Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-24 / 95. szám
Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! Különleges éjszakai ellenérzés az utakon Kedden délelőtt és szerda délután 2 órától este 10-ig fokozott közlekedési ellenőrzés volt Pest megyében. Ezek az akciók szerves részei voltak az áprilisi, egész hónapban tartó közúti ellenőrzési sorozatnak. Ám, a két napon a szokottnál több erőt és technikai eszközt vetettek be; az élőire meghatározott akciótervek alapján, összehangoltan dolgoztak a rendőri egységek. ★ Budapestről fél egykór indultunk Nagykőrösre, egy rendőrautó utasaiként, mint meghívottak. Nem jutottunk messzire, Berkesi György törzszászlós már Vecsésen intézkedni . kényszerült. A Ferihegy Tsz Sí 41—04 rendszámú pótkocsis IFA-tehergép- kocsija — ládákkal, konténerekkel magasan megrakodva — átlépte a záróvonalat, s a gyalogátkelővel nem törődve, több gépkocsit előzött. — Hóvá siet? — kérdezem Raszl Gyula gépkocsivezetőt, miután elvették egy betétlapját. — Üllőre. Onnan vissza kell jönnöm, még egy fuvar a Nagyvásártelepire. Megígértem a feleségemnek, hogy négyre otthon leszek, és elviszem kezelésre, mert beteg. E pillanatban sajnálatot érzek. Igen, ha valakit megbüntetnek, könnyen elnyeri az emberi együttérzést. A következő percekben már arra gondolok: sajnálnám-e akkor is, ha a gyalogátkelőn halálra gázol egy-két embert? Kevesebb beleset Nagykőrösön fél 2-kor tartották az eligazítást; két órakor a csoportok már kint voltak az ellenőrzési pontokon. Sorra járjuk őket. Szondáznak egy traktorost — nem ivott. Pótkocsis teherautó Miskolcról, S 100-as Skoda, motorkerékpárosok rutinszerű ellenőrzése — minden rendben. Egy kerékpáros férfi viszont majdnem elvágódik kanyarodás közben, két személy- gépkocsi között. Hajszálon múlott, hogy nem esett baja. , Figyelmeztetik, hogy gyalog tolja haza a biciklit, és tíz napon belül mutassa be a városi kapitányságon: macska- szemmel, lámpával, fékkel felszerelve. Módra György őrnagy, a nagykőrösi városi rendőrkapitányság vezetője, a helyi közlekedésbiztonsági tanács elnöke arról tájékoztat, hogy a múlt évben a városban 1979-hez képest csökkent ugyan a balesetek száma, de még ezzel sem elégedettek. Adatok rádión Cegléden 12 csoport volt kint, váltakozó ellenőrzési pontokon. A helyváltoztatásra azért van szükség, mert az autósok hamar felismerik a „veszélyt” és a fényszóró villog tatásával jelzik egymásnak. A Pesti úton délután 5 óráig 15 esetben róttak ki 100— 300 forintos helyszíni bírságot gyorshajtás miatt. Így futott oda a TG 21—1606 személykocsi is. Vezetője, Felföldi Sándor Dabasról jött haza, szólt a rádió — mondja —, valamelyest csökkentette a sebességet, amikor lakott területre ért. Nem figyelt az ellenőrzésre, pedig már Ceglédbercelnél villogtak neki más autósok. Lehet, hogy rossz a sebességmérője? Lehet. A trafipax 73 kilométert mért; a bírság 300 forint. Készségesen fizet Mit tehetne? A trafipaxszal nem lehet vitába szállni. E két napon az ellenőrzés kiterjedt körözött személyek és lopott járművek felkutatására is. A ceglédi vasútállomáson igazoltattak egy férfit akinek nem volt személyi igazolványa. Elnyűtt, arcképes vasúti igazolványt mutat: Be- reményi Sándor, állandó lakása Kenderesen, az ideiglenes. Cegléden, a munkahelye Budapesten. Elhiggyék-e? Az adatok ellenőrzése végett előállítják, Rsdmpisztoilycl Este Budapest felé tartva, Monori-erdőnél radarpisztoly méri be a rendőrautót Persze, azelőtt már többet is, az ugráló-vibráló piros számjegyek folyamatosan mutatják az elhaladó járművek sebességét. Újdonság a radarpl -toly, április elejétől használják. A pótkocsis IFA a vecsési gyalogátkelőhelyen előzött a záróvonalat átlépve A monorl vasútállomás közelében egy Wartburgot ellenőriznek Halmágyi Péter felvételei F©m/e#/ tervezés Adottságok, összefüggések Az élet nem tiszteli a köz- igazgatási határokat. Ami persze nem azt a következtetést sugallja, hogy ezek a határok fölöslegesek, hanem a különböző területrészek közötti együttműködés fontosságára figyelmeztet. A vasút már régóta nagy területdarabokat fog át egy-egy igazgatóságéval, így formálódik a víz-, az energiagazdálkodás és -szolgáltatás szervezete, észrevétlenül lépik át a megye, s még inkább a járási határokat a gáz- és olajszállító csővezetékek, a villamos távvezetékek. A nógrádi községekből sokan ingáznak Vácra, Abonyból, Tápiógyörgyéről nagy csapatok indulnak mindennap a szomszédos Szolnok megyébe. A megye és a főváros közötti ingaíorgalom pedig országosan a legjelentősebb. Szükségszerű út lett Csupán utalás orejű példáink is érzékeltetik, a gazdasági fejlődés szükségszerű útként jelöli meg a tervezési- gazdasági körzetek kialakítását, a közigazgatási határok merev falként kezelésének föladását, mivel így teremtődik lehetőség a kiegyensúlyozott haladásra, az egyes területrészek közötti, indokolatlan különbségek fölszámolására. A népgazdaság hatodik ötéves tervéről elfogadott törvény — jóváhagyta az országgyűlés 1980. december 18-án — 49. § 1. bekezdése kimondja: „A területfejlesztés segítse elő, hogy megvalósuljanak a népgazdasági terv céljai, hatékonyan hasznosuljanak a területek erőforrásai, s mérséklődjenek a lakosság ellátásában meglevő területi különbségek”. Hat tervezési-gazdasági körzet foglalja magába a fővárost és a tizenkilenc megyét. A körzetek között nagyok a különbségek szinte minden tekintetben, ahogy ugyanezt tapasztaljuk a megye kilenc járásának, nyolc városának ösz- szehasonlításakor. Ezeknek az eltéréseknek az egy része indokolt, mert éppen a sajátosságok tükrözője, a különbségek másik része viszont fölszámolandó, mert az eddigi, egyenetlen haladás következménye. Tényekre hivatkozva: a budai járásban ötször akkora a szocialista iparban foglalkoztatottak tábora, mint a ceglédi járásban. Amiből tévedés lenne arra következtetni, azt kell fejleszteni ez utóbbi járásban, amiben „elmaradt”, azaz az ipari foglalkoztatást. A ,ceglédi járásban ugyanis négyszer akkora a lucerna termőterülete, kétszer olyan nagy a búzáé, a kukoricáé, mint a budaiban. Négyszer több szarvasmarhát, hétszer több sertést nevelnek a ceglédi járás közös gazdaságaiban, mint a budai járás termelőszövetkezeteiben. A természeti adottságok, s a termelési hagyományok kínálta lehetőségek hasznosítása lényeges eleme a területi tervezésnek, azaz az előbb említett különbségekben nincs semmi természetellenes, intézkedés, beavatkozás után kiáltó. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongressztisának határozata a népgazdaság fő ágazatainak „egymással ösz- szehangolt fejlesztését” szabja meg az anyagi és a nem anyagi ágakban egyaránt. Ami alatt nem valami mechanikus egyet ide, egyet oda értendő; tízmilliót ide, tízmilliót oda, ide is, oda is új üzemet, óvodát, iskolát. Vitathatatlanul igaz: gazdasági lehetőségeinkkel összhangban teremtődnek meg a fedezeti források a cselekvéshez, ám ezeknek a forrásoknak az elosztásakor a szükségesnél kisebb szerepet játszottak eddig az indokolatlan területi eltérések. Ennek szinte egyenes következménye volt a fejlesztés intenzív módszereinek lassú terjedése, amiről viszont ma már azt kell mondanunk: ez a tempó tarthatatlan, mert tetemes veszteségeket von maga után, Részletezőbben így fogalmazhatjuk meg az intenzív módszerek mibenlétét: a már meglevő ipartelepek rekonstrukciós korszerűsítése, a piaci igényekhez igazított bővítése, s csak kivételként új ipari termelőegységek létrehozása; a mezőgazdasági termelésben az eddigieknél jobban alkalmazkodni szükséges a. területi adottságokhoz, s elengedhetetlen a mezőgazdasági és a feldolgozó üzemek területi kapcsolatainak erősítése; a lakosság alapellátásában területileg kiegyenlítettebb színvonalat kell teremteni. Egyezés, eltérés Eltérés és egyezőség sokféle jelét föllelhetjük napjainkban az ország és a megye különböző területrészeinek viszonyát vizsgálva. Kiegyenlítettségre mutat például, hogy a megyéket nézve 14—17 között van az egy pedagógusra jutó általános iskolai tanulók száma — de azért: országosan Pest megyében a legmagasabb —, a megyén belül azonban már jelentősebb az eltérés — 14 és 20 a két szélső érték —, s még nagyobbak a területi különbségek, ha az egy osztályteremre számított tanulók csoportját nézzük, mert huszonhattól negyvenkilenc főig terjed az érintettek köre. Miként hatnak e tényezők a területi tervezésben? Egyebek között úgy, hogy tudatos központi döntések —az infrastruktúra, azaz a háttérágazatok átgondoltabb fejlesztése — következtében némileg apad a városokba áramló népesség. Amiből viszont az következik, hogy az eddigieknél is nagyobb vándorlási hullám terepei lesznek az agglomerációs övezet települései... A teendők megosztása Tudatos, s a területi adottságokat mérlegelő döntés nyomán koncentrálódik az állami lakásépítés a városokra, ám Pest megyében nem szabad elfeledkezni arról, hogy a népesség 76,5 százaléka községekben él, ami országosan a legmagasabb arány. Ez az objektív helyzet tol előtérbe a célcsoportos lakásépítésben olyan községeket, mint Szigetszentmiklós, Budaörs, veteti újra meg újra fontolóra, milyenek legyenek az arányok a városok és a községek részesedésekor az állami lakásépítés forrásaiból. A másik végpontot említve: vajon indokolható-e társadalmi érdekeltséggel, hogy a megyében a hetvenes években megnőtt azoknak a településeknek a csoportja, ahol csökkent, illetve stagnált a népesség, s alig építettek új házat? Megosztott, központi és helyi döntésekhez kapcsolt teendők sorozatával kell tehát szembenézni a területi tervezésben. A vízkészletek további szennyeződésének megakadályozásához például elengedhetetlenek a helyi cselekedetek éppúgy, mint a megyehatárokat átlépő intézkedések, azaz csatornázni is kell, mert ezt követeli a vezetékes vízszolgáltatás terjedése, de regionális beruházásokat szintén nélkülözhetetlennek tekinthetünk. Ma már vannak figyelmet érdemlő eredmények a területi tervezésben. A kiegyensúlyozottságra törekvést mutatja, hogy a megye elmaradottsága az egy lakosra számított kommunális beruházásokban — kemény viták árán, s a párt Politikai Bizottsága határozata nyomán — a legutóbbi öt esztendőben csökkent, a megyén belül azonban még mindig szembeszökő eltérésekre bukkanhatunk. Éí dekek elsőbbsége Egy-egy területegység persze mindenkor megőrzi — a kell is, hogy megőrizze — sajátos arculatát. Éppen az általános feladatok helyes értelmezése, fölbontása a körzetek viszonyaira, adja a cselekvés alapját, a tervezés kiindulópontját. A területi tervezés eredményei már nem lebecsülhetnek, de még kezdetiek. A tervezésnek ez a formája — és metódusa — megvilágítja az érdekek sorrendjét, s elemzéssel mutatja ki, mi érdemel és miért elsőbbséget. Társadalmi-gazdasági kapcsolataink egyre bonyolultabbakká válnak, ezért egyre nagyobb a jelentősége az egyes területrészek összehangolt, az össztársadalmi érdekeket érvényre juttató fejlődésének. A szükségszerű út — jó út. A tervezés megalapozottságának növelése megalapozottabbá teszi a források el- és megoszlását, ezzel nyitva teret a tömegek számára fölismerhető, tapasztalható társadalmi igazságosságnak. Mészáros Ottó A budai járási pártbizottság ülésén Felmentés, választás Szondáztatás Nagykőrösön — a traktorvezető nem ivott A ceglédi vasútállomáson — személyi igazolvány nélkül Borgulya Mihály monorl lakos személyautójának csomagtartóját ellenőrzik. Minden rendben van. Tegnap Budapesten, a megyei pártszékházban ülést tartott az MSZMP budai járási Bizottsága. A testület egyebek között személyi kérdésekben is döntött. Krasznai Lajosnak, a járási pártbizottság első titkárának javaslata alapján Molnár Józsefet, a PÁÉV lakatosát — saját kérésére, lakóhelyváltozás miatt, munkája elismerésével — felmentette pártbizottsági tagsága alól. Balogh Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése alapján Osztás Jánost, a járási pártbizottság titkárát — érdemei elismerésével felmentette titkári funkciója, végrehajtó bizottsági tagsága, valamint a gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottság vezetői tisztsége alól. A testület egyben javasolta Osztás János kinevezését a PEMÜ vezérigazgató-helyettesének. A pártbizottság Csapó Sándort, a Mezőgép Tröszt műszaki-gazdasági tanácsadóját és párt vezetőségi titkárát egyhangúlag megválasztotta a budai járási pártbizottság titkárának, a párt-végrehajtóbizottság és a gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottság vezetőjének. Krasznai Lajos előterjesztése alapján a pártbizottság dr. Köllner Ferencet, a budai járási hivatal elnökét — érdemei elismerésével — felmentette a budai járási párt-végrehajtóbizottsági és pártbizottsági tagsága alól. Dr. Kertai Tamást, Nagykovácsi tanácselnökét egyhangúlag megválasztotta a budai járási pártbizottság és párt-végrehajtóbizottság tagjának. A testület javasolja, hogy a Pest megyei Tanács dr. Köllner Ferencet a megyei tanács igazgatási osztályvezetőjévé, dr. Kertai Tamást, a budai járási hivatal elnökévé nevezze ki. Sok éves kiemelkedő munkájuk elismeréseként Krasznai Lajos, a Budai járás fejlesztéséért emlékplakettet adott át Osztás Jánosnak és dr. Köllner Ferencnek. I I I i i Radarplsztolyos, zseblámpás ellenőrzés -Monon-erdőnél Meg kell barátkozni vele. Sipos Sándor rendőr sza- kaiszvezető szerint néhány an megijednek tőle, mások, akik ismerik, mókából feltartják a karjukat, mintha megadnák magukat. A mórt adatokat viszont nemigen reklamálják. A monori kapitányság nyolc kint levő csoportja este 10 óráig nem jelentett rendkívüli eseményt. A többi halyen is aránylag csendesen telt el a délután, az este. Nem volt túl sok a helyszíni bírságolás, a közlekedési vétség. Voltaképpen örülnünk kell annak, hogy csendes volt a nap, hiszen az évek óta szokásos tavaiszi és őszi fokozott ellenőrzések éppen azt a célt szolgálják, hogy javuljon a közlekedési morál, megelőzzük a vétségeket — a baleseteket. Paláéi József
