Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1981. FEBRUÁR 4., SZERDA Telepe válogatja Nem egyforma a füzeBőeliáfás Elegendő építőanyag várja a tavaszt A zordon tél igencsak ki­mutatta a foga fehérjét. Az emberek fázósan sietnek az utcákon, s aggódva tekinte­nek a következő hónapok idő­járása elé. Hideg van. Aki csak teheti, az otthoni kellemes melegbe igyekszik, barátsá­gosan duruzsoló kályhája mel­lé. Az előrelátóbbak még időben beszerezték a tüzelőt, s most nem éri őket meglepe­tés. Akinek ez nem sikerült, az most járja a Tüzép-telepe- ket, fűtenivaló után. Vajon megtalálja-e, amit ke­res? Milyenek a készletek? Abonyban kapható Az abonyi telepet a Buda­pest Környéki Tüzép Vállalat tartja fenn, és dugig van áru­val. A kínálat, úgy látszik, sikeresen alkalmazkodik a ke­reslethez. Az első negyedév­re rendelt szén jelentős része, mintegy ezer tonna, már meg­érkezett. Igaz, szemmel látha­tóan fogy a halom — hazai szén, német brikett, lengyel koksz —, de az új szállít­mány napokon b^ül esedékes. A bejárattal szemben óriási halom tűzifa. A vásárlók lo­vas kocsira, teherautóra pa­kolják a hasábokat. — Árubeszerzésünk — az igények alapján — a központ feladata — mondja Kása Ist­vánná telepvezető. — A kapcsolatunk kitűnő a budapestiekkel, talán ennek is köszönhető, hogy szinte soha sincs hiány tüzelőből. Néha ugyan van kisebb fennakadás, de ezeken kereskedői tapasz­talatom átsegít. Telefon, le­vél, sürgetés, némi rábeszélés, és már fordul is be a telepre a teli teherautó. Tőlünk még senki sem ment el úgy, hogy a keresett tüzelőnek legalább egy részét meg ne kapta vol­na. Néha csak keveset adha­tunk, de valamennyit akkor is. A törteli telep a Dél-Pest megyei Áfész-hez tartozik. Ott szénből és építőanyagból nincs hiány, de fa semmi. Ko­csis János telepvezető éppen a papírokat tanulmányozza. — Megkötjük a szerződést egy évre a budapesti és az al­földi Tüzép-vállalatokkal. ök továbbítják a rendeléseinket az erdőgazdaságoknak, amelyek kiszámíthatatlanul viselked­nek. Tavalyi 375 tonnás ren­delésünkre most ígértek 25 tonnát. Nyár óta nincs fa, néha egy kis ügyességgel ke­rült csak valamicske. Nem teljesítik a rendelést egész évben, aztán a sürgetésre köz­ük, ha már nem jött, ne is várjuk. Előjegyzés szerint — Szerencsére a bányákkal sokkal jobb a kapcsolatunk. Szén mindig volt. Ha megszo­rultunk, elég volt egy telefon, és máris jött a segítség. Tüzelőfronton tehát hellyel- közzel vannak gondok, ha nem is súlyosak. Milyen a helyzet az építőanyaggal? A közelgő tavasszal ismét beindul a csa- ládiház-építés. A telepeknek állniuk kell a rohamot. Abonyban megfelelő a hely­zet. A raktárak telve cement­tel, ablakok, ajtók sorakoznak különféle méretekben. Fűrész­áru, gerenda, eternitcsövek, minden mennyiségben, fajtá­ban kaphatók. Ha valaki most vág bele egy építkezésbe, minden fontosabb hozzáva­lót megvásárolhat. — Megfelelően felkészül­tünk a tavaszi forgalomra — mondja a telepvezető. — A ge­rendától a csempékig minde­nünk van. A jó szervezésnek köszönhetően az előjegyzett meszet, kőport már az állo­másról vihetik a vevők. A választékra sincs panasz. A 31 milliós tervet 37 millió forint­ra teljesítettük. Ez önmagáért beszél. Törteli gondok Törteién is alkalmazzák az előjegyzés módszerét, mely ed­dig jó tapasztalatokat hozott. A szervezés gondjai ott is éreztetik hatásukat. A vevők sokféle csempét kívánnak, de kis mennyiségben. A gazda­ságosság azt kívánná, rendel­jenek egyfélét, nagy tételben. Az újabb rendelkezések is ezt támogatják, de a vevőt a csempe érdekli, nem a ren­delkezés. 'Eddig teherautóval be lehetett szerezni pár száz négyzetméternyi mennyiséget is. Most már csak vagonnyi hozatható. Gond van még a téglákkal, a gerendákkal is. Kocsis János szerint nagyobb figyelemmel meg lehetne oldani a problé­mákat. Amíg azonban nincs garancia a megrendelt áru megérkezésére, nehéz kielégí­teni az igényeket. Ennek elle­nére remélik, hogy az idén is teljesítik tervüket. Kevesebb lenne a fennaka­dás, ha mindenki jobban fi­gyelne a saját munkájára. El­kerülhető lenne sok bosszúsá­got okozó körülmény. Csilléi Béla mellett hibák és nehézségek is adódtak. Egyik legnagyobb gondunk a folyamatos szer- számellátis. Sajnos a Dél-Pest megyei . Áfész eddig nem tud­ta megoldani a helyi, sőt a Ceglédről történő ellátást sem, pedig évente 2,5—3 millió fo­rint bevételt nyerhetnek ez­zel. így kénytelenek vagyunk az ország távolabbi részeiről beszerezni. A Szabadság Tsz­ilek — a problémák ellenére is — fontos, nyereséges mellék üzemága vagyunk — fejezte be Kőhalmi Mihály. Füzes Szilárd Szakmunkásvizsgára ösztönöznek Nyereséges melléküzemág Forgácsolók a termelőszövetkezetben Tél van. Csendes az albert- irsai Szabadság Tsz uavara, de az épületekben szorgalmas munka folyik. Ott működik a termelőszövetkezet egyik melléküzemága, a forgácsoló­műhely. Az épület egyik végének pa­rányi irodájaoan várom Kő­halmi Mihátyt, az üzem veze­tőjét, akit minduntalan elszó­lít a munkája. Amikor megér­kezik, gyors, rövid mondatok­ban mutatja be az üzem tevé­kenységét. — Műhelyünknek jelenleg 115 dolgozója van, s ezzel a létszámmal 1980-ban 19 millió forintos termelést értünk el. Bérmunkában dolgozunk, fő tevékenységünk az alkatrész- gyártás. Szállítunk a Csepel Egyedi Gépgyárnak, a Mecha­nikai Labornak, az Orionnak, a Híradástechnikai Készülékek Gyárának, a Mezőgépnek és más kisebb vállalatoknak is. összes termékeink fele az or­szághatáron kívülre kerül, s azt hiszem, ez bizonyítjéka munkánk jó minőségének. A népgazdaságot érintő változá­sok sajnos, ránk is hatottak. Igaz, csak kismértékben, mi­vel időben változtattunk a profilunkon, és így folyamato­san kaptunk megrendeléseket. — A VI. ötéves tervben 3—4 százalékos termelésnövekedést tervezünk, ezt remélhetőleg jobb szervezéssel, további pro­filváltoztatással, és ami a leg­fontosabb, hatékonyabb mun­kával el is érjük. Ugyanakkor — az MSZMP KB határozata alapján 1982. második félévé­től bevezetjük az ötnapos munkahetet, úgy, hogy az ne okozzon termeléscsökkenést. — A jó munkahelyi légkör, a megfelelő szociális ellátott­ság következtében elértük, hogy az elvándorlás minimá­lisra csökkent. 1980-ban csak gyesre és katonai bevonulásra távoztak tőlünk. Nagyon, fon­tosnak tartjuk nődolgozóink megtartását és szakmai fejlő­désük segítését, ezért azoknak, akik a szakmunkásvizsgát le akarják tenni, kedvezménye­ket adunk. Üzemünkben öt szocialista brigád tevékenyke­dik. Eredményes közösségi éle­tüket bizonyítják az oklevelek a falakon, itt az irodában és Cserefüzet, katalógus Kedvtelésük a bélyeggyűjtés A bélyeggyűjtés görög ere­detű szakkifejezése filatélia, amely a görög filosz (barát) és atelea (adó- vagy illeték- mentes) szavak összetételéből képzett kifejezés. Fogalomza­var van a szóban, hiszen ép­pen az illeték (díjszabás) le­rovására szolgál, mégis a gyűjtőknek ezen elnevezése terjedt el a világon. A futár joga A bélyeg nagy múltra te­kint vissza, a postatörténelem s a nagy reprodukciószámmal dolgozó kisgrafika sajátos terméke. A hazai postaszol­gálat a futárszolgálatból fej­lődött ki. I. László király 1093-ban törvénnyel szabá­lyozta a futárok gyors közle­kedését: a futár útközben bárkinek elvehette a lovát, de legkésőbb a harmadik fa­lu határában köteles volt a kölcsönvett lovakat lecserél­ni. A futárok ellátásáról az érintett községek tartoztak gondoskodni, a posta átfogó szervezetét Mátyás alakította ki, a legforgalmasabb utakon rendszeres kocsijáratot szer­vezett. Bonfini írta: „Mátyás király úgy megy, mintha re­pülne. A kocsipostán napon­ként százezer lépésnyi (75 ki­lométer) utat is meg lehet tenni.” Ismereteket ad Ilyen ismeretekkel a szak­avatott ceglédi gyűjtők is rendelkeznek. 1952-ben ala­kult a városi bélyeggyűjtő kör, mely azóta jól működő szakkörré fejlődött. Minden vasárnap délelőtt találkoznak a tagok a Kossuth Művelődé­si Központban. Különféle foglalkozású emberek kötetle­nül beszélgethetnek, kicserél­hetik ismereteiket, hiszen szinte korlátlan ismeretszer­zési kútfő a bélyeg. A színes képi világ a politikát, tudo­mányt, sportot, , |g£hnikát, művészi alkotásokat a gyűj­tők közelébe hozza. A bélyeggyűjtés szép és hasznos szenvedély. Kovács József titkárral beszélgetünk a délelőtti összejövetelen. Ta­nár lévén, a bélyeg nagy se­gítséget nyújt nevelő-oktató munkájában. A gyerekek az iskolában (mert ott is van kü­lön szakkör) feladatokat kap­nak. Felderítik; kit ábrázol egy-egy bélyeg, és az illető ínycsiklandó, finom Izek a sok fotó, illetve filmfelvátel a helyi művelődési házban. Képek és filmek a község is­koláját, óvodáját, bölcsődéjét építő brigádokról, s a faluszá- pítő mozgalmakban résztvevő brigádtagokról. — Sok szép eredményünk életével kapcsolatban összeál­lítást készítenek. A bélyeg tehát tanít, a fia­talokat rendszeretetre sar­kallja, a zabolátlan energiá­kat helyes irányba tereli. Évtizedes fellendülés után, a 70-es évek elején országosan visszaesett a bélyeggyűjtő mozgalom: csökkent a tag­szám, a nagy értékű bélye­gek, emelkedő és spekulatív beszerzési árak komoly kincs­képző hatást váltottak ki. Sok g„ űjtő elfordult a bélyegek­től, a fiatalok egy része, pénzszűke miatt, bele sem kezdett a gyűjtésbe. A ceglé­diek példája igazolja, hogy helyes célkitűzés a fiatalítás, az ifjúság beszervezése, ne­velése. Hosszú ideje a városi kör tagsága változatlan s ez az említett tendenciák ellenére, nagy sikernek számít. A pénztári és ifjúsági ügyek intézésében Petró József és Málnás Gusztáv töretlen kedvvel dolgozik, Kallós Elek pedig szívesen foglalkozik a cserefüzetekkel. Ritka bélyegek — Bizonyára többen nem tudják, milyen is a cserefü­zet — teszi fel a kérdést szinte önmagának a cserefe­lelős. — Szabadon lehet az ilyen füzetekből bélyeget vá­sárolni. Általában magyar bélyege­ket mindenki gyűjt a kör­ben, sőt újabban a parafila­télia is hódít, levelezőlapok, express és ajánlási ragcédu­lák, levélzárók stb. gyűjtése nem kevés embert érdekel. Az asztalon cserefüzetek, a délelőtt során 20—25 idősebb és fiatal gyűjtő beszélget, fia­talok lapoznak a katalógus­ban, majd az ajmani sejkség bélyegeit veszi meg valaki. A bélyegkor már 1982-re készül. Akkor lesz 30 éves a városi bélyeggyűjtő egyesület, s ezt méltón — szép kiállí­tással — szeretnék megünne­pelni. A mostani vezetőség hamarosan leköszön, de min­den remény megvan rá, hogy február 8-án a tisztújítással ugyancsak tevékeny emberek veszik át az irányítást. S. D. Mezőgazdasági könyvhónap Növényi hormonok a kertészetben Ismeretterjesztő előadás lesz a Ceglédi Állami Tangazda­ság bedei központjában csü­törtökön, február 5-én, délután 15 órai kezdettel, a mezőgaz­dasági könyvhónap alkalmá­ból. A növényi hormonok al­kalmazásáról a mezőgazdaság­ban, annak a kertészeti kul­túrákra való hatásáról dr. Su- rányi Dezső tudományos ku­tató, szakíró szól. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ceglédi boltja a helyszínen vá­sárt tart szakirodalmi köte­tekből. A ceglédi szociális otthon lakóin és dolgozóin kívül az öregek napközijét is az egyesített szociális intézmény kony­hája látja el meleg étellel. Nádházi Lajosné és Veres Mihályné készíti a napi menüt — tojáslevest, tökfőzeléket, sült hússal. Apáti-Tóth Sándor felvétele % Jól pattogott a kaucsuk Budapest bajnoka: Gyura István Az asztaliteniszezők 1981. évi bajnoki idénye egyéni versenyekkel kezdődött. Eddig csak a fiatalok, az utánpótlást képviselő.újoncok, serdülők és ifjúságiak álltak asztalhoz. A járási bajnokság a ceglédi já­tékosok házi versenyét hozta, a megyei viadalon — egy ki­vételével — csak a CVSE sportolói szereztek aranyér­met, Gyura hármat is. A ser­dülőknél azért születhetett nagykőrösi elsőség, mert a CVSE legjobb serdülői ugyan­ekkor Budapest egyéni baj­nokságán vettek részt. Az utóbbi helyen is kitű­nően szerepeltek a ceglédiek, ezt a szerzett négy érem — melyből kettő a legnemesebb anyagból készült — is bizo­nyítja. Az ifjúságiaknál a pa­pírformát Gyura alaposan fel­borította, valamennyi, így a nála esélyesebbnek tartott el­lenfeleit is — a válogatott két erősségét. Káposztást (Bp. Spartacus) és Aranyosit (MÉMTE) — megelőzte. * Eredmények Cegléd járás újonc, serdülő és ifjúsági bajnokságban: újonc egyesben: 1. Szálkái Attila, 2. Halmai, 3. Szily Zoltán és Lő- rinczi (mind CVSE). Serdülő egyesben: 1. Harczi Zsolt, 2. Szegedi, 3. Nagy Miklós és Varga (mind CVSE). Ifjúsági egyesben: 1. Harczi, 2. Szily György, 3. Nagy M. és Szege­di (mind CVSE). Ifjúsági pá­rosban: 1. Harczi—Szálkái, 2. Szily Gy.—Palásti, 3. Nagy M. —Szegedi és Varga—Halmai. Pest megye újonc, serdülő és ifjúsági bajnokságán: újonc egyesben: 1. Szálkái, 2. Hal­mai, 3. Csőke. A legjobb nyolc közé a CVSE-ből hatan is be­kerültek. Serdülő egyéniben: 2. Türei, 3. Szálkái. Párosban: 3. Türei —Varga. Ifjúsági egyéniben: 1. Gyura István, 2. Harczi. 3. Szily Gy. Párosban: 1. Harczi —Gyura, 2. Mester—Szily Mestert a Vasutas egy évre kölcsönadta az NB III-ba most felkerült Vecsésnek. Vegyespárosban: 1. Gyura— Ozsváth (CVSE—Abony), 2. Harczi—Major (CVSE—Abony). Budapest újonc, serdülő és ifjúsági bajnokságán: A vidékiek — akik először indulhattak el Budapest baj­nokságán — nagy sikerével végződött a verseny. Ebben tevékeny részt vállaltak a ceglédiek is. Gyura kitűnő já­tékkal rukkolt ki, nagyon jól versenyzett. A ceglédiek régen vártak erre a szép eredmény­re, ami az új év első jelentő­sebb viadalán most megszüle­tett. Gyurának a későbbiekben is hasonló fegyelmezettséggel kell játszania. Az NB I-es csapatbajnokság kiírásában olyan változás történt, hogy csaknem ő lett a legbiztosabb tagja a CVSE-nek: 1981-től ugyanis minden együttesnek legalább egy ifjúsági korú já­tékost szerepeltetnie kell a felnőtt csapatban. A másik aranyat Harczi sze­rezte, párosban — Szosznyá k- kal az oldalán — nagy bizton­sággal verték vetélytársaikat. Ifjúsági egyéniben: 1. Gyu­ra István, aki előbb Káposz­tást 2-0-ra, majd a döntőben Frónát (MÉMTE) 2-1-re győz­te le. Harczi a legjobb 16 kö­zé került be. Ifjúsági párosban: 1. Ká­posztás—Aranyosi, 2. Gyura— Fróna (a döntő itt 2-0-ra vég­ződött). Serdülő egyéniben: 1. Szosznyák... 3. Harczi. Harczi előtte mindenkit vert, de utá. na, most sem bírt régi ellen­felével, Szosznyákkal. Serdülő párosban: a korábbi ellenfelek egy csapatot alkotva fölénye­sen végeztek az élen, 1. Harczi —Szosznyák. Az újoncok kö­zött Szálkái jutott a legto­vább, a legjobb 16 közé. U. L. Megvizsgálják a gyermekélelmezést A tanácsapparátus munká­jának segítői a különböző szakbizottságok. Cegléden ezek. egyike, a művelődési bizottság, ülést tartott a napokban. Meg­tárgyalták az első negyedév ellenőrzési teendőit, melynek alapján a központi óvodában, az általános iskolai napközik­ben, a középiskolai kollégiu­mokban és az Április 4. Köz- gazdasági Szakközépiskolában megvizsgálják a gyermek- élelmezés helyzetét. A közreműködők egy má­sik csoportja a munkahelyi közművelődés és a felnőttok­tatás témakörét tűzte vizsgá­lódása céljául. A tanácsko­zás részvevői döntöttek a gyer­mek- és ifjúságvédelmi, vala­mint a testnevelési és sport- albizottság megalakításáról. Az ágazati költségvetés is­mertetésével zárult a bizott­sági ülés. ISSN 0133—2600 icegiedt Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents