Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

mrt. Április m.. vasárnap KÖZÖS OTTHONUNK í %n-x'Sv ,'V^yííí’ A tettes minden esetben ismert Ha egyszer úgy gondolnák kesrmimBíezren Szeretem ezt a várost; ezért tudok tiszta szívből dü­hös lenni rá. Szeretem Vácott a múlt és a jelen okos ölelkezését iparban, épületegyüttesekben, utcáin a nép­viseletbe öltözött asszonyok és a kénycskedő divatdá­mák békés együttlétét,.. Tiszta szívből dühös tudok lenni rá, mert gyakran úgy tesz, mintha az Operába ké­szülne díszelőadásra, ám tornacipőt ölt az estélyi ruhá­hoz. NyelvöLögetés a tükörbe Kertészek dolgoznak az Er­dős Bernát utcában, most tör­ténetesen a 42-es számú épü­let előtt. Tisztul a kopott, ki­taposott gyep, a szeszélyesen nőtt bokrok vékony falá­nak hulladékbányája. Húsz, harminc méterrel lentebb, ahol már elhaladtak, erkélyt taka­rít egy asszony. Habozás nél­kül zúdítja az összesöpört ka- catokat a járda és a ház kö­zötti földsávra. Szólok. Felel. Ha nem tetszik, szedje föl. Példává váló mentalitás. Mert a keresztező Haraszti Ernő utcában játszó gyerekek gyűrt papírgalacsinokkal, rongygombócokkal, műanyag flakonokkal bombázzák egy­mást, odaihagyva azután a percnyi hadviselés muníció­ját a házak közötti keskeny úton. Odahagyják, mert job­bat leltek. A szemétgyűjtő konténerektől — áprilisban! — öles, csontszóraz fenyőfát húznak el, rajta még a kará­csony szaloncukrainak szí­nes burka. Mondanám: ejnye. Mondhatnák: könnyű a ki­csit regulázni. Mutathatnánk: nem ők borították a konténe­rek egyike mellé a repedt mosdókagylót, a törött csem­péket; nem őjt rendeztél^ meg a Kölcsey Ferenc utcai, ugyan bekerített, de korántsem idil­likus építési területen látható életképet, rozsdás vasakkal, törmelékekkel, hasadt pallók­kal; nem ők hessen tik a la­kástakarítás piszkát az utcá­ra; nem ők hagyják vastag mocsokkal födötten a bejára­ti kapuk üvegeit. Furcsa nyelvöltögetés ez, a tükörbe. Mert elfogadhatóan tiszta, rendezett — bár az erősen megnőtt gyep, a kutya­tej sárga tengerével kasza után kiált — a Március 15. tér, a Széchenyi utca, a Le­nin út, a Konstantin tér, az Ady Endre sétány, a Köztár­saság és a Mártírok útja, az­az a történelmi múltnak a ge­rince, amire fölfűződik régi és új házak színes gyöngye, ám meghökkentően, nehezen menthetőén éppen az űj ne­gyedek, lakótelepek a mosdat- lanok. Nsm üres gesztusként Valahol talán már a kez­dettel, az építéssel van baj. Ahogyan bonyolódik ez, s nemcsak a lakótelepeken, ha­nem például a Széchenyi ut­cában, a vasútállomáson, a városi tanács épületének szomszédságában, bárhol, ahol törmelék és homok, mész és cement, tégla és panel, kő­műveskalapács és daru egy­szerre van jelen. Ott szinte járhatatlan a járda, a szüle­tendő látványa nem vonz, ha­nem taszít. Ha teremteni — bármit is, új homlokzatot a családi ház­ra, otthonok tucatjait magá­ba foglaló friss épületet — így lehet, így a szokásos, ez kvad- rál az országossal, akkor már szinte természetes, a meglé­vő sem annyira kedves, ameny- nyire lehetne, kellene. Tessék végigsétálni tanúságért a Fő térről nyíló utcákon például a Köztársaság útján, s meg­szemlélni a kirakatokat! Csil­logók és vedlettek, szembe­szökők és dugnivalók, fölté- telezhetően olyanok, amilye­nek a hatalmas, vagy éppen kicsiny üvegtáblák mögött dol­gozó. S mégis, talán nem kizáró­lag a véletlen műve, hogy a magániparosok portálja tiszta, még ha egyszerű és viseltes is. ám némelyik állami, szövetke­zeti cég — így éppen a tisz­taságot jelképező embléma, a hattyú tulajdonosa — úgy tesz, mintha a kirakat nem a szó szoros értelmében a kifelé mutatkozás helyszíne lenne, hanem az üzlet és a lakosság közötti senki földje. Ha kér­deztem — mert kérdeztem —, miért így, mintha tanítanák az iskolában, olyan egyforma volt a felelet: pont ez a legna­gyobb gondja?! Tábla fogadja az érkezőt a település határában: Köszönt- jük városunkban. A fölirat nem üres gesztus, mert — sok minden változott itt a leg­utolsó évtized alatt ilyen te­kintetben, s más értelemben is. Nem megbámulni való már az idegen — tessék csak megnézni a Sörbárnál, azután az áruházak környékén par­koló gépkocsik országjelzéseit — ám éppen, mert természe­tes a jelenléte, nem vélhető úgy, aligha látja, mi van be- seiperve a lábtörlő alá. Mondják: milliók kellené­nek új gépekre, eszközökre, de a kommunális és költségveté­si üzemnek még az üzem­anyaggal is garasoskodnia kell. Mondják: nincs jelentke­ző parkápolásra, úttisztítás­ra, épületek fölújítására. Mondják: sok millió forint fejében lehetne a Liget — li­get Igényünk legyen útra Mondom: ezer mindenhez nem kellenek milliók, csak az szükségeltetne, egyszer úgy gondolja a várost lakó har­mincötezer ember, ami az övé, azzal tényleg úgy kell bánni. Mondom: a rendezettség, a tisztaság föltételezi az eszkö­zöket, de elsőként megköve­teli, igényünk legyen arra, rend vegyen körül bennünket. A rend, a vonzó környezet el­len tevők minden esetben is­mertek, csak éppen a tettest nem X.-nek és Z.-nek, hanem közömbösségnek, következet­lenségnek, engedékenységnek, felelőtlenségnek, másokkal — magukkal, magunkkal! —, nem törődésnek nevezhetjük. Seb­ből részel tanács, kommunális üzem, intézmény, gyár, isko­la; az ott lévők. Tábla tudatja a Ligetben, a pecások belsőtó-tanyáján: intenzíven kezelt vízterület, s fölsorolja, mi minden tilos itt. Vajh, hol ácsolnak, feste­nek, s állítanak föl olyan táb­lákat, melyek azt sorolnák, mit szabadjon, mit lehetséges, s mit kell tennie klnek-kinek, hogy,városa az ő városa le­gyen ...? A fejünket nem tűzdelhet­jük táblákkal tele. M. O. 4 monora foteiárban Légből kapott híradás Már a közepesen erős mérgek használata esetén is kötelező a védő­maszk használata A véletlen folytán találkoz­tunk határjárásunk során a MÉM Növényvédelmi és Re­pülőgépes szolgálatának egyik bevetés előtt álló brigádjával. A stáb éppen hogy a Monori Állami Gazdaság kátai kerü­letének egyik táblájára tele­pült, feladatul kapva a kalá­szosok lombtrágyázását és a gombabetegségek elleni véde­kezést. A szakemberek mozgásán látszott; összeforrott közösség ez. Serényen dolgoztak a sze­relők, készítették elő a vegy­szert a növények doktorai. Még egy igazítás a permete­zőn és megkezdődhet a feltöl­tés! Munkájukra a mai mező- gazdaságban igen nagy szük­ség van. A kórokozók elleni védekezés hatásossága például a gyorsaságon is múlik. Mint elmondták, szakmájukat nem- csupán mesterségnek, de hi­vatásnak érzik. Ám a repülés szépségein kívül most inkább a sok és nehéz munka lesz nap nap után a társuk. Kí­vánjuk nekik, a szerencse is szegődjön melléjük. Baleset- mentes repülést! V. B. Föld adta munkagyümolcsok Összegző tények Pest megye mezőgazdaságáról flz elmúlt hónapokban a Pest megyei Párt- bizottság testületi munkájához kapcsolódva többször adtunk tájékoztatást a megye me­zőgazdaságának tavalyi fejlődéséről, az V. öt­éves terv teljesítéséről, ismertettük az előt­tünk álló feladatokat. Most elkészült o múlt esztendő mérlege, összesítettük a mezőgazda­sági üzemek ez évi gazdálkodási terveit. Az adatok, o tények mindennél szebben dicsérik a mezőgazdaság dolgozóit. A megye mezőgazdasági nagyüzemei ter­melési értéküket (folyó áron) 16 százalék­kal, az alaptevékenység termelési értékét 19 százalékkal növelték, 20 százaléknál nagyobb termelésiérték-növekedés't értek el a váci, a nagykátai és a ceglédi járás mezőgazdasági üzemei. Az alaptevékenységen belül a növényter­melés termelési értéke megyei szinten 24 szá­zalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal ma­gasabb az 1979. évinél. A növénytermesztés fejlesztésében a gödöllői, a monori, a nagy­kátai és a ceglédi járások, a&állattenyésztés fejlesztésében pedig a dabasi, a szentendrei és a ráckevei járások voltak az élen. A kiegé­szítő tevékenység legdinamikusabban azok­ban a járásokban fejlődött, ahol gyengék a termőhelyi adottságok és a kiegészítő tevé­kenység növelése különösen indokolt (nagy­kátai járás, ceglédi járás és a váci járás észa­ki része). Az üzemek nyereségüket 5 százalékkal növelték. Ez bár jelentősen elmarad a ter­melés növekedésének ütemétől, mégis komoly eredménynek számít. Köztudott, hogy a múlt esztendőben a termelői árváltozások és az időjárás nagyon megnövelték a termelés költ­ségeit. Az elért nyereség lehetővé teszi, hogy a fejlesztési alap 10 százalékkal növekedjen. A mezőgazdasági üzemek közül szanálni vesz­teség, vagy alaphiány miatt a megyében ez évben sem kellett. A foglalkoztatott létszám 6 százalékkal nö­vekedett. A termelés azonban ettől is lénye­gesen gyorsabban bővült, úgyhogy a munka termelékenysége tovább javult. Az idén _______ 73 mezőgazdasági termelőszövet­kezet, 3 szakszövetkezet, 10 állami gazdaság és 24 közös vállalat készített üzemi tervet. A mezőgazdasági üzemek termelési értékü­ket ez évben is 12 százalékkal tervezik nö­velni. Az alaptevékenységen belül az 1980. évi magas szint tartásával számolnak a nö­vénytermesztés területén. Az állattenyésztés­ben viszont 15 százalékos növekedést- terveznek. A 'kiegészítő tevékenységet 13 százalékkal szándékoznak növelni. A növénytermesztésben a szinten tar­tás nagy szóródással valósul meg. A szent­endrei járás gazdaságai 13, a gödöllői járás­ban 11 százalékos növekedést terveznek. Vár­ható, hogy az állattenyésztés fejlődése a gö­döllői járásban 35 százalékos, a dabasi járás­ban 25 százalékos, a szentendrei járásban 13 százalékos lesz. A termelőeszközök drágulásának hatását, valamint a szabályozó változásokat az üze­meknek a gazdálkodás hatékonyságának ja­vításával nagyabb mértékben kell pótolni. Ezt a tervek még mindig nem alapozzák meg eléggé. Nem kielégítő körültekintés tapasz­talható a létszámtervekben sem. Néhány ter­melőszövetkezet még a termelési érték növe­kedését is meghaladó létszámnöveléssel szá­mol. A munka szervezettségének és termelé­kenységének kérdésével még a legtöbb üzem­ben újra foglalkozni kell a munkahelyi ta­nácskozásokon is. A mezőgazdasági üzemek fejlesztési forrá­saik többségét ez évben is az élelmiszerter­melés fejlesztésére fordítják. Megkezdte termelését a Törökbálinti Ál­lami Gazdaság gyümölcsfeldolgozó üzeme, va­lamint a Duna Tsz zöldségfeldolgozó üzeme. Elindult a ráckevei Aranykalász Tsz hűtő- házának és a vecsési Ferihegy Tsz zöldség- feldolgozó üzemének beruházása. Jelentősen bővült a hernádi Március 15. Tsz, a sziget- szentmiklósi Szigetfő és az érdi Bentavölgye tsz húsfeldolgozó üzemének kapacitása. Elő­készítés alatt áll a nagykátai mini-csirke- és apróvad-feldolgozó üzem, az albertirsai hűtő­ház és a szobi gyümölcsfeldolgozó új üzemé­nek beruházása. Ismeretes, .-------------- hogy a Godollot Agrártudo­mányi Egyetem a társintézményekkel és az üzemekkel együttműködve elkezdte a me­gye mezőgazdasága számára a természeti erő­La czkó Gyula ez Idáig 3600 Órát repült. Most ismét startra készül források értékelését. Ehhez a munkához min­den segítséget és támogatást meg kell ad­nunk. A megyei üzemek eddig is az átlagosnál több tápanyagot juttattak a talajba. A^ fel- használás ez évben sem torpan meg, sőt el­sősorban az istállótrágya felhasználásának nö­velésével fokozódik. Jelentős az előrelépés a folyékony műtrágya felhasználásában. Az idén már nyolc gazdaság 8000 köbméter folyékony műtrágyát juttat ki a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság által kidolgozott technológia alkal­mazásával. A termőhelyi adottságokhoz való fokozot­tabb alkalmazkodás érdekében és a népgaz­dasági igények figyelembevételével az üze­mek az idén a termelési szerkezetben az aláb­bi változtatásokat tervezik végrehajtani: Az őszi munkákra kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a megye üzemei több mint 1000 hektárral növelték a búza vetésterületét. Azonos szinten marad a kukorica területe. A zöldségterület (a paradicsom- és a zöldbor­sóterület csökkenése miatt) 1500 hektárral ke­vesebb lesz. Az adottságaink között jó jöve­delmezőséggel termeszthető napraforgó terü­lete 1700 hektárral tovább nő, és eléri a 17 000 hektárt. Az elmúlt év őszéről áthúzódó mun­kák során ez év tavaszán eltelepítettek 340 hektár gyümölcsöst és 300 hektár szőlőt. A megyei pártbizottság 1977. szeptemberi ha­tározatának megfelelően a dinamikusan nö­vekvő állatállomány takarmányszükségletét változatlan nagyságú területen termelik meg az üzemek. A tavasa munkákra jól felkészültek a me­gye mezőgazdasági üzemei. Az őszi munkák egy részének elmaradása felfokozza az üze­mi vezetők, a szakemberek felelősségérzetét. Nagyfokú egyetértés alakult ki a megyei párt- bizottság januári ülésének felhívásával, ^mi­szerint a kora tavaszi munkákat lehetőség szerint optimális időben és jó minőségben vé­gezzük el. Az elmaradt őszi mélyszántásokat gyors ütemben pótolták. A jobb eszközellá- tottságú üzemek előre elkészített ütemterv sze­rint segítették a gyengébbeket. A gép-, mű­trágya- és növényvédőszer-ellátás területén nagyobb gondok eddig nem hátráltatták a munkát. Továbbra is nehézséget okoz viszont az MTZ. a T—150-es, a K—700-as, a Rába- Steiger típusú traktorok, valamint az IFA-íe- hergépkocsi alkatrész-ellátottságának hiá- nyossága. Már elvetették a tavaszi árpát, a zabot, a magborsót és a cukorrépát, s befejezéséhez közeledik a burgonya, a zöldborsó és a lu­cerna vetése. A zöldségfélék 60 százalékát, va­lamint napraforgó 40 százalékát vetették el. Az átlagosnál gyengébben telelt őszi kalá­szosok fej trágyázása időben megtörtént. Az időjárás mellett ez is elősegítette, hogy a bú­za 60 százaléka jelenleg jónak, 30 százaléka közepesnek minősíthető, és csak 10 százaléka gyenge. Az állattenyésztésben folytatódik a dina­mikus fejlődés. A tejtermelésben tartani kí­vánjuk az elért előkelő pozíciónkat. Növekedett a melléktermékek felhaszná­lása az abrakfelhasználás csökkentése érde­kében. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság és a bugyi Tessedik Sámuel Tsz üszőnevelő te­lepén a takarmányozást télen kizárólag mel­léktermékekre alapozzák. Teljes mértékben hasznosítja a zöldborsószárat a vácszentlászlói Zöldmező, a dányi Magvető tsz és a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága is. Az elmúlt év májusától üzemel a Ceglédi Állami Tangazdaság húspépesítője, amely 250 tonna vágóhídi mellékterméket dolgoz fel. A hernádi Március 15. Tsz 1250 tonna húslisztet gyártott ugyancsak melléktermékekből. A tej­üzemekben képződő savót takarmányozásra elsősorban a kisüzemek használják fel. A takarmánytermesztés, -tartósítás és -tá­rolás területén is több hasznos kezdeménye­zés gyakorlati elterjesztése van folyamatban. A múlt évben a gyepekre kijuttatott műtrá­gya mennyisége másfélszeresére növekedett, és így mintegy 10 százalékkal nőtt az öntö­zött gyepterületek aránya is. Terjedőben van­nak az energiatakarékos tárolási módok. Az Agrovarsány Gazdasági Társaság működése alapján a dunavarsányi nedves kukoricatá­rolási módszerrel a megyében négyszeresére nőtt a nedvesen raktározott kukorica meny- nyisége. A felsorolt ., . .. .---------------tényék bizonyítják, hogy a me­gye mezőgazdaságában eredményes volt a múlt esztendő és zavartalanul indult-az idei munka. A jó politikai légkör, a tettrekészség segíti a párt XII. kongresszusának a határo­zatait valóra váltani. A felelősségteljes ter­vezés, a szervezett előkészítés meghozza az eredményt. Reméljük, hogy minden üzem­ben lesz elég erő a munkát tovább javítani a termelékenység, a gazdálkodás kérdései­ben. M i ndannyiunknak öröm a jó indulásról szól­ni, de a mezőgazdaságban dolgozók tudják, hogy az eredményt milyen sok tényező befo­lyásolja még. BALOGH LÄSZLÖ, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Hatalmas robajjal emelkedik magasba a helikopter. A földön a vegyszereket szállító traktorok és pótkocsik 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents