Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
uxcrtt •m xylmim 6 1981. ÁPRILIS 26., VASÁRNAP Májusfa, majális Pünkösdkor kitáncolják Tovább él az ősi hagyomány Magánbirkák a tilosban A nyáj éjszaka autóba ül Az első műsor, amelyben Kóthy Judit a tévében, mint segédszerkesztő részt vett, ezt a címet viselte: Májusfa. Szórakoztató összeállítás volt gyerekeknek, Vitray vezette — valamikor a hetvenes évek közepén. És amiért a televízió néprajzosát megkerestem, beszélgetésünk további témája ugyancsak a májusfa. — A májusfa állítása a népi kultúrában pogány, valószínűleg germán eredetű, a zöld ág kultuszával függ össze. A régi szokás szerint a május elsejét előző éjszaka vagy hajnalban a legények csoportosan vagy egyenként kilopakodnak az erdőre, onnan, fiatal fát vagy gyönge lombos ágat hoznak be és még Virradat előtt kitűzik szeretőjük vagy a lányos házak kapuja elé, a ház elé vagy a kapufélfára. Ez a nap a katolikus naptár szerint Leveles Fülöp és Jakab napja, ezért a Székelyföldön a májusfát Jakab-fának is nevezik, sőt hajnalfának is. Helyenként változik azután a májusfa feldíszítésének módja. Vagy a legények vagy a lányok díszítik fel. A régi szokás szerint Pünkösdig tartják meg a májusfát, akkor kitánHa strandolásra nem is, repülésre annál inkább alkalmas ez a szeles, tavaszias időjárás. A levegő országútiénak megszállott vándorai alig várták, hogy a téli felkészülés után ismét meglovagolhassák a légáramlatokat. Benépesültek megyénk kedvelt vitorlázórepülőterei. Igaz, még szezon- kezdet van — többnyire csak szombatonként, vasárnaponként emelkednek magasba a karcsú gépek —, de hamarosan mindennapos lesz a nagyüzem. Az egyik legnépszerűbb reptéren, a Hármashatár-hegyi bázison már hétközben is repülnek. — Március 22-én kezdtük meg a felszállásokat — mondja Baranyai István, a repülőtér parancsnoka. — Olykor húszán, harmincán is összejövünk. Ilyenkor aztán addig repülünk amíg ránk nem sötétedik. Két új géppel_ gazdagodtunk, most ezeket ízlelgetjük. Hét közben a rnnősftett sportolóké az elsőbbség, hétvégeken pedig főleg a diákok szállnak fel. A Farkas-hegyi repülőtérről Trangoni Károly gondnokot értük el telefonon: — Holnaptól kezdve már' hét közben is repülhetnek a colják, azaz énekes, táncos mulatságot rendeznek, úgy szedik le és viszik ki a falu végére. — A majálisok is a május- fához kapcsolódnak? — Eredetileg igen. Régen kizárólag május elsején tartották a majálisokat, ez többnyire a városi ember kirándulása volt a természetbe, a megújuló zöldbe. Május elseje és a majális is szoros kapcsolatba került a múlt század vége óta a munkásmozgalommal. A második internacionálé 1889- ben a munka ünnepévé tette május elsejét. Az első magyar- országi munkás ünnep 1890-ben volt. Majálisokat rendeztek, közös, vidám együttléttel demonstrálták a munkásság egységét, mert o majálisnak mindig volt politikai tartalma! A Tanácsköztársaság tette először május elsejét munkaszüneti nappá, majd'a felszabadulás óta hivatalosan is ünnep. A május elsejei felvonulások május fái, a középen vitt lombos ág és a róla lelógó szalagokat vivő emlbarek, azt hiszem, legszebb példái az ősi hagyomány mai továbbélésének !... Csepel Repülőklub tagjai. Nálunk is egy új, nagyteljesítményű, kétüléses • vitorlázó- gép a sztár: szombatonként már munkára is fogjuk. Csak a jobb időt várjuk. A kedvelt alagi reptér is felébredt téli álmából. Dunakesziről és a szomszédos Mechanikai Laborból harmincnál is töb'íen járnak _ ki a hétvégeken. A városi tanácsA jószágot a paraszti hagyomány szerint Szent György napkor hajtották ki a legelőre. A faluközösségben annak is megvolt a rendje, hol melyik állatfajt lehet őrizni, hiszen a birka után már nem jár a marha. Így volt ez Dömsödön is a tsz megalakulása előtt: a legelőtársulás szabályozta, hogy juhot a Tókert vagy a dabi részen nem hajthat ki senki. Azóta sokat változott a világ, s bár a helyi termelőszövetkezet, a dömsödi Dózsa Tsz nevét a megye határain túl is megismerték, munkájukat nagyra értékelik, akad néhány folt a környék állattenyésztésének becsületén. Rendészek, csőszök Sáfrán József, a tsz elnöke mondja: — Sok bajt és kárt okoznak egyes kistenyésztők, háztáji juhtartók is az utóbbi években. A gyakran 500-at is számláló falkákat a közös gazdaság legelőin tartják el. Igaz, formálisan megszerzik a jogot a takarmánytermő területre, de csupán egy-két hektárnyi gyepet ‘ bérelnek többnyire gátak, töltések oldalát —, de vándorlás közben a nyáj a közös füvét éli fel. Arról nem is szólva, hogy olyan helyet is bejárnak, amelyet kényesebb üszők számára jelöltünk ki. így történhetett meg tavaly például, hogy 2 ezer mázsa silót csak a birkával tudtunk megetetni. De sorolhatnám tovább. Nem kell különösen bizonygatni, menynyire nem örülnek a Duna- parton üdülők az illatámak, amit az állatok.vonulása után kell elviseljenek. — ön az egyik értekezleten elmondta, feljelentik a szabálysértőket. Változott-e a helyzet ennek hatására,?.,, — A jogszabály, ilfeíve a rendelet ezer forintban maximálja a büntetést, s egy fél birka ára is nagyobb ennél az összegnél. Megszigorítottuk az ellenőrzést, három rendész, pontosabban mezőőrré átminősült emberünk ügyeli a határt. Ám a magán juhtartók többségén nem tudunk kifogni. Min nő a juh? — Hogy érti ezt? — Gyakran éjszaka, hajnalban vagy késő este őrzik a nyájat. Némelyek arra is kécsal való jó kapcsolatuk révén a helybéli fiatalok között is mind népszerűbb a MALÉV Repülőklubjának légibázisa. Aki egyszer belekóstol a vitorlázó repülésbe, nem tud leszokni róla — mondta egy szőke fiatalember az alagi x-épülőtéren. Aki meg még nem próbálta, az előtt is nyitva állnak az MHSZ-klubok ajtajai. L. J. pesek, személyautóval, utánfutóval reggelre virradóan akár 30 kilométerre telepítsék át a gyapjasokat^ — Eddig tehát a dömsödi, magánkézben levő juhok rövid története. Mielőtt a megoldás lehetőségei felől kérdeznénk a szövetkezet elnökét, látogassunk el Cs. L. tsz-tag portájára, aki szintén tart juhokat. A házban felesége fogad, meglehetősen bizalmatlanul. — Nem tudom, hány birkát tartunk valójában. Egyébként is eladtuk már őket. — Mikor? — Ma. Most vitték el őket. ősszel vettük, istállóban hizlaltuk, és túl a Dunán, a Királyréten ettek valami kukoricatarlót. Ne itt kereskedjék nálunk — mondja látható zaklatottsággal az asszony, és csak nehezen árulja el, tulajdonképpen merre is találjuk meg a férjét. Hitelrontás helyett Cs. L. valóban a szállítással van elfoglalva, amikor a Vasút utcában végre megleljük. — A dabasi tsz-nek adom el az állományt. — Mennyiért? — Most egyezkedünk a vevőkkel. — Marad még a jószágból itt? ' — ...? — Mióta tartja ön az állatokat? Törékeny, reszkéteg asszony jelenik meg reggel 9 órakor a Pest megyei Bíróság földszinti • folyosóján. Amolyan anyatípus már nagymama korban, hiszen 66 éves. Ki hinné róla, hogy vér tapad a kezéhez? Emberöléssel vádolják. A teremben dr. Kárpáti Piroska bíró, két népi ülnök, az ügyész, a védő, a vádlott, a fegyőrnő és az újságíró. Az adatok ellenőrzése: Gergely Istvánné, született Tönköl Eszter monori lakos, hat elemit végzett, elvált, kétgyermekes, büntetlen előéletű állampolgár. Január 4-től előzetes letartóztatásban. Előtte a ceglédi kórház pszichiátriai osztályán. December 30- án megölte testvéröccsét. — Bűnösnek érzi magát? — Annyiból nem, hogy én neveltem fel, hordtam orvoshoz, végig etettem, mégis mindig megvert. Ha ő nem bántott volna, én se őt. Tifuszos volt Tönköl Eszter 1915-ben született. öt évvel később az öcs- cse. Édesanyjuk 1924-ben meghalt. Ezután a nagyszülők nevelték a két áiVát, később Eszter az öccsét, aki tífuszon esett át és visszamaradt a fejlődésben. 1949-ben Tönköl Eszter féi'jhez ment, két egészséges fiút szült. Tíz évig dolgozott Vasadon, gyalogolt sár- ban-hóban, mosni, takarítani járt; ellátta a férjét, a gyerekeit — és testi fogyatékos testvérét. A négy helyiségből álló régi ház mindig ragyogott a tisztaságtól. A férj Budapesten dolgozott és egyre ritkábban járt haza... Négy évvel ezelőtt — 26 évi házasság után — elváltak. A férfi, amikor ivott, meg akarta verni az asszony öcs- csét. A családi háború a testvér javára dőlt el. Ám ő. is rendszeresen alkoholizált. A kapát jól bírta húzni, eljárt napszámba. — Miből ivott az öccse? — kérdezi a bírónő. — Elvette a pénzemet, de hitelt is kapott a bögrecsárdákban. Követelőzött, mondta, hogy börtönbe juttat. Elpusztít. Néha a kamrában aludtam. — Egy éve. (?) A villámlátogatás sok-sok ellentmondó állítása közül csak néhányat soroltunk fel. Amikor a községi tanácsnál tudakozódtunk a följelentések dolgában, megtudtuk, jócskán akad szabálysértés a kérdéses ügyben. Egyetlen kistenyésztő tavaly hét ízben kapott értesítést arról, nem éppen szabályosan legelteti nyáját. Ügy látszik, azonban, így is megéri, a büntetés dacára birkát tartani Dömsöd határában, illetve a Kiskunságban. ★ Nem a szorgos, becsületes kistermelők ellen szólunk, hanem az ügyeskedők, nyerészkedők tevékenységére hívjuk fel a figyelmet. De mit mond végül megnyugtatásul Sáfrán József ' elnök? — Adminisztratív úton kellene elejét venni annak, hogy valaki legelő nélkül nagyszámú juhot tartson. Az sem ártana, ha szigorúbban eljárhatna az illetékes tanács a szabálysértők ellen. A Dózsa Tsz egyébként felajánlotta az érdekelteknek, hogy egy darabban 400 hektáron biztosít gyepet, így elkerülhetnénk a vitákat. A birka fontos és jól fizető exportcikkünk; a háztáji gazdálkodás rangot vívott ki az országhatárokon túl is. Kár lenne, ha hitelét a dömsödi- hez hasonló esetek rontanák. Valkó Béla — ön félt tőle? — Igen. Sokszor megvert. — Mi történt december Zitán? — Reggel felkelt, háromszor is elment. Az erszényemből kiszedte a pénzt. Szidott. Bevettem egy marék nyugtatót, lefeküdtem. Ebédhez megjött: No, Görgőné, neked meg hoztam pályinkát. Mondtam, vidd innen, mert a fejedhez csapom. Rám locsolta. Kicsi maradt benne, azt másnap reggel megittam. Odakészítettem neki mindent. A paradicsomlevest megette, a kolbászhoz, hurkához kezdett. Lök- döste a kutyának. Meg hozzám is. Azt mondta, nem ejlég savanyú a savanyúság; a másfél literes üvegből rám öntötte. Áz üveget a kredenc sarkához vágta ... — Nem ön? — Nem. Felvettem egy üvegdara.bot, kétszer fejbe vágtam. A kutya védett volna engem, vonított, elkapta a kabátját, a földre rántotta.- A vasaló ott volt az asztalon, miatta nem tudtam vasalni, még azzal is fejbe vágtam. Egyszer, vagy kétszer. — Miért? Meg alcarta ölni? — Nem. Azt már régen, gyerekkorában megtehettem volna. Én nem ütöttem any- nyit, mint ő engem. — Ne tessék mondani; ön él, ő pedig meghalt. — Nem gondoltam. Ideges voltam. Attól féltem, hogy megint felkel, ütni fog. Barna és fehér nyugtátokat vettem be és lefeküdtem. Mozgott még, láttam, másnap reggel is mozgott. — De minden csupa vér volt; a szekrényre is fröcscsent. Nem érdekelte önt? Miért nem hívott orvost? — Láttam. Hagytam. Hátha csak alszik, és felébred. Kába voltam. Féltem. Másnap reggel jött a fiam. ő ébresztett. Bögrecsárdák virágzása-— ön idült alkoholizmusban szenved. Ezt állapították meg a ceglédi kórházban és\az igazságügyi orvosszakértők, egymástól függetlenül. — Nem. A tanúk kihallgatása ú.iabb meglepetéseket, hoz. A testvérgyilkos asszony fiát figyelmeztetik, hogy nem köteIdegenforgalom Hatvan átkelőhely Még néhány hét és itt az utazási főszezon. Napjainkra már hazánkban is több millió ember hasznos időtöltésévé, vált az idegen tájakkal, városokkal való ismerkedés. Mint dr. Balogh György, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának helyettes vezetője elmondta, idegenforgalmunk legnagyobb gondja a szezonális jelleg. A teljes idegenforgalom fele június—július—augusztusban, de ennek 41 százaléka július- augusztusban bonyolódik le. Sajnos nemcsak időben,_ hanem helyekre is koncentrálódnak a határátlépések. Bizonyára kevesen tudják, hogy Magyarországon több mint hatvan határátkelőhely van, A külföldiek, a magyar állampolgárok általában csak. a nagyobb, ismertebb állomásokat választják. Ebből következik aztán, hogy a kisebb átlépőhelyek java része kihasználatlanul marad, pedig sok helyen szinte várakozás nélkül lehetne külföldre utazni. Hegyeshalomnál például az osztrák turisták 57 százaléka jön be az országunkba. De hasonló a helyzet a jugoszláv határon R öszkénél vagy a csehszlovák határállomáson Rajkánál. Az idén az illetékesek igyekeznek megoldani a forgalom szervezett elterelését, hogy minimálisra csökkenjen a várakozási idő, s kulturáltabb körülmények között, gyorsabban történjen a vámvizsgálat. les vallomást tenni. Mégis elmondja: gépkocsioktató, utálja áitr italt Anyagilag támogatta anyját, és megölt'nagybátyját, ha nem italra kérték a pénzt. — Sok bögrés van Monoton? — Rengeteg. Ök főzik. Egy — tanúként idézett — asszony elmondja: nyolcán— tizen verődnek össze a házaknál, isszák a házilag előállított, rossz, mérgező italokat — de a feleségek nem mernek feljelentést tenni. Félnek a férjek, a bögrések bosszújától. Nyilvánvaló: hatékonyabb rendőri, pénzügyőri intézkedésekre lenne szükség. De: ebbe a bíróság nem szólhat bele. Visszatérve a fiú vallomására: 31-én délután két óra körül beugrott az ■ anyjához, a földön vérbefagyva látta nagybátyját. Kihívta a rendőrséget, az orvost. Aztán bement a ceglédi kórházba, de az anyja nem ismerte meg ... A beszéd megszakad, sírásba fullad. A fiú kimegy, bár maradhatna. Szatyorban szendvicset, tejet, mindenféle finomságot hozott édesanyjának, a tárgyalás szünetében a folyosón eteti őt, aki a világra hozta, aki felnevelte — aki végül megölt egy embert. Ennél drámaibb pillanat aligha volt még a sokat látott házban. A tények és az ítélet Az igazságügyi orvosszakértő szerint, aki január 5-én Monoron boncolta fel az áldozatot, a súlyos agyroncsolódás miatt a halál perceken belül bekövetkezett. A bal halántékon kilenc, közepes erejű ütés nyomát észlelték. Áz amúgy is papírvékonyságú koponyacsont teljesen öss zérón- csolódott. A bíróság megváltoztatta a bűnügy minősítését: emberölésről — erős felindulásból elkövetett emberölésre. A családszerető, ám bűnt elkövető asszonyt 1 évi és 6 havi fogházbüntetésre ítélte. Az ügyész háromnapi gondolkodási időt kért. Az ítélet nem jogerős. A tanulság örök időkre szólhat. Paládi József Szezonnyitány Szellők szárnyán suhanva Nyitva állnak az MHSZ-klubok ajtajai A domboldalakon, lankás lejtőkön megjelentek a sárkányrepülök is Nem elég savanyú? Felnevelte és megölte öccsét 4 $ i A é
