Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
1981. MÁRCIUS 22., VASÁRNAP m*ent -l/tTr W K/unav 5 Kudarcok, viták után Akik tovább látnak az orruknál Az elmúlt évtizedekben derekasan megváltozott Hernád arculata. Takaros — sok helyütt emeletes — házak nőttek ki a földből, s egyre terebélyesedik a lakótelep, melyen főleg a Március 15. Termelőszövetkezet dolgozói, szakemberei jutottak. otthonokhoz. Nem is olyan régen a legtöbb helybeli még másutt, távolabbi vidékeken keresett munkát, vállalta az el- s a bejárás bonyodalmait, fáradságát. Ma a megerősödött, országosan is elismert hernádi termelőszövetkezet vonzza inkább a környékbelieket, ad nekik megélhetési lehetőséget. A település formálása, a mozgósítás a társadalmi feladatok, a helyi tennivalók megvalósítására közügy, a szó valódi értelmében. E közéleti emberek egyike Kispál Mihály, a Március 15. Termelő- szövetkezet pártbizottságának titkára. Közügy — Hernádra 1959. augusztus 19-én kerültem. Ha akkor lett volna annyi pénzem, hogy megváltsam a jegyet & visszaútra, biztosan megteszem. Gyenge volt az itteni gazdaság, siralmas a falukép. Kitanultam a lakatosszakmát. A katonaidő s néhány évi fővárosba ingázás után végleg elköteleztem magam a termelőszövetkezet mellett. És, ahogyan az ilyenkor megesik: ide nősültem, telket kaptam, házat építettem, született két gyerekem. Most már el sem mennék innen. — Ám a mai Hernád, a gazdaság össze sem hasonlítható a néhány évtizeddel ezelőttivel. Még 1971-ben is csak 400 ember dolgozott itt, s a gazdaság árbevétele ép- penhogy csak meghaladta a 135 millió forintot. Ma már eléri az 1,6 milliárd forintot, termékeinket ismerik a Szovjetunióbán, ^pseh'SZlóMkiábctri, Olaszországban, a KÓzcl-Kele- ien. Az hozott a gazdaságban döntő változást, amikör csatlakoztunk a hunniahibrid barómfitérmelési rendszerhez. Kispál Mihály végigjárta a termelőszövetkezeti ranglétrát. S. talán kissé saját sorsából fakadóan is, nem tudott soha közömbös lenni a köz ügyeiben, akkor sem, ha a munkaidő letelt. — Szüleim tanyán éltek, öten voltunk testvérek — fűzi tovább a szót. — Fiatalabb koromban inkább csak éreztem, hogy nem lehet előbbrejutni összefogás nélkül. így van ez a termelőszövetkezet nagyobb kollektívájában is. Aki ismeri a régen is paraszti sorban élt ember szemléletét, az tudja: hosszú időre van szükség ahhoz, hogy olyan felfogás alakuljon ki, amellyel az egyén tovább lát az orránál, saját érdekein is. Ezért hoztuk létre a brigádokat a gazdaságban. Kezdetben, de ma is úgy tartom: nemcsak a termelési feladatok megoldása fontos, hanem a szocialista szemlélet általánossá tétele is. — A gazdaság pártvezetőségének titkára 1975-ben lettem. Akkor még csak pártvezetőségünk működött. Higgye el, sok kudarcon, idegeskedésen, vitán át vezetett el az út addig, hogy azt mondhatom: dolgozóink többsége kész tenni a közös célokért. Ezt érzem minden évben a betakarítás idején, összefogással hoztuk létre a községi sportpályát, a dolgozók támogatták tisza- kécskei üdülőnk építését. Ott csak az anyag, a faházak kerültek pénzbe. Brigádjaink rendszeresen patronálják a helybeli általános iskolásokat ... Ügy érzem, hogy e szemlélet kialakításáért és formálásáért érdemes volt, s érdemes ma is tenni. Felelősség A rohanó világban hajlamosak vagyunk eredményeinket pusztán azon mérni, mennyi munkadarab készült el egy műszakban, hány ház épült az elmúlt esztendőben, hány autó, hűtőszekrény, televízió jut az ennyi és ennvi lélekszámú"■.település1 'lakóira . .'.i 1; És értékeink iiymód számbavételé; 1 közben éppen azok létrehozójáról, az emberről feledkezünk el. — Valóban így van — mondja a Telefongyár bugyi gyáregységének műhelycsarnokában Zenfai Ferencné, a műanyagüzem vezetője. — Ritkábban beszélünk azokról a változásokról, taláh kevesebbet is foglalkozunk velük, amelyek az emberek fejében végbemennek. Pedig e folyamat nem másodlagos. Ezért is vállaltam el az MSZMP községi végrehajtó bizottságában a nőfelelősi megbízatást. A sajátosan nőkre vonatkozó rendeleteket, határozatokat — tapasztalatom szerint — végrehajtják a vezetők. Inkább a nőkkel kell megismertetni kötelességeiken kívül a jogaikat is. Ma hatvankét lány és asszony dolgozik az üzemünkben. Szinte külön-külön agitálnom kell őket, hogy tanuljanak, képezzék magukat, hiszen azáltal lesznek többek. Nemrég kismama-találkozót tartottunk. Alig jöttek el né- hányan, pedig mindenkit meghívtunk. Amikor a nők fórumát rendeztük, éppen a lányok, az asszonyok szavát lehetett legkevésbé hallani. Szeretem mégis megbízatásomat, mert van értelme. — Ügy tudom, huzamosabb ideje a vállalati munkaügyi döntőbizottság elnöke — vetem közbe. — Így igaz — válaszolja. —- Talán ezt a megbízatásomat szeretem a legjobban. Hat éve a megyei munkajogi bizottságnak is tagja vagyok. Talán azért van ez; mert értelmet látok a dolgozók érdekeinek a védelmében. Persze előfordul, hogy nem a dolgozónak van igaza. Az utóbbi időben kevesebb az ügyünk, tavaly például csak három esetben ültünk össze. Azzal magyarázom ezt, hogy a vehetők és a munkások is egyre inkább megismerik, átérzik jogaikat és kötelezettségeiket is. MegbecsülésZentai Ferencné útja Zagyvarékásról vezetett ki- sebb-nagyobb kitérőkkel Bugyi községbe.' 'Kispál Mihály Tázlárról '"érkezett! Hernádra. Mind a ketten gyökeret eresztettek lakóhelyükön, megbecsült émberek. Olyanok, akik nemcsak maguknak élik életüket. Tudatosan, eredményesen kapcsolódnak be településük életének alakításába. V. F. Hittük is, meg nem is Visszájára fordult szándék Erdei Ferencné százhalombattai pedagógus levele, amelyben arról számolt be, hogy a városi tanács megbízottja a parkban a gyerekek szemé láttára veri agyon a befogott kóbor kutyákat, megdöbbentett bennünket. Hittük is, meg nem is, hiszen eléggé bizarr a feltevés, hogy ilyesmit egy városban fényes nappal meg lehessen tenni. — Én magam nem láttam — mondta Erdei Ferencné, amikor megkerestük. — A gyerekek ott voltak, sőt a napokban felháborodott, szülők kerestek fel bennünket, mert a kutyamészárlás rendkívül megviselte a gyerekeket... Szemtanúk Negyedik osztályos gyerekek kis csoportja számolt be az eseményekről. Persze, nemcsak ők látták, volt ott rajtuk kívül még vagy ötven gyerek. — Észrevettük, hogy egy bácsi kergeti Rexet. Meg akartuk menteni — mesélte a kisfiú. Kárpáti Zoltán —, végül sikerült is elvágnunk a kötelet. amivel egy oszlophoz kötötte. Akkor már verte a többi kutyát, a nyakukat ütötte egy vastag bottal, az egyik ott rögtön el is pusztult. Andre Attila látta, hogy két kislány segített a gyepmesternek befogni a kutyákat. Azt mondták, pénzért. Kovács Ákos végül kijelentette: — Az a bácsi nem is igazi sinter, a tanács bérelte fel, hogy üsse agyon a kutyákat. Szökő Sándorné, a Ságvári Endre Általános Iskola gondnokságán dolgozik, két gyermeke van: — Sírva jöttek haza a gyerekek. Végignézték az egész jelenetet, számukra szörnyű látvány lehetett. Némelyik állatnak kiverte a szemét az az ember, az egyik kutya pedig állítólag verés közben megellett ... A megbízó Kürti Attila, Százhalombatta város tanácsa igazgatási osztályának helyettes vezetője szerint, a gyerekek eltúlozzák a dolgokat, szó sem volt vérfürdőről. — Érdről és Ercsiből veszettséget jeleztek, ezért a kóbor kutyákat hathatós intézkedéssel be kellett fogni — tájékoztat. — Február 15-én egy gyereket megharapott egy kutya, ezért feltétlenül meg kellett találni azt az állatot. — Végül megtalálták? — Igen. Szerencsére az nem volt veszett. A kóbor kutyák állandó veszélyt jelentenek a lakosságra, különösen a gyerekekre, ezért feltétlenül be kell fogni valamennyit. — Az állatok befogása nem azonos agyonverésükkel... — Nem volt szó ilyesmiről. Igaz, megbízottunk az egyik állatot a helyszínen megsemmisítette. de a többit nem kínozta, sőt, némelyiknek még gazdát is keresett. — Milyen sorsra jutott a többi állat? — Azokat hivatásos vadász lőtte agyon az ideiglenes telephelyen. T avaszodik Tavasszal mindig több a kóbor kutya, mint a többi évszakban. Itt az eboltás ideje, és sokan, hogy ne kelljen ebadót fizetniük, elcsapják a házőrzőt, bármilyen jó volt is. Százhalombattán is értesítést kap minden jegyzett ebtulajdonos, valamint kifüggesztik a hirdetményt, mely szerint a 3 hónapnál idősebb ebeiket évente egyszer be kell oltani. Az értesítésben az ebadóról szó sem esik, hiszen — mint arról régebben már írtunk — maga az oltás ingyenes. A baj csak az, hogy az ebek bejelentésének kötelezettségét sem a tanács, sem a tulajdonosok nem veszik komolyan, így nem derül fény arra, 'kinek maradt oltatlanul a kutyája, kié tűnt el rejtélyes okoknál fogva éppen az oltás előtt. Így a kóbor kutyák látszólag a semmiből támadnak. — Naponta többen is telefonáltak — mondta Kürti Attila —, követelték, hogy fogassuk be a kóbor kutyákat. Hiába érveltünk, hogy a tanácsnak nincs hivatásos gyepmestere, az érdi pedig két éve nem jön át Százhalombattára. Kiválasztás A tanács tehát ott állt gyepmester nélkül, mit volt mit tenni, vállalkozót kerestek. Nem tolongtak a jelentkezők, pedig szép pénzt ígértek egy- egy állat befogásáért. Végül mégis akadt valaki, akinek némi gyakorlata is van a szakmában. Nem szándékozunk azt kutatni, vajon milyen tulajdonságok tesznek alkalmassá valakit a gyepmesteri teendők ellátására — talán éppen az emberszeretet, hiszen aki ösz- szegyűjti a veszettség veszélyét jelentő állatokat, jó szolgálatot tesz az embereknek. De, ha nyilvános kivégzést is produkál a város gyerekektől Családi házak panelbe! Az Építésügyi és Városfejlesztési* Minisztérium, a Fővárosi Tanács és az OTP a magánerős lakásépítés támogatásának jegyében elhatározta. hogy mintalakótelepet létesít Budapesten a paneles, tehát a házgyári építésmóddal kivitelezett családi házakból. A Fővárosi Tanács a XI. kerületben, a Beregszászi út és az Eper utca közötti területet jelölte ki a mintala- kótelep építésére, amelyben valamennyi házgyárral rendelkező ÉVM-vállalat és a Budapesti Lakásépítő Vállalat is részt vesz saját alkotásaival. A vidéki vállalatok az elmúlt években már több biztató kezdeményezéssel bizonyították, hogy a paneles technológia a családiház-épí- tésben is versenyképes lehet a többi építési eljárással. Különösen biztatóak ebben a vonatkozásban a tavalyi, a Békés megyei árvíz pusztításait követő újjáépítés során szerzett tapasztalatok, a nehány hét alatt felépített paneles családi házak. Ízléses környezetalakításra is alkalmasnak bizonyultak. A mintatelepen családi házakat, ikerházakat és kétszintes’ sorházakat építenek fel; együttesen 13—14 féle típust mutatnak be. Az épületekben 40—50 kisebb-nagyobb lakást alakítanak ki, s a legkisebbnek az alapterülete 50, a legnagyobbé 100 négyzetméter lesz. A mintaházak építői tulajdonképpen versenyeznek egymással a gyors, gazdaságos és esztétikus megoldások bemutatásával. Az ország szeme előtt vizsgáznak a legcélszerűbb lakásbeosztás megtervezésével. az anyag- és energiatakarékos szerkezetek beépítésével is. Szigetszentmiklósra, Ráckevére Könnyűszerkezetek A kiskunlacházi ÉGSZÖV egy üzemrészének teljes termelési értéke a könnyűszer- kezetekből adódik. Évente 60 millió forint értékben állítanak elő ilyenfajta betonelemeket, amelyek Pest megyén kívül az ország különböző pontjain keresett termékek. Kép és szöveg: Bozsán Péter Az ÉGSZÖV tevékenysége nem merül ki az alkotóelemek gyártásával: egész épületek kivitelezését is vállalják. A kiskunlacházi üzem közreműködésével épül a szi- getszentmiklósi óvoda és Ráckevén a nyolc tantermes általános iskola. Már nem csodabogarak Millióik minket gazdagítanak Volt idő, amikor nemcsak szűkebb pátriánk, Pest megye üzemeiben és gyáraiban, de az ország más helyein is hajlamosak voltak arra a dolgozók nyüzsgő parkjában, az már nem nevezhető jó szolgálatnak. A cél szentesíti az eszközt — szól a régi mondás, bár ebben az esetben jobb lett volna veszni hagyni a célt. A tanács teljesítette a lakosság egy részének óhaját, de egyúttal magára haragította a városlakók más részét. Az utóbhialk most telefonálnak felháborodva — s hogy miért a tanácsot zaklatják? Mert a düh végül mindig a megbízóra irányul. Azé a felelősség, aki kiadja a munkát, annak — jelen esetben a tanácsnak —, kell ellenőriznie a végrehajtást, a saját érdekében, ugyanis: akit a tanács megbíz valamilyen feladattal, az az ember a tanácsot képviseli, akár megfelelően teszi a dolgát, akár nem. — Változtatni kell a jelenlegi helyzeten — mondta Kürti Attila —, s lesz is megoldás. Érd és Százhalombatta együttműködési megállapodást kötött, közös gyepmesteri telepet létesít a két szomszédos település. A macska A tanácsházáról jövet egy különös macska futott át előttünk az úton. Mindkét füle tőből hiányzott. Mondják, soka megcsonkított állat, némelyiknek a farkát vágják le, másoknak a szemét nyomják ki. Gyerekek teszik mindezt. Olyan gyerekek, akik korábban simogattak is. Hol és miért durvultak el? Nem tudni. Ám a kegyetlenség nem a semmiből táplálkozik. Születésénél ott bábáskodik az a botcsinálta sintér is, aki visz- szaélve megbízatásával, inkvi- zítörként viselkedik a parkban, állatok halál üvöltésével kergetve el a fűről és a gyermekszívekből a derűt. Pável Melinda és a vezetők is, hogy az újítókat afféle csodabogaraknak tekintsék. Még akkor is, ha szép számmal akadtak ipari üzemek, amelyekben az újítókat megbecsülték, a lehetőségekhez képest ösztönözték is arra, hogy minél több értékes javaslatot tegyenek az asztalra. Ám igaz az is, hogy ezek közül sok a fiókba került. Otletgazdag gyár Tény, hogy az utóbbi években egészséges szemléletváltozás tapasztalható az újítások és újítók megítélésében. Ennek okait nem kell kutatnunk. A jobb minőség, az olcsóbb termék iránti igény természetszerűen fontos helyre sorolja azokat, akik munkájuk, javaslataik révén hozzájárulnak a magasabb követelmények kielégítéséhez. A Dunakeszi Konzervgyárban sem egyik napról a másikra változott a helyzet, de ma már az iparágban a legötletgazdagabbak közé sorolják. Garamszegi Gáborné újítási előadó tájékoztat arról, hogy tavaly a gyárban csaknem másfél millió forint értékű újítást nyújtottak be. Meglepő, hogy ez mindössze tizenegy gazdaságosabb eljárást takar, vagyis nem filléres javaslatokról van szó, hanem többségében százezer forint körüli újításokról. Ilyen például az az importanyag-megtakarító eljárás is, amely a zöldségszelő gépet teszi termelékenyebbé. Hasonlóan jelentős az energiamegtakarításban a korábbinál gazdaságosabb szivattyú alkalmazása, amely olcsóbbá tette az ipari víz kitermelését. Harminc nap alatt A dunakeszi gyárra is érvényes az, amit a Pestvidéki Gépgyár újítási előadója. Berkes István mondott el. Vagyis, hogy a hasznos javaslatok benyújtásakor elsősorban a szocialista brigádok tagjai jeleskednek. S ami nem azonos: a szigethalmi gyárban sok a kisebb jelentőségű újíy tás is. Tavaly itt száznégyet nyújtottak be, közülük a legjelentősebb a Siemens-motorok gyártásánál alkalmazott hurokzománcozó volt, amely a szálvezető rendszert módosította. Az új eljárás évente 700 ezer forint értékű megtakarítást jelent a gyárnak. Szigethalmon előfordul, hogy egy-egy újítás elbírálása eltart két hónapig is. Az előadó szerint ennek elsősorban az az oka, hogy vannak üzemrészeik, ahol az új eljárásokat több hétig, esetleg hónapig próbálják. A Dunakeszi Konzervgyárban más a helyzet: harminc napon belül minden benyújtott javaslatot értékelnek. Ha az egyhónapos határidőn túlszaladnak, akkor az éves értékeléskor, trösztön belül, ez jelentős hiányt jelenthet. Érdemes ösztönözni A Magyar Gördülőcsapágy Művek mintegy ezer dolgozót foglalkoztató diósdi gyárában is jelentős az újítómunka. Tavaly az újítások száma megközelítette a százát, s ezek hasznosságának értéke csaknem hárommillió forint éves megtakarítást hozott. Itt is akadt nagyobb értékű újítási eljárás, mint például a tőkés importból származó esztergagépek házi gyártása, vagy a koszorúkorongok gazdaságosabb felhasználásának módszere. A gyári újítómozgalom ki- szélesítése, a dolgozók ösztönzése ugyancsak fontos. A Dunakeszi Konzervgyárban évente két alkalommal anké- tot tartanak, s ilyenkor jutalmakat is kiosztanak- a legjobb újítóknak. Szigethalmon és Diósdon is szerveznek hasonló célú rendezvényeket. Idén sem csökkent az említett gyárakban az újítási kedv. Jó néhány hasznos kezdeményezés, javaslat született már eddig is. Ezek elbírálása a napokban történik. Csitári János 4 I
