Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-14 / 38. szám

V(M„v 1981. FEBRUÁR 14., SZOMBAT Véget ért az el nem kötelezettek tanácskozása Két tő dokumentumot fogadtak el Néhány perccel húsz óra — magyar idő szerint 15.30 óra — után, záróülésre szólították Új-Delhi kultúrpalotájában, a Vigyan Bhávanban az el nem kötelezett országok külügymi­nisztereit. Az ülés — az ere­deti napirendhez viszonyítva — éppen ■ huszonhárom órát késett. Az Űj-Delhiben ötnaposra nyúlt külügyminiszteri érte­kezlet két jő dokumentumot jogadott el. Az egyik rögzíti a politikai állásfoglalásokat, a másik az el nem kötelezettek gazdasági elemzése sajátos problémáikról, az egymással folytatott együttműködés bő­vítésére tett ígéretekről. Ami a politikai részt illeti, különös figyelmet keltett a Pa­lesztinái arab nép érdekeinek védelméről hozott döntések sora, tekintettel arra, hogy a Camp David-i alku egyik alá­írója, Egyiptom tagja volt, s itt Új-Delhiben is tagja ma­radt az el nem kötelezett moz­galomnak. A Közel-Kelettel kapcsolatban a nyilatkozat mindenekelőtt Camp David-ről beszél: elítéli a paktumot, mert aláírói dönteni kívánnak a palesztinok jövőjéről, az 1967- ben Izrael által megszállt arab területek sorsáról. Irak és Irán háborújáról az okmány megállapítja, hogy egyetlen országnak sincs joga erőszakkal területet szerezni, s ha így területhez jutott, azt vissza kell adnia. Szerepel a megfogalmazásokban a terü­leti épség sérthetetlensége, a beavatkozás elítélése, az egy­mással szemben támasztott kö­vetelések tisztázására pedig a békés eszközöket javasolják Új-Delhiben. „Különös aggodalommal” szólnak az el nem kötelezettek Indokína feszültséggócairól, el­ítélve az erő alkalmazását. „Veszélyek’Vről szólnak Kam­bodzsa vonatkozásában is. el­ismerve, hogy e veszélyek „Kambodzsában, s azon túl” fenyegetnek. Megfigyelők eb­ben az indokínai katonai együttműködést kiváltó kínai fenyegetésre való utalást vélik felfedezni. A nyilatkozat „át­fogó politikai rendezíés”-t sür­get, amely lehetővé tenné, hogy az országból kivonják a kül­földi haderőket. Ajganisztán helyzetével ösz- szefüggésben is aggodalmukat nyilvánítják ki a résztvevők. Politikai rendezést sürgetnek, olyat, amely az Afganisztán­ban levő „külföldi csapatok” kivonásának az alapja lehet, s a célt Afganisztán most is fennálló függetlenségében, te­rületi épségében és további el nem kötelezett státusában je­lölik meg. Mielőtt a résztvevők elkö­szöntek volna egymástól és Indiától, az elnöklő Naraszin- ha Rao indiai külügyminiszter helyt adott néhány küldöttség soron kívüli észrevételének. Ilyen észrevételt tett az af­ganisztáni delegáció egyik tag­ja is. A küldött fenntartással élt az ellen a szövegrész ellen, amely hazájával foglakozik. Megállapította, hogy a konfe­rencia indokolatlanul, s kellő körültekintés nélkül nyúlt hoz­zá egyik résztvevő ország bel- ügyeihez, különösen azt a kér­dést illetően, hogy súlyos ve­szélyhelyzetében az ország külföldi segítségért folyamo­dott. Az el nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfői 1982. szeptember 6—10. között Bagdadban tartják soron kö­vetkező csúcsértekezletüket. A csúcstalálkozót 1982. szeptem­ber 2-án és 3-án külügymi­niszteri találkozó előzi meg. Tanácskoznak az izraeli kommunisták Megvitatták a beszámolót Komidesz Mihály felszólalása Az Izraeli Kommunista Párt Haifában ülésező XIX. kong­resszusa csütörtökön a tanács­kozás második napján a köz­ponti bizottság beszámolója megvitatásával folytatta mun­káját. Az Izraeli Kommunista Párt kongresszusának harmadik napján, a péntek délutáni ülé­sen köszöntötte a tanácskozás résztvevőit az MSZMP kül­döttsége. Komidesz Mihály, a Központi Bizottság tagja, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezető­je adta át a magyar kommu­nisták; üdvözletét. A magyar küldött kijelen­tette: ,azonos az álláspontunk azzal a békeprogrammal, ame­lyet a kongresszus a közel- keleti térség és az egész világ békéjét jenyegető válság igaz­ságos és tartós rendezésére előterjesztett. A Camp David-i különutas politika kudarca nyilvánvaló. Lengyelország Befejeződött a szejm ülése Varsóban csütörtökön az éjszakai órákban fejeződött be a vita a miniszterelnöki expozéról, valamint az idei népgazdasági tervről és az ál­lami költségvetés tervezetéről. Mint a lengyel nemzetgyű­lés elnöke, Stanislaw Cucwa közölte, a vita alapján meg­állapítható hogy a szejm egyetért a kormány tevékeny­ségének irányelveivel, amelye­ket Wojciech Jaruzelski mi­niszterelnök terjesztett elő. A vita után a szejm határozatot hozott a népgazdasági terv és a költségvetéstervezet elfoga­dásáról, majd személyi válto­zásokról döntött. A lengyel törvényhozás az államtanács .tagjává választot­ta Ryszard Reijfet, a „PAX” egyesület elnökét és Mieczys- law Rog-Swiosteket, a LEMP KP póttagját, a Chlopska Droga' nevű lap főszerkesztő­jét. < A szejm végül jóváhagyta azokat a személyi változtatá­sokat, amelyeket Jaruzelski indítványozott a kormány ösz- szetételében Aleksander Kopec és Stanislaw Kowalczyk mi­niszterelnök-helyettesek he­lyébe megválasztotta Andrzej Jedynakot és Mieczyslav Ra- kowskit. Közoktatási és neve­lési miniszterré választotta Boleslaw Faront, vegyipari miniszterré Kazimierz Klekét, egészség- és társadalomvédel- mi miniszterré Taöeusz Sze- lachowskit, erdő- és faipari miniszterré Waldemar Koz- lowskit, mezőgazdasági mi­niszterré Jerzy Wojteckit, ne­hézipari és , mezőgazdasági gépipari miniszterré Stahislaw Wylupeket. Sikeres a két nép együttműködése (Folytatás az 1. oldalról) fővárosiakhoz hasonlóan ma­gyar, illetve bolgár nyelvű lektorátust állítanak fel. A megállapodások aláírása után a két kormányfő rövid nyilatkozatot adott a bolgár televíziónak és rádiónak. Lá­zár György hangsúlyozta, nogy a tárgyalás eredményei­vel minden tekintetben, na­gyon elégedett. Megbeszéléseik Hasznosak voltak, s a kétolda­lú együttműködés több jontos kérdésében jutottak a további kapcsolatok szempontjából is jelentős konkrét megállapodá­sokra. Sztamko Todorov rámuta­tott, hogy a két ország együtt­működése minden területen sikeresen, dinamikusan fejlő­dik. Kiemelte, hogy az alá­írt megállapodások hozzájá­rulnak a gazdasági és műsza­ki-tudományos. kapcsolatok még kihasználatlan lehetősé­geinek kiaknázásához. Az 1981—1985. évi időszakra szóló hosszúlejáratú árucsere- forgalmi megállapodást ugyancsak a Bojana vendég­házban pénteken délután Ve­ress Péter és Hriszto Hrisztov külkereskedelmi miniszter ír­ta alá. A megállapodás az elő­ző ötéves tervidőszakban ténylegesen elértnél 53 száza­lékkal nagyobb, összesen 1450 millió rubel értékű köLcsönös szállításokat irányoz elő. Ezen belül figyelemre méltóan nő a gyártásszakosítási megálla­podások alapján készülő ter­mékek — így főként a jár­művek, szerszámgépek és a szállító-emelp berendezések — forgalma. A kulturális és tudományos együttműködés ötéves munka- tervét Nagy János külügyimi- nisztériumi államtitkár és Marij Ivanov, a külügyminisz­ter első helyettese írta alá. A munkaterv a tudomány, az oktatás, az irodalom és a mű­vészet széles körét érinti. A Lázár György miniszterelnököt fogadta Toűor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt első titkára, az államtanács elnöke. A találkozón Jelen volt Sztanko Todorov, bolgár kormányfő kulturális kapcsolatok olyan bevált formái, mint az irodal­mi napok, képzőművészeti ki­állítások, film- és színházi előadások, hangversenyek köl­csönös rendezése még tartal­masabbak lesznek. A magyar kultúra iránti növekvő bolgár érdeklődés kielégítésére az idén Szófiában magyar kultu­rális cikkeket árusító üzlet nyílik. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke kétnapos hiva­talos baráti látogatásának be­fejeztével tegnap délután ha­zaindult Bulgáriából. A szó­fiai központi pályaudvaron a magyar kormányfőt és kísére­tét Sztanko Todonov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke búcsúztatta. Ott voltak a búcsúztatásnál Todor Bozsinov, a minisztertanács elnökének első helyettese, va­lamint Andrej Lukanov és Ki­nt Zarev miniszterelnök-he­lyettesek is. A magyar kormányfő bul­gáriai látogatásáról közleményt hoznak nyilvánosságra. TASZSZ-közIemén? KGST-tanácskozás A gépipari együttműködésről A KGST Gépipari Együtt­működési Állandó Bizottsága ötnapos ülést tartott Prágá­ban. A tegnap befejeződött ta­nácskozáson a KGST-tagálla- mok — közöttük Magyaror­szág —, valamint Jugoszlávia küldöttsége vett részt. A bizottság meghallgatta azt a beszámolót, amelyet elnöke, Josej Simon csehszlovák mi­niszterelnök-helyettes tartott a KGST V.B. 97. és 98. ülésének határozati alapján a bizottság­ra háruló feladatokról, s jó­váhagyta az ezek megvalósí­tásához szükséges intézkedé­seket. A résztvevők megtárgyalták a gépipari együttműködés utóbbi öt évének eredményeit és tapasztalatait, beleértve a hosszú távú célprogramokból adódó intézkedések végrehaj­tását is. Elfogadták a KGST- országok gépipari, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének, valamint a bizottság kiemelt feladatai­nak 1981—85-re szóló irány­elveit.. A testület végül jóváhagyta és aláírásra ajánlotta a ce­mentgyártó berendezések ter­melési szakosítására és koope­rációjára kidolgozott megálla- pcdás-tervezetet, továbbá az egészségügyi technikai beren­dezésekről szóló hasonló meg­állapodás kiegészítő jegyző­könyvét. Zavaros amerikai elképzelés Washingtonban továbbra is olyan nyilatkozatok hangzanak el, amelyek arról tanúskodnak, hogy az új amerikai kormány vezetőinek teljesen zavaros elképzeléseik vannak a mai világ realitásairól. Csakis így lehet értékelni például Haig külügyminiszter­nek az ABC társaság által nyilvánosságra hozott nyilat­kozatát, amelynek lényege, hogy azok az államok, ame­lyek „baráti viszonyt kíván­nak jenntartani a Reagan-kor- mánnyal új viselkedési kő* dexhez” kötelesek tartani ma­gukat. A világ törvényhozóinak rangjára pályázó washingtoni jelöltek nem csinálnak titkot abból, milyen viselkedést tar­tanak megfelelőnek az Egye­sült Államok szempontjából, s milyet nem. így egyértelműen nem megfelelőnek tartanak — többek között — mindent, amit ők megvetően „úgyneve­zett nemzeti jelszabadító moz­galmaknak” hívnak. Egyaránt kiátkozzák a nemzeti mozgal­makat és mindazokat, akik ro­konszenveznek velük és bár­minemű támogatást nyújtanak nekik, akik nem óhajtanak igazodni gfnerilyai politiká­hoz. Ugyancsak el kell rugasz­kodnia a valóságtól annak, aki napjainkban ilyen állás­pontot joglal el nemzetközi ügyekben. Ha Washingtonban komolyan azt képzelik, hogy a huszadik század nyolcvanas éveiben ilyen, a történelmi ta­pasztalatokat teljesen figyel­men. kívül hagyó politikának esélye lehet a sikerre, akkor súlyosan tévednek. A diplomáciai titoktartásról A TASZSZ szovjet hírügy­nökség szemleírója tegnap kommentárban foglalkozik az amerikai külügyminisztérium egyik képviselőjének kijelenté­sével. A külügyi képviselő „sajnálatosnak” minősítette, hogy szovjet részről nyilvá­nosságra hozták Andrej Gro­Az SZKP kongresszusa előtt (5.) Tovább a béke útján újítani, a gondok megnöve­kedtek. A háborús gócok nem mindenütt szűntek meg, sőt, újabbak keletkeztek, s újabb térségekben vált veszélyessé a feszültség. Tárgyalásokkal A Szovjetunió, amely min­dig, minden eszközzel követ­kezetesen kiállt a konfliktu­sok békés rendezéséért, nyíl­tan kijelentette, hogy nem en­gedi meg az erőegyensúly erő­szakos megváltoztatását. De kinyilvánította azt is, hogy semmi olyat nem akar tenni, amely más országok érde­keit, biztonságát veszélyeztet­né. Az SZKP — s ennek a kongresszus nyilván hangot ad — nem engedi meg a bé­keprogram eltemetését. Foly­tatni kívánja az évtizedes eredményes politikát. A párt- kongresszus minden bizony­nyal új ösztönzést ad a bé­kéért, az enyhülésért folyó vi­lágméretű harcnak. ★ Több mint 17 millió tagja van a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának, de nemcsak eny- nyien várják most a párt XXVI. kongresszusát. A fel készülés az egész ország ügye. Tanúsítja ezt — egyebek kö­zött — a kongresszus tisztele­tére indított munkaverseny. Ugyanezt bizonyítja, hogy a kongresszust megelőző pártér­tekezleteken, tanácskozásokon kibontakozott eszmecserében 3 millió konkrét javaslat szüle­tett. De fórumot kaptak a jö­vő problémáinak megoldását kutató módozatok kifejtésére a pártonkívüliek is, s így a vi­ta országossá vált. Az országos vita, a kong­resszusi munkaverseny azt ta­núsítja, hogy a párt kongresz- szusát az egész ország magáé­nak érzi. Részt kér és kap mindenki a feladatok kijelö­léséből és megvalósításából. Az a mintegy hatezer küldött, aki február 23-án helyet fog­lal a Kreml kongresszusi pa­lotájában, nemcsak a szovjet kommunisták 17 milliós sere­gét, hanem a Szovjetunió 260 milliós népét képviseli majd Kis Csaba (Vége) miko Alexander Haighez in­tézett üzenetének szövegét. A kommentátor emlékeztet rá, hogy az Egyesült Államok és nem a Szovjetunió kezdte el bizalmas diplomáciai levélvál­tások nyilvánosságra hozatalát. Ennek amerikaiak milliói vol­tak tanúi február 10-én, ami­kor az ABC első csatornáján Frank Reynolds azzal kezdte a híradást, hogy „a Reagan- koímány első üzenetét juttat­ta el a Szovjetunióhoz”. Egy nappal később a tv-társaság külügyminisztériumi tudósító­ja részletesen taglalta, hogy Haíg „erélyes figyelmeztetése­ket” intézett Moszkvához. Haig üzenetének nyilvános­ságra hozatalával az amerikai kormány arra számított, hogy „propagandaelőnyhöz” jut. Ez a számítása azonban nem vált be. Az amerikaiak és a nem­zetközi közvélemény most tár­gyilagosan összehasonlíthatja a két fél álláspontját és levon­hatja belőlük a megfelelő kö­vetkeztetéseket. » Az amerikai félnek nincs sem joga, sem erkölcsi alapja ahhoz, hogy a diplmácia „bi­zalmas jellegének fontosságá­ról” szónokoljon. t A Fehér Ház, a Pentagon és a CIA tisztviselői módszeresen semmibe veszik a diplomácia bizalmas jellegét. Haig levelé­nek „kiszivárogtatásával” az új amerikai vezetés Washing­tonban már régóta honos mód­szerhez folyamodott — szögezi le végül a szovjet hírügynök­ség kommentárja. * I Nagy lépésekkel jutott előre a gyarmati rendszer felszá­molása, a világ újabb orszá­gai léptek a szocialista fejlő­dés útjára. A többi között e célokat szabta meg tíz évvel ezelőtt a XXV. kongresszus békeprogramja. Megvalósulá­sában döntő szerepe volt a Szovjetuniónak, a szocialista országok közös erőfeszítései­nek. A Szovjetunió következe­tesen folytatja a békeprogram­ban megjelölt utat. Az elmúlt néhány évben száznál több olyan fontos javaslatot ter­jesztett elő, amely a nemzet­közi enyhülésre, a fegyverke­zési verseny korlátozására és megszüntetésére, a leszere­lésre irányult. Az új kong­resszusnak azonban most te­kintetbe kell vennie azt, hogy a nemzetközi helyzet az elmúlt években romlott — mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok vezetésének hibájából. Ha a hidegháború korszakát nem is lehet egyszerűen fel­a nyílt, fegyveres imperialis­ta beavatkozás. 1971-ben, a XXIV. kongresszuson még csak feladatként jelölhették meg az európai enyhülés és biztonság programját — azóta megszületett a helsinki záró­okmány,. s nagyot léptünk előre az együttműködés, a kapcsolatok kölcsönös fejlesz­tése terén. Tíz éve még csak általános célkitűzés volt a fegyverkezési verseny korláto­zása. Azóta viszont aláírták 1 az első SALT-szerződést, s ha a hadászati támadófegyverek korlátozására vonatkozó má­sodik szovjet—amerikai szer­ződés mindmáig nem is lépett érvénybe, azért előírásait Wa­shington kénytelen figyelem­be venni. A gondok növekedtek Az enyhülés gondolatának előretörésén az agresszív im­perialista erők s koncentrált támadása sem tud változtat­ni. Ez történelmi folyamat. * r--------------­Az SZKP kongresszusa nem csupán szovjet belügy — nagy­fontosságú nemzetközi ese­mény is. Itt jelölik ki a párt, az ország külpolitikai irány­vonalát. Az elmúlt két kong­resszus e téren különösen je­lentős volt: a XXIV. kong­resszuson született meg az a békeprogram, amely oly nagy hatást gyakorolt a világ fej­lődésére, s meghatározta a hetvenes évek nemzetközi po­litikáját. A XXV. kongresszus pedig nemcsak megerősítette, hanem ki is bővítette ezt a programot. Megvalósult célok Az elmúlt évtizedet, min­den konfliktus, viszály elle­nére az enyhülés évtizedének nevezik, s ebben szerepe volt a békeprogram megvalósulá­sának. Indokínában megszűnt

Next

/
Thumbnails
Contents