Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

1981. MÁJUS 13., SZERDA HAZÁNKBAN EGYEDÜLÁLLÓ A történeti kutatás forrásai ÚJJÁALAKULT A MEGYEI HONISMERETI BIZOTTSÁG Az elmúlt években Pest megye kisebb-nagyobb tele­püléseinek lakói egyre na­gyobb figyelemmel fordultak szűkebb környezetük törté­nete, haladó hagyományai, tár­gyi emlékei felé. A honisme­reti-helytörténeti mozgalom országosan is mind élénkeb­bé válik, s ez azt jelzi, hogy IS Egy részlet Lipszky Joannes 1806- os müvéből *ok emberben tudatosul: a múlt ismerete nélkül nem érthetjük meg a jelent, s nem tervezhetjük meg jövőnket sem. Felmérés „összefogással” Valóban sokszínű mozga­lomról van szó, hiszen a fo­galmak: helytörténet, honis­meret, ugyanúgy magukban foglalják a régészeti, nép­rajzi, szociológiai jellegű mun­kát, mint az üzemtörténetet, jeles személyiségek emléké­nek megörökítését, a környe­zet műemlékeinek számbavé­telét, védelmét Jól megfér egymással a mozgalmon be­lül az ismeretterjesztés és a gyakorlati munka, az írásos feldolgozás és a gyűjtőköri te­vékenység. A fontos: a szerveződő ki­sebb-nagyobb közösségek szakszerűen végezzék el ön­ként vállalt szép feladataikat, s hogy növekedjék a hivatá­sos kutatók munkáját is se­gítő csoportok száma. A szak- szerűséget, az adott témakö­rök, tudományágak gazdái, a művelődési házak, könyvtá­rak, múzeumok, levéltárak bi­zonyíthatják — a mozgalom szervezése, kiszélesítése a Ha­zafias Népfront szakembe­reinek, társadalmi munkásai­nak a feladata lehet. S im­már valóban az is, hiszen a közelmúltban újjáalakult a megyei népfrontbizottság hon­ismereti albizottsága. A né­hány nappal ezelőtt tartott ülésen alakították ki a bi­zottság tagjai az idei munka­tervet, amelynek alapelve: fi­gyelemmel kísérik a honis­mereti tevékenység egész te­rületét, ugyanakkor egyes munkafázisokkal a körülmé­nyekből adódóan hangsúlyo­zottabban is törődnek. Hogy a feladatok végrehaj­tása valóban eredményes le­gyen, a bizottság, együttmű­ködve a megyei múzeumigaz­gatósággal, a művelődési köz­pont és könyvtárral, a levél­tárral, a Pest megyei Peda­gógustovábbképző Kabinettel, felmérő munkát szervez. így kaphat pontos képet a me­gye településein elért ered­ményekről, arról, milyen módszertani segítség szüksé­ges az előre lépéshez. Kez­deményezi a bizottság a tár­sadalmi munkások szervezett képzésének megindítását, il­letve a már meglévő képzési formák gazdagítását. Bemutató a levéltárban A honismereti mozgalom te­rületén a legnagyobb eredmé­nyeket eddig kétségtelenül a krónikaírók, helytörténészek mutatták fel. A Pest megyei Levéltár majdnem ezer olyan falukrónikát, település-, üzem-, munkásmozgalom-tör­téneti, néprajzi témájú dolgo­zatot őriz, amelyet az éven­ként meghirdetett pályázatra küldött be készítőjük. Szol­gálják ezek a munkák a jö­vő tudományos kutatását, de szolgálják a jelen nevelő-is­meretterjesztő tevékenységét is. Őszönként, amikor egy-egy év munkáját, pályázatait ér­tékelik, a levéltár szakembe­rei lényegében véve új isme­reteket is adnak az ilyenkor szép számmal összegyűlő tár­sadalmi munkásoknak. Szük­ség van azonban a krónika­írók folyamatos képzésére — állapította meg a közelmúlt­ban a honismereti albizottság —, s a döntés értelmében már két alkalommal került sor egész napos találkozóra. Vácott a napokban nem­csak az ottani levéltár, ha­nem a könyvtár, s a múzeum helytörténeti munkájával is megismerkedhettek az érdek­lődők. A legújszerűbb — ha­zánkban eddig egyedülálló — ismeretszerzési lehetőséget az a kiállítás jelentette, amelyet „Hogyan írom meg falum tör­ténetét?" címmel dr. Lakos János, a megyei levéltár vá­ci osztályának vezetője ren­dezett. A rendkívül információgaz­dag, látványos bemutató há­rom fő egységből áll. Az első rész ad választ arra a kér­désre, hogy a történeti kuta­tás bizonyos típusú forrásait mely levéltárakban érdemes keresni. Különböző helynévtá­rak, térképek (például Lipsz- ky Joannes 1806-ban készült, tehát még a folyószabályozá­sok előtti helyneveket őrző Mappa generalis regni Hungá­riáé című műve), levéltári fondjegyzékek segítenek a krónikaíróknak. A kiállítás második fő része mutatja be az összefoglaló megyetörté­helytörténetírás fontos forrásai az úriszéki iratok Mesehősök a múzeumban A Petőfi Irodalmi Múzeum, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadó és a Magyar Üttörők Szövetsége által meghirdetett Tarka lepke, kis mese című pályázatra beérkezett gyer­mekalkotásokból kiállítás nyílt kedden a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban. Az eredetileg óvodá­soknak kiírt meseversengésre nagyon sok kisiskolás is el­küldte — egyebek között rajz­zal, bábbal, kisplasztikával, rongybabával ábrázolt — me­séi iguráit; a beérkezett mint­egy három és fél ezer alkotás egytizede látható a három te­remben. Nemes Nagy Ágnes költőnő élő mesehősének, a tusnádi vízimolnár 88. évében levő lá­nyának, Bors néninek jelenlé­tében nyitotta meg a kiállítást. Ezt követően Halász Judit és a Bojtorján együttes adott műsort — majd a zsűri kiosz­totta a díjakat, s a gyerekek a firkálófal jóvoltából rögvest tovább gazdagították a tárlat anyagát. neti munkákat, majd történeti korszakok szerint a különbö­ző forrásokat, azok feldolgo­zásait. Igazi kuriózumok is vannak itt. Például az első fennmaradt megyei közgyűlé­si jegyzőkönyv az 1638—1644- es évekből, egy Szödre vonat­kozó részlet az 1728-as or­szágos összeírásból: végrende­let. falusi céhek okmányai'. Új erőket bekapcsolni Az anyag harmadik része technikai jellegű segítséget ad a helytörténészeknek. A rendezők bemutatnak néhány nyomtatásban megjelent mun­kát is — és ezekkel nem­csak a tárlatot zárják le ha­tásosan, hanem ismét vissza­utalnak a mozgalom eddigi, nem lebecsülendő eredmé­nyeire. Érdemes megnézniük ezt a kiállítást azoknak is, akik a honismereti mozgalom más területein dolgoznak, vagy egyelőre „csak” érdeklődnek szűkebb hazájuk múltja iránt. A megyei honismereti bi­zottság munkáját is az teheti igazán eredményessé, ha egy­re szélesebb rétegek válnak ilyen érdeklődővé, s válnak a különböző szakkörök, klu­bok, honismereti, múzeum- barátkörök utánpótlásává. P. Szabó Ernő Elhunyt Murtonyi János Dr. Martonyi János, a sze­gedi József Attila Tudomány- egyetem állam- és jogtudomá­nyi karának professzora het­venkét • éves korában elhunyt. Számos alkalommal töltötte be a jogi kar dékáni, illetve az egyetem rektorhelyettesi tisz­tét. Tagja volt a Nemzetközi Közgazdaságtudományi Intézel végrehajtó bizottságának. Munkásságáról mintegy száz­ötven tankönyve, tanulmánya, publikációja is tanúskodik. Szakmai és társadalmi tevé­kenységéért számos elismerés­ben részesült. zenei panoráma Em lékkoncertek SOKSZÍNŰ CENTENÁRIUMI PROGRAM Színházi tanácskozás Magyar, cseh és szlovák színházművészeti tanácskozás kezdődött kedden délelőtt Bu­dapesten a Fészek-klubban. A kétnapos kerekasztal-beszélge- tésen a Művelődési Miniszté­rium és a Magyar Színházmű­vészeti Szövetség, illetve a cseh és a szlovák partnerszer­vezetek képviselői kölcsönösen tájékoztatást adnak a nemzeti drámairodalmak fejlődéséről, mai tendenciáiról, s megvi­tatják a színházművészeti együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. így a többi között szó lesz a Csehszlovákiában, illetve Magyarországon szüle­tett jeles alkotások bemutatá­sáról, továbbá vendégrende­zők, szcenikai alkotók cseréjé­ről is. A TANKÖTELEZETTSEG TELJESÍTÉSE , Iskolai előmenetel Ebben a tanévben a tankö- jmények közreműködésével hi­teles korú gyermekek csaknem ' 99 százaléka vesz részt az is­kolai oktatásban. Egymillió- százhatvankétezren tanulnak az általános iskolákban, 34 ezerrel többen, mint az előző tanévben. A legnagyobb a számbeli gyarapodás az első osztályokban, ahol 16 ezerrel többen kezdték meg tanulmá­nyaikat, mint egy évvel ez­előtt. A hatévesek 96,2 százalé­kát iskolázták be. Eredmény az is. hogy az el­ső osztályos tanulók 98,5 szá­zalékát óvodai vagy iskolai foglalkozásokon előkészítették a tanulásra. Azt a 4300 gyer­meket, aki nem tartott lépést a többiekkel, korrekciós osz­tályokban oktatják. Gond vi­szont, hogy a 6—13 évesek kö­zül 14 500 gyermeket, köztük 6700 iskolás korba lépőt nem Írattak be az iskolába. A 'be- iskolázatlan hatévesek zöme a pedagógusok, az orvosok sze­rint még nem alkalmas az is­kolai tanulásra. Némelyik me­gyében, például Hajdú-Bihar- ban, s a fővárosban sok, más megyékben — így Békésben, Somogybán — kevés az isko­laéretlen gyermek. A terüle­tenként tapasztalható nagy kü­lönbség arra vall. hogy nem azonos elvek szerint bírálják el a gyermekek iskolaérettségét. Ezért a Művelődési Miniszté­rium kezdeményezte, hogy az Országos Pedagógiai Intézet, és más érdekelt szervek, intéz­rálják felül az iskolaérettségi vizsgálatok gyakorlatát, vala­mint a korrekciós osztályok szervezésére kiadott miniszté­riumi állásfoglalást, s mód­szertani útmutatással segítsék elő a gyermekek szellemi ké­pességének, esetleg értelmi fo­gyatékosságának korai felis­merését Több mint ötezer I—VIII. osztályos tanulót egészségi okok, vagy rendkívüli körül­mények miatt felmentettek az iskola mindennapos látogatása alól. Közülük 400-nál több a testi vagy érzékszervi fogyaté­kos, őket gyógypedagógiai inté­zetekben kellene elhelyezni. Egyre több fiatal végzi el az általános iskola nyolcadik osztályát tanköteles korban. Ebben a tanévben hiányzás, elégtelen tanulmányi előmene­tel miatt az I—Vili. osztályos tanulóknak 2,09 százaléka ve­szít tanévet. A tanévvesztések következ­ményeként a beírt tanulók 9,5 százaléka túlkoros — ezek főként V., VII., VIII. osztályo­sok — és 9700-an nem fejezik be az általános iskolát a 16, életévük betöltése előtt. A ti­zenhatéves korosztály mintegy 2,4 százaléka a gyógypedagó­giai intézményekben, 0,6 száza­léka pedig a dolgozók általá­nos iskolájában végezte el a nyolcadik osztályt az előző tan­évben. A tankötelezettség te­hát 95 százalékban teljesült. Bartókot ünnepli a világ. Több mint negyven országban rendeznek ünnepi hangverse­nyeket, nyitnak kiállításokat, szerveznek tudományos kon­ferenciákat. Bartók életének fontosabb helyszínein em­léktáblákat koszorüznak, Bécs- ben és Moszkvában felállítot­ták a mellszobrát. Az ünneplés és visszaemlékezés legnagyobb része a világ hangversenyter­meiben, a rádiók és televíziók zenei műsoraiban ölt testet, hiszen a szokásosnál sokkal gyakrabban találkozunk a XX. századi magyar zene leg­ismertebb képviselőjének mű­veivel. Értő közönség Az életmű iránti magasfo­kú tiszteletként az ENSZ kul­turális bizottsága, az UNESCO a kiemelt évfordulók közé so­rolta Bartók születésének szá­zadik évfordulóját. A centená­riumra könyvek, hanglemezek jelentek és jelennek meg fo­lyamatosan, a leghíresebb szimfonikus zenekarok, a leg­nagyobb karmesterek tartják rendszeresen repertoárjukon az alkotásait. A hézagos felsorolás is bizo­nyítja, hogy hazánk határain kívül nagyszabású program­mal ünnepel szinte az egész világ, mégis, Bartók nemzet­közi elismertetésén túl, szá­munkra, s az elkövetkezendő évek magyar zenekedvelői szá­mára a hazai kis ünnepségek is nagy fontosságúak. A kis falvak, nagyközségek, város­kák rendezvényeinek végül is összességükben meghatározó szerepük van az országos ün­neplés hőfokában, mélységé­ben. Végignézve a Pest megyében zajló centenáriumi ünnepség- sorozatot, nyugodtan állítha­tó, hogy megyénk az elsők kö­zé tartozik nemcsak a mostani koncertsorozatok, megemléke­zések, ünnepségek miatt, ha­nem a megelőző évek. évtize­dek zenei nevelésének magas színvonala révén is. Felneve­lődött a megyei zeneiskolák­ban, az ének-zenei általános iskolákban egy értő, érzékeny közönség, amelynek öröm és élmény- a találkozás Bartók műveivel. Hangversenyek Szinte felsorolhatatlanok a Pest megyében tavaly tél óta megtartott centenáriumi ren­dezvények, mégis érdemes nagy vonalakban megemlíteni a kiemelkedő programokat hogy felrajzolódjon a kép. így ünnepelte Pest megye apraja és nagyja a hétköznapokon Bartókot és művészetét. Az általános iskolák kiállí­tások rendezésével, népdalver­senyek tartásával, a népdalok témájának megelevenítését célul tűző gyermekrajz-pályá- zattal, ki tud többet Bartókról, illetve műveiről vetélkedőkkel, ünnepi énekórákkal, megemlé­kezésekkel újították fel a már meglevő ismereteiket s bőví­tették azokat. Az ötletgazdag programokat a gyerekek élet­korának megfelelően, a hozzá­juk legközelebb álló zenei anyagra építették. A középfokú oktatási Intéz­mények szintén megünnepelték a centenáriumot. A gimnáziu­mok, szakközépiskolák növen­dékei a tanév alatt folyamato­san foglalkoznak a bartóki életművel, s hatásával. A közművelődési intézmé­nyek, a könyvtárak, üzemi könyvtárak, művelődési köz­pontok és művelődési házak emlékműsorokkal, filmvetíté­sekkel, zenetörténeti előadá­sokkal, zenekari koncertekkel, közös hanglemezhallgatással, fotódokumentációs kiállítással és brigádvetélkedők rendezésé­vel hívták fel a figyelmet Bar­tók zenei súlyára, s mindarra, amit életéből, munkásságából mindannyian tanulhatunk. Az állami zeneiskoláknak ez az évforduló az aktív zenélés­re adott még nagyobb lehető­séget. A megye minden zene­iskolája több növendék- és ta­nári koncerttel, emlékhang­versennyel szerzett szép zenei élményt hallgatóságának. De­cembertől több mint hatvan alkalommal emlékeztettek koncertjükkel Bartókra, s ze­néjének szerepére a zenei ne­velésben és továbbképzésben. Vác kiemelkedő szerepe mel­lett meg kell említeni Szent­endre, Dunakeszi, Cegléd, Dabas, Gödöllő, Tápiógyörgye, Nagykőrös, Aszód, Abony, Szob és a Budai Járási Körzeti Ze­neiskola hangversenysorozatát. Ünnepi segítség A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár az ünne­pi alkalomra kiadott módszer­tani levelével könnyítette a méltó megemlékezést. Ez az anyag a megye oktatási és köz- művelődési intézményeinek nyújtott segítséget a centená­riumi események színvonalas lebonyolításához, megrendezé­séhez. Bartók Béláról szóló versek, a zeneszerző rövid élet­útja. főbb műveinek időrendi jegyzéke, egy rövid hanglemez- jegyzék a jelenleg is kapható művek közül választva, vala­mint a megye rendezvényeinek felsorolása segíti ötletet és se­gédeszközt nyújtva az érdeklő­dőket. A jubileumi ünnepségek még nem zárultak le, folyta­tódnak az év végéig. A bar­tóki életmű: zenéje és mindaz, amire ez a zene mindannyiun­kat tanít, nem csak háromszáz­hatvanöt napra szól, s ennek elérésében fontos szerepet töl­töttek és töltenek be ezek a helyileg kicsi, de mégis jelen­tős rendezvények. Hajós Anna SZÍNHÁZI KÖZVETÍTÉ­SEK. Emlékszem, a hatvanas évek elején, a televíziózás hőskorában, amikor még meg­lehetősen kevés család birto­kolta a „képládát”, mely ak­koriban ugyancsak sokba ke­rült. Nos, akkoriban nekem a színházat a rádió színházi közvetítései jelentették. A rá­dióból emlékezetes számomra a Madách Színház híres Ham- letje, Gábor Miklóssal a fő­szerepben, a közvetítésekből ismertem meg Tabi László kedves-kellemes vígjátékait, a József Attila Színház társu­latát, s számos akkoriban mű­soron szereplő klasszikus és mai modem darabot. Közben mindannyiunk szá­mára elérhetővé vált a tv, mely kezdetben ugyancsak számos közvetítést iktatott es­ti főműsoraiba, mindaddig, míg felnőve többé nem érez­te szükségét — természetesen lehettek ennek más, gazdasági okai is — a színházi kultúra ilyenképpeni terjesztésének. Mindaddig, amíg családi kö­töttségeink miatt nem vol­tunk kénytelenek lemondani az RÁDIÓFIGYELŐ élő színház élményéről, nem tűnt fel a közvetítések elma­radása. Heteken keresztül va­dásztam a műsorújságban egy mai — és nem felújított, az archívumból elővett — szín­házi közvetítésre. Vasárnap este a Madách Színházból közvetítették Molnár Ferenc bohózatát, a „A doktor tír”-at. Adóm Ottó rendezése, a szín­ház komikum iránt érzékeny tagjainak jóízű, bővérű ko- médiázása így is kellemes es­tét jelentett, ha nem is vete­kedhet azzal az előadással, ami ott a színpadon élőben előttünk pereg. Éppen ez az, ami miatt egyetlen színháznak sem kell tartania attól, hogy a közve­títések folytán csökken a né­zők száma — ellenkezőleg: al­kalmasak arra, hogy felkelt­sék az. érdeklődést, megte­remtsék az igényt az eredeti előadás megnézésére. Ezért kellene többször, sokkal több­ször színházi közvetítést ad­nia a rádiónak. ÉLŐ VILÁGIRODALOM. A közelmúltban írtam e mű­sorról a finn adás kapcsán, s hogy ismét idekerült, annak oka az, hogy tegnap új soro­zattal jelentkezett. A mai spa­nyol irodalom első vonalát is­merhetjük meg Benyhe János, a spanyol irodalom jeles szak­értője és fordítója révén. Su- monyi Papp Zoltán tizenkét hétre 'tervezi a műsort, me­lyet végighallgatva majd biz­ton elmondhatjuk: megismer­tük a spanyol irodalmat. REGGELI PÁRBESZÉD. Tegnap reggel Márványi Pé­ter Máté Lajossal, az Amatőr Színházak Világszövetsége el­nökségének tagjával beszélge­tett annak kapcsán, hogy a Fészek Klubban vitát rendez­tek a művészet és dilettan­tizmus fogalmának értelmezé­séről, az amatőr színházi mozgalom fejlődésének irá­nyáról, az amatőr színházak legjobb együtteseinek arról a törekvéséről, hogy megteremt­sék színházszerű működésük feltételeit. A hivatásos rendezők státu­sából váltott át az amatőr színházzal foglalkozó elméleti szakemberré Máté Lajos. Vé­leménye, meggyőző érvelése mindenki számára elfogadha­tó: a művészit a dilettáns­tól nem státusa különbözteti meg, hanem az általa nyúj­tott teljesítmény színvonala, legyen ő hivatásos vagy ama­tőr. A közelmúltban írtunk a dunakeszi Radnóti Színpad tagjainak hasonló törekvésé­ről, akik már ebben a szezon­ban is a megyei amatőr moz­galom bázis együtteseként je­lentek meg, lévén saját 40 személyes nézőterű miniszín­házuk, kitűnő saját, Uray György és vendég rendezőjük, Kényes Márta, és törzsközön­ségük, a József Attila Művelő­dési Központ színházbarát klubjának tagjai révén. Róluk is szólt e reggeli párbeszéd. B. H. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents