Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

8

PEST MEGYEI HÍRLAP

1981. ÁPRILIS 4.. SZOMBAT

A korabeli sajtó tanúsága

Dj élet a lapokon

MEGALAKULT a magyar NEMZETI KORMÁNY! (Az Igazság, Vác, 1945. jan. 27.)

A HELYBELI KÖZIGAZGATÁS IS MŰKÖDIK, NEM AKÁRHOGY, ÍME. A KORABELI H1VATALDÖMP1NG:

Városházi kalauz. Polgár- mesteri hivatal, 1. em. 12.; Iparügyek osztálya^ 1. em. 5.; Közellátási Hivatal, földszint; Anyakönyvi Hivatal, földszint 12.; Lakásügyi Hivatal, földszint 7.; Adó-ügyosztály, földszint 2—3.; Fogyasztási adóhivatal, földszint 1.; Számvevőség, földszint 5.;

...és így tovább, két hasábon. (Az Igazság, Vác, 1945. j an. 27.)

ÉS INDUL AZ ÉLET:

Magyar vagy? Szabad akarsz lenni? Várunk nagygyűlésün- , kön. Az MKP váci szervezete.

Megalakult a Független Kisgazda Párt.

Megalakult a Nemzeti Parasztpárt.

Megalakult a Szociáldemokrata Párt. (Az Igazság, Vác, 1945. febr. 15.)

OPTIMIZMUS ÉS — EGYESEKNEK —.PESSZIMIZMUS, EGYMÁS ALÁ TÖRDELVE:

Eljegyzés. Somogyi Ilonkát eljegyezte Beja Ambrus kovács, Nagykőrös.

Felhívás. A helyi lapban már kétszer közhírré tett igazoló bizottsági eljárás 1945. március 8-án kezdődik a polgármesteri hivatalban. (Nagykörös Népe. 1945. márc. 3.)

IGAZ TÖRTÉNELMI PÁTOSZ A CÍMOLDALON...

Cegléd népe! Köszöntelek egy új korszak reggelén. Soha a közös munkára és összetartozásra, összefogásra nagyobb szükség nem volt, mint most, ebben a válságos helyzetben. Dolgozzunk, hogy ismét érdemessé tegyük magunkat Kossuth Lajos elismerő szavaira: „Cegléd népe, nemzetem büszkesége!” Horváth Ferenc, a Nemzeti Bizottság elnöke. (Cegléd, 1945. márc. 4.)

...BELÜL, AZ ELSŐ NYELVLECKÉT BÖNGÉSZVE, NEHÉZ LETAGADNI ANNAK PRAKTIKUS VOLTAT:

Szállásnézéskor, beszálláskor körülbelül ezek a szavak, kifejezések, kérdések, feleletek fordulhatnak elő: itt — zgyesz, mi — mü, elhelyezünk — pamjesztyim, csak — toljko, kettőt — dvuh. ból-ből — íz, bajtársaink közül — íz nasih tovaris- csej.

Hol van a kút? — ggye kalogyec.'

Nálunk már nincs semmi — unasz uzse nyet nyicsevo. (Nagykőrös Népe, 1945. márc. 24.)

A FŐCÍM MÁR SORSFORDULÓT IDÉZ...:

Az Ideiglenes Nemzetközi Kormány rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról. (Cegléd, ■1945. ápr. 1.)

...A HIRDETÉS MEG — APRÓ ÖRÖMÖT:

Romantikus lenne azt írni: elsárgult újságokat lapozgattam. Hangulatos t— csak éppen nem igaz. Az Országos Széchényi Könyvtárban mikrojilmvetítö kis üvegablakán át „böngésztem” régi-régi újságokat — napokig. A Dezsényi—Falvi—Fejér: A magyar sajtó bibliográfiája, a felszabadulástól 1954-ig — csaknem tucatnyi (ha az azóta Budapesthez tartozó településeket — például Üjpest, Kispest — is számolom, még több) felszabaduláskori Pest megyei újságot tart nyilván.

Izgalmas és tanulságos, megrendítő és szórakoztató olvasmányok. Az élet, egy új élet tükröződik a lapokon, összefoglalói egy kornak, hírek, cikkek, melyekben a (mai szemmel, talán) komikus keveredik a fenségessel.

Nézze meg az ember és annak családja húsvét vasárnapján délután 4 órakor a Csárdás c. operettet a Kultúrházban, melyet Vasutas Szak- szervezet műkedvelői mutatnak be. (Cegléd, 1945. ápr. 1.)

A LEGNAGYOBB DÁTUM — NAPI HÍR:

Április 4-én a moszkvai rádió hivatalosan bejelentette hazánk felszabadítását a nácik és Szálasi fasiszta hordáitól. (Cegléd, 1945. ápr. 8.)

AZ AKKORI FELHÍVÁS MEGÉRTÉSÉHEZ MA MAR ALAPOS TÖRTÉNELMI (ÉS HIVATALOS NYELVBELI) ISMERETEK SZÜKSÉGESEK:

Akik a robotot már letöltötték, azok a következő hónap ugyanazon napján jelenjenek meg, amikor az első idézést leadták, de ha hamarabb kapnak idézést, mint ahogy napjuik következne, föltétien jelenjenek meg az idézésre. Munkaügyi Hivatal vezetője. (Cegléd, 1945. ápr. 15.)

AMI AZONBAN EGYÉRTELMŰ, TISZTA, VILÁGOS:

Az MKP fölhívása a földhöz juttatott parasztsághoz: Földet kaptál! Adj kenyeret! (Cegléd, 1945. ápr. 22.)

EGYÉNI DRÁMÁK KRÓNIKÁI AZ ELEMBERTELENEDÉSRŐL — APRÓHIRDETÉSEKBEN:

Felhívom azokat, akik a Puskaporos utca 15. szám alatti lakásomról bútorokat elvittek...

Felhívom azt az egyént, akinek személyét hosszas kutatás után kinyomoztam, hogy azokat a haknikat, miket lakásomról elvitt...

Felhívom azokat, akik a Csalnak utca 23. alól bármit elvittek, hozzák vissza, ellenkező esetben feljelentem őket, mert nevüket tudom... (Cegléd, 1945. ápr. 22.)

NINCS ÜJ A NAP ALATTI

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1280/1945. M. E. számú rendelete május 1-ről 2-ra virradó éjjel lép élétbe. Ennélfogva az említett időpontban az órákat egy órával el őre kell igazítani, a nyári időszámítás szerint. (Cegléd, 1945. ápr. 29.)

KÉT SZALAGClM, EGY NAPON:

Magyar vagy? Jelentkezz a Nemzeti Hadseregbe!

A Vörös Hadsereg Lobogója Berlin felett! (Cegléd, 1945. május 4.)

HA PEDIG MÁR FOCI IS VAN... ALAKULNAK A DOLGOK:

Ceglédi Kossuth MTE—Ir- sai Iparos 7-0 (3-0). A Kossuth fiataljai nagyszerű játékkal nyerték első bajnoki mérkőzésüket. (Cegléd, 1945. június 10.) VAGY MÉGSEM?:

Kis tintásüvegeket — kimosva! — minden mennyiségben vesz Sebők Béla papírke- reskedés (Kossuth tér). (Cegléd, 1945. június 10.) DEHOGYNEM!

Mozifront. Ziegfeld, a nőik királya. Hatalmas, zenés, látványos amerikai revüfilm. Meséje: Florenz Ziegfeldnek, a'revü királyának csodálatos, tündöklő karrierje. (Váci Napló, 1945. aug. 12.)

KOMOR SOROK — KÖZMEGELÉGEDÉSRE:

Elfogták Endre Lászlót. A fővárosi lapokat olvasó váci közönség is megelégedetten fogadta a hírt. mely tudatta Pest vármegye vérengző al ispánjának Linz környékén történt elfogatását (... aki), most reszketve várja Magyarországra való szállítását. (Váci Napló, 1945. aug. 18.)

KOMOR SOROK — RECEPTTEL:

Nincs cukor. Háztartásunk központi problémája a cukorhiány (...) A cukor pótlására házilag előállítható az ún. szaladós, vagy ahogy Jókai nevezi Aranyember című regényében, felséges, mézédes csíramáié. Az alábbiakban ismertetjük elkészítésének módját. (Váci Napló, 1945. aug. 18.)

ÉS VÉGÜL — ILLUSZTRÁCIÓ A SAJTÓ „HATALMÁRÓL":

A váci Nemzeti Bizottság a jövőben csütörtök helyett kedden este tartja üléseit. Az időpont áthelyezését a Váci Napló szerkesztősége kérte, így módunkban lesz tájékoztatni a közönséget a fontosabb határozatokról. (Váci Napló, 1945. aug. 24.)

összeállította: ANDA^ GYÖRGY

Sokat voltam katona

Nem takarta a bársonyterítős asztal.

Ott ült a dobogószélen, az elnökség második sorában a sötétruhás, ingnyakat feszesen gomboló, nyakkendőtűn, szibériai ember. Akkor még semmit sem tudtam a pantalló szárát halinacsizmába gyűrő öregről.

A hivatalos bemutatkozáson a nevét sem értettem és a hozzávetőlegesen két tucat kitüntetése itt igazán nem jelentett különlegességet. Csak az lepett meg, hogy emberünk elhúzódott az ün- nepeltetéstől. Figyelni kezdtem mozdulatait a hosszú szopókás cigaretta meggyújtásától, a tósztok végén köteles- ségszerűen kiürített vod- káspoharak félretolásáig.

Most olyan mereven ült az elnökségi második sor szélén, hogy akár bronzba lehetett volna önteni.

★

Szibériai vendégeskedésünk útja vezetett Omszk megye Moszko- lenszko járásban a legnagyobb, Elita állami gazdaságába.

Az előadóterem széksoraiban a nagy- kátai Tápiómente népi együttes vezetői, táncosai, énekesei ültek, a csöppnyi dobogón pedig a szibériai járás vezetői és Pest megye delegációjának tagjai foglaltak helyet. Nyi- kolaj Vaszilevics Zsuravlev, a mosz- kolenszkói járás pártbizottságának első titkára a szibériai terület mező- gazdasági eredményeiről beszélt; hogy elérik az itt, az időjárási viszonyoknak megfelelő, maximális, hektáronként a húszmázsás búzatermést, és taps fogadta a magyar honban átlagos hatvanmázsányit.

Eddig halinacsizmájának orrát nézte, vagy talán a dobogó hajszálrepedéseit. A tapsra átigazította testtartását. Láthatóan elfoglalták gondolatai. Csak akkor ütötte először össze a tenyerét, amikor a járási első titkár a borjú nagyságú juhokat tenyésztő, s kitüntetésekben gazdag testvérpárt mutatta be. Majd kimondták a nevét: Fjodor Tyimofejev Burlakov. Felállt, odament a mikrofonhoz, feszesen hajolt meg. Nem tudtuk, mi van az arcán? Tán ismét az ünnepeltetéstől tartózkodó feszültség? Már derékig takarta a bordó asztal. Jobb karját esküvést idézve felemelte: —Daragij druzja...

Az első mondatokat tagoltan, fontolgatva ejtette ki. — Sokat voltam katona, részt vettem a polgárháborúban és a Nagy Honvédő Háborúban

a fasiszták ellen — pillanatok alatt felizzott a tekintete és mondta, csak mondta, megfeledkezve a tolmácsolásról is. — Harcoltam az önök földjén a Vörös Hadsereg katonájaként — és magyarra fordítás nélkül felcsattant a taps a nézőtéren.

★

Este találkoztunk újra az állami gazdaság művelődési házában, a Tápiómente műsora után. Már magára vette prém- * galléros, fekete posztókabátját Meglátott, és két kézzel átölelt. Ismét tűz csillogott a szemében. Fjodor Tyimofejev Burlakovból ömlött a szó; mikor tekintetemből megértette, hogy néhány főnéven és igén kívül nemigen értem mondandóját, elcsönde- sedett. Félretolta a tolmácsot, és tagoltan beszélt: — Daragij tavaris! Já naszity piszmó... Panyimájes? .... és kézzel írt a levegőbe.., pionyer i pionyerka..., kezembe nyomott egy borítékot. Megint megölelt és elejtette az usan- káját. Nagy, nehéz sapka volt, egyáltalán nem lett piszkos a földre eséstől, én meg csak pörolgattam, hol a kucsmát nézve, hol pedig az öreg szigorral meleg arcát. Láttam, menni akar: — Minden jót — mondtam magyarul. Ügy mosolygott mint aki végre érti

Ittuk a vodkát. Megint tósztok hangzottak el. Tolmácsunk — szibériai lakos — mellém ült az üresen álló székre: — Látom, nem tudsz szabadulni az öreg Tyimofejev emlékétől. Mondom neked, hogy tudd.! Megsebesült a Balatonnál, nektek ez a tó már csak week-endet jelent, de a géppuskást gránátszilánk érte. Hetekig volt eszméletlen.

... Még nem mondtam? Termelőszövetkezeti elnökként ment nyugdíjba, most már a nyolcvanadik évén is túl van,

★

Hogy a levelet el ne felejtsem: iskolai füzet lapjára rótta a sorokat Burlakov. Nagyjából arról, amit ez emlékezésben megírtam, s a végén:

„Az a gondolatom támadt, hogy leveleznék magyar úttörőkkel. Címem: Szovjetunió, Omszk megye, Moszkolenszko járás, Rosszia termelőszövetkezet elnöksége, Fjodor Tyimofejevics Burlakov, irányítószámom 646 036.”

KRISZT GYÖRGY

A földesúr a port elvesztette

Ismét őröltek & malomkövek

Nagyapám nem volt főszereplő, mégis írta a történelmet

Ha élne, 87 éves lenne nagyapám, Fazelcas János. Magas, szikár ember volt. Mélyen ülő szemeiből a bizakodás sugárzott. Kissé nyughatatlan természete miatt egy percig sem tudott tétlenül ülni. Természetesnek vette, hogy a közösségért dolgozzon és sohasem várt érte semmiféle ellenszolgáltatást.

Az alábbiakban néhány részletet idézek föl abból, amit 1973-ban beszélt el nekem: <

Jászkarajenőn, születtem 1H94. november 24-én. Négy osztályt végeztem. Már kisgyerek koromtól gazdasági cseléd voltam. Amikor betöltöttem a huszonegy évet, behívtak katonának. A harctérre vezényeltek. 1916. augusztus 4-én orosz fogságba estem. Több városban megfordultam, mindenütt munkára osztottak be bennünket. Amikor kitört a forradalom Oroszországban, Pétervárra mentünk, de betegségem miatt rövidesen Bakuba szállítottak.

1918 tavaszától azután nem voltunk többé hadifoglyok. A forradalmi kormánytól levelet kaptunk, ennek alapján szabadon járhattunk- kelhettünk Baku egész területén. A Vöröskereszt akkor már intézte a volt hadifoglyok hazaszállítását, így minket is útnak indítottak. Ám Portiban, a bevagonírozáskor, ne- gyedmagammal visszamaradtam. Földi mmel, Both Istvánnal elhatároztuk, hogy nem térünk haza. Kósza hírek terjengtek ugyanis, hogy a hazatérőket az olasz frontra viszik. Inkább visszatérünk valamiképpen Bakuba és harcolunk a szabadságért.

Nem jutottunk el azonban Bakuig. A Nyikolajevig előrenyomuló németek fogságába estünk, de akkor már a németek elvonulásra készültek, s nem sokat törődtek velünk, összegyűltünk itt, magyar hadifoglyok, vagy húszán és néhány más nemzetbeldvel megalakítottuk a nemzetközi brigádot. 1918 telén, mintegy négy hónapon keresztül, fegyveres hídőrséget állottunk.

Nemsokára használni kellett a

fegyvereinket is ... 1919 elején újból fellángolták a harcok. A mi brigádunk az elsők között indulta fehérek elűzésére. Mire megérkeztek a reguláris vörös csapatok, addigra már elfoglaltuk a városi parancsnokságot. Egységünk egyre szaporodott, és ez idő tájt már körülbelül ötszáz fegyveresből állott.

... Gyenyikin serege a Feketetenger felől szorongatott bennünket. Mi is kivonultunk ellenük ágyúkkal, gyalogsággal. Száder József,

a gyalogság parancsnoka volt az elöljárója az egész brigádnak. Megjegyzem, hogy noha katonai csapatunk nemzetközi volt — a parancsnokságba csupa volt magyar hadifogoly került. Száder például, aki csupán honvéd tizedesként esett fogságba, nagy harctéri tapasztalattal és katonai hozzáértéssel parancsnokolt.

...A Fekete-tenger vidékén már

elcsitultak a harcok, megerősödött a szovjetek hatalma. Besszarábia felé indultunk. Mikor Besszarábia határára értünk, hírül vettük, hogy az Antant-csapatokat kiszorították Oroszországból, de tudtuk, hogy a magyar proletárforradalom veszélyben forog. Jöttünk volna haza a harcokban kipróbált fegyverekkel, hogy a magyar Tanácskormány segítségére ' siessünk. Hasztalan. Litvániába irányítottak’ és ' ott leszereltek bennünket. Végül hosz- szú hányattatás után sikerült hazajutnunk.

Budapesten nem tűrtek meg bennünket. Otthon, a faluban sem volt rózsás a helyzetem. Két éven keresztül szinte minden lépésemet besúgók figyelték, csendőrök kísérték. Egyrészt azért, mert oroszországi tartózkodásom alapján gyanították, hogy magam is kommunista lettem. Másik ok: apám a Tanácsköztársaság idején a községi direktórium tagja volt. Hazatérésemkor a szolnoki fegyházban raboskodott. Jómagam napszámba jártam, részes ara*

4

»

Abony

BarnótK Zoltán metszete