Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1981. FEBRUAR 4., SZERDA Deviza a népgazdaságnak Figyelmet érdemlő közösség Bálázóit széna kedvezményesen Nem számoltam, de azt anélkül is láttam, hogy sokan voltak a veresegyházi Váci Mihály művelődési központ házinyúl tenyésztők klubjának évzáró közgyűlésén, s a köz­gyűlést követő vetélkedőn, meg az éjfélig tartó batyusbá- lon is. Volt ennek az össze­jövetelnek valami sajátos hangulata, ami abból fakad­hatott, hogy bár különböző képzettségű, foglalkozású és korúdéin, berek ülték körül az asztalokat, a nyulak szerete­dében egyek, s ezért alkotnak jó emberi közösséget. A kérdés Nyolc éve 12 taggal alakult meg a veresegyházi házinyúl- tenyésztők klubja, de 1980 vé­gére már meghaladták a száz főt, pedig időközben az erdő- kertesi tenyésztők önálló klu­bot alakítottak. A rendszere­sen tartott ismeretterjesztő előadások mellett 12 szakmai tapasztalatcserét szerveztek, s megrendeztek há/om kiállí­tást Munkájáról filmet készí­tet a televízió. 1973-ban 15 ezer kiló nyulat értékesítettek, 1980-ban már 75 ezret, ami csaknem 100 ezer dollárt ho­zott a népgazdaságnak. A számok valóban tetszető- sek, ám jó lenne közelebbről is megismerkedni azzal a munkával, ami a számok mö­gött van. — Az állatok szere­tető az a szükséges többlet, amire ehhez a tevékenységhez feltétlen szükség van — mondja Vanikó István klubve­zető. — Több, nyulászkodni szándékozó embernek feltet­tem már a kérdést: miért akar nyulat tenyészteni? Ha a vá­lasz így kezdődött: mert sze­retem az állatot, igyekeztem sok jó tanácsot adni. De aki azt mondta: úgy hallotta, gyor­san meg lehet belőlük gazda­godni, annál mindent elkövet­tem. hogy lebeszéljem szándé­káról. Hiányzó szakirodalom — Télen havonként szerve­zünk szakmai előadásokat, melyeken alkalmanként 40—50 fő vesz részt. Vannak, akik minden előadásra eljönnek, mint Csigó Sándor, Farkas Ferenc, Vass Sándor, Bagi Im­re, Kosztolnyik Mihályné, Sza­bó Mihály. Törekszünk egy általános tudásszint elérésére, mert ahogyan ma egyetlen szakmában sincs lezárt isme­retanyag, a nyulászatban sem lehet mindent tudni. — Sajos nyuíászgond a szakirodalom hiánya. A ve­resegyházi könyvesboltból ta­valy márciusban elvitték az utolsó szakkönyvet, azóta hiá­ba rendelik, egyet sem kap­nak. A postahivatalok közlése szerint a Kistenyésztők Lapjá­nak Veresegyházon 46, Erdő­kertesen 12 előfizetője van. A nyulászkodók számához viszo­nyítva ez a példányszám na­gyon alacsony. De hogy milyen összefüggés van szakismeret, állatszeretet és hústermelés között, azt a legjobb termelők névsora iga­zolja. Kurucz Mihály a múlt évben 2534 kilogramm nyulat értékesített, őt követte Bel­les Ferencné 2135, Farkas Fe­renc 1631, Húszai József 1258, Zombor István 1244, Kosztol­nyik Mihályné 1162, Szabó Géza 1096 kilogramm nyúlhús értékesítésével. És még egy sajátságos ter­melői titokról szólhatunk, ha a veresegyházi eredmények okát kutatjuk: a fóti Béke Tsz és a nyúltenyésztők klubjának együttműködéséről. A szövet­kezet különböző módon ösz­tönzi a tenyésztőket: kedvez­ményes abra'ktakarmányt, bá­lázott szénát biztosít. A nyu­lak árát az átvétel helyén, azonnal, mégpedig a mérlegelt súly szerint, tehát apadó le­vonása nélkül fizeti. Téli ár idején 15 deka tápot ad, élő­súlykilogrammonként díjtala­nul. Az eredmények, a közös munka ismeretében már nem csodálkoztam a vidám szak­mai vetélkedő hangulatán, amelyet az erdőkertesiek csa­pata nyert meg, s nem cso­dálkozhattam azon sem, hogy a veresegyházi nyulászok ren­dezvényén részt vett Pásztor Béla nagyközségi tanácselnök, Novák Lászlóné, a járási hi­vatal művelődésügyi osztályá­nak vezetője, Hajnal Irén, a TIT járási titkára, Mátyás István, a Környei Mezőgazda- sági Kombinát főállattenyész­tője, dr. Mohai Imre körállat­orvos. Vetélkedőt segíteni, a jó hangulatot fokozni ott vol­tak a veresegyházi népdalkor tagjai is. Példás igyekezet Nem sok ez egy kicsit? Ügy vélem, nem. A veresegyházi nyulászok példamutató igye­kezete, termelési kedve, s em­beri közössége megérdemli a figyelmet. Fercsik Mihály Te/ és mirelit Ahol nincs hűtőpult Tájékoztatni a vevőt a választékról A fogyasztóknak a boltok­ban válik nyilvánvalóvá az az általános folyamat, hogy az élelmiszer-fogyasztás szerke­zetében mind nagyobb részese­déshez jutnak a hűtőipari ter­mékek. A gyorsfagyasztott fél­kész, késztermékek felhaszná­lása luxusból mindennapos szükségletté alakult. Olyany- nyira, hogy ma már nem építenek élelmiszerboltot üzlet­téri hűtőpult nélkül. Ezt igénylik a tejtermékek is. Esetükben a hűtés költsé­geinek ismerete nélkül is megállapítható, hogy a meg­felelő hőmérséklet biztosításá­val csökkennnek a tárolási veszteségek, egy csapásra ja­vul a termékbe fektetett mun­ka értékesülése. A gyorsfagyasztott termékek forgalmazásának döntő felté­téle a hűtés. Hiányában egy nap alatt tönkremennek a drága áruk. A régebben épült boltok hűtőpultokkal történő felszerelése még nem teljes. Az ezt nélkülöző üzletek né­melyikében az a gyakorlat, hogy nyitáskor a raktár hűtő­gépéből kirakják a mélyhűtött árukat valamelyik szabad pultra. De mi lesz az aznap el nem kelt árukkal? Lehetséges, hogy visszakerülnek a hűtőgépbe? Ha ez előfordul, akkor kettős következményekkel jár. Az egyik: a romlott árut vagy a bolt küldi vissza, vagy a vá­sárló dobja ki. A másik: ha netán elfogyasztják — az egészség kerül veszélybe. Egyik rosszabb, mint a másik. A végső) következtetés: pazar­lás, veszteség. Többet vásáro­lunk, mint fogyasztunk, hiszen a kidobott áru semmiféle szükségletet nccn elégít ki- Azokban az üzletekben, ahol még nincs hűtőpult, csak egy megoldás lehet. Nem, nem a lemondás a gyorsfagyasztott termékek megrendeléséről, árusításáról. Közvetetten, táb­lán vagy szóval kell tájékoz­tatni a vevőket a mirelitvá­lasztékról, s kérésre kihozni a raktári hűtőgépből. Ugye — nem is olyan nagy dolog. Városi moziműsor Fekete-fehér színesben. Fran­cia filmszatíra. Csak 4 óra­kor. Vámmentes házasság. Színes finn—magyar film, 6 és 8 órakor. Kész a gázszivárgásmérő A Ferromechanika Ipari Szövetkezet aszódi műszerüzemé­ben elkészítették a Carbodet gázszivárgásmérő 3 prototípusát. A második negyedévtől kezdve, az igényektől függően akár százat is készítenek megrendelőiknek. A képen: Pa ja Tibor műszerek segítségével vizsgáztatja a gázszivárgásmérőt. Barcza Zsolt (elvétele Mikronnyi pontosságú Különleges papír Ű'j, különleges minőségű pa­pír gyártásával növeli terme­lésének gazdaságosságát a Fűzfői Papírgyár. A debreceni Alföldi Nyomda megrendelé­sére az idén 1500 tonnát gyár­tanak abból a könyvalap­anyagból, amelynek vastagsá­gánál még a néhány mikronos eltérés sem megengedett. A készülő könyvek ugyanis elő­re gyártott, adott méretű borí­tókba és díszdobozokba kerül« nek. Ilyen sajátos és magas mi­nőségi eljárással most kell el­ső ízben megbirkóznia a Bala- ton-parti gyárnak. Ugyanakkor a gyár dolgo­zóit is felkészítették a na­gyobb értékű, igen kényes pa­pír gyártására. A minőséget külön honorálják: a kifogás­talan áru előállítói az alapbé­rükhöz 10 százalékos minőségi pótlékot kapnak. A papírkülönlegesség színe sárgás lesz, hogy a belőle ké­szült könyv olvasása a verőfé­nyes időben is kellemes le­gyen a szemnek. Közgyűlés a GSC-ben Lépést tartani a várossal Amióta megalakult Gödöllőn a városi sportklub, a GSC, ilyen nagy érdeklődéssel kísért közgyűlést még nem tartottak, mint a legutóbbi volt. A spor­tolók, edzők, testnevelők és a szurkolók, a sportbarátok mel­lett megjelentek a támogató szervek képviselői. A Ganz Árammérőgyárból például ott volt az igazgató, a főmérnök, a termelési főosztály, a sze­mélyzeti és szociális osztály vezetője is. Miután Benedek János, a sportkör elnöke köszöntötte a résztvevőket, Ádám István ügyvezető elnök tartott beszá- rrmlót, amit úgy kezdett, hogy ezúttal négy év eredményeiről, gondjairól ad számot az egye­sület. .Támogatás Eredmény, hogy a labdarú- gó-edzőpályát játékra alkal­massá tették, s a kézilabda- pálya fölött sem életveszélyes már a villanyvezeték. Az asz­talitenisz-szakosztály az Imre utcai általános iskola torna­termében lelt új otthonra, s a Karikás Frigyes Általános Is­kola tornatermével a téli ed­zési gondok is megszűnnek. Örvendetes, hogy az iskolák ingyen adják a termet, ez s a többi társadalmi segítség né­mileg megkönnyíti a sportve­zetés dolgát. Az öltözőépületet például a kisiparosok festik ki szükség szerint minden évben. Halaszthatatlan a labdarú­gópálya felújítása, amihez a városi tanács az idén 360 ezer forintot ad. A még szükséges további összegeket nagyrészt társadalmi munkával lehet pó­tolni, amihez a sportbarátok­tól, a támogató szervektől várnak segítséget. Továbbra is megoldatlan az edző, az atlé­tikai pálya és a bejárati rész salakozása, továbbá a kézilab­dapálya világításának elkészí­tése. Nagy szükség lenne az öl­tözőépület és a tekecsarnok központi fűtésére. Van tehát bőven gond, s az elkövetke­zendő években lesz min tö­rődni az egyesület vezetőségé­nek. Szakosztályok mérlege A szakosztályok munkájáról szólva a beszámoló megállapí­totta, hogy a labdarúgó felnőtt csapatnak alaposan össze kell szednie magát, hogy benn ma­radjon a megyei I. osztályban. Az ifjúságiak hullámzóan sze­repeltek az elmúlt év őszén, a serdülőgárda a legkiegyensú­lyozottabb. A gyeptabdásoknak az utánpótlás nevelésére kell több gondot fordítani. A kézi­labdacsapatoknál meg kell erősíteni a szakosztályvezetést, hiszen ennek gondja négy év óta jószerivel egyedül Markó Gábor vállára nehezedett. Az asztalitenisz-szakosztály­tól a jobb lehetőségek ellené­ben jobb eredményeket vár­nak. Elégedettek lehetünk a férfi röplabdacsapat működé­sével és eredményesek a teké- zők is. Kedvezőtlen viszont, hogy csökkent a természetjáró szakosztály taglétszáma. Ádám István beszélt arról is, hogy javultak a kapcsolatok a támogató szervekkel, s a váro­si testvéregyesülettel, a GEAC cal. Az elkövetkezendő idő­szakban hatékonyabbá kíván­ják tenni a vezetés munkáját Domony Két sikeres sportág Megtartotta közgyűlését a domonyi Gaigaparti Tsz Sport­köre. Áz elmúlt időszak köz­ségi sporttevékenységéről igen sok pozitívum hangzott el az elnökségi beszámolóban. A kisközség sportélete eredmé­nyesen zárta az elmúlt idő­ÖT ÉVVEL EZELŐTT érett­ségiztünk. Azóta véletlen ta­lálkozóhelyeink lettek min­dennapos utazási eszközeink, a buszok, a vonatok és indulás­kor, átszálláskor, érkezéskor az állomások várótermei, pe­ronjai. Az évek során új kö­zösségeket alakítottunk ki ma­gunk körül, ezek tagjai néha egészen más úton, számunkra váratlanul kapcsolódnak a ré­gi kör valamelyik tagjához. Közösségi kapcsolatainkkal fokozatosan behálózzuk a já­rást, megyét, lassan az orszá­got. De nincs olyan közöttünk, aki valamikor, akár a legvá- ratlanabbul ne gondolna a kö­zépiskolai osztályra. A beszél­getések, az osztályfőnöki órák tartalmára kevesen emlék­szünk már pontosan, de nem is baj, hiszen mindez egyéni­ségünkbe épült, visszakereshe- tetlen belső mozgatórugónkká vált. Van, aki a va,dászat ősi szakmáját gyakorolja, van, aki fizikusnak készül, de kö­zös vonásaink nem merülnek ki abban, hogy egy osztály­könyvben szerepeltünk négy Egy osztály szétrakott évig. Csak egy délután, egy este, egy hajnal és már távo­zunk is, de ez elég lesz a szük­séges szellemi-érzelmi feltöl- tődéshez hosszú évekre. A napokban ellátogattam is­kolámba. Vonattal jössz? — kérdezték előtte új diákisme­rőseim. Elképzelhetetlen, hogy ne kerékpárral menjek, hiszen csak egy ugrás a szomszéd község. Igaz, mára három-négy perccel hosszabbodott az út, egy széles autópálya emelt kö­zénk töltést. Klasszikus stílusú, három- szintes, sárga épület. Talán nincs is még egy belőle az or­szágban. Dombtetőn áll, kelle­mes park közepén, a völgy túl­só oldalán hány vonulat tete­jéről is látszik! Első utam általában a szo­borhoz vezet. A kezében köny­vet tartó köpönyeges fiatalem­berről — aki semmiképpen nem lehet több, mint 26 éves! — ki tudná megmondani, jön-e avagy megy? Számon tart mindenkit, aki megfor­dult erre. Felette megállt az idő. ÉS BENN? Emlékem, emlé­künk tudata csakúgy elolvad tanáraink körében, mint mos­tani lépteim nyoma a hóban? Nem! Felismer még az is, aki sosem tanított, csak látott. Talán a mi tablónk van a leg­magasabban. De meresztgethe- tem is érte a nyakamat. Mi­lyen jó, hogy a tablók nem készülnek újra. Megőrzik a megszüntet. A képeken maga­biztos, jókedvű arcok. Még a fiúk sem vonják össze homlo­kukat. Itt valóra válik az a jól is­mert szónoki fordulat, hogy visszavárnak bennünket. Nem mondhat jólesőbbet osztály- főnökünk, mint azt, hogy le­veleinkből, beszélgetéseinkből, belőlünk is élnek. Az épület belül cseppet sem olyan változatlan, mint kívül. Ez egy darabig zavart, de meggijőztek, hogy ez csak a régi diákok szemében szálka. Szebb, korszerűbb, ezáltal igényteremtő példa az új diá­kok számára. A bejárati táblán ez áll: Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola, Aszód. Elsősorban a Galga- völgy iskolája, Ácsától Túráig De járnak ide Bérről és lsa- szegről is. Az innen kikerülők szétsugároznak a járásba, mindennapjaiba és közéletébe A tablókon rokonaim és má­sok rokonai. Sok családnak családi iskola. Ezernyi szál fűz ide. BÚCSÜZÁSKOR, mint any- nyiszor régen, ismét benézek az alagsori konyha rácsos ab­lakán. A szakácsnők — de so­kat dicsértük őket a jó ízek miatt és persze a nagyobb adagért — háttal állva dol­goznak. Miért leplezném le a történelmet? Annyian belesel­kednek naponta az ablakon hogyan is gondolnák, hogy most éppen egy régi menzás tért vissza! B. G. szakot. A férfi kézilabdacsa­pat a járási 2. helyezésével jo­got nyert a megyei II. osztály­ban való szereplésre. Ehhez hozzátartozik, hogy a hazai mérkőzéseket már a kitűnő új bitumenes pályán játszhatja a csapat. A labdarúgók őszi szereplé­sükkel a járás 17 csapata kö­zött a 2. helyen állnak. Egy tavaszi jó szereplés számukra is lehetőséget biztosítana egy osztállyal való előrelépésre. A zsúfolásig megtelt műve­lődési otthonban megtartott közgyűlésen sok segítő szán­dékú hozzászólás és javaslat hangzott el, bizonyítva, hogy a község lakosai számára nem közömbös a község sportéle­te. Igen pozitív ígéretek hang- zpttak el az aszódi nagyköz­ségi közös tanács jelenlévő ve­zetőitől, valamint a Gaiga­parti összefogás Tsz részéről. További anyagi támogatásról és maximális segítésről bizto­sították a sportolókat és sport­vezetőket. A közgyűlés megválasztotta az új elnökséget. A sportkör elnöke Somogyi Károly, a Gaigaparti Összefogás Tsz el­nökhelyettese lett. A felkészülést a bajnokság­ra mind a kézilabda-szakosz­tály, mind a labdarúgók már elkezdték. ISSN OISJ-luSI tGflrlöliril Hír lap) i A beszámolóhoz tizenöten szóltak hozzá. Borbély Mihály, a labdarúgó ifjúsági csapat in­tézője például sajnálkozott azon, hogy a sport fejlődése elmaradt az általános város- fejlődés mögött. Szabó István, a Ganz Árammérőgyár igaz­gatója arról beszélt, hogy a gyárban szívesen foglalkoz­tatnak olyan sportolókat, akik egyben jó szakemberek. De arra nincs mód, hogy fél vagy teljes profikat tartsanak sport­állásban. Tisztújítás Többen a létesítményekkel kapcsolatban kértek szót, Lö- rinczi István pedig a tömeg­sport jelentőségéről, a tömeg­sportbizottság munkájáról tá­jékoztatta a hallgatóságot. A közgyűlésen újjáválasz­tották a tisztségviselőket és az elnökséget. A GSC elnöke is­mét Benedek János, ügyvezető elnöke Ádám István lett. Az elnökség tagjai: Tamási Má­tyás, Kaiser László, dr. Hegyi József, Molnár László, Lőrin- czy István, Parádi Lajos, Csornai János, dr. Barabás Andor, Csiba József, Gráffy Vendel, Ács János, Rafael Ist­ván és Nyerges György. A i számvizsgáló bizottság elnöke: Berencsi János. Tagjai Pásztor Csabáné és Lázár Sándorné. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents