Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

1981. FEBRUAR 5., CSÜTÖRTÖK HMtt W ___ \J iimw Ezután már nem fehér folt KlSZ-alapsiervezet alakult a Pilisi Parkerdő Gazdaságban Egészségügyi aktíva Szentendrén Az agglomeráció gondjai Az elmúlt három-négy hó­napban öt fiatal járta a Pili­si Állami Parkerdő Gazdasá­got, sorra felkeresték az ifjú dolgozókat. Nem volt kis fel­adatuk, hiszen csaknem 32 ezer hektárnyi területen mű­ködik a gazdaság 12 erdésze­te. Más szempontból sem volt könnyű a dolguk. Azt a fel­adatot kapták a parkerdőgaz­daság pártszervezetétől: hosz- szú évek hiábavaló kezdemé­nyezései után szervezzenek KISZ-alapszervezetet. E mun­kájuk során véleményekkel ta­lálkoztak, sokszor vitatkoztak, ám tevékenységük nem volt eredménytelen: az idén ja­nuár 29-én megalakult az er­dőgazdaságban a KlSZ-alap- szérvezet, 19 taggal. Eltérő vélemények — Már akkor tudtuk, hogy nehéz lesz az alapszervezet megalakítása, amikor a párt- szervezetünk megbízott e teen­dővel — mondja Haver Sán- dorné; a gazdaság kiírója, az újdonsült KISZ-alapszervezet titkára. — A szervezés idő­szakában olyan vélemények­kel is találkoztunk, melyek sok szempontból jellemzik az ifjúság szemléletét. Akad kö­zömbös, csak a saját kis zárt világával törődő fiatal is. Ez később meghatározza felada­tunkat isi Ügy érzem, hogy en­nek az alig két tucat fiatal­nak — az új KlSZ-alapszer- vezetnek — a teendője is, hogy kiragadja a többieket a befe- léfordulásból. — Mindez elég hivatalosan hangzik, de az elmúlt hóna­pok munkájának ez a lénye­ge. Nem tudtam és ma sem tudom megérteni azokat, akik bezárkóznak, akiket a maguk kis világán kívül más nem érdekel, akik többre becsülik az értelmes elfoglaltságnál például a vendéglőt. Különö­sen akkor leszek ideges, ha 24 —25 éves fiatalok azt mond­ják: ők már öregek az ifjú­sági mozgalomhoz. Havér Sándorné 28 éves, gyereke van, mégis értelmet lát e munkában. Különösen itt Visegrádon, ahol nem műkö­dik ifjúsági szervezet. Mint mondja: 180 fiatal jött szóba a KISZ szervezése idején. Ti­zenkilencen vállalták, hogy nemcsak a tagdíjat fizetik be, hanem politizálva, sokszor a szabad időben szervezendő rendezvényekkel igyekeznek közösséget kialakítani a fiata­lok között. Egyszerűen: nem Nehezíti munkájukat a ko­rábbi több sikertelen kezde­ményezés. Amikor Visegrá­don jártam, nagyon is sok kö­zönyös véleménnyel találkoz­tam. G. G., az erdőgazdaság fiatal dolgozója például így vélekedik: — Nem tudok semmit vál­lalni, nekem nincs időm az ilyesmire. Pilismaróton lakom. Futballozom a helyi csapat­ban, de még az edzésekre sem nagyon jut időm. Ö. J. 27 éves lakatosnak azonban van érve: — Amikor Dunakeszin dol­goztam, a Mechanikai Labo­ratóriumban, KISZ-tag vol­tam. Egyszer nem mentem el egy szombati társadalmi mun­kára, és kitették a szűrömet. Szerintem nem volt igazuk. Korábban rendesen dolgoz­tam a KISZ-ben. Nem tet­szett azonban, hogy mindig csak akkor hívtak, ha vala­milyen munkáról volt szó ... — Ilyen véleményekkel is találkoztunk a szervező mun­ka idején — kapcsolódik a be­szélgetésbe Kis Mihály gép­szerelő. — Éppen ezért tud­juk: a napokban megalakult alapszervezet tagjainak nagy a felelőssége. Tőlük függ, hogy vonzó lesz-e a KISZ az ifjú­ság körében. Most azt az el­vet valljuk: inkább legyünk kevesebben, de akik soraink­ba lépnek, érezzék ugyanígy a felelősség súlyát. Ha jól dol­gozunk, akkor biztos, hogy megnyerjük a ma még kétke­dőket. Színes programok A KISZ-élet jelenlegi szer­vezeti rendje szerint a veze­tőségválasztót az akcióprogra­mot és a munkatervet tárgya­A tröszitök tevékenységének felülvizsgálata során döntöt­tek arról, hogy a Volán Tröszt megmarad teljesjogú gazdál­kodási szervnek, de szerveze­tét korszerűsítve hatékonyab­bá kell tenni kapcsolatait a vállalatokkal. Az intézkedés célja, hogy a gazdasági funk­ciók megtartása mellett nö­veljék a vállalati önállóságot. A döntésnek megfelelően el­készült a Volán Tröszt új működési szabályzata, szerve­zeti rendje, amelyre az első félév végéig fokozatosan át- állnak. A tröszt 12 főosztá­lyát nyolcra, 36 osztályát 22- re csökkentik, így a létszámot 25 százalékkal — szám sze­rint 120 fővel — mérsékelik. Az új szervezeti rend alap­ján változott a tröszt és a vállalatok közötti munkameg­osztás — például mintegy 500-féle döntési pontból mind­össze 140 marad a trösztnél. | A tröszt ezentúl olyan orszá­gos feladatokat lát el, mint például a népgazdaság szállí­tási igényeinek kielégítésével kapcsolatos koordináció, a ló taggyűlés követi. Az új ve­zetőségnek, a fiataloknak azonban már most több jó öt­lete, javaslata van. — Sok olyan, a gazdaság nyújtotta lehetőségünk van a KISZ-munkában. melyet ed­dig nem használtunk ki. Első­sorban politizálni akarunk, s amint az előző véleményekből kiderült, van miről és miért. Azt tervezzük, hogy különbö­ző előadókat hívunk meg, akik egy-egy gazdasági, társa­dalmi-politikai témakörben mondják el véleményüket. Van a gazdaságunknak lovardája, sípályája, sok a lehetőség a sportolásra, a kikapcsolódás­ra, a vízi szakosztályunkban, vagy a lövészklubban. Terve­zünk színházlátogatást is majd. — Bonyolítja munkánkat az, hogy tagjaink egymástól távoleső településeken — Esz­tergomban, Visegrádon, Pilis­maróton, Tahiban — lak­nak. Azt várják tőlünk a gaz­daság vezetői, hogy a KISZ- alapszervezet munkája pezs­gést visz az ifjúság életébe. Valóban felelős megbízatás ez, hiszen az ifjúsági mozgalmi munkában eddig fehér folt volt Visegrád és munkahelyünk is. A vezetőségválasztó taggyű­lésünk egyébként jól sike­rült, színesítette az is, hogy fotósunk diákkal tarkított is­mertetést tartott a Dunaka­nyarról. a saját munkánkról. Jó kezdet. Virág Ferenc több megyét, országrészeket érintő személy- és árufuvaro­zás szervezése, a nemzetközi szállítási feladatokkal kapcso­latos teendők. A tröszt szervezetének kor­szerűsítésével áz irányítási munka racionalizálása nem fejeződött be. A vállalatok is megvizsgálják saját szerveze­tük egyszerűsítését az áttéte­lek csökkentése, a házon be­lüli párhuzamosság megszün­tetése érdekében. A legna­gyobb, a 14 ezer dolgozót fog­lalkoztató Volán 1-es számú vállalat már teljesítette is ezt a követelményt, február 1-től új szervezeti rend szerint működik. Az 1-es Volánnál a belső irányítás folyamatos korsze­rűsítésének egyenes következ­ménye a most bevezetett na­gyobb változás — az elmúlt 5 évben az előírt 5 százalék helyett 11 százalékkal csök­kentették az irányítói, admi­nisztratív létszámot, tavaly például 58 fővel — amit a megváltozott közgazdasági követelmények indokoltak. Zsúfolásig megtelt tegnap délután a Pest megyei Műve­lődési Központ és Könyvtár színházterme: több mint há­romezer Pest megyei egész­ségügyi dolgozó 400 képvise­lője részvételével tartottak aktívaülést, melyen a tanács­kozásnak otthont adó Szent­endre város és járás, vala­mint a budai és ráckevei já­rás, a megyei egészségügyi intézmények dolgozói vettek részt. Megvitatták a közel­múlt egészségügyi fejlesztésé­nek eredményeit, a soron kö­vetkező feladatokat. A megjelenteket — közöt­tük dr. Csicsay Ivánt, a Pest megyei Tanács elnökhelyette­sét, dr. Illés Bélát, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettesét, Ba­rát Endrét, a szentendrei vá­rosi pártbizottság első titká­rát —, dr. Zádór András, a Pest megyei Tanács egészség­ügyi osztályának vezetője köszöntötte. Vitaindító előadást tartott Barinkai Oszkámé, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Az eszmecserében 18-an szólaltak fel. Dr. Kato­na Gyula szentendrei csoport- vezető körzeti főorvos, dr. Vitaindító előadásában Ba­rinkai Oszkámé ismertette Pest megyének az ötödik öt­éves terv teljesítése során az egészségügyi hálózat fejlesz­tésében, s tartalmi munkájá­ban elért eredményeit, vala­mint a következő időszak főbb országos és megyei ten­nivalóit. Ezek közül is ki­emelkedik gondjainak sokasá­gával, s intenzív gyarapodá­sával az agglomerációs öve­zet, Pest megyének éppen az a része, ahonnan az aktívaér- tekezlet •■'..résztvevői jöttek, ahol ők dolgoznak, gyógyíta­nak. Hiányszakmák, utazó betegek Mindez azért érdemelt ezen a fórumon is kiemelt figyel­met, mert Pest megyében ép­pen az agglomerációban nö­vekszik leggyorsabban a né­pesség, s itt a legtisztázatla­nabb a szakorvosi és kórházi háttér. Ezek terhe ma még ja­varészt a fővárost nyomaszt­ja, s gátja az egészségügyi in­tegráció kiteljesedésének. Az iménti problémák helyi gondjairól szólt a vitában el­sőként szót kérő dr. Katona Gyula, aki elmondta, hogy bár a definitiv betegellátás egyre inkább a körzeti orvo­sok dolga lesz, mégsem nél­külözhetik a kórházat. Jelen­Somosi György, a Pest me­gyei KÖJÁL igazgatóhelyet­tese, dr. Fényes Dezső pilis- borosjenői körzeti orvos, dr. Juhár János, Pomáz körzeti orvosa, Mészáros Józsefné, a Szentendre városi-járási Bőr­és Nemibeteggondozó Intézet szakasszisztense, dr. Preisich Péter, a Kerepestarcsai Kór­ház osztályvezető főorvosa. dr. Békássy Koppány sziget­halmi körzeti orvos, dr. Röh­richt Judit, visegrádi—duna- bogdányi körzeti gyermekor­vos, dr. Tengelyi Vilmos, a törökbálinti Pest megyei Tü­dőgyógyintézet igazgató fő­orvosa, dr. Konyár Éva, a Semmelweis Kórház osztály- vezető főorvosa, dr. Leaner Aladár, a Kerepestarcsai Kór­ház főigazgató főorvosa, dr. Hidas István, Pilis vörösvár körzeti orvosa, dr. Illés Ilo­na, a Pest megyei Tüdőgon­dozó Intézet igazgató főorvo­sa, Mészáros Lajosné, a kis­oroszi tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, dr. Zer- gényi Péter dunabogdányi fogorvos, dr. Lengyel Eleonó­ra, az érdi szakorvosi rende­lőintézet igazgató főorvosa és dr. Illés Béla, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető­helyettese. leg 27 intézet 39 osztályára utalnak betegeket Szentendre város és a járás területéről. Éppen e széttagoltság miatt a beutalás után a beteg továb­bi sorsáról már szinte semmit nem tudnak a körzeti orvosok. Ezért is üdvözlik örömmel a Tárogató úti kórház fejleszté­sének programját. Hatvanhétezer az érdi szak­rendelő lehetséges betegeinek száma, s például a sebészeti ágyakból mindössze' 16 adja á hátteret, pedig legalább Ötven kellene — mondotta dr. Len­gyel Eleonóra, azt is említ­ve; Érd városában is sok az olyan beteg, aki a hiányzó or­vosi szakmák — például a reumatológia, urológia, gégé­szet — rendeléseire utaztatni kénytelenek. Megoldatlan, s indokolt a mentőhelyzet ja­vítása; most Érden még sür­gős esetekben is. előfordul, hogy egy-két, néha három óra múiva jön csak a mentőko­csi, ezen segítene egy mentő­állomás építése. Szűrő vizsgálat — jobb megelőzés Csupán ízelítőül néhányat azokból a felszólalásokból, amelyek a megyei intézmé­nyek dolgozóinak, vezetőinek véleményeit, javaslatait mu­tatják: Dr. Somosi György i arról beszélt, hogy a gyógyító-meg­előző és a közegészségügyi há­lózat közötti együttműködést erősíteni kell, hiszen számos betegség kóroka a környezet­ben keresendő. A KÖJÁL munkája, laboratóriumi le­hetőségei a közeli jövőben a Pest megyei új közegészség- ügyi és járványügyi székház elkészültével gyarapodni fog­nak. Dr. Preisich Péter elmon­dotta: a Kerepestarcsai Kór­házban tavaly 2324 endoszkó­pos vizsgálatot végeztek, 600 máj- és 800 gyomorbeteget gondoztak. Tervezik a vizs­gáló kapacitás jobb kihaszná­lása érdekében, hogy aktívabb részt vállalnak a megelőzés­ben, rákszűrő-vizsgálatokon húszezer 40 évesnél idősebb gödöllői járási lakos egészségi állapotát ellenőrzik majd. Hasonlóan a szűrővizsgála­tok kiterjesztését javasolta — például a magas vérnyomásos és cukorbetegségben szenvedő betegeknél — dr. Illés Ilona. Dr. Tengelyi Vilmos arról szólt: a Tárogató úti kórházi rekonstrukció nagy megterhe­lést ró majd a megye többi kórházára, de az újabb bővü­lésért minden áldozatot meg kell hozni. Dr. Lenner Aladár, a Kere­pestarcsai Kórház javuló munkakörülményeiről szólva ! elmondotta, míg két éve 74,4 százalékos, tavaly már 82,2 százalékos volt az ágykihasz­nálás. Dr. Konyár Éva arról beszélt, hogy a nőgyógyászati citológiai vizsgálatok száma a közelmúlt években meghárom­szorozódott, s a már meglévő kapacitás további vizsgálato­kat tesz lehetővé, így a nő- gyógyászati rákszűrések szá­ma is növekedhet. Azonos megítélés, közös szándék A körzeti orvosok közül so­kan tették szóvá: bonyolult, s nem kis terhet jelent — ép­pen a gyógyító munka rovásá- j ra —, az adminisztratív teen- | dők sora. A többi között erre válaszolt felszólalásában dr. Illés Béla: — Lehet, hogy a heti jelentések, s a többi ad­minisztratív munka teher, de tény, hogy általuk javulnak a felülvizsgálati lehetőségek, gyorsul az információáramlás, s hamarabb derül fény arra, egy-egy körzetben, településen, miért nő meg hirtelen a tartó­san betegállományba kerülők száma. Zárszavában Barinkai Osz- kárná köszönetét mondott a vitában felszólalóknak, s hangsúlyozta: a Pest megyei pártbizottság irányelveit tá­mogatta minden hozzászólás, itt elhangzott vélekedés, s ez az egészségügyi ellátás javításá­nak közös szándékát, a megol­dási lehetőségek azonos meg­ítélését mutatja. V. G. P. Nagyobb önállóság Szervezeti változások a Volánnál Ae integráció if if eilest fáséért azonban mondani, hogy a csa­ládi munkamegosztásból, az otthoni terhekből, a gyermek- nevelésből származó gondok ma még főleg a nőkre hárul­nak, Ez pedig — elsősorban ikisgyermekes anyák esetében —, akadályozza a nők társa­dalmi tevékenységét, közéleti aktivitását, a szakmai, politi­kái továbbképzésben való részvételét. Szemléletet telez A feladatra alkalmas aktív nők társadalmi és gazdasági funkcióba kerülése az eltelt 10 év alatt egyre nagyobb igény­nyel jelentkezik. Az érdi nők szemlélete is sokat változott az elmúlt időszakban. Egyrészt maguk is igénylik a női veze­tői utánpótlás gondjainak megoldását; más részről ugyan­akkor tapasztalható, hogy je­lentős részük nem szívesen vállal közfunkciót. Ez utób­biak általában családi gondok­ra, leterheltségre, esetenként a férj elfoglaltságára, nem tet­szésére hivatkoznak. Szerintünk szemléletbeli gon­dot jelez az is, "amit meg­figyeltünk: a munkahelyeken (üzemek, szövetkezetek, társa­dalmi szervezetek), például igazgató elvtársat, elnök elv­társat, titkár elvtársat keres­nek. Áz ismeretlen telefonáló­ban fel sem vetődik a gondo­lat, hogy az adott egység élén a vezető nő is lehet. Termé­szetesen, mind a nők, mind a férfiak körében kialakult olyan vélemény is, hogy elis­mertebb egy vezető beosztású férj a családban és a lakókör­nyezetben, mint egy vezető beosztású feleség. Érden pél­dául a 11 oktatási intézmény közül, három élén áll női ve­zető. A helyettesek vonatko­zásában mór jobb az arány, kétharmad részük nő. Van olyan tapasztalat is. hogy az idegenből hozott vezetőt »job­ban elfogadiák a tantestüle­tek. A helyettesek igazgatóvá előléptetését pedig az orszá­gos tapasztalatokra hivatkoz­va. általában tartózkodás ve­szi körül, és saját maguk sem vállalják szívesen az igazgatói megbízatást Rendeződnek az arányok Érden is sajátos probléma­ként jelentkezik a fiatal nők vezetővé nevelése. Az értelmi­ség körében ugyanis a mun­kába állás 21—24 éves korig tehető. A vezetéshez szükséges ismeretek megszerzése viszont minimálisan 5 év. Ugyanakkor a családalapítás, az anyai hi­vatás is zömmel erre az időre tehető. A városi pártbizottság irá­nyítása alá tartozó 20 párt- alapszervezetiből hatnak nő a titkára. A 41 tagú városi párt- bizottságnak 12 női tagja van, a végrehajtó bizottságnak pe­dig négy. A Hazafias Népfront városi bizottságában, illetve elnökségében 29, illetve 26,6 százalékos a nők aránya. Ez az arány a körzeti bizottságok­ban 32 százalék, ami jelzi a városi népfrontbizottság aktív területi tevékenységét és azt, hogy a körzeti bizottságok megalkotásakor arra töreked­tek, hogy megfelelő képvisele­tet kapjanak a nődolgozók is a vezetőségekben. A KISZ 15 fős városi bi­zottságának 7 női tagja van; ebben tükrözi a KISZ-tagság összetétele is. A közvetlen irá­nyítású 16 KISZ-alapszervezeti titkárból 6 nő. Viszont a KISZ városi bizottsága által irányított 3 KlSZ-bizottságból csak egvnek nő a titkára. A városi Vöröskereszt 121 akti­vistájának zöme (98%) nő. A 17 tagú városi vezetőség 15 tagja nő. A Vöröskereszt alao- szervezetek taglétszáma 1475 fő: ebből 1180 fő a nő. A 21 Vöröskereszt alanszervezet tit­kára nő. Ezek a kedvező ará­nyok azzal magyarázhatók, hogy a mozgalom feladatai nagyrészt olyanok, amelyek­nek megoldását a nők szíve­sen vállalják; a többi közéle­ti munkánál ezt a tevékeny­séget közelebbállónak érzik magukhoz. Család és mozgalmi munka A családalapítás a nők ko­rábbi mozgalmi tevékenysé­gében hosszabb-rövidebb ideig törést okoz. Az sem ritka je­lenség, hogy ezzel be is fe­jeződik a korábban hosszú évekig tartó eredményes moz­galmi munka. Az életkori sa­játosságokból adódik, hogy a KISZ-vezetőségekben a nők cserélődése nagyobb arányú. Különösen fontos feladatként jelentkezik az új lakótelepe- ! ken lakó, s gyesen lévő édes­anyák bevonása a közéleti ] munkába, hiszen gyakran ta- i pasztalni, hogy szabad idejük egy részét nem töltik ki hasz- j nosan, a közösség javát szol­gálva. Hoffmann Ferencné, dr. Szabó József KÖVETKEZIK: AMI FELJOGOSÍT A BIZALOMRA Kecskefarm Szigetcsépen A szigetcsépi Lenin Tsz-ben 1979 tavaszán kezdtek kecs­két tenyészteni. Akkor egyéni gazdáktól vásároltak állatokat. Most négyszáz kecskét nevelnek, ebből kétszázötven anya, hatvan növendék, tíz bak és nyolcvan gida. A tervek szerint a következő években az anyaállományt ötszázra kívánják nö­velni.

Next

/
Thumbnails
Contents