Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
1981. FEBRUAR 10., KEDD Befejeződnek a téli javítások Az első gépek már startoltak Országszerte hamarosan befejezik a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálat repülőgépeinek műszaki középjavítását. A felülvizsgált gépek sok helyütt már szórják is a műtrágyát. Pest megyében a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet, valamint a gödöllői tangazdaság termőföldjei fölött dolgoznak a gépek. Emlékezés Lőwy Sándorra Lőwy Sándor, a magyar munkás- és ifjúsági mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 75. évfordulója alkalmából a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában levő sírjánál február 12-én csütörtökön 14 órakor koszorúzási ünnepség lesz. Budapestre érkezett NSZK ifjúsági delegáció A KISZ Központi Bizottságának meghívására vasárnap hazánkba érkezett a Szocialista Német Munkásifjúság szövetségi elnökének, Werner Stürmann vezette delegációja. A delegáció tárgyalásokat folytat a KISZ és a Szocialista Német Munkásifjúság Szövetsége további együttműködéséről, üzemekben és iskolákban ismerkedik a magyar fiatalok élet- és munka- körülményeivel, a KlSZ-alap- szarvezetek tevékenységével. Rangsorolni kell a feladatokat SZM T-állás fog falás a településfejlesztésről Tegnap délelőtt a SZOT székházaoan ülést tartott a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa. Dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnökének előterjesztése alapján megtárgyalták az elkövetkezendő fél évtized fejlesztési tervét. Az elmúlt időszakban a megye továbbra is dinamikusan fejlődött — állapította meg a megyei tanács elnöke — s ennek egyik ismérve az is, hogy o megkezdett város- és község- fejlesztési tevékenységek következetesen folytatódtak, magasabb szintű lett a szociális es kommunális ellátás. A társadalmi aktivitás növekedésének bizonyítéka, hogy mintegy 1,8 milliárd formt értékű a társadalmi munka. Differenciált elosztás A hatodik ötéves tervben is kedvezően alakultak a fejlesztési lehetőségek, mintegy tíz- milliárd forintot fordílnaturik az elkövetkező időszakban erre a célra. Ebből az alsófokú oktatási intézményekre 25, az egészségügyi ágazatra 11, valamint a lakásépítésre és közművesítésre 31 százalék juthat. A tervezésben az a szemléiét érvényesül, hogy az alaveUá- tás minősége a megye minden területén egyforma legyen. Kiemelve ezek közűi a varosok, a járási székhelyek és a nagyobb települések szerepét. A felszólalók hangsúlyozták — egyetértve a Pest megyei Tanacs fejlesztéseivel, a VI. ötéves terv célkitűzéseivel —, még inkább szükséges differenciáltan felosztani a rendelkezésre álló összeget. Fontosnak tartják tehát rangsorolni a feladatokat, nevezetesen azt. hogy kiemelten foglalkozzanak a lakáskérdéssel, az aisófokú intézményhálózat bővítésével, valamint a pedagógusok helyzetének javításával, a szakmunkásképzés fejlesztésével. Tovább kell szigorítani a környezetvédelem hatékonyságát, úgy is, hogy szigorúbban járnak el a szabályok megszegői ellen. Magánerős épíikszés Az SZMT állásfoglalásából kitűnik, változatlanul alapvetően fontosnak tartja a lakásépítést, az általános iskolai, valamint az egészségügyi hálózat és a kórházi ellátás bővítését. Az előző középtávú tervhez viszonyítva a lakásépítés üteme mérséklődik. Ezért igényli az SZMT, hogy továbbra is elsősorban fizikai munkások, fiatal házasok, nagycsaládosok jussanak tanácsi lakáshoz és ebben az elosztásban a nyilvánosság érvényesüljön. Mivel a lakások építésének költségei — a jövedelmekhez képest — jelentősen megnövekedtek, •zért olyan megoldások keresése szükséges, amellyel a magánerős építkezéseket gyorsabbá, olcsóbbá lehet tenni. Felhívja a tanácsok figyelmét, hogy az előközművesített, olcsó bérleti díjú házhelyek biztosításával, korszerű tervekkel és egyszerűsített engedélyezési eljárások kidolgozásával, valamint megfelelő építőanyagellátással javítsák a magánerős építkezéseket. Emellett továbbra is szorgalmazzák a munkáslakás-építést, hozzá a vállalatok anyagi támogatását. Iskolai hálózat Egyetért az SZMT azzal is, hogy a VI. ötéves terv során kiemelt feladat lesz az általános iskolai hálózat gyors ütemű fejlesztése, ehhez azonban szükségesnek tartja a társa- dglmi összefogást,, miként a tervezett óvodai program megvalósítása, illetve túlteljesítése, valamint az általános iskolai napközis ellátás javítása érdekében is. A bizalmi testületek folyamatosan, a kollektívák érdekeinek és lehetőségeinek mérlegelése alapján döntéseikkel is járuljanak hozzá a településfejlesztési célok valóra váltásához. Az ellátás javítása érdekében fontos a munkáslakta és az agglomerációs övezetben újabb kereskedelmi és szolgáltató egységek létesítése, a kisboltok felszereltségének korszerűsítése, a szolgáltatások bővítése és színvonalának emelése. Az elmondottakból is érződik: a szakszervezetek felelősséget éreznek a megyei feladatok megvalósításáért, s kifejezésre juttatják, hogy politikai és szervezeti erejük fel- használásával, a mozgalom sajátos módszereivel részt vállalnak a terv teljesítéséből. Az írásos állásfoglalást az SZMT a közös vélemények alapján egyhangúlag elfogadta. S mint ahogy Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára hangsúlyozta: a megye'i dolgozóinak 97 százaléka szak- szervezeti tag, tehát rajtuk is múlik a tervfeladatok megvalósítása. Sz. M. Valakinek fizetnie kell Csodagépek, csodák nélkül Ne vitassuk el a hozzáértők jogát a nemes izgalomra, az olthatatlan kíváncsiságra, amit a technika friss eredményeit megtestesítő alkotás iránt tanúsítanak. Egy- egy gép, berendezés ma valóban teljesíthet annyit, mint korábban üzemépületet megtöltő ember és eszköz, elektronikus vezérlése segítségével olyan műveleti utasításokat hajthat végre automatikusan egy holt gép, amilyeneket korábban fél óráig magyarázott a jól képzett szakmunkásnak is a technológus. Szokás a technilta csodáiról beszélni, ám a szakemberek számára nem lehetnek csodák. Mégis, némely esetben azt tapasztalhatjuk, egy- egy tetszetős holmi szinte megbűvöli jövendő tulajdonosait, s már csak odahaza, az üzemben derül ki, a csodamasina nem képes a csodákra — mint történt ez a megyében több téglagyár gépészeti berendezésekor —, a külcsín, no meg a prospektus többet Ígért, mint ameny- nyit elérhetővé tesz a belbecs, az üzemszerű használat. forintból 32,4-et a megyében az ipar költött el a legutóbbi esztendőben, azaz, forintban kifejezve, a 12,3 milliárdból négymilliárdot kitevő összeget. Jelzi ez a részesedés, miért van meghatározó ereje annak, mi és hogyan történik az ipari beruházásoknál. A jól megválogatott alapgépek együttese volt a legfőbb biztosítéka annak, hogy a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárában a fafeldolgozás átlagosnál jobb gazdasá- gosságú félkész- és késztermékeit sikerült nagy tömegben előállítani; a Pest megyei Műanyagipari Vállalat hasonló pillérre támaszkodva rukkolhatott elő új árucikkek sorozatával. Az ilyen esetek ma már nem szabályt erősítő kivételek, ám azt sem állíthatjuk, hogy mindennaposán megszokottak. Tizenhét országból Folyamatosan növekszik a külföldi eredetű technika súlya a megye termelőágazataiban. Gondoljunk csak a gabona- és kukoricabetakarító gépekre, a tehergépkocsikra, a szerszámgépekre, a kőolajfinomító berendezésekre, a műanyagtermelés eszközeire, hiszen egy-egy nagyobb beruházáson sok esetben tíz, tizenöt ország képviselteti különböző cégekkel magát. Így például a hevenyészetten készült összeszámolás is azt mutatta, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalat három szakaszra tagolódott fejlesztésében tizenhét ország vállalatai vettek részt, s az érintett szállítók csoportjába több mint harminc termelőhely tartozott. A hetvenes évek első felében az összesen beruházott gép, berendezés kereken ötven százaléka külföldön készült. Az import eszközök 56 százaléka szocialista, 44 százaléka fejlett tőkés országokból származott. A második ötéves terv idején. 1961 és 1965 között a külföldi eszközök aránya még csak 41,8 százalékot tett ki — 76 százaléka szocialista,- 24 százaléka fejlett tőkés országból vásárolva —.tavaly, minden megszorítás ellenére sem süllyedt viszont 46 százalék alá. Nem hagy kétséget a számok összevetése afelől, tartós folyamatról van szó, a nemzetközi munkamegosztás érvényesüléséről. de persze ennek ésszerű arányait, kereteit, a kiadott pénz fejében megszerzett technika milyenségét idehaza kell felelősséggel eldönteni. Természetes követelmények ezek, elsőként az iparban, hiszen minden beruházási száz Magyar—bolgár kapcsolatok A barátság termékeny évei A történelemtudományok különálló ágazata a kapcsolatok históriájának kutatása. Több tudományos mű foglalkozik a magyarok és bolgárok találkozásainak évszázadaival. A történelmi múltú barátság az elmúlt három és fél évtizedben új alapokra helyeződött; a közös célok, az azonos szövetségi rendszerhez tartozás új tartalmakat adott a két nép kapcsolatának. Népi diplomácia Barátságunk fontos állomásai a magas szintű találkozók a két párt, a két állom vezetői között. Legutóbb 1979 júniusában járt magyar párt- és kormányküldöttség Bulgáriában, Kádár János vezetésével. Sor került az elmúlt években miniszterelnöki, külügyminiszteri megbeszélésekre, szoros kapcsolat van az MSZMP és a Bolgár KP, az ifjúsági és társadalmi szervezetek között. A testvérmegyék és testvérvárosok viszonya valódi népi diplomácia, a baráti kapcsolatok a két testvérnép között egyre mélyülnek. Az elmúlt években dinamikusan fejlődött a magyar- bolgár gazdasági együttműködés. Az V. ötéves tervben az árucsere értéke 945 millió rubel volt. évente 15—20 százalékkal nőtt a kölcsönös szállítások értéke. A következő ötéves tervidőszakban további 45 százalékos emelkedésre lehet számítani. A gazdasági szakemberek különösen örvendetesen tartják azt a tényt, hogy a kölcsönös áruszállítás kb. harminc százalékát — főként gépipari és vegyipari megállapodások alapján — a szakosított és kooperációban gyártott termékek teszik ki. Bulgária gyártja a KGST-or- szágok számára a villamostargoncák nagy részét, jelentős eredményeket ért el a bolgár ipar a híradástechnika és számítástechnikai iparban. A balkáni szocialista ország mezőgazdaságának, élelmiszer- iparának és könnyűiparának számos termékét ismerik a magyar vásárlók a hazai boltokból. Magyarország főleg gépeket, fogyasztási cikkeket szállít Bulgáriába. Az együttműködés fejlettségét jelzik a két ország közös vállalatai. Az Intranszmas az üzemek belső szállításának gépesítésével foglalkozik, az Agromas mező- gazdasági gépeket gyárt. Újubb tehetőségek A gazdasági együttműködésben még vannak lehetőségek a további előrelépésre — mondják a magyar és a bolgár szakemberek. Hasznos lenne például. ha vállalataink együtt lépnének fel harmadik piacokon, mindenekelőtt a fejlődő országokban. A magyar—bolgár kapcsolatok immár hosszú évek óta kiterjednek a tudományos együttműködésre. Tudósaink között tapasztalatcsere és kooperáció alakult ki, több fontos tudományágban — így a mezőgazdasági kutatásban. Ami a kulturális kapcsolatokat illeti, a két nép legjobb irodalmárai vállalkoztak a műfordítás nem mindig hálás feladatára. Nagy Lászlót, aki a bolgár népköltészet legszebb kincseit ültette át magyarra, magas kitüntetésben részesítette a bolgár államtanács. Az elhunyt magyar költő tiszteletére emlékmúzeumot nyitnak Szmoljánban. Rodope fővárosában. Tmis'ák tízezrei A kapcsolatoknak természetesen van nem-hivatalos formája is — a turisták tízezrei látogatják évente egymás országát, ismerkednek a tájjal, a a kultúrával, s mindenekelőtt az emberrel. A Magyarországra utazó bolgárok közül sokan keresik fel a Dél-Dunántúl tájait, ahol 1945 tavaszán a 2. bolgár hadsereg harcolt a fasiszták ellen. Sokan szeretteik sírját látogatják, mások — az egykori katonák — a küzdelmek színterét akarják még egyszer látni. A harkányi katonasírok virágai a harminchat év előtti harcokra emlékeztetnek, amikor új fejezet kezdődött a két nép barátságában. Sokat mondanak a változó arányok a felfogás, a szemléletmód, a beruházási gyakorlat átalakulásáról. A megyében egészen 1975-ig a beruházásokon belül a vezető helyet — a forintösszeg alapján való részesedést nézve — az építés foglalta el. Az ötödik ötéves tervben — a mind erőteljesebben érzékelhető piaci hatások kényszere volt ez — az építés részesedése csökkent, ugyanakkor a gépeké, berendezéseké növekedett. így a megyei ipari fejlesztéseknél a beruházási célú kiadások, 33,7 százalékát az építés, 57,1 százalékát viszont a gépek, berendezések ellenértéké kötötte le 1979-ben. Ez egészséges, kívánatos, sokáig szorgalmazott, de addig el nem ért arány, s nem e folyamat erejének csökkentéséről, hanem összetétele, alkotó elemei észszerűbb alakításáról van szó. Nem csekély nehézségek árán/teremtették meg az obo- nyi Ságvári Endre Termelő- szövetkezetben a szakosított cukorrépa-termelés technikai alapjait, lévén ez a növénytermesztés legdrágább részterülete. A költséges berendezések hasznosítása azonban kellő kamatokkal fizet, mert megfelelően formálták át a teljes termelési környezetet, a karbantartástól a gépkezelők anyagi érdekeltségéig. Perelni sem volt kit Ott sorakoznak viszont a másik oldalon olyan mezőgazdasági gépbeszerzések, amelyeknél a vásárló gazdaságok számára sokkal fontosabb volt a presztízs, a tetszetősség, a most már nekünk is van ilyen, mint a célszerűség. Elég itt arra utalni, hogy a nagy teljesítményű traktoroknak több mint az egyharmadát olyan táblákon dolgoztatják, amelyeken — az ún. fordulási veszteségek miatt — nem érhető el az optimális üzemmód. További marokkal kiemelve sajnálatosan gazdag példatárunkból : vajon ésszerűnek nevezhető-e olyasfajta építő- anyagipari csodagépek beszerzése. amik ugyan nagyon szépek. de a két év alatti kínlódás alatt — utána következett a keserves, költséges átalakítsa tás — egyetlen műszakban sem érték el a várt, ígért teljesítményt? Igaz, a gyártót a nemzetközi bíróság kártérítésre kötelezte, ám a népgazdaságnak termékre, gazdaságosan előállított árura, s nem kártérítési pénzre — még, ha az valuta is — van szüksége Folytathatjuk a több millió dollárért vásárolt vegyipari berendezéssel, amit több ember javított, mint amennyi kezelte s itt már perelni sem volt kit, mivel a szállító — ami a tőkés országokban nem olyan nagy ritkaság — csődbe jutott... Ott vannak azután a kivagyiságból vett, de napi fél műszak oan használt csodagépek, azután azok, amik tizennyolc hónapig ládákban a gyárudvaron álltak, s úgy telt le a garanciális idejük, hogy még a vízhatlan csomagolásból sem bontották ki azokat a megrendelők. Nemcsak szerény saját tapasztalataink sodornak elénk ilyen eseteket, a népi ellenőrzés egyik vizsgálata, az importberendezések Hasznosítását elemző fölmérés ugyanilyen következtetésekre jutott. Mindezeknek vannak objektív, szinte kikerülhetetlen okai — egyet említve: máig sem sikerült elérni a KGST-part- nerekkel, hogy a teljes választékról gépkatalógus álljon rendelkezésre, ám magyar katalógus sincsen a partnerek részére! —, amik arra figyelmeztetnek : a népgazdaság egészében nem volt különösebb rangja, becsülete a gépkereskedelemnek. Olyannyira nem volt, hogy akadt időszak, amikor szinte beleugratták a termelőket — így a megyében a kőbányászatot — a tőkés gépvásárlásba előnyös finanszírozási feltételekkel, három év. múlva azonban a természetes alkatrészpótlási igényekre az volt a felelet, hogyan képzelik, ilyesmire devizát adjon a népgazdaság...?! Társultak azután a népgazdasági keretek között érvényesülő ügyetlenségekhez, rögtönzésekhez a helyi szervezetlenség, presztízs, tűzoltáshoz hasonló kapkodás elemei, a párhuzamos vásárlások, a képzetlenségből, fölkészüíet- lenségből származó melléfogások következményei. Valójában helyben is, népgazdasági körben is a kudarccal egyenlő a haszon elmaradása. szerény mértéke a várt tetetr messel szemben, a gépekhez, berendezésekhez fűzött technológiai, termékfejlesztési tervek fölborulása, átdolgozása A kudarc súlyát növeli az erkölcsi kár, amit a csodának kikiáltott, de azután gyorsan félretett vagy éppen leszerelt gép a termelői közösség tagjainál okoz, növelve az újjal szemben, amúgy is meglevő bizalmatlanságot, lejáratva a műszaki fejlesztés nagy reményeket méhében hordó fogalmát. Ez bizony szakma Ne röstelljük leírni, bá. szégyellnivalóan konyhai böl csesség: a gépvásárlás szak ma! Érteni kell hozzá, tudni minden csínját-bínját, még azt is — igen, azt is! —, milyen anyagokkal, miféle technológiai környezetben, mennyire képzett kezelőkkel kívánják működtetni a gépet. Ismerni szükséges a választékot — s nem egyetlen cégét, hanem vállalatok soráét — éppúgy, mint a már másutt használt, úgynevezett referencia-berendezések jellemzőit. Szó sincs arról, hogy hiányoznának idehaza a kellő felkészültségű szakemberek a gépvásárlásokhoz. Csak olykor nem ők bonyolítják le az üzletkötéseket, máskor meg úgy teszik ezt, hogy nem figyelnek a vevő kikötéseire, avagy a vásárló pontatlan információira, mire is van szüksége. Sokféle aprónak tűnő mulasztás összegeződik azután egy-egy üzletben, s következményeként elillan a csoda, marad a számla, amit valakinek ki kell fizetnie. A kiábrándulás pillanata az, amikor a számlát rendezni kell. a csodavárásból történő kijózanodásé. Egy valamire mégis jó lenne ez a pillanat. Tanulni, okulni belőle, a levont következtetésekhez igazítani — személyeknél és szervezeteknél egyaránt, tárgyi feltételeknél úgyszintén — a gépvásárlások gyakorlatát. Mészáros Ottó .4 A •A >
