Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

LUŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 71. SZ^M 1981. MÁRCIUS 25., SZERDA Lezárultak a kísérletek Hasznosítják a szennyvíziszapot Jelentős kísérletek zárultak le a közelmúltban a Gödöllői* Agrártudományi Egyetem víz­gazdálkodási és meliorációs tanszékén. A Fővárosi Csa­tornázási Művek megbízásá­ból négyéves kutatási - munka keretében arra keresték a vá­laszt, hogy a városi, kommu­nális szennyvíziszap miképpen hasznosítható, miképpen tün­tethető el úgy mezőgazdasági­lag megművelt területeken, hogy közben ott ne zavarják meg az agronómiái rendet. Vagyis azt is tisztázniuk kel­lett, hogy ez a sok összetevőből álló anyag bevihető-e a'talaj­ba anélkül, hogy abban kárt okozzon. Hagyományos szántás — Az egyértelműen tisztá­zódott, hogy a szennyvíziszap gépesített módszerekkel bedol­gozható a talajba. Arra is kí­váncsiak voltunk, hogy milyen adagokban helyezhető el egy- egy adott területen — tájé­koztatott dr. Ravasz Tibor egyetemi docens, a kutatási té­ma vezetője. — Az idő sür­getett, hiszen vágható, hogy két év múlva belep az észak­pesti új szennyvíztisztító, ad­dig pedig föltétien ajánlható módszert kidolgozását várták el tőlünk. Az elmúlt években a délpesti tisztítóműből hor- dattuk a szennyvíziszapot a gödöllői homokos jellegű bar­na erdőtalajon kialakított kí­sérleti telepünkre. — A kétszáz négyzetméte­res kísérleti parcellák mellett hagyományos művelésű ellen­őrző parcellákat is kijelöl­tünk. A szennyvíziszapot kü­lönböző mennyiségben ada­goltuk a mély barázdákkal megfelelően előkészített talaj­ba Szikkasztás után az anya­got befedtük, majd hagyomá­nyosan szántottuk a területet. — Azt egyértelműen bizo­nyítani lehetett, hogy a talaj­ban lebomló iszap, amelynek jelentős a trágyaértéke, a hek­táronkénti 160 kilogramm ha­tóanyagú vegyes műtrágyázott kontrolihoz képest növelte a tápanyagok mennyiségét. Ar­ról sokat beszélünk mostaná­ban, hogy milyen hasznosak, mennyire kellenek a sokfajta hatóanyagot tartalmazó mű­trágyák. Nos, a szennyvíziszap sokat pótolhat ezekből' is — mondja dr. Ravasz Tibor. — A nyomelemek, a nehéz­fémek sokszoros menyiségben találhatók az iszapban, s meg­figyeltük, mérésekkel igazol­tuk, hogy ezekből csak annyit vettek föl a növények, ameny- nyi éppen szükséges volt a számukra. Búzát, kukoricát, zabot termeltünk az elmúlt években a kezelt kísérleti parcellákon, majd az így elő­állított termést laboratóriumi és etetési kísérleteknek vetet­tük alá. Nem tapasztaltunk károsodást. Feléledt barackos Kipróbálták a szennyvíz- iszapot egy őszibarackosban is. Olyanban, amire már azt mondták a szakemberek, hogy semmire sem jó, ki lejiet vágni. A kommunális iázap azonban úgy rendbe hozta az ültetvényt, hogy szinte rá sem lehetett ismerni. Persze előtte senki sem mondta, hogy nem kockázatos dolog ez, legföl­jebb a kukoricásban és a bú­zában folytatott kísérletek alapján lehetett biztosra men­ni. A barackos mindenesetre jó terméssel hálálta meg az effajta gondoskodást. Azt is megfigyelték, hogy a rüey- károsodás kisebb volt ezeken a fákon, mint a többin. Ami azt jelenti, hogy a módszert nemcsak á kiirtásra ítélt ül­tetvények tápanyagpótlására, hanem a java termőkorában lévőkön is érdemes alkalmaz­ni. Azzal, hogy • a kísérletek egy nagyobb szakasza lezárult, még nem ért véget teljesen a kutatás. Az egyetem szakem­berei hároméves, utóhatás­vizsgálatba kezdtek. Arra vi­szont mindenképpen választ adhattak már, hogy a szóban forgó anyag hasznosítható, el­helyezhető a mezőgazdasági­lag művelt területen. Ahogy a kísérlet vezetője elmondta: módszerüket nem tartják egyedül üdvözítőnek, azzal az előnnyel azonban mindenképpen jár, hogy a szennyvíziszapot ezzel az el­járással nem kell különleges módszerekkel, drága gépekkel, berendezésekkel előzetes ke­zeléseknek alávetni. Az a jó, ha azt minél előbb kihordják a szántóföldre. Mivel azonban az iszapba, a legszigorúbb ellenőrzés ese­tén is kerülhetnek olyan anyagok, amelyek átmenetileg károsan hatnak, a kiadagolás a szokásosnál szigorúbb tech­nológiai fegyelmet parancsol. Gyakorlatilag nem jelent ez többletmunkát, hiszen a csa­tornázási művek most is fo­lyamatosan ellenőrzik a szennyvíziszap összetételét, akkor azonban majd tudniuk kell hova, melyik táblarészre, milyen anyágot juttatnak ki. ■ Célgazdaság A cél tehát kettős: az első, hogy a főváros szennyvíz- iszapját a környezet szennye­ződése nélkül elhelyezhessék, a másik, hogy ez az anyag a két fő növényünknek, a búzá­nak és a kukoricának jó trá­gyája lehet, tehát a haszno­sítható hulladékok sarába tar­tozik. Az egyetem kutatói szorgalmazzák, hogy a szenny­víziszap fogadására célgazda­ság jöjjön létre. A főváros eme melléktermékével meg lehet oldani egy 8—10 ezer hektáros gazdaság tápanyag­utánpótlását. Fehér István Ferromechanikai Ipari Szövetkezet« Kevés a fedett tárolóhely Az ipari szövetkeztek nagy részében meglehetősen jelen­tős gondot okoz az anyagok, gépek tárolása. Ilyen tekintet­ben nincs könnyű helyzetben az aszódi Ferromechanika Ipa­ri Szövetkezet sem, amelynek legutóbbi közgyűlésén ez a probléma szintén szóba került. Valóban sok a tenni, s főkép­pen a beruházni való ebben a tekintetben, amire nemcsak azért vaif szükség, mivel az anyagokat a szabad ég alatt a korrózió is károsítja, de a társadalmi tulajdon hatéko­nyabb védelme miatt is. Természetesen a Ferrome- chanikánál is van előbbrelépés, hiszen tavaly egy fedett táro­lót már építettek a vas szál­anyagoknak, és például a tar­goncáknak, s hasonló létesít­mény építése idei tervükben is szerepel. Ám az is tény, hogy az ilyen létesítmények mun­kálatainak ebben az üzemben is, másutt is, talán többet kel­lene foglalkoztatni a társadal­mi segítőket. Van rá példa, éppen egy másik aszódi üzemé, ahol az új csarnok építését a szocia­lista brigádok tagjai társadal­mi munkában is végezték. Eb­ből is látszik, hogy az ötlet nem tőlünk- származik, annál inkább sem, mert éppen a Fer­romechanika közgyűlésén fel­szólalók egyike fogalmazott va­lahogy így: Bármit építünk, takarítunk meg házon belül, azzal csakis saját szövetkeze­tünket gyarapítjuk. Közlekedésbiztonság Átgondolt társadalmi tevékenység A munkatervnek megfelelően megtartotta idei első ülését a gödöllői városi-járási közleke­désbiztonsági tanács. Az egyre szaporodó gépjárművek és a növekvő forgalom nagy köve­telményt állít a forgalom irá­nyítói és szervezői elé. Meg­nőtt a közlekedésbiztonsági ta­nács szerepe, feladata, amely­nek sikeresen tesz eleget. Az átgondolt és folyamatos társa­dalmi tevékenység érezteti ha­tását a propagandamunká­ban, a rendezvényeken és a vetélkedőkön, valamint más, a közlekedést érintő területeken. Gyalogosok Az 1980. évi munkáról Bol- csik Mihály rendőr százados, a közlekedésbiztonsági tanács titkára számolt be. — Munkánkat a közlekedő emberek egyre inkább igény­lik, segítik és messzemenően becsülik is — mondatta egye­bek közt. — A közös összefo­gásnak jelentős szerepe van abban, hogy 1980-ban a város és járás közútjain egyre nö­vekvő forgalom mellett 1979- hez viszonyítva ugyan keve­sebb a balesetek száma, de mégsem lehetünk elégedettek. A múlt évben 330 balesetet követett rendőri intézkedés, 16 halálos, 94 súlyos, 129 könnyű és 191 anyagi káros baleset történt. — Volt olyan baleset, amely egyszerre két ember halálát okozta. Minden ötödik balese­tet szeszes ital hatása alatt le­vő követett el. Balesetek oko­zói voltak még a sebesség nem megfelelő megválasztása, az előzés szabályainak meg nem tartása, az elsőbbség, meg nem adása és helytelen irány- változtatás. Sok baleset a gya­logosok hibájából következett be. Személyi sérülést okozó bal­eset összesen 59 történt. Ez mintegy 15 százalékkal keve­sebb az előző évinél. A bal­esetek csökkenésének egyik oka lehet, hogy az M3-as autó­pályára terelődött az átmenő forgalom nagy része. Azért a városban és a községeken még mindig sok a baleset. 1980-ban a 330, helyszínelt bal­esetből a város területén 85 történt. Gyerekcentrikus A város és a járás területén baleseti gócok nem alakultak ki, de vannak rendkívül bal­esetveszélyes útszakaszok. Így többek között a város terüle­tén, az építkezések miatt lét­rehozott terelőutakon, vala­mint a máriabesnyői gyalogát­kelőhelyeknél. Községeinkben, Kerepestar- csa, Aszód, Pécel, és Túra bel­területén különösen nagyok a gondjaink, örvendetes viszont, hogy Váckisújfaluban és Do- monyban nem történt baleset. Beszélt az előadó arról, hogy a közlekedésbiztonsági tanács tevékenysége gyermek- és if­júságcentrikus, e tekintetben kiemelkedő helyet foglalnak el a közlekedési úttörő rendőrök. Ezek száma tíz őrsben eléri a kétszázat. Megnőtt az érdek­lődés a különböző vetélkedők Meglepetések fordulója Lejátszották a városi sakk­csapatok bajnokságának hete­dik fordulóját, amely a meg­lepetés jelzőt érdemli meg, és egyben a ‘tavaszi utolsó volt. A városi sakkéletben azonban a következő hetekben sem lesz holtidény, április 4-én villám- tornát rendeznek, majd 6-ától bipnyolítják le az egyéni baj­nokságot. Eddig tizenketten ne­veztek, de továbbiakra is szá­mítanak a szervezők. Az egyé­ni bajnokság. Jnérkőzéseit he­tente két napon, hétfőn és pén­teken játsszák. Megfelelő ka­tegóriájú versenyzők találkozá­sa esetén a verseny minősítés­re is jogosít. És ezek után a ta- tavaszi idény utolsó fordulójá­nak eredményei: ATE Gépész—CEAC 11 1-2. Óriási meglepetés. Kaposi Lászlót legyőzte a fiatal, na­gyon tehetséges Szőke Gábor. Kaposi első osztályú versenyző, míg Szőkének csak rajtengedé­lye van. A harmadik táblán is a GEAC nyert, dr. Tóth le­győzte Dudokot. A gépészek győzelmét Tátrai Benedek sze­rezte, Szőke Pál legyőzésével. Ganz—HTÜ 1,5-1,5. Az utol­só fordulóra magára talált a HTÜ. Ezzel az eredménnyel el­került az utolsó helyről. MÉMM1—Gábori família 3-0. Hengerelt a Harsányi, Romhá­nyi, Papp hármas. Itt is szüle­tett egy meglepetés, Harsányi győzelme Gábori Gyula ellen. Tanács—GEAC 1 3-0. Ez is nagy meglepetés. Varga Mihály legyőzte Kasza Ferencet! A meglepetések fordulója után a táblázatban is alapos változások következtek be. 1. ATE Gépész | 2. Tanács 3. MÉMMI 4. GEAC I. 5. Ganz „ 6. GEAC II. 7. 'MN. HTÜ w w»B"n«W 8. Gábori família 14.5 13.0 12.0 11.5 10,0 9.5 7,0 6.5 és versenyek iránt. Tavaly hu­szonkét vállalat 1300 hivatá­sos gépkocsivezetője vett részt a Vezess baleset nélkül moz­galomban. Különböző kategó­riákban első helyezést ért el a Volán 20-as Vállalat gödöllői főnöksége, a Zöldmező Tsz, a Magvető Tsz Dány, az Agrár- tudorriányi Egyetem, a Galga- vidéke Áfész. Rendezvények A különböző rendezvények és versenyek jót szolgálták a közlekedéssel kapcsolatos tud­nivalókat. A munkahelyi és iskolai brigádversenyek igen magas színvonalon folytak. A szakbizottságok aktivistái gon­doltak az idős embereikre is, éppen ezért a Vöröskereszttel és a Hazafias Népfronttal kar, öltve a város és járás szociá­lis otthonaiban előadással egy­bekötött filmvetítést tartották mintegy 500 idős ember szá­mára. A számos rendezvény között említést érdemel, hogy a győ­zelem napja alkalmából nagy­szabású és színvonalas KRESZ- vetélkedőt rendeztek, amely­nek gazdája a túrái általános iskola volt, ahol a városból és a járás iskoláiból összesen harminc csapat jelent meg. Nagyszabású ügyességi verseny volt az Agrártudományi Egye­temen augusztusban. Ezen 300- an vettek részt. Csiba József Bartók-emlékműsor Bartók-emlékmüsort tartot­tak tegnap a gödöllői Damja­nich János Általános Iskolá­ban. A világhírű zeneszerző centenáriuma alkalmából a Bartók Béla neyét viselő úttö­rőcsapat, az ének- és a citera- zenekar, valamint az irodalmi színpad adott műsort, feleleve­nítve és megszólaltatva a nagy alkotó életútját és műveit. A műsort délelőtt az iskola mostani tanulóinak adták elő, majd délután megismételték, vendégül látva az egykori név­adókat, kiváló úttörőket, a szülőket, valamint a gödöllői Gépgyár képviselőit, 1958-ban ugyanis ez az üzem adomá— nyozta az úttörőcsapatnak a zászlót. A Barátság a bajnok Meglepetésekkel fejeződött be a városi kispályás labdarú­gó-bajnokság legjobb együtte­seinek teremtornája. A Veres­egyház és az ATE Gm nagy gólarányú győzelmet aratott, ugyancsak váratlan a Ganz Szb sikere a Barátság ellen. Veresegyház—Áfész 10-3 (4-1). Vezette: Ádám Mihály. A Veresegyház gárdája végig nagy fölényben játszott és megérdemelte a nagy gólará­nyú győzelmet,. Gólszerző: Tóth K. (5), Szendrő J. (3), Gergely G., Egged S., illetve Csongrádi J. (2), Baráth I. \ jelent éljük, a múltból " táplálkozunk, a jövőért fáradozunk. Akár akarjuk, akár nem. Ügy tetszik azon­ban, napjainkban több szó esik a múltról, mint a jelen­ről és a jövőről. A múltba né­zünk, mi több, feledkezünk, sóvárogva gondolunk a régi időkre, amikor másképp él­tek, jobban, szebben, érde­kesebben. A mindenkori jelen, bár­milyen mozgalmas • is, sze­replőinek színtelenebbnek tű­nik föl a valóságosnál. Sok le­hetséges ok közül egyet ki­emelve: a benne élők viszony­lag kis területeket, történé­seket foghatnak át, melyek­nek igazi jelentőségét ké­sőbb. az egész teret és kort szemlélve, értékelve tudhat; juk meg. Persze, korokból lévén szó, nagyobb időegységekről, akik majd a szükséges távlatok­ból szemlélik ezeket, általá­ban nem az egykori szerep­lők, hanem az utódok. A só- várgók tehát önkéntelenül be- leéreznek olyat is az izgal­mas előidőkbe, ami benne sem volt. A múltba nézés, de az előretekintés is egy kicsit menekülés, ha csak képzelet­ben is, a jelenből, a valóság­ból, ami szürkébb, esemény­telenebb a kívántnál, az el­múltnál és a jövendőnél. Mostanában kétféle, hatá­Múlt, jelen, jövő rozottan körvonalazható véle­kedéssel találkozhatni a kö­zelmúltról. Akik átélték, azok szeretnék kitörölni még az emlékezetükből is. összeha­sonlítva lehetőségeiket a maia­kéval, szomorúság fogja el őket, arra gondolva, mi min­denből maradtak ki, ami pó­tolhatatlan. Lapunk hasábjain is több­ször olvashattunk idősebb já­rásbeli emberekről, akik elő­ször jártak színházban, a Ba­latonnál, -az ország egyéb szép tájain, nem kevesen, gyorsan összeszámolhatnák, hányszor fórdultak meg az ugrásnyira lévő fővárosban. S még olya­nok is, akik-, naponta bejártak oda dolgozni, elpanaszolják, milyen keveset láttak belőle, mert munka után siettek ha­za, folytatni a munkát, mert kellett a kiegészítő kereset. Ugyanebbe a csoportba tar­toznak azok, akik nem hajlan­dók elénekelni a régi dalokat, mondjuk a summásénekeket, mert azok a fájdalmakra, a nehéz hajnalokra, a hosszú tal- palásokra emlékeztetik őket. Maradjanak azok csak a tu­dat mély zugaiban, ott, ahol csak nehéz álmokat előidéz­ve sajgatják meg az embert. Szereplői szerint ez a múlt nem volt szép, nincs miért előhozakodni vele. Máskép­pen vélekednek az újabb ge­nerációk. Tagjai közül szá­mosán búvárkodnak a padlá­sokon é& a pincékben, tárgyi emlékekben reménykedve, és az akkor éltek emlékezeté- 'ben, a szokásokat, az élet­módot faggatva. Nekik köny- nyű félrelökni a rosszat, fel­mutatni a tisztát, hemeset, folytatni érdepieset. Gazdája aligha siratta meg azt a dányi házat, melynek bontásánál néhány éve jelen lehettem. Alacsony, kis abla­kos, agyagból vert, nehéz földszagot árasztó falai nyo­masztották lakóját, aki mind a négy évszakban páradús, hűvös levegőt szívott. A nép­művelő azonban lelkesen csat­togtatta fotómasináját, meg­örökítendő a múltat. És nem­csak azért, hogy felmutassa: íme, ilyen siralmas házak­ban laktak nem olyan régen, hanem azt is példázza, hogy szinte semmiből is elviselhe­tő körülményieket lehet te­remteni, ha a 'kényszer arány­érzékkel és leleményességgel párosul. Szembeállíthatta azt a ATE Gm—Vízmű 10-2 (3-1). Vezette: Lovász Béla. A gyen­ge napot kifogó Vízmű ellen könnyedén rúgta a gólokat az ATE Gm. Gólszerző: Böhm M. (6), Vályi-Nagy K. (3), László K. , illetve Szebeni M., Pozsár 1. Ganz Szb—Barátság 2-1 (1-1). Vezette: Lovász Béla. Végig hatalmas küzdelem, óriási pozícióharc zajlott a pá­lyán, a helyzeteit jobban ki­használó csapat jutott végül a két ponthoz. Gólszerző: Juhász L. (2), illetve Ó-Nagy M. A góllövőlista végeredmé­nye: 12 gólos: Böhm M. (ATE Gm), 10: Tóth K. (Veresegy­ház), 8: Illés I. (Barátság), 7: Szendrői I. (Veresegyház), Vá­lyi-Nagy K. (ATE Gm), jj: Sze­beni Gy. (Vízmű), Pozsár I. (Vízmű), Csongrádi J. (Áfész), 4: Ó-Nagy M. (Barátság), Ács L. (Barátság), Szebeni M. (Víz­mű), Kőszegi A. (Ganz), Juhász L. (Ganz), 3: Kondor O. (ATE), 2: Lörinczy I. (Barátság), Eg­ged J. (Veresegyház), Ádám ö. (Áfész), Szabó J. (Ganz), He­gedűs F. (Ganz), 1: Zách A. (Barátság). Gergely G. (Veres­egyház). Tóth I. (ATE), Ádám I. Áfész), Hajmási I. (Áfész), Barát I. (Áfész), Rab J. (Ganz), öngólos: Vályi-Nagy K. (ATE), Pozsár J. (Vízmű). Az ünnepélyes eredményhir­detésen minden csapat okleve­let, a bajnok és a gólkirály ku­pát kapott. A végeredmény: 1. Barátság 5 4 — 1 20-11 8 2. Ganz SZB 5 3 1 1 13-10 7 3. ATE Gm. 5 3 — 2 24-13 6 4. Vízmű 5 2 1 2 16-23 5 5. Veresegyház 5 2 — 3 21-20 4 6. Áfész 5 — — 5 12-29 0 Moziműsor A szultán fogságában. Színes szovjet kalandfilm. Csak 4 óra­kor. A svéd. akinek nyoma ve­szett. • Színes magyar—svéd film, 6 és 8 órakor. issn 01*4-(onnnii.n hiiiod) '/ maiakhoz képest nyomorúsá­gos házat az újabb, összeha­sonlíthatatlanul jobb anyag­gal emelt építményék hival­kodásával, aránytalanságai­val. Két véglet? Egyoldalúság? Ez is, az is. De érthető és megérthető. Az utód elvonat- koztdthat a rossztól, követni a jót akarja. Ez persze nem jelenti, hogy az elődök nehéz sorsát tudomásul sem veszi. Követheti? Másolva nem. A múlt pozitívumainak talán abban van a legnagyobb je­lentősége, hogy bizonyítják, amit szeretnénk, elérhető, megvalósítható. Hiányzanak a jó, összetar- vfó kisközösségek? Hiányoz­nak. Tudjuk, a múltban meg­voltak. S ahogy voltak, úgy megismételhetetlenek, hiszen egy meghatározott társadal­mi fokozatnak, helyzetnek voltak a termékei. Nekünk a magunk szituációinak megfe­lelőket kell kialakítani, erőt merítve hozzá az elődök pél­dáiéból. •C ha sikerül, a jövőt is . építjük, a következő nem­zedékekért is fáradozunk, hisz akik a mi alkotásainkba szü­letnek bele, azokban formá­lódnak, azok alakítják őket, s azokat kell majdan tovább fejleszteniük, a maguk hasz­nára, a maguk képére. Kör Pál

Next

/
Thumbnails
Contents