Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-11 / 59. szám
L_LOI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1981. MÁRCIUS 11., SZERDA Munkahelyi tanácskozás, küldött- és közgyűlés: e fórumokon a gödöllői Építőipari Szövetkezet tagsága több oldalról megvilágítva kapott tájékoztatást az elmúlt ötéves tervben elért eredményekről és az új elképzelésekről. Ezek közül a legfontosabb, hogy miért és mennyiben változott az üzem koncepciója. Karbantartás, felújítás A tavaly befejeződött középtávú terv időszakában ennek a szövetkezetnek is kiemelt feladata volt a lakásépítés. Túl is méretezték a programot, amihez kevésnek bizonyult az erejük. A tervezett 312 lakás helyett kevesebb, mint a felét, 150-et sikerült tető alá hozniuk, önkritikusan azt Is megállapították, ezek sem a legjobb minőségben készültek el. Időközben sok minden lejátszódott a magyar gazdasági életben, ami nem maradt hatás nélkül a gödöllőiekre sem. A legfontosabb a beruházási tevékenység lelassulása, valamint az 1978-as építőipari határozatban megfogalmazott igény a meglevő létesítmények állagának megóvására, a karbantartás és felújítás előtérbe állítása. Ennek szellemében dolgozták ki stratégiájukat a gödöllőiek is. Nem hagyhatták figyelmen kívül a sürgető városi igényeket sem, éppen ezért, noha nem jövedelmező, továbbra is építenek új otthonokat. Tanulva a korábbi tapasztalatokon, erre a tervciklusra 150-et irányoztak elő, évi 30—30-at. Akárcsak másutt, a gödöllői Építőipari Szövetkezetben is csak a fő pontokat jelölték ki a következő öt évre, hogy rugalmasan alkalmazkodhassanak a változásokhoz, a beruházási tevékenység esetleges módosulásaihoz. A bevezetőben említett fórumokon ezért a jövőről szólva a legtöbbet az idei esztendőről beszéltek, illetve a továbblépéshez nélkülözhetetlen feltételek megteremtéséről, bizonyos szervezeti átalakításokról és arról, hogyan állhatják a sarat a fokozatosan keményebbé váló versenyben. Ár és haszon Terítékre kerülték a sokat emlegetett minőségi munka körüli gondok. Tavaly a tervezettnél hétszázezerrel lett kevesebb a nyereség. Ugyanakkor a garanciális javításokra több mint háromszázezer forintot költöttek. Igaz, nem csupán az ő hibájukból merültek fel bajok az átadás után. Nem ők tehetnék róla, ha a fa vetemedik vagy a blokk zsugorodik. Arról azonban már igen, hogy a szerelvények jól illeszkedjenek egymáshoz, hogy a műanyag padló alatt sima legyen a beton, hogy az ajtó, ablak derékszögben álljon. Senki se higgye, hogy csak a közvetlen termelők hibáiról esett szó. Hogy bizonyos kiutlévőség nem érkezett be, hogy nem érvényesült kellőiképpen az úgynevezett ármunka, az nem a kőműves, az ács vagy a betonszerelő számlájára írandó. Minden területen, mindenkinek vannak tehát tennivalói, hogy a közös kasszáiba tisztességes úton a lehető legnagyobb összegek jussanak. Sokát tehetnek azok, akik a munkát elvállalják, akik a terveket véleményezik. S nem kevésbé azok, akik a szerződéseket megkötik. Késő bánat, ha például a szerződés megkötése után derül ki, nem képesek azt a bizonyos munkát elvégezni, illetve gazdaságosan megcsinálni. Nyereség és bér Ma már a meglevő munka- kapcsolatok megtartásáért is meg kell izzadni. Az építőipari szövetkezet jó ideje dolgozik a járás és a város néhány üzemében, intézményében, de ha nem igyekeznek évről évre jobban, megbízhatóan ellátni a munkát, teljesíteni a szerződésben rögzítetteket, a régi együttműködésre való tekintettel nem fogják őket megtartani. Akadnak más vállalkozók. Van konkurrencia. Több éves szünet után az idén augusztusiban folytatódik az Aszód feletti dombtetőn a neolitikus, vagyis az újkőkori település és temető feltárása Délről északra Huszonhárom évvel ezelőtt mélyszántást végeztek ezen a területen, aminek következtében igen sok emiberi és állatcsont, cserépedények töredékei, csont- és kőeszközök kerültek a felszínre. E sorok írója egyik terepbejárása alkalmával talált rá a leletre. Ezt követően az akkori Aszódi Járási Tanács anyagi támogatásával a Petőfi Múzeum kétszer, 1960- ban és 1961-iben végzett feltárást a helyszínen, dr. K.alicz Nándor régész vezetésével. A rövid ideig, mindössze 1—1 hétig tartó ásatások meglepően gazdag eredménnyel zárultak. Több hulladékgödör, sír került a felszínre, igen gazdag emlékanyagigal. Már a kezdet kezdetén kiderült, hogy igen fontos régészeti felfedezés az aszódi Papi földeken talált település és temető. Az úgynevezett lengyeli kultúra népe, amely itt megtelepedett, a Kárpát-medence egyik legnagyobb kőkori települését hozta létre az Aszód fölötti dombtetőn. Itt keresztezte egymást a délről észak felé, a meleg tengerek partjáról kiinduló és az ékszerként használt kagylónyersanyagot szállító kagyló- út, valamint keletről, a Tokaj- hegy vidékéről kiinduló, és a nélkülözhetetlen szerszámanyagot szállító obszidiánút. Az itt áthaladó utak révén tehát a település kapcsolatban állt a Kárpát-medencében akkor található más kultúrákkal is, ám ilyen nagy kiterjedésű és népes településről, mint az aszódi, nem tud a régészeti szakirodalom. Az Aszód feletti dombtetőn a mintegy 5000— 5500 évvel ezelőtt virágzó kőkori „metropolisnak” egy időben 600—800 lakója volt. A számítások szerint a felszín alatt jelenleg is körülbelül 10 ezer sír helyezkedik el. Vagyoni rétegződés Az első feltárások eredményei arra biztatták a szakembereket, hogy további kutatást folytassanak a területen. Az MTA Régészeti Kutató Intézete négyszer szervezett hosz- szabb ideig tartó ásatást, amelynek folyamán több mint 200 sírt, számos hulladékgödröt, égető kemencét, házmaradványt tártak fel. Hatalmas mennyiségű leletanyag került a felszínre. Mindezek alapján, a kutatók megállapíthatták, hogy az egykori népcsoport az ősközösségi TTUSZ Városi nyertesek Március végén rendezik meg Nagykőrösön a Tudományos Technikai Űttörőszemle Pest megyei döntőit, amelyen a legjobb eredményeket elérő gödöllői pajtások is részt vesznek. A kis társadalomkutatók versenyében nyolc csapat küzdött a városi elsőségért, s az ezzel járó megyei indulási jogért Végül a Petőfi Sándor általános iskola csapata, Stiedl Éva, Zsigri Mariann és Tamás Mária bizonyult a legjobbnak. A természetkutatók hét csapata mérte össze erejét, az első a Csontos Péter, Fehér Gábor és Gyetván János összeállítású gárda lett, amely az Imre utcai általános iskola Bornemissza úttörőcsapatát képviselte. Az orosz versenyben ugyancsak két együttes szerepelt, a pálmáit a Karikás Frigyes általános iskola Török Ignác úttörőcsapata képviseletében Tóth Beáta, Kollár Erzsébet és Hanty Magdolna vitte eL A technikusok versenyében hat csapat vetélkedett, első a petőfisek gárdája: Kádár László, Plachy Zsolt és Botka Csaba. A rajzosok szemléjén Szarka István és Révész Emese, mindketten a Petőfi úttörőcsapat tagjai, nyertek jogot a megyei döntőn való részvételre. Vöröskereszt Elsősegélynyújtás Növekszik az érdeklődés a Vöröskereszt elsősegélynyújtó tanfolyamai iránt. Amint azt a szervezet járási vezetősége megállapította, a gyakorlati oktatás sikeréhez nagyban hozzájárul a komplex segédfelszerelés, csak az a baj, hogy mindössze egy ilyennel rendelkeznek. Legalább még egy oktató készlet kellene. A terveket illetően elhatározták azt is, hogy a jövőben több gondot fordítanak a gépkocsivezetők elsősegély- nyújtó képzésére. társadalom felbomló szakaszában élt. A földművelő, állattenyésztő, de még vadászó és halászó népesség között megindult a vagyoni rétegződés, amelyre bizonyságot elsősorban a feltárt sírok mellékanyaga nyújt. A megfigyelt temetkezési szokások egyébként az itt élt nép szellemi kultúrájának megvilágítására is sok adatot szolgáltatott. Az aszódi neolitikus település és temető megtalálásának, majd régészeti föltárásának a 'híre azóta bejárta a világot, és a tudományos közvélemény •Európa egyik legjelentősebb ilyen korú településének és temetőjének tartja az aszódit. Az évek folyamán több nemzetközi tanácskozáson foglalkoztak az aszódi ásátással, számos kutató kereste meg a •tárgyak tanulmányozásáért a ■Petőfi Múzeumot, sőt voltak olyan külföldi tudományos intézetek, amelyek az ásatás folytatására pénzügyi támogatást is kilátásba helyeztek. Tudományos Intézetek Nem ezek motiválták elsősorban a Petőfi Múzeum, a •Pest megyei Múzeumok Igazgatósága és az MTA Régészeti Kutató Intézete szakembereit az ásatások újbóli megindítására. hanem az a tény, hogy a nagy fontosságú régészeti teFolytatódik a feltárás Segítséget kér a Petőfi Múzeum Világhírű neolitikus temető Aszódon Társadalmi pártfogók A kiskorúak védelmében A gyámhatóság egyik fontos feladata a veszélyeztetett kiskorúak védelme, a szükséges védő-óvó intézkedések megtétele. Amint azt a városi tanács gyámügyi osztályán megtudtuk, a hatóságnak, a gyámügyeseknek nem a megtorlói, ellenkezőleg,' a megelőzés, a folyamatos segítség a célja. Ha bármilyen módon a gyámügy tudomására jut, hogy egy kiskorú veszélyeztetett helyzetbe került, először a szülőket figyelmeztetik az írott és íratlan kötelességekre. Ha ez nem vezet eredményre, a szülők munkahelyét is értesítik, s még mindig bizalmasan kezelve az ügyet, így próbálják _ ráébreszteni a gondviselőket a gyermekük, neveltjük iránti felelősségre. Az első lépéseket — ha szükséges — természetesen újabbak követik. Fontos szerep jut például a társadalmi pártfogó hálózatnak, amelyet szintén a gyámügyi hatóság szervez és irányít. Aktivistái a legkülönbözőbb rétegekből szerveződnek s a kiválasztásban, az ajánlásban, a társadalmi szervek, például a Hazafias Népfront is közreműködik. S bár elmondható, hogy jelenleg is sokan vállalják ezt a nagy felelősséget jelentő önkéntes munkát, sokkal több vállalkozó kellene, amiben megint csak a társadalmi szervek segíthetnének a legtöbbet. A jelenleg dolgozó társadalmi pártfogók valameny- nyiét felsorolhatnánk, mindenki megérdemli a dicséretet. Hárman különösen régóta és példamutatóan végzik ezt a munkát: Bernáth Jó- zsefné nyugdíjas, aki egyéb közéleti fórumokon is jeleskedik, Végh Józsefné pedagógus és Nagy Sándorné műszaki rajzoló. Nagyobb fehérjetartalom Egyre több hatékony módszerre van szükség ahhoz, hogy a megtermelt javak jól hasznosuljanak az állattenyésztésben is. A MÉM Műszaki Intézet, az Iparszerű Sertéstartó Vállalat (ISV) és a Szeszipari Vállalat szakemberei például új technológiát alakítanak ki a nedves szemes kukorica fehérjetartalmának növelésére. Véleményük szerint a nedvesen tárolt kukoricát egy feltáró gőzölés után enzimes kezelésnek kell alávetni ahhoz, hogy ezt a célt elérjék. Az előzetes, laboratóriumi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy ezzel az eljárással a kukorica fehérjetartalma a kezdeti 9—11 százalékról 20—30 százalék fölé emelkedik, és ezzel együtt a takarmány emészthetősége is jobb lesz. Az ilyen módon feljavított kukorica elsősorban a harminc kilogrammnál nehezebb súlyú sertések takarmányozásában kiváló, s lehetővé teszi más fehérjetartalmú abrakok etetését. A módszer alkalmazásához új gépet kellett kialakítani, a kísérleti példányt az ISV elkészítette, s már a próbájuk is megkezdődött. Új néven az egyesület A Galgamácsai Tsz SE közgyűlésén Kecskés Szabolcs elnök számolt be az elmúlt időszak munkájáról, eredményeiről, gondjairól, majd F6rületnek a létét veszély fenyegeti. Ugyanis Aszód nagyközség, amely a rendelkezésére álló szabad területet már mind felhasználta, beépítette, csakis az •imént ismertetett városrészen tud terjeszkedni, ahol is munkáslakások felépítését tervezik. Az építkezések, az ezzel járó földmunkák azonban veszélyeztetik a világhírű régészeti lelőhelyet Így került sor azután egy olyan megállapodásra, amelynek folyamán a felsorolt tudományos intézetek kutatói a VI. ötéves terv alatt folyamatosan elvégzik a Papi földek azon részének a feltárását, ahol a mumkáslakások felépítését tervezik. Szocialista brigádok Mindez elméletben persze szépen hangzik, ám a gyakorlatban nehéz lesz a megvalósítása. A VI. ötéves terv gazdasági megszorításai a régészeti kutatásokra is vonatkoznak. Így azután csak úgy tudjuk reálisain elképzelni az építkezések megkezdése előtt az érintett terüilet teljes feltárását, ha társadalmi összefogás segíti azt. Ezért felhívással fordulunk Aszód nagyközség területén levő vállalatokhoz, intézményekhez, szocialista brigádokhoz, ifjúsági szervezetekhez, egyéni érdeklődőkhöz: segítsék az augusztus hónapban sorra kerülő régészeti feltárást, vegyenek részt a kutató munkában, Az érdeklődőknek a Petőfi Múzeumban szívesen adunk felvilágosítást. Az ajánlkozók segítségét előre is köszönjük. Dr. Asztalos István múzeumigazgató thy László gazdasági vezető terjesztette elő jelentését. A beszámolóban és a hozzászólásokban az egyesület valamennyi ügyes-bajos dolga terítékre került: a tömegsportbizottság kiváló munkája, az általános iskola támogatása, az utánpótlás nevelése. Felszólalt Pintér András, a Galga- parti összefogás Termeléször vetkezet elnöke is, s elmondta, hogy a közös gazdaság az egyesülés után is szívügyének érzi a sportot, az egyesület támogatását. A közgyűlésen újjáválasztották a sportkör vezetőségét Elnök: Könczöl József, helyettese Borna István. Gazdasági vezető: Fóthy László, vezetőségi tagok pedig Pintér András és Tóth Sándor. A közgyűlést követően az elnökség megtartotta első összejövetelét, amelyen arról döntöttek, hogy a bázisszerv, a termelőszövetkezet névváltozásához igazodva a sportegyesület neve a jövőben Galga-parti összefogás Tsz Sportegyesület lesz. Városi moziműsor Start két keréken. Színes amerikai filmvígjáték. Csak 4 órakor. Örült napok. Színes jugoszláv film, 6 és 8 órakor. Anyakönyvi hírek Született: Iván József János és Orosz Veronika: József nevű gyermeke. Névadót tartott: Marosi Gyula és Vörös Mária: Beatrix nevű gyermekének. Házasságot kötött: Oláh Sándor és Pusoma Olga, Bangó Andor és Szegedi Erzsébet Teréz; Donkó Béla és Szűcs Zsuzsanna. Elhunyt: Dr. Lázár Józsefné Kiss Ilona, Gödöllő, Arany János utca 7. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Rendkívüli ajánlatunk! r MÁRCIUS 21-IG INGVÁSÁR it a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat % gödöllői divatáruboltjában: Szabadság tér 7. MINDEN MEGVÁSÁROLT FÉRFIINGHEZ EGY NYAKKENDŐT AJÁNDÉKOZUNK T t K Változó koncepció Helytállni a keményedé versenyben Ez a keményedé verseny lényege. A gödöllői Építőipari Szövetkezet többször bebizonyította, szívén viseli a városi ügyeket. Ami abban is kifejezésre jut, hogy továbbra is részt vállalnak a kevésbé nyereséges lakásépítkezésből, és abban is, hogy lemondanak jövedelmezőbb üzletet, hogy kapacitásukat itt hasznosíthassák. Elsődleges feladatukat ellátva vesznek részt az Agrártudományi Egyetemen, a Gödöllői Gépgyár, az aszódi fiúnevelő intézet, az ikladi Ipari Műszergyár felújítási és karbantartási munkáiban. A szövetkezet hatodik ötéves tervéről kevés számot mondtak el a munkahelyi tanácskozásokon. Két jellemzőt azonban igen. Az egyik a nyereséghányad, a másik a bérfej- fejlesztés mértéke. Az ötödik ötéves tervben átlagosan évi 9,6 százalék volt a nyereség- hányad. Ezt szolidan megemelve, 10 százalékot terveznek az új ciklusra, ami lehetővé teszi a 4 százalékos béremelést, ami szükséges a meglevő színvonal megtartásához. K. P.
