Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-05 / 30. szám
1981. FEBRUAR 5., CSÜTÖRTÖK HMtt W ___ \J iimw Ezután már nem fehér folt KlSZ-alapsiervezet alakult a Pilisi Parkerdő Gazdaságban Egészségügyi aktíva Szentendrén Az agglomeráció gondjai Az elmúlt három-négy hónapban öt fiatal járta a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaságot, sorra felkeresték az ifjú dolgozókat. Nem volt kis feladatuk, hiszen csaknem 32 ezer hektárnyi területen működik a gazdaság 12 erdészete. Más szempontból sem volt könnyű a dolguk. Azt a feladatot kapták a parkerdőgazdaság pártszervezetétől: hosz- szú évek hiábavaló kezdeményezései után szervezzenek KISZ-alapszervezetet. E munkájuk során véleményekkel találkoztak, sokszor vitatkoztak, ám tevékenységük nem volt eredménytelen: az idén január 29-én megalakult az erdőgazdaságban a KlSZ-alap- szérvezet, 19 taggal. Eltérő vélemények — Már akkor tudtuk, hogy nehéz lesz az alapszervezet megalakítása, amikor a párt- szervezetünk megbízott e teendővel — mondja Haver Sán- dorné; a gazdaság kiírója, az újdonsült KISZ-alapszervezet titkára. — A szervezés időszakában olyan véleményekkel is találkoztunk, melyek sok szempontból jellemzik az ifjúság szemléletét. Akad közömbös, csak a saját kis zárt világával törődő fiatal is. Ez később meghatározza feladatunkat isi Ügy érzem, hogy ennek az alig két tucat fiatalnak — az új KlSZ-alapszer- vezetnek — a teendője is, hogy kiragadja a többieket a befe- léfordulásból. — Mindez elég hivatalosan hangzik, de az elmúlt hónapok munkájának ez a lényege. Nem tudtam és ma sem tudom megérteni azokat, akik bezárkóznak, akiket a maguk kis világán kívül más nem érdekel, akik többre becsülik az értelmes elfoglaltságnál például a vendéglőt. Különösen akkor leszek ideges, ha 24 —25 éves fiatalok azt mondják: ők már öregek az ifjúsági mozgalomhoz. Havér Sándorné 28 éves, gyereke van, mégis értelmet lát e munkában. Különösen itt Visegrádon, ahol nem működik ifjúsági szervezet. Mint mondja: 180 fiatal jött szóba a KISZ szervezése idején. Tizenkilencen vállalták, hogy nemcsak a tagdíjat fizetik be, hanem politizálva, sokszor a szabad időben szervezendő rendezvényekkel igyekeznek közösséget kialakítani a fiatalok között. Egyszerűen: nem Nehezíti munkájukat a korábbi több sikertelen kezdeményezés. Amikor Visegrádon jártam, nagyon is sok közönyös véleménnyel találkoztam. G. G., az erdőgazdaság fiatal dolgozója például így vélekedik: — Nem tudok semmit vállalni, nekem nincs időm az ilyesmire. Pilismaróton lakom. Futballozom a helyi csapatban, de még az edzésekre sem nagyon jut időm. Ö. J. 27 éves lakatosnak azonban van érve: — Amikor Dunakeszin dolgoztam, a Mechanikai Laboratóriumban, KISZ-tag voltam. Egyszer nem mentem el egy szombati társadalmi munkára, és kitették a szűrömet. Szerintem nem volt igazuk. Korábban rendesen dolgoztam a KISZ-ben. Nem tetszett azonban, hogy mindig csak akkor hívtak, ha valamilyen munkáról volt szó ... — Ilyen véleményekkel is találkoztunk a szervező munka idején — kapcsolódik a beszélgetésbe Kis Mihály gépszerelő. — Éppen ezért tudjuk: a napokban megalakult alapszervezet tagjainak nagy a felelőssége. Tőlük függ, hogy vonzó lesz-e a KISZ az ifjúság körében. Most azt az elvet valljuk: inkább legyünk kevesebben, de akik sorainkba lépnek, érezzék ugyanígy a felelősség súlyát. Ha jól dolgozunk, akkor biztos, hogy megnyerjük a ma még kétkedőket. Színes programok A KISZ-élet jelenlegi szervezeti rendje szerint a vezetőségválasztót az akcióprogramot és a munkatervet tárgyaA tröszitök tevékenységének felülvizsgálata során döntöttek arról, hogy a Volán Tröszt megmarad teljesjogú gazdálkodási szervnek, de szervezetét korszerűsítve hatékonyabbá kell tenni kapcsolatait a vállalatokkal. Az intézkedés célja, hogy a gazdasági funkciók megtartása mellett növeljék a vállalati önállóságot. A döntésnek megfelelően elkészült a Volán Tröszt új működési szabályzata, szervezeti rendje, amelyre az első félév végéig fokozatosan át- állnak. A tröszt 12 főosztályát nyolcra, 36 osztályát 22- re csökkentik, így a létszámot 25 százalékkal — szám szerint 120 fővel — mérsékelik. Az új szervezeti rend alapján változott a tröszt és a vállalatok közötti munkamegosztás — például mintegy 500-féle döntési pontból mindössze 140 marad a trösztnél. | A tröszt ezentúl olyan országos feladatokat lát el, mint például a népgazdaság szállítási igényeinek kielégítésével kapcsolatos koordináció, a ló taggyűlés követi. Az új vezetőségnek, a fiataloknak azonban már most több jó ötlete, javaslata van. — Sok olyan, a gazdaság nyújtotta lehetőségünk van a KISZ-munkában. melyet eddig nem használtunk ki. Elsősorban politizálni akarunk, s amint az előző véleményekből kiderült, van miről és miért. Azt tervezzük, hogy különböző előadókat hívunk meg, akik egy-egy gazdasági, társadalmi-politikai témakörben mondják el véleményüket. Van a gazdaságunknak lovardája, sípályája, sok a lehetőség a sportolásra, a kikapcsolódásra, a vízi szakosztályunkban, vagy a lövészklubban. Tervezünk színházlátogatást is majd. — Bonyolítja munkánkat az, hogy tagjaink egymástól távoleső településeken — Esztergomban, Visegrádon, Pilismaróton, Tahiban — laknak. Azt várják tőlünk a gazdaság vezetői, hogy a KISZ- alapszervezet munkája pezsgést visz az ifjúság életébe. Valóban felelős megbízatás ez, hiszen az ifjúsági mozgalmi munkában eddig fehér folt volt Visegrád és munkahelyünk is. A vezetőségválasztó taggyűlésünk egyébként jól sikerült, színesítette az is, hogy fotósunk diákkal tarkított ismertetést tartott a Dunakanyarról. a saját munkánkról. Jó kezdet. Virág Ferenc több megyét, országrészeket érintő személy- és árufuvarozás szervezése, a nemzetközi szállítási feladatokkal kapcsolatos teendők. A tröszt szervezetének korszerűsítésével áz irányítási munka racionalizálása nem fejeződött be. A vállalatok is megvizsgálják saját szervezetük egyszerűsítését az áttételek csökkentése, a házon belüli párhuzamosság megszüntetése érdekében. A legnagyobb, a 14 ezer dolgozót foglalkoztató Volán 1-es számú vállalat már teljesítette is ezt a követelményt, február 1-től új szervezeti rend szerint működik. Az 1-es Volánnál a belső irányítás folyamatos korszerűsítésének egyenes következménye a most bevezetett nagyobb változás — az elmúlt 5 évben az előírt 5 százalék helyett 11 százalékkal csökkentették az irányítói, adminisztratív létszámot, tavaly például 58 fővel — amit a megváltozott közgazdasági követelmények indokoltak. Zsúfolásig megtelt tegnap délután a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár színházterme: több mint háromezer Pest megyei egészségügyi dolgozó 400 képviselője részvételével tartottak aktívaülést, melyen a tanácskozásnak otthont adó Szentendre város és járás, valamint a budai és ráckevei járás, a megyei egészségügyi intézmények dolgozói vettek részt. Megvitatták a közelmúlt egészségügyi fejlesztésének eredményeit, a soron következő feladatokat. A megjelenteket — közöttük dr. Csicsay Ivánt, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesét, dr. Illés Bélát, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét, Barát Endrét, a szentendrei városi pártbizottság első titkárát —, dr. Zádór András, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője köszöntötte. Vitaindító előadást tartott Barinkai Oszkámé, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Az eszmecserében 18-an szólaltak fel. Dr. Katona Gyula szentendrei csoport- vezető körzeti főorvos, dr. Vitaindító előadásában Barinkai Oszkámé ismertette Pest megyének az ötödik ötéves terv teljesítése során az egészségügyi hálózat fejlesztésében, s tartalmi munkájában elért eredményeit, valamint a következő időszak főbb országos és megyei tennivalóit. Ezek közül is kiemelkedik gondjainak sokaságával, s intenzív gyarapodásával az agglomerációs övezet, Pest megyének éppen az a része, ahonnan az aktívaér- tekezlet •■'..résztvevői jöttek, ahol ők dolgoznak, gyógyítanak. Hiányszakmák, utazó betegek Mindez azért érdemelt ezen a fórumon is kiemelt figyelmet, mert Pest megyében éppen az agglomerációban növekszik leggyorsabban a népesség, s itt a legtisztázatlanabb a szakorvosi és kórházi háttér. Ezek terhe ma még javarészt a fővárost nyomasztja, s gátja az egészségügyi integráció kiteljesedésének. Az iménti problémák helyi gondjairól szólt a vitában elsőként szót kérő dr. Katona Gyula, aki elmondta, hogy bár a definitiv betegellátás egyre inkább a körzeti orvosok dolga lesz, mégsem nélkülözhetik a kórházat. JelenSomosi György, a Pest megyei KÖJÁL igazgatóhelyettese, dr. Fényes Dezső pilis- borosjenői körzeti orvos, dr. Juhár János, Pomáz körzeti orvosa, Mészáros Józsefné, a Szentendre városi-járási Bőrés Nemibeteggondozó Intézet szakasszisztense, dr. Preisich Péter, a Kerepestarcsai Kórház osztályvezető főorvosa. dr. Békássy Koppány szigethalmi körzeti orvos, dr. Röhricht Judit, visegrádi—duna- bogdányi körzeti gyermekorvos, dr. Tengelyi Vilmos, a törökbálinti Pest megyei Tüdőgyógyintézet igazgató főorvosa, dr. Konyár Éva, a Semmelweis Kórház osztály- vezető főorvosa, dr. Leaner Aladár, a Kerepestarcsai Kórház főigazgató főorvosa, dr. Hidas István, Pilis vörösvár körzeti orvosa, dr. Illés Ilona, a Pest megyei Tüdőgondozó Intézet igazgató főorvosa, Mészáros Lajosné, a kisoroszi tanács végrehajtó bizottságának titkára, dr. Zer- gényi Péter dunabogdányi fogorvos, dr. Lengyel Eleonóra, az érdi szakorvosi rendelőintézet igazgató főorvosa és dr. Illés Béla, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőhelyettese. leg 27 intézet 39 osztályára utalnak betegeket Szentendre város és a járás területéről. Éppen e széttagoltság miatt a beutalás után a beteg további sorsáról már szinte semmit nem tudnak a körzeti orvosok. Ezért is üdvözlik örömmel a Tárogató úti kórház fejlesztésének programját. Hatvanhétezer az érdi szakrendelő lehetséges betegeinek száma, s például a sebészeti ágyakból mindössze' 16 adja á hátteret, pedig legalább Ötven kellene — mondotta dr. Lengyel Eleonóra, azt is említve; Érd városában is sok az olyan beteg, aki a hiányzó orvosi szakmák — például a reumatológia, urológia, gégészet — rendeléseire utaztatni kénytelenek. Megoldatlan, s indokolt a mentőhelyzet javítása; most Érden még sürgős esetekben is. előfordul, hogy egy-két, néha három óra múiva jön csak a mentőkocsi, ezen segítene egy mentőállomás építése. Szűrő vizsgálat — jobb megelőzés Csupán ízelítőül néhányat azokból a felszólalásokból, amelyek a megyei intézmények dolgozóinak, vezetőinek véleményeit, javaslatait mutatják: Dr. Somosi György i arról beszélt, hogy a gyógyító-megelőző és a közegészségügyi hálózat közötti együttműködést erősíteni kell, hiszen számos betegség kóroka a környezetben keresendő. A KÖJÁL munkája, laboratóriumi lehetőségei a közeli jövőben a Pest megyei új közegészség- ügyi és járványügyi székház elkészültével gyarapodni fognak. Dr. Preisich Péter elmondotta: a Kerepestarcsai Kórházban tavaly 2324 endoszkópos vizsgálatot végeztek, 600 máj- és 800 gyomorbeteget gondoztak. Tervezik a vizsgáló kapacitás jobb kihasználása érdekében, hogy aktívabb részt vállalnak a megelőzésben, rákszűrő-vizsgálatokon húszezer 40 évesnél idősebb gödöllői járási lakos egészségi állapotát ellenőrzik majd. Hasonlóan a szűrővizsgálatok kiterjesztését javasolta — például a magas vérnyomásos és cukorbetegségben szenvedő betegeknél — dr. Illés Ilona. Dr. Tengelyi Vilmos arról szólt: a Tárogató úti kórházi rekonstrukció nagy megterhelést ró majd a megye többi kórházára, de az újabb bővülésért minden áldozatot meg kell hozni. Dr. Lenner Aladár, a Kerepestarcsai Kórház javuló munkakörülményeiről szólva ! elmondotta, míg két éve 74,4 százalékos, tavaly már 82,2 százalékos volt az ágykihasználás. Dr. Konyár Éva arról beszélt, hogy a nőgyógyászati citológiai vizsgálatok száma a közelmúlt években megháromszorozódott, s a már meglévő kapacitás további vizsgálatokat tesz lehetővé, így a nő- gyógyászati rákszűrések száma is növekedhet. Azonos megítélés, közös szándék A körzeti orvosok közül sokan tették szóvá: bonyolult, s nem kis terhet jelent — éppen a gyógyító munka rovásá- j ra —, az adminisztratív teen- | dők sora. A többi között erre válaszolt felszólalásában dr. Illés Béla: — Lehet, hogy a heti jelentések, s a többi adminisztratív munka teher, de tény, hogy általuk javulnak a felülvizsgálati lehetőségek, gyorsul az információáramlás, s hamarabb derül fény arra, egy-egy körzetben, településen, miért nő meg hirtelen a tartósan betegállományba kerülők száma. Zárszavában Barinkai Osz- kárná köszönetét mondott a vitában felszólalóknak, s hangsúlyozta: a Pest megyei pártbizottság irányelveit támogatta minden hozzászólás, itt elhangzott vélekedés, s ez az egészségügyi ellátás javításának közös szándékát, a megoldási lehetőségek azonos megítélését mutatja. V. G. P. Nagyobb önállóság Szervezeti változások a Volánnál Ae integráció if if eilest fáséért azonban mondani, hogy a családi munkamegosztásból, az otthoni terhekből, a gyermek- nevelésből származó gondok ma még főleg a nőkre hárulnak, Ez pedig — elsősorban ikisgyermekes anyák esetében —, akadályozza a nők társadalmi tevékenységét, közéleti aktivitását, a szakmai, politikái továbbképzésben való részvételét. Szemléletet telez A feladatra alkalmas aktív nők társadalmi és gazdasági funkcióba kerülése az eltelt 10 év alatt egyre nagyobb igénynyel jelentkezik. Az érdi nők szemlélete is sokat változott az elmúlt időszakban. Egyrészt maguk is igénylik a női vezetői utánpótlás gondjainak megoldását; más részről ugyanakkor tapasztalható, hogy jelentős részük nem szívesen vállal közfunkciót. Ez utóbbiak általában családi gondokra, leterheltségre, esetenként a férj elfoglaltságára, nem tetszésére hivatkoznak. Szerintünk szemléletbeli gondot jelez az is, "amit megfigyeltünk: a munkahelyeken (üzemek, szövetkezetek, társadalmi szervezetek), például igazgató elvtársat, elnök elvtársat, titkár elvtársat keresnek. Áz ismeretlen telefonálóban fel sem vetődik a gondolat, hogy az adott egység élén a vezető nő is lehet. Természetesen, mind a nők, mind a férfiak körében kialakult olyan vélemény is, hogy elismertebb egy vezető beosztású férj a családban és a lakókörnyezetben, mint egy vezető beosztású feleség. Érden például a 11 oktatási intézmény közül, három élén áll női vezető. A helyettesek vonatkozásában mór jobb az arány, kétharmad részük nő. Van olyan tapasztalat is. hogy az idegenből hozott vezetőt »jobban elfogadiák a tantestületek. A helyettesek igazgatóvá előléptetését pedig az országos tapasztalatokra hivatkozva. általában tartózkodás veszi körül, és saját maguk sem vállalják szívesen az igazgatói megbízatást Rendeződnek az arányok Érden is sajátos problémaként jelentkezik a fiatal nők vezetővé nevelése. Az értelmiség körében ugyanis a munkába állás 21—24 éves korig tehető. A vezetéshez szükséges ismeretek megszerzése viszont minimálisan 5 év. Ugyanakkor a családalapítás, az anyai hivatás is zömmel erre az időre tehető. A városi pártbizottság irányítása alá tartozó 20 párt- alapszervezetiből hatnak nő a titkára. A 41 tagú városi párt- bizottságnak 12 női tagja van, a végrehajtó bizottságnak pedig négy. A Hazafias Népfront városi bizottságában, illetve elnökségében 29, illetve 26,6 százalékos a nők aránya. Ez az arány a körzeti bizottságokban 32 százalék, ami jelzi a városi népfrontbizottság aktív területi tevékenységét és azt, hogy a körzeti bizottságok megalkotásakor arra törekedtek, hogy megfelelő képviseletet kapjanak a nődolgozók is a vezetőségekben. A KISZ 15 fős városi bizottságának 7 női tagja van; ebben tükrözi a KISZ-tagság összetétele is. A közvetlen irányítású 16 KISZ-alapszervezeti titkárból 6 nő. Viszont a KISZ városi bizottsága által irányított 3 KlSZ-bizottságból csak egvnek nő a titkára. A városi Vöröskereszt 121 aktivistájának zöme (98%) nő. A 17 tagú városi vezetőség 15 tagja nő. A Vöröskereszt alao- szervezetek taglétszáma 1475 fő: ebből 1180 fő a nő. A 21 Vöröskereszt alanszervezet titkára nő. Ezek a kedvező arányok azzal magyarázhatók, hogy a mozgalom feladatai nagyrészt olyanok, amelyeknek megoldását a nők szívesen vállalják; a többi közéleti munkánál ezt a tevékenységet közelebbállónak érzik magukhoz. Család és mozgalmi munka A családalapítás a nők korábbi mozgalmi tevékenységében hosszabb-rövidebb ideig törést okoz. Az sem ritka jelenség, hogy ezzel be is fejeződik a korábban hosszú évekig tartó eredményes mozgalmi munka. Az életkori sajátosságokból adódik, hogy a KISZ-vezetőségekben a nők cserélődése nagyobb arányú. Különösen fontos feladatként jelentkezik az új lakótelepe- ! ken lakó, s gyesen lévő édesanyák bevonása a közéleti ] munkába, hiszen gyakran ta- i pasztalni, hogy szabad idejük egy részét nem töltik ki hasz- j nosan, a közösség javát szolgálva. Hoffmann Ferencné, dr. Szabó József KÖVETKEZIK: AMI FELJOGOSÍT A BIZALOMRA Kecskefarm Szigetcsépen A szigetcsépi Lenin Tsz-ben 1979 tavaszán kezdtek kecskét tenyészteni. Akkor egyéni gazdáktól vásároltak állatokat. Most négyszáz kecskét nevelnek, ebből kétszázötven anya, hatvan növendék, tíz bak és nyolcvan gida. A tervek szerint a következő években az anyaállományt ötszázra kívánják növelni.