Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

1981. MÁRCIUS 22., VASÁRNAP m*ent -l/tTr W K/unav 5 Kudarcok, viták után Akik tovább látnak az orruknál Az elmúlt évtizedekben de­rekasan megváltozott Hernád arculata. Takaros — sok he­lyütt emeletes — házak nőt­tek ki a földből, s egyre te­rebélyesedik a lakótelep, me­lyen főleg a Március 15. Ter­melőszövetkezet dolgozói, szakemberei jutottak. ottho­nokhoz. Nem is olyan régen a legtöbb helybeli még má­sutt, távolabbi vidékeken ke­resett munkát, vállalta az el- s a bejárás bonyodalmait, fá­radságát. Ma a megerősödött, országosan is elismert herná­di termelőszövetkezet vonzza inkább a környékbelieket, ad nekik megélhetési lehetőséget. A település formálása, a moz­gósítás a társadalmi felada­tok, a helyi tennivalók meg­valósítására közügy, a szó va­lódi értelmében. E közéleti emberek egyike Kispál Mi­hály, a Március 15. Termelő- szövetkezet pártbizottságának titkára. Közügy — Hernádra 1959. augusztus 19-én kerültem. Ha akkor lett volna annyi pénzem, hogy megváltsam a jegyet & vissza­útra, biztosan megteszem. Gyenge volt az itteni gazda­ság, siralmas a falukép. Kita­nultam a lakatosszakmát. A katonaidő s néhány évi fővá­rosba ingázás után végleg el­köteleztem magam a terme­lőszövetkezet mellett. És, aho­gyan az ilyenkor megesik: ide nősültem, telket kaptam, házat építettem, született két gyerekem. Most már el sem mennék innen. — Ám a mai Hernád, a gazdaság össze sem hasonlít­ható a néhány évtizeddel ez­előttivel. Még 1971-ben is csak 400 ember dolgozott itt, s a gazdaság árbevétele ép- penhogy csak meghaladta a 135 millió forintot. Ma már el­éri az 1,6 milliárd forintot, ter­mékeinket ismerik a Szovjet­unióbán, ^pseh'SZlóMkiábctri, Olaszországban, a KÓzcl-Kele- ien. Az hozott a gazdaságban döntő változást, amikör csat­lakoztunk a hunniahibrid barómfitérmelési rendszerhez. Kispál Mihály végigjárta a termelőszövetkezeti ranglét­rát. S. talán kissé saját sorsá­ból fakadóan is, nem tudott soha közömbös lenni a köz ügyeiben, akkor sem, ha a munkaidő letelt. — Szüleim tanyán éltek, öten voltunk testvérek — fű­zi tovább a szót. — Fiatalabb koromban inkább csak érez­tem, hogy nem lehet előbbre­jutni összefogás nélkül. így van ez a termelőszövetkezet nagyobb kollektívájában is. Aki ismeri a régen is parasz­ti sorban élt ember szemlé­letét, az tudja: hosszú időre van szükség ahhoz, hogy olyan felfogás alakuljon ki, amellyel az egyén to­vább lát az orránál, saját érdekein is. Ezért hoztuk lét­re a brigádokat a gazdaság­ban. Kezdetben, de ma is úgy tartom: nemcsak a termelési feladatok megoldása fontos, hanem a szocialista szemlélet általánossá tétele is. — A gazdaság pártvezetősé­gének titkára 1975-ben lettem. Akkor még csak pártvezetősé­günk működött. Higgye el, sok kudarcon, idegeskedésen, vitán át vezetett el az út ad­dig, hogy azt mondhatom: dolgozóink többsége kész ten­ni a közös célokért. Ezt érzem minden évben a betakarítás idején, összefogással hoztuk létre a községi sportpályát, a dolgozók támogatták tisza- kécskei üdülőnk építését. Ott csak az anyag, a faházak ke­rültek pénzbe. Brigádjaink rendszeresen patronálják a helybeli általános iskoláso­kat ... Ügy érzem, hogy e szemlélet kialakításáért és formálásáért érdemes volt, s érdemes ma is tenni. Felelősség A rohanó világban hajla­mosak vagyunk eredményein­ket pusztán azon mérni, mennyi munkadarab készült el egy műszakban, hány ház épült az elmúlt esztendőben, hány autó, hűtőszekrény, te­levízió jut az ennyi és ennvi lélekszámú"■.település1 'lakói­ra . .'.i 1; És értékeink iiymód számbavételé; 1 közben éppen azok létrehozójáról, az ember­ről feledkezünk el. — Valóban így van — mondja a Telefongyár bugyi gyáregységének műhelycsar­nokában Zenfai Ferencné, a műanyagüzem vezetője. — Ritkábban beszélünk azokról a változásokról, taláh keve­sebbet is foglalkozunk velük, amelyek az emberek fejében végbemennek. Pedig e folya­mat nem másodlagos. Ezért is vállaltam el az MSZMP köz­ségi végrehajtó bizottságában a nőfelelősi megbízatást. A sajátosan nőkre vonatkozó rendeleteket, határozatokat — tapasztalatom szerint — vég­rehajtják a vezetők. Inkább a nőkkel kell megismertetni kötelességeiken kívül a jogai­kat is. Ma hatvankét lány és asszony dolgozik az üzemünk­ben. Szinte külön-külön agi­tálnom kell őket, hogy tanul­janak, képezzék magukat, hi­szen azáltal lesznek többek. Nemrég kismama-találkozót tartottunk. Alig jöttek el né- hányan, pedig mindenkit meg­hívtunk. Amikor a nők fóru­mát rendeztük, éppen a lá­nyok, az asszonyok szavát le­hetett legkevésbé hallani. Szeretem mégis megbízatáso­mat, mert van értelme. — Ügy tudom, huzamosabb ideje a vállalati munkaügyi döntőbizottság elnöke — ve­tem közbe. — Így igaz — válaszolja. —- Talán ezt a megbízatáso­mat szeretem a legjobban. Hat éve a megyei munkajogi bi­zottságnak is tagja vagyok. Talán azért van ez; mert ér­telmet látok a dolgozók érde­keinek a védelmében. Persze előfordul, hogy nem a dolgo­zónak van igaza. Az utóbbi időben kevesebb az ügyünk, tavaly például csak három esetben ültünk össze. Azzal magyarázom ezt, hogy a ve­hetők és a munkások is egy­re inkább megismerik, átér­zik jogaikat és kötelezettségei­ket is. Megbecsülés­Zentai Ferencné útja Zagyvarékásról vezetett ki- sebb-nagyobb kitérőkkel Bu­gyi községbe.' 'Kispál Mihály Tázlárról '"érkezett! Hernádra. Mind a ketten gyökeret eresz­tettek lakóhelyükön, megbe­csült émberek. Olyanok, akik nemcsak maguknak élik éle­tüket. Tudatosan, eredménye­sen kapcsolódnak be települé­sük életének alakításába. V. F. Hittük is, meg nem is Visszájára fordult szándék Erdei Ferencné százhalom­battai pedagógus levele, amelyben arról számolt be, hogy a városi tanács megbí­zottja a parkban a gyerekek szemé láttára veri agyon a be­fogott kóbor kutyákat, meg­döbbentett bennünket. Hittük is, meg nem is, hiszen eléggé bizarr a feltevés, hogy ilyes­mit egy városban fényes nap­pal meg lehessen tenni. — Én magam nem láttam — mondta Erdei Ferencné, amikor megkerestük. — A gye­rekek ott voltak, sőt a napok­ban felháborodott, szülők ke­restek fel bennünket, mert a kutyamészárlás rendkívül megviselte a gyerekeket... Szemtanúk Negyedik osztályos gyere­kek kis csoportja számolt be az eseményekről. Persze, nem­csak ők látták, volt ott rajtuk kívül még vagy ötven gyerek. — Észrevettük, hogy egy bácsi kergeti Rexet. Meg akar­tuk menteni — mesélte a kis­fiú. Kárpáti Zoltán —, végül sikerült is elvágnunk a köte­let. amivel egy oszlophoz kö­tötte. Akkor már verte a töb­bi kutyát, a nyakukat ütötte egy vastag bottal, az egyik ott rögtön el is pusztult. Andre Attila látta, hogy két kislány segített a gyepmester­nek befogni a kutyákat. Azt mondták, pénzért. Kovács Ákos végül kijelen­tette: — Az a bácsi nem is igazi sinter, a tanács bérelte fel, hogy üsse agyon a kutyákat. Szökő Sándorné, a Ságvári Endre Általános Iskola gond­nokságán dolgozik, két gyer­meke van: — Sírva jöttek haza a gye­rekek. Végignézték az egész jelenetet, számukra szörnyű látvány lehetett. Némelyik ál­latnak kiverte a szemét az az ember, az egyik kutya pedig állítólag verés közben meg­ellett ... A megbízó Kürti Attila, Százhalom­batta város tanácsa igazgatá­si osztályának helyettes veze­tője szerint, a gyerekek eltú­lozzák a dolgokat, szó sem volt vérfürdőről. — Érdről és Ercsiből ve­szettséget jeleztek, ezért a kó­bor kutyákat hathatós intézke­déssel be kellett fogni — tájé­koztat. — Február 15-én egy gyereket megharapott egy ku­tya, ezért feltétlenül meg kel­lett találni azt az állatot. — Végül megtalálták? — Igen. Szerencsére az nem volt veszett. A kóbor kutyák állandó veszélyt jelentenek a lakosságra, különösen a gye­rekekre, ezért feltétlenül be kell fogni valamennyit. — Az állatok befogása nem azonos agyonverésükkel... — Nem volt szó ilyesmiről. Igaz, megbízottunk az egyik állatot a helyszínen megsem­misítette. de a többit nem kí­nozta, sőt, némelyiknek még gazdát is keresett. — Milyen sorsra jutott a többi állat? — Azokat hivatásos vadász lőtte agyon az ideiglenes te­lephelyen. T avaszodik Tavasszal mindig több a kó­bor kutya, mint a többi év­szakban. Itt az eboltás ideje, és sokan, hogy ne kelljen eb­adót fizetniük, elcsapják a házőrzőt, bármilyen jó volt is. Százhalombattán is értesítést kap minden jegyzett ebtulaj­donos, valamint kifüggesztik a hirdetményt, mely szerint a 3 hónapnál idősebb ebeiket évente egyszer be kell oltani. Az értesítésben az ebadóról szó sem esik, hiszen — mint arról régebben már írtunk — maga az oltás ingyenes. A baj csak az, hogy az ebek bejelentésének kötelezettségét sem a tanács, sem a tulajdo­nosok nem veszik komolyan, így nem derül fény arra, 'ki­nek maradt oltatlanul a ku­tyája, kié tűnt el rejtélyes okoknál fogva éppen az oltás előtt. Így a kóbor kutyák lát­szólag a semmiből támadnak. — Naponta többen is tele­fonáltak — mondta Kürti At­tila —, követelték, hogy fo­gassuk be a kóbor kutyákat. Hiába érveltünk, hogy a ta­nácsnak nincs hivatásos gyep­mestere, az érdi pedig két éve nem jön át Százhalombattára. Kiválasztás A tanács tehát ott állt gyep­mester nélkül, mit volt mit tenni, vállalkozót kerestek. Nem tolongtak a jelentkezők, pedig szép pénzt ígértek egy- egy állat befogásáért. Végül mégis akadt valaki, akinek némi gyakorlata is van a szak­mában. Nem szándékozunk azt ku­tatni, vajon milyen tulajdon­ságok tesznek alkalmassá va­lakit a gyepmesteri teendők ellátására — talán éppen az emberszeretet, hiszen aki ösz- szegyűjti a veszettség veszé­lyét jelentő állatokat, jó szol­gálatot tesz az embereknek. De, ha nyilvános kivégzést is produkál a város gyerekektől Családi házak panelbe! Az Építésügyi és Városfej­lesztési* Minisztérium, a Fő­városi Tanács és az OTP a magánerős lakásépítés támo­gatásának jegyében elhatá­rozta. hogy mintalakótelepet létesít Budapesten a paneles, tehát a házgyári építésmód­dal kivitelezett családi há­zakból. A Fővárosi Tanács a XI. kerületben, a Beregszászi út és az Eper utca közötti te­rületet jelölte ki a mintala- kótelep építésére, amelyben valamennyi házgyárral ren­delkező ÉVM-vállalat és a Budapesti Lakásépítő Válla­lat is részt vesz saját alko­tásaival. A vidéki vállalatok az elmúlt években már több biztató kezdeményezéssel bi­zonyították, hogy a paneles technológia a családiház-épí- tésben is versenyképes lehet a többi építési eljárással. Kü­lönösen biztatóak ebben a vonatkozásban a tavalyi, a Békés megyei árvíz pusztítá­sait követő újjáépítés során szerzett tapasztalatok, a ne­hány hét alatt felépített pa­neles családi házak. Ízléses környezetalakításra is alkal­masnak bizonyultak. A mintatelepen családi há­zakat, ikerházakat és kétszin­tes’ sorházakat építenek fel; együttesen 13—14 féle típust mutatnak be. Az épületekben 40—50 kisebb-nagyobb lakást alakítanak ki, s a legkisebb­nek az alapterülete 50, a leg­nagyobbé 100 négyzetméter lesz. A mintaházak építői tulaj­donképpen versenyeznek egy­mással a gyors, gazdaságos és esztétikus megoldások bemu­tatásával. Az ország szeme előtt vizsgáznak a legcélsze­rűbb lakásbeosztás megter­vezésével. az anyag- és ener­giatakarékos szerkezetek be­építésével is. Szigetszentmiklósra, Ráckevére Könnyűszerkezetek A kiskunlacházi ÉGSZÖV egy üzemrészének teljes ter­melési értéke a könnyűszer- kezetekből adódik. Évente 60 millió forint értékben állíta­nak elő ilyenfajta betonele­meket, amelyek Pest me­gyén kívül az ország külön­böző pontjain keresett termé­kek. Kép és szöveg: Bozsán Péter Az ÉGSZÖV tevékenysége nem merül ki az alkotóele­mek gyártásával: egész épü­letek kivitelezését is vállal­ják. A kiskunlacházi üzem közreműködésével épül a szi- getszentmiklósi óvoda és Rác­kevén a nyolc tantermes ál­talános iskola. Már nem csodabogarak Millióik minket gazdagítanak Volt idő, amikor nemcsak szűkebb pátriánk, Pest megye üzemeiben és gyáraiban, de az ország más helyein is hajla­mosak voltak arra a dolgozók nyüzsgő parkjában, az már nem nevezhető jó szolgálat­nak. A cél szentesíti az esz­közt — szól a régi mondás, bár ebben az esetben jobb lett volna veszni hagyni a célt. A tanács teljesítette a lakosság egy részének óhaját, de egy­úttal magára haragította a városlakók más részét. Az utóbhialk most telefonálnak felháborodva — s hogy miért a tanácsot zaklatják? Mert a düh végül mindig a megbízó­ra irányul. Azé a felelősség, aki kiadja a munkát, annak — jelen esetben a tanácsnak —, kell ellenőriznie a végre­hajtást, a saját érdekében, ugyanis: akit a tanács meg­bíz valamilyen feladattal, az az ember a tanácsot képviseli, akár megfelelően teszi a dol­gát, akár nem. — Változtatni kell a jelen­legi helyzeten — mondta Kür­ti Attila —, s lesz is megoldás. Érd és Százhalombatta együtt­működési megállapodást kö­tött, közös gyepmesteri telepet létesít a két szomszédos tele­pülés. A macska A tanácsházáról jövet egy különös macska futott át előt­tünk az úton. Mindkét füle tő­ből hiányzott. Mondják, soka megcsonkított állat, némelyik­nek a farkát vágják le, má­soknak a szemét nyomják ki. Gyerekek teszik mindezt. Olyan gyerekek, akik koráb­ban simogattak is. Hol és miért durvultak el? Nem tud­ni. Ám a kegyetlenség nem a semmiből táplálkozik. Szüle­tésénél ott bábáskodik az a botcsinálta sintér is, aki visz- szaélve megbízatásával, inkvi- zítörként viselkedik a park­ban, állatok halál üvöltésével kergetve el a fűről és a gyer­mekszívekből a derűt. Pável Melinda és a vezetők is, hogy az újí­tókat afféle csodabogaraknak tekintsék. Még akkor is, ha szép számmal akadtak ipari üzemek, amelyekben az újí­tókat megbecsülték, a lehető­ségekhez képest ösztönözték is arra, hogy minél több ér­tékes javaslatot tegyenek az asztalra. Ám igaz az is, hogy ezek közül sok a fiókba ke­rült. Otletgazdag gyár Tény, hogy az utóbbi évek­ben egészséges szemléletválto­zás tapasztalható az újítások és újítók megítélésében. En­nek okait nem kell kutatnunk. A jobb minőség, az olcsóbb termék iránti igény természet­szerűen fontos helyre sorolja azokat, akik munkájuk, javas­lataik révén hozzájárulnak a magasabb követelmények ki­elégítéséhez. A Dunakeszi Konzervgyárban sem egyik napról a másikra változott a helyzet, de ma már az ipar­ágban a legötletgazdagabbak közé sorolják. Garamszegi Gáborné újítási előadó tájékoztat arról, hogy tavaly a gyárban csaknem másfél millió forint értékű újítást nyújtottak be. Megle­pő, hogy ez mindössze tizen­egy gazdaságosabb eljárást takar, vagyis nem filléres javaslatokról van szó, hanem többségében százezer forint körüli újításokról. Ilyen pél­dául az az importanyag-meg­takarító eljárás is, amely a zöldségszelő gépet teszi ter­melékenyebbé. Hasonlóan je­lentős az energiamegtakarí­tásban a korábbinál gazdasá­gosabb szivattyú alkalmazása, amely olcsóbbá tette az ipari víz kitermelését. Harminc nap alatt A dunakeszi gyárra is érvé­nyes az, amit a Pestvidéki Gépgyár újítási előadója. Berkes István mondott el. Vagyis, hogy a hasznos javas­latok benyújtásakor elsősor­ban a szocialista brigádok tag­jai jeleskednek. S ami nem azonos: a szigethalmi gyárban sok a kisebb jelentőségű újíy tás is. Tavaly itt száznégyet nyújtottak be, közülük a leg­jelentősebb a Siemens-moto­rok gyártásánál alkalmazott hurokzománcozó volt, amely a szálvezető rendszert módosí­totta. Az új eljárás évente 700 ezer forint értékű megtakarí­tást jelent a gyárnak. Szigethalmon előfordul, hogy egy-egy újítás elbírálása el­tart két hónapig is. Az előadó szerint ennek elsősorban az az oka, hogy vannak üzemrészeik, ahol az új eljárásokat több hé­tig, esetleg hónapig próbálják. A Dunakeszi Konzervgyárban más a helyzet: harminc napon belül minden benyújtott ja­vaslatot értékelnek. Ha az egyhónapos határidőn túlsza­ladnak, akkor az éves értéke­léskor, trösztön belül, ez je­lentős hiányt jelenthet. Érdemes ösztönözni A Magyar Gördülőcsapágy Művek mintegy ezer dolgozót foglalkoztató diósdi gyárában is jelentős az újítómunka. Ta­valy az újítások száma meg­közelítette a százát, s ezek hasznosságának értéke csak­nem hárommillió forint éves megtakarítást hozott. Itt is akadt nagyobb értékű újítási eljárás, mint például a tőkés importból származó eszterga­gépek házi gyártása, vagy a koszorúkorongok gazdaságo­sabb felhasználásának mód­szere. A gyári újítómozgalom ki- szélesítése, a dolgozók ösz­tönzése ugyancsak fontos. A Dunakeszi Konzervgyárban évente két alkalommal anké- tot tartanak, s ilyenkor jutal­makat is kiosztanak- a legjobb újítóknak. Szigethalmon és Diósdon is szerveznek hasonló célú rendezvényeket. Idén sem csökkent az említett gyá­rakban az újítási kedv. Jó né­hány hasznos kezdeményezés, javaslat született már eddig is. Ezek elbírálása a napokban történik. Csitári János 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents