Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

uxcrtt •m xylmim 6 1981. ÁPRILIS 26., VASÁRNAP Májusfa, majális Pünkösdkor kitáncolják Tovább él az ősi hagyomány Magánbirkák a tilosban A nyáj éjszaka autóba ül Az első műsor, amelyben Kóthy Judit a tévében, mint segédszerkesztő részt vett, ezt a címet viselte: Májusfa. Szó­rakoztató összeállítás volt gye­rekeknek, Vitray vezette — valamikor a hetvenes évek közepén. És amiért a televí­zió néprajzosát megkerestem, beszélgetésünk további témája ugyancsak a májusfa. — A májusfa állítása a népi kultúrában pogány, valószí­nűleg germán eredetű, a zöld ág kultuszával függ össze. A régi szokás szerint a május elsejét előző éjszaka vagy haj­nalban a legények csoportosan vagy egyenként kilopakodnak az erdőre, onnan, fiatal fát vagy gyönge lombos ágat hoz­nak be és még Virradat előtt kitűzik szeretőjük vagy a lá­nyos házak kapuja elé, a ház elé vagy a kapufélfára. Ez a nap a katolikus naptár szerint Leveles Fülöp és Jakab nap­ja, ezért a Székelyföldön a má­jusfát Jakab-fának is neve­zik, sőt hajnalfának is. He­lyenként változik azután a má­jusfa feldíszítésének módja. Vagy a legények vagy a lá­nyok díszítik fel. A régi szo­kás szerint Pünkösdig tartják meg a májusfát, akkor kitán­Ha strandolásra nem is, re­pülésre annál inkább alkal­mas ez a szeles, tavaszias idő­járás. A levegő országútié­nak megszállott vándorai alig várták, hogy a téli felkészülés után ismét meglovagolhassák a légáramlatokat. Benépesül­tek megyénk kedvelt vitorlázó­repülőterei. Igaz, még szezon- kezdet van — többnyire csak szombatonként, vasárnapon­ként emelkednek magasba a karcsú gépek —, de hamaro­san mindennapos lesz a nagy­üzem. Az egyik legnépszerűbb reptéren, a Hármashatár-hegyi bázison már hétközben is re­pülnek. — Március 22-én kezdtük meg a felszállásokat — mond­ja Baranyai István, a repü­lőtér parancsnoka. — Olykor húszán, harmincán is össze­jövünk. Ilyenkor aztán addig repülünk amíg ránk nem sö­tétedik. Két új géppel_ gazda­godtunk, most ezeket ízlelget­jük. Hét közben a rnnősftett sportolóké az elsőbbség, hét­végeken pedig főleg a diákok szállnak fel. A Farkas-hegyi repülőtér­ről Trangoni Károly gondno­kot értük el telefonon: — Holnaptól kezdve már' hét közben is repülhetnek a colják, azaz énekes, táncos mu­latságot rendeznek, úgy sze­dik le és viszik ki a falu vé­gére. — A majálisok is a május- fához kapcsolódnak? — Eredetileg igen. Régen kizárólag május elsején tar­tották a majálisokat, ez több­nyire a városi ember kirándu­lása volt a természetbe, a meg­újuló zöldbe. Május elseje és a majális is szoros kapcsolat­ba került a múlt század vége óta a munkásmozgalommal. A második internacionálé 1889- ben a munka ünnepévé tette május elsejét. Az első magyar- országi munkás ünnep 1890-ben volt. Majálisokat rendeztek, közös, vidám együttléttel de­monstrálták a munkásság egységét, mert o majálisnak mindig volt politikai tartalma! A Tanácsköztársaság tette elő­ször május elsejét munkaszü­neti nappá, majd'a felszaba­dulás óta hivatalosan is ün­nep. A május elsejei felvo­nulások május fái, a középen vitt lombos ág és a róla leló­gó szalagokat vivő emlbarek, azt hiszem, legszebb példái az ősi hagyomány mai továbbélé­sének !... Csepel Repülőklub tagjai. Ná­lunk is egy új, nagyteljesít­ményű, kétüléses • vitorlázó- gép a sztár: szombatonként már munkára is fogjuk. Csak a jobb időt várjuk. A kedvelt alagi reptér is felébredt téli álmából. Duna­kesziről és a szomszédos Mechanikai Laborból har­mincnál is töb'íen járnak _ ki a hétvégeken. A városi tanács­A jószágot a paraszti ha­gyomány szerint Szent György napkor hajtották ki a legelő­re. A faluközösségben annak is megvolt a rendje, hol me­lyik állatfajt lehet őrizni, hi­szen a birka után már nem jár a marha. Így volt ez Dömsödön is a tsz megalaku­lása előtt: a legelőtársulás szabályozta, hogy juhot a Tó­kert vagy a dabi részen nem hajthat ki senki. Azóta sokat változott a világ, s bár a he­lyi termelőszövetkezet, a dömsödi Dózsa Tsz nevét a megye határain túl is meg­ismerték, munkájukat nagy­ra értékelik, akad néhány folt a környék állattenyésztésének becsületén. Rendészek, csőszök Sáfrán József, a tsz elnöke mondja: — Sok bajt és kárt okoznak egyes kistenyésztők, háztáji juhtartók is az utóbbi évek­ben. A gyakran 500-at is számláló falkákat a közös gazdaság legelőin tartják el. Igaz, formálisan megszerzik a jogot a takarmánytermő terü­letre, de csupán egy-két hek­tárnyi gyepet ‘ bérelnek többnyire gátak, töltések olda­lát —, de vándorlás közben a nyáj a közös füvét éli fel. Arról nem is szólva, hogy olyan helyet is bejárnak, ame­lyet kényesebb üszők számá­ra jelöltünk ki. így történhe­tett meg tavaly például, hogy 2 ezer mázsa silót csak a bir­kával tudtunk megetetni. De sorolhatnám tovább. Nem kell különösen bizonygatni, meny­nyire nem örülnek a Duna- parton üdülők az illatámak, amit az állatok.vonulása után kell elviseljenek. — ön az egyik értekezleten elmondta, feljelentik a sza­bálysértőket. Változott-e a helyzet ennek hatására,?.,, — A jogszabály, ilfeíve a rendelet ezer forintban maxi­málja a büntetést, s egy fél birka ára is nagyobb ennél az összegnél. Megszigorítottuk az ellenőrzést, három rendész, pontosabban mezőőrré átmi­nősült emberünk ügyeli a ha­tárt. Ám a magán juhtartók többségén nem tudunk ki­fogni. Min nő a juh? — Hogy érti ezt? — Gyakran éjszaka, hajnal­ban vagy késő este őrzik a nyájat. Némelyek arra is ké­csal való jó kapcsolatuk révén a helybéli fiatalok között is mind népszerűbb a MALÉV Repülőklubjának légibázisa. Aki egyszer belekóstol a vi­torlázó repülésbe, nem tud le­szokni róla — mondta egy szőke fiatalember az alagi x-épülőtéren. Aki meg még nem próbálta, az előtt is nyitva áll­nak az MHSZ-klubok ajtajai. L. J. pesek, személyautóval, után­futóval reggelre virradóan akár 30 kilométerre telepítsék át a gyapjasokat^ — Eddig tehát a dömsödi, magánkézben levő juhok rö­vid története. Mielőtt a meg­oldás lehetőségei felől kérdez­nénk a szövetkezet elnökét, látogassunk el Cs. L. tsz-tag portájára, aki szintén tart ju­hokat. A házban felesége fo­gad, meglehetősen bizalmatla­nul. — Nem tudom, hány bir­kát tartunk valójában. Egyéb­ként is eladtuk már őket. — Mikor? — Ma. Most vitték el őket. ősszel vettük, istállóban hiz­laltuk, és túl a Dunán, a Ki­rályréten ettek valami kuko­ricatarlót. Ne itt kereskedjék nálunk — mondja látható zak­latottsággal az asszony, és csak nehezen árulja el, tulaj­donképpen merre is találjuk meg a férjét. Hitelrontás helyett Cs. L. valóban a szállítással van elfoglalva, amikor a Vas­út utcában végre megleljük. — A dabasi tsz-nek adom el az állományt. — Mennyiért? — Most egyezkedünk a ve­vőkkel. — Marad még a jószágból itt? ' — ...? — Mióta tartja ön az álla­tokat? Törékeny, reszkéteg asszony jelenik meg reggel 9 órakor a Pest megyei Bíróság föld­szinti • folyosóján. Amolyan anyatípus már nagymama kor­ban, hiszen 66 éves. Ki hinné róla, hogy vér tapad a kezé­hez? Emberöléssel vádolják. A teremben dr. Kárpáti Pi­roska bíró, két népi ülnök, az ügyész, a védő, a vádlott, a fegyőrnő és az újságíró. Az adatok ellenőrzése: Gergely Istvánné, született Tönköl Eszter monori lakos, hat ele­mit végzett, elvált, kétgyer­mekes, büntetlen előéletű ál­lampolgár. Január 4-től elő­zetes letartóztatásban. Előt­te a ceglédi kórház pszichiát­riai osztályán. December 30- án megölte testvéröccsét. — Bűnösnek érzi magát? — Annyiból nem, hogy én neveltem fel, hordtam orvos­hoz, végig etettem, mégis min­dig megvert. Ha ő nem bán­tott volna, én se őt. Tifuszos volt Tönköl Eszter 1915-ben szü­letett. öt évvel később az öcs- cse. Édesanyjuk 1924-ben meg­halt. Ezután a nagyszülők ne­velték a két áiVát, később Eszter az öccsét, aki tífuszon esett át és visszamaradt a fej­lődésben. 1949-ben Tönköl Eszter féi'jhez ment, két egész­séges fiút szült. Tíz évig dol­gozott Vasadon, gyalogolt sár- ban-hóban, mosni, takaríta­ni járt; ellátta a férjét, a gye­rekeit — és testi fogyatékos testvérét. A négy helyiségből álló régi ház mindig ragyo­gott a tisztaságtól. A férj Bu­dapesten dolgozott és egyre ritkábban járt haza... Négy évvel ezelőtt — 26 évi házasság után — elváltak. A férfi, amikor ivott, meg akarta verni az asszony öcs- csét. A családi háború a test­vér javára dőlt el. Ám ő. is rendszeresen alkoholizált. A kapát jól bírta húzni, eljárt napszámba. — Miből ivott az öccse? — kérdezi a bírónő. — Elvette a pénzemet, de hitelt is kapott a bögrecsár­dákban. Követelőzött, mondta, hogy börtönbe juttat. Elpusz­tít. Néha a kamrában alud­tam. — Egy éve. (?) A villámlátogatás sok-sok ellentmondó állítása közül csak néhányat soroltunk fel. Amikor a községi tanácsnál tudakozódtunk a följelentések dolgában, megtudtuk, jócskán akad szabálysértés a kérdéses ügyben. Egyetlen kistenyésztő tavaly hét ízben kapott érte­sítést arról, nem éppen sza­bályosan legelteti nyáját. Ügy látszik, azonban, így is meg­éri, a büntetés dacára birkát tartani Dömsöd határában, il­letve a Kiskunságban. ★ Nem a szorgos, becsületes kistermelők ellen szólunk, ha­nem az ügyeskedők, nyerész­kedők tevékenységére hívjuk fel a figyelmet. De mit mond végül meg­nyugtatásul Sáfrán József ' el­nök? — Adminisztratív úton kel­lene elejét venni annak, hogy valaki legelő nélkül nagyszá­mú juhot tartson. Az sem ár­tana, ha szigorúbban eljárhat­na az illetékes tanács a sza­bálysértők ellen. A Dózsa Tsz egyébként felajánlotta az ér­dekelteknek, hogy egy darab­ban 400 hektáron biztosít gyepet, így elkerülhetnénk a vitákat. A birka fontos és jól fizető exportcikkünk; a háztáji gaz­dálkodás rangot vívott ki az országhatárokon túl is. Kár lenne, ha hitelét a dömsödi- hez hasonló esetek rontanák. Valkó Béla — ön félt tőle? — Igen. Sokszor megvert. — Mi történt december Zit­án? — Reggel felkelt, három­szor is elment. Az erszényem­ből kiszedte a pénzt. Szidott. Bevettem egy marék nyugta­tót, lefeküdtem. Ebédhez meg­jött: No, Görgőné, neked meg hoztam pályinkát. Mondtam, vidd innen, mert a fejedhez csapom. Rám locsolta. Kicsi maradt benne, azt másnap reggel megittam. Odakészítet­tem neki mindent. A paradi­csomlevest megette, a kolbász­hoz, hurkához kezdett. Lök- döste a kutyának. Meg hoz­zám is. Azt mondta, nem ejlég savanyú a savanyúság; a másfél literes üvegből rám öntötte. Áz üveget a kredenc sarkához vágta ... — Nem ön? — Nem. Felvettem egy üvegdara.bot, kétszer fejbe vágtam. A kutya védett vol­na engem, vonított, elkapta a kabátját, a földre rántotta.- A vasaló ott volt az asztalon, miatta nem tudtam vasalni, még azzal is fejbe vágtam. Egyszer, vagy kétszer. — Miért? Meg alcarta ölni? — Nem. Azt már régen, gyerekkorában megtehettem volna. Én nem ütöttem any- nyit, mint ő engem. — Ne tessék mondani; ön él, ő pedig meghalt. — Nem gondoltam. Ideges voltam. Attól féltem, hogy me­gint felkel, ütni fog. Barna és fehér nyugtátokat vettem be és lefeküdtem. Mozgott még, lát­tam, másnap reggel is moz­gott. — De minden csupa vér volt; a szekrényre is fröcs­csent. Nem érdekelte önt? Miért nem hívott orvost? — Láttam. Hagytam. Hát­ha csak alszik, és felébred. Kába voltam. Féltem. Más­nap reggel jött a fiam. ő éb­resztett. Bögrecsárdák virágzása-— ön idült alkoholizmus­ban szenved. Ezt állapították meg a ceglédi kórházban és\az igazságügyi orvosszakértők, egymástól függetlenül. — Nem. A tanúk kihallgatása ú.iabb meglepetéseket, hoz. A test­vérgyilkos asszony fiát fi­gyelmeztetik, hogy nem köte­Idegenforgalom Hatvan átkelőhely Még néhány hét és itt az utazási főszezon. Napjainkra már hazánkban is több millió ember hasznos időtöltésévé, vált az idegen tájakkal, váro­sokkal való ismerkedés. Mint dr. Balogh György, a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságának he­lyettes vezetője elmondta, ide­genforgalmunk legnagyobb gondja a szezonális jelleg. A teljes idegenforgalom fele jú­nius—július—augusztusban, de ennek 41 százaléka július- augusztusban bonyolódik le. Sajnos nemcsak időben,_ ha­nem helyekre is koncentrálód­nak a határátlépések. Bizo­nyára kevesen tudják, hogy Magyarországon több mint hatvan határátkelőhely van, A külföldiek, a magyar ál­lampolgárok általában csak. a nagyobb, ismertebb állomáso­kat választják. Ebből követke­zik aztán, hogy a kisebb átlé­pőhelyek java része kihasz­nálatlanul marad, pedig sok helyen szinte várakozás nél­kül lehetne külföldre utazni. Hegyeshalomnál például az osztrák turisták 57 százaléka jön be az országunkba. De hasonló a helyzet a jugoszláv határon R öszkénél vagy a csehszlovák határállomáson Rajkánál. Az idén az illetékesek igye­keznek megoldani a forgalom szervezett elterelését, hogy minimálisra csökkenjen a vá­rakozási idő, s kulturáltabb körülmények között, gyorsab­ban történjen a vámvizsgálat. les vallomást tenni. Mégis el­mondja: gépkocsioktató, utál­ja áitr italt Anyagilag támo­gatta anyját, és megölt'nagy­bátyját, ha nem italra kér­ték a pénzt. — Sok bögrés van Mono­ton? — Rengeteg. Ök főzik. Egy — tanúként idézett — asszony elmondja: nyolcán— tizen verődnek össze a házak­nál, isszák a házilag előállí­tott, rossz, mérgező italokat — de a feleségek nem mernek feljelentést tenni. Félnek a férjek, a bögrések bosszújá­tól. Nyilvánvaló: hatékonyabb rendőri, pénzügyőri intézke­désekre lenne szükség. De: ebbe a bíróság nem szólhat bele. Visszatérve a fiú vallomásá­ra: 31-én délután két óra kö­rül beugrott az ■ anyjához, a földön vérbefagyva látta nagy­bátyját. Kihívta a rendőrsé­get, az orvost. Aztán bement a ceglédi kórházba, de az anyja nem ismerte meg ... A beszéd megszakad, sírásba ful­lad. A fiú kimegy, bár ma­radhatna. Szatyorban szendvicset, te­jet, mindenféle finomságot hozott édesanyjának, a tár­gyalás szünetében a folyosón eteti őt, aki a világra hozta, aki felnevelte — aki végül megölt egy embert. Ennél drámaibb pillanat aligha volt még a sokat látott házban. A tények és az ítélet Az igazságügyi orvosszakér­tő szerint, aki január 5-én Monoron boncolta fel az áldo­zatot, a súlyos agyroncsolódás miatt a halál perceken belül bekövetkezett. A bal halán­tékon kilenc, közepes erejű ütés nyomát észlelték. Áz amúgy is papírvékonyságú ko­ponyacsont teljesen öss zérón- csolódott. A bíróság megváltoztatta a bűnügy minősítését: ember­ölésről — erős felindulásból elkövetett emberölésre. A csa­ládszerető, ám bűnt elkövető asszonyt 1 évi és 6 havi fog­házbüntetésre ítélte. Az ügyész háromnapi gondolkodási időt kért. Az ítélet nem jogerős. A tanulság örök időkre szólhat. Paládi József Szezonnyitány Szellők szárnyán suhanva Nyitva állnak az MHSZ-klubok ajtajai A domboldalakon, lankás lejtőkön megjelentek a sárkányrepülök is Nem elég savanyú? Felnevelte és megölte öccsét 4 $ i A é

Next

/
Thumbnails
Contents