Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
Klimatizál a talajvíz A Kertészeti Egyetem soroksári kísérleti üzemében az űn. Hidrosol duplafalú fóliás növényházat talajvízzel klima- tizálják. A talajvíz képes olyan hőt leadni, ami szükséges a palántaneveléshez. Október 3. Tiszfújífns Az MTESZ Országos Elnöksége Fock Jenő elnökletével kedden ülést tartott. Elfogadták a szövetség október 3-ra összehívott 13. tisztújító küldöttközgyűlésének előkészítéséről szóló jelentést és feladattervet, valamint előterr jesztették az MTESZ idei és az 1982—83. évi nemzetközi nagyrendezvényeinek tervét. Az elnökség személyi kérdésekben is döntött: nyugdíjba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett Prockl Lászlót fölmentette főtitkárhelyettesi tisztségéből és Füzessy János gépészmérnököt megválasztotta az MTESZ főtitkárhelyettesévé. A tanácsok közvetítenek Szakmunkások kerestetnek Mint ismeretes, 1981. jaixuerővel történő gazdálkodásra ar elseje óta lényeges változások vannak érvényben a munkaerő-gazdálkodásban. Megszűnt a kötelező közvetítés, a vállalatok szabadon hirdethetik a betöltésre váró állásokat, s az elhelyezkedni vágyó állampolgároknak is az eddiginél kevesebb kötöttséget kell figyelembe venniük. Megváltozott a területileg illetékes munkaerő-közvetítő szervek, a tanácsok szerepe is: elsődleges feladatuk lett, hogy információikkal! segítsék a munkavállalókat és a vállalatokat. Lehetőségek Mi ezzel kapcsolatban a helyzet Pest megyében? Erről kérdeztük a megyei tanács munkaerő-gazdálkodási csoportvezetőjét, dr. Héja Júliát:-.. — Korábban a vállalatok különböző kategóriákba sorolva, s ezektől függően vagy korlátozás nélkül vehettek fel embereket. Vagy csak a létszám szántén tartása volt számukra engedélyezve. De akadt olyan kategória is, mely a kötelező csökkentést irta elő. Az új rendelkezések szerint ez a megkötöttség megszűnt, a vállalatok szabadon vehetnek fel dolgozókat. A jövőben nyilván a munkatői-ek vő vállalati magatartás lép majd a korlátozások helyébe, s azok az üzemek bővítik létszámukat, ahol a termelés és a nyereség nő, s ahol ennek á fordítottja lesz a helyzet, ott létszámcsökkenéssel kell majd számolni. — Milyen szerep jut majd a munkaerőpiacon a helyi tanácsoknak? — A vállalatok részletes információkat küldenek a területileg illetékes nagyközségi, városi tanácsoknak, járási hivataloknak, milyen munkaerőre lenne szükségük, az állampolgárok pedig innen tudhatják meg hol kínálkozik lehetőség az elhelyezkedésre. Háziversenyek Ml 'a helyzet Pest megye munkaerőpiacán. Van-e felesleg, tartalék, vagy hiány? — Olyan munkaerő-feleslegről, amelytől a vállalatok meg szeretnének szabadulni, nincs tudomásunk. Amemnyi- bem ugyanis valahol tíz főnél többet el akarnának küldeni, a rendelkezések értelmében ezt nálunk is be kellene jelentenie a gyárnak, ilyen jelentés viszont nem érkezett. Bizonyos munkaerő- tartalék feltétlenül van — elsősorban a nem dolgozó háziasszonyok körében —, de várható, hogy a nyugdíjren- delkezásek megváltozása következtében ők a korábbinál nagyobb mértékben keresik majd az elhelyezkedés lehetőségeit. Itt bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a munkahely-kínálat nem lesz megfelelő — például Cegléden és környékén csak a tsz- ekben, vagy a konf ekei óüzemekben találnak munkát a háziasszony óik. Igények A megye egészére azonban továbbra is döntően a munkaerőhiány a jellemző, mégpedig szak- és betanított munkások kellenének a legtöbb helyen, yácott például a DCM keres sók embert — égetőket, granulálókat,, zsáko- Iökat —, felvételre jelentkezőket vár a PENOMAH, és még sok más üzem is. A magye más területein is bőségesen van betöltetlen állás: a PEMÜ hegesztőket, gépi forgácsolókat, lakatosokat, villanyszerelőket keres, a tápió- szelei Kohászati Gyárépítő Vállalatnál pedig 70 emberre lenne szükség, köztük hegesztőiére, lakatosokra — fejezte be tájékoztatóját a megyei tanács csoportvezetője. W. B. A Központ emberei ##. Nincs hamis feszélyezettség — Azoknak, ott, Pesten, fogalmuk sincs az itteni dolgokról! — Könnyű úgy, ülnek az irodában! — Ha idejönnek, vagy fél tőlük mindenki, vagy hazudik nekik! — Pestiek, és ezzel mindent megmondtam. Pest megye sajátos helyzetéből adódik, hogy külön megyeszékhely hiányában a főváros ad otthont jó pár vállalat központjának. Az itt dolgozókat, a „központ embereit”, „kint”, a ,területen” gyakran ellenérzésekkel fogadják. Jogosan? — ön elöl doktor, vagy hátul? — Tessék? Ja, értem — nevet — hátul, közgazdasági doktorátust szereztem, saját jogon, nem a férjem neve után. Csinos és fiatal. Szilvást Im- réné dr., a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatónője. Az ominózus doktorátus is idevágó: a megye kiskereskedelmi ellátásáról a vonzásközpontokról szól. Másfél milliárdos forgalmú a vállalat, 840 dolgozóval, harmincnégy településen százharminc bolttal. — Van még ilyen poszton nő? — Ogy tudom, csak a Haj- dú-Bihar megyei, hasonló vállalatot vezeti asszony. — Előny ez, vagy hátrány? — Egyiket sem éreztem. Három éve dolgozom itt és ha — ahogy munkatársaim mondják — másként, mint az elődeim, az nem azért van, mert nő vagyok, hanem mert ezt a vezetési stílust érzem helyesnek. Nem tartom az embereket eleve elvetemülteiknek, nem fenyegetőzöm állandóan szankciókkal. A kollégáim szerint: amit és ahogyan én csinálok, az szimpatikusabb, de a másik módszer, a nagyon kemény, — eredményesebb. Nem hiszem. hogy így lenne. — Bizonyítékai is vannak? — A vállalat fejlődésén kívül például a legutóbbi, szentendrei munka. Nagy átalakítások, profilváltozások, beruházások igen rövid idő alatt készültek el, fenyegetőzés és haragos indulatok nélkül. — Gyakran utazik? — Kevesebbet, mint szeretném. Hetente minimum kétszer járom a megyét. Nemcsak a boltokat. Tárgyalok a városi, járási, községi vezetőkkel, az ellátásért felelős tisztviselőkkel. Nem protokolláris, de kifejezetten munkajellegű megbeszélések ezek. Ha teljességre akarok törekedni, sokkal több idő kellene a boltokhoz. Még ahol egy a falu, egy a nóta, tehát egyetlen boltunk van, ott is jó óra, másfél kell, míg mindenről tájékozódom. — Mi az a minden? — Az áruforgalmi kérdésektől a személyi ügyeken át a személyesekig. Nemcsak a szállítás dolgairól hallok, érdeklődöm, hanem az eladók, a boltvezető privát gondjairól is. Olyan információkhoz jutok, melyek különben vagy el sem jutnának hozzám, vagy csak nagyon ritkán, lassan. Kapok egyedi ötleteket, intenciókat, melyek általánosíthatókká tehetők, az egész vállalatnál fel- használhatók. Ugyanakkor én is segíthetek, akár az egyéni gondok megoldáséban, akár a vállalati célok megvilágításában. WMSMUm/TMlM — Mik ezek? — Nagyon általánosan: egyebek között a piaci pozíciónk erősítése, a szakbolt jelleg kialakítása, a kulturált kereskedelem tárgyi — tehát például boltberendezésd, felújítási; és személyi — szakképzett gárdára van szükségünk — feltételeinek megteremtése. Mindez természetesen folyamat, nem most kezdődött és nem is várható azonnali megoldás. — Nem lehet ezekről itt, teKéy ccfaáf vaBcakS? Utazás kerülővel, várakozással A gödi Duna-parton fehérben úszik a táj, a halkan egymáshoz súrlódó jégtáblák, az elhagyatott játszótér, a strand üres kabinjai, s a túlparton a narancssárga-fehér komp a Dunán. Mindez vakító kora délutáni verőfényben. A révátkelés kis pontonjánál utasok: beszéljenek ők, no meg a révészek arról, miiyen is télen a Dunán utazni naponta? Merjünk vízihicikíivel Juhász Imréné és Bottlik János Pesten dolgoznak, Dal- madi Károlyné Dunakeszin. Egymás szavába vágva szólnak. — A szigeten lakunk, de nem jó ilyenkor a rév. Vagy 40 ember jár korán munkába, sokuk reggel 6-ra, és gyakran nem indul a hajó, akkor pedig a szigeten vagy 5 kilométert kell gyalogolni a dunakeszi átkelésig. Az egyik alkalommal ráadásul azt mondta az egyik hajóvezető, ha nem tetszik, evezzünk át, vagy menjünk vízibiciklivel... Ilyenkor azután — még, ha nem is igazolatlanul késünk — kevesebb a munkabér. Talán elalszik a révész, nem melegíti be a motort, azért nem indul reggel a hajó a túlpartra. Az egyik hajóvezető még vadkacsavadászatra is elviszi azt, aki kéri, csak éppen a munkába sietőkre nem gondol. Irtunk mi már a vállalat igazgatójának is. épp a napokban válaszolt, • elnézést is kért, csakhogy semmi se változott. Azután újabb utas jön, Vnuk Ferenc: — Nekem nyaralóm van odaát a szigeten. Vasárnap 'reggel megesett, hogy a sötétben átkiabáltak a révészek: van-e valaki ezen az oldalon? Nem tudom, ha egy nagyothalló idős ember vár ilyenkor a kompra, hogyan juthat át. Kü’önjárattcl kacsáért Valahára dohogva elindul a kis hajó, alig két perc, s kiköt a gödi oldalon. Szigetmonostor felé ugyanennyi az út. A révállomás épületében Szabó Lajos hajóvezető és Vigh Albert matróz mondják: — Nyáron 32, ilyenkor télen 28 já- Kat indul naponta. Nem nehezebb a munka télen, ilyenkor is el kell végezni, csak annyi a különbség, gyakrabhát a budapesti központban tárgyalni? — Lehetne és tesszük is. Ám ha itt van értekezlet, ide hívok be egy boltvezetőt — más a hangulat. Mikor egy adott témáról folyik a szó, fegyelmezetten — nem lehet elkalandozni. A boltban más. Még akkor is, ha ment a drót, vigyázzatok, holnap jön a főnökasszony. Talán nagyobb a rend, mint máskor, de nincs hamis feszélyezettség. — Jut ideje mindenre? — Édesanyám segít otthon, ez rengeteget jelent. Sajnos a gyerekkel nem tudok mindig eleget fogilAlkozni. Lány, 14 éves, most az anyán kívül a barátnőt is igényelné bennem. — ön tud sok munkatársa egyéni gondjáról, ök ismerik-e az igazgatónő problémáit? — Kevesen, de éz nem is fontos. Nekem a munkámhoz tartozik a minél szélesebb körű ismeretanyag. Amióta 78- ban átjöttem ide a Pest megyei MESZÖV-től, ismerkedem. Talán most már elmondhatom, nemcsak tudok az itteni munkát meghatározó személyi és technikai, feltételekről, a feladatokról, az egész mechanizmusról, de érzem is mindezt. Biztos vagyok benne, hogy ennyi idő alatt nem jutottam volna el ilyen otthonosságig, ha nem ismerkedtem volna személyesen, állandóan utazva, a konkrét, a helyszíni kereskedelemmel. Andal György KÖVETKEZIK: NEM DIRIGÁLNI — MEGMUTATNI ban kell javítani a hajót, csú- szósabb a stég is. Három váltópár dolgozik itt, 24 óra szolgálat után 48 óra pihenés. Azután az utasok panaszaira terelődik a szó: — Ha nagy a köd. nem közlekedhetünk, hiszen a Dunán sok hajó jár, s összeütközhetnek velünk, ha nem látjuk egymást. Mikor a Dunán 30 százalékosnál nagyobb a jég, szintén nem indulhatunk, s akkor sem, ha elromlik a hajó. — Hogy nem indul az első hajó idejében? Az lehet a köd miatt, mint például január 26-án, amikor 7 járat is kimaradt reggel. Lehet, hogy Dunakeszinél már nem volt köd... — A kacsavadászat? Nézze, én a kacsahúst nem szeretem, de volt már rá eset, hogy megkért a vadász, fogjam ki a már lelőtt kacsát. Érte mentem. Ha különjáratot rendel, miért ne tenném meg ezt a szívességet? De a kacsa is trófea, azt illeti, aki lelőtte, nem engem ... Intézkedések Lakatos Barnabás, a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat igazgatója így kezdi a beszélgetést í — Csak a mostani télen, januárban egy írásbeli és egy szóbeli panaszbejelentés érkezett hozzánk a Göd és Szigetmonostor közti révátkeléssel kapcsolatban. Bottlik János — egykori dolgozónk — telefonon keresett január 12-én, s elmondta, több ízben nem indulnak a reggeli járatok, az egyik hajóvezető helyett a fia — szintén hajóvezető — volt szolgálatban, s megesett, hogy a dolgozó elhagyta munkahelyét, állítólag csirkét ment etetni. Az írásbeli panaszt 28-an írták alá. Szalai János és társai 70—80, havi bérlettel közlekedő szigetlakó nevében kérték, hogy részükre a munkába járás szempontjából megfelelő közlekedési eszközt biztosítsunk. — Mindkét bejelentésre azonnal intézkedtem, mondja az igazgató. — Az első ügyben a vizsgálat kiderítette, hogy a reggeli járatok január 10-én valóban kimaradtak műszaki hiba miatt. Arra nézve azonban. a vizsgálat nem talált bizonyítékot, hogy rendszeres a járatkimaradás. Megtudtuk. hogy a szolgálatos hajóvezetőt jogosan helyettesítette a fia. azt azonban nem sikerült kideríteni, hogy valóban csirkét etetett-e szolgálati idő alatt az egyik hajóvezető. — A levélre is válaszoltam, s megírtam, hajóparkunk állapota valóban nem kifogástalan, nagy anyagi ráfordítással igyekszünk hajóinkat felújítani. de. mert a hajómotorok gyártása korábban megszűnt. egyelőre nem tudjuk a problémát megoldani. N héz bizonyítani Ennyi történt hivatalosan. Mégis érdemes meghallgatnunk Lakatos Barnabást — aki nem régen igazgatja a vállalatot, nem hárítja el a bírálatot. noha rajta még kevés múlhatott —. aki így folytatja: — Vállalatunknak alapvető feladata a jó szolgáltatás, minden erőnkkel erre törekszünk. De az ügy hátteréhez tartozik: vannak személyi és technikai gondjaink, s mindkettő nagy gát. Egyes hajóvezetők, matrózok nem állnak hivatásuk magaslatán, s ha bizonyítani tudjuk, hogy megszegik a vállalati előírásokat, élünk is a fegyelmi eszközökkel, tavaly például 19 esetben. A 33 hajónk átlagéletkora 2U év feletti, a kikötőberendezések hasonlóan nem épp újak. Ilyen körülinények között, ha változtatni szeretnénk, új hajókra lenne szükség, vagy megfelelő motorokra. Változást várunk horá- nyi javítóüzemünk rekonstrukciójától. A gödi panaszok ügyében magam is jártam a helyszínen, jobb hajót, sajnos, nem adhatunk, csak egy kompvontatót, ami ugyan elfogadható, viszont az üzemanyag-fogyasztása kétszerese a kishajóénak. Ahhoz, hogy hajnalban indulhasson a hajó, éjjel bizony melegíteni kell a motort, legalább kétóránként néhány percig. Megeshet, hogy ez elmaradt — utólag nehéz bizonyítani —, s ezért nem indult a reggeli első járat. Jogos panaszok Az igazgatóval történt beszélgetésünk után három nappal ismét érdeklődtünk. Nem hiába. Lakatos Barnabástól megtudtuk, hogy azonnali, részletes vizsgálatot indított, s február 3-án a hajnali hajóhoz maga is kiment. Így mondja: — 15 percet késett a komp, amikor ott jártam. Beszéltem az utasokkal is, s a panaszaik jogosnak bizonyultak. Annyit már most elmondhatok: a kacsaügyből fegyelmi lesz, az ellenőrzésért felelős személyt más munkakörbe helyezzük át, a feljáró trepnit azóta kijavították, a kompot késve indító hajóvezető pedig igazgatói figyelmeztetést kapott. Vasvári G. Pál Összefutó szálak Évente 8 millió négyzetméter készáru kerül ki a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi szövőgyárából. A képen az SZTB szovjet gyártmányú szövőgépről lekerülő anyagot köti össze Lakatos Istvánné gépi kötöző. > Barcza Zsolt felvétel* * ft
