Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-14 / 38. szám
Értékelték öt év eredményét Elfogadták a megye VI. ötéves terv fejlesztési koncepcióját ülést tartott az MSZMP Pest megyei Bizottsága Az MSZMP Pest megyei Bizottsága tegnap délelőtt kibővített ülésen tárgyalta meg a megye V. ötéves tervének teljesítését, valamint a VI. ötéves terv ipari, mezőgazdasági fejlesztési koncepcióját. A napirend előadója Balogh László, a megyei pártbizottság titkára volt. Az ülésen dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára elnökölt. A tanácskozáson részt vettek a fegyelmi bizottság tagj.ai, a városi és járási pártbizottságok titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesei, osztályvezetői, az ipari és a mezőgazdasági intézmények, tömegszervezetek vezetői. A pártbizottsági ülésen megjelent és felszólalt Markó István, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője. A napirend vitájában tizennégyen vettek részt. A pártbizottság tagjai mind az V. ötéves terv értékelését, mind a VI. ötéves terv fejlesztési koncepciójáról előterjesztett írásos és szóbeli javaslatot egyhangúlag elfogadták. (A VI. ötéves terv ipari és mezőgazdasági fejlesztési koncepcióját vasárnapi lapunkban közöljük.) Fellett ipar, mezőgazdaság Nehéz, küzdelmes, de eredményes éveket hagyott maga mögött Pest megye dolgozó népe. Ezt állapította meg a megyei párt-végrehajtóbizottság írásos előterjesztése, szóbeli beszámolójában Balogh László, s ezt támasztották alá a felszólalók is. Nehéz és küzdelmes volt a munka, mert a gazdasági feltételek többször változtak, a közgazdasági szabályozók sokszor kényszerítették az üzemeket módosításokra, új termékek bevezetésére, új piac keresésére. S nehéz volt a mezőgazdasági üzemeknek, mert öt év alatt többször veszélyeztette a termést az időjárás. Az öt év azonban mégis nagy sikerekkel zárult, mert a sok próbát jól állták a gazdaságok, a gondok ellenére mindvégig jó volt a politikai légkör. A dolgozók összefogásával, készségével, megértésével többségében le tudták győzni az akadályokat. Természetesen ott kísérte nagyobb siker a munkát, ahol átfogó fejlesztéseket, rekonstrukciókat valósítottak meg. Ezáltal még olyan vállalatok is győzelemről adhatnak hírt, amelyek 1975 körül mélyponton voltak. így a többi között a Mechanikai Művek, amely szinte teljesen átalakította termékszerkezetét, magasabb szintre emelte a gyártási kultúrát. Kritikus időt élt át a hetvenes évek derekán a.Csepel Autógyár, s ma kiegyensúlyozott körülmények között gazdálkodik. Két évvel ezelőtt még az ikladi Ipari Műszergyár, a lenfonó- és Szövőipari Vállalat, valamint a Forte a gazdaságtalan vállalat kategóriájába tartozott. Azóta mindhárom üzem megszilárdult, és nemcsak kilábaltak a bajból, meg is erősödtek. Hasonlóan lehet szólni, több tanácsi vállalat fejlődéséről is. így többi között kiváló eredményt ért el a Nagykőrösi Gépjavító, a ceglédi Vasipari. a Szentendrei Vas- és Kazánivari Szövetkezet. Az Érdi Ruhaipari Szövetkezet jól szervezett, minőségi termelésével t”"!k ki. A Tex- elektro fejlődése ugrásszerűen felgyorsult. Jelentős helyet foglal el a megye építőipari munkájában a Budai járási Építőipari Szövetkezet. A pártbizottság joggal állapította meg. hogy a fejlődés iránya megfelel az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak, valamint az V. ötéves tervtörvénynek. Érvényesült az intenzív gazdálkodás meghonosodása. Az ipari termelés volumene 20—22 százalékkal nőtt,' a szigorúbb gazdálkodási követelmények, a visszafogottabb fejlesztés következtében az ipari termelés növekedése mérséklődött, a mezőgazdaságban viszont rendkívül nagy felfutás volt a jellemző. A termelési érték az 1975. évi 19 milliárd forintról 34 milliárd forintra emelkedett. Az üzemek termelését többségében jól szervezték, stabilizálódtak a gazdaságok, s a nagyüzemeket a háztáji, kisüzemi gazdaságok jól egészítették ki. Az iparban, a mezőgazdaságban és a mezőgazdasági ágazat alaptevékenységét végzők körében csökkent a létszám, a szolgáltatásban, a mezőgazdasági kiegészítő üzemekben nőtt a foglalkoztatottak száma, s ezzel arányban a termelés is jelentősen emelkedett. A szolgáltatás száz-, a kiegészítő tevékenység termelési értéke megközelítőleg százhúsz százalékkal emelkedett. Ez is nagyrészt a jó üzem- és . munkaszervezésnek tudható be. Pest megyében fél évtized alatt 55 milliárd forintot fordítottak beruházásra, tízzel többet, mint az ezt. megelőző ötéves terv idején. Ahol szükség volt termékszerkezet-váltásra, többségében rugalmasan, átgondoltan cselekedtek a vállalatok, s így folyamatos korszerűsítés jellemezte az ipart. Ennek is köszönhető. hogy az ipar az exporttervét az előirányzathoz képest 250 százalékra, ezen belül a tőkés exportot 340 százalékra növelte. A mezőgazdasági üzemekre is ez a megújulás volt a jellemző. Megsokszorozta az eredményeket az is. hogy a hazai és a külföldi tudományos, műszaki újdonságokat a korábbinál gyorsabban hasznosították. Gyakorlattá vált a külföldi eljárások, módszerek átvétele, bevezetése is. A megye gazdálkodására jellemző: itt állítják elő az ország ipari termelésének nyolc-, a mezőgazdasági termelés 12 százalékát. Ma szerénytelenség nélkül kimondható. hogy Pest megye fejlett iparral és fejlett mezőgazdasággal rendelkezik. ban rejlett. Megemlítendő az is, nemcsak mennyiségben, minőségben álltak helyt az üzemek, hanem az export gazdaságosabbá tételében is jó eredményeket érték el. A gépipari és az élelmiszeripari vállalatok egy részénél azonban még mindig nem elég gazdaságos az exportra termelés. Állást foglalt abban is a megyei pártbizottság, hogy még sok tartalék rejlik• a munka- és üzemszervezésben, jobban kell kihasználni a meglevő ka pacitást, átgondoltabban kell foglalkoztatni a meglevő mun kaeröt. Valamennyi munkahelyen van mit tenni ezen a téren. Mint mondották, a vállalati munkaerőgazdálkodás, a munkaerőtervezés, a munka szervezettségének javulása, az érdekeltség fejlesztése nagyobb ütemben mehetett vol na végbe. Korszerű munka- szervezést alkalmaztak például a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál, a gödöllői Ganz Árammérő Gyárban, ered ményeik példamutatóak. De nem jeleskedtek a termelőberendezések kihasználtságának fokozásában, a munkafegyelem megszilárdításában. Különösen fontos mindezen változ tatrti, hiszen ha a három műszakos üzemekben esetleg már a második félév kezdetén, másutt a jövő év elején bevezetik az ötnapos munkahetet — erre csak akkor kerülhet sor, ha a meglevő élő- és holt munkát teljesen kihasználják. Részletesen foglalkozott pártbizottság az építőiparral. Az öt év alatt mindvégig meg haladták az igények az építőipar kapacitását. Hiába enyhültek a túlzott feszültségei, ma sein tudja 'kielégíteni a jogos kívánságokat A megyében, mintegy száz építőipari szervezet működik — ezek fejlődése, helytállása nem volt egyenletes. 1976—1978-ig dinamikusát nőtt a termelés, emelkedett a foglalkoztatottak száma, de később ..nagy létszámcsökkenés, fluktuáció kö vetkezett be, csökkent az épí tőipar termelése mennyiségben és értékben is. Apadt a vállalatok nyeresége, néhány vállalatnál gazdálkodási problémák is adódtak. Beruházások következtében javult ; mélyépítés és épületszerelés technikai ellátottsága, de ezzel (Folytatás a 3. oldalon.) Megújulás mindennap Az ipar szerkezetében ez idő alatt újabb változások következtek be: a vegyipar részaránya az egészen belül például 34-ről 50 százalékra emelkedett. A gépipar mérsékeltebben nőtt, az élelmiszer-, a villamosenergia-, az építöanyag- és a könnyűipar aránya 6—8 százalék között mozog. .Ebben a tervidőszakban fejeződött be a Dunai Kőolajfinomító Vállalat beruházásának III. üteme, s folytatódik fejlesztése a krakküzem beruházással, a Dunamenti Hőerőmű építése, a Diósdi Csapágygyár teljes rekonstrukciója. Több gyártósort állított munkába a Csepel Autógyár, s az Egyesült Izzó váci gyárának új üzeme már megkezdte termelését. Jelentős beruházás a Mechanikai Művek festőaggre- gát üzeme, valamint új a telefongyártása. A vegyiparban, a villamosenergia- és a gépiparban, nőtt leginkább az eszközök mennyisége. Az új beruházások nemcsak elkészültek 1980 végéig, de már jó hatásfokkal működnek is. Akkor is igaz, ez, ha bizonyos esetekben a piaci igények változása miatt menetközben módosítani kellett a beruházásokon, vagy a versenyképesség érdekében egyes helyeken tovább növelik majd a beruházásokat. Különösen az élelmiszeriparban, s ezen belül is elsősorban a konzerviparban sürgős a rekonstrukció. Nem halogatható a Dunai Cement ,és Mészmű átfogó felújítása sem, S ha a VI. ötéves tervben esetleg az anyagiak miatt nem is kerülhet sor a teljes rekonstrukcióra. nem odázható el a környezet szennyeződésének gyors megszüntetése. A Forte megújulásta szintén szükséges. A népgazdaság igényeinek megfelelően Pest megye kihasználta azokat a lehetőségeket, amelyek a szocialista, illetve a tőkés országok piacaiPEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ''MSZMP PEST.MEGYEÍ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Ara 1,40 forint 1981. FEBRUÁR 14., SZOMBAT Kádár János fogadta Franz Muhrit Ma: 3. oldal: ' Fegyelmezett beruházás Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Franz Muhrit, Ausztria Kommunista Pártjának elnökét és Erwin Schar főt, a politikai bizottság tagját, a központi bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdését. A megbeszélésen jelen volt Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Horn Gyula, a KB osztályvezetőhelyettese. (Az osztrák pártküldöttség pénteken elutazott hazánkból. A megbeszélésekről közleményt adtak ki.) (Valkó Béla) 4. oldal: Minden megváltozott azóta (Vasvári G. Pál) 4. oldal: Festői tudás és kísérletező kedv , (Losonci Miklós) 7. oldal: Családban — ház körül 7. oldal: Együtt az utakon (Karácsonyi István) 8. oldal: Hét végi kalauz György befejezte tárgyalásait Sikeres a két nép együttműködése Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken bulgáriai hivatalos, baráti látogatásának második, s egyben befejező napján délelőtt a Szófiai Számítástechnikai Gyárba és Intézetbe látogatott. Az elektronika és ezen belül a számítástechnikai ipar, akárcsak hazánkban, Bulgáriában is az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. Ennek egyik legkorszerűbb bázisa a szófiai gyár. Az üzemből évente töíbb mint 120 millió leva értékű termék kerül ki, közkük számítógépek központi egységei, mágneses adattárolók vezérlő egységei. A gyár és termékei fontos helyet foglalnak el a KGST- országok egységes számítás- technikai rendszerében: a gyártmányok 85—90 százalékát exportálják a szocialista országokba. Az üzem tervei között szerepel egyebek között elektronikus telefonközpontok kifejlesztése és gyártása is. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának elAdagolják a festéket Csak a színezés nem automatikus a korszerű pilis vörösvári nemesvakolat-üzemben. Épp ezért gondos méréssel ügyelik, hogy a szükségesnél egyetlen grammal se használjanak fel többet a drága, NSZK-ból vásárolt festékből. nöke pénteken délben a szófiai Bojana rezidencián fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ott volt Sebestyén Jenő, a Magyar Képköztársaság szófiai és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A kora délutáni órákban Lázár György és Sztanko To- donov zárómegbeszélést tartottak a Bojana kormány- vend égházban. Ezt követően emlélceztetőt írtak alá a két ország gazdasági és műszakitudományos együttműködésének időszerű feladatairól. Ez egyebek között megállapítja, hogy az árucsere-forgalom mintegy 30 százalékát a szakosítási és együttműködési szerződések alapján készülő gyártmányok adják. Jelenleg újabb termelési együttműködési javaslatokat dolgoznak ki, főként a gépgyártásban, a vegyiparban, az elektronikai és az elektrotechnikai iparban. Az ‘emlékeztető szerint szükséges, hogy — az 1985 utáni időszakra is — olyan szakosítási és kooperációs javaslatok készüljenek, amelyek az eddigieknél nagyobb mértékben járulnak hozzá a két ország gazdasági problémáinak megoldásához. A miniszterelnökök fontosnak tartják, hogy erősödjék a gazdasági együttműködés harmadik piacokon, s ezért élő kívánják mozdítani a komplex létesítmények közös exportját. A két ország árucseréjét illetően szükségesnek látják a kölcsönös szállítások kiegyensúlyozását, valamint a szállítási fegyelem erősítését és a gépipari pót- alkatrész-elátás javítását. Egymás fogyasztási cikkeinek jobb megismerése és kínálata érdekében célszerűnek tartják, hogy a két fővárosban bolgár, illetve magyar üzlet nyíljék. A két nép kölcsönös jobb megismerése és a kapcsolatok erősítése érdekében lépéseket tesznek a nyelvtanulás megkönnyítésére. Mindkét ország két-két vidéki egyetemén a (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás A kegyetet virágai A magyar zászlóval és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlajával díszített gellérthegyi emlékmű talapzata előtt a fegyveres erőik tagjai álltaik diszőrséget. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után az emlékművön a hála, a kegyelet és a megemlékezés koszorúját elsőként a budapesti pártbizottság nevében Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára helyezte el. A fővárosi tanács nevében Szépvölgyi Zoltán tanácselnök koszorúzott. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége nevében Vlagyimir Pavlov nagykövet, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had- seregcsoport katonai tanácsa nevében Vlagyimir Szivenok vezérezredes, a déli hadsereg- csoport parancsnoka helyezett el koszorút. KÖZELET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Woj- ciech Jaruzelskinek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából. Iosif Bancnak, a Román Kommunista. Párt Politikai Végrehajtó Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével az MSZMP Központi Bizottságának meghívására - február 10-től román pártmunkásküldöttség tárgyalt hazánkban. A delegáció tegnap hazautazott. I *
