Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 29. SZÄM Ára 1,40 forint 1981. FEBRUÁR 4., SZERDA Sztár tesz-e a műanyag redőny ? Solymáron nem félnek a felelősségtől, a kockázattól Alapbér — teljesítmény szerint Türelem T udós tanulmány hálás — s aligha könnyen földolgozható té­mája lehetne, miként for­málja át, változtatja folya­matosan a lakosság igényeit az az egyszerű tény, hogy településének közigazgatási rangja, településszerkezeti szerepköre módosul. Erre nemcsak azok a községek szolgáltatnak hálás példá­kat, amelyek a város rangját kapták meg, hanem azok is, amelyek a partszélről bekerültek a sodrásba, az­az a legutóbbi egy évtized­ben több történt ott, mint korábban évszázadnyi idő alatt. Azt kell fölírnom jegy­zetfüzetembe, hogy Űröoty- tyán, Csornád, Vácrátót közös tanácsú nagyközsé­gek szeretnének csatlakoz­ni az intézményes szemét­szállításhoz, a váci járás­nak ehhez az egyre erőtel­jesebben kibontakozó új szolgáltatási ágazatához. A kívánalmat már-már töp­rengés nélkül besorolná az ember a természetesek kö­zé, ám egy pillanatra meg­áll a toll, mert felötlik a múlt. Az a, nem is olyan régi időszak, amikor ezek a községek szinte a világ vé­gének számítottak — olyan gyatra volt a közlekedésük —, amikor Őrszentmiklóson és Vácbottyánon — a mai örbottyánt alkotó két tele­pülésen — az volt a fő gond, mikén\ kerülhetne minden arra várakozónak kenyérkereseti lehetőség. A két község egyesült, azután Csornáddal és Vácrátóttal közös igazgatási körzet lett, nagyközségi rangot kapott, tegnapját olyan természe­tességgel feledve el, miként a szülő gyermeke nevelése, kor a maga múltját. Logi­kus következménye ez an­nak, hogy a lakosság rá- érez a változásokra; emlé­kei a szegényes tegnaphoz nem kötik, annál inkább odafogják a holnaphoz igényei, vágyai. Amíg csu­pán a térkép egy közeli da­rabján elhelyezkedő falvak népeként élt ez a lakosság, nem volt különösebb jelen­tősége annak, hogy a má­sik településen mi van, mi lesz, ám amikor közös szál. Iá fonódott a jelen és a holnap, egyszeriben feszí- ,tő ereje lett annak, miért, hogy a székhely községben nincsen vezetékes víz,, van viszont a másik kettőben?! H osszú idő kell ahhoz, hogy a közös tanácsú községek, nagyközsé­gek minden tekintetben egy test, egy lélek alapon, el­ven éljék mindennapjaikat, tervezzék jövőjüket. Igaz, hátrább szorult a koráb­biakhoz képest a közönsé­ges irigykedés, féltékenyke­dés, ám nem szorult hát­térbe az egészséges érdek- féltés, az igazságosság ke­resése, megtartása. Ennek megnyilvánulásait tehát nagy hiba lenne véteknek vélni, leinteni, válaszolat- lanul hagyni a miérteket, a hogyanokat. Attól, hogy a közös igazgatású települé­sek tanácstestületének tag­jai szót értenek egymással, még bőven lehet — van is — szót nem értés a lakos­ság körében, mert hiszen egy-egy család nem a nép- képviseleti, önkormányzati feladatok hálózatában gon­dolkozik, hanem a maga szűk környezetének jellem­zőit fogja fel, helyezi mér­legre. S az már természe­tes emberi gyarlóságunk, hogy inkább csak azt vesszük észre, amiben másoktól el­maradtunk, míg amiben mások előtt járunk, az szó­ra sem érdemes. Nincs semmi .kivetni va­ló tehát a három községet lakó hatezernél több ember gondolkodásmódjának . ilyesféle eltéréseiben, őr- bottyán vízellátásának gond­jait a térség regionális víz. műve egyik leágazó vezeté­ke oldja csak meg, aminek megépítésére a jelenlegi ál­lapotok szerint a hetedik ötéves tervben azaz az 1986 és 1990. közötti években kerülhet- sor. Ami bizony távoli időpont annak az asszonynak, aki szeretné családja tisztálkodását a fürdőszobában lebonyolí­tani, könnyen és egysze­rűen, aki automatával sze­retne mosni, s aki ráadásul azt is tudja, hogy főként Vácrátóton, de Csornádon is ez sok társának nem gond, mert ott a vezetékes víz. Ez az asszony könnyen rá­feleli a töprengésre, mi le­gyen az intézményes sze­métszállítással, miért ezzel bíbelődnek, amikor a víz... ám, ha lakókörzetének ta­nácstagja visszakérdez, va­jon takaros, ,új házukat mennyi idő alatt hozták te­tő alá, miként rendezték be, milyen adósságokat vállal­tak mindezek fejében, ak­kor talán türelmesebbre vált át a hangnem, talán kaput nyit a megértés felé a gondolkodás. S okat lendíthet vagy foghat vissza a taná­csok tevékenységén a lakosság magatartása, az, hogy türelemmel vagy tü­relmetlenül hallgatja okok és okozatok — gyakran bo. nyolult — összefüggéseit, s ezzel a magyarázatot a miértekre, a hogyanokra. Tehetséges, sokra képes ta­nácsi vezetők fulladtak be­le a türelmetlenség tenge­rébe, s a közepes képessé­gűek között jó néhány olyan van, aki példás eredménye­ket mutathat fel, a megye bármely részén. Szó sincs megfejthetetlen titokról! Tapasztalataink bizonyít­ják: az egy-egy település légkörét meghatározó úgy. nevezett közgondolkodás­ban alapvető szerepet töl­tenek be a tanácstagok. Ha kiválasztásuk jól sikerült, ha egyre többen látják be sajátos szerepüket ;— a la­kosság érdekeinek képvise­lete a testületben, a testü­leti döntések magyarázatá­nak közvetítése a lakosság­hoz —, akkor a segítőkész­séggel társult türelem nem óhaj lesz, hanem egyre ki- tapinthatóbb jellemző. Ak­kor sem tanúsít mindenki türelmet, de a többség igen, s ez meghatározza a tele­pülés lakóinak magatartá­sát. Nem az igényeket kell visszautasítani, mert kielé­gíthetetlenek, hanem azt célszerű megmutatni, mi a sorrend, miért ilyen, mit tehetünk most az igények majdani kielégítése érde­kében. A türelmet ugyanis a meggyőzés türelmessége termi. Mészáros Ottó Akik a Börzsönybe készülnek Hogyan készítik elő érdekes feladataik elvégzésére a leen­dő börzsönyi úttci ővasutaso- kat? — erről számol be Vas­vári G. Pál riportja. (3. oldal) Amikor a múlt üzen A település történetét, a bu­dakalászi helytörténészklub munkáját mutatja be Kátai Ferenc cikke. (4. oldal) Megölte a terhes asszonyt Szerelmi háromszög, tragikus következményekkel — erről szól Paládi József cikke. (7. oldal) Egy évvel ezelőtt ilyentájt főtt a fejük a solymáriaknak. „Rosszul számítottunk vol­na? ... Nem versenyképes a műanyag?... Mi lesz a gyár­ral, ha nincs vevő a termé­keinkre? ..Hiába tették fel azonban a kérdéseket a Pest megyei Vegyi és Divatcikk­ipari Vállalat faipari gyárá­ban — nem volt kitől választ várni. Pontosabban: csak ma­gúiktól kívánhatták a megol­dást. S hogy ezt mi jelenthet­te? Az, ha nem adják föl a harcot, ha fáradhatatlanul ke­resik a megrendelőket, ha a korábbinál jobban igazodnak az igényekhez. S ami még szintén nem mellékes: termé­szetesen kifogástalan minőség­gel. Nem 'adták föl a harcot — így a siker sem maradhatott el. Igaz, értékesebbnek is tart­Tavaszs készülődés Vetőmagok, kisgépek, csemeték Az elmúlt hét vége mára tavaszt előlegezte. Olyannyi­ra, hogy sokan töltöttek né­hány napsütéses órát a kert­ben: ástak, égették a gazt. A hamarosan valóban be­köszöntő tavaszt nem csupán mi öüsi A Pest—Nógrád megyei boltok megrendelései szerint állítják ösz- sze a kiskert-tulajdonosok részé­re tasakolt vetőmagot. a kiskerttulajdonosok, ha­nem állandó partnereik, a gazdaboltok is várják. A szentendrei bolt például új helyen — az Ady Endre ut­cában —, s jól felkészülve a várható vásárlói rohamra. Folyamatosan érkeznek a megrendelt áruk, a tavaszi— nyári vetőmagok * nyolcvan százaléka már megjött, ugyanígy a növényvédő sze­rek. Nem hiányoznak a rak­tárból a lemosószerek, eb­ben a hónapban megérkeznek a keresett cikknek számító kisgépek, a 2—3 lóerős kerti kapák, s tartozékaik is. Nem lesz hiány fóliából, tömlők­ből, kéziszerszámokból — s nem lesz gyümölcsfa-cseme­tékből sem. A vetőmagot a megye szá­mos településére a Vetőmag . Vállalat Pest vidéki Központ­jának monori üzeméből szál­lítják. A munka már meg­kezdődött itt is, a többi kö­zött ezernyolcszáz tonna hib­rid kukorica vetőmagot for­galmaznak. Pest és Nógrád megyében a kiskerttulajdono­sok ellátása érdekében mint­egy egymillió-nyolcszázezer tasak különböző vetőmagot szállítanak az üzletekbe. Rö­videsen befejezik a lucerna és . borsó vetőmagvak tisztítá­sát, mire a tavasz beköszönt, ezekből sem lesz hiány. ják, miután megdolgoztak ér­te. Elkészítettek és értékesítet­tek 167 millió forint értékű terméket, mondta Mártái Ká- rolyné igazgató, így 27 millió forinttal több árbevételhez juttatták a vállalatot. Műanyag ajtóból 30 ezer, ablakból 14 ezer került le a gyártósorról; nem ragaszkodtak a tervezett arányokhoz. Szerencséjükre, hagyományos, fa nyílászáróik iránt nem csökkent a keres­let. Azokból 85 ezret adhattak el, a tervezett 80 ezerrel szem­ben. Bár számottevő, 6,2 százalé­kos bérszínvonal-növelést hajt­hattak végre az év során, to­vább csökkent a gyárban a( fizikai létszám. Szükség lévén tehát a munka hatékonyságá­nak növelésére — ehhez jó eszköznek bizo­nyul az esztendő utolsó hónapjaiban kifizetett cél- i prémium. Vagyis, akik többet vállaltak, nagyabb jövedelemhez is ju­tottak. S hogy így lesz-e idén is? Az már bizonyos, hogy ismét emelhetik a bérszínvonalat — az országos átlagnál nagyobb mértékben —, 5,4 százalékkal. Ügy határoztak azonban, hogy csökkentik a mozgóbérairányt, és a pénz javát a teljesít­ményhez kötött alapbé­rekre fordítják. A tennivalójuk, a feladatúk ugyani« nem kevés, helytállást követel az egész munkásgár- dától, állapította meg az igaz­gató. A vállalati terv szerint 180 millió forint árbevételt kell elérniük, úgy, hogy ismét alkalmazkodjanak az Igé­nyekhez. Előzetes számok te­hát, hogy 20—25 ezer abla­kot és 30—35 ezer ajtót állí­tanak, szerelnek össze — mű­anyagból; fából pedig a ta­valyihoz hasonló mennyiséget. Mindenesetre gondtalanabbul néznek a következő hónapok elé, mint tavaly év elején. Máris említésre érdemes meg­rendelést szereztek. Tapasz­talják, már jó versenytársa lett a műanyag a fának. (Te­gyük ehhez csak zárójelben: a solymáriak kezére játszik, hogy ismét emelkedtek a fa­ajtók és -ablakok árai.) Nem véletlen tehát, ha nem csupán termelésük növelésé­ről döntöttek, hanem hamarosan bővítik Is a termékszerkezetüket. Sztár lehet-e a műanyag re­dőny? Ma még kérdéses. Az alkatrészek előállításához szük­séges berendezéseket 13 millió forintért vásárolta meg a PEVDI — partnerüknek, a Borsodi Vegyi Kombinátnak; aiz első profilszállítmányt a jö­vő hónapra várják Solymárra. Nem félnek tehát a kockázat­tól; sikeres próbaüzem után a második negyedévben mutat­kozhat be a mostanig hiány­cikknek számító, új építőipari termék. Bővítik egyúttal a műanyag­ablak termelőkapacitását is. A jelenleg meglevő úgynevezett alaptechnológiai sort néhány ügyes géppel egészítik ki még 1981-ben. A távolabbi terv pe­dig: folyamatos intenzifikálás- sal szeretnék elérni, hogy a VI. ötéves terv utolsó évére már 100 ezer négyzetméter ab­lakot gyárthassanak. D. Gy. Magyar—algériai pártközi tárgyalások A felek közleményt adtak ki A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front Pártjának (FLN) küldöttsége 1981. január 26. és 31. között látogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban Dellouci Boua­Méssség az együttműködésre Elutazott a kongói küldöttség Kedden elutazott Budapest­ről a Kongói Népi Köztársaság népi nemzetgyűlésének kül­döttsége, amely — Jean Gan- ga-Zandzounak, a Kongói Munkapárt Politikai Bizottsá­ga tagja, a népi nemzet- gyűlés elnökének vezetésével — az országgyűlés meghívá­sára hivatalos, baráti látoga­táson tartózkodott Magyaror­szágon. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke búcsúztatta. Jelen volt Jacob Okánza, a Kongói Népi Köztársaság bu­dapesti nagykövete. A küldöttség — amely el­utazása előtt koszorút helye­zett el a magyar hősök em­lékművénél — látogatása so­rén Székesfehérváron Fejér megyei párt- és tanácsi veze­tőkkel, országgyűlési képvise­lőkkel találkozott. A delegá­ció ellátogatott az Álba Ci­pőipari Szövetkezet üzemébe, s Dunavarsányban megtekin­tette a Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet. A kon­gói vendégek megismerkedtek a Magyar Hajó- és Darugyár tevékenységével és ellátogat­tak Esztergomba is. Az Országházban lezajlott hivatalos parlamenti megbe­szélésen a vendégek kiemelték, hogy. a Kongói Népi Köztár­saságban jelenleg a népgazda­ság előtt álló egyik fő fel­adat a mezőgazdasági terme­lés fellendítése, s ennek fő biztosítékát a szövetkezeti mozgalom kibontakoztatásá­ban látják. Látogatásukkor ezért is helyeztek nagy súlyt a magyar szövetkezeti mozga­lom tapasztalatainak megisme­résére. A tárgyalócsoportok kicse­rélték nézeteiket az időszerű nemzetközi kérdésekről is, hangsúlyozva a haladó társaT dalmi erők összefogásának fontosságát a békéért, és a tár­sadalmi felemelkedésért ví­vott küzdelemben. Kifejezték készségüket a kétoldalú kap­csolatok sokoldalú fejlesztésé­re. A magyar országgyűlés kül­döttségét hivatalos viszontlá- togatásra hívták meg a Kon­gói Népi Köztársaságba, ame­lyet köszönettel elfogadtak. lemnek, az FLN párt KB tag­jának, a KB gazdasági osztá­lya elnökének vezetésével. Tag­ja volt a küldöttségnek Abdel- aziz Kara, Algéria budapesti nagykövete, Aichour Boudje- ma, a nemzetgyűlés képviselő­je, Salim Oulmane, a KB kül­ügyi bizottságának tagja. Az FLN párt küldöttségét fogadta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Az MSZMP tár­gyaló csoportját Berecz János, az MSZMP KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője vezette. Megbeszélést folyta­tott a küldöttséggel Baranyai Tibor', a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Ballal László, a KB gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője. A delegáció lá­togatást tett az MSZMP Pest megyei Bizottságán, a megye több ipari és mezőgazdasági üzemében. (Az FLN párt küldöttségének magyarországi látogatásáról közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon ismertetünk.) KOZELET A kongói parlamenti küldöttség a Magyar Hajó- és Darugyárban. Ké­pünkön: Jean Ganga-Zandzou, a Kongói Munkapárt Politikai Bizott­ságának tagja, a népi nemzetgyűlés elnöke. Szép János vezérigazgató társaságában a gyárral ismerkedik. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Junius Richard Jayewar- dene köztársasági elnököt, a Sri Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság nem­zeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács el­nöke Ranasinghe Premadasa miniszterelnöknek küldött üd­vözlő táviratot.' Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminiszteré­nek meghívására február 4- én hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezik liter Türkmen, a Török Köztársaság külügyminisztere.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents