Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-13 / 110. szám
1981. MÁJUS 13., SZERDA Mlf urcrít Nyomdaipari szakszervezetek Nemzetközi tanácskozás Kedden Budapesten, a SZOT székházéban megkezdődött a nyomdaipari szakszervezetek V. nemzetközi konzultatív konferenciája. A háromnapos tanácskozáson 58 ország 65 nyomdaipari szervezetének, valamint a Szakszervezeti_ Világszövetség, a Nemzetközi Grafikai Szövetség, a Nemzetközi Újságíró Szervezet, továbbá a vegyipari, kőolajipari és rokonszakmabeli szakszervezetek nemzetközi szövetségének képviselői vesznek részt. A megnyitó ülésen részt vett Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke, a SZOT főtitkára is. A konferencia résztvevői megvitatják a tudományos- technikai forradalomnak a nyomdaipari dolgozók élet- és munkakörülményeire gyakorolt hatásával, a szakmai képzéssel és továbbképzéssel, a munka- biztonsággal összefüggő szak- szervezeti feladatokat, továbbá a monopóliumellenes harc, valamint a nemzetközi összefogás és együttműködés kérdéseit. A tanácskozást Heinz Decken, a nyomdaipari szak- szervezetek állandó bizottságának elnöke nyitotta meg. Heinz Deckert részletesen elemezte a jelen legégetőbb gondjait.' Mint mondta, a tőkés országokban az új technikai eljárások bevezetése, a mikroelektronika alkalmazása következtében a dolgozók tízezrei kerülnek az utcára. A szocialista társadalmakban tudatosan és tervszerűen törekednek arra, hogy a felszabaduló munkaerők új feladatokat vállalhassanak. Mezőgazdasági bizottság KGST-ülésszak Kedden Balatonaligán megkezdődött a KGST mezőgazda- sági együttműködési állandó bizottságának 54. ülésszaka. A tanácskozáson a KGST-orszá- gok küldöttségei, továbbá Jugoszlávia és megfigyelőként a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság delegációi vesznek részt. Az ülést Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg. Ezután Vaszil Canov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, az állandó bizottság elnöke számolt be a közös munka eredményeiről. Az ülésszakon megvitatják az állattenyésztési együttműködés eredményeit, s tanulmányozzák a takarmánygyártás automatizálásának megoldásait. KlSZ-kongresszusra készülve így beszélnek, ha szót kapnak Mi van a kiiBdottek tarsolyában ? A Kommunista Ifjúsági Szövetség Pest megyei küldöttértekezletén választották meg a 41 delegátust, akik a megye ifjúságát képviselik a KISZ X. kongresszusán, övék a szó. Érdekek és vonzerő Leszák Zoltán 29 éves, a DKV táblavezetője: — Hogy mit is viszek magammal a kongresszusra? Elsősorban a megyei tanácskozás jó hangulatát, felelősségteljes állásfoglalásait. S persze a magamét is, hiszen most átfogóbb képet alkothattam arról, melyek is az ifjúkommunistá- kat foglalkoztató legfőbb kérdések. A kongresszusi levélben s e dokumentummal foglalkozó vitákban egyaránt sok szó esett a lakáskérdésről. Azt tapasztaltam, hogy a szűkebb pátriámban, Százhalombattán nem ez a legfontosabb probléma, inkább az érdekvédelem. Erről beszélnék a felszólalásomban, s nem ok nélkül. Manapság sem ritka, hogy a prémiumok, jutalmak, dicséretek, mozgóbérek elosztásánál — noha a KISZ-vezetőknek véleményezési joguk van — az üzemvezető, műhelyvezető gyakran figyelmen kívül hagyja javaslataikat, amint más — az üzemi négyszög ülésein elhangzó — észrevételeiket is. — Egy biztos. Az utóbbin csak mi, fiatalok változtathatunk, hiszen partnerekké kell válnunk minden demokratikus fórumon, ha eredményt akarunk elérni. Ehhez persze az is szükséges, hogy ne kellemetlenkedőnek, kötekedőnek tekintsenek minket, s hogy a kéréseinkre, kérdéseinkre érdemi választ kapjunk. — Hallani manapság ilyen véleményeket: nem eléggé vonzó a KISZ! Nos, az a meggyőződésem, a legnagyobb vonzóerő éppen a jó érdekvédelemtől függ. A KISZ elsősorban politikai szervezet, így politikai szempontból is lényeges: a fiatalok sajátjuknak érezzék a KISZ-t, s ne csak a feladatokat lássák, hanem részesüljenek a közösség védelmében is. Magukkal vinni Drabant Edit, a nagykőrösi Mészáros János Tsz törzskönyvelője. — Ha szót kapok a kongresszuson, akkor a közművelődésről szeretnék beszélni. Magával ragadott a legutóbbi Pest megyei diáknap, rendkívül gazdag eseménysorozata. Volt ott politika, irodalom, zene, tánc, történelem — egyszóval minden, ami fiatalt érdekelhet. Ügy vélem, kevés a hasonló, s hasonlóan sikeres program. Márpedig ilyenek kellenének, mert többnyire éppen a szűkös választék a gond, most pedig az volt, hogy akit a country érdekelt, az lemaradt a népitáncról. Ösztönözni kellene a művészeti csoportok alakítását, több támogatást érdemelnének, mindenekelőtt otthont kellene teremteni a számukra. Az is gond, hogy a tanárok borsos összegért vállalják az amatőrök oktatását. — Az előbb azt mondtam: politika, történelem. Vonzóbbá kellene tenni az ismeretterjesztést, jó lenne több film, diakép, TIT-előadás, egyszóval olyasmi, ami az iménti témákat érdekessé teszi. Ez is a KISZ vonzerejét növelné, aminthogy a sok fiatalt megmozgató járási, megyei rendezvények is. — Ügy tapasztaltam, hogy a KISZ-tagoknak alig a fele jön el minden közösségi eseményre, a többiek csak alkalmi vendégek. Ahhoz, hogy ez a helyzet változzon, mindenkinek az érdeklődését meg kell ragadni, magunkkal kell hívnunk őket, csak azután változtathatunk a téves nézeteiken, oldhatjuk fel a közönyüket. Van értelme Patzelt Csilla 19 éves, a váci közgazdasági szakközépiskola negyedikes tanulója: — Életemben először lettem megyei küldött, s először jutok el országos kongresszusra. Persze, hogy izgultam, el-el- csuklott a hangom a hozzászólásom alatt. — Sokféleképp vélekednek rólunk, hiszen a felnőttek is sokfélék. Van, aki elintéz mindent annyival: a legfőbb dolgunk a tanulás, a többivel nem kell törődni. Van, aki csak az előítéleteit hangoztatja, s persze akad olyan is, aki a példaképünk lehet, akinek a türelme, az őszinte válaszai, a miénknél nagyobb tudása követésre méltó. — A mi korosztályunk még önmagát formálja, ezért rendkívül érzékeny. Már a középiskolában, s később az életben is gyakran papírokkal, a bürokrácia világával találkozunk. Pedig mi őszinte válaszokat várunk, nem a rossz értelemben vett diplomatikus magatartást. — Persze, hogy nem világ- megváltásról van szó, csak arról, ahogy az ember a ruhfet a sajá alakjára szabatja, az életét is szeretné viselhetővé alakítani. Olyanná, hogy pár év múlva ne felejtsük el: mi is voltunk tizenévesek, diákok. Kell ez a mi . szabadszájúsá- gunk, mert idősebb korában az ember hajlik arra, hogy a könnyebb utat válassza, még ha az eredmény kisebb is. — A fiatalok? Egy részük — magamat is ide sorolom —, megpróbál nyitott szemmel járni, megismerni, megérteni az életet. Egy másik csoport csak megtanulni akarja, s el sem tudja képzelni, milyen lesz az élete néhány év múltán. Ez egyfajta korai betoko- sodás. A hamadik a csövesek világa. Meg kellene őket keresni, el kellene érni, hogy velünk érezzék jól magukat, a mi közösségünkben, azután már könnyű meggyőzni őket arról, hogy igenis van értelme az életnek. — Én? Tanítani szeretnék, magyar-népművelés szakra jelentkeztem az egyetemre ... Vasvári G. Pál Tanuljunk a szomszédoktól is Pest megye mezőgazdaságának szövetkezeti szféráját, annak az 1980-as esztendőben elért eredményeit, idei feladatait számos fórumon elemezték már. A 78 mezőgazdasági szövetkezet és 26 szövetkezeti közös vállalat tavaly is dinamikusan fejlődött. Az igen pozitív végeredmény összetevői között azonban akad jó néhány az idei esztendő gazdálkodását is befolyásoló, tovább ható probléma. Számos ágazatban növekedtek a termelési költségek, csökkent a nyereségráta. Jellemző például, hogy a kukoricatermesztés rekordhozamok esetén is csak 300 forint nyereséget biztosított hektáronként. A tervezettnél kevesebb zöldséget értékesítettek a tsz-ek, és az elmúlt esztendeihez viszonyítva az idén 2400 hektárral kisebb a vetésterület. Tovább romlott a szőlő jövedelmezősége, a drágább takarmányok, a magas áron vásárolt ipari termékek gyengítették a mezőgazdaság pozícióját. Az állandósult alkatrészhiány, a szerviz alacsony színvonala nemcsak bosszúságot, hanem nagyobb költséget is jelentett az érintett gazdaságok számára. Reális célok Ezért. is tekinthető feszített tervfeladatnak, hogy a termelőszövetkezetek az idén 12 százalékkal növelik termelési értéküket és 9 százalékkal gyarapítják árbevételüket. És még két fontos mutató ez év gazdálkodására vonatkozóan: a nyereség várhatóan eléri a 2,9 milliárd forintot — a növekedés 7,5 százalékos —, a beruházásokra pedig 2,9 milliárd forintot fordítanak. Igaz, e célok elérése nem könnyű, de nem is lehetetlen. E fontos kérdés volt tegnap délelőtt a Mezőgazdasági Szövetkezeti Pest megyei Területi Szövetsége küldöttközgyűlésének első napirendi pontja. Az ülésen, amelyet Budapesten, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának nagytermében rendeztek meg, részt vett dr. Tuza Sándorné, a MÉSZÖV elnöke, és Beke András, a Pest megyei pártbizottság alosztályvezetője is. Az 1980. évi gazdálkodási eredményekről szóló írásos jelentés és az idei esztendő tervfeladatairól készült írásos jelentés és szóbeli kiegészítés elfogadása után Ihászi József, a szövetség titkára számolt be a testület munkájáról. Az elnökségi üléseken számos időszerű gazdasági kérdést tárgyaltak meg — hallottak —. elemezték az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségeit, vizsgálták a2 ifjúsági törvény végrehajtását, a jogsegélyszolgálat tapasztalatait. Közreműködtek a vezetői munka segítésében. A szövetség munkájának színvonala sokat javult az elmúlt időszakban, de még számtalan kihasználatlan lehetőség van tevékenysége javítására. Lassú járműként A részt vevő küldöttek ezután meghallgatták a tavalyi költséggazdálkodásról szóló beszámolót, és az idei költség- vetési tervre tett javaslatot, valamint az ellenőrző bizottság és a nőbizottság tájékoztatóját. A vitában véleményt nyilvánító küldöttek egyebek között megállapították: bár jó néhány tudományos intézet működik Pest megye területén, a gazdaságok, és az egyetemek, kutatóintézetek közötti kapcsolat még sok kívánnivalót hagy maga után. A szövetkezeti jelleg erősítése, a munkahelyi közérzet javításának fontosságát is hangsúlyozták a felszólalók. Ismét szóba került annak igénye, hogy tanuljanak egymástól a megye közös gazdaságai. Aligha tudnak sokan arról, hogy a dányi Magvető Tsz-ben a szőlőtelepítés és -korszerűsítés helyi programjának kidolgozásával milyen nagy összegeket takarított meg a gazdaság. A 130 ezer forintos hektáronkénti költség a termelőszövetkezet saját módszerével 35 ezerre csökkenthető. Ugyancsak a dányiak az ottani szakemberek újítása, hogy kiöregedett gépkocsikat úgynevezett lassú járműként — 2—3-ból egyet összeépítve —, továbbra is használnak a gazdaság területén. Felvetődött a vágósertések minősítésének problémája is: a termelők elmondták, mivel az átvételnél a változó szinhely és a nagy távolságok miatt, nincs jelen a tsz képviselője, hátrányos helyzetbe kerülnek, az árut kedvezőtlenül minősítik. Társulva eredményes A küldöttközgyűlésen felszólalt Beke András is, aki egyebek között arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a megye állattenyésztése, zöldségtermesztése és az élelmiszer-termelés fejlesztése összhangban áll az országos programmal. Egyre feszítőbb probléma, sürgős megoldásra váró gond a gabona raktározásának kérdése. Mielőbb változást kell elérni, hogy a megye leggyengébb gazdaságai végre kikerüljenek a hullámvölgyből, hiszen megtorpanásukat nem lehet csupán természeti, köz- gazdasági tényezőkkel magyarázni. A gazdaságok közötti kapcsolat elmélyítését különösen a gépjavításban, az erdőtársulásokban és a baromfiprogram összehangolásában lenne kívánatos elmélyíteni. V. B. Idehaza is keresett a Forte Color Megalapozott fejlődés Meghatározza-e az év eleji start egy vállalat végső eredményeit? Nem lehet erre egyértelmű igennel, vagy nemmel válaszolni. Annyi bizonyos azonban, hogy a változó külpiaci feltételek olykor naponta vizsga elé állítják a gazdálkodó egységek vezetőit; meggyorsult a döntési kényszer. És ha sikerrel megküzdenek az anyagellátási gondokkal, ha nem kell hónapokig hadakozniuk szerződéseket kötő partnereikkel — ütemesén, folyamatosan termelhetnek az üzemek. Nem kényszerülnek gyakorta programmódosításokra, nem vész kárba sok fölösleges energia. Ma már természetesen nem kérdés, hogy luxuscikk-e a film és a fotópapír, az azonban tény, jobban meggondolják az emberek — vásárlásaikat. Ha igaz ez kicsiben, igaz nagyban is, a váci Forte ke- keskedőinek sem könnyű eladni a gyár portékáit Legfőbb céljuk változatlanul, legnaAhol a fogoly sem rab Nagy a keletje külhonban is Mintha természetvédelmi terület volna. Erős deszkából ácsolt magasles emelkedik az erdősávval megtört vidék fölé. Fácánkakasok nyújtogatják a nyakúkat a tavaszi napsütést élvezve, amott törékeny fiatal őzek bóklásznak a zöldben. Néhány hetes kubá- nyi ludak totyognak bizonytalanul a szabadban — ez lehet első fölfedező útjuk. Körülöttük gondozók szorgoskodnak, tisztogatják a környezetet, friss élelmet hoznak — gondját viselik az állatoknak. Vadparadicsom Vecsésen Ez a paradicsom — ahonnan az ember nincs kiűzetve, hiszen tevékeny munkája teremtette meg — a Felsőbabádi Állami Gazdaság vecsési vadgazdálkodási területe. Ahogy a kerítésre kifüggesztett tábla jelzi: a Fávagd. — Hét esztendeje errefelé csak szűzföldek voltak — vág bele mondandójába Varga János igazgató. — Azóta történt egy s más. A változás egyik fontos állomása — és egyben munkánk elismerése —, a Mavaddal két éve közösen alapított .külkereskedelmi társulás. A közös cél a kifizetődő export bővítése. Ehhez az árualapot, vagyis az állatállományt mi biztosítjuk. Az idén 95 ezer fácánt nevelünk. Napos korukban érkeznek ide, a szülőpárok többsége Franciaországból. Nyolchetesek, amikor kihelyezzük őket a vadásztársaságokhoz. A kockázati alap terhére ingyen és bérmentve szállítunk, hiszen a társaságok szűkös költség- vetéséből erre nem telne. Keverőüzemünk a tápellátás gondját is leveszi a vállukról. Segítünk az értékesítés megszervezésében, a szaktanács- adásról nem is szólva. A szoros kötődést jól jelzi, hogy még vizslákat is kiképezünk a sebzétt madarak befogására, összesen 22 társasággal állunk kapcsolatban. A szerződés alapján fogoly, nyúl, dámvad és őz nevelését is vállaljuk. Dámszarvas ezen a környéken csak mutatóban akad, ezért a gazdaság 350 hektárt áldoz arra, hogy meghonosítsa e nemes vadat. Az állomány szaporítására 41 szarvast vásároltunk a közelmúltban. Az őzkert létrehozása ugyanezt a célt szolgálja. A civilizációs ártalmak miatt, a kemizálás következtében erősen megcsappant a honi fogolyállomány, a szaporulat nagyon gyér. Idestova négy esztendeje foglalkozunk e védett szárnyasok nevelésével. Igyekszünk olyan körülményeket teremteni, ahol a szürke fogoly nem érzi rabnak magát. Ügy tűnik, jól viselik a félzárt környezetet. Már sokat helyeztünk ki a társaságokhoz. A MÉM exportra is engedélyt adott, így valamelyest visszatérül a befektetés. Sláger a kubányi lúd — Most kísérletezünk a vadnyúl nagyüzemi tenyésztésével. A tapsifülesek szintén a vadásztársaságokhoz kerülnek. A befogó felszerelést mi adjuk. A kifejlett négylábúakat tíz megyéből vásároljuk fel. Vecsésen kívül csak Sopronban foglalkoznak ezzel. Az igazi szenzáció a kubányi lúd, amelyre a szó szoros értelmében harapnak a külföldi vevők: valóban ínyenc falatnak számít. A kanadai törzsanyagból kitenyésztett szárnyasoknak nagy keletjük van külhonban. Az idén 80 ezret szállítunk a tőkés országokba. A ludakat tovább nemesítjük úgy, hogy ízletes húsuk ne veszítse el vad jellegét. Sok megyei gazdaságot bevontunk a vadnevelésbe. Bugyi községben például törzskacsát, Vácszentlászlón 15—20 ezer vadkacsát tartanak. Egyre többen érdeklődnek. A jó üzletbe ugyanis mindenki szívesen beszáll. És ez jó üzlet. Jól megfizeti a külföldi vevő. Dupla haszon — Nem titkoljuk, megéri, de a sikert ebben a szakmában sem adják ingyen — teszi hozzá az igazgató. — Igaz. a munkának megvan a látszatja. Az idén 120 millió forintra számítunk a tőkés exportból és ezt 120 ember termeti ki. Vagyis egy dolgozó munkája 1 millió forintot ér. Jövőre már működik az új vágóhíd, a konyhakész fácán és vadkacsa forgalmazása megduplázza majd ezt az összeget. Az ötéves terv végére pedig megnégyszerezzük a mostani bevételt — mondja a jó gazda elégedettségével Varga János. Kövess László gyobb vevőik megtartása, kiváló minőségű termékekkel. A tavalyinál több, 900 millió forint körüli árbevétel elérését tervezik 1981-ben, mondja Peterdy Vince gazdasági igazgatóhelyettes, a gyár tőkés exportja meghaladja a 11 millió dollárt. Szerencsére eladásaiknál sikerült elérni jó külföldi — világpiaci — árszínvonalat, ami biztosíték a vállalat nyereséges gazdálkodásához. Partnereik közül változatlanul az NSZK-beli, olasz, török és egyiptomi cégek vezetnek. Megrendelőik között szerepel azonban — kisebb tételekkel — több tucat ország. A hagyományokhoz híven idén is átfogó nagyjavításokra került sor az üzemekben, ezzel megalapozva a további akadálymentes munkát. Emiatt az első negyedévben csak 1 millió 200 ezer négyzetméter fotópapír és több mint 400 ezer négyzetméter filmet állítottak elő. Megkedvelték a hazai fotósok is a jó minőségű P—II-es Forte Color színes papírt, idén már a belföldi boltokat is ilyennel látják el a váciak. Ezzel az új termékkel a korábbinál szebb képek készíthetők, ámbár a Forte, cikkei évek óta jól megállják helyüket külföldi versenytársaikkal szemben. Tud-e folyamatosan újítani, előrelépni a váci üzem, amely köztudottan már korántsem tartozik a legmodernebbek közé? Jó hírről adhat számot Peterdy Vince. A vállalat egy több évig tartó nagyberuházásba, műszaki rekonstrukcióba kezd: megteremthetik a jelenleg ismert legkorszerűbb gyártási technológia bevezetésének a feltételeit. Természetesen erre önerőből nem vállalkozhatnának, jelentős exportfejlesztő hitelt kapnak a « Magyar Nemzeti Banktól. Ez a munka azonban hosz- szabadalmas, és a Forte-nak 1981-ben is — meglevő technikai lehetőségeit kihasználva — teljesítenie kell valamennyi export és belföldi kötelezettségét. A vállalatvezetés igenigen nagy segítséget kap a sorra jelentkező komplexbrigádoktól — amelyek tavaly anyag- és energiatakarékos vállalásaikkal 28 millió forint tiszta nyereséghez juttatták a céget — már a mostanig megtett felajánlásaik értéke i's meghaladja a 20.milliót. D. Gy. t t
