat. Ebből azután sok huzavona keletkezett a taná­csi szervek és az építkezni szándékozók között. Ennek el­lenére azonban szép számmal épültek a tetőtéri lakások, emeletráépítések, mert azért volt olyan vállalat, intézmény, amely kölcsöntámogatás mel­lett elvállalta az építtetői mi­nőséget akkor is, ha nem tartozott az ilyen munka, hogy úgymond profilja köré­be. Persze, ez még további bonyodalmat jelentett. Most az új rendelkezés, amely ez év január 1-én lépett életbe, lényegesen egyszerűbb és na­gyobb lehetőséget biztosított a tetőtérbeépítésekhez, illetve az emeletráépítésekhez. Az új jogszabály szerint ráépí­tést vég'ezhet az épületet ke­zelő szerv (ingatlankezelő vál­lalat), a munkáltató szerv és ha a ráépítés keretében két lakásnál több nem alakítha­tó ki, a bérlőül előzetesen ki­jelölt személy is végeztethet Az egyes ráépítési lehetősé­geket a tanácsnak címjegy­zékben kell kifüggesztenie. Ha a ráépítést magánsze­mély végezteti és a kivitele­zést házilagosan végzi, a ta­nácsi házkezelési szerv is kö­teles a kivitelezés szakszerű­ségét műszaki szempontból el­lenőrizni, s ennek során az épületben lakó bérlők jogos érdekeinek védelmét biztosí­tani. Az Országos Takarék- pénztár a ráépítési költség egy lakásra eső hányadának 50 százaléka, legfeljebb azon­ban 150 ezer forintig nyújt építési kölcsönt, évi 2 száza­lékos kamat mellett, legfel­jebb 25 évre. Az is előírás, hogy a ráépí­tést úgy kell elvégezni, hogy az a meglevő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek bérlőit (használót) a he­lyiségek rendeltetésszerű hasz­nálatában szükségtelenül ne akadályozza, illetőleg ne kor­látozza. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Elhullottak a méhek Az egyik Pest megyei köz­ség méhészei megdöbbenve látták, hogy állatkáik tömege­sen elpusztulnak. Csakhamar kiderült, hogy a szomszédos mezőgazdasági termelőszövet­kezet gyümölcsösében, amikor a fák már virágoztak, mérge­ző anyaggal permeteztek. A történtekről az állatorvos jegyzőkönyvet készített, az el­hullott méhekből pedig többet megküldték az Állategészség­ügyi Intézetnek. A vizsgálat megállapította, hogy a méhek nem voltak betegek, ellenben a permetező, mérgező ható­anyag kimutatható bennük. Ezek után a méhészek a tsz ellen kártérítési pert indítot­tak. A szövetkezet azzal véde­kezett, hogy o községi taná­csot időben, levélben értesítet­te: két héten át különféle mérgező szerrel növényvédel­mi 'munkát végez. A per a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el. amely a szövetkezetét kártérí­tés fizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a méhekre káros anyaggal történő permetezés fokozott veszéllyel járó tevékenység, amellyel okozott kárt a tsz vétkessége nélkül is megtérí­teni köteles. A felelősség alól csak akkor mentesülhetne, ha bizonyítaná, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, ami a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A tsz azonban ilyet nem tu­dott igazolni. — A szövetkezet által esz­közölt bejelentés egymagában a felelősség alóli részbeni mentességre sem alkalmas — hangzik tovább az ítélet. — MÉM-rendelet ugyanis előír­ja, hogy a termelő a méhek­re veszélyes szerrel történő permetezést a hely megjelölé­sével, a védekezés kezdő nap­jának, valamint az alkalma­zásra szolgáló növényvédő szernek megnevezésével, leg­később a permetezést megelő­ző nap 14 órájáig, a területi­leg illetékes helyi növényvé­delmi szakigazgatási szervnek írásban be kell jelenteni. En­nek az a célja, hogy a mé­hészek állatállományukat meg tudják óvni. A bejelentésnek az a módja, ahogy a tsz tette, vagyis amelyben a permetezés helyét és idejét pontosan nem jelölte meg, hanem csak any­nyit közölt, hogy a község te­rületén 15 napig permetez, a méhállomány megvédésére nem volt alkalmas, mert « veszély idejéről és helyéről nem nyújtott megfelelő tájé­koztatást. Ilyen hosszú időre egyébként is a méhek — ká­rosodás nélkül — a kaptárok­ba nem is zárhatók be. Települési környezet védelme Egy társasház szomszédsá­gában gyárépület és hozzá tar­tozó nagy telek van. Az egyik lakó a gyár ellen környezet- védelmi érdekeket sértő ma­gatartás megszüntetése iránt pert indított. Arra hivatkozott, hogy a telken nagy mennyisé­gű betontörmelék és háztartási szemét halmozódott fel, amit a vállalat nem hajlandó eltá­volítani. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a ke­resetet elutasította. Az indoklás szerint az em­beri környezet védelméről szó­ló törvény értelmében a tele­pülési környezet védelem alatt áll. Nem szabad olyan szeny- nyeződésnek, ártalomnak vagy más káros hatásnak kitenni, ami természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, vagy az emberi életkörülmé­nyeket rontja. A védelem a lakó-, üdülő- és intézményte­rületekre, továbbá az embe­ri tartózkodásra szolgáló egyéb területekre terjed ki. A kör­nyezet tervszerű, rendeltetés- szerű és esztétikus kialakítá­sát. fejlesztését és védelmét biztosítani kell. A települések köztisztaságának fenntartásá­ban mindenki hathatósan köz­reműködni köteles. Hulladé­kot csak az e célra kijelölt he­lyen és módon szabad tárolni. A gyár a szennyeződést tagadta azt állítva, hogy á bekerített telken csak hatósá­gi intézkedésre félbehagyott építkezés maradványai vannak. A Legfelsőbb Bíróság besze­rezte az Állami Közegészség- ügyi- és Járványügyi Állomás Iratait és helyszíni szemlét is tartott. Megállapítottja, hogy a telken csakugyan félbemaradt épület alapjai láthatók. Ház­tartási szemét azonban nincs. A felperes keresete tehát meg­alapozatlannak bizonyult, ezért el kellett utasítani. Egy betörés epilógusa Az egyik Pest megyei város­ban levő áruházba betörtek. Nyomban leltároztak, és 80 ezer forint hiány mutatkozott. A vállalat az alkalmazottakat ennek megtérítésére kötelezte, de a Pest megyei Munkaügyi Bíróság — a betörésre tekin­tettel — mentesítette őket. Ké­sőbb a tettest elfogták, a járás- bíróság elítélte, de azt állapí­totta meg, hogy mindössze 400 forint értékű árut vitt el. A büntetőítélet alapján az Ál­lami Biztosító 400 forintot, továbbá a behatolással okozott rongálási kár címén további 3200 forintot térített meg. A Tíz nap rendeletéiből A Munkaügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tar­tozó eredményérdekeltségű költségvetési szervek gazdál­kodási rendjéről a 102/198. MüM. számú utasítás rendel­kezik (Munkaügyi Közlöny 5. sz.) A munkásszállások jobb ki­használásával, valamint meg- üresedésük esetén más célú fel- hasznlásával kapcsolatos vál­lalati, tanácsi feladatokról ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg fontos munkajogi közlemény. Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozóik munkaviszonyának egyes kér­déseiről, egységes szerkezetben jelent meg a kiegészített és mó­dosított 38/1973. (XII. 27.) MT számú és ennek végrehajtását szabályozó 14/1973. (XII. 27.) MüM. számú rendelet, a Taná­csok Közlönye 10. számában. A Munka Törvénykönyve módosításáról az 1981. évi 4 ivr. és a 12/1981. (IV. 27.) MT. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 25. sz.) A munkaviszonnyal össze­függő egyes kérdésekről a 3/1981. (IV. 27.) MüM. rende­let intézkedik. (Magyar Köz­löny 25. sz.) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosí­tásáról az 1981. évi I. törvényt az érdeklődők a Magyar Köz­löny 26. számából ismerhetik meg. vállalat ezt kevesellte és a 80 ezer forint megfizetéséért pert indított. Keresetében arra hi­vatkozott, hogy a munkaügyi bíróság a dolgozókat a leltár­hiány fizetése alól mentesítet­te, sőt 4 ezer forint prémiumot kaptak. Mindez a betöréssel összefüggésben van, és ezért az Állami Biztosító, a vele kö­tött szerződés alapján, ezt az összeget megtéríteni tartozik. A biztosító azzal védekezett, hogy a betörésből keletkezett és a büntetőbíróság által meg­állapított kárt megtérítette, többre nem kötelezhető. A Pest megyei Bíróság, majd fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság a keresetet el­utasította. Az ítélet indoklá­sa szerint a biztosító a betö­réses lopásból származó kát megtérítését vállalta. A betö­rés után kimutatott leltár­hiány önmagában nem elé­gendő a biztosító helytállási! kötelezettségének megállapí­tásához. Ebből következik, hogy a büntetőeljárás lefolyta­tása után a vállalatot terhelte annak bizonyítása, hogy az ál­tala követelt 89 ezer forint kár a betörésből származott. Ezt azonban nem tudta, márpedig a biztosító csak a vele kötött szerződésben bekövetkezett eseménnyel összefüggésben ke­letkezett kárt tartozott megfi­zetni. Amennyiben ugyanis a leltárhiányt nem a betörés okozta, akkor azt a körül­ményt, hogy a bolti dolgozók a hiányért már nem felelnek, sőt prémiumban részesültek, nem lehet a káresemény kö­vetkezményeinek minősíteni. 1981. július 1-től 1985. december 31-ig szerződéses vállalkozásba adjuk a következő üzleteket: 113. sz. élelmiszerüzlet, Cegléd, Hajó u. 8. 115. sz. munkahelyi élelmiszerüzlet, Cegléd, Mizsei út (konzervgyár) 142. sz. dohánybolt, Cegléd, Szabadság tér 147. sz. munkahelyi élelmiszerüzlet, Cegléd, Körösi út 35. (ruhagyár) 161. sz. élelmiszerüzlet, Cegléd, Cifrakerti Állami Gazdaság Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a vállalat közgazdasági főosztálya ad, címe: Cegléd, Kossuth tér 1. II. 7. Telefon: 11-301. Kérjük, hogy a pályázatokat június 10-ig szíveskedjenek benyújtani a vállalat központjában (Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: Cegléd, Pf.: 90. 2701 A versenytárgyalást június 18-án tartjuk a Kossuth Művelődési Központban: Cegléd, Kossuth tér 5/a. CEGLÉD ÉS KORNYÉKE ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Szerződéses vállalkozásba adjuk a következő vendéglátóhelyeinket: 5. sz. Vadkacsa bisztró, Százhalombataa, Alkotmány u. 30. 335. sz. Halászcsárda vendéglő, Dunafüred, Fő u. 1, 24. sz. Modem presszó, Pilisvörösvár, Fő u. 110. 30. sz. Mozi bisztró, Píliscsaba, Szabadság tér 9. 150. sz. Gyopár bisztró, Nagykovácsi, Béke u. 1. 374. sz. Zsíroshegyi turistaház, Nagykovácsi, Zsíroshegy 181. sz. Pipacs vendéglő, Pomáz, Beniczky utca 10. 239 sz. Napraforgó falatozó, Dunaharaszti, Eötvös u. 28. Az üzletekre vonatkozó tájékoztató adatokat a vállalat munkaügyi és üzemgazdasági oszályán (Budapest VI., Kertész utca 37.) az érdeklődők rendelkezésére állnak. Kérjük, hogy a pályázatokat ugyanitt szíveskedjenek benyújtani június 6-ig vagy csütörtökön 10 és 13 óra között. Az üzletek versenytárgyalásának időpontját június 15-én 14 órakor tartjuk Cegléden, a Kossuth étteremben (Rákóczi u. 1.). PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT Budapest V., Steindl Imre u. 7. É A

Next

/
Thumbnails
Contents