Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-11 / 59. szám
Betérnek fiatalok, idősek Régen mozi, olvasókör volt Az ember egyik legjobb barátja a könyv. Széles körű ismereteket ad, általa szinte a világ minden tája a közeliinkbe kerül. Igen sokan — ám még nem mindig elegen — vásárolnak rendszeresen könyveket. A legtöbb háznál a legszükségesebb bútordarabok egyike a könyvespolc. Cegléden, az Újvároson több mint tizenöt éve, hogy fiókkönyvtár nyílt. Valamikor mozi, olvasókör volt a helyiségben. öt esztendeje, hogy Boros Lajostné vezeti a kis könyvtárt. Egyszemélyiben ő a mindenes: ha kell, fűt, takarít, foglalkozik a betérőkkel és természetesen a könyvtárosi teendőkkel. Ez az ő birodalma. Szeretettel szól róla. A polcokon 8 ezer kötet sorakozik és' igazán nincsen idejük porosodni, mert a 300 kölcsönző- jeggyel rendelkező olvasó állandóan forgatja, csereberéli ezeket. Természetesen a hazavitt kötetek legtöbbjét a család más tagjai is a kezükbe veszik. Színes televízió — Jár hozzánk idős és fiatal egyaránt Van nyolcvan- éves könyvibarátunk és olyan is, aki nem is olyan rég tanulta a betűvetést — mondja Borosáé. — S a felnőttek legtöbbjét a kalandregény,1 útikönyv, néhány romantikus olvasmány, emellett a növény- termesztési és állattenyésztési szakirodalom foglalkoztatja. A gyerekek a mesét és az iskolai tananyaggal kapcsolatos olvasnivalót keresik. Ez a fiók- könyvtár hetenként csak egyszer található nyitva, de akkor azután van forgalom! Van, aki csak azért tér be, hogy újságokat, folyóiratokat lapozzon, mások az olvasni valót viszik, s hozzák a kiolvasott köteteket. Mint a könyvtáros elmondta. időnként egy-egy rendezvénnyel tarkítják az újvárosi kis könyvtár életét. Tartanak hangulatos, színes foglalkozásokat a gyerekek számára, vendég művészeket hívnak találkozóra, van irodalmi délután, zenés esemény. A"köZeíf iskola tanulói itt járnak havonta többször. Volt szavalóverseny, fenyőünnep. Most a gyermeknapra készülnek nagynagy szeretettel. Karácsonytájt nagy öröm érte a könyvtárt: színes televíziót kaptak. Hamarosan a szerelés is megtörténik és az Újváros valóban színes színfolttal lesz gazdagabb. Szólhat a zene — A központi, vagyis a járási-városi könyvtárral a kapcsolat igen jó — mondja Borosáé. — Mindenben segítenek, Ha valamire szükség van, megkapják olvasóink a központi könyvtártól. Rendszerint én hozom el ezeket. Tavaszra egy kis munkával járó változás várható. Az ÉVIG Vosztok szocialista brigádja új könyvespolcokat készít számukra. Belső átalakítás is lesz, hogy jobban férjünk, mert másképp nem tudjuk bővíteni a helyiséget. Kicseréljük a könyvállományt is. Ezeket igen sokat forgatták «nár. Van, aki szinte kiolvasta az egész könyvtárt. Havonta száz új kötetet kapunk, ám néha ez alig elég. A tavaszi rendezkedés után lesznek hanglemezeink, s hozzá lemezjátszó is a betérők rendelkezésére áll. Jegykiadó-automata Svéd jegykiadó automatákat szerelnek fel a Volán 20-as Vállalat helyközi járatú autóbuszain. Az automata gyorsítja a jegykiadást és ezzel pontosabbá teszi a járatok menetidejét. Albertirsai világjárók Utazók Hja alakul Az albertirsai Móra Ferenc Művelődési Házban már a nyarat készítik elő. Az idén két külföldi utat szerveztek: az egyiket a Német Demokratikus Köztársaságba, a másikat Csehszlovákiába és Lengyelországba. Az utakra már minden helyet lefoglaltak' a falubeliek. Tervezik, hogy a társasutazások törzsközönségéből megalakítják az utazók klubját, amely iránt már most nagy az érdeklődés. Fotókiállítás A gyerekek világa Rév Miklós fotóművész munkáiból nyílt kiállítás a Ceglédi Helyőrségi Művelődési Központban, A gyerekek világa címmel. A képeket március 14-ig láthatja az éredeklődő közönség a naigyteremben. G. Gy. Mintát vesznek a tejből A Ceglédtej nyársapáti begyűjtőhelyén a téli időszakban naponta 1200—1300 liter tejet vesznek át a háztáji gazdaságoktól. A képen: Sági Józsefné mintát vesz a beérkezett tejből Apáti-Tóth Sándor felvétele Csupán legenda A dézsmapince igaz története Lyukbaguritócskát játszottak a suttyók KORUNK KEDVEZ a múlt emlékeinek. Műemlék épületek, kovácsoltvas kapuk, rácsok, szobrok, temetői kopjafák. szúrágita vén bútorok csorbaságait kijavítjuk és bemutatjuk eredeti helyükön, a szabadtéri vagy zárt múzeumokban. Múzeumbarátaink lelkes felderítői a rejtőző régiségeknek. A szülővárost rajongásig szerető, dédelgető egyes lokálpatrióták azonban időnként megtévesztő legendákat is terjesztenek, mint mostanában. „Cegléden két hónapja gyalultak el a föld színéről egy háromhajós, keresztboltozatos pincét, amit a klarissza apácák az 1500-as évek előtt építettek. Valószínű, hogy Dózsa György is ennek a pincének borát itta. Városi történészek szakvéleménye alapján pusztították el ezt a történelmi emléket." Ezek szerint ez a pince középkori eredetű lett volna, és értékét eddig nem ismerte senki. Sem Hübner Emil, sem Oppel Jenő, Sárkány József, sem a még élő múzeumi szakemberek és helytörténeti kutatók. Valamennyi ismerte! De úgy, mint az 1820-ban emelt közalapítványi uradalom granáriumának pincéjét. Építésének története a múlt század első negyedére vezet, 1813-ban csináltatott a városi tanács Mocsy Károly hites mérnökkel egy városrendezési tervet a sok zsákutca megszüntetésére, a büdösödé juh- trágyás esztrengák, testi épséget veszélyeztető szárazmalmok, tűzveszélyes akiok, lármás játszóterek, bűzlő tímárudvarok és a lovas katonák istállóinak kijjebb telepítésére. Addig a mezőváros hét sugaras országút centrumában rendetlenül volt beépítve, örökös katonaszállításokkal és áliaitvonulásokkal zaklatva, .nyerítések, bégetések és mar- habőgések zajával kavarva, égigszálló porfelhőkbe burkolva. A terveket az erélyes Kamasz János bíró végre is hajtotta. Az utcákat kiegyenesítette, az akadékba eső házakat lebontotta, az addig egyholdas portákat leszűkítette huszonnégyszer tizenkét ölesekre, hogy mindenki elférjen. A lakóvárost négyszögbe kerítette a Törteit (ma Széchenyi), az Alszegi, a Déli és a Felszegi utakkal. Ezekre az utakra telepítette ki. a sok szárazmalmot, és ékelte be a Rátióval 1777-ben elrendelt két játszóteret, az alszegit az Arany utca és a Mátyás király utca végére, a felszegit a mai Kárteszi malom helyére. Nagyon idős, azóta elhalt adatközlőim még emlékeztek a fiúk itteni játékára, a csőszre és a várbadugócskára. A suttyók kutyásbábát, kő- lábait, tüttülűt és lyukba- gurítócskát játszottak, a legények, köztük fiatal házasok vasárnap délután csülköztek és métáztak. A katonalovak istállóit három határút külső felére építette. Közülük egy még áll a Déli úton, mint tanítói szolgálati lakás. A KÖRÚTON TÚLRA kerültek ki a fertályos gazdák árokkal védett és líciumga- radjával kerített akoljai. Ezek szénát, szalmát tároló helyek voltak, litt tartották a juhászok kéziről Szent Mihály napján visszatért juhaikat a tavaszi kiverésig. Istállóikban teleltették Szent György napig a szarvasmarhákat és a lovakat. Földet nem bíró embernek nem adott akolhelyet az uradalom. A városrendezés tizedenként csoportosította az aktokat. Az első tizedbelieké a mad Malomtószél, Világ, Nyárfa, Könyök és Kozma Sándor út közén, illetve a Károlyi lakótelep helyén volt. A második, a Köztársaság, Dugonics Titusz, Juhász Gyula, Széchenyi úit, a Bedeszél és a Vágóhíd- szél közén. A harmadik a Kaszámyaszél, Béke tér. Alszegi út, Széímalomzug, Folyó utca, Lövöldeszél és a Rózsa Ferenc utcák között Egy bokorban volt a negyedik és az ötödik, a Csíkosszél, a Pesti, Bajcsy-Zsilinsz- ky, Déli, Mizsei út, Sáska utca és az Aranymeggyesszél által bezárt térségen. Ekkor mérték ki a jellegzetes Selyemréti kiskertvárost a Mizsei, Déli út, a Várkonyi István és a Csutak Kálmán utca között. Az itteni parcellákat tanyával, akollal nem rendelkező kézművesek és honoráciorok árendálták zöldségtermesztésre. A hajdani veteményeskertek emlékét a Kertész utca neve őrzi. Itt is, mint az akiokon, ma már lakóházak állnak. Ám térjünk vissza a háromemeletes magtárra és pincéjére. A legenda szerint „A földesasszonyok jobbágyai ide hordták a dézsmagabonát és a dézsmabort 1500-tól 1880A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1981. MÁRCIUS 11., SZERDA Forintok betétkönyvben Kölcsönpénzen vesznek kisgépet Újabb megbízatásokat vállalnak A ceglédberceli takarékszövetkezet igazgatósága a napokban tartotta mérlegbeszámoló küldöttgyűlését. Harmat Józsefné, a szövetkezet vezetője ismertette az elmúlt évben lezárult V. ötéves tervidőszak eseményeit, a múlt év mérlegét, és az idei főbb feladatokat. A fogyasztási szövetkezetek országos tanácsa úgy értékelte ezt az időszakot, hogy az V. Ötéves terv évei alatt a takarékszövetkezetek a vártnál nehezebb feltételek mellett is számottevően fejlődtek. Rugalmasan igazodtak gazdasági környezetük változásaihoz, eredményesen segítették a gazdaságpolitikai és az életszínvonal-politikai célok megvalósítását. A ceglédberceli takarékszövetkezet teljesítette hálózatfejlesztési tervét ebben az időszakban. Albertirsán felépítette a harmadik — saját és egyben legkorszerűbb — irodaházát. Gazdaságilag is sokat erősödött az elmúlt 5 év alatt. Az V. ötéves terv első évét 24 millió forint betétállománnyal és 8,3 millió forint kölcsönál- lománnyal nyitották, akkori taglétszámuk 5 és fél ezer volt. A tervidőszakot már 56 millió forintos betétállománnyal és 11.4 milliós kölcsönállomány- riyal zárták. Taglétszámuk 655 fővel gyarapodott. Legfontosabb feladatnak továbbra is az életszínvonalpolitikai célok megvalósítását ig.” Jól tudjuk azonban, hogy a ceglédiek az 1400-as évektől háromszáz éven át folyamatosain pénzen váltották meg a dézsmát, itt dézsma- szedőhely nem volt, a török időkben sem. Oklevelek igazolják, hogy az Óbudáról Pozsonyba fölmenekült klarisz- szákinak botokba fúrva, rejtett utakon járó gyalogos küldöncök vitték az évi 400 forint dézsmaváltságot. A török háborúk után a bor, gabona, bárány, méz és egyéb kuliná- riák megváltására 600 forintot, továbbá 1749-ig 800 forintot. Ebben az évben bocsátotta ki Mária Terézia az Urbáriumot, a dézismát is szabályozó rendeletét. Ettől kezdve szolgáltattak csak a ceglédi jobbágyok természetben földesúri járandóságokat, és mert Cegléden nem volt magtár, sem dézsmapince, a Budára visszaköltözött apácák taksonyi granáriumába és pincéjébe szállították föl a gabonát és a bort. A robotban végzett hosszúfuvar, a longa vectura négyökrös szekérrel történt, ökröt, szekeret elvont az itthoni munkától, mert egy hét is beletelt, amíg a Dunától megfordultak a lassú utakon. A NÉP PANASZÁRA, az időközben feloszlatott klarisz- sza rend jogutóda, a közalapítványi uradalom a Cserő- ben dézsmapincét, a Cifrakertben gabo nadé zsmaszed ő helyet létesített, oda hordattá ki aratás után a kilencedet, ott is csépelték el a rozsot, búzát és kétszerest, és hozták be az új városszerkezetnek megfelelő határúira épített magtárba 1848-ig, huszonnyolc évig szolgálván dézsmatárul. A Széchenyi úti granáriumot 1895-ben megvásárolta a város, fölépítményét elbontotta, tégláiból megépítette a Vigadót, de épségben hagyta a napjainkig létezett boltíves dézsmapincét. Hídvégi Lajos tartják. A lakosság igényeinek | kielégítéséért bővíteni kell a J takarékszövetkezeti kiegészítő tevékenységek körét. Különösen a biztosítási tevékenység növelésében és — az áfész-ekkel való együttműködés fejlesztése alapján — a felvásárlási kifizetések megbízásos lebonyolításában vannak még kiaknázatlan lehetőségek. Igen élénk volt a kölcsönzés az elmúlt évben, hiszen 1547 tagúknak több mint 13 millió forint kölcsönt adtak. Betétnövekedési tervüket túlteljesítették, a növekedés 190,7 százalékos volt! Ez a magas szám négy község — Ceglédbercel, Albertir- sa, Dánszentmiklós, Csemő — lakóinak dolgos, takarékos életét mutatja a számok tükrében. A betétállományhoz viszonyított kölcsönállomány- felhasználás Albertirsán a legmagasabb. Sürgető feladatnak tekintik ezután is a tagszervezést, mivel szervezettségük még alatta marad a megyei átlagnak. Tavaly a legtöbb gondot a két klasszikus üzletágra, a takarékbetét gyűjtésre, és a kölcsönfolyósításra fordították. Űj szolgáltatásként belépett a 3, A Budapest című folyóirat idei, első számában Az államigazgatás diplomatája címmel riport jelent meg dr. Békési Lászlóról, a Fővárosi Tanács elnökhelyetteséről, aki a ceglédi Kossuth Gimnázium diákja volt. ★ A Lakáskultúra 1981/1 számában a ceglédi Stylus Szövetkezetben készülő kolonial bútorokról esett szó, amelyek egyik értékesítője, rendelője a Bizományi Áruház Vállalat. ★ A Magyar Hírek január 24-i száma arról adott hírt, hogy Cegléden 100. születésnapja alkalmából köszöntötték a tsz- nyugdíjasok találkozóján Ker- nács Juli nénit. ★ A Magyar Mezőgazdaság január 28-i száma Búzatermelés minőségi színvonalon címmel a ceglédi Lenin Tsz-szed foglalkozott. ★ A Szabad Föld február 8-i Kecskeméten rendezték meg I a szakmunkástanulók II. orszá- | gos kötöttfogású birkózó egyéni és csapatbajnokságát. A ceglédi 203-as Ipari Szakmunkásképző Intézet 10 versenyzővel, teljes csapattal képviseltette magát e rangos viadalon, amelyen az ország 27 tanintézetének tanulói jelentek meg. A versenyen izgalmas, színvonalas küzdelmeket láthatott a közönség. A ceglédi versenyzők várakozáson felül, nagyszerűen helytálltak. Eredmények. 45 kg-ban: 3. Szikra Tamás, 53 kg-ban: 2. Szikra János, 62 kg-ban: 2. Ta- masoczki Pál, 72 kg-ban: bajnok Tóth László, valameny- nyien az intézet diákjai. Az érmes helyezéseken kívül F. Deák István 57 kg-ban 5. és Angyal Sándor 45 kg-ban 6. helyezést ért el. Az összesített csapatversenyben a ceglédi illetve 5 évre leköthető takaréklevél betételhelyezési forma. Az OTP megbízásából az ifjúsági takarékbetét kezelést is elfogadta a ceglédberceli takarékszövetkezet. Bővültek a kölcsönfolyósítási formák is. Építési, személyi, mezőgazdasági, szolgáltatási és áruvásárlási kölcsön mellett megjelent a mezőgazdasági kisgépvásárlásra fordítható, pénzkímélő, 50 ezer forintos kölcsön. » Idei tervükről szólva Harmat Józsefné elmondta, hogy a betétállomány gyarapítása a tervük, és a kölcsönkeretet is növelni akarják. A takarék- szövetkezet több intézménnyel áll szerződésben, ezek közül igen fontosnak tartják az OTP, az Állami Biztosító, az Állatforgalmi Vállalat, a tejbegyűjtő és a MERKUR Vállalat megbízásait. Mint az elnöknő hangsúlyozta, a szövetkezetpolitikai munkának kiemelt jelentőséget ad a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa, melyet az országos tanács ez év novemberére tűzött ki. Ezért ez a tanácskozás egyben kongresszusi előkészítő ülés is volt. S. E. számában a ceglédi városi tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztályának vezetőjével és mun Ica társával készült riportot olvashatunk. ★ A Népszava február 18-án fényképet közölt a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz kertészetéről, arról az üvegházról, ahol hosszú évek óta a szép szegfűk teremnek. Ebben az évben szeretnének negyed- millió szálat exportálni, jó bevétel reményében. M. E. Előadás a házasságról Ma este 19 órai kezdettel a ceglédi Dózsa György ifjúsági klubban ismeretterjesztő előadás hangzik el, a házasság előtti szexuális életről, problémáiról. 203-as Ipari Szakmunkásképző Intézet a kecskeméti intézet mögött a második lett. A csapatot Soltész János és Fábián Pál, a Ceglédi VSE edzői készítették fel. A csapat vezetője Nagy Gábor, a 203-as intézet testnevelő tanára. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez- úton mondunk köszönetét a rokonoknak, lakótársaknak, jó szomszédoknak, ismerőseinknek és barátainknak, akik felejthetetlen jó édesanyánk, nagymamánk, testvérünk HAMZA JANOSNÉ született Marton Judit temetésén megjelentek, fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. KÜLÖN KÖSZÖNETÉT MONDUNK kezelőorvosainak, ápolóinak, a Városgazdálkodási Vállalat, a Ceglédi Blokk-mesteri Szakasz, az ÉVIG mco és a Volán 1/11. sz. Vállalat dolgozóinak. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Cegléd a hazai lapokban Erős fiúk a szőnyegen
