Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

CEGLÉDI KjJcíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, G3. SZÄM 1981. MÁRCIUS 15., VASÁRNAP Abonyban élénk a mozgalmi élet Sokan kapnak cselekvési lehetőséget Az abonyiak közül igen so­kan tagjai valamilyen tö­megszervezetnek, mozgalom­nak. A fiatalok az ifjúsági szervezetekben tevékenyked­nek, a felnőttek a többi kö­zött a szakszervezet, a nép­front, a Vöröskereszt és az MHSZ keretei között talál­nak hasznos és fontos cselek­vési lehetőséget. Mindezek jelentőségét jelzi, ha megem­lítjük, hogy a nagyközségben a szakszervezetek 1900 tagot számlálnak, a honvédelmi szö­vetség klubjainak háromszáz rendszeres látogatója van. a Vöröskereszt által verbuvált önkéntes véradók száma meg­haladja a másfél ezret. Betölti feladatát Miután a lakosság vala­mennyi rétegét és korosztá­lyát átfogják a társadalmi és tömegmozgalmak helybeli szervezetei, különösen lénye­ges. hogy milyen színvonalon töltik be feladatukat. Fontos, hogy megfelelő vezetők szer­vezzék és irányítsák a mun­kát, programjuk legyen tartal­mas és színvonalas, kellő összhangban tartalmazza a központi elgondolásokat és a legfontosabb helybeli teen­dőket Ahhoz, hogy a felsorolt kí­vánalmaiknak megfeleljenek, elengedhetetlen a nagyköz­ségi pártbizottság , irányító, ellenőrző, segítő tevékenysé­ge. Abonyban- az évek során e munkának hatékony és be­vált módszerei honosodtak meg. Erről adtak számot a párt járási végrehajtó bizott­ságának ülésén, amely a tö­megszervezetek és -mozgal­mak pártirányítását vizsgálta a nagyközségben. Ennek kö­szönhetőén fejlődik a tömeg­szervezetek munkája, betöl­tik alapvető feladatukat: szervezik, mozgósítják és ne­velik tagjaikat a párt politi­kájának végrehajtására — ál­lapította meg áz erről szóló jelentés. Mindez a kommunis­ták közreműködésével való­sul meg, akik pártmegbíza­tásként vesznek részt egy-egy szervezet tevékenységében. A nagyközségi pártbizottság ma­ga is tevékenyen közremű­ködik az irányításban és el­lenőrzésben. Időről időre be­számoltat egy-egy tömegszer­vezetet tevékenységéről, s megszabja a további felada­tokat. Az utóbbi időben több he­lyen került sor tisztűjításra. A népfrontban, a Vöröskereszt­ben és a honvédelmi klubok­ban megfelelő személyeket választottak a vezetőség tag­jaivá. Sikerült rátermett fia­talokat, nőket, fizikai dolgo­zókat megnyerni a céloknak. Sokféle együttműködés bonta­kozott ki. A Hazafias Nép­front nagyközségi bizottsága például megállapodás alap­ján tart kapcsolatot a tanács­csal, a KISZ-bizottsággal, a Vöröskereszttel. Együttműködés A nagyközségi KISZ-bi- zottság a párt hathatós irá­nyításával munkálkodik. Az alapszervezetek tevékenyek, a jelenlegi feladat a hatszáz tagot mozgató bizottság erő­sítése. A szakmaközi bizottság jó kapcsolatot alakított ki a szakszervezetekkel. A nép­front kiveszi részét a béke­munkából, a művelődéspoli­tikai célok megoldásából. Az MHSZ klubjaiban élénk az életi A "VörŐskerészi egyre több yéradót tart számon. A Termelőszövetkezeti Sportkör öt szakosztálya magáévá tet­te az Edzett ifjúságért moz­galom céljait, támogatja a tömegsportot. A járási, me­gyei és országos sportverse­nyeken évente ezernél több abonyi vesz részt. A munkás­őrség abonyi egysége több­ször kiérdemelte a kiváló cí­met. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság tagcsoportja a Ságvári Tsz-ben a békehónap keretében színvonalas prog­ramokat valósít meg. A munkahelyi pártalapszer- vezeteknek nagy szerepük van a területükön folyó moz­galmi munka irányításában és ellenőrzésében. Akkor jár­nak el helyesen, ha maguk is feladatokat jelölnek meg, Nagy öröm a kiskert Szakirodalom, mindenkinek Sok munkával jár, de nagy őröm a szépen, okosan gondo­zott kiskert. Napjainkban ezt egyre többen vallják Cegléden Is. Mióta a város hétvégi kis­kert övezetében felüdülést, ki- kapcsolódást és a napi mun­kával ellentétes, ám szintén hasznot hozó foglalatosságot találnak sokan, megnőtt a kertek becsülete. A művelődé­si központban a télen szép számban vettek részt a kert­barát szakcsoport előadásain. Egy-egy előadást a kertészke- dók egymás közt is megvitat­tak. A könyvesboltban kelen­dő most is a kertészkedéssel, gyümölcstermesztéssel, nö­vényvédelemmel kapcsolatos irodalom. Van, aki a könyvtárba in­dul, ismeretet szerezni. Jó he­lyen kopogtat, mivel a könyv­táriak egész polcrendszernyi szakirodalmat kínálnak szá­mukra, gondosan szem elé t.éva, kiválogatva a köteteket. IVagy öröm a kiskert címmel bib­liográfia — irodalomajánlás — is készül, Lugosi Jánosáénak. a könyvtár munkatársának szerkesztésében mindarról, ami a könyvtárban a kertész- kedők rendelkezésére áll. Kü­lön fejezet foglalkozik az ál­talános tudnivalók listájával, más a gyümölcs, alma, szőlő termesztésével, borászattal, zöldségeskerttel. Ismertetik a kiskertben is termeszthető fű­szer- és gyógynövényekkel foglalkozó köteteket, a gomba- termesztés, virágkertészkedés módját, valamint a növény- védelmet, vegyszerek haszná­latát bemutató köteteket. A bibliográfiát félezer pél­dányban sokszorosíttatta a könyvtár, hogy minél több érdeklődő kezébe eljuthasson. Felhívják a figyelmet az ol­vasóteremben megtalálható szakfolyóiratokra és arra is, hogy a pillanatnyilag kölcsön­zött könyvet a következő ér­deklődő előjegyeztetheti. Igénybe lehet venni a könyv­tárközi kölcsönző szolgálatot is, ha valaki olyan kötetet keres, ami csak a ceglédinél nagyobb könyvtárban található. Slágerpódium Koós-koncert Könnyűzenei est, slágerpó­dium lesz a ceglédi Kossuth Művelődési Központ emeleti termében március 26-án, csü­törtökön 18 órai kezdettel. Az est főszereplő énekese Koós János, fellép Dékány Sarolta és Délhúsa Gjon. és rendszeresen beszámoltat­ják a tömegszervezeti vezető­ket a végzett munkáról, épp­úgy, mint a kommunistákat pártmegbízatásuk teljesítésé­ről. Adjanak programot A párt járási végrehajtó bi­zottsága megállapította, hogy a jövőben növelni kell a tö­megszervezetek irányítóinak önállóságát, ugyanakkor jog­gal elvárható, hogy a párt- alapszerpezetek több pontosan meghatározott feladatot, prog­ramot adjanak a tömegszer­vezeteknek és -mozgalmak­nak. Abonyban a pártbizott­ság irányításával szép ered­ményeket mondhatnak ma­gukénak a tömegszervezetek. Megfelelőek a kapcsolatok, hivatásuk magaslatán állnak a vezetők, megfelelő a tagság képzése és az utánpótlás ne­velése, kiválasztása. A továb­biakban a KISZ irányítását kell színvonalasabbá tenni, elsősorban a nagyközségi bi­zottságon keresztül. Az alap­szervezetekben a pártirányí­tásnak a munka fontos részé­vé kell válnia. Az abonyi ta­pasztalatok alkalmasak arra, hogy járásszerte elemezzék és felhasználják, a községek sajátos körülményeihez iga­zítva. T. T. Madaras, virágos, faragott, zengő A lakótelepi otthon melege Varázsa van a kis birodalomnak Sokan panaszkodnak amiatt, hogy kertes házból betonren­getegbe, új lakótelepre költöz­ve nehezen találják fel magu­kat, sokáig keresik helyüket. Hiába a minden alapkénye­lemmel ellátott lakás, a távfű­tés, összkomfort, a nagy ab- lakú szoba, a beépített bútor a konyhában. Aki nem tud ma­gával vinni valamit „régi kis világából” — legyen az a va­lami egy kedvenc bútordarab, régi kép, néhány cserép nö­vény — a legnagyobb kénye­lemben is úgy érzi egy darabig, hogy kisemmizték, megfosz­tották attól, ami az életéhez tartozott. Különösen az idő­sebb emberek érzik így. Pél­dául olyanok, akiket megszo­kott otthonuk elhagyására kész^ tét egy városrendezési terv. Cegléden nem is egy, nem is egy tucat család került ilyen helyzetbe az utóbbi években. Van, akinek almáskertje he­lyén már ötszintes panelház magasodik, másutt dózer egyen geti a földet, készítve a helyet az újnak. Köszönömért, pénzért Tóth Imre is gyakran meg­fordul a Beloiannisz utcában. Városjáró délutáni sétái során arra viszi a lába, nézi, mit mű­velnek a gépóriások, hogy füs­töl az irodaházikóként felál­lított faház kéménye a szem­közti szomszéd telkén. Utca sehol, telekhatár sehol, szom­széd — nos, a szomszéd is más­hová költözött. Azután haza­felé tart, a Károlyi lakótelep- egyik emeletesébe, ahol alul szomszéd, fölül szomszéd, ol­dalt szomszéd, szóval, laknak jó néhányan. Hanem, Tóthék otthona más, mint a többieké. Varázsa van ennek a jtis bi­rodalomnak. Varázsa, egyrészt, mert a halk szavú Mária asz- szony olyanná teszi, másrészt, mert maga Tóth Imre is azon munkálkodik. A kisebbik szo­ba valóságos zengő-bongó, esi­Diáknevek az iskolákban Az otthoni légkör is nyomot hagy Ötödik éve tanítok az ipari szakmunkásképzőben. Már az első évben megfigyeltem, hogy minden osztályban aránylag sok ragadványnév hallható, melyeket a tanulók valóhan használnak is a három év fo­lyamán. Ez adta az ötletet, hogy megvizsgáljam a diákne­veket a többi középiskolában is. A harmadik évfolyamot szemeltem ki mindenhol, mert mindegyik iskolában az azo­nos idő alatt keletkezett ne­veket akartam vizsgálni. Igen érdekes névanyag gyűlt össze, hiszen a diákok vidám,, játé­kos kedve ötletekben kifogy­hatatlan. A legtöbb n-év az alany hi­vatalos nevéből származik. Például Tuskó (Mártuska), Fa­zék (Fazekas), Moha (Muhi), Tobi (Dobi), Knyagina (Princz), Kokec (Kakái), Kumi (Kummer), Berci (Berki), Vöfö (V. Ferenc), Béjoci (B. József), Bedó (B. Edit) stb. Legszelle­mesebbek azok a nevek, ame­lyek az eredeti név szinoni­mái, esetleg játékos „kifacsa­rásai”. Például Köcsög (Faze­kas), Stangli (Zsemlye). Rous- seu (Valter), Zümi (Darázs), Hosszúnevű (Jezemyiczki), Sokadi (Negyedi), Csuhás vagy Füle (Baráth), Röcsöge (Csajá­gi) stb. Sok név utalt valamely testi tulajdonságra. Például göndör hajra (Cuncor, Tobi, Kakaskirály, Pamacs, Gyapjas stb.), termetre (Picur, Pacal, Zsiráf, Pocok, Törpike, Sonkás stb.). Egyszeri esemény is alapja lehetett az elnevezésnek. Pél­dául Tarzan (a tornateremben leesett a szekrényről), Profesz- szor (egyest kapott), Mekk Elek (barkácsolt). Az iskola jellege is hat a szókincsre, s ezt tükrözi a névanyag. Például a mezőgaz­daságiban: Uborka, Dinnye, Ártány stb. A kereskedelmi­ben: Krinolin, Kecsap, Bif- sztek stb. Az ipariban: Szaki, Mester, Főnök, Piktor, Kollé­ga úr stb. A legtöbbször elő­forduló nevek: Pici, Bajnok, Csöves, Csövi, Digó, Nyufi, Tobi, Csita. Kifejezetten gúnyolódó jel­legű nevek is akad tak, ami érthető hisz nem mindig a leg­jobb barátnő a névadó. Azok­ban az iskolatípusokban, ahol szakmai gyakorlat is van, jó­val több név született, aminek az lehet a magyarázata, hogy a közösen végzett, rendszeres fizikai munka közben több le­hetőség van a beszélgetésre, viccelődésre, mint egy-egy szü­netben vagy a rövid ideig tartó őszi munkán. Érdekeltek a családi körben keletkezett ragadványnevek is, és nagyon elszomorított, hogy alig van ilyen. Nem tagadom, a változatos keresztnevek megannyi becézett alakja igen hangzatos, szép név, számom­ra mégis kedvesebbek azok a nevek, amelyek a család életé­nek egy-egy vidám epizódjára, vagy a gyermekkor valamely kedves történetére emlékeztet­nek, s az otthon derűs légkö­rét jelzik. Itt jegyzem meg, hogy nyolc olyannyira pejo­ratív név is volt az otthoni ne­vek között, hogy ki kellett hagynom a dolgozatból. Hát, ezek is az otthoni légkörről árulkod tak... Meglepett, hogy többen nem ismerték fel, hogy az általuk megjelölt ragadványnév saját keresztnevük becézett alakja. A cifra keresztnevek világát éljük, és gyerekeink nincsenek tisztában a becenevekkel. Van néhány túlzott önbizalmú ta­nuló is, akiknél ilyen indoklást olvashattam: „mert én vagyok a legszebb”, „mert mindenki tudja, hogy én vagyok a leg­okosabb az osztályban” stb. Örömmel végeztem ezt a mun­kát, jólesett a gyerekek bizal­ma. Köszönettel tartozom ne­kik, amiért segítettek őszinte­ségükkel, és ezúton mondok köszönetét az intézetek igaz­gatóinak is, mert engedélyez­ték számomra a gyűjtést. Varga Erzsébet a 203-as Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára lingelő, kakukkoló múzeum, I teliaggatva a tál óramatuzsá-1 lemekKel. Hogy mikor került az első a háznoz? — Jó múltkoriban még, az „előzó életemben" — móaázik a gazda, utalva ifjabb korára. — Olyan foglalkozásom volt, megfordultam én sok háznál. Beszédes vagyok, szerettek az emberek és úgy érzem, most is kedvelnek. Szóval, megtet­szettek a régiségek, azok közt is például az órák. De mások is. Tányérok, egyebek. Ha úgy került a dolog, megkértem a ház gazdáját, engedjen már ki­csit rendet teremteni, a pad­lásra, ahová már csak a tyú­kok, meg a galambok járnák. Aztán, így került hozzám, kö- s2önömért, kis pénzért, né­hány kacat. Másnak kacat, ne­kem kincs. Nézze csak, ezeket a szépséges tányérokat — mert, hogy azokat is gyűjtö­getem. Van itt madaras, virá­gos, vásári, meg hollóhózi. Én mindet szeretem. Szegény jó anyám, a maga idejében, an­nak lett volna kedvtelése a szép tányárok gyűjtése, de nem érhette meg. Olyasmire nem futotta. A kepeket, figu­rákat rajtuk el-elnézegetem. Van, amelyik dátumozott, nagy idők emléke. Másra nevet írtak Ember volt, nincs: tányér ma­radt. Fsiet is üt Közben sorra megszólalnak, kondulnak, zenélnek a vendég tiszteletére felhúzott, időre be­állított órák. A házigazda szin­te mindenhez tud valami em­léktörténetet. — Nekem nemcsak muzsi­kálnak, hanem mesélnek is ezek. A száz-százötven évvel ezelőtt készült ingaórák, a fa­faragott borítású kétszáz esz­tendős, a nyolcszögletű, zengő harangszavú, amely egy néhai műszaki boltostól került hoz­zám. Szeretem a festett táblá- jú parasztórákat, a láncosa­kat. amelyek közit ritka is akad: felet is üt, holott általá­ban csak az egész óra ütésére programozták be ezt a fajtát. Ez itt fa számlapos, amaz táj­képes. Emez muzsikál. Valami nótát játszik, forgó kis henge­ren tűket pendít a fémlapocs­ka. így születik a zene. Sokan kérdezték, minek ez nekem. Mindig mondom: minek, mi­nek. Hát azért, hogy legyen’ A szolgáltatóház órásrészle­gében jól ismerik, gyakran be- látoaat, ha nem visz javítani valót, akkor egy kis eszmecse­rére. Érdekli minden óra és érdekli, a beszélgetés maga. Szeret emberek közt lenni. Szögletes forma — Mutatok egy érdekeset még — mondja. — Itt van ez a szögletes forma. Az öreg Po- lacsek Herman órája volt. Az öreg meg a televíziós riporter Vitray Tamás nagyapja. Kár, hogy akkor nem szólaltathat­tam meg, amikor a ceglédi, te­levíziós helyszíni közvetítés­kor, mint érdekességet gyűjtő én is szerepeltem. Csak utólag jutott eszembe, hogy Vitray műsorvezetőnek szerezhettem volna egy kis meglepetést. A másik szobában, Mária asszony birodalmában beszél­getünk. A múló napokról, a tél­időről, mindenről, ami ilyen­kor az ember eszébe jut. A családról. Tóth Imre ekkor oly vigyázva, mint aki újabb kincset mutat, leemel egy kis térítőt valamiről: egy kazettás magnetofonról. — Karácsonytájt jött a ház­hoz. Órákból pénz lett. a pénz­ből meg a magnetofon. Most esténként, s ha csendes a ház, meg máskor is, dalolgatok. Ma gyarnótákat veszek fel, magne- tofonkazettára. A családom­nak, a- gyerekeknek szánom. Nekem már csak a magyarnó­ta a kedvencem, ezeket ha­gyom nekik emlékül. Ha a hangom akarják hallani, hát csak feltesznek egy kazettát a kis magnóra. Különben én a lakótelepen is jól érzem ma­gam. Eszes Katalin Ünnepi megemlékezés Cegléd ifjúsága tegnap dél­után a Szabadság téren tartott ünnepi megemlékezést. A Himnusz elhangzása után Ha­lasi Márton, a KISZ városi bizottságának titkára köszön­tötte a fiatalokat. Berla Fér renc, a párt városi bizottságá­nak titkára méltatta 1848 je­lentőségét, majd a mai ifjúság' társadalmi, politikai feladatai­ról beszélt. A Kossuth-szobor- nál a város párt, tanácsi, tör megszervezeteinek vezetői, a Kossuth és Bem nevét viselő intézmények, gazdasági egy­ségek, úttörőcsapatok és szo­cialista brigádok képviselői helyezték el koszorúikat. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Sötétkamrából színes fotó Technikájuk a legkorszerűbb A fénykép maradandó em­lék. Jóleső érzéssel veszi az ember a kezébe a hajdanán készült képeket. A technika fejlődésével lépést tart a fo­tográfia, és ma már olyan fényképezőgépek is vannak, amelyek 5—10 perc alatt elké­szítik a fotót. Természetesen ilyen gépek megvételére még keveseknek van lehetősége. A Dél-Pest megyei Szolgálta­tó Szövetkezet fényképészeté­ben Marton Gyuláné admi­nisztrátorral, Rajnai Mária és Kisfaludi István fényképésszel beszélgettünk. — Terjed-e a fotózás? — Azt hiszem, még nem eléggé népszerű. Szeretnek az emberek fényképezni, adottak a technikai feltételek is. A köztudatban az amatőrfelvéte­lek kidolgozójaként egyedül az OFOTÉRT él. igy a vasárnapi fényképezők nem jutnak el hozzánk, pedig szívesen látjuk az érdeklődőket, és jótanács- csal szolgálunk, ha kérik — mondja kisfaludi István. — Hívják-e házhoz a fény­képészt? — kérdeztük Rajnai Máriát. — Minden hétre jut valami családi ünnepség. Van, aki gyermeke születése óta min­den évben 2—3 alkalommal otthoni környezetben rendel felvételeket. — Milyen a technikai felké­szültségük? — Országos viszonylatban is az élen vagyunk. A legmoder­nebb gépekkel dolgozunk. Szí­nes fényképezéshez MAMYA­gépet használunk, a világító berendezésünk is korszerű és az előhívást is automata beren­dezéssel végezzük — vette át a szót Kisfaludi István. — Van-e siliere a színes fo­tóknak? • — Megváltozott az emberek igénye. Leginkább ezeket ke­resik. Esztétikailag is sokkal szebbek. A beállítás is meg­változott. Néhány éve divatos volt az álló képéknél, hogy az esküvői csokrot a földre he­lyeztük. ma ez elképzelhetet­len. Műtermi viszonylatban nemcsak a fényképésztől, ha­nem a vendégtől is függ, hogy milyen lesz a kép. — Megoldott-e az utánpót­lás? — Kétéves az iskola, a fel­vételkészítést itt nálunk, a la­boratóriumi munkát a közpon­ti fényképész laboratóriumban oktatjuk — mondotta Marton Gyuláné. — Volt-e már valamilyen külön’eges kérés? — Bizony volt — mondják szinte egyszerre, — Az egyik vendégünk azt kérte, hogy 'ényképezzük le a kezét, amin 'gén hosszúra nőtt a köröm. Sok évig növesztette, és mielőtt megvált tőle, szerette volna megörökíteni. Máskor egy kö- ’énkorú férfi arra kért. hogy 'enge női alsóneműben készít­sünk róla egv fotót. Mint el­mondta. a kép előzménye az volt. hogy fogadást kötött ba­rátaival. Gál György ISSN 0133- 260« (Ceglédi Hírlap) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents