Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

vAÍÍÍ, ap 1981. MÁRCIUS 14., SZOMBAT Jegyzet Az elpattant propagandabuborék A „szappanbuborékot” a _ washingtoni propaganda fújta a nemzetközi légkörbe. Eszerint a salvadori baloldali erők azért érnek el eredmé­nyeket, s a jobboldali junta csapata azért képtelenek úrrá lenni felettük, mert „kommu­nista forrásokból” kapnak fegyvereket. Az amerikai köz­ponti hírszerző ügynökség a Reagan-kormányzat rendelke­zésére is bocsátotta az erről szóló állítólagos bizonyítéko­kat, amelyeket a hivatalos Washington nem is késett azonnal nyilvánosságra hozni. Amikor a tamáskodó nyugat­európai sajtókörök firtatni kezdték, hogy honnan is szár­maznak e „hitelesnek” kikiál­tott dokumentumok, az ame­rikai külügyminisztérium szó­vivője a salvadori juntát je­lölte meg forrásként, s kijelen­tette: értesülése szerint köz­vetlenül a gerilláktól zsákmá­nyolták az okmányokat egy rajtaütés során. Komolyabb nyugat-európai újságok már akkor megkérdő­jelezték az okmányok hiteles voltát. Mint megírták: a sal­vadori jobboldali erők oly tengersok törvénysértést, ke­gyetlenkedést követtek el, hogy terrorcselekményeik egyenlőék a népirtással. Ho­gyan lehetne 'ezek után meg­bízni abban, hogy valóban zsákmányolták és nem ők ma­guk hamisították. az „eredeti okmányokat”, s esetleg a Cl A — amelynek nagy gyakorlata van hasonló akciókban —, be­segített az ügybe? Mint felve­tették: annál is inkább gya­nús az ügy, mivel a junta és a Reagan-kormányzat érdekei egybeesnek abban, hogy ilyen dokumentumokat „találja­nak”. A juntának azért érdeke ez, hogy a „külső beavatko­zással” takarózva leplezze el, hogy mennyire elszigetelődött országában, s egyszerűen kép­telen megszilárdítani helyze­tét saját erejéből. A Reagan- kormányzatnak pedig azért kellettek ezek a dokumentu­mok. hogy megindokolja, miért fokozza katonai segítségét e riépellenes véres juntának, s hogy a nemlétező külső be­avatkozásra való hivatkozás­sal előkészítse a Washington érdekében szükségesnek tar­tott valóságos amerikai inter­venciót. A washingtoni hivatalos propaganda buboréka mind nagyobbra növekedett. Ha az ember Reagan és Haig meg­nyilatkozásait hallgatta, olyan benyomása támadhatott, mint­ha az Egyesült Államok kül­politikájának központi kérdé­se a salvadori ügy lenne. Ami­kor a Fehér Iláz ura sorra fo­gadta NATO szövetségeseinek vezető államférfiait, szinte kö­telező formulává vált a ki­adott közös nyilatkozatok elő­kelő helyén a salvadori hely­zetre való utalás. Csakhamar kitűnt azonban, hogy egy bi­zonyos ponton túl e buborék nem dagasztható tovább. Washingtoni politikai kö­rökben aggodalommal fogad­ták az Egyesült Államok nö­vekvő beavatkozását Salvador belügyeibe, s amikor mind több katonai tanácsadót küld­tek a kis közép-amerikai or­szágba, szenátorok fejezték ki nyugtalanságukat, hogy Washington egy újabb vietna­mihoz hasonló háborúba bo­nyolódik bele. White, a Rea- gan-kormányzat által vissza­hívott salvadori nagykövet pe­dig maró gúnnyal beszélt a kongresszusi meahallgatások során a junta módszereiről, s az állítólagos dokumentumról úgy beszélt, ahogyan a közön­séges hamisítványokról szo­kás. A Reagan-kormányzat inge- _ rültsege mindjobban fo­kozódott, annak arányában, ahogyan a NATO-szövetsége- sek államíérfiaival tárgyalá­sokat folytatott. Thatcher asz- szony az első ezek sorában, még ha visszafogott formában is, de Washingtonban támoga­tását fejezte ki Reagan salva­dori ügyködésével. Hazatérte után azonban a brit képvise­lők támadásainak kereszttüzé­be került, s az angol minisz­terelnök-asszony otthon kény­telen volt bizonyos mértékig visszatáncolni. Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter pe­dig már Washingtonban is hangoztatta kormánya fenn­tartásait az Egyesült Államok fokozódó salvadori szerepvál­lalásával szemben. A legkiábrándítóbb kudarc azonban Kanadában érte Rea­gan elnököt. A Fehér Ház ura annak ellenére, hogy még francia nyelven is elmondotta vendéglátói előtt, hogy a ka­nadai-amerikai határt nem elválasztónak, hanem összekö­tőnek tekinti, mégsem szerez­hette meg nagy északi szom­szédjának támogatását salva­dori politikájához. Trudeau kanadai miniszterelnök nyil­vánosan is kijelentette, hogy a Reagan elnökkel folytatott megbeszélések után sem vál­tozott meg az a véleménye, amely szerint a salvadori, ame­rikai beavatkozás helytelen. Megmondtuk az amerikainak — jelentette ki a kanadai mi­niszterelnök —, hogy a meg­oldás csak politikai lehet és nem katonai, s ebben az érte­lemben elítéljük a fegyver- szállításokat. E diplomáciai kudarc után valóságos kegyelemdöfésként hatott a hivatalos amerikai propagandára, hogy maguk az amerikai televíziós állomások leplezték le, hogy mennyire hamis a kormányzat állítása, amellyel elő akarja készíteni salvadori katonai beavatkozá­sát. Amerikai televíziós né­zők tízmilliói láthatták azokat a filmjelentéseket, amelyeket csütörtökön este a Magyar Te­levízió híradójának nézői is szemlélhettek. Ezek fekete-fe­héren bebizonyították, hogy a szabadságharcosok nem „kommunista forrásból” szer­zik fegyvereiket, hanem a junta csapataitól zsákmányol­ják. Amerikai és belga fegy­vereket láthattak a nézők.. A szappanbuborék ezzel ** végképp elpattant. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője ideges nyilatkozattal állt az újságírók elé. Azzal vá­dolta őket, hogy „ötszörösen felnagyítják” a salvadori ese­ményeket, s olyan „benyomást keltenek, mintha az Egyesült Államok külpolitikája csak Salvadorra korlátozódna. A washingtoni propaganda most így igyekszik leplezni a kormányzat első komoly ku­darcát, s a zavart mutatja, hogy Haig külügyminiszter pénteken megpróbálta ..helyre- igaizítani” szóvivőjének kije­lentéseit. Hiba volna azonban azt gondolni, hogy a buborék elpattanása után Washington már felhagyott volna beavat­kozási terveivel, s azzal, ho°” mindenképpen biztosítsa az ot­tani jobboldali rendszer fenn­maradását. Reagannek viszont mindenesetre látnia kellett, hogy a washingtoni elképzelé­sek és a végrehajtásuk között mily nagy a szakadék, s elő­ször volt kénytelen szembenéz­ni a világpolitikai realitásokkal. Árkus István Összehívják a NATO különleges tanácsát Válasz a szovjet javaslatokra A NATO észak-atlanti ta­nácsa, amely a szervezethez akkreditált nagykövetekből áll, folytatja tanácskozásait Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott javaslatairól és a nyugati állaim- és kormány­főkhöz intézett leveleiről. A NATO brüsszeli főha­diszállásáról származó érte­sülések szerint Genscher bon­ni külügyminiszter washing­toni látogatása idején olyan döntés született, hogy össze­hívják a NATO úgynevezett különleges tanácskozó cso­portját. NATO-körökben továbbra is azt hangoztatják, hogy visz- szautasítják az európai nuk­leáris fegyverek számának a jelenlegi színtan történő be­fagyasztását. Ugyanakkor rá­mutatnak, hogy az európai tagállamok továbbra is a SALT—II szerződésnek az amerikai kongresszus által történő ratifikálása mellett vannak. Willy Brandt, a néimet szo­ciáldemokrata párt elnöke elégedetlen az SZKP kong­resszusán elhangzott leszerelé­si javaslatok nyugati fogad­tatásával. A kormánypárt ve­zetője pénteken este egy majna-frankfurti nagygyűlé­sen kijelentette: szívesebben jet~merikai vette volna, ha „bizonyos kö- j rök építőbb módon reagáltak volna Brez&nyev beszédére, mint ahogy tették”. Az SPD elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Genscher külügymi­niszter washingtoni tárgyalá­sairól kiadott amerikai—nyu­gatnémet közös nyilatkozat a szovjet javaslatokkal kapcso­latban három pozitívumot tar­talmaz. Washington és Bonn igent mondott az európai bi­zalomépítő intézkedések bőví­tésével összefüggő szovjet in­dítványra, amelynek megvaló­sítása — Brandt szavai szerint — kedvező eredménnyel zár­hatná a madridi Európa-kon- ferenciát. A két NATO-ország egyetértett azzal, hogy hama­rosan folytassák a tárgyaláso­kat az eurostratégiai fegyver­zetekről. Végül Washington készségét nyilvánította szov- csúcstalálkozó­Líbiábn készülnek a gépeltérítők A túsztartók teltételei Az. eltérített repülőgépen tartózkodó 102 túsz kiszabadu­lásának időpontja még mindig nem ismeretes. A pakisztáni nagykövet kitérő válaszokat adott a foglyok és a túszok kicserélésének időpontját fir­tató kérdésekre. Közölte, hogy a gépeltérítők 50 ezer dollárt kapnak, s Líbiába készülnek. Pakisztánban közben olyan híreket terjesztenek, hogy az 55 politikai fogoly közül töb­ben „nem akarnak Damasz­kuszba utazni”. Másrészt a pakisztáni hatóságok állítólag „nem találnak” hat foglyot. A pakisztáni repülőgép el­térítését magára vállaló Al- Zulfikar nevű szervezet a pa­kisztáni nép széles rétegeit tömöríti, s már két éve harc­ban áll Ziaul Hak rendszeré­vel — közölték Londonban élő pakisztáni ellenzéki forrá­sok. A csoport állításuk szerint Londonban alakult meg, rö­viddel azután, hogy Pakisz­tánban 1979. áprilisában kivé­gezték Zulfikar Ali Bhutto volt miniszterelnököt, s a föld alá kényszerítették az ellenzé­ki néppártot, A gépeltérítők felkérték Lí­biát, hogy fogadja be a pa­kisztáni börtönökből kiszaba- ditottakat és családtagjaikat, valamint adjon menedékjogot a három géprablónak is. A gépeltérítők közölték, hogy a fogolycseréről írásbeli megál­lapodást akarnak s annak egy-egy példányát elküldik a szíriai kormánynak, az ENSZ­nek és más nemzetközi szer­vezeteknek. Pakisztáni diplo­máciai forrás szerint Líbia véglegesen beleegyezett abba, hogy területén fogadja a sza­badlábra kerülő pakisztáni po­litikai foglyokat. Időközben a pakisztáni légi­erő egyik gépe 50 pakisztáni politikai fogollyal a fedélze­tén Karachiba repüli, ahol to­vábbi öt személy csatlakozik hozzájuk. NDK Kongresszus előtt A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága pénteken, a párt április 11-én kezdődő X. kongresszusa tisz­teletére, kimagasló teljesít­ményeikért kongresszusi dísz­zászlókkal tüntette ki az NDK több mint 250 ipari üze­mét, építőipari, közlekedési és kereskedelmi vállalatát, távközlési intézményét, me­zőgazdasági üzemét, egy sor politikai, tudományos, kultu­rális, oktatási és egészségügyi intézményét, valamint a fegy­veres erők és testületek több alakulatát, illetve szervét. Lengyelország Nő az árucsere szerepe Az. év első két hónapjában tovább mélyültek Lengyelor­szágban a lakosság ellátásá­ban tapasztalható nehézségek — jelentette pénteken a PAP lengyel hírügynökség. Növek­szik a szakadék az árukészle­tek és a lakossági pénzjöve­delmek között. Januárban és februárban 222 milliárd zloty értékben került áru az üzle­tekbe. Ez 3,6 milliárddal több, mint az elmúlt év azonos idő­szakéiban, de még így is messze elmarad a tervezett szinttől. A Glos Pracy című lengyel szakszervezeti Lap pénteki cik­ke megállapítja: az ország belső piacának ellátása jelen­tős mértékben a külfölddel, elsősorban a KGST-tagálíla- mokkal folytatott árucserétől, a behozatal méretétől, szerke­zetétől fog függni. Árvíz Hollandiában Árvíz HoUandiában. A hirtelen olvadás és az esőzés következtében kiléptek medrükből a holland csatornák. Képünkön: coevorden utcája, a Stieltjes-csatorna partján sérlet hírének hallatán azt mondta, hogy ' ek a spanyolok belügye. A Diario 16 című madridi lap nyugtalanító, illetve még mindig homályos tények­re hívja fel a figyelmet. Van­nak olyan rémhírek, hogy „történhet valami”, ha a ta­vaszi hadgyakorlatokról jelen­tős csapategységek térnek vissza június táján a főváros­ba. A lap arról is hírt ad, hogy „véletlenül” éppen a puccsot megelőző hét végén rendeltek el riadókészültséget a Madrid melletti torrejoni amerikai légi támaszponton. Az Egyesült Államok mad­ridi nagykövetsége pénteken kénytelen volt válaszolni a Washingtont ért madridi bírá­latokra, amelyek szerint az amerikai kormányzat a feb­ruári puccskísérlet idején csak lanyha és késlekedőnek tűnő támogatásiban részesítette a spanyol demokráciát. A nagy- követség szóvivője szerint „durva és rosszindulatú” aiz az állítás, hogy a Reagan-kor­mányzat a válságos órákban nem támogatta egyértelműen a jelenlegi spanyol rendszert. Lengyelország az idén is több szocialista országgal írt már alá árucsere-megállapo­dást. Ezekben a partnerek fi­gyelembe vették a lengyel piac legégetőbb szükségleteit — hangsúlyozza a lap. A Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK, Bulgária és Magyaror­szág mindenekelőtt a lengyel hiánycikklistán szereplő ipar­cikkek exportját növelte, emellett sok olyan árut szál­lít, amelyek a mezőgazdasági termeléshez szükségesek és fokozták az élelmiszerexportot is. ★ Minden lengyelnek a haza javát, szabadságát és szuvere­nitását kell szolgálnia, és arra keli törekednie, hogy békében fejlődjenek tovább a múlt év nyarán elért eredmények. Ezt hangsúlyozza a többi között a lengyel püspöki kar kétnapos, varsói üléséről kiadott köz­lemény. A püspöki kar közle­ménye a fegyelem megőrzésé­re szólít fel, s megállapítja: elsietett döntések csak káros társadalmi feszültségeket okozhatnak, és gátolják az or­szág életének stabilizálását. A közlemény végiül megelé­gedéssel állapítja meg, hogy bizonyos haladás mutatkozik a kormány és a püspöki kar vegyes bizottságának munká­jában. Ellentétek a brit kormányban A brit konzervatív kor­mányban csendes palotaforra­dalom tört ki a deflációs költ­ségvetés, a kormány egész gazdasági irányvonala ellen. Hat tekintélyes miniszter — köztük Lord Carrington kül­ügyminiszter és helyettese. Sir lan Gilmour lordpecsétőr, Francis Pym, az alsóház ve­zére, James Prior foglalkozta­tási miniszter —, közölte Margaret Thatcher miniszter- elnökkel, hogy ilyen költség- vetést nem támogatnak. Az utóbbi évtizedekben nem volt rá példa, hogy konzerva­tív kormányban ekkora ellen­tétek halmozódtak volna fel és törtek a felszínre, amikora kormány még két éve sincs hi­vatalba. CSAK RÖVIDEN... GYŐZELMÉNEK második évfordulóját ünnepli a grena- dai forradalom, amely két év­vel ezelőtt, 1979. március 13- án Maurice Bishop jelenlegi miniszterelnök vezetésével megdöntötte Eric Gairy dik­tátor uralmát. CISZJORDÁNIA sztrájkoló pedagógusai úgy döntöttek, hogy a kétszázötvenezer isko­lás és egyetemista érdekében hétfőn újra megkezdik az ok­tató munkát, annak ellenére, hogy az izraeli katonai kor­mányzat továbbra sem haj­landó tárgyalni jogos fizetés- emelési igényeikről. A BRIT köztisztviselők a londoni és a skóciai repülő­tereken folytatják bérkövetelő forgósztrájkjaikat, miután át­menetileg leállították az an­gol—ír teher- és személyfor­galmat ■ «•**.** • ^vj’ **£&*-«*. Ar dl. eegtédhS szentenar**, „„«halmi esií i mmmmm Spanyolország NATO-tagsá- gának vitáját két-három év­vel el kell halasztani, mert politikai szempontból meg­gondolatlan dolog lenne most erről beszélni Asz európai in­tegráció szerintem jelenleg sokkal fontosabb — jelentette ki pénteken Felipe González, a Spanyol Szocialista Munkás­párt főtitkára, négynapos lon­doni látogatásáról hazatérve. A szocialista politikus nyi­latkozatában kifejezésre jut­tatta pártja aggodalmát amiatt, ahogyan az Egyesült Államok reagált a spanyol események­re. Felipe González angliai tartózkodása idején nyíltan meg is mondta, hogy az ag­godalom forrása Alexander Haig amerikai külügyminisz­ter kijelentése. Halg ugyanis február 23-án este, a puccskí­Nyugtalanság Spanyolországban Tisztázatlan körülmények

Next

/
Thumbnails
Contents