Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-08 / 82. szám

Kslsmip 1981. ÁPRILIS 8., SZERDA SZENTENDREI MŰVÉSZET BÉCSBEN Harminc festő — harminc mű Minna Pisener elragadtatot­tan írta a vendégkönyvbe: A kiállítás csodálatos, sok sikert a kultúrájukhoz! Hogy a szent­endrei festészet bécsi bemu­tatkozása milyen érdeklődést keltett, milyen elismerést ara­tott, azt még jó néhány, a fen­tihez hasonló megállapítás idézésével érzékeltethetnénk. Mindegyik ugyanazt bizonyí­taná: kitűnő gondolat volt a magyar művészet egyik legje­lentősebb műhelyének bemu­tatása a bécsi Collegium Hun­gáriáimban. Még akkor is, ha nem szenzációs sikerről, nagy hírveréssel kísért kiállításról, hanem egy viszonylag szerény körülmények között rendezett tárlatról, s elsősorban a bécsi szakmai körök, valamint a Collegium Hungaricum rend­szeres vendégeinek érdeklődé­séről van szó. Épület a Holland strassén Aki Ismeri a Bécs belváro­sában egymás mellett sorako­zó galériák, műkereskedések kínálatát, az nem is várhatja, hogy egy harminc művész harminc művét bemutató ki­állítás — szerepeljenek azon a XX. századi magyar művészet mégoly jelentős alkotásai —, nagy eseményt jelent. A cél azonban nem is ez volt, aho­gyan nem ez a célja az in­tézmény más rendezvényeinek sem. A cél: a magyar kultúra, a művészetek, az irodalom ér­tékeinek folyamatos bemuta­tása, a jelentős teljesítmények megismertetésével a két or­szág közötti kapcsolatok ápo­lása, elmélyítése. 1976 óta, amikor az Ausztria és Ma­gyarország közötti kulturális egyezményt aláírták, egyre je­lentősebb szerepet játszik az osztrák fővárosban a Colle­gium Hungaricum, azaz, aho- . gyan az ott dolgozók, s rend­szeres látogatói nevezik, a CH. — Még nincs bét évtizede, hogy az intézmény a Duna- csatorma mellett, ebben a mo­dern, nyolcemeletes épületben működik — mondja Kozma i Gyula, a CH igazgatóhelyette- í se. — Tevékenysége azonban 1924-ben kezdődött, a XVIII. században épült Trautson-pa- lotában, amely egykor Mária Terézia magyar nemesi testőr­gárdája otthonául szolgált. Feladatunk lényegében kettős. A CH egyrészt otthont ad azoknak a szakembereknek, akik a magyar állam néhány hónapos ösztöndíjával érkez­nek az osztrák fővárosba, hogy különböző szakterületeken to­vábbképezzék magukat. Kö­zöttük szinte minden tudo­mányág képviselője megtalál­ható. Másik feladatunk, hogy itt, Bécsben, de Ausztria más városaiban is, újabb és újabb barátokat szerezzünk a ma­gyar kultúrának. A két ország kulturális kap­csolatai igen jók — s ebben nem kis szerepe van a Colle­gium Hungaricum különböző rendezvényeinek. Például az általában kéthetente tartott filmvetítéseknek, az irodalmi esteknek, tudományos előadá­soknak, koncerteknek. De kik, Korniss Dezső: Küzdés s mennyien látogatják ezeket a rendezvényeket? — Minden műsorunk német nyelvű — mondja Kozma Gyula —, tehát valóban az osztrák közönséget kívánjuk megnyerni rendezvényeinkkel a magyar kultúrának. Hogy milyen sikerrel? A Bartók- vonósnégyes telt ház előtt ját­szott, több mint kétszázan vol­tak az lllyés-esten, s megtelt a 400 személyes nagyterem, ami­kor a Dóra jelenti című fil­met vetítettük, Radó Sándor jelenlétében. Czóbel, Vajda, Barcsay Nem kevésbé látogatottak a kiállítások sem. A CH titkár­ságán a korábbi tárlatok pla­kátjai: Szemethy Imre grafi­káit mutatták be például, ta­valy ősszel Steyrben fest­mény- és kisplasztikád bemu­tatót, Mattersburgbam nép- művészeti kiállítást rendeztek, s Bécs mellett most Klagen­furtban van magyar képzőmű­vészeti — festészeti, grafikai és iparművészeti anyag. Vár­hatóan — legalábbis a ter­vek szerint — a szentendrei festők műveit is bemutatják Bécs után a burgenlandi Mat- tersburgban, azaz Nagymar- tonban is. Milyen művekből áll, ho­gyan ..mutatja be a szentend­rei festészetet a március 31-én megnyitott, s a látogatókat áp­rilis 30-ig váró kiállítás? A bemutatóterem méreteihez, a szervezők kéréséhez alkalmaz­kodva Mucsi András, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósá­gának művészettörténésze, a tárlat rendezője azokat a mű­vészeket mutatja be, akik az első világháború előtt szület­tek, s vagy a Szentendrei Fes­tők Társasága alapító tagjai voltak, vagy később kapcso­lódtak be — rendes tagként vagy vendégként — a művész­telep munkájába vagy a te­leptől függetlenül dolgoztak, de munkásságuk a szentendrei festészet legjelentősebb telje­sítményei közé tartozik. Ki­rajzolódnak az erővonalak, a nagybányai hagyományokhoz kapcsolódó törekvések, ame­lyeknek szellemében megkez­dődött a munka a művészte­lepen, de amelyeket jó néhány alapító tagnál a római iskola hatása váltott fel (Jeges Ernő, Rozgonyi László); a sajátos szentendrei konstruktívizmus (Barcsay Jenő, Kmetty János); a szürrealisztikus vonal, ame­lyet Vajda Lajos, Ámos Imre, Paizs-Goe bel Jenő, Korniss Dezső képvisel legméltóbban; a leginkább Czóbel Béla ne­vével jellemezhető lírai poszt­impresszionizmus. Harminc művész harminc alkotásán keresztül lényegé­- _ £ "1 ben tehát szinte az egész XX. századi magyar képzőművé­szet történetébe betekintést ad a tárlat, amelynek résztvevői közül feltétlenül meg kell em­lítenünk Diener Dénes Rudol­fot, Bálint Endrét, Perlott Csaba Vilmost. A rendezőnek a festmények válogatásánál fi­gyelembe kellett vennie a te­rem méreteit, s eleve meg­szabta lehetőségeit az, hogy mely művek kerültek eddig a Szentendrei Képtár anyagába. E szempontok figyelembe vé­telével azonban nyugodtan ál­líthatjuk, hogy valóban szín­vonalas anyag képviseli ezen a történeti jellegű kiállításon a szentendrei festészetet. A tárlat megnyitóján meg­telt a terem. A megnyitót mondó Eva Badura-Triska, a bécsi Museum der Modernen Kunst művészettörténésze arra az élményére emlékezett, ame­lyet a nemrégiben rendezett Nyolcak és aktivisták című kiállításon is szereplő Czóbel Béla és Perlott Csaba Vilmos művei keltettek benne, mél­tatta azt a szerepet, amelyet Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre művészete a modern magyar festészet for­málódásában játszik. Figyelemre találtak S beszélt természetesen a szentendrei művésztelép ala­pítóiról, a művésztelep jelen­tőségéről A tavaly elhunyt llosvai Varga Istvánról, mint jellegzetesen szentend­rei művészről... Nos, a tipikusan vagy kevésbé tipi kusgn szentendrei (de min­denképpen a magyar művé­szet jelentős alkotói közé tar­tozó) festők, úgy tűnik, meg­értésre, figyelemre találtak a Collegium Hungaricumban. A fogadtatás mintegy előlegezi a következő, a mai szentendrei festészet legszínvonalasabb teljesítményét bemutató kiál­lítás sikerét is. P. Szabó Ernő Pest megyében Pedagógiai napok A tavaszi oktatási szünet három napja — április 8—9 és 10-e — a pedagógiai élet élénkülését hozza Pest megyé­ben is: Cegléden, Gödön, Gö­döllőn, Nagykőrösön, Szent­endrén, Vácott és Zsámbékon találkoznak az óvodai és is­kolai nevelők, hogy megvitas­sák a szakma időszerű kérdé­seit. Az ezúttal negyedízben megrendezésre kerülő pedagó­giai sorozat nyitónapján a nagykőrösi Arany János gim­náziumban az óvoda iskola­előkészítő feladatairól, a zsám- béki tanítóképző főiskolai ta­gozaton pedig az alsótagozato­sok felzárkóztatásáról folyik eszmecsere, Cegléden, a Vár- konyi Általános Iskolában a tehetséggondozásról, Szent­endrén a Pest megyei Műve­lődési Központban a korszerű műveltség tartalmáról, a kö­zépiskolai nevelésről lesz szó, Vácott, a Madách Művelődé­si Központban pedig a fel­nőttoktatás módszereinek fej­lesztéséről. Gödön a Németh László napok kezdődnek ma, szerdán, s az első napon a sa­játos pedagógiai eljárásokról, a pedagógus személyiségének vizsgálatáról lesz szó a Né­meth László nevét viselő ál­talános iskolában, holnap pe­dig a reformpedagógiáról, az orosz nyelv és irodalom okta­tásáról Ugyancsak április 9-én ta­nácskoznak a napköziotthoni szakemberek Szentendrén a Pest megyéi Művelődési Köz­pontban, a tanórán kívüli ne­velőmunka lehetőségeiről, s a gyógypedagógusok a váci Ma­dách Művelődési Központban a fogyatékosok társadalmi be­illeszkedéséről, egyéni fejlesz­tésük lehetőségeiről. A váci Állami Zeneiskolában ugyan­akkor a zenei nevelés szemé­lyiségfejlesztő hatása lesz a téma. ...... A zárónapon, 10-én az új gödöllői művelődési központ­ban folytatódik a Nagykőrö­sön kezdett eszmecsere az óvoda lehetőségeiről és felada­tairól a gyermekek iskolai ta­nulmányokra való előkészíté­sében. Az eseménysorozat gazdái — a Pest megyei Tanács mű­velődési osztálya, a Pedagó­gusok Szakszervezete Pest me­gyei Bizottsága, a TIT Pest megyei szervezete és a Pest megyei Pedagógus Továbbkép­ző Kabinet — gondoltak a szemléltetésre is: a viták, elő­adások színhelyein kiállítások nyílnak, Zsámbékon a vendé­gek megtekintik a főiskolát, Szentendrén pályaválasztási témájú bemutató lesz, Gödön pedig tanítási órákra látogat­hatnak a résztvevők. ZENEI PANORÁMA Messa da Requiem Giuseppe Verdi, a 19. száza­di olasz operairodalom géniu­sza, több mint harminc ope­rát komponált, ezért munkás­ságát elsősorban ebben a mű­fajban tartja számon a zene- történet. Egyéb művei közül kiemelkedő jelentőségű az 1874-ben Milánóban bemuta­tott Messa da Requiem. Ezt a kivételes szépségű oratóriu­mot hallhatta nemrégiben Vá­cott, a Madách Imre Műve­lődési Központ közönsége a Budapesti MÁV Szimfoniku­sok és a Budapesti Kórus elő­adásában. A mű születése A mű keletkezésének törté­nete 1868-ban — Rossini ha­lálának évében — kezdődik: Verdi, a nagy előd emlékének tisztelegve, egy más, neves zeneszerzőkkel közös gyászmi­se tervével foglalkozik, me­lyet Rossini halálának első évfordulóján Bolognában kel­lett volna bemutatni. Verdi kezdeményezésére 13 zene­szerzőt kértek fel — ő maga a mise utolsó tételét kívánta megírni —, de a közös vállal­kozás gyakorlati akadályok miatt meghiúsult. Fennmaradt Verdinek e témában Giuli Ricordihoz, a neves kiadóhoz küldött levele amelyben így ir: ...Ennek a misének'nem szabadna sem a spekuláció, sem a kíváncsiskodás tárgyá­nak lennie, hanem, miután előadták, lepecsételve el kelle­ne helyezni a bolognai Liceo Musicale könyvtárában... s nem lenne szabad többé elő­venni. Kivételt talán Rossini évfordulóin lehetne tenni, ha az utókor meg akarná ünne­pelni Rossini emlékét... Ez a kompozíció, tudom, szükség­szerűen nélkülözné a zenei egységet; de még ha hibájául róhatnánk is föl ezt, mégis megmutathatná, mekkora tisz­telet él bennünk ez iránt az ember iránt, akinek elveszté­sét az egész világ siratja... A Requiem ügye egyelőre azonban lekerült a napirend­ről, aktualitása Verdi számá­ra négy év múlva támadt fel ismét, amikor az olasz iroda­lom nagy alakja, Alessandro Manzoni elhunyt. Verdi most már egyedül fogott hozzá a kompozíció teljes kivitelezésé­hez, 1873 nyarától 1874 tava­száig, s 1874 május 22-én, Manzoni halálának évforduló­ján a milánói San Marco templomban el is hangozha­tott a Requiem ünnepélyes el­ső előadása. Ma már néhány levél és dokumentum alapján tudjuk, hogy Verdi 1868—69- ben nemcsak a mise záróda­rabjával, hanem egy másik résszel is foglalkozott — mi­vel úgy látszott, azt is át kell vállalnia egy másik szerző­társ helyett. A végleges forma Nyolcemeletes, modern épületben működik a. Collegium Hungaricum RÁDIÓFIGYELŐ BANGKOKBAN A HELY- — s velem együtt nyilván ZET VÁLTOZATLAN ... So- mindazok, akiket érdekelnek a kát profitált ezen a távol-ke- világpolitika mély rétegeinek leti útján P. Szabó József: ta- problémái is, s várom e nagy- pasztalatokat, friss információ- szerű sorozat folytatását, kát szerzett. Különféle vélemé- LÁTTUK — HALLOTTUK, nyékét, hivatalosat, félhivata- Hétfőn reggel a háromnegyed losat és magánt hallgatott hetes Szót kérek !-ben Bölcs meg, és szűrt le azokból követ- István, a művelődéspolitikai keztetéseket. Kétrészes kínai rovat szerkesztőjeként kért sorozata után, most Thaiföldön szót. Azt taglalta, mi tartozik szerzett benyomásait ötvözte a kultúrába. Számos megköze- műsorba, megszólaltatva az lítésben idézte a fogalmat és ország külügyének vezető mögötte a tartalmait, arra a tisztviselőit és politikát oktató következtetésre jutva, ahányan egyetemi tanárait. Beszéltek a vagyunk, szinte annyiféle tar­térség problémáinak szakértői, talmat tulajdonítunk a szónak. Járt az ország két Ázsia-szerte Hiszen beletartozhat e foga- híres egyetemén is, a Tham- lomkörbe a lakástól a munka masatón és a Chulalongkor- mikéntjéig (lakáskultúra-mun- non. Szót váltott kollégákkal: kakultúra) sok minden. En- újságírókkal, tv- és rádiókom- nek kapcsán hívta fel a figyel- mentátorokkal, akik beleszőt- met a művelődéspolitikai ro- ték mondandójukba magánvé- vat Láttuk—hallottuk műsorá- leményüket is, ám egyben nak megújult tartalmára. Hét­minden megszólaltatott egyet- főnként a kulturális élet látszó­értett: Délkelet-Ázsia, ide ért- lag egymástól távol eső terüle- ve az Indiai-óceán egész térsé- teinek eseményeit idézik fel, gét, változatlanul a földkerek- vitára ösztönözve — s a vitat- ség egyik legveszélyesebb tűz- kozókat megszólaltatva — a fészke, ahol mindig izzik a po- szakembereket és hallgatókat, litikai légkör és bármikor tör- Mindjárt az első alkalommal ténhet valami. Osgyáni Csaba és Tarján Ta­Nem tudom, születik-e még más készített kitűnő negyed- újabb műsor útjának valamely órát, felidézve Sütő András új más állomásáról, ám keresem drámájának — a Nagy Sándor korát felelevenítő — A szuzai menyegzö-nek kolozsvári és budapesti előadását. Jó volt ez a műsor, mert szembeállítva a két előadást, orientált és kí­váncsiságot ébresztett, óhajt, hogy megnézzük ezt a buda­pesti előadást, mely a két mű­sorkészítő szerint jobb és a szerző szándékai szerint va­lóbb a szülőföldön megszóla­lónál. TAVASZI SZÜNET IDEJÉ­RE. öröm tallózni a műsorúj­ságban. Különösen a kisiskolá­soknak csináltak remek prog­ramokat a műsorszerkesztők. A nemzetközi mesejáték feszti­vál keretében kétnaponként hallhatnak tündéri meséket, kitűnő színészekkel. S már mintha a Hol volt, hol nem volt is tarkább lenne, még a korábbiaknál is, noha még egyetlen gyerektől sem hallot­tam panaszt a rádió meséire — ellentétben a tv-beliekkel. A diákokat szünidei rádiózásra serkenthetik a kitűnő zenei műsorok, s nemcsak a táncze­ne, hanem számos szép klasz- szikus műsor. A Diákkönyvtár újabb bemutatói, közöttük Kosztolányi Édes Annájának Horváth Teri hangján megszó­laló feldolgozása. Lékay Ottó —Varga Géza nagyszerű mun­kája. B. H. elkészítéséhez pedig még Man­zoni halála előtt, 1873 tava­szán hozzáfogott, s így Man­zoni halála csak ürügy volt az évek óta lappangó, egyre sür­getőbb alkotói terv valóra- váltásához. Még ma sem is­merjük a Requiem keletkezé­sének sok fontos mozzanatát — az erre vonatkozó doku­mentumok, sajnos, nem ke­rültek elő. Hét tételben A Requiem mély drámai ze­neisége stílusa és szenvedélye azonos Verdi színpadi művé­szetével. Az egyházzenei ha­gyományok kötelező ereje mu­tatkozik meg a mű fúga­polifóniájában s vannak olyan dallamcsírái is, melyek egé­szen a gregorián énekig, a ré­gi zsoltárdallamokig vezethe­tők vissza. A halotti mise sok évszázados liturgikus szövege élet és halál látomásává, az emberi sors tükörképévé for­málódik Verdi zenéjében. A hét megkomponált tétel: az Introitus és Kyrie, a Dies lrae, az Offertorium, a Sanctus, az Agnus Dei, a Lux aeterna és a Libera me közül a leghatal­masabb terjedelmű tömb a Dies lrae. Ez az óriás füzér — tizenkét belső tételből: kó­rusokból, énekszólókból, ének- együttesből álló tétel — szinte az Utolsó ítélet apokaliptikus víziója. A zeneköltő képzeletét hatalmas magasságokba és mélységekbe emelte a szöveg, a késő-középkori latin szek­I vencia, Celanói Tamás költe­ménye. Átélhetjük a tételben a halál szorongásából való ki- szabadulás, a remény élmé­nyét. A Requiem így válik a megmenekülés, a megtisztulás költeményévé a pusztulás ka­tasztrófájában. , __ Koncert Vácott A budapesti MÁV Szimfoni­kusok és a Budapesti Kórus Erdélyi Miklós vezényletével mutatta be Verdi remekét, Barlay Zsuzsa, Sudlik Mária, Kováts Kolos és Nagy János operaénekesek közreműködé­sével. A nagyszerű szólisták és a két kitűnő együttes forró sikert aratott. Nem rajtuk múlott, hogy előadásukat nem teljes szépségében élvezhet­tük, Margittay Sándor orgona­művész, a Budapesti Kórus karnagya és művészeti veze­tője elmondta, hogy a műve­lődési ház illetékesei nem biz­tosították a mű bemutatásá­hoz szükséges előfeltételeket. A kórus megfelelő hangzását csak abban az esetben csillog­tathatja, ha a zenekar mögött pódiumokon állva énekel. Saj­nos, a szükséges három do­bogót nem állították fel a színpadra, de nem készítettek be székeket sem a kórustagok számára, hogy amikor a más­fél órás műben nincs szere­pük, ülve várakozhassanak. Székeket az előadás előtti fél­órában végül az Országos Fil­harmónia és a kórus tagjai vittek a színpadra, példát mu­tatva ügyszeretetből, de a tö­kéletes előadást a dobogók hiánya, sajnos, erősen befolyá­solta.” Orgona és trombita Amíg Vácott a fővárosi mű­vészek vendégjátékában gyö­nyörködhettek az érdeklődők, addig a Budapesti Tavaszi Fesztivál tíznapos programjá­ban több helyszínen is fellé­pett a váci orgonaművész: Le- hotka Gábor. A Kálvin téri református templomban Szik- lay Erika közreműködésével Bach-, Debussy- és Liszt-mű­veket mutatott be két alka­lommal. A Dohány utcai zsi­nagóga mintegy háromezer embert befogadó koncertjén pedig a művésznő és Kovács Kálmán trombitaművész köz­reműködésével Bach, Albinoni. C. Franck, Debussy, Purcell és Charpentier-művek csendül­tek fel. Pintér Emőke * 4 I •I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents