Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

1981. FEBRUAR 10., KEDD Befejeződnek a téli javítások Az első gépek már startoltak Országszerte hamarosan befejezik a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálat repülőgépeinek műszaki középjavítását. A felülvizsgált gépek sok helyütt már szórják is a műtrágyát. Pest megyében a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet, valamint a gödöllői tangazdaság termőföldjei fölött dolgoznak a gépek. Emlékezés Lőwy Sándorra Lőwy Sándor, a magyar munkás- és ifjúsági mozgalom kiemelkedő személyisége szü­letésének 75. évfordulója al­kalmából a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában levő sírjánál feb­ruár 12-én csütörtökön 14 óra­kor koszorúzási ünnepség lesz. Budapestre érkezett NSZK ifjúsági delegáció A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására vasárnap hazánkba érkezett a Szocia­lista Német Munkásifjúság szövetségi elnökének, Werner Stürmann vezette delegációja. A delegáció tárgyalásokat folytat a KISZ és a Szocia­lista Német Munkásifjúság Szövetsége további együttmű­ködéséről, üzemekben és is­kolákban ismerkedik a ma­gyar fiatalok élet- és munka- körülményeivel, a KlSZ-alap- szarvezetek tevékenységével. Rangsorolni kell a feladatokat SZM T-állás fog falás a településfejlesztésről Tegnap délelőtt a SZOT székházaoan ülést tartott a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa. Dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnökének elő­terjesztése alapján megtár­gyalták az elkövetkezendő fél évtized fejlesztési tervét. Az elmúlt időszakban a megye to­vábbra is dinamikusan fejlő­dött — állapította meg a me­gyei tanács elnöke — s ennek egyik ismérve az is, hogy o megkezdett város- és község- fejlesztési tevékenységek kö­vetkezetesen folytatódtak, ma­gasabb szintű lett a szociális es kommunális ellátás. A tár­sadalmi aktivitás növekedésé­nek bizonyítéka, hogy mintegy 1,8 milliárd formt értékű a társadalmi munka. Differenciált elosztás A hatodik ötéves tervben is kedvezően alakultak a fejlesz­tési lehetőségek, mintegy tíz- milliárd forintot fordílnaturik az elkövetkező időszakban er­re a célra. Ebből az alsófokú oktatási intézményekre 25, az egészségügyi ágazatra 11, va­lamint a lakásépítésre és köz­művesítésre 31 százalék juthat. A tervezésben az a szemléiét érvényesül, hogy az alaveUá- tás minősége a megye minden területén egyforma legyen. Kiemelve ezek közűi a varo­sok, a járási székhelyek és a nagyobb települések szerepét. A felszólalók hangsúlyozták — egyetértve a Pest megyei Tanacs fejlesztéseivel, a VI. ötéves terv célkitűzéseivel —, még inkább szükséges diffe­renciáltan felosztani a rendel­kezésre álló összeget. Fontos­nak tartják tehát rangsorolni a feladatokat, nevezetesen azt. hogy kiemelten foglalkozzanak a lakáskérdéssel, az aisófokú intézményhálózat bővítésé­vel, valamint a pedagógusok helyzetének javításával, a szakmunkásképzés fejlesztésé­vel. Tovább kell szigorítani a környezetvédelem hatékonysá­gát, úgy is, hogy szigorúbban járnak el a szabályok megsze­gői ellen. Magánerős épíikszés Az SZMT állásfoglalásából kitűnik, változatlanul alap­vetően fontosnak tartja a la­kásépítést, az általános isko­lai, valamint az egészségügyi hálózat és a kórházi ellátás bővítését. Az előző középtávú tervhez viszonyítva a lakásépítés üte­me mérséklődik. Ezért igényli az SZMT, hogy továbbra is el­sősorban fizikai munkások, fiatal házasok, nagycsaládo­sok jussanak tanácsi lakáshoz és ebben az elosztásban a nyil­vánosság érvényesüljön. Mivel a lakások építésének költségei — a jövedelmekhez képest — jelentősen megnövekedtek, •zért olyan megoldások kere­sése szükséges, amellyel a magánerős építkezéseket gyor­sabbá, olcsóbbá lehet tenni. Felhívja a tanácsok figyelmét, hogy az előközművesített, ol­csó bérleti díjú házhelyek biz­tosításával, korszerű tervekkel és egyszerűsített engedélyezési eljárások kidolgozásával, va­lamint megfelelő építőanyag­ellátással javítsák a magán­erős építkezéseket. Emellett továbbra is szorgalmazzák a munkáslakás-építést, hozzá a vállalatok anyagi támogatását. Iskolai hálózat Egyetért az SZMT azzal is, hogy a VI. ötéves terv során kiemelt feladat lesz az általá­nos iskolai hálózat gyors üte­mű fejlesztése, ehhez azonban szükségesnek tartja a társa- dglmi összefogást,, miként a tervezett óvodai program megvalósítása, illetve túltelje­sítése, valamint az általános iskolai napközis ellátás javí­tása érdekében is. A bizalmi testületek folyamatosan, a kollektívák érdekeinek és le­hetőségeinek mérlegelése alap­ján döntéseikkel is járuljanak hozzá a településfejlesztési cé­lok valóra váltásához. Az ellátás javítása érdeké­ben fontos a munkáslakta és az agglomerációs övezetben újabb kereskedelmi és szolgál­tató egységek létesítése, a kis­boltok felszereltségének kor­szerűsítése, a szolgáltatások bővítése és színvonalának emelése. Az elmondottakból is érző­dik: a szakszervezetek fele­lősséget éreznek a megyei fel­adatok megvalósításáért, s ki­fejezésre juttatják, hogy poli­tikai és szervezeti erejük fel- használásával, a mozgalom sajátos módszereivel részt vál­lalnak a terv teljesítéséből. Az írásos állásfoglalást az SZMT a közös vélemények alapján egyhangúlag elfogad­ta. S mint ahogy Jámbor Miklós, az SZMT vezető tit­kára hangsúlyozta: a megye'i dolgozóinak 97 százaléka szak- szervezeti tag, tehát rajtuk is múlik a tervfeladatok meg­valósítása. Sz. M. Valakinek fizetnie kell Csodagépek, csodák nélkül Ne vitassuk el a hozzáértők jogát a nemes izgalomra, az olthatatlan kíváncsiságra, amit a technika friss ered­ményeit megtestesítő alkotás iránt tanúsítanak. Egy- egy gép, berendezés ma valóban teljesíthet annyit, mint korábban üzemépületet megtöltő ember és eszköz, elekt­ronikus vezérlése segítségével olyan műveleti utasításo­kat hajthat végre automatikusan egy holt gép, amilye­neket korábban fél óráig magyarázott a jól képzett szak­munkásnak is a technológus. Szokás a technilta csodái­ról beszélni, ám a szakemberek számára nem lehetnek csodák. Mégis, némely esetben azt tapasztalhatjuk, egy- egy tetszetős holmi szinte megbűvöli jövendő tulajdo­nosait, s már csak odahaza, az üzemben derül ki, a cso­damasina nem képes a csodákra — mint történt ez a megyében több téglagyár gépészeti berendezésekor —, a külcsín, no meg a prospektus többet Ígért, mint ameny- nyit elérhetővé tesz a belbecs, az üzemszerű használat. forintból 32,4-et a megyében az ipar költött el a legutóbbi esztendőben, azaz, forintban kifejezve, a 12,3 milliárdból négymilliárdot kitevő össze­get. Jelzi ez a részesedés, miért van meghatározó ereje annak, mi és hogyan történik az ipa­ri beruházásoknál. A jól meg­válogatott alapgépek együt­tese volt a legfőbb biztosítéka annak, hogy a Fűrész-, Le­mez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárában a fafeldolgo­zás átlagosnál jobb gazdasá- gosságú félkész- és késztermé­keit sikerült nagy tömegben előállítani; a Pest megyei Mű­anyagipari Vállalat hasonló pillérre támaszkodva rukkol­hatott elő új árucikkek soro­zatával. Az ilyen esetek ma már nem szabályt erősítő ki­vételek, ám azt sem állíthat­juk, hogy mindennaposán meg­szokottak. Tizenhét országból Folyamatosan növekszik a külföldi eredetű technika sú­lya a megye termelőágazatai­ban. Gondoljunk csak a gabo­na- és kukoricabetakarító gé­pekre, a tehergépkocsikra, a szerszámgépekre, a kőolajfino­mító berendezésekre, a mű­anyagtermelés eszközeire, hi­szen egy-egy nagyobb beru­házáson sok esetben tíz, tizen­öt ország képviselteti külön­böző cégekkel magát. Így pél­dául a hevenyészetten készült összeszámolás is azt mutatta, hogy a Dunai Kőolajipari Vál­lalat három szakaszra tagoló­dott fejlesztésében tizenhét or­szág vállalatai vettek részt, s az érintett szállítók csoportjá­ba több mint harminc terme­lőhely tartozott. A hetvenes évek első felé­ben az összesen beruházott gép, berendezés kereken öt­ven százaléka külföldön ké­szült. Az import eszközök 56 százaléka szocialista, 44 száza­léka fejlett tőkés országokból származott. A második ötéves terv idején. 1961 és 1965 kö­zött a külföldi eszközök ará­nya még csak 41,8 százalékot tett ki — 76 százaléka szocia­lista,- 24 százaléka fejlett tő­kés országból vásárolva —.ta­valy, minden megszorítás el­lenére sem süllyedt viszont 46 százalék alá. Nem hagy kétséget a szá­mok összevetése afelől, tartós folyamatról van szó, a nem­zetközi munkamegosztás érvé­nyesüléséről. de persze ennek ésszerű arányait, kereteit, a kiadott pénz fejében megszer­zett technika milyenségét ide­haza kell felelősséggel eldön­teni. Természetes követelmények ezek, elsőként az iparban, hi­szen minden beruházási száz Magyar—bolgár kapcsolatok A barátság termékeny évei A történelemtudományok kü­lönálló ágazata a kapcsolatok históriájának kutatása. Több tudományos mű foglalkozik a magyarok és bolgárok találko­zásainak évszázadaival. A tör­ténelmi múltú barátság az el­múlt három és fél évtizedben új alapokra helyeződött; a kö­zös célok, az azonos szövetségi rendszerhez tartozás új tartal­makat adott a két nép kapcso­latának. Népi diplomácia Barátságunk fontos állomá­sai a magas szintű találkozók a két párt, a két állom vezetői között. Legutóbb 1979 júniu­sában járt magyar párt- és kormányküldöttség Bulgáriá­ban, Kádár János vezetésével. Sor került az elmúlt években miniszterelnöki, külügymi­niszteri megbeszélésekre, szo­ros kapcsolat van az MSZMP és a Bolgár KP, az ifjúsági és társadalmi szervezetek között. A testvérmegyék és testvérvá­rosok viszonya valódi népi diplomácia, a baráti kapcsola­tok a két testvérnép között egyre mélyülnek. Az elmúlt években dinami­kusan fejlődött a magyar- bolgár gazdasági együttműkö­dés. Az V. ötéves tervben az árucsere értéke 945 millió ru­bel volt. évente 15—20 száza­lékkal nőtt a kölcsönös szállí­tások értéke. A következő öt­éves tervidőszakban további 45 százalékos emelkedésre le­het számítani. A gazdasági szakemberek különösen örven­detesen tartják azt a tényt, hogy a kölcsönös áruszállítás kb. harminc százalékát — fő­ként gépipari és vegyipari megállapodások alapján — a szakosított és kooperációban gyártott termékek teszik ki. Bulgária gyártja a KGST-or- szágok számára a villamostar­goncák nagy részét, jelentős eredményeket ért el a bolgár ipar a híradástechnika és szá­mítástechnikai iparban. A balkáni szocialista ország mezőgazdaságának, élelmiszer- iparának és könnyűiparának számos termékét ismerik a magyar vásárlók a hazai bol­tokból. Magyarország főleg gépeket, fogyasztási cikkeket szállít Bulgáriába. Az együtt­működés fejlettségét jelzik a két ország közös vállalatai. Az Intranszmas az üzemek belső szállításának gépesítésével foglalkozik, az Agromas mező- gazdasági gépeket gyárt. Újubb tehetőségek A gazdasági együttműködés­ben még vannak lehetőségek a további előrelépésre — mond­ják a magyar és a bolgár szak­emberek. Hasznos lenne pél­dául. ha vállalataink együtt lépnének fel harmadik piaco­kon, mindenekelőtt a fejlődő országokban. A magyar—bolgár kapcsola­tok immár hosszú évek óta ki­terjednek a tudományos együttműködésre. Tudósaink között tapasztalatcsere és koo­peráció alakult ki, több fon­tos tudományágban — így a mezőgazdasági kutatásban. Ami a kulturális kapcsola­tokat illeti, a két nép legjobb irodalmárai vállalkoztak a mű­fordítás nem mindig hálás fel­adatára. Nagy Lászlót, aki a bolgár népköltészet legszebb kincseit ültette át magyarra, magas kitüntetésben részesí­tette a bolgár államtanács. Az elhunyt magyar költő tisztele­tére emlékmúzeumot nyitnak Szmoljánban. Rodope főváro­sában. Tmis'ák tízezrei A kapcsolatoknak természe­tesen van nem-hivatalos for­mája is — a turisták tízezrei látogatják évente egymás or­szágát, ismerkednek a tájjal, a a kultúrával, s mindenekelőtt az emberrel. A Magyarország­ra utazó bolgárok közül sokan keresik fel a Dél-Dunántúl tá­jait, ahol 1945 tavaszán a 2. bolgár hadsereg harcolt a fa­siszták ellen. Sokan szeretteik sírját látogatják, mások — az egykori katonák — a küzdel­mek színterét akarják még egyszer látni. A harkányi ka­tonasírok virágai a harminchat év előtti harcokra emlékeztet­nek, amikor új fejezet kezdő­dött a két nép barátságában. Sokat mondanak a változó arányok a felfogás, a szemlé­letmód, a beruházási gyakor­lat átalakulásáról. A megyé­ben egészen 1975-ig a beru­házásokon belül a vezető he­lyet — a forintösszeg alapján való részesedést nézve — az építés foglalta el. Az ötödik ötéves tervben — a mind erő­teljesebben érzékelhető piaci hatások kényszere volt ez — az építés részesedése csökkent, ugyanakkor a gépeké, beren­dezéseké növekedett. így a megyei ipari fejlesztéseknél a beruházási célú kiadások, 33,7 százalékát az építés, 57,1 szá­zalékát viszont a gépek, be­rendezések ellenértéké kötöt­te le 1979-ben. Ez egészséges, kívánatos, sokáig szorgalma­zott, de addig el nem ért arány, s nem e folyamat ere­jének csökkentéséről, hanem összetétele, alkotó elemei ész­szerűbb alakításáról van szó. Nem csekély nehézségek árán/teremtették meg az obo- nyi Ságvári Endre Termelő- szövetkezetben a szakosított cukorrépa-termelés technikai alapjait, lévén ez a növényter­mesztés legdrágább részterü­lete. A költséges berendezések hasznosítása azonban kellő kamatokkal fizet, mert meg­felelően formálták át a teljes termelési környezetet, a kar­bantartástól a gépkezelők anyagi érdekeltségéig. Perelni sem volt kit Ott sorakoznak viszont a másik oldalon olyan mezőgaz­dasági gépbeszerzések, ame­lyeknél a vásárló gazdaságok számára sokkal fontosabb volt a presztízs, a tetszetősség, a most már nekünk is van ilyen, mint a célszerűség. Elég itt arra utalni, hogy a nagy telje­sítményű traktoroknak több mint az egyharmadát olyan táblákon dolgoztatják, ame­lyeken — az ún. fordulási veszteségek miatt — nem ér­hető el az optimális üzem­mód. További marokkal kiemelve sajnálatosan gazdag példatá­runkból : vajon ésszerűnek ne­vezhető-e olyasfajta építő- anyagipari csodagépek beszer­zése. amik ugyan nagyon szé­pek. de a két év alatti kínló­dás alatt — utána következett a keserves, költséges átalakít­sa tás — egyetlen műszakban sem érték el a várt, ígért tel­jesítményt? Igaz, a gyártót a nemzetközi bíróság kártérítés­re kötelezte, ám a népgazda­ságnak termékre, gazdaságosan előállított árura, s nem kárté­rítési pénzre — még, ha az valuta is — van szüksége Folytathatjuk a több millió dollárért vásárolt vegyipari berendezéssel, amit több em­ber javított, mint amennyi kezelte s itt már perelni sem volt kit, mivel a szállító — ami a tőkés országokban nem olyan nagy ritkaság — csődbe jutott... Ott vannak azután a kivagyiságból vett, de napi fél műszak oan használt cso­dagépek, azután azok, amik tizennyolc hónapig ládákban a gyárudvaron álltak, s úgy telt le a garanciális idejük, hogy még a vízhatlan csomagolás­ból sem bontották ki azokat a megrendelők. Nemcsak sze­rény saját tapasztalataink so­dornak elénk ilyen eseteket, a népi ellenőrzés egyik vizs­gálata, az importberendezések Hasznosítását elemző fölmérés ugyanilyen következtetésekre jutott. Mindezeknek vannak objek­tív, szinte kikerülhetetlen okai — egyet említve: máig sem sikerült elérni a KGST-part- nerekkel, hogy a teljes vá­lasztékról gépkatalógus álljon rendelkezésre, ám magyar ka­talógus sincsen a partnerek részére! —, amik arra figyel­meztetnek : a népgazdaság egészében nem volt különö­sebb rangja, becsülete a gép­kereskedelemnek. Olyannyira nem volt, hogy akadt időszak, amikor szinte beleugratták a termelőket — így a megyé­ben a kőbányászatot — a tő­kés gépvásárlásba előnyös fi­nanszírozási feltételekkel, há­rom év. múlva azonban a ter­mészetes alkatrészpótlási igé­nyekre az volt a felelet, ho­gyan képzelik, ilyesmire devi­zát adjon a népgazdaság...?! Társultak azután a népgaz­dasági keretek között érvé­nyesülő ügyetlenségekhez, rög­tönzésekhez a helyi szerve­zetlenség, presztízs, tűzoltás­hoz hasonló kapkodás elemei, a párhuzamos vásárlások, a képzetlenségből, fölkészüíet- lenségből származó melléfo­gások következményei. Való­jában helyben is, népgazda­sági körben is a kudarccal egyenlő a haszon elmaradása. szerény mértéke a várt tetetr messel szemben, a gépekhez, berendezésekhez fűzött tech­nológiai, termékfejlesztési ter­vek fölborulása, átdolgozása A kudarc súlyát növeli az er­kölcsi kár, amit a csodának kikiáltott, de azután gyorsan félretett vagy éppen leszerelt gép a termelői közösség tag­jainál okoz, növelve az újjal szemben, amúgy is meglevő bi­zalmatlanságot, lejáratva a műszaki fejlesztés nagy remé­nyeket méhében hordó fogal­mát. Ez bizony szakma Ne röstelljük leírni, bá. szégyellnivalóan konyhai böl csesség: a gépvásárlás szak ma! Érteni kell hozzá, tudni minden csínját-bínját, még azt is — igen, azt is! —, milyen anyagokkal, miféle technoló­giai környezetben, mennyire képzett kezelőkkel kívánják működtetni a gépet. Ismerni szükséges a választékot — s nem egyetlen cégét, hanem vállalatok soráét — éppúgy, mint a már másutt használt, úgynevezett referencia-beren­dezések jellemzőit. Szó sincs arról, hogy hiá­nyoznának idehaza a kellő felkészültségű szakemberek a gépvásárlásokhoz. Csak oly­kor nem ők bonyolítják le az üzletkötéseket, máskor meg úgy teszik ezt, hogy nem fi­gyelnek a vevő kikötéseire, avagy a vásárló pontatlan in­formációira, mire is van szük­sége. Sokféle aprónak tűnő mulasztás összegeződik azután egy-egy üzletben, s következ­ményeként elillan a csoda, marad a számla, amit vala­kinek ki kell fizetnie. A ki­ábrándulás pillanata az, ami­kor a számlát rendezni kell. a csodavárásból történő kijó­zanodásé. Egy valamire még­is jó lenne ez a pillanat. Ta­nulni, okulni belőle, a levont következtetésekhez igazítani — személyeknél és szerveze­teknél egyaránt, tárgyi felté­teleknél úgyszintén — a gép­vásárlások gyakorlatát. Mészáros Ottó .4 A •A >

Next

/
Thumbnails
Contents