Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

Cl PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxv. évfolyam, 88. szám Ára 1,40 forint 1981. Április 13., szerda Hátrányok K öznapi jelük azonos, ám minden más jel­lemzőjükben aligha lelni közös vonásokat, any- nyira különböznek. Közna­pi jelölésük egyaránt olaj­kályha, ám kivitelezésük fő jegyei — a falvastagságtól a tűztér kiképzéséig, a tü­zelőanyag adagolásáig, s ami a legfőbb, a mind ér­tékesebb és drágább olaj hasznosításáig, azaz az energiatakarékosságig — alapvetően eltérnek, a kez­deti típusok szinte úgy hat­nak a mostani legújabbak között, mintha Noé bárká­ja állna a gyorsnaszádok szomszédságában. Kanyar­gós utat jártak meg e hasznos eszközök attól kezdve, hogy termelésüket a Mechanikai Műveknek valójában egy hátránya serkentette; korábbi termé­keinek egy részére nem volt már szükség. Akkor vágtak neki a nem járt út­nak, azután sokféle bukta­tó után — amiben a mun­kaerő gyakorlatlanságának éppúgy része volt, mint iparirányítési kapkodások­nak — elérték a tömeg- termelést. S amikor a nagy sorozatok ennek a termék­családnak a sorsát egyenes sínre tették, következett a világméretű olajsokk, ha­tására a hazai közvetett és közvetlen korlátozás; uta­sítás nyomán csökkentette a vállalat az olajkályhák kibocsátását, ugyanakkor a tüzelőolaj drágulása a fo­gyasztói igényeket is visz- szafogta. Ismét egy hátrány — mert a termelési értékben jelentős tétel volt az olaj­kályhák kibocsátása —, amit a gyártók képesek voltak előnnyé formálni. A fejlesztőmunka meggyor­sult, mind magának a ter­méknek a korszerűbbé té­tele az anyag- és az élő­munka-ráfordítások vi­szonylagos csökkentésével, mind a termék használati értékének növelése a tüze­lőanyag jobb hasznosításá­val, végül is olyan árut eredményezett, ami igazo­dik a közben alapvetően megváltozott gazdasági kör­nyezethez. Szükségből fabrikálnánk erényt? Nem a kétséges eredményű bűvészmutat­ványt próbáljuk a példa segítségével az olvasóval el­fogadtatni, pusztán annyit állapítunk meg: a hátrá­nyok időbeni fölismerése az erők mozgósításának egyik, nem csekély jelentőségű lehetősége, forrása. S nem­csak vállalati körben, ha­nem szélesebb értelemben is igaz ez. akár népgazda­sági méretekig, mert a hát­rányok pontos ismerete leg­alább annyira föltétele a reális haladási irányok, lé­pések kijelölésének, mint annak tudata, milyen fej­lesztési eszközök állnak rendelkezésre, avagy te­remthetők elő. Érdekes, de aligha vélet­len módon azonban még ma is a hátrányoknak csupán egyetlen értelmezése hal- ük, s ez azt sugallja, ilyen terhek viselése mellett nincs mit tenni, tudomásul kell venni a hátrányok minden következményét a termelésben éppúgy, mint az értékesítésben. Ez a le­szerelő okoskodás azután úgy folytatódik) hogy ha majd lesz elegendő pénz beruházásokra, ha majd si­kerül kellő szellemi, anya- , gi hátteret kialakítani, ak­kor rajta, lomtárba kerül­hetnek a hátrányok. Addig azonban mi más történhet­ne, mint a hátrányok vi­selése?! Történhet és tör­ténik is szerencsére, mert nem a Mechanikai Művek az egyetlen példa arra a megyében, miként értették meg a termelői közösségek — például termelőszövet­kezetekben a kukorica ned­ves tárolásának kockázatot is rejtő, de végül sikeres módszerének elővételével, a Ganz Árammérőgyárban a kapcsolóórák gyorsított fej­lesztésével — a tagadhatat­lan hátrányok viszonylagos­ságát. S ennek a viszony­lagosságnak is a legfonto­sabb elemét értve meg, azt ugyanis, hogy a hátrány egyben a leggyengébb ter­melési — avagy fejlesztési, értékesítési — pont meg­világítása, azaz annak föl­ismerhetősége, hol kell lép­ni halaszthatatlanul, s mer­re vigyen az a lépés. Nem az illem íratta le velünk az előbbiekben a termelői közösségek kifejezést. Tény ugyanis, hogy az egész kol­lektíva bölcsessége és cse­lekvési készsége szükségel­tetik mind a fölismeréshez, mind az azt követő válto­zásokhoz, s ha ez nincs meg, akkor egy vagy né­hány vezető megfeszülhet, akkor sem sikerül a front- áttörés, a hátrány hátrány marad. Pontosan ennek a lélek­tani tényezőnek, ennek a tudati elemnek az értéke­lésében vannak jelentős el­térések a megyében a kü­lönböző termelőhelyeknél, mert sajnálatosan nagy azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek a száma, amelyek a hátrányok — hangsúlyozzuk: a kétségbe­vonhatatlan hátrányok — fölmutatásával, ismétlődő hangsúlyozásával vélnek menlevelet szerezni a vá­rakozásra, a lassú cselek­vésre, a változások vonita- tottságára. Amire fényt vet egyetlen adat: a megyében a legfontosabb iparágak vállalatainál mindössze két és négy százalék között volt a legutóbbi három eszten­dőben a termelésből ki­vont, mert korszerűtlen, gazdaságtalanul előállítha­tó áruik aránya a teljes ter­melési értéken belül. H a mo6t ezt a szerény számot vetjük össze azzal a kényszerítő erővel, amelyet a nemzet­közi piaci hatások gyako­rolnak a magyar népgaz­daságra, akkor mérhetjük fel igazán a távolságot a kívánt és a tényleges ha­ladás között, akkor láthat­juk fontosságának megfe­lelően a hátrányok értel­mezésének ügyét. Nincs olyan termelői szervezet, amiben ne húzódnának meg jelentős hátrányok súlyai, de éppen az a gond, hogy meghúzódnak, hogy a fő figyelem a kézenfekvő elő­nyökre jut. A hátrányok okos föltárása valójában az előnyöket gyarapítja, de eh­hez a gondolkodásmódban kell átállítani a szokásos irányba mutató váltókat, új, kétségtelen, szokatlan állomások felé. Mert ezek­nek az új állomásoknak az elérése a hátrányokkal együtt is lehetséges, csak éppen tudni kell: a hátrá­nyok mire késztetnek, kész­tessenek egyéneket és kö­zösségeket. Mészáros Ottó Ma 3. oldal: Nagytakarítás tervszerűen 1. oldal: Ami van: kezdetnek jó! 6. oldal: Jól kontrázott az ÉGSZÖV 7. oldal: Jogi összeállítás Pest megyei hét Bulgáriában Sikeres volt a bemutatkozás (Kiküldött tudósítónktól.) Bulgáriában nem volt eddig példa rá, hogy a testvérmegyei kapcsolatok jegyében ilyen szerteágazó, gazdag rendez­vénysorozaton mutatták volna be valamelyik baráti ország tájegységét. Így nemcsak a magyar küldöttség, hanem a vendéglátók is nagy izgalom­mal készülődtek a keddi meg­nyitóra. Ami a figyelmet illeti, úgy tűnik, az érdeklődés messze túlnő a megye hatá­rain. Hétfőn a bolgár rádióbdn több híradásban tudósítottak a Pest megyei hét programjáról és beszámoltak a következő napok eseményeiről, a keddi országos napilapok, köztük a Rabotnyicseszkoe Gyei o, a BKP Központi Bizottságának lapja. Természetesen testvér­lapunk, Szofijszka Pravda en­nél részletesebben igyekezett megismertetni olvasóit Pest megye életével. Az elmúlt na­pokban több írás jelent meg megyénk felődéséről, a mosta­ni rendezvények magyar részt­vevőiről, a Tápiómente együt­tesről, Orvos András váci fes­tőművészről és a magyar sza­kácsművészetről. Testvérla­punk keddi száma részletes, fényképes tudósítást adott a magyar küldöttség repülőtéri Kádár János látogatása a KISZ Központi Bizottságánál Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Baranyai Tibornak, az MSZMP KB osztályvezetőjé­nek kíséretében, kedden láto­gatást tett a KISZ KB szék­házában, ahol találkozott a KISZ KB titkárságának tag­jaival. Fejti György, a KISZ KB első titkára tájékoztatást adott az ifjúsági'szövetség munká­járól, a X. kongresszus elő­készítésének tapasztalatairól. Elmondotta, hogy ifjúságunk nagy felelősséggel vesz részt az országépítő munkában, a közéletben. Hangsúlyozta, hogy az alapszervezetek öntevé­kenységére, a fiatalok kezde­ményezéseire jobban építve javítják az ifjúsági szövetség munkastílusát. Kádár János a találkozó so­rán szólt a tájékoztatóban említett kérdésekről, és továb­bi eredményes munkát kí­vánt a kongresszus előkészí­téséhez. Keltetőbe kerül a tojás A hernádi Március 13. Termelőszövetkezet a közelmúltban üzembe helyezett keltetőállomásán évente tizenkétmillió csi­bét keltetnek. A korszerű, a higiéniai és az állategészségügyi előírásoknak megfelelő üzemet a termelőszövetkezet dolgozói, építették. Leszállt az űrrepülőgép Tegnap este, magyar idő szerint 21 óra előtt sikeresen leszállt az amerikai Columbia űrrepülőgép, amelyet vasár­nap — magyar idő szerint' a délutáni órákban — bocsátot­tak fel a Kennedy űrrepülő- térről. Az igazi megpróbáltatást a visszatérő űrhajó és a fedél­zetén tartózkodó űrhajósok számára nem maga a landolás jelentette, bár minden eshe­tőségre helikopterek és tűzol­tóautók százai várták. A koc­kázat az atmoszféra sűrű ré­tegeibe való belépéskor a leg­nagyobb, amikor a Columbia külső felülete mintegy 1100 Celsius-fokos hőmérsékletre hévül a súrlódástól. Young és Crippen hétfőn egész napját az űrhajó beren­dezéseinek ellenőrzésével és televíziós közvetítésekkel töl­tötte. Az űrhajó parancsnoka rövid telefonbeszélgetést foly­tatott Bush alelnökkel, aki szerencsés visszatérést kívánt az asztronautáknak. ★ A Columbia űrrepülőgép ka­tonai célokra történő sokolda­lú felhasználási lehetőségeiről szólva a TASZSZ hírügynök­ség a Baltimore Sun című amerikai lapot idézi. Eszerint a Pentagon az 1983—1986. kö­zötti időszakban teljesen át kíván térni a különböző ob­jektumok többlépcsős raké­tákkal történő kozmoszba kül­désének jelenlegi rendszeréről az űrrepülőgépes rendszerre. fogadtatásáról, amelyen ott volt a Szófia megyei pártbi­zottság titkára, Todor Nanov, valamint Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. A küldöttség tagjainak több­ségét a Górna Banja szófiai kerület hasonló n%vű szállo­dájában helyezték el. A Goma Banja kifejezés hegyi fürdőt jelent, s ahogy vendéglátóink­tól megtudtuk, Szófiának ez a része elsősorban valóban a pihenést, a gyógyulást szol­gálja kristálytiszta levegőjé­vel. A hegyi patakok és a föld­ből feltörő hévizek egyaránt gyógyító hatásúak. Álmatlan­ságról nem is panaszkodott senki, sőt egy kissé a felkelés ment nehezen. De pihenésre a következő napokban bizony nem jut idő. Fél 7-kor volt az ébresztő és 9 óra előtt már el is indultak az autóbuszok Bo- tevgrád felé. a művészegyüt­tessel és a kulturális küldött­séggel. Űtközben megkoszorúz­ták a zserkovi partizán em­lékművet. Az a partizáncso­port, amelyiknek az emlékmű­vet állították, a Szófia környé­ki hegyekben harcolt, s tagja volt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt főtitkára. A magyar politikai küldött­ség szintén korán kezdett. Ki­lenc órakor a BKP Szófia me­gyei bizottság épületében fo­gadta őket Nyikolaj Djulgerov Szófia megyei első titkár. Ked­den több városban tartottak Pest megyei rendezvényeket. Szredno Gorieben Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszer­kesztője nyitotta meg a me­gyénk eredményeit bemutató fotókiállítást. Etropoleban dr. Kurucz Albert, a szentendrei szabadtéri múzeum igazgatója mutatta be a nagy számú ér­deklődőknek Dudás Juli gal- gamácsai népifestő képeit, és a tájegység népművészetét reprezentáló kiállítást. A Pest megyei napok keddi központi rendezvényeire a 30 ezer lakosú városban, Botev- grádban került sor. Itt a ma­gyar küldöttség tagjait ezres tömeg, népművészeti ruhába öltözött lányok, bolgár szo­kás szerint kenyérrel és sóval várták. Valódi népünnepély Pest megye vendégszereplése, amit mi sem bizonyít jobban, hogy egész délután a városka főterén szorongott a lakosság apraja-nagyja. Először Todor Nanov és dr. Novák tstván, a Pest megyei. Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a képzőművészeti kiállí­tást, Pest megyei tárlat címen. A város áruházában magyar áruk kiállítására és bemutató­jára került sor. Jellemző a nagy érdeklődésre, hogy alig sikerült a tömegtől valamit is látnunk a kiállított italokból, népművészeti tárgyakból és fogyasztási cikkekből. A Pest megyei hét ünnepé­lyes megnyitóját este 6 óra­kor a művelődési központban rendezték meg — már az esemény előtt fél órával fog­lalt volt minden hely. A himnuszok elhangzása után Nyikolaj Gyulgerov, valamint Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszé­det. Mindkét szónok méltatta népeink barátságát és me­gyéink egyre gazdagabb poli­tikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. Az eseményen jelen volt Sebestyén Jenő, va­lamint Jakab Róbert, a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója. Az ünnepségen köszöntötték a magyar vendégeket a megye és a város munkásainak és komszomolistáinak küldöttei. Az ünnepség hivatalos, része után a nagykátai Tápiómente együttes adott óriási sikerrel fogadott műsort. Csulák András Lázár György fogadta a lengyel külügyminisztert Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására kedd délelőtt Budapestre érkezett Józef Czyrek, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere, aki hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. A Feri­hegyi repülőtéren Púja Fri­gyes fogadta a lengyel vendé­get. Jelen volt Garamvölgyi József, a Magyar Népköztár­saság varsói és Tadeusz Pietr- zak, i. Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövete. A délelőtti órákban a Kül­ügyminisztérium épületében magyar—lengyel tárgyalások kezdődtek a két külügyminisz­ter vezetésével. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke délután az Or­szágházban fogadta Józef Czy- reket. A találkozón részt vett Púja Frigyes. Jelen volt Ga­ramvölgyi József, valamint Tadeusz Pietrzak. A lengyel külügyminiszter keddi programja során Bu­dapesten a Hősök terén meg­koszorúzta a magyar hősök emlékművét. Púja Frigyes kedden este a kormány vendégházában va­csorát adott Józef Czyrek tisz­teletére. PEMU-siker a Hungaroplaston Flakonból — több millió Minden vásár kirakat a világra. Ilyenkor tágul ki a lehetőség a közvetlen tapasz­talatcserékre, a kiállító cégek felmérhetik a fejlődés irá­nyát, s egyben maguk is meg­méretnek. Mire képesek, mit kínálnak, jelentenek-e kon­kurenciát. Vasárnap fogadta utolsó látogatóit az idei Hungaro- plast Nemzetközi Műanyag- és Gumiipari Kiállítás. A mérleg megvonására még nem jutott sok ideje a solymári székhelyű Pest megyei Mű­anyagipari Vállalatnak sem. Princz Ferenc termelési fő­osztályvezető is csak első be­nyomásairól tájékoztathat. A vártnál nagyobb érdeklődés fogadta termékeiket, állapít­ja meg, jó ötletnek bizonyult, hogy szinte valamennyi féle cikkükből ízelítőt adtak. Eredményes üzleti tárgya­lásokat folytattak a Kozme­tikai és Háztartási Vegyipari Vállalat képviselőivel, új ter­mékük, a fúvott műanyag fla­kon, régi igényt elégíthet ki. A nem freon-gázzal működő, újszerű fejmegoldású, tulaj­donképpen kis pumpaként funkcionáló mini-tartályok próbagyártása már be is fe­jeződött Solymáron. Felké­szültek a nagyüzemi terme­lésre. Tőkés cégek érdeklődtek vi­szont a vulkolán-termékek, valamint az ugyancsak új cikkük, o csepegtető-öntözési rendszerek iránt. Utóbbiak jellemzője, hogy könnyű a telepítésük, s velük vizet is meg lehet takarítani. Cipőalkatrészek sorát kísér­letezték ki és készítik ma már a PEMÜ-ben, ily módon a hazai cipőgyárak nélkülözhe­tetlen szállítóivá, ellátóivá váltak. A termelőkapacitás bővítésével azonban lassan­ként már exportra is gondol­hatnak. D. Gy. KOZELET Zvone Drágán, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökhelyettese, dr. Faluvégi Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására kül­döttség élén kedden Budapest­re érkezett, hogy a két ország tervező szervei közötti együtt­működés aktuális és hosszabb távú kérdéseiről véleménycse­rét folytasson. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents