Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-14 / 38. szám
1981. FEBRUAR 14., SZOMBAT Számadás és hogyan tovább Fegyelmezett beruházás Kedvező nyereségek * Tegnap 13 termelőszövetkezet, a ceglédi Kossuth, a galga- £ mácsai Összefogás, a budapesti liákosvölgyc, a nagykátai Ma- 5 gyar—Korcai Barátság, a nagykovácsi Rozmaring, a farmosi = rápiómeiitc, a pátyi Zsámbcki-meüencc, a ráckevei Arany- £ kalász, a szigetszentmikJósi Sziget fő, a szigetcsépi Lenin, a £ szentendrei Óbuda, a dunavarsányi Petőfi tsz és a tahitótfalui £ Kék Duna Szakszövetkezet rendezte meg zárszámadó és terv- 5 tárgyaló közgyűlését, illetve küldöttgyűlését. Az Óbuda Tsz zárszámadó küldöttgyűlésén részt vett Csicsay £ Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese is. Csonka Csaba, £ a szentendrei járási pártbizottság első titkára és Komáromi £ János, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője is. Ezúttal £ az Óbuda Tsz és a dunavarsányi Petőfi Tsz tavalyi credmé- £ nyélről, idei feladatairól számolunk be. Szendvicspanelek exportra Az ismert nehézségek eile, nére 20 százalékkal teljesítette túl tavalyi nyereségtervét az Óbuda Tsz és több mint másfél milliárd árbevételt ért el. A sikerben szerepet játszott a fegyelmezettebb gép- beruházás, a fejlesztési források ésszerű felhasználása, a munka szerinti bérezés fokozottabb érvényesítése, a főágazatok önállóságának erőteljesebb hangsúlyozása. Első ízben fordult elő 1980-ban, hogy a megnövekedett állatállomány ellenére még tömegtakarmány eladására is vállalkozhattak, és nyereséggel zárt a növénytermesztési ágazat is. A tavaly megvalósult, 97,7 millió forintos beruházásból — egyebek között 50- hektár szőlőt is telepítettek — kiemelkedik a Szentendrén megkezdett új, gumifutózással foglalkozó üzemük. A máris nagy érdeklődésre számottar- tó létesítmény nyáron kezdi meg működését. A közös gazdaság immár hagyományosan nagy súlyt helyez a különböző vállalatokkal való kapcsolatára: tavaly hat szövetkezeti, egy külkereskedelmi és 14 különböző gazdasági társulásban vettek részt. Ennek eredménye például, hogy ma már nem csak kertészeti, de egyéb termékeket is exportálnak. Az INTEKÁG céggel közösen szendvicspaneleket értékesítenek az NSZK-ban és az ARTEX külkereskedelmi Vállalat révén rakodólapokat különböző tőkés piacokon. Az exportált áruk értéke tőkés relációban elérte a 3,2 millió dollárt, míg a szocialista viszonylatban a 4,3 millió rubel fölötti összeget. Szakembereik megtalálhatók Ciprusban, Líbiában, Nyugat- és Kelet-Európa különböző országaiban. Idei terveik sem jelentenek kisebb feladatot az 1980. évinél. Nyereségüket 14,5 százalékkal akarják növelni, az alaptevékenység árbevétele pedig 4,2 százalékkal lesz magasabb 1981-ben, mint az elmúlt esztendőben. E célok megvalósítását akkor várhatják — ezt fogalmazták meg a tegnapi, Szentendrén megrendezett küldött- gyűlésen —, ha a jelenleginél még fegyelmezettebben, hatékonyabban dolgoznak. Javítják a költség és készletgazdálkodás színvonalát, végleg megszűnik a munkahelyeken a lógás, s többé egyetlen veszteséges ágazat sem lesz. A kertészet végrehajtja termékszerkezet-változtatását és gyakorlati megoldásokat talál az energiatakarékosságra. Vállalkozásból á haszon A dunavarsányi Petőfi Tsz fejlődését a háztáji integrálásának az onnan származó árbevételek nagyságán is mérhetjük. Míg 1975-ben csupán 3 millió forint állati terméket termeltettek meg a kisegítő gazdaságokban, addig ez az összeg tavaly 118 millió forintra rúgott. Hat megyében 25 ezer kistermelővel állnak kapcsolatban, s csak a szolgáltatás — tenyészállatok, takarmány — összege eléri a 62 millió forintot. A közös gazdaság, amelyet az országhatárokon is jól ismernek, 1980-ban is eredményesen tevékenykedett. Árbevételük meghaladta az 1 milliárd 240 millió forintot és a nyereség is kedvezően alakult, 104,3 millió forintos jövedelmet könyvelhettek el. A kezdeményezés, a vállalkozó kedv változatlanul jellemzi a Duna-melléki termelőszövetkezetet; elsőként valósították meg a kukorica nedves tárolásának energiatakarékos módszerét. Tavaly már 5 ezer tonna tengerit, az összes termés felét tartósították ezzel az eljárással. Az Agro-Varsán y közös társaság az új szisztéma elterjesztését tűzte ki feladatául. A megváltozott közgazdasági körülményekhez való alkalmazkodás, természetesen, nem merül ki az elmondottakban. A különböző melléktermékek, szalma, kukoricaszár értékesítésére feldolgozó gépsort állítottak munkába. Beruházásaik közül kiemelkedik az 1980-ban megkezdett nö- vendéküsző-telep építése, az állomány takarmányozását a legolcsóbb eleségre, a gyepre alapozzák. Idei terveikben továbbra is meghatározó célkitűzés, több tejet, több húst adni a hazai fogyasztóknak és a külföldi piacokra. Valkó Béla Liliputi vízszivattyú A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat modcllezőiizemében gyárak, üzemek, gépek, ipari berendezések kicsinyített modelljét készítik el kiállításokra és üzletkötési célokból. A képen: elkészült a Ganz-MÁVAG forróvíz-szivattyújá- nak 1:10 arányú, kicsinyített mása. Elfogadták a megye VI. ötéves terv koncepcióját (Folytatás az 1. oldalról.) nem nőtt arányosan a szakszerelő kapacitás. Változatlanul elhúzódnak a beruházások. Okvetlen javításra vár az építőipar szervezettsége, kapacitásának teljes kihasználása és semmiképpen som fogadható el a határidők tologatása. Jogos követelés az is az épi- tőiparral szemben, hogy mindenekelőtt a megyei igényeket elégítsék ki, ez az elsődleges feladatuk. Élvonalba kerüljek A pártbizottság tagjai sokoldalúan togialkoztak a mezőgazdasági termelés gyors ütemű növekedésével. Mint a többi között mondották, tudatos, tervszerű fejlesztő munkával érhették el a megye gazdaságai jelentős sikereiket. Példás eredményt ért el Pest megye — országosan az első a tejtermelésben. A megye és a főváros zöldségel- lálhsában meghatározó szerepet töltenek be a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, s a velük jól integrált háztáji gazdaságok. Bázisgazdaságok sora biztosítja a zavartalan ellátást. Bővült az élelmiszerfeldolgozó-kapa- citás: tej-, hús- és zöldségfeldolgozók működnek. Az élelmiszer-ellátásban fontos szerepet töltenek be, s mindemellett jelentős az exporttevékenységük is. Fejlődött a termelés biológiai. műszaki, technikai házi*, sa. Évente átlagosan, mintegy kétmilliárd forint értéket ruháztak be. Több mint 17 ezer szarvasmarha-, 28 ezer sertés, 14 ezer juhférőhely épült, a nagyüzemi tojótelepek területe 53 ezer négyzetméterrel, a broilertelepek területe 48 ezer négyzetméterrel nőtt. Nagy teljesítményű gépék sokasága található ma mér ezekben a gazdaságokban. A mezőgazdaságiban óriási szellemi erő halmozódott fel. Pél évtized alatt a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek száma 32 százalékkal, a szakmunkások száma 84 százalékkal nőtt. Több minit 3300 egyetemi végzettségű, szakember dolgozik a termelőszövetkezetekben, illetve az állami gazdaságokban. Az üzemek a változó köz- gazdasági feltételek között is Helytálltak, rugalmasan alkalmazkodtak a követelményekhez. Hetven százalékkal nőtt a nyereség, javult a gazdálkodás hatékonysága. A termelőszövetkezetek élvonalba kerültek, egyetlen veszteséges gazdaság sem volt az elmúlt öt évben Pest megyében. Az állami gazdaságok is jobb színvonalon gazdálkodnak az országos átlagnál. Bizonyítja ezt az is, hogy a híres gazdaságok: a dunavar- sanyi Petőfi Tsz, a dánszent- miklosi Micsurin, az ocsai Vörös Október, a Sasad, az Óbuda a Rozmaring, a vácszent- laszlói Zöld Mező, a gödi Du- namente, s a többi termelő- szövetkezet nem elégednek meg kivívott hírnevükkel, elért eredményeikkel, mindig képesek a megújulásra. Megtalálják a módját a jelentős energiatakarékosságnak, a terület és a gépek jobb kihasználásának, újítást vezetnek be a műtrágya felhasználásában, bevezetik egyes helyeken a folyékony műtrágya' alkalmazását. Iparszerű termelésükkel, termelési rendszerek kialakításával, társulásokkal — megtalálják a módját, hogy önmaguk jobban boldoguljanak, a népgazdaságnak is használjanak. Kiemelkedő eredmények születtek például a növénytermesztésben, a gabonafélék terméshozama 27 százalékkal emelkedett. A termelés szerkezetét a termőhelyi adottságokhoz igazították. Így történhetett meg, hogy gyenge adottságú gazdaságok is nagy eredményeket produkálhattak.. A zöldségprogram végrehajtásával átlagosan 19—20 ezer hektáron termeltek zöldséget a megyében. 15 bázisgazdaság szakosodott erre az ágazatra. Tudományosan megalapozott gyümölcstermesztési program végrehajtásával több mint 4000 hektár ültetvényt telepítettek el, és folytatódott a rekonstrukció. Az állattenyésztés fejlődését is elégedetten nyugtázta a pártbizottság. Nőtt az állatlétszám, javultak a fajlagos mutatók — bár ebben is nagy feladatokat határozott meg a pártbizottság —, csökkent az egységnyi termékek előállítására felhasznált abrak meny- nyisége. Az összes hústermelés 28 százalékkal, a tejtermelés 50 százalékkal, a tojáshozam 48 százalékkal, a gyapjútermelés 17 százalékkal emelkedett. Az egy tehénre jutó tejhozam a nagyüzemekben meghaladja a 4300 litert. Fejlődött a sertéstenyésztés, a háztáji termelés szervezésével 36 százalékkal sikerült növelni a létszámot. Több mint félmillió sertés van a megyében. Korszerűsödött és számszerűen is szaporodott a baromfitartás. A hernádi mellett az export árualapnövelő hitelek igénybevételével új telep épült Gödön, Foton és a gyáli Szabadság Tsz-ben. Az adottságok hasznosítására juhfejlesztési programot dolgoztak ki a váci, a ráckevei, a dabasi, a ceglédi és a nagykátai járás szövetkezetei. E területeken 74 százalékkal nőtt az anyajuh-létszám. Az elmúlt ötéves terv idején bontakozott ki a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésének integrációs rendszere. A nagyüzemekben, az ÁFÉSZ- eknél mindenütt kialakult a kistermeléssel foglalkozó hálózat. Példamutató a túrái, a gödöllői ÁFÉSZ, a hernádi Március 15. Tsz, a dunavarsányi Petőfi, az ácsai Vörös Október tsz szervező munkája. A megyei pártbizottság nagy elismeréssel szólt a megye dolgozóiról, intézményeiről. Bizonyították, hogy a nehezebb körülmények között is megállják a helyüket. Szakértelmükkel, kezdeményező készségükkel, elkötelezettségükkel biztosították Pest megye fejlődését, gazdagodását, a népgazdaság hasznára. Felszólalók a holnapról A beszámolót követően tizennégy felszólaló elemző, értékelő véleménye bizonyította: méltán épít a pártbizottság az iparban, a mezőgazdaságban, a különböző intézményekben, tudományos területeken dolgozókra a következő időben is. A vitában először Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigazgatója szólalt fel. A többi között a tervezés fontosságát elemezte, valamint azt, milyen fontos szerep jut a szubjektumnak a termelésben. A mezőgazdaság példáján bizonyította: lám, hányszor tette kétségessé a rossz időjárás a jó termést, hányszor volt ok aggodalomra! De az okos, gondos tervezés, szervezés, ötletesség úrrá lett még a természeten is. Mint mondotta, ugyanezt lehetett tapasztalni az iparban is. Beszélt a felszólaló a vállalat tevékenységéről, a különböző külkereskedelmi vállalatokkal való jó együttműködésről. a haszoniban való részesedésről. Örömmel beszélt arról : ők is részesei az országos elektronikai programnak. Ha nem is isimerik még a visszafizetési feltételeket, szívesen vállalják a 133 millió forint hitelt, mert tudják, sem a termelésben, sem a megújulásban. nincs megállás. Ihászt József, a Pest megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára a százezer tsz-tag jó munkáját méltatta hozzászólásában. Mégis — mondotta — az eddiginél gyors abban, jobba n kell hasznosítani a tudomány megállapításait. Ismertette a Tsz Szövetség terveit, miként kívánják a továbbiakban segíteni a gazdaságokat: tapasztalatcseréket szerveznek — mondotta —. bővíteni kívánják a különböző kooperációkat, hiszen erre van már jó példa. Pálmai László, az MSZMP Vác városi Bizottságának titkára a város gazdálkodási eredményéről számolt be. S arról, hogy a pártbizottság miként segítette konzultációkkal. a pártirányítás, a pártellenőrzés eszközével az üzemeket a jobb munka eléréséhez. Részletesen szólott a rekonstrukció révén megújult vállalatok munkájáról, alátámasztva a beszámolóban elhangzottakat. Szabó Ferencné, az Örkény: Béke Tsz pártalapszervezeté- nek titkára a gyenge adottságú termelőszövetkezetekről, s így saját gazdaságukról beszélt. Mint mondotta, a termékszerkezet átalakításával meg lehet találni a módját a hasznos gazdálkodásnak. Állattenyésztésükkel, szarvas- marha- és juhtenyésztésükkel —. az állati termékek hasznosításával helyes úton járnak. Gyümölcstelepítésükkcl — 55 hektár almásukkal, s annak csepegtetéses módszerrel váló öntözésével — szintén gyara- píthatták jövedelmüket. Melo- rizációs programjukat pedig 1985-ig befejezik. Fontos — s ez pártszervezeti feladat —. hogy a dolgozók jól ismerjék a gazdaság céljait, hogy tudatosan vegyenek részt a feladatok megoldásában. Fövényesi Ervin, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára arra az időre emlékeztetett, almikor az V. ötéves terv elején nagy gondokkal küszködve ismét meg kellett nyerniük dolgozóik bizalmát. Célt értek. Padlóvázüzemük munkája által például még ütemességi felárat is kapnak: percre szállítanak. Tízmillió forint értékű dollár export- feladatot kellett teljesíteniük, ez öt év átlagéiban mindig sikerült. Tóth István, a Dunamenti Hőerőmű vezérigazgatója, a megyei párt-végrehájtóbázott- ság tagja, Százhalombatta város ipari fejlődését méltatta, mindenben alátámasztva a szóbeli és az írásbeli előterjesztés elvi megállapításait. Minit, mondotta, többször kellett a jó cél érdekében változtatni a programokon, többször kellett átcsoportosítani a munkaerőt is. Elemezte, hogy hiába dolgoznak számítógépekkel, hiába áll rendelkezésre a korszerű gépek sokasága: az embereken múlik, mit tudnak elérni a legkorszerűbb technikával is. Czinczog György, a budaörsi Sasad Tsz sikereiről számolt be. A politikai légkör jó náluk is — hangsúlyozta —, s ez minden siker alapja. Termelőszövetkezetük nehéz körülmények között, de megfelelő eredménnyel dolgozott. 1980-ban 210 millióval többet termeltek, mint a bázisévben. Száz forintra jutó értékük 16 százalékkal nőtt. Nyereségük is 28 százalékkal lett több, évi nyereségük 160 millió forint. Szólt a megszokottság, a rutinszerű munka ellen, s mint mondotta, sokszor ma is nehezen győz az új. Bai György, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetője az építőipar gondjairól szólott. Javasolta a több szektorú építőipar egységesebb irányítását. A lehetőségekről, a kihasználatlan forrásokról is beszélt, jó néhány ötletet adva a jobb munkára. Különösen a szakmunkásképzés fontosságára hívta fel a figyelmet. Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese elsősorban az állami gazdaságok színvonalas munkáját méltatta. A korábbinál jobban használják ki állóeszközeiket és a munkaerővel is megfelelően gazdálkodnak. A január elsejétől bevezetett új elszámolási rendszer lehetővé teszi, hogy az eddiginél jobban együttműködhessenek a termelőszövetkezetekkel. A tanácselnök-helyettes az a.grárpoltika eredményességéről is szólt: ezen belül a megye sikereiről, valamint a nagyüzem és a háztájiban rejlő lehetőségekről. Természetesen hiba lenne, hangsúlyozta. ha az eredmények el- bizakodottá tennék a vezetőket, látni kell a gondokat is. fgv említette, hogy még magasak a fajlagos költségek, emelhető a munka termelékenysége. Az átlagok mögött észre kell venni a szóródásokat, hiszen vannak még gyengébben gazdálkodó' egységek, is. A munkafegyelem is sürgős javításra vár némely helyen. Az alacsony hatásfokú gazdálkodásnak hadat kell üzenni. A nagyobb szövetkezetek vagy a rendszergazdaságokba tömörült gazdaságok képesek elsősorban a nagyobb teljesítményre. Követendő út, hogy az erősebb gazdaságok anyagi támogatással is segítsék a gyengébbeket. Bernáth Tibor, a KISZÖV Pest megyei elnöke kiemelte, milyen szerepük van a kisipari szövetkezeteknek a lakosság ellátásában, a szolgáltatásban. Exporttevékenységük 75 — a lakossági szolgáltatásuk öt év alatt 85 ,— százalékkal nőtt, Gyorsan reagálnak a szövetkezetek a piac igényeire. A kétszeri nyereségmódosítás sem csökkentette a szövetkezetek nyereségét. Valaha 16 szövetkezetük zárt veszteséggel, ma egyetlen veszteséges üzem sincs. Beszámolt az új szolgáltatóházak létesítéséről, valamint a mozgó felvevőszolgálat biztosításáról. Mind az agglomerációban, mind a távolabbi községekben, városokban, járási székhelyeken igyekeznek megoldani a gondokat. Cselényi Dezső, az MSZMP Monori járási Bizottságának első titkára a gazdaságok stabilizálódását dicsérte. Mint mondotta, a mai káderekkel hosz- szú távra lehet tervezni. Az együttműködések, a kezdeményezések. a kockázatvállalások támogatásának szükségeségét hangoztatta. A demokratizmust sem nélkülözheti egyetlen szervezet sem. A problémákat nemcsak meghallgatni kell, hanem szükséges tenni a megoldásukért is. Göndöcs Lajos, az Alagi Állami Tangazdaság igazgatója az állattenyésztés nehézségeit ecsetelte, s ezt látva — mondotta — még nagyobb siker meghaladni az országos átlagot. Most magasabb szintről előbbre lépni nehezebb feladat. A termelési és a felvásárlási ár mai helyzetével, az azokban rejlő ellentmondásokkal és megoldásuk módjával foglalkozott. Bírálta a bürokratikus külkereskedelmi kapcsolatokat. Somos Béla, a Budapest és Vidéke MÉH Vállalat igazgatója a hulladékanyagok fel- használásának szükségességét fejtegette, mondván, a vállalat mindent megtesz, hogy semmilyen érték ne menjen veszendőbe. Baticz Zoltán, a gödi Duna- rnente Tsz pártbizottságának titkára, a többi között, arról szólott, hogy gazdaságukban 152 egyetemet végzett szakember dolgozik az ötezer tag között. Kockázatot csak hozzáértő, nagy tudású, felkészült emberek sokaságával lehet vállalni, akik előre ki tudják számítani a különböző intézkedések következményeit. Beszélt arról, hogy Pest megye elsőként támogatta a melléküzem- ágakat, s jó, ma már országosan is elismerik szükségességüket. A tsz-egy es ülések beváltak. A pártirányítás módszeréről is beszélt, arról, hogy nem általánosságokban, hanem nagyon is meghatározott, konkrét dolgokban szükséges segíteni: ellenőrizhető, határidővel ellátott feladatokat szabad csak meghatározni. Végül Markó István szólalt fel. és elégedettségét, örömét fejezte ki afelett, hogy mind a beszámoló, mind a felszólalók hozzáértően, felelősen vitatták az eredményeket és a feladatokat. Az a szellem, ami a pártbizottsági ülés légköréből sugárzott, jelzi, itt hozzáértő, elkötelezett emberek sokaságán múlik az a nagy eredmény. ami Pest megye gazdálkodását jellemzi. Szűkös lehetőségek közepette is sokat lehet elérni, ha megvan az összhang. az összefogás, és Pest megye épp ezt példázza. Csak azt tudjuk elosztani, amit megtermelünk — s ennek a megye kommunistái, pártonkí- vüli dolgozói tudatában van-' nak, ezért küzdenek eredményesen — hangsúlyozta a pártközpont osztályvezető-helyettese. S. A. I »
