Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
%/áüap 1981. FEBRUAR 10., KEDD PANDI ELLENPÉLDA Nyitott ház — csukott ajtó ELMARADT EGY FALUNAP, de azt nem lehet tudni, hogy hiányzott-e a falunak. A muvelouesi ház hir- detőtá Diájára Kis kar ton,papírt tettek: „A jaiunap 15-én lesz meytunva’’ — így szépén, magyarosan a kultúra palotáján. S a palota szó nem is túlzás, hiszen nincs a megyeoen még egy kisközség, amelynek olyan szép és korszerű művelődési háza lenne, mint Pánanak. Valóságos centrum: mozi, színházterem, klubszobák, könyvtár, tágas e.őcsarnok, büfé. ruhatár és kiszolgáló helyiségek. Minaen együtt van., Azaz, majdnem minden. Az intézményben foiyó tartalmi munka még jóindulatú mérlegelés szerint sem éri el a joggal megkövetelhető szintet. Ez okoól kerül immár két éve a járási művelődési központ es a járási nivatal művelődési osztályának munkatervébe: kiemelten segítjük Pánd közművelődését. Ennek a gyakorlati megvalósulását vélhettük felfedezni a nagy iratai járás műsorfüzeteben: február 8-án, vasárnap 8 órakor Gyertek játszani Visegrád helyett Paridra — program mellékelve. Ne vitassuk most, hogy menynyire szerencsés egy megyei kiemelt rendezvénysorozattal párhuzamba állítani a kisközség nagyon is helyi rendezvényét. Nézzük inkább a programot, mely fölé már egy harmadik címváltozat került: Pándi nyitott ház február 8-án. Ebből az alkalomból a ház nagyon is csukott volt. Ha nyitva lett volna, akkor a szórólap szerint: vasárnapi tv-nézés színesben; szellemi vetélkedő; sztereó lemezhallgatás; fórum a község vezetőivel (!); könyvkiállítás; tombola és betűrejtvény; asztalitenisz-verseny; filmvetítés és gyermekszínházi előadás várta volna az érdeklődőket Sőt, megígérték az egész napos büfészolgáltatást, illetve a fotókészités lehetőségét is. Gdi Józsefet, a művelődési ház igazgatóját otthon találtuk vasárnap délelőtt, televíziót nézett fekete-fehérben. — Miért csukott a nyitott ház? (Válasz: vállvonogatás.) — Talán betegség miatt maradt el a rendezvény? — A legjobb, ha ezt mondjuk — szólalt meg Gál József. — Nem érzem valami jól magam. — Betegállományban van? — Nem, dehogy. A gazdasági előadónknak beteg » gyereke... igen férfi, de azért otthon maradhat... ő sincs betegállományban. — Mikor döntött úgy, hogy elmarad a „nyitott ház”? — Néhány napja. — Értesítette a járási művelődési központot és a művelődési osztályt a programváltozásról? — Nem. — Ismét vállvonogatás kísérte a választ. — Így jött ki a lépés. Szegedi Pál, a járási hivatal közművelődési felügyelője a művelődési háztól éppen Gál Józsefhez indult megtudakolni, hogy miért maradt el az egész napos program: — Ügy értesültem róla, hogy minden rendben van — tárta szét a karját — Nem értem, négy függetlenített ember dolgozik a pándi művelődési házban és nem tudnak előbbre lépni. Egyszerűen nem értem. További felvilágosítást kérhettünk volna a helyi közművelődési állami felügyeletét gyakorló községi tanácstitkártól. Csakhogy egyetlen délelőtt kétszer nem akartunk ugyanott zavarni: a tanácstitkár ugyanis Gál Józsefné, a művelődési ház igazgatójának a felesége. A rendezvény elhalasztása nem érdemelne nyilvánosságot, ha nem rejlene mögötte néhány általánosítható tanulság. Mindenekelőtt: az emberi, szubjektív tényezők legalább annyira meghatározzák a közművelődési munka minőségét, mint-a technikai feltételek megléte. S ami szorosan ehhez tartozik: az eddigieknél rendszeresebbé, főleg élőbbé kell tenni a kapcsolatot a népművelők és a közművelődés irányítói, felügyelői között. NEM AZ ELSŐ ESET, hogy például Pándon is „befulladt” egy-egv rendezvény, mert nem volt megfelelően előkészítve, s félő: most is hasonló lehetett a helyzet. Ha a ház nem is nyitott, a kérdés igen: sikerül-e most, alig egy hét alatt, mindent jól előkészíteni? Kriszt György , KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A ráckevei táj átköltője A Hét. Űj ötletek sorát honosította meg A Hét szerkesztősége az elmúlt hetekben. Színesebb, mozgékonyabb, oldottabb lett a műsor. Az e heti választék mintha nem tartott volna teljesen lépést az önmaga diktálta tempóval. Hajdú János, az est műsorvezetője, főszerkesztője úgy tűnt, helyenként egymaga akarta pótolni, ami a riportokból hiányzott, az állásfoglalást, s azt pótlólag az összekötő szövegekben próbálta elmondani. Ha nem tette volna, most sem tudnám, miről is győztek meg a drága bundákról szóló beszámolóban, s azt még a magyarázatok ellenére sem értem, vajon miért öltött tengerészruhát Juszt László, az Intercontinentál- ban fényképezett riport kérdezője. Lehet, hogy az efféle rendezvényekre — ahogyan elhangzott — túlnyomórészt a belvárosi aranyifjúság jár (ilyen is van?), de akkor miért mulatoztunk a fedélzeten tisztességgel szolgáló tengeri medvékkel? Egyszerű szovjet embereket mutatott be Posr Klára. Beszélgetései talán azárt lettek kedvesek, emberközeliek, s nem kimódoltak, mert a kínálkozó lehetőségek ellenére sem a mondvacsinált szenzációk keltették fel érdeklődését. Ilyen emberközelség hiányzott viszont Csurgay Judit riportjából. Ez lehet talán az oka annak, hogy nem síkéTV-FIGYELO rült igazán kontaktust teremtenie a fafaragó népművészszel. Nem kellett kommentár, mert önmagáért beszélt a tévés glossza a pazarlásról. Telitalálat volt a javából. Bizonysága annak, hogy mily sok az ötlet a mindannyiunk örömére megújult műsor új gárdájában. S reméljük, hogy a minden heti hatvanperces folytatás olyan lesz ezután is, hogy ne legyen kedvünk elmozdulni a műsor alatt a képernyő elől... Vasút. Utazó nemzet lévén, bizonyára sokan kísérték figyelemmel az Űt vagy vasút? című — alaposan átgondolt, a szakmai irodáktól a legmindennapibb jegyváltókig elvezető — riportsorozatot. Míg legutóbb jobbára arról esett szó e jeles vállalkozásban, hogy ugyan miért nem válik ismét vízi országútid a Duna (bizony a váci DCM- ben szükséges kohósalakot uszályok helyett váltig tengelyes járművek szállítják föl Dunaújvárosból), most kizárólag a vasút magyarországi jövőjét méltatták a szakemberek. Tapasztalhatólag nagy hozzáértéssel és a körülmények szabta mértéktartással méltatták. Mint megtudhattuk, errefelé váltig nincs szó holmi szuperexpresszek útnak indításáról. Egyelőre csak arról van — lehet — szó, hogy a vasúti szállítás sebességét megnöveljék. Biztosabb tartá- sú töltések, jobb sínek rendszeresítésével, ahol lehet lefaragnak néhány percet, negyed-, félórát az indulás meg az érkezés közötti időből, s így juthat majd gyorsabban céljához az áru és utas. Szerény, de kétségkívül megalapozott terv ez — igazán jó, hogy tudósított róla a televízió. A. Cs. I Fegyó Béla kiállítása a XIX. kerületi Nagy Balogh János- teremben tekinthető meg február 20-ig. Fegyó Béla reneszánsz alkat; tanár, képzőművészeti szakkört vezet, kézilabdaedző, festőművész. Győzi energiával, erővel, tehetséggel. Vonzó mohósággal ragadja meg a látványt, minden tárgyat, jelenséget meg akar őrizni, meg akar menteni — festészettel. Ráckevén született 1943-ban, 1974-ben végezte el a Képző- művészeti Főiskolát Veres Sándor és Patay László tanítványaként. Erden, Budapesten és Salgótarjánban mutatta be alkotásait. Ez a hatodik önálló kiállítása. Korunkat ábrázolja Ami érdekli, ami izgatja; a ráckevei táj átköltése és időszerű emberi problémák festői láttamozása, szinte minden. Gyors. Amiről szemlélődik, azonnal festi. Nem tart szünetet, nem érlel. Rohamos tempóval ábrázolja a kort, korunkat, életünket és meghatározó környezetét. Mit is? A szolid gótikának jelölt ráckevei szerb templomot külalakjával, ikonjaival, melyhez még halat is társít. Egy kosarat is ráhulló fahasábokkal. Ilyen egyszerű, udvarélmény is elég, hogy kép legyen. Egy fonott szék is, mert valaha valaki ült benne. Egy idős asszony, akinek emlékét őrzi. A nádas is megjelenik, ahogy egymásra borítja szálait a szél és Ráckeve hullámai nemcsak vízben, a hosz- szű Duna-szalagban érzékiednek, hanem az öreg falu megroggyant tetőringásában, a házakban. Áthatja az együttérzés. Cirkuszosok fognak egy madarat, s ez az egyetlen, hozzájuk kapcsolódó élőlény már a lét teljessége. Otthon a világban Nincs benne szorongás, előítélet, félszegség. A bioliai József történetét feldolgozta Thomas Mann és Ferenczy Károly. Mindez nem bénítja Fegyó Bélát, még az sem, hogy előtte, ebben a témában mesterművek születtek. Hozzákezd s valamit ő is talál. Nem is akármit; az ártatlan megragadását, a júdási pillanatot, amikor, ahogy el akarja emészteni a tisztázatlan, rossz indulat az igaz embert. Beavatkozik életünkbe képeivel, öreg fiatalokat fest, akik eltékozolják hivatásukat a monopolizált disSzolid gótika cózásban. Nosztalgiával tekint rájuk a kép, Ítélettel is; nem menti fel őket, minket sem, hogy ilyenek lettek. Az Engedély nélküli építkezőkkel megértőbb. Kezükben tartják házukat. ök is szeretnének valahol otthon lenni a világban, ahogy Tamási Áron jelezte ezt az általános emberi kívánságot. / Táncoló kavargások Vonzódik a groteszkhez is. Ilyen műve a Fátyol, ahol a túlságosan is öreg gavallér mellett túlságosan is ragyogó menyasszony. Színekkel öltözteti fel fiatalságát, a szépség pompájával telíti. Érzéke adott ahhoz, hogy csoportokban láttassa a társadalom rétegeit, s e táncoló kavargás segítségével örökíti meg a Busókat is. Nem tud semminek sem ellenállni. A hangszereknek sem; hegedű, trombita, gitár alkot egységes tömböt. A zenét is belülről érti, érzi. Dobos is volt, dobos is maradt, ez is hozzátartozik univerzális lényéhez. Losonci Miklós Huszonhárom új alkotás Lugossy László Köszönöm, megvagyunk című filmjének díszbemutatójával vasárnap este a Vörös Csillag Filmszínházban megkezdődött a Xlll, magyar játékfilmszem le. Az ünnepi díszelőadás közönségét — köztük kulturális életünk több vezető személyiségét, s számos, a szemlére érkezett külföldi vendéget — Far- kasínszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese, a játékfilmszemle igazgatója köszöntötte. Megnyitó beszédében a többi között hangoztatta: a magyar filmek némelyike évi egymillió nézőt is vonz, ugyanakkor mostanában nem teljésen harmonikus a mozit szeretők kapcsolata az alkotásokkal. A Vörös Csillag mozi hétfőtől csütörtökig egész napon át tartó vetítésein 23 — a tavalyi pécsi szemle óta elkészült — művet mutat be. Közülük tízet először itt láthatnak az érdeklődök. Ezeket a filmszínházak később tűzik műsorukra. A szemle idején a Horizont moziban tévéfilmeket és a Balázs Béla Stúdió produkcióiból készült összeállításokat tekinthetnek meg a nézők, a Tanács pedig az ősbemutatók utáni napon játssza az új alkotásokat. A szemle ünnepélyes eredményhirdetésére és a fődíjas film vetítésére pénteken kerül sor a Vörös Csillagban. Hétfőn a Budapest Stúdió tárja a nézők elé tavalyi termését. NAGYKATA EYE Szembetűnő, arányos gyarapodás A LAKOSSÁG SAJÁTOS IGÉNYEI SZERINT A helybéliek tudják leginkább, hogy másfél évtizeddel ezelőtt bizony meglehetősen kevés lehetőséget kínáltak szórakozásra, művelődésre a nagykátai járás községei. A megye fejlődésében megmutatkozó kisebb-nagyobb egyenetlenségek következtében ez a járás hosszú ideig az átlagosnál is több gonddal küzdött. Ma sem mondhatjuk, hogy minden tekintetben megszűnt volna a lemaradás, de a fejlődés üteme különösen az utóbbi évtizedben szembetűnően gyors volt. A gazdagodás tudatos, tervszerű irányításával sikerült elérni, hogy a járás 15 községe közül ma már alig akad olyan, amely ne rendelkezne legalább a közművelődési alapintézményekkel. Differenciálási törekvések A folyamat párhuzamosan együtt járt az igények növekedésével, az érdeklődés élénkülésével. Bizonyságul egyetlen adatpár: az egy lakosra jutó könyvtári kötetek száma az utóbbi öt évben 2,1-ről 3,4-re emelkedett; az olvasók aránya pedig 13,8-ról 16,8 százalékra növekedett. S ez alaposan meghaladja mind a megyei, mind az országos átlagot. Ha nem is minden vonatkozásban, de nagyjából jó eredményeket, számottevő fejlődést figyelhetünk meg a művelődési otthoni hálózat adatai között is. Mindez annak a TÜSKEVÁRI MADONNA ES TARSAI Műtárgyvédelem, restaurálás A múzeumok munkájának egyik legfontosabb része a gondjaikra bízott műtárgyak védelme, restaurálása, hogy az idők során megrongálódott alkotásokat az ismert legkorszerűbb eszközökkel, módszerekkel és technológiával megmentsék, megőrizzék. A közelmúltban több értékes műtárgy nyerte vissza így eredeti állapotát, s kerülhetett a múzeumlátogatók elé. K Magyar Nemzeti Galériában több mint féléves munka után befejeződött a XV: századból származó, úgynevezett Tüskevári Madonna restaurálása.. A Néprajzi Múzeum nemrég megnyílt állandó kiállításához hat darab, Űj- Guineából származó szobrot kellett restaurálni. A Közlekedési Múzeumban egy úgynevezett vésett-táblás — fonást utánzó mintákkal díszített — hintót újítottak fel. Az aprólékos, műgondot igénylő munkát teljes egészében kézműves módszerekkel végezték. koncepciónak a tudatos alkalmazásával vált elérhetővé, hogy a járás közművelődésének irányítói folyamatos támogatással, szakmai segítéssel és ellenőrzéssel megkövetelték az intézmények nyitottságát, s azt: mindenhol vegyék tekintetbe a lakosság közösségi és egyéni szükségleteit, érdeklődését, és képzettségi szintjét. Ennek megfelelően a most induló középtávú tervidőszakra készített közművelődési program is előírja: különös gondot kell fordítani a társadalmi, gazdasági és művelődési feladatok egységére és kölcsönhatására. Ezért növelni kell az intézmények szerepét a társadalmi tudat alakításában, a demokratizmus fejlesztésében, a kezdeményező készség, a cselekvő hazafiasság erősítésében. Az elmúlt év eredményeit összegezve, a közművelődés valamennyi területén jelentős fejlődést mutat a járási hivatal művelődésügyi osztályának felmérése. Javult a népművelők szakképzettsége, tavaly öten végezték el a főiskolát, illetve a középfokú könyvtárosi tanfolyamot. így ma már a járásban dolgozó népművelők fele tekinthető szakképzettnek. Gazdagodott az intézményhálózat is: új épületbe költözött a tápióbics- kei könyvtár, felújították a tá- piógyörgyei zeneiskolát és fonotékával bővült a nagykátai könyvtár. Kiscsoportok Mindezzel párhuzamosan intenzívebb lett a művelődési házak, könyvtárak és klubkönyvtárak tartalmi munkája. Sikerült csaknem mindenütt gyümölcsözővé tenni az üzemek és az intézmények együttműködését. Ennek köszönhető, hogy egyre több, fizikai dolgozókat tömörítő szocialista brigád kapcsolódik be a folyamatos, rendszeres művelődésbe. Másodlagossá kezd válni az intézmények kultúraközvetítő, tehát a passzív művelődést jelentő szerepe és egyre inkább az önművelésre épülő, aktivitást feltételező, ösztönző formák bevezetésére törekednek. Tavaly év végén á nagykátai járásban a szakkörök, tanfolyamok és művészeti csoportok száma elérte a kilencvenet, tehát átlagosan minden településen hat közművelődési kiscsoport működik. Az idei tervekben is jelentős szerepet kap az intézményeken belüli közösségi élet kialakítása; részben az öntevékeny művészeti csoportok, természettudományos szakkörök gyarapításával, részben pedig a szocialista brigádokkal — mint önálló csoportokkal — történő kiemelt foglalkozással. A nagykátai járásban is megfigyelhető, hogy nagyon kevés a mezőgazdasági-fizikai dolgozók aránya a rendszeresen művelődök között. Ez kimutatható a könyvtári olvasók számában éppen úgy, mint a közművelődési kiscsoportokban. Érthető hát, hogy ennek a rossz aránynak a megváltoztatását szabták a járás népművelőinek feladatul. Összehangoltan A közművelődési munka színvonalát minden bizonnyal javítani fogja, hogy rendszeresen figyelemmel kísérik ettől társadalmi vezetőségeinek mű- az évtől a művelődési házak ködését és az üzemi közművelődési bizottságok gyakorlati munkáját. Ezzel élőbbé és hasznosabbá tudják tenni a közművelődési intézmények és az ipari, illetve a mezőgazdasági üzemek kapcsolatát. Pontosan illeszkedik a folyamathoz, hogy együttműködési szerződésekben akarják összehangolni a tanácsi és a szakszervezeti közművelődési intézmények tevékenységét. A lehetőségekhez képest tovább javul a művelődési otthonok és a könyvtárak személyi ellátottsága. A járásban két új főfoglalkozású népművelőt alkalmaznak, mindkettőt Farmoson. ahol eddig csak másodállású könyvtáros. illetve művelődésiház-vezető volt. A gazdagodás új állomásait jelenti majd, hogy Kákán tágasabb helyiséabe költözik a közművelődési könyvtár, és Nagykátán zeneiskolát létesítenek ebben az évben Kr. Gy. A
