Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-03 / 28. szám
VÁCI A PEST MEGYE! HÍRLAP VÁCI JÁRÁS! ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1981. FEBRUÁR 3., KEDD Negatív hatások ellenére eredményesen Alkotó politikai légkörben Az V. ötéves terv utolsó esztendeje a váci járás gazdasági egységei számára is nehezebb volt az előzőeknél. Szigorúbb gazdasági követelmények között kellett dolgozni, nagyobb figyelmet fordítani az anyaggal, energiával, a munlcaerővel való gazdálkodásra, a piaci információkra, és a helyi árpolitikára. A pártszervezetek, a kommunisták, a dolgozók megértették az új helyzet lényegét, s hatékonyabb munkával segítették a gaz-. Kritikus, türelmetlen pillantások kísérik írkok keresztezik az utakat Mit tesz a tűzre a brigád? Tegnap délután ülést tartott az MSZMP váci járási Bizottsága. Az ülésen részt vett: Barna Eva, a fóti általános iskola igazgatója, a megyei pártbizottság tagja, Krima János, a váci járási hivatal elnöke, a pártbizottsági tagokon kívül ott voltak az értekezleten a nagyközségi területi pártbizottságok titkárai is. A megnyitó után Frankó János első titkár foglalta ösz- sze az elmúlt év gazdasági eredményeit. — Az 1880-as évet értékelve szólnunk kell arról a pezsgő politikai légkörről is, melyben a gazdasági építőmunkát folytattuk — •mondotta. Szólt a Xll. kongresszus előkészületeiről, a megyei és járási pártértekez- latekről, majd a kongresszus után a határozatok feldolgozásáról, az országgyűlési és tanácsi, valamint szakszervezeti választások, majd a népfrontválasztásokról. Jelenleg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tisztségviselőinek választása, és az alapszervezeti taggyűlések kerülnek sorra. Járásunkban is megállapítható, hogy tovább erősödött a szocialista nemzeti egység, népünk történelmi összefogása, a munkás-paraszt szövetség. Az elmúlt év elején a pártszervek és szervezetek cselekvési programokat készítettek. Ezek a helyi adottságokat és lehetőségeket igyekeztek feltárni. s a hatékonyabb gazdálkodás érdekében fogalmaztak meg konkrét feladatokat. Lényeges változásra került sor a gazdasági szabályzó rendszerben, különösen az új árrendszerben. Ez az első negyedévben s-ok bizonytalanságot okozott, s negatív hatással is volt a szerződéskötésekre, a tervezésre, és a termelés folyamatosságára. Ezek a hatások a II. negyedév végére feloldódtak. A gazdasági munkában meghatározó szerepe volt a jó politikai légkörnek, a párt-, a gazdasági és a társadalmi szervek összefogásának. Az úgynevezett gyenge gazdaságok, szövetkezetek kevés kivételtől eltekintve szintén jó eredményt értek el. A mezőgazdaságban egyrészt sikeres esztendő, jó termés volt, másrészt a rendkívüli időjárás sok A Népszava hírül adta, hogy a Vác és Környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat autósbevásárlási központ — diszkont áruház — létesítését tervezi a 2-es számú főútvonal mellett. A Fonómunkás bemutatta Farkas József anyagmozgatót, aki 1971 óta dolgozik a Pa- mutfonóipari Vállalat váci gyárában, s a közelmúltban ÓTP-kölcsönnel, gyári segítséggel befejezte családi házának építését. A Magyar Nemzet megemlékezett arról, hogy dr. Bánk József váci érsek-püspök 70 éves, és születésnapja alkalmából köszöntötte őt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A Magyar Vasutas elemezte gondot okozott. A lakosság eletKörülmenyeinek javítását szolgáló kommunális beruházások megvalósítására mindenütt kiemelt figyelmet fordítottak. A járás lakossága a korábbinál is nagyobb mértékben segítette a községfejlesztési célokat, 1989- ban 74,3 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A járás gazdasága tehát a követelményeknek megfelelően fejlődött, néhány terület kivételével. A gazdaság néhány fontos területét elemezve az első titkár rámutatott, hogy a mező- gazdasági nagyüzemekben az üzemi termelési érték 1979-hez viszonyítva közel 20 százalékkal nőtt, és meghaladja a 3,5 milliárd forintot. Az alaptevékenység termelési értéke 33 százalékkal több, mint az előző évben volt. Az 1979-hez képest tervezett 3,5 százalékos eredményromlással szemben tehát 10 százalékos eredményjavulás várható a számadatok végleges lezárása után. Rekordtermés volt búzából, tavaszi árpából. A mostoha időjárás ellenére sikerült befejezni a vetést november első napjaiban. A gyümölcstermelés eredményei is jobbak az előző évinél. Dinamikusan fejlődött az állattenyésztés, és a tejtermelés. Ez utóbbiból kiemelkedő eredményt ért el az Alagi Állami Tangazdaság, valamint a kisnómedi, a fóti és a gödi termelőszövetkezet. Tovább fejlődött a mezőgazdasági üzemek tevékenysége. A cselekvési programokban meghatározott beruházások megvalósultak. A püspökhatvani szakosított tehenészeti telep, a kosdi hízőmarhatelep rekonstrukciója, illetve bővítése megfelelő ütemben folyik. A fejlődés állomásait jelző új szövetkezeti létesítmények és gazdasági eredmények hosz- szú sorában az előadó szólt arról is, hogy a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységében a termelést befolyásoló negatív hatások ellenére is eredményes gazdálkodás folyt Az idei tervekről szólva hangsúlyozta: gazdasági helyzetünk fejlődésének jellege azt kívánja, hogy a legnagyobb tartalékokra, a dolgoaz eddigi vasútvonal-villamosításokat. Helyeselte az Aszód —Vác vonal villamosításának a tervét, mert ezzel a megoldással csökken a budapesti nagyállomások terhelése. A Magyar Hírlap arról tudósított, hogy új fajta konténerek gyártását kezdték meg az idén a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében: a FLATRACK-konténerekből 400 darab készül angol megrendelésre. A Köznevelés bemutatta Szinay Józsefet, a váci Gábor József Általános Iskola tanárát és Csapó Imréné körzeti vezető óvónőt, akik a közelmúltban vették át a rangos helyi elismerést jelentő Ma- theika-díjat. P. R. zó emberek tudására és szorgalmára, az emberi tényezőkre jobban alapozzunk. A jövő legnagyobb feladata a VI. ötéves terv beindítása. Krima János, a váci járási hivatal elnöke kiegészítő hozzászólásában tájékoztatást adott a tanácsi fejlesztések helyzetéről, s mint mondotta, az V. ötéves terv előirányzatait sikerült túlteljesíteni. Lévák József, a sződi Egyesült Virágzó Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke gazdaságuk eredményeiről és gondjairól szólt, s azokról a törekvésekről, melyeket a föld termőképességének gazdaságos növekedése hiányában követnek. Dr. Barna Lajos, a fóti Gyermekváros igazgatója a gazdasági körülmények között nehezedő technikai feltételekről szólt, melyek a társadalmi munkát akadályozzák a gyermekintézmények fejlesztésénél. Göndöcs Lajos, az Alagi Állami Tangazdaság igazgatója kedvező tényezők és szorgalmas munka eredményének minősítette a járás gazdasági sikereit, s többek között szólt az állattenyésztés nehezedő közgazdasági körülményeiről. A hozzászólások után Szalui Árpád, a járási pártbizottság titkára terjesztette elő a párt- bizottság 1981. programjavaslatát, majd egyéb kérdéseket tárgyaltak. K. T. I. A Dunakanyar nevezetes múzeumai közül kiemelkedik a bal parton a Szőnyi István emlékét őrző ház, amely tavaly is sok ezer látogatót vonzott. Mint Dániel Kornél igazgatótól megtudtuk, 1980-ban 83 műsoros rendezvényt szerveztek, ezek közül a legnépszerűbbek a zenés irodalmi hét végék. A vezetést évek óta Czigány György vállalja, nagy sikerrel. Az érdeklődés e rendezvények iránt nemcsak a környékbeliek körében nagy: a jelentkezési lapokat átnézve kiderül, hogy érkeztek csoportok Dánszentmiklós- ról, Szekszárdról, Veszprémből is, hogy csak néhányat említsünk. A vendégeket a 128 személyes kempingben szállásolták el. A tavalyi választékból szintén kiemelkedőek az ifjúsági rendezvények. Jól sikerült az augusztus 20-án megrendezett népművészeti kirakodóvásár, amely sok embert vonzott Ze- begénybe. Tavaly is sor került az immár hagyománynak számító szabadiskolára, amely iránt nemcsak hazai, de nemzetközi érdeklődés is mutatkozik. Messze földön híres a múzeum köré tömörülő baráti kör tevékenysége is. A csoport, amely a nagy festő életművének ápolását vállalta, tizenegy éve alakult. Jelenleg 412 tagja van az ország minden részéből. A baráti kör a műsorok rendezéséből is kiveszi részét, 1980-ban például méltó keretek között emlékeztek meg Szőnyi István halálának 20. évfordulójáról: az emléktábla-avatással egy időben magángyűjteményeknél fellelhető Szőnyi-képekből rendeztek kiállítást. A baráti kör önfenntartó, tavaly mintegy 2 millió forintnyi bevételhez jutottak. Ebből igyekeznek a múzeumban a legfontosabb teendőket Hideg van. Ezzel a rövid mondattal akartam a riportot kezdeni, de mire elindultam ragyogott a téli napsütés, ol- vadozni kezdtek az útra fagyott jégburkolatok. Így van ez. Ha télen építőmunkásokra gondolunk, mindjárt a hideg jut az eszünkbe. Hozzá egy másik kép is társul, a lobogó tűz mellett kezüket melengető, vastag ruhás emberek látványa. Mert mi tagadás, időnként valami mellett fel kell melegedni. Bár a szabályok tiltják és veszélyes is, azért manapság még sokan lebecsülik a védőitalként naponta többször is körbekínált forró teát, s így, vagy úgy, szerét ejtik a bornak, s másféle melegítőket is fogyasztanak. Téli műszak — Nahát, mi aztán nem — vönják kétségbe ez utóbbi feltevés jogosságát a Pest megyei Út- és Hídépítő Vállalat dolgozói, akiket mostanában a deákvári lakótelep majdnem minden utcájában meg lehet találni, s nem kis sértődöttséggel kérik számon a találkozás alkalmával, hogy teret engedtünk Oravecz György levélírónk cikkének, ami szerint drága faanyaggal tüzelnek, s pálinkáznak munkaidő alatt. — Itt erről szó sem lehet — mondják Horváth Mihály segédmunkás brigádjának tagjai is, akik Üjfehértóról vonatoznak ide minden héten, s hétfőtől péntekig egy nyolcszemélyes lakókocsiban laknak. — Nem hideg, kényelmes — mondják. — Van benne tv is, rádió is, sohasem vesznek ösz- sze azon, hogy melyik csatorna adását nézzék, meg azon sem, hogy éjjel ki keljen fel megrakni a kályhát. Abban is megvan az egyetértés, hogy ha valaki szeszt inna a munkahelyen, azt maga a brigádvezető küldené haza véglegesen. fedezni. Nagyon jól működik például a gyermekeknek szervezett kerámiaszakkör, amely ideiglenesen a klubkönyvtárban kapott helyet. Most azl tervezik, hogy nyárra égy pajtát alakítanak át végleges kerámiaműhellyé, amelyben a felnőttek mellett a fiatalok is helyet kapnának. Ebben az esztendőben sor kerül a kemping modernizálására is, amit a vendégek korszerű körülmények közötti, kényelmes elhelyezését szolgálja majd. A negyedik „C”-ben érdekes osztályfőnöki órát tartottak. Vendége volt az osztálynak Orsós Márton, aki valamikor a Fóti Gyermekváros lakója volt, most pedig a 72-es számú postahivatal dolgozója. — Hogyan került ide? — Közgazdasági Szakközép- iskola másfél évtizede támogat Foton élő gyermekeket. A kapcsolat az iskolák elvégzése után sem szakad meg. Felnőttként is visszajárnak, hogy elmondják, hogyan élnek, mik az örömeik, gondjaik. Ezért jöttem én is, s közben dallal gitárral is szórakoztattam az osztályt. Barátságok Farkas Mária és Szentesi Miklós tanárok, Mojzes Tünde, Soltész Erika, Mikucz Márta és Péczelt Csilla negyedikesek elevenítik fel a múltat. Farkas Mária: — Egyszer elmentem Fótra, megismertem az ott élő gyerekek szeretetvágyát, ragaszkodását. Sosem felejtem el a kérdéseiket: eljösz megint? Elviszel? Rettenetes volt, hogy — De hát nem kimondottan magukról szólt az írás. Nem a vállalat embereiről, hanem ... — Hát. ez az! A területen több vállalat is dolgozik. Nevezzék meg, hogy kik csinálják mindezt? Állunk a Népek Barátsága útja és a Gombási út sarkán Két brigádtag hógolyót dobál á buszra váró gyerekek felé. Félig tréfa ez, félig meg komoly, mert mindig odasettenkednek az árok széléhez, ami balesetveszélyes. A többiek is állnak, mert várják a homokot. Az árkokat egyszer már kiásták a váci Kommunális és Költségvetési Üzem dolgozói, de közben jött a tél, az eső, a fagy és beszakadoztak. Ezért újra ki kellett tisztítani. Most az van soron, hogy a lefektetett csöveket homokré- teggel takarják, le. aztán rá a földet. Ha az idő engedi, ezen a szakaszon hamarosan befedhetik a csöveket. — Ezt bizony nehezen várja a lakosság. Árkok keresztezik az utakat, jeges, vékony padlóátereszek vezetnek rajtuk keresztül, rosszul felerősített korlátokkal, s este a legtöbb helyem hiányzik a kivilágítás — Hát igen — bólint erre Horváth Miklós, miközben a telep belseje, a madarakról elnevezett utcák irányába tartunk, hogy megkeressük a többieket s Ripper József művezetőt. Közben megjegyzi, hogy a korlát egy másik társ- vállalkozó feladata, az átadási határidőről meg egyébként sincs tájékozódva. Talán majd a főnök. A Hungicort melegítik — Nem tudom, meg aztán nem is vagyok rá illetékes, hogy erről nyilatkozzam — közli Ripper József, amikor kezet fogunk. Annyi azonban bizonyos, hogy a tervet néhol, például a Fúrj utca sarkán, egy helyütt a Népek barátsága útján is módosítani kell, méghozzá olyan helyen, ahol a munka már kész, s fölötte fel kell bontani a lebetonozott utat. A beruházó, a TIGÁZ ugyanis nem fogadta el a jelenlegi megoldást, s nem engedi meg így a bekötést, az üzembe helyezést. Ez bizonyára meghosszabbítja a befejezést. Eszembe jut Varga János igazgató levelének az a néhány sora is, melyben közli, hogy a vezetéképítés tervmódosítás miatt nem halad kellő ütemben. Azt már valószínűleg nem tőlük kellene megkérdeznünk, hogy a tervezők és a TIGÁZ miért nem akkor ellenőrizte a tervdokumentációt, amikor az árkok még fenem tudtam segíteni rajtuk. Akkor gondoltam is, hogy elmondom a diákjaimnak. Megértették, kialakultak a kapcsolatok az osztályok, és a fótiak között. Nemsokára mások is csatlakoztak a mozgalomba. Hagyomány lett, kölcsönösen látogatják egymást. Az emberek cserélődnek, de a két intézmény barátsága marad. Meggyőződésem, hogy ez nagyszerű nevelési lehetőségeket rejt magában. A diákok gondolatait Mojzes Tünde foglalja össze: — Volt úgy, hogy szívesebben mentünk volna máshová, mint Fótra. A lelkesedés sem lobogott mindig ugyanolyan hévvel. De tudtuk, hogy várnak bennünket. Szeretetet osztani jó. Éreztük, hogy fontosak vagyunk számukra. Csend van, ki-ki a maga gondolataival foglalkozik. Miről beszélgettek ma? — Érdekelt, hogy az osztály hogyan lát dolgokat, meditál Orsós Márton. Egészen más szituációban élnek, mint mi. Ott a szülő, a biztonságot nyújtó otthon. A< felnőtt-gyermek kapcsolat értelme, megdetlenek, az út betonozatlan volt. Czégény Péter brigádvezető és Túró Sándor kubikos társaságában egy kokszkosár tanulmányozásába mélyedünk. — Hát ez az — mulatja a kubikos. — Ezt láthatják a környék lakói. Hulladékdeszkával tüzelünk. Melegedni is kell, de nemcsak az a cél... — Hungicor szigetelőszalag — szól közbe a művezető, s ennek a primer ragasztója az a fekete folyadék. Ezzel burkoljuk a vezetéket, s . ezt előbb fel kell melegíteni. — Azért meg hálásak is lehettek volna a környékbeliek, hogy eltüzeltük az utcára dobált karácsonyfáikat — szólnak közbe többen is, majd elsorolják, hogy a fedetlen árkokból kihúzgálták a jelzővezetéket, eltörték a szivárgást jelző szaglócsövet, az árkok fölötti átjárók mellől elvittek több korlátot, meg jelzőlámpát, s nem mondják ki amit gondolnak, hogy tulajdonképpen nincs mit egymás szemére vetni. — A cikkírónak könnyű a meleg szobából — mondják hangosan dohogva. aztán azt javasolják: nézzünk szét a szomszédos építkezéseken is, ha már valutát érő faanyag égetéséről, meg pálinkázásról van szó. A más portája — Nézze, miránk ilyet nem mondhatnak, mert ide nem lehet belátni. Ha úgy volna, mint ahogy állítják, akkor sem szerezhetnének rajtunk kévül tudomást a dologról — mondják a PEFÉM művezetői irodáján. Azt persze mi is láttuk, hogy hosszú staflit vágtak fel tüzelőnek amott a túloldalon. Ügy gondoljuk, a gázosok lehettek. Nem állítjuk, hogy a mieink nem csempésznek be a szatyorban szeszes italt. De ezt nehéz ellenőrizni. Egy félkész lakóház előtt tétován álldogáló emberek csoportja. Palkovits János kőműves brigádvezető bemutatkozik. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat építkezésén most a belső válaszfalazásnál tartanak, de fagy a gipsz, így a hézagolással várni kell. Három óra után elcsendesül a környék, mert a téli munkaidő fél négyig tart. — Hogy ital meg tüzelés? — Náluk ez nincs — mondják a gépkocsira váró dejtári emberek. Hidegnek igaz, hideg van, de mi nem fázunk. Arrébb láttunk tüzet a napokban is, ahol a csöveket fektetik. — A szigetelőanyagot melegítették hulladékfával. — Azt. A kerekképű kőműves elmosolyodik. ítélése sem egyező. Nagy dolog az, ha mindennap hazamegy valaki. Mi csak magunknak bizonyítgatunk, mert senki nem kíváncsi ránk. Számomra ennék a kapcsolatnak mindig azért volt nagy jelentősége, mert voltai:, akik elé odaáll- hattam az eredményeimmel. Serkentett, hogy valahol várnak tőlem valamit. ' f Segítség Szentesi Miklós hallgat. Én tudom, hogy ő a lelke, mozgatója ezeknek a barátságoknak. Most éppen találkozót szervez a már felnőtt patronáltak, és az érettségizettek között. Ne szakadjon meg a kapcsolat mindaddig, míg szükség van rá. Elszólásból derül ki az is, hogy a diákok öregeket is segítenek. Tüzelőt hordanak, ebédet visznek, beteget ápolnak. Előfordult, hogy óráról mentek el orvosságot vinni, teát készíteni. „Úgy múlnak el napjaid, hogy üresek a zsebeid És nem kísér senki utadon csak a magány” — — pengeti a gitárt Márton. Jó tudni, hogy rá már nem vonatkozik a refrén szövege. Vicsotka Mihály ISSN 0133-2159 (Véül Hírlap) Vác a hazai lapokban Tevékeny baráti kör Pajtából - műhely Kovács T. István Szeretetet osztani jó! Miért jár Fótra a diák?
